Tápiószele Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2025. (II. 26.) önkormányzati rendeletének indokolása
Tápiószele Város Önkormányzata 2025.évi Költségvetéséről
Hatályos: 2025. 03. 01Tápiószele Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2025. (II. 26.) önkormányzati rendeletének indokolása
2025.03.01.
Tápiószele Város Önkormányzata 2025.évi Költségvetéséről
Részletes indokolás
Az 1–50. §-hoz
Tápiószele Város Önkormányzata Képviselő-testületének eredeti jogalkotói hatáskörét a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdése biztosítja. A rendelet megalkotásakor az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f. pontjában, valamint az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 23. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében jár el.
A törvényi felhatalmazást kiegészíti az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Kormányrendelet, a III. fejezetében szabályozottak szerint.
A jegyző a Magyarország 2025. évi központi költségvetéséről szóló 2024. évi CX. törvényben meghatározott pénzügyi-gazdasági feltételek figyelembevételével állította össze Tápiószele Város Önkormányzat 2025. évi költségvetésről szóló rendeletét.
Az Önkormányzat költségvetésének tervezése során a legfőbb szempont a költségvetési és pénzügyi egyensúly megteremtése, a folyamatos likviditás biztosítása, melyhez alapvető körülmények és szempontok áttekintése és figyelembevétele szükséges. A költségvetés tervezésének és elfogadásának elsődleges célja a jogszabályban meghatározott kötelező feladatok ellátása, a településüzemeltetés, valamint az intézményhálózat zavartalan működésének biztosítása, illetve lehetőségekhez mérten önként vállalt feladatok hatékony ellátása a kötelező feladatok ellátásának veszélyeztetése nélkül. Prioritás a fenntartható gazdálkodás, a pozitív működési költségvetési egyenleg megteremtése, lehetőséget teremtve arra, hogy beruházásokhoz, fejlesztésekhez, pályázati önerőhöz további forrás kerüljön biztosításra. A rendelet-tervezet megfelelő alapot nyújt a folyamatban lévő projektek, kötelezettségvállalások megvalósításához, melyek jellemzően több éves kihatású ügyletek, valamint a rendelet-tervezet elfogadása a további teleülésfejlesztési lehetőségek megteremtését is megalapozza. A költségvetés tervezése során szintén elsődleges szempont a külső finanszírozás, hitelfelvétel nélküli gazdálkodás, a bevételek beszedési hatékonyságának javítása és új bevételi lehetőségek feltárása.
A költségvetési gazdálkodásnak keretet szab a költségvetési mozgástér. Az szorosan korrelál általánosságban a gazdasági környezettel, makrogazdasági mutatókkal (pl. GDP, ez az iparűzési adóbevételre lehet hatással.). A Magyarország 2025. évi központi költségvetésről szóló törvény (a továbbiakban: Törvény) az önkormányzatok finanszírozása, a normatív támogatások, valamint a szolidaritási hozzájárulás tekintetében alapvető befolyásoló tényező. Egyéb, jogszabályváltozások is hatással vannak a költségvetési mozgástérre, ilyen pl. a mindenkori minimálbér, illetve garantált bérminimum meghatározása. Ennek figyelembevétele elengedhetetlen.
A kormány által jelenleg rövid-közép távra kilátásba helyezett markáns minimálbér emelés keresleti és kínálati oldalról is nyilvánvalóan növelni fogja az inflációt, ezáltal a forint árfolyamának ezzel pár-huzamos csökkenését, leértékelődését. A különféle beszerzések drágulása mellett így az Önkormányzat személyi kiadási is emelkedhetnek. Mindazonáltal elképzelhető, hogy az inflációs hatás – a várható gazdasági növekedés és az adózói kör bővülése miatti hatás mellett– növelni fogja a helyi iparűzési adó bevételeket. A 2025. évtől kezdődően azonban a szolidaritási hozzájárulást teljesítő helyi önkormányzatok esetében a tárgyévi befolyó és a tárgyévet megelőző évben befolyt helyi iparűzési adóbevétel közötti többletnek (az iparűzési adó növekménynek) a tárgyévi és a tárgyévet megelőző évben teljesített szolidaritási hozzájárulás különbözetével/ növekményével csökkentett összege a Területfejlesztési alap részére az ún. nettó finanszírozás keretében elvonásra kerül.
A gazdaság csökkenő teljesítőképessége – ugyan csak késleltetett hatással – negatívan befolyásolhatja a közhatalmi bevételek alakulását, a válságkezeléssel összefüggésben megvalósuló központi költségvetési kiigazítások csökkenthetik a központi költségvetésből érkező transzfereket, különös tekintettel a felhalmozási célú támogatásokra. Ezen potenciális negatív hatások mindenképpen rendkívül óvatos bevételi tervezést igényelnek.
A települési önkormányzatok feladatainak ellátásához a 2025. évi központi költségvetésről szóló 2024. évi XC. törvény az eredeti állapot szerint a 2024. évi szinttel megegyező mértékű támogatást biztosít (települési önkormányzatok működésének általános támogatása, egyes köznevelési feladatainak támogatása, egyes szociális és gyermekjóléti feladatainak támogatása, gyermekétkeztetési feladatainak támogatása, kulturális feladatainak támogatása). Tekintettel azonban a minimálbér és a garantált bérminimum, illetve az ágazati, kötelező jellegű bérfejlesztésekre, kiegészítő támogatások keretében ezen kiadás növekmények egy része kompenzálásra kerül. Az önkormányzatok központi finanszírozása a 2025. évben is az önkormányzati feladatellátáshoz igazodó, feladatalapú támogatási rendszerben történik.
Az önkormányzat kiadásait a személyi juttatások és dologi kiadások határozzák meg. A személyi juttatások körében elsősorban a Hivatalnál és a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak juttatásiról kell rendelkezni. Dologi kiadások esetében az intézmények dologi és egyéb folyó kiadásainak tervezése szükséges. Beruházások, felújítások vonatkozásában elsősorban a Képviselő-testület már meghozott határozatai, több éves kihatású kötelezettségvállalások, már megkezdett, áthúzódó beruházások, felújítások forrásigényét biztosítani szükséges. A rendelet-tervezetben az előre nem tervezhető feladatok ellátása érdekében, valamint a kieső bevételek fedezetére tartalékot kell biztosítani.
A Magyarország 2025. évi központi költségvetésről szóló 2024. évi XC. törvény, valamint az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 24. § (3) bekezdése alapján a jegyző által előkészített rendelet-tervezetet a polgármester február 15-éig nyújtja be a képviselő-testületnek.
Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 27. §-ában foglaltak szerint a jegyző a költségvetési rendelet-tervezetet a költségvetési intézmények vezetőivel egyezteti, azt írásban rögzíti.
A jogszabályi előírásoknak megfelelően, a Képviselő-testület korábbi költségvetési kihatású döntései, illetve a 2025. évi költségvetési törvény fő számai alapján készült el Tápiószele Város Önkormányzata 2025. évi költségvetési tervezete.