„(2) Az értékpapírokat a Tápiószelei Pénzügyi és Városfejlesztési Iroda tartja nyilván. Az Iroda köteles gondoskodni az értékpapírok megfelelő őrzéséről és védelméről, valamint elvégzi az értékpapírokkal kapcsolatos pénzügyi, számviteli, nyilvántartási és elszámolási feladatokat.”

„(5) Az ingó vagyon hasznosítását elsődlegesen önkormányzati intézmények egymás közötti átadásával kell megvalósítani. Amennyiben az intézmények közötti vagyonátadásra nincs lehetőség, a leselejtezését, illetve a feleslegességét rögzítő jegyzőkönyv egy példányát és az ingó vagyontárgyat a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi és Városfejlesztési Irodájának kell értékesítés céljából átadni. A Pénzügyi és Városfejlesztési Iroda az értékesítést követő 8 napon belül az előre kitöltött vagy igazolt és okszerű költségei levonása után fennmaradó részt az intézmény részére könyveli.”

„(8) A Pénzügyi és Városfejlesztési Iroda évente köteles leltározni Tápiószele Város Önkormányzatának összes vagyontárgyát. (A költségvetési évről december 31-ei fordulónappal készített könyvviteli mérlegben kimutatott eszközöket és forrásokat.)”

„(1) A nemzeti üzleti vagyon hasznosítása a rendelet 14.§. (7) bekezdésben meghatározottak kivételével, a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(2) A döntések előkészítése a Pénzügyi és Városfejlesztési Iroda feladata, a jogügyletek létrejöttének alapjául szolgáló szerződések megkötése a Polgármester feladata.”

„(3a) Az intézmény gazdálkodásának megszervezése és az intézmény vagyonkezelési feladatai vitele a feladat ellátására kijelölt Tápiószelei Polgármesteri Hivatal és az intézmény közötti- a Képviselő-testület által jóváhagyott- megállapodás szerint alakulnak.”

„(1) A vagyontárgyakat - kivéve a (3) (7) és (11) bekezdésben foglalt ingatlant, egyéb vagyontárgyat - pályáztatás, versenytárgyalás, árverés (licit) útján (továbbiakban: pályázat) kell értékesíteni, az alábbiak szerint:

(2) Vagyontárgyat a Képviselő-testület értékesíthet, a (7) bekezdésben foglaltak kivételével. Az értékesítés során:

„(5) A pályáztatás eljárási szabályait a Versenyeztetési szabályzat tartalmazza a 4. melléklet szerint.”

„(7) Önkormányzati tulajdonú ingatlan szerzéséről, elidegenítéséről, a tulajdonjog változással járó minden más jogügyletről, használatba adásáról, vagy hasznosítási jogának átengedéséről, illetve megterheléséről, azon jelzálogjog létesítéséről, követelésről való lemondásról, bruttó 24.999.000.- Ft-ig a polgármester dönt.

(8) Az önkormányzati vagyont elidegeníteni, használatának, illetve hasznosításának jogát átengedni bruttó 25.000.000 forint értékhatár felett csak nyilvános, vagy indokolt esetben zártkörű versenytárgyalás útján lehet a 4. számú mellékletben foglalt versenyeztetési szabályzat szerint.

(9) Zártkörű versenytárgyalás tartható különösen külső ajánlat beérkezése, ingatlan tulajdonjogának, vagy ingatlanra vonatkozó egyéb jognak a cseréje, telek-kiegészítés, telekhatár rendezés esetén, illetve ha a nyilvános versenytárgyalás legalább 2 alkalommal eredménytelenül zárult.

(10) Ha a nyilvános versenytárgyalás legalább két alkalommal eredménytelenül zárult, a zártkörű versenytárgyalás megtartható a (2) bekezdés szerint döntésre jogosult szerv újabb ez irányú döntése nélkül is, legfeljebb az első döntést követő 2 évig.

(11) Nem kell pályáztatási, versenyeztetési eljárást lefolytatni, abban az esetben ha az ingatlan értéke nem éri el a bruttó 24.999.000,-ft-ot, amennyiben az önkormányzati vagyon értékesítésekor

14/C. § (1) Az Önkormányzat Képviselő-testülete az önkormányzat egyes közfeladatainak átadásához kapcsolódóan az önkormányzat tulajdonában levő vagyon (2) bekezdésében meghatározott körére - törvényben meghatározott feltételek figyelembevételével –vagyonkezelői jogot létesíthet.

(2) Vagyonkezelői jog létesíthető:

14/D. § (1) A vagyonkezelői jog létesítése visszterhesen vagy ingyenesen történhet.

(2) A vagyonkezelői jog ellenértéke szakértői vélemény alapján, az illetékről szóló törvény vagyoni értékű jogokra vonatkozó előírásai, és az ingatlan forgalmi értékének alapulvételével kerül meghatározásra.

(3) A vagyonkezelői jog ingyenes átengedésére a nemzeti vagyonról szóló törvény 3. § (1) bekezdés 19. b) pontjának ba), bb) alpontjaiban és c) pontjában nevesített vagyonkezelők esetében kerülhet sor.

(4) A vagyonkezelői jog visszterhességéről, vagy annak ingyenességéről a Képviselő-testület a vagyonkezelői jog létesítésekor dönt.

14/E. § (1) Amennyiben a vagyonkezelői jog alapítására pályázat kiírásáról dönt a Képviselő-testület, akkor az ingatlanra bejegyezhető vagyonkezelői jog megszerzésének ellenértékét a pályázati felhívásban meghatározott feltételek szerint állapítja meg. A vagyonkezelői jog megszerzésének ellenértéke ebben az esetben nem lehet alacsonyabb az ingatlan értékbecslésében megállapított forgalmi értékének alapulvételével az illetékekről szóló mindenkori hatályos törvény rendelkezései alapján megállapított vagyoni értékű jog értékénél.

(2) A pályázat lebonyolítására a vagyonrendelet mellékletében meghatározott szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni, azzal, hogy az önkormányzattól átvállalt közfeladatok ellátására vonatkozó törvényi előírások szerint a pályázó személyi és szakmai felkészültségével kapcsolatos elvárásokat, az ellátás biztonságát szavatoló tényezőket, védett természeti területek és értékek, erdők, véd erdők, véd művek és védelmi létesítmények esetén a sajátos védettség szempontjait, valamint az ellátás színvonalának emelését szolgáló befektetések szükségességét a pályázatnak tartalmaznia kell.

(3) Ingatlan vagyonkezelői jogának megszerzése esetén a vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzése szükséges, a bejegyzésről a vagyonkezelői jog jogosultja gondoskodik a saját költségén.

14/F. § (1) A vagyonkezelő köteles a tőle elvárható gondossággal eljárni a kezelt vagyon működtetése során, e kötelezettség teljesítéséért a vagyonkezelő szervezetek vezetői felelnek. Az e kötelezettség megszegésével okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint tartozik felelősséggel, de a szerződésben a felek ennél szigorúbb szabályokat is megállapíthatnak.

(2) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyon használatából, működtetéséből származó bevételeit, illetve közvetlen költségeit és ráfordításait elkülönítetten köteles nyilvántartani oly módon, hogy a saját vagyonnal folytatott vállalkozási tevékenységéből származó bevételeitől, illetve költségeitől és ráfordításaitól egyértelműen elhatárolható legyen.

(3) Ha a vagyonkezelő a tevékenységét a vagyonkezelésbe vett és saját eszközökkel együttesen végzi, akkor a használatból, működtetésből származó bevételeit, közvetlen költségeit és ráfordításait a vagyonkezelési szerződésben meghatározott módon elkülöníti.

(4) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyon eszközeiről olyan elkülönített nyilvántartást köteles vezetni, amely tételesen tartalmazza ezek könyv szerinti bruttó és nettó értékét, az elszámolt értékcsökkenés összegét, az azokban bekövetkezett változásokat.

(5) A vagyonkezelő az Önkormányzat által a vagyonkezelésbe átadott vagyonra - a vagyonkezelési szerződésben meghatározottak szerint - köteles biztosítási szerződést kötni és az ellenértékét megfizetni.

(6) A vagyonkezelőnek a kezelt vagyonra vonatkozóan adatszolgáltatási, beszámolási kötelezettsége van. A vagyonkezelő évente egyszer köteles, a tárgyévet követő év február 15.-ig a vagyonkezelésbe adott ingatlanvagyon tárgyévi változásairól a Képviselő-testületnek a mindenkori jogszabályi előírásoknak megfelelő módon és formában adatot szolgáltatni, a vagyonkezelésről beszámolni.

(7) A vagyonkezelő a vagyonkezelői jog megszűnésekor a vagyonkezelésbe vett vagyonnak a kezelésbe adása időpontjában fennálló állapotához (értékéhez) viszonyított különbözetével (csökkentésével vagy növekedésével) a vagyonkezelési szerződés szerint elszámol.

14/G. § (1) A vagyonkezelési szerződés tartalmazza:

(2) A vagyonkezelő köteles az Önkormányzatot haladéktalanul értesíteni az ingatlan részét vagy egészét fenyegető veszélyről és a beállott kárról, a tudomására jutott minden olyan tényről, körülményről, amely a vagyon rendeltetésszerű használatát akadályozza, kár bekövetkezésével fenyeget, a vagyon nagyobb mérvű romlásához vezethet.

(3) Az értesítés elmaradása vagy késedelme miatt bekövetkezett kárt, illetve költségnövekedést a vagyonkezelő köteles viselni. A vagyonkezelő felel minden olyan kárért, amely a nem rendeltetésszerű használat következménye.

(4) A vagyonkezelő köteles tűrni, hogy az Önkormányzat a veszély elhárítására, a kár következményeinek megszüntetésére vagy enyhítésére a szükséges intézkedést megtegye, a veszély elhárításában, illetve enyhítésében lehetőségéhez mérten részt venni.

(5) A vagyonkezelő legalább az elszámolt értékcsökkenés mértékéig köteles gondoskodni a vagyonkezelésében lévő vagyon értékének, állagának megóvásáról, karbantartásáról.

(6) A vagyonkezelőnek lehetőségeihez mérten azonnal, de legkésőbb a tény, vagy körülmény felmerülésétől számított 5 napon belüli, írásbeli jelentési kötelezettsége áll fenn az Önkormányzat felé, ha

(7) A vagyonkezelésbe adáskor, valamint vagyonkezelési szerződés megszűnésekor a vagyon birtokba adásáról és visszavételéről jegyzőkönyv kerül felvételre.

14/H. § (1) A vagyonkezelést, a vagyonkezelési szerződésben foglaltak teljesülését a polgármester - az általa megbízott személyen/szerven (a továbbiakban: ellenőrzést végző) keresztül - a szerződésben foglaltaknak megfelelően évente legalább egy alkalommal ellenőrzi. A polgármester estenkénti ellenőrzést is elrendelhet.

(2) Az ellenőrzést végző feladata a vagyonkezelésbe adott önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata során az, hogy a vagyonkezelő a kezelésébe adott vagyon vagyonkezelését a nemzeti vagyonról, valamint az Mötv. és a vagyonkezelési szerződésben foglaltaknak megfelelően végzi-e, továbbá feladata, hogy az ellenőrzés során feltárt szabálytalanságok megszüntetésére intézkedést kezdeményezzen, valamint az ellenőrzési megállapításokra a vagyonkezelő által készített intézkedési terv végrehajtását ellenőrizze.

(3) Az ellenőrzést végző az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 15 munkanappal köteles az ellenőrzött vezetőjét értesíteni és köteles az ellenőrzés megkezdése előtt a megbízólevelét bemutatni.

(4) Az ellenőrzést végző jogosult az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó iratokba és más dokumentumokba, elektronikus adathordozón tárolt anyagokban betekinteni, azokról másolatot, kivonatot vagy tanúsítványt készíteni, valamin az ellenőrzött szerv vezetőjétől és bármely alkalmazottjától írásban vagy szóban információt kérni.

(5) A vagyonkezelő köteles az ellenőrzés végrehajtását segíteni, a kért adatokat, információkat szolgáltatni, valamint az adatokhoz, információkhoz való hozzáférést biztosítani. A vagyonkezelő jogosult az ellenőrzésnél jelen lenni, és az ellenőrzés megállapításait megismerni, arra észrevételt tenni.

(6) A vizsgálatról az ellenőrzést végző köteles írásbeli jelentést készíteni és azt a polgármesternek átadni.

(7) A polgármester a Képviselő-testületet az azonnali intézkedést igénylő ügyben soron kívül, az intézkedést nem igénylő ügyekben évente - a költségvetési beszámolóhoz kapcsolódóan - tájékoztatja.”