Tóalmás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2017 (XII.19.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2017. 12. 31- 2023. 04. 28Tóalmás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2017 (XII.19.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Tóalmás Önkormányzata Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések
1. § (1) E rendelet célja a Tóalmás sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása, az építészeti és egyéb zöldfelületi örökségének védelme
a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás a védelem megszüntetés szabályozásával;
b) településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;
c) településképi követelmények meghatározásával
d) településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,
e) településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.
(2) A helyi védelem célja Tóalmás településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása. A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.
(3) A településképi szempontból meghatározó területek meghatározásának célja Tóalmás egyedi karakterjegyeket hordozó területeinek egyedi településképi szabályozása.
(4) Jelen rendelet a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényben (a továbbiakban: Tvtv.), a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Tr.) és a reklámok, reklámhordozók elhelyezésével összefüggésben a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Rr.) foglalt követelményekkel együtt alkalmazható, azzal, hogy jelen rendelet ezen jogszabályok felhatalmazásával eltérő rendelkezéseket is tartalmaz.
2. § E rendelet hatálya Tóalmás teljes közigazgatási területére terjed ki.
3. § E rendelet alkalmazásában:
1. Áttört kerítés: a kerítés függőleges síkjának lábazat nélküli merőleges átláthatósága.
2. Táj jellegéhez igazodva: a táji adottságok figyelembevételével történő, funkcionális és esztétikai szempontok szerinti építmény elhelyezés és környezet alakítás az építményeknek elhelyezése
A HELYI VÉDELEM
2. A helyi védelem feladata, általános szabályai
4. § (1) A helyi védelem feladata
a) az oltalmat igénylő építészeti, örökség számbavétele és meghatározása, védetté nyilvánítása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal történő megismertetése;
b) a helyi védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, elhárítása, illetve a bekövetkezett károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.
(2) Tóalmás helyi védelem alatt álló építészeti örökségeinek jegyzékét a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(3) A helyi védelem hatálya nem terjed ki az országos védelem alatt álló értékekre, valamint a természetvédelemről szóló jogszabályok rendelkezései alapján védelem alá helyezett értékekre.
3. Védetté nyilvánítás, védettség megszűntetése
5. § (1) A helyi védelem alá helyezést, illetve annak megszüntetését természetes és jogi személy kezdeményezheti írásban Tóalmás Önkormányzatának Polgármesterénél.
(2) A védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a kezdeményező nevét;
b) a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását;
c) a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület, telek, telekrész);
d) a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indokolását és az erre vonatkozó dokumentumok megjelölését, vagy leírását,
e) a kezdeményezés indokolását.
(3) A védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a kezdeményező nevét/megnevezését;
b) a védett érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását;
c) a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület, telek, telekrész);
d) a védelem megszüntetésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását és az erre vonatkozó dokumentumok megjelölését, vagy leírását a jelenlegi állapotot bemutató fotókat,
e) a kezdeményezés indokolását.
(4) A kezdeményezésben érintett építészeti örökségről, amennyiben az nem áll rendelkezésre értékvizsgálatot kell készíttetni.
(5) A védetté nyilvánítás szakmai előkészítését a főépítész végzi.
(6) Az önkormányzat képviselő-testületi az értékvizsgálat alapján egyedileg dönt a védetté való nyilvánításról, vagy védettség törléséről.
(7) A helyi védelem alá helyezésről, illetve annak megszüntetéséről értesíteni kell az érintett ingatlan tulajdonosát és a kezdeményezőt.
4. Nyilvántartási szabályok
6. § (1) A helyi védett értékekről Tóalmás Önkormányzata nyilvántartást vezet. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.
(2) A Nyilvántartás tartalmazza a védett értékre
7. § A védelem alá helyezés vagy a védettség megszüntetésének tényét az önkormányzat jegyzője ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi a védelem jogi jellegként való feljegyzését vagy törlését, a magasabb szintű jogszabályokban rögzítettek szerint.
5. A helyi védelem alatt álló érték megjelölése
8. § (1) A védett értéket az önkormányzat az e célra rendszeresített egységes táblával jelöli meg.
(2) A tábla elhelyezéséről, karbantartásáról, pótlásáról - előzetes értesítés mellett – az Önkormányzat gondoskodik. A tulajdonos és a használó a tábla elhelyezését és fenntartását tűrni köteles.
6. A területi védelem meghatározása, a kapcsolódó területi építészeti, a sajátos építményfajtákkal és reklámhordozókkal kapcsolatos követelmények
9. § A területi védelem az 1.a mellékletben meghatározott területére irányul.
7. Az egyedi védelem meghatározása
10. § (1) Az egyedi védelem a település jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét meghatározó 1.b mellékletben meghatározott elemeire terjed ki.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott egyedi védelem az érintett földrészlet, telek egészére vagy részére az 1.b. mellékletben meghatározottak szerint terjed ki.
8. Az egyedi védelem alatt álló építészeti örökségre vonatkozó településképi követelmények
11. § (1) Az egyedi védelem alatt álló építészeti örökségre vonatkozó településképi követelményeket a (2) – (4) bekezdés tartalmazza.
(2) A tetőzet kialakítására során
a) lapostető nem építhető
b) a tetőhéjazat anyagaként nád, cserép vagy fazsindely alkalmazható, építési tevékenységgel érintett palatető nem tartható fenn.
(3) A homlokzat
a) színezése során
aa) jellemzően tört fehér, illetve a színek világos árnyalatai alkalmazhatóak, valamint az építőanyagok természetes színei;
ab) rikító, élénk színek, valamint a piros, kék, lila színek alkalmazása tilos,
b) anyaghasználatában
ba) természetes - vakolt felületek, tégla, kő, fa, fém és beton - anyag alkalmazható,
bb) vakolt felület fa vagy tégla, mészkő-tégla homlokzati elemmel kombinálható,
bc) műanyag nyílászáró nem alkalmazható.
(4) A homlokzat eredeti tagolása, a homlokzat architektúráját, a hagyományos tömegarányokat, homlokzati arányokat, a párkány- és gerincmagasságokat, a nyílásrendeket és a nyílások méretét és osztását, valamint a homlokzati tagozatokat meg kell őrizni.
9. A helyi védelemhez kapcsolódó kötelezettségek
12. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló
a) építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése;
b) építészeti örökséget a tulajdonos köteles jól karbantartani, állapotát megóvni, a használata nem veszélyeztetheti az adott építészei örökség fennmaradását.
(2) A helyi védelem alatt álló elemet nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott építészeti örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat.
(3) A helyi védelem nem zárja ki az érintett építészeti örökség korszerűsítését, átalakítását, bővítését vagy részleges bontását amennyiben a védett elemei – a jelen rendeletben foglalt követelményekkel összhangban - nem változnak meg.
(4) A helyi egyedi védelem alatt álló építmény, építményrész, egyéb elem - az (5) bekezdésben meghatározottak kivételével - nem bontható el.
(5) A helyi egyedi védelem alatt álló építmény részlegesen elbontható, amennyiben
a) a bontani kívánt építményrész – az értékvizsgálat alapján - építészeti értéket nem hordoz,
b) a bontás az építmény rendeltetésszerű használata érdekében történik, és a védelem alá helyezést megalapozó érték nem sérül.
(6) A helyi területi védelem alatt álló területen, a helyi egyedi védelem alatt nem álló építmény elbontható.
(7) A fennmaradási engedély megadása előtt amennyiben nem az eredeti állapot visszaállítása került elrendelésre településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni az Étv. 33/A. §-ban meghatározott estek kivételével.
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
10. A településképi szempontból meghatározó területek meghatározása
13. § (1) A településképi szempontból meghatározó területeket a 2. melléklet tartalmazza táblázatban és rajzban.
(2) A helyi területi és településképi szempontból nem meghatározó területtel érintett terület egyéb területnek tekinthető.
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
11. Építmények anyaghasználatára vonatkozó követelmények a településképi szempontból meghatározó és az egyéb területekre
14. § (1) A tetőzet anyaghasználatára vonatkozó követelmények a településképi szempontból meghatározó (a továbbiakban: TSZM) és az egyéb területeken (a továbbiakban ET) , hogy a magastetős épületek tetőhéjalásnál a következőkben felsorolt anyagok alkalmazhatók
12. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
15. § A TSZM lapostető kizárólag az intézményi vagy gazdásági rendeltetésű épületeken létesíthető.
13. Sajátos építmények elhelyezésére, egyéb műszaki berendezések és kerítésekkel kapcsolatos követelmények
16. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek az egyéb területek. Helyi területi védelemmel érintett terület nem került meghatározásra így vonatkozó anyaghasználati követelményt a rendelet nem tartalmaz.
(2) A település igazgatási területén antenna és egyéb gépészeti berendezés elhelyezése az utcai homlokzaton tilos. Antenna nem helyezhető el:
14. Közterületi zöldfelületekre vonatkozó követelmények
17. § (1) A településen fásítás a 3. mellékletben meghatározott – őshonos - fafajokkal végezhető. Fasor 14/16 cm törzskörméretű, kétszer iskolázott, nagy vagy közepes lombkoronát növelő egyedekből alakítandó ki, a telepítés tőtávolságát, a telepítésre kerülő faj habitusára tekintettel szükséges meghatározni, a tőtávolság 6 méternél nem lehet nagyobb. A növényalkalmazás során az ökológiai igényeknek megfelelő őshonos fa- és cserjefajok telepítendők, a 4. mellékletben meghatározott növényfajok telepítése tilos.
(2) A védőzöld sávok telepítésénél több szintű növényállományt (fák és cserjék) kell kialakítani. A telepítéshez elsősorban a tájra jellemző őshonos fa- és cserjefajok használhatók.
(3) Közparkot, közkertet, díszteret közterület-alakítási terv alapján kell kialakítani.
(4) Felhagyott, feleslegessé vált közműhálózatokat és közműlétesítményeket el kell bontani, funkciót vesztett vezeték-létesítmény nem maradhat sem terepszint felett, sem terepszint alatt.
(5) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenésre, esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.
(6) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos és takarékos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, azt nem szabad elépíteni.
(7) A Béke út, a Kossuth út, a Fő út, a Dózsa György út, a Rákóczi úton létesítendő járdák, kapubehajtók, térburkolatok területét alábetonozás nélkül, díszburkolattal kell kialakítani.
(8) Közterületi megvilágítás tekintetében hideg fehér fényű világítást nem alkalmazható.
15. A reklámhordozókra vonatkozó követelmények
18. § (1) A reklám közzététele közterületen, köztulajdonban álló ingatlanon, valamint a magánterületen jelen rendeletben foglalt előírások és az Rr.-ben foglalt előírások együttes alkalmazásával történhet.
(2) Reklám közterületen utcabútoron, funkcionális utcabútoron vagy közművelődési hirdetőoszlopon helyezhető el.
(3) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.
(4) Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán – építési reklámháló kivételével – nem helyezhető el. Egy épületen legfeljebb egy építési reklámháló helyezhető el.
(5) Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el.
(6) Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.
(7) A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.
16. Reklám közzététele a településszerkezeti terv alapján meghatározott egyes területeken
19. § (1) Reklámot közzétenni, reklámhordozót, reklámhordozót tartó berendezést elhelyezni a mindenkor hatályos településszerkezeti tervben foglalt területfelhasználási egységek figyelembevételével lehet.
(2) Reklámot közzétenni, reklámhordozót, reklámhordozót tartó berendezést elhelyezni – a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel – a mindenkor hatályos településszerkezeti terv azon területfelhasználású területein lehet, ahol azt az Rr. lehetővé teszi.
(3) Nem tehető közzé reklám, nem helyezhető el reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés az oktatási intézmények 200 méteres környezetében.
20. § (1) Utcabútor a településképet és a terület rendeltetésszerű használatát hátrányosan nem befolyásolhatja.
(2) Funkcionális célokat szolgáló utcabútor kialakítása a településképi megjelenést hátrányosan nem befolyásolhatja.
(3) Az utasváró és a kioszk kivételével funkcionális célú utcabútoron reklámhordozót tartó berendezés nem helyezhető el.
(4) A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezést, amelynek egész felülete hasznosítható reklámcélra.
21. § (1) Közművelődési célú hirdetőoszlop az Rr.-ben meghatározott területeken létesíthető, a közművelődési intézményekkel megegyező számban, az a biztonságos gyalogosközlekedést nem akadályozó módon helyezhető el.
(2) Információs célú berendezés a következő gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:
22. § Építmény, épületegyüttes építése, átalakítása, felújítása érdekében végzett építési, vagy bontási munka során, az építési tevékenység idejére, amennyiben építési napló-bejegyzés igazolja a munka megkezdését, a közterület felőli építési állványzaton építési reklámháló elhelyezése az alábbi feltételekkel lehet:
a) az építési reklámhálót csak közterületre helyezett építési állványzatra lehet feltenni, kizárólag a tényleges építés ideje alatt, és
b) azon csak a tervezett építmény építészeti kialakítása jeleníthető meg, és az építési tevékenységgel kapcsolatos egyéb információk.
KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ
17. Rendelkezés a szakmai konzultációról
23. § (1) A polgármester a településkép védelme érdekében tájékoztatást ad és a szakmai konzultációt biztosítja a településképi követelményekről és a településrendezési eszközökben található követelményekről.
(2) Szakmai konzultáció kötelező az Étv. 33/A. § szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység esetében.
(3) A szakmai konzultáció kérelemre indul, lefolytatható írásban és személyesen.
(4) A kérelemhez mellékelni kell – amennyiben rendelkezésre áll - a tervezett építési tevékenység építészeti-műszaki dokumentációját.
(5) Írásban történő szakmai konzultáció esetén a polgármester az írásban rögzített javaslatait és nyilatkozatait a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül megküldi kérelmező részére, amelynek melléklete a benyújtott tervdokumentáció.
TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS
18. A véleményezési eljárással érintett építmények köre
24. § (1) A jelen rendelet előírásai szerint Tóalmás közigazgatási területén – Tóalmás Önkormányzatának tulajdonában álló ingatlanok kivételével - végzett, építési engedélyköteles építési tevékenységek és fennmaradási engedélyekkel kapcsolatos építésügyi eljárások vonatkozásában településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni.
(2) A polgármester a településképi véleményét
a) az önkormányzati főépítész szakmai álláspontjára
b) a tervtanács működéséről szóló külön rendeletben foglalt feltételek teljesülése esetén a tervtanács véleményére
alapozza.
19. A véleményezési eljárás részletes szabályai
25. § (1) A településképi véleményezési eljárás az építtető, illetve az általa megbízott tervező (a továbbiakban együtt: kérelmező) által a polgármesterhez benyújtott papíralapú kérelemre indul, mely kérelemhez a véleményezendő építészeti-műszaki tervdokumentációt papíralapon 1 példányban csatolni kell.
(2) Kérelmező fentiekkel egyidejűleg az építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus formában az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre feltölti, melyhez a polgármesternek hozzáférést biztosít.
(3) A polgármester a településképi véleményét az önkormányzati főépítész szakmai álláspontjára alapozza.
(4) A településképi véleményben a polgármester a tervezett építési tevékenységet engedélyezésre
20. Településképi véleményezési eljárási szempontjai
26. § (1) A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció
a) megfelel–e a jelen rendeletben foglalt településképi követelményeknek;
b) figyelembe veszi-e az előzetes tájékoztatás, illetve szakmai konzultáció során írásba foglalt javaslatot, véleményt.
c) figyelembe veszi-e a településképhez történő építészeti illeszkedésre vonatkozó – javaslatokat.
(2) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy a beépítés módja – az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakon túl – megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének.
(3) Az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) az építmény alaprajzi kialakításai – a tervezett rendeltetés, illetve az azzal összefüggő használat sajátosságaiból eredően – nem korlátozzák-, illetve zavarják-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát,
b) az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének, illetve homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését.
(4) Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult épített környezethez,
b) a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezések elhelyezésére és kialakítására,
c) a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére.
(5) A határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy
a) a közterülethez közvetlenül kapcsolódó szint alaprajzi kialakítása, illetve ebből eredő használata
aa) korlátozza-e a közúti közlekedést és annak biztonságát,
ab) korlátozza-, illetve zavarja-e a gyalogos és a kerékpáros közlekedést és annak biztonságát,
ac) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét, illetve ebből eredően
ad) a terv megfelelő javaslatokat ad-e az esetleg szükségessé váló – a közterületet érintő – beavatkozásokra,
b) az esetleg a közterület fölé benyúló építmény-részek, illetve szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, illetve a telepítendő fákra, fasorokra.
TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS
21. A bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók, rendeltetésváltozások köre
27. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI.8.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Ér.) meghatározott építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységek közül:
a) helyi védelem alatt álló építmény esetében az Ér. 1. mellékletében meghatározott építési tevékenységek esetén;
b) az a) pontba nem tartozó meglévő építmény utólagos hőszigetelése, közterületről látható homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása esetén, amennyiben az épület a Béke út, a Kossuth út, a Fő út, a Dózsa György út és a Rákóczi utak telkével közvetlenül határos építési telkeken található;
c) Ér. 1. melléklet 7. pontja szerinti nettó 20,0 m2 alapterületet az építési tevékenységet követően sem meghaladó méretű kereskedelmi, szolgáltató, illetve vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése esetén;
d) nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot az építési tevékenységet követően sem meghaladó méretű, nem emberi tartózkodásra szolgáló, falakkal határolt építmény építése, bővítése esetén;
e) Közterületi kerítés építése, meglévő kerítés építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése esetén.
22. A bejelentési eljárással érintett reklám-elhelyezések
28. § (1) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) kormányrendeletben szereplő általános településképi követelmények és jelen rendelet reklámok közzétételével összefüggő településképi követelményeinek tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezésénél.
23. A bejelentési eljárás részletes szabályai
29. § (1) A településképi bejelentési eljárás a kérelmező által a polgármesterhez benyújtott – papíralapú - bejelentésre indul.
(2) A polgármester a településképi bejelentési eljárást a Tr. 26/B. §, 26/C. § és 26/D. §-ban foglaltak szerint folytatja le.
TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS
30. § A reklám, reklámhordozó elhelyezése esetén a Polgármester a Tvtv. 11/G. § (2) – (6) bekezdésében foglalt előírások megsértése esetén az e szakasz (7) – (8) és (10) bekezdése szerint jár el, amennyiben a reklámok és reklámhordozók elhelyezésével kapcsolatosan a településképi bejelentési eljárásban előírtak terén kerül sor jogszabálysértésre, a Tr. 26/D. § és 26/E. § - ainak figyelembevételével a Polgármester kötelezési eljárást folytat le.
ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
24. Hatálybalépés
31. § Ez a rendelet 2017. december 31-én lép hatályba.
32. § E rendeletet a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
1. melléklet a 7/2017. (XII. 19.) önkormányzati rendelethez
A település helyi védelem alatt álló építészeti örökségeinek jegyzéke
-
2. melléklet a 7/2017. (XII. 19.) önkormányzati rendelethez
ELNEVEZÉS |
LEHATÁROLÁS |
|
|---|---|---|
Településképi szempontból meghatározó terület |
Lakóövezetek |
|
Kertvárosias lakóövezet |
Lke |
|
Falusias lakóövezet |
Lf-1, Lf-2, Lf-3, Lf-4 |
|
Vegyes építési övezetek |
||
Településközpont vegyes építési övezet |
Vt-1, Vt-2 |
|
Gazdasági övezetek |
||
Kereskedelmi-szolgáltató építési övezet |
Gksz-1, Gksz-2, Gksz-3 |
|
Üdülőterületek |
||
Üdülőházas övezet |
Üü |
|
Hétvégiházas övezet |
Üh |
|
3. melléklet a 7/2017. (XII. 19.) önkormányzati rendelethez
tudományos (latin) elnevezés |
magyar elnevezés |
|||
lombos fák |
||||
Acer campestre |
mezei juhar |
|||
Acer platanoides |
korai juhar |
|||
Acer pseudoplatanus |
hegyi juhar |
|||
Acer tataricum |
tatár juhar, feketegyűrű juhar |
|||
Alnus glutinosa |
enyves éger, mézgás éger |
|||
Alnus incana |
hamvas éger |
|||
Betula pendula |
közönséges nyír, bibircses nyír |
|||
Betula pubescens |
szőrös nyír, pelyhes nyír |
|||
Carpinus betulus |
közönséges gyertyán |
|||
Carpinus orientalis |
keleti gyertyán |
|||
Castanea sativa |
szelídgesztenye |
|||
Cerasus avium (Prunus avium) |
vadcseresznye, madárcseresznye |
|||
Cerasus mahaleb (Prunus mahaleb) |
sajmeggy |
|||
Fagus sylvatica |
közönséges bükk |
|||
Fraxinus angustifolia ssp. pannonica |
magyar kőris |
|||
Fraxinus excelsior |
magas kőris |
|||
Fraxinus ornus |
virágos kőris, mannakőris |
|||
Juglans regia |
közönséges dió |
|||
Malus sylvestris |
vadalma |
|||
Padus avium |
zelnicemeggy, májusfa |
|||
Populus alba |
fehér nyár |
|||
Populus canescens |
szürke nyár |
|||
Populus nigra |
fekete nyár |
|||
Populus tremula |
rezgő nyár |
|||
Pyrus pyraster |
vadkörte, vackor |
|||
Quercus cerris |
csertölgy, cserfa |
|||
Quercus farnetto (Q. frainetto, Q. conferta) |
magyar tölgy |
|||
Quercus petraea (Q. sessiliflora) |
kocsánytalan tölgy |
|||
Quercus pubescens |
molyhos tölgy |
|||
Quercus robur (Q. pedunculata) |
kocsányos tölgy |
|||
Salix alba |
fehér fűz |
|||
Sorbus aria |
lisztes berkenye |
|||
Sorbus aucuparia |
madárberkenye |
|||
Sorbus dégenii |
- |
|||
Sorbus domestica |
házi berkenye |
|||
Sorbus pseudolatifolia |
- |
|||
Sorbus rédliana |
- |
|||
Sorbus semiincisa |
budai berkenye |
|||
Sorbus torminalis |
barkóca berkenye |
|||
Tilia cordata (T. parviflora) |
kislevelű hárs |
|||
Tilia platyphyllos (T. grandifolia) |
nagylevelű hárs |
|||
Tilia tomentosa (T. argentea) |
ezüst hárs |
|||
Ulmus glabra (Ulmus montana, Ulmus scabra) |
hegyi szil |
|||
Ulmus laevis |
vénic szil |
|||
Ulmus minor (Ulmus campestris) |
mezei szil |
|||
tűlevelű fajok (fenyők) |
||||
Abies alba |
jegenyefenyő |
|||
Juniperus communis |
közönséges boróka, gyalogfenyő |
|||
Larix decidua |
vörösfenyő |
|||
Picea abies (Picea excelsa) |
lucfenyő |
|||
Pinus sylvestris |
erdei fenyő |
|||
Taxus baccata |
közönséges tiszafa |
|||
lombos |
cserjék |
|||
Alnus viridis |
havasi éger, zöld éger |
|||
Amelanchier ovalis |
közönséges fanyarka |
|||
Amygdalus nana (Prunus tenella) |
törpe mandula |
|||
Artemisia alba |
sziklai üröm |
|||
Berberis vulgaris |
közönséges borbolya, sóskafa |
|||
Calluna vulgaris (Erica vulgaris) |
csarab |
|||
Cerasus fruticosa (Prunus fruticosa) |
csepleszmeggy |
|||
Clematis vitalba |
erdei iszalag |
|||
Colutea arborescens |
pukkanó dudafürt |
|||
Cornus mas |
húsos som |
|||
Cornus sanguinea |
veresgyűrű som |
|||
Coronilla emerus |
- |
|||
Corylus avellana |
közönséges mogyoró |
|||
Cotinus coggygria |
cserszömörce |
|||
Cotoneaster integerrimus (C. vulgaris) |
szirti madárbirs |
|||
Cotoneaster nigrum (C. melanocarpa) |
fekete madárbirs |
|||
Cotoneaster nebrodensis (C. tomentosa, C. orientalis) |
nagylevelű madárbirs, gyapjas madárbirs |
|||
Crataegus laevigata (C. oxyacantha) |
kétbibés galagonya |
|||
Crataegus monogyna |
egybibés galagonya |
|||
Crataegus nigra |
fekete galagonya |
|||
Crataegus pentagyna |
ötbibés galagonya |
|||
Cytisus ausrtiacus |
buglyos zanót |
|||
Cytisus hirsutus |
borzas zanót |
|||
Cytisus nigricans |
fürtös zanót |
|||
Cytisus decumbens (C. procumbens) |
- |
|||
Cytisus supinus (C. capitalus) |
gombos zanót |
|||
Daphne cneorum |
henyeboroszlán |
|||
Daphne laureola |
babérboroszlán |
|||
Daphne mezereum |
farkasboroszlán |
|||
Erica carnea |
alpesi erika |
|||
Euonymus europaeus |
csíkos kecskerágó |
|||
Euonymus verrucosus |
bibircses kecskerágó |
|||
Frangula alnus (Rhamnusfrangula) |
kutyabenge |
|||
Genista tinctoria |
festő rekettye |
|||
Hedera helix |
közönséges borostyán |
|||
Helianthemum numullarium |
napvirág |
|||
Hippophae rhamnoides |
homoktövis |
|||
Laburnum anagyroides |
közönséges sárgaakác, aranyeső |
|||
Ligustrum vulgare |
közönséges fagyal |
|||
Lonicera caprifolium |
jerikói lonc |
|||
Lonicera xylosteum |
ükörke lonc, ükörke |
|||
Prunus spinosa |
kökény |
|||
Rhamnus catharticus |
varjútövis (benge) |
|||
Ribes alpinum |
havasi ribiszke |
|||
Ribes uva-crispa |
- |
|||
Rosa canina |
gyepűrózsa |
|||
Salix caprea |
kecskefűz |
|||
Salix cinerea |
rekettyefűz, hamvas fűz |
|||
Salix eleagnos |
ciglefűz, parti fűz |
|||
Salix fragilis |
törékeny fűz csőrege fűz |
|||
Salix pentandra |
babérfűz |
|||
Salix purpurea |
csigolyafűz |
|||
Salix rosmarinifolia |
serevényfűz |
|||
Salix triandra |
mandulalevelű fűz |
|||
Salix viminalis |
kosárkötő fűz |
|||
Sambucus nigra |
fekete bodza |
|||
Sambucus racemosa |
fürtös bodza |
|||
Sarothamnus scoparius (Cytisus scoparius) |
seprőzanót |
|||
Spiraea media |
szirti gyöngyvessző |
|||
Spiraea salicifolia |
fűzlevelű gyöngyvessző |
|||
Staphylea pinnata |
mogyorós hólyagfa |
|||
Viburnum lantana |
ostorménfa |
|||
Viburnum opulus |
kányabangita |
|||
Vitis sylvestris |
ligeti szőlő |
|||
4. melléklet a 7/2017. (XII. 19.) önkormányzati rendelethez
tudományos (latin) elnevezés |
magyar elnevezés |
|
Robinia pseudoacacia |
fehér akác |
|
Ailanthus altissima |
mirigyes bálványfa |
|
Eleagnus angustifolia |
keskenylevelű ezüstfa |
|
Acer negundo |
zöld juhar |
|
Fraxinus pennsylvanica |
amerikai kőris |
|
Prunus serotina |
kései meggy |
|
Populus x canadensis |
kanadai nyár |
|
Celtis occidentalis |
nyugati ostorfa |
|
Amorpha fruticosa |
cserjés gyalogakác |
|
Impatiens parviflora |
kisvirágú nebáncsvirág |
|
Impatiens grandiflora |
bíbor nebáncsvirág |
|
Fallopia spp. |
japánkeserűfű-fajok |
|
Solidago gigantea |
magas aranyvessző |
|
Solidago canadensis |
kanadai aranyvessző |
|
Asclepias syriaca |
közönséges selyemkóró |
|
Ambrosia artemisiiflora |
ürömlevelű parlagfű |
|
Ribes aureum |
arany ribiszke |
|
Vitis-hibridek |
adventív szőlőfajok |
|
Parthenocissus spp. |
vadszőlőfajok |
|
Echinocystis lobata |
süntök |
|
Aster spp. |
észak-amerikai őszirózsák |
|
Xanthium strumaium subsp. italicum |
olasz szerbtövis |
|
Phytolacca americana |
amerikai karmazsinbogyó/amerikai alkörmös |
|
Phytolacca esculenta |
kínai karmazsinbogyó/kínai alkörmös |
|
Humulus japonicus |
japán komló |
|
Cenchrus incertus |
átoktüske |
|
Elodea canadensis |
kanadai átokhínár |
|
Elodea nuttallii |
aprólevelű átokhínár/vékonylevelű átokhínár |
|
Azolla mexicana, Azolla filiculoides |
moszatpáfrányfajok |
|
Baccharis halimifolia |
borfa/tengerparti seprűcserje |
|
Cabomba caroliniana |
karolinai tündérhínár |
|
Eichhornia crassipes |
közönséges vízijácint |
|
Heracleum persicum |
perzsa medvetalp |
|
Heracleum mantegazzianum |
kaukázusi medvetalp |
|
Heracleum sosnowsky |
Szosznovszkij-medvetalp |
|
Hydrocotyle ranunculoides |
hévízi gázló |
|
Lagarosiphon major |
nagy fodros-átokhínár |
|
Ludwigia grandiflora |
nagyvirágú tóalma |
|
Ludwigia peploides |
sárgavirágú tóalma |
|
Lysichiton americanus |
sárga lápbuzogány |
|
Myriophyllum aquaticum |
közönséges süllőhínár |
|
Myriophyllum heterophyllum |
felemáslevelű süllőhínár |
|
Parthenium hysterophorus |
keserű hamisüröm |
|
Persicaria perfoliata |
ördögfarok keserűfű |
|
Pueraria montana |
kudzu nyílgyökér |
|
Alternanthera philoxeroides |
aligátorfű |
|
Gunnera tinctoria |
óriásrebarbara |
|
Pennisetum setaceum |
tollborzfű |
|
Microstegium vimineum |
- |
1. függelék a 7/2017. (XII. 19.) önkormányzati rendelethez a 7/2017. (XII. 19.) önkormányzati rendelethez