Tóalmás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 29/2023. (XII. 15.) önkormányzati rendelete

Tóalmás Község Helyi Építési Szabályzatáról

Hatályos: 2023. 12. 17- 2024. 04. 02

Tóalmás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 29/2023. (XII. 15.) önkormányzati rendelete

Tóalmás Község Helyi Építési Szabályzatáról

2023.12.17.

Tóalmás Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában rögzített felhatalmazás alapján, a 13. § (1) bekezdésében, valamint a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településfejlesztési eszközökről, valamint az egyes sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 32. § és 36. §-ban foglalt módon a 9. számú mellékletben megjelölt véleményezési jogkörben eljáró szervek, az érintett területi és települési önkormányzatok és partnerek véleményének kikérésével az építési helyi rendjének biztosítása érdekében megállapítja Tóalmás Község Önkormányzatának Helyi Építési Szabályzatát.

ELSŐ RÉSZ

Általános előírások

I. Fejezet

Általános előírások

1. A helyi építési szabályzat alkalmazása és hatálya

1. § (1) Jelen helyi építési szabályzat (a továbbiakban: HÉSZ) és melléklete a Szabályozási Terv területi hatálya Tóalmás közigazgatási területére terjed ki.

(2) A HÉSZ az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) 60. § (10) bekezdés szerint készült és alkalmazható.

(3) A HÉSZ a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településfejlesztési eszközökről, valamint az egyes sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Tr.) alapján, a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: TTr.) 78. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt átmeneti rendelkezések figyelembevételével készült.

(4) A HÉSZ az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK) 121. § (2) bekezdésében foglalt átmeneti rendelkezések alapján készült. A HÉSZ az OTÉK 2021. július 15-ig hatályos II. fejezete, III. fejezete valamint 1. és 2. számú melléklete figyelembevételével készült és alkalmazható, a HÉSZ-ben foglalt eltérésekkel.

2. A HÉSZ mellékletei, függelékei és a vonatkozó alkalmazási szabályok

2. § A HÉSZ mellékletei:

a) 1. melléklet: a Szabályozási Terv SZT 1-11 jelű és sorszámú, M=1:4000 méretarányú szelvényekben, és az SZT-J jelű jelmagyarázat.

b) 2. melléklet: a HÉSZ-ben alkalmazott építési övezetek, övezetek és paramétereik

c) 3. melléklet: az építési övezetek, övezetek területén elhelyezhető rendeltetések, épület és rendeltetési egység számok

d) 4. melléklet: az állattartó építmény, építmény elhelyezésének szabályai

3. § A HÉSZ értelmező rendelkezései:

1. állattartás, az „állattartó, állattartás célját szolgáló építmény” fogalom értelmezésében: olyan tevékenység, amely kedvtelésből történő állattartásra, állati eredetű termék előállítására (hús, tej, gyapjú, tojás), sportcélok elérésére, és állatokkal kapcsolatos egyéb hasznosítás megvalósítására történik;

2. állattartó, állattartás célját szolgáló építmény: olyan tevékenységet szolgáló épület és minden más épületnek nem minősülő építmény, amely kedvtelésből történő állattartásra, állati eredetű termék előállítására, sportcélok elérésére, és állatokkal kapcsolatos egyéb hasznosítás megvalósítására épül;

3. a beépítettség megengedett legnagyobb szint alatti mértéke: a telek szint alatt beépített bruttó alapterületének a telek teljes - nyúlványos telek esetében a teleknyúlvány területével csökkentett - területéhez viszonyított megengedett mértéke;

4. építmény magassága: az épületnek nem minősülő építmény legmagasabb pontja és a csatlakozó terepszint közötti távolság;

5. fekvőtelek: a közterületekhez a hosszabbik oldalával csatlakozó azon telek vagy építési telek, amely homlokvonala a telek hosszabbik oldala;

6. gazdasági rendeltetés: gazdasági tevékenységi célú rendeltetés, amely nem ipari;

7. ipari rendeltetés: a Központi Statisztikai Hivatalnál használatos, a Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere (a továbbiakban: TEÁOR) alapján ipari, ipari termelő tevékenység céljára szolgáló létesítmény;

8. kedvtelésből tartott állatok: a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II.26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ktr.) 1. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott állatok;

9. kialakult jelző, kialakult állapot: jelen rendelet hatálybalépésekor meglévő építmény, vagy telekszerkezet, és az ezek vonatkozásában meghatározható beépítési paraméterek, fennálló beépítési mód;

10. kiszolgáló épület: a jármű (gépkocsi, motorkerékpár, csónak, munkagép, egyéb jármű) tároló, a háztartással kapcsolatos nyárikonyha, mosókonyha, szárító, a tárolóépítmények (tüzelőanyag, szerszámkamra, továbbá szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta és más tároló), az állattartás céljára szolgáló épületek, a kisipari vagy barkácsműhely, az árusítópavilon, a kazánház, továbbá a fő rendeltetés rendeltetésszerű használatát biztosító rendeltetésű épület;

11. kiszolgáló építmény: az építési övezet, övezet fő rendeltetésének megfelelő építmény melléképítménynek nem minősülő kiszolgáló épülete, műtárgya;

12. kiszolgáló rendeltetés: az építési övezet, övezetben elhelyezhető fő rendeltetés rendeltetésszerű használatát biztosító, a fő rendeltetésétől eltérő más rendeltetés;

13. magasraktár: olyan raktár rendeltetésű építmény, amelyben a legfelső építményszint szintmagassága a 12,5 m-t meghaladja;

14. meglévő épület (a HÉSZ szempontjából): a területen álló épület, függetlenül attól, hogy ideiglenes vagy végleges, továbbá engedély alapján vagy engedély nélkül épült, de legalább tíz éve a területen álló épület;

15. haszonállat:

a) nagytestű: ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly, juh, kecske, sertés, birka és jellegükben, méretükben, tömegükben ezekhez hasonló állatok;

b) kistestű: házinyúl, nutria, csincsilla, angóranyúl, sarki- és ezüstróka, nyérc, egyéb rágcsálók, tyúkfélék, kacsa, liba, pulyka, aranyfácán, ezüstfácán, díszkacsa, egyéb vízi, illetve dísz-szárnyas és jellegükben, méretükben, tömegükben ezekhez hasonló állatok;

16. mezőgazdasági tevékenység: a TEÁOR szerinti a mezőgazdasági termelés (növénytermesztés, állattartás, erdőgazdaság, vadgazdaság, halászat);

17. mezőgazdasági üzem: a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos terményfeldolgozó, tároló, mezőgazdasági gépjavító létesítmény építményei;

18. nem zavaró hatású gazdasági rendeltetés: a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) kormányrendelet alapján, környezeti hatásvizsgálatra nem kötelezett vagy környezeti hatásvizsgálati eljáráshoz és egységes környezethasználati engedélyhez nem kötött gazdasági tevékenységeket kiszolgáló rendeltetés;

19. nem zavaró hatású kisipari, illetve kézműipari rendeltetés: a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) kormányrendelet alapján, környezeti hatásvizsgálatra nem kötelezett vagy környezeti hatásvizsgálati eljáráshoz és egységes környezethasználati engedélyhez nem kötött gazdasági tevékenységeket kiszolgáló rendeltetések közül az alábbi tevékenységeket kiszolgáló rendeltetés:

a) gép, berendezés, számítógép, kommunikációs eszköz, elektronikus, optikai eszköz, villamos gép, egyéb berendezés, személyi háztartási cikk szerelése, kivéve a hajó, csónak, gépjármű szerelést

b) kisgépgyártás kivéve a TEÁOR szerinti gép, és berendezésgyártást, gépjárműjavítást, gumi és műanyag termékek gyártását, gyógyszergyártást, textília, vegyi anyag és vegyi termék gyártást

c) textil, bőr, szőrmetermékek varrása, javítása, kivéve a bőr és szőrme kikészítést

d) lábbelik varrása, javítása, legfeljebb 5 ember alkalmazásával készítése

e) bútorok javítása, összeszerelése, kivéve a bútorgyártást

f) papírtermékek csomagolása, papírtermékek előállítása kész alapanyagból, kivéve a papírtermék alapanyaggyártását, rostanyag és papírgyártást

g) élelmiszer és dohány termékek csomagolása kivéve a feldolgozást, palackozást

h) élelmiszer és egyéb növényi termékek háztartási mértékű feldolgozása, csomagolása, kivéve az italgyártást

i) legfeljebb 3 ember alkalmazásával ékszergyártás, hangszergyártás, játékgyártás, egyéb feldolgozóipari tevékenység (pl. seprű és kefegyártás, orvosi eszköz gyártás)

j) legfeljebb 3 ember alkalmazásával ruházati termékek gyártása (kötött, hurkolt áru, ruházat varrása, javítása, szőrmecikk gyártása);

20. oromfal: a magastetővel lefedett épület (épületrész) homlokzati falának az a része, amely a padlásteret vagy a beépített tetőteret a tetőgerincet elmetszve lehatárolja

21. pavilon: szilárd térelemekkel körül határolt, talajhoz rögzített, illetve azon álló, huzamos tartózkodásra szolgáló, 2 m2 bruttó alapterületet meghaladó építmény;

22. szintterületi mutató: a telek beépített bruttó szintterülete és a telekterület hányadosa, a pince bruttó szintterületének figyelmen kívül hagyásával;

23. szolgálati lakás: gazdasági rendeltetésű épületben a tulajdonos vagy a személyzet használatában lévő lakás;

24. technológiai építmény: a fő rendeltetés kiszolgálását, illetve rendeltetésszerű használatát biztosító sajátos gyártásmenetet, munkafolyamatot biztosító, egyedi kialakítású, építmény, építményrész;

25. tényleges homlokzatmagasság: az építménynek a nézőpont felé eső legkülső pontjára illesztett függőleges felületre vetített, a terepcsatlakozása feletti azon része, amely a legnagyobb értéket adja része (vagyis az adott homlokzat terepcsatlakozása és a homlokzat legnagyobb magassága között mért legnagyobb érték).

3. A szabályozási terv és szabályozási elemeinek alkalmazása

4. § (1) A Szabályozási Terv kötelező érvényű elemei:

a) közigazgatási határ,

b) meglévő és tervezett kül-, és belterületi határvonal,

c) meglévő kül-, és belterületi határvonal megszüntetés,

d) szabályozási vonal és szabályozási szélesség,

e) építési övezet és övezet határa,

f) építési övezet határa (egyedi szabályokkal),

g) építési övezet és övezet jele,

h) megszüntető jel,

i) méretezés,

j) építési hely és építési határvonalak,

k) kötelező fásítás,

l) telek zöldfelületként fenntartandó része,

m) telek be nem építhető része,

n) fejlesztési terület,

o) közlekedési célú telek kialakítására fenntartott terület,

p) közterületi funkció határa,

q) felületi szabályozóval jelölt övezetek területe és határa

qa) a közkert Zkk övezet területe és határa,

qb) vízgazdálkodási terület kisvízfolyások medre és part menti területi (V-1) övezet területe és határa,

qc) vízgazdálkodási terület állóvizek medre és part menti területei (V-2) övezet területe és határa,

qd) országos mellékút, települési jelentőségű kiszolgáló út övezet területe és határa,

qe) kiszolgáló utak övezete és egyéb közterületi közlekedési területek övezet területe és határa,

qf) zöldfelületi célú közlekedési terület övezet területe és határa.

(2) A Szabályozási Terv más jogszabállyal illetve hatósági döntéssel megállapított elemei:

a) Örökségvédelem

aa) műemlék,

ab) műemléki környezet és határa,

ac) nyilvántartott régészeti lelőhely területe és határa;

b) Táj- és természetvédelem, illetve területrendezési szabályozók

ba) országos jelentőségű természeti emlék– ex lege védett kunhalom

bb) tájképvédelmi terület övezete,

bc) NATURA 2000,

bd) országos ökológiai hálózat magterület,

be) országos ökológiai hálózat ökológiai folyosó,

bf) országos ökológiai hálózat puffer terület,

bg) gyümölcstermőhelyi kataszteri terület,

bh) borszőlő termőhelyi katasztere I-II. osztályú terület,

bi) országos erdőállomány adattári erdőterület;

c) Védőtávolság, egyéb korlátozó sáv

ca) vízgazdálkodási terület mederkarbantartó parti sávja,

cb) védőtávolság, egyé korlátozó sáv.

d) Egyes sajátos jogintézmények: beültetési kötelezettség.

e) közmű

ea) nagyközép nyomású földgázvezeték 7-7 méteres biztonsági területtel,

eb) 132 kV-os villamosenergia légvezeték 19-19 méteres biztonsági területtel,

ec) vízműkút,

ed) villamosenergia transzformátor állomás,

ee) szennyvízátemelő,

ef) adó-, vevőtorony,

eg) olajkút.

(3) A Szabályozási Terv egyéb tájékoztató és javasolt szabályozási elemei:

a) térségi kerékpárút tervezett nyomvonala,

b) javasolt telekhatár,

c) közlekedési övezetbe nem sorolt magánút területe (nem közterületként nyilvántartott út, földút – állami, önkormányzati, gazdasági társaságok, szövetkezeti, természetes személy tulajdonában lévő út, saját használatú út),

d) nem önkormányzati tulajdonú közterület,

e) meglévő tanya, tanyás telek,

f) meglévő partvonal, geodézia alapján pontosítandó övezethatár,

g) jelentős felszíni parkoló férőhelyszámmal,

h) helyi jelentőségű – vízgazdálkodási övezetbe nem sorolt – vízelvezető,

i) javasolt megszüntető jel,

j) alaptérképi elemek.

(4) A Szabályozási Terv a HÉSZ-szel együtt alkalmazható, amely során

a) a kötelező érvényűként meghatározott szabályozási elemet – a HÉSZ eltérő rendelkezésének hiányában – kell kötelezően figyelembe venni, az elem változtatása csak a HÉSZ módosításával történhet;

b) a más jogszabállyal megállapított elemet a vonatkozó jogszabályi előírások szerint kell kötelezően figyelembe venni, amennyiben a vonatkozó jogszabályi előírás – a HÉSZ hatályba lépését követően – megváltozik, és a változással a jogi követelmény a szabályozási terven feltüntetett elemtől eltér, annyiban a szabályozási elemet a vonatkozó jogszabályi előírások szerint kell figyelembe venni a HÉSZ módosítása nélkül;

c) a tájékoztató és javasolt szabályozási elemet nem kell kötelezően figyelembe venni, azzal, hogy a szabályozási elem eltérő tartalmú figyelembevétele a HÉSZ módosítása nélkül, de a HÉSZ egyéb előírásainak a figyelembevételével történhet.

(5) A HÉSZ mellékleteiben szereplő jelmagyarázatok a mellékletekben szereplő jelek magyarázatát tartalmazza. A jelmagyarázatokat a melléklettel együtt kell alkalmazni.

5. § (1) A „közlekedési célú telek kialakítására fenntartott terület” szabályozó a kialakult telektömbök feltárásának megvalósítását biztosító helyi sajátos jogintézmény, amely

a) a tömbfeltárást vagy meglévő út területi fejlesztését biztosítja;

b) a szabályozóval érintett terület közlekedési kapcsolattal nem rendelkező területrésze a vonatkozó telekalakításig nem beépíthető;

c) a tömbfeltárás megvalósításáig az elő-, oldal és hátsókert meghatározása során a terület lehatárolását úgy kell figyelembe venni mintha az szabályozási vonal lenne;

d) a szabályozóval érintett területen közlekedési célú telek alakítható ki, magánútként vagy közterületként, a szabályozási terv szerinti területen és szélességben, a h) pontban szereplő eltérési lehetőség figyelembevételével;

e) a d) pont szerint kialakított telekre a KÖu-2 övezet előírásai érvényesek;

f) a szabályozóval érintett be nem épített telek, a szabályozó megvalósulásáig csak abban az esetben építhető be, ha az egyébként meglévő közterülethez vagy magánúthoz közvetlenül kapcsolódik;

g) a tömbfeltáráshoz kapcsolódó közlekedési és közműfejlesztést, a szabályozóval érintett területen kell megvalósítani;

h) a tömbfeltárás telekalakítása a szabályozási tervvel összhangban történhet, a „közlekedési célú telek kialakítására fenntartott terület” nyomvonala tömbön belül módosítható, a telektömbre vonatkozó telekalakítási javaslat szerint, amely igazolja, hogy a szabályozásban rögzített településrendezési cél (tömbfeltárás) az adott telekalakítást követően is megvalósítható.

(2) A „kötelező fásítás” szabályozóval jelölt területen legalább 1 sor, legalább – a településképi rendeletben meghatározott követelmények szerinti fasor illetve növényállomány telepítendő.

(3) A „telek zöldfelületként fenntartandó része” és a „telek be nem építhető része” szabályzóval érintett terület nem az építési hely része, a területen épületet elhelyezni nem lehet, a területhasználat és az építmény elhelyezés szabályait a 36. § tartalmazza.

(4) A „fejlesztési terület”-ként meghatározott területen a településrendezési szerződés sajátos jogintézményt a 18. §-ban meghatározott követelmények szerint kell alkalmazni.

(5) A „közterületi funkció határa” szabályzó az adott közterület eltérő használatú területeit jelöli.

(6) Az erdőövezetbe nem tartozó „Országos Erdőállomány Adattári erdőterület” szabályozási elemmel érintett területen

a) építési tevékenység az erdőkre vonatkozó hatályos jogszabályok szerint történhet, az erdő művelési ág megszűnését követően;

b) építési tevékenység esetén az építési övezetben, övezetben meghatározott zöldfelület legkisebb mértékét elsődlegesen az erdőterületek megtartásával kell biztosítani.

(7) A „meglévő tanya, tanyás telek” szabályozási elemmel érintett területre az övezetben meghatározott szabályoktól eltérő, ezen szabályozóra meghatározott egyedi előírások érvényesek.

(8) Az „építési övezet határa (egyedi szabályokkal)” szabályozó megvalósítását biztosító telekalakítás során, az övezethatár szerinti telekhatár legfeljebb 3 méterrel eltérhet a szabályozási terven jelölt övezethatár nyomvonalától amennyiben ezzel az érintett építési övezeteknek jobban megfelelő telek alakulhat.

6. § (1) A Szabályozási Terv tartalmazza a - termőföld védelméről szóló törvény szerint - belterületbe vonható területeket.

(2) Belterületbe vonás során településrendezési szerződés sajátos jogintézmény alkalmazható, a 18. §-ban foglaltak szerint.

(3) A belterületbe vonásra tervezett területen

a) a termőföld a belterületbe vonásig a fennálló művelési ágnak megfelelően hasznosítható,

b) telekalakítás a belterületbe vonást megelőzően a HÉSZ-ben szereplő övezeti besorolásnak megfelelően végezhető,

c) a belterületbe vonás ütemezetten is végrehajtható, a HÉSZ előírásainak megfelelően kialakított telekcsoportonként vagy telkenként.

7. § (1) A Szabályozási Terv tartalmazza

a) az országos védelemmel érintett műemlékeket,

b) a műemléki környezet területét és lehatárolását,

c) a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket.

(2) Az (1) bekezdésben szereplő szabályozási elemekkel érintett területek felhasználása, a területen építési tevékenység vonatkozó magasabb szintű jogszabályokban foglalt követelményekkel és a HÉSZ előírásaival összhangban történhet.

(3) A nyilvántartott régészeti lelőhelyet érintő beavatkozás, beruházás során a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló kormányrendeletben foglaltak az irányadók.

II. Fejezet

A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó építéssel összefüggő előírások

4. Védelem alatt álló táji- és természeti elemek

8. § (1) A települést érintő magasabb szintű és egyéb helyi jogszabályokkal megállapított természetvédelemmel érintett területeket a szabályozási terv tartalmazza, ezek

a) országos jelentőségű természeti emlék– ex lege védett kunhalom

b) tájképvédelmi terület övezete,

c) NATURA 2000,

d) országos ökológiai hálózat magterület,

e) országos ökológiai hálózat ökológiai folyosó,

f) országos ökológiai hálózat puffer terület.

(2) Az (1) bekezdésben szereplő szabályozási elemekkel érintett területek felhasználása, a területen építési tevékenység a vonatkozó magasabb szintű jogszabályokban foglalt követelmények alapján a HÉSZ előírásaival összhangban történhet.

5. Általános környezetvédelmi előírások és az állattartásra alkalmas építmények elhelyezésének szabályai

9. § (1) A település igazgatási területén az egyes területek használata úgy folytatható, ha a használat a megengedett határértéken belüli mértékű környezetterhelést és igénybevételt okoz.

(2) Állattartó építmény létesítése a vonatkozó ágazati jogszabályok betartásával lehetséges

a) az elő-, oldal- és hátsókert előírt legkisebb méretének figyelembevételével és

b) az adott építési övezetben, övezetben meghatározott és az állattartó építmény, építményrész elhelyezésére vonatkozó szabályok megtartásával.

(3) Állattartó építmény, építményrész és azok kifutója a (4) – (6) bekezdésekben foglalt előírások és a 4. melléklet szerint telepíthető, amennyiben az a használata során a szomszédos telkek sajátos használatát nem korlátozza, vagy attól nem igényel védelmet, és az adott területre vonatkozó övezeti előírásoknak, továbbá a rendeltetése szerinti külön jogszabályi előírásoknak megfelel.

(4) A 3. melléklet rendeltetési szabályainak figyelembevételével

a) az Lf övezetekben a haszonállattartó építmény összes bruttó alapterülete legfeljebb az övezetben meghatározott legnagyobb beépíthetőség mértékének 15 %-a lehet;

b) nagy létszámú állattartó telep a K-mü építési övezetekben, továbbá az Má-, Kb-mü övezetekben létesíthető;

c) állatmenhely, állatpanzió az a) és cb pontok szerinti területeken helyezhető el.

(5) A (4) bekezdés b) és c) pont szerinti övezetekben haszonállatállattartó, állattartás célját szolgáló rendeltetés - a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatát nem korlátozó módon - kiszolgáló építményben, vagy melléképítményben helyezhető el, építési helyen belül, kizárólag a fő rendeltetésű épület és a hátsókerti építési határvonal közötti szakaszon, de a telekhatároktól legalább 3,0 méteres távolságra, kivéve, ha a szomszédos telkek irányába az építmény, építményrész zárt homlokzattal kapcsolódik, vagy azt a szomszédos telektől tömör kerítés választja el.

(6) Nagy létszámú állattartó telepen állattartó építmény építési helyen belül helyezhető el.

(7) A (4) bekezdésben nem szereplő állattartó, állattartás célját szolgáló épületnek nem minősülő építmény, építményrész építési helyen belül és oldal- illetve hátsókertben egyaránt elhelyezhető.

6. Általános környezetvédelmi előírások

10. § (1) A telek természetes terepfelületét megváltoztató földmozgatással járó építési vagy tereprendezési tevékenység a termőföld védelméről szóló jogszabályokkal összhangban végezhető.

(2) Tereprendezés, területfeltöltés során szennyezett talaj, hulladéknak minősülő anyag nem használható.

11. § (1) A település a felszín alatti vizek szempontjából érzékeny kategóriába sorolt.

(2) A vízfolyások, vizes élőhelyek természetes és természetközeli állapotú (part)szakaszai melletti, szennyező hatású anyagok felszíni vagy felszín alatti vízkészletbe való határértéket meghaladó mértékű bejutását ki kell zárni.

(3) A felszíni vizek mederrendezésénél a természetes vízparti vegetációt, a természetes élőhelyek védelmét a kivitelezés és a végleges területfelhasználás során egyaránt biztosítani kell.

(4) A szabályozási terven jelölt kisvízfolyások (csatornák és árkok) nyomvonala mentén biztosítani kell a felszíni vízelvezető képességet, a meder akadálymentes fenntartásával és a vízelvezető létesítmények mederkarbantartó parti sávjának szabadon hagyásával.

(5) A felszíni vizek öntisztulásának elősegítése és a mederkarbantartó parti sáv természetközeli ökoszisztémáinak (nádasok, ligetes fás társulások, gyepek) védelme érdekében, a parti sávban lévő növényzet kizárólag a vízfolyás revitalizációja, továbbá a fenntartás és a balesetveszély elkerülése érdekében szüntethető meg.

(6) A felszíni vizek (patak, vízfelületek, tavak) mederkarbantartó parti sávban – amennyiben az műszakilag lehetséges, és aránytalan korlátozással nem jár - a karbantartás lehetősége biztosítandó, ennek érdekében a mederkarbantartó parti sáv

a) amennyiben a szabályozási terv úgy határozza meg közterület, vagy

b) közhasználatra átadott terület lehet.

(7) A mederkarbantartó parti sáv legkisebb szélessége, a magasabb szintű jogszabályban meghatározottak figyelembevételével

a) az állami kezelésű vízfolyások, árkok mentén 6 m,

b) önkormányzati, társulati kezelésű vízfolyások, árkok mentén 3 m.

(8) A mederkarbantartó parti sáv legkisebb szélessége a patak, vízfolyás partvonalától számítható, a partvonal a vonatkozó magasabb szintű jogszabály alapján határozható meg.

(9) A mederkarbantartó parti sáv területén belül a vízgazdálkodási célú építményen kívül kerítés és egyéb építmény nem építhető.

12. § (1) Légszennyezést okozó, helyhez kötött létesítménynél a légszennyezőanyag kibocsátása nem haladja meg az illetékes levegőtisztaság-védelmi hatóság által meghatározott határértéket.

(2) A településen a lakosságot zavaró bűzt kibocsájtó létesítmény nem helyezhető el, és bűzt okozó tevékenység nem folytatható.

(3) Levegőtisztaság-védelmi szempontból védelmi övezetet igénylő bűzös építmény, létesítmény kizárólag oly módon alakítható ki, helyezhető el, hogy a védelmi övezet nem érinthet Lke, Lf, Vt, K-t, és K-rek építési övezetben és Kb-rek, Zkk, Ek és Mk övezetben lévő építési telket, telket.

(4) Bűzös, fertőzés-veszélyes telephely védőterületén belül lakás, szállásjellegű, pihenési célú, intézményi, továbbá élelmiszer-feldolgozás és élelmiszer-raktározás céljait szolgáló építmény nem létesíthető.

13. § (1) A zaj és rezgésvédelmi határértékeket külön jogszabályok tartalmazzák.

(2) Bármely zajt kibocsátó vagy rezgést okozó tevékenységgel járó építmény, rendeltetés elhelyezése csak abban az esetben megengedett, ha az általa okozott építési, közlekedési, illetve üzemi eredetű környezeti zaj, valamint a rezgésterhelés mértéke a vonatkozó zajvédelmi jogszabályban megállapított környezeti zaj, valamint a rezgésterhelési határértékeket nem haladja meg, illetve nem jelent kockázatot a védendő épületekre vonatkozó határértékek teljesülésének.

14. § (1) A közigazgatási területen az összegyűjtött hulladékok ártalmatlanítására hulladékkezelő nem alakítható ki.

(2) A közigazgatási területen nem veszélyes inert hulladék terep feltöltésére a vonatkozó környezetvédelmi-, talajvédelmi előírások és jelen rendelet előírásainak betartásával használható.

(3) Hulladékudvar a település közigazgatási területén a Gksz és Gipe építési övezetekben létesíthető.

(4) Szelektív hulladékgyűjtő sziget nem helyezhető el közterületen a felszíni vizek partvonalától számított 100 m-es távolságon belül.

15. § (1) A természetközeli állapotú (országos jelentőségű természetvédelmi terület – ex lege védett kunhalom, nemzeti ökológiai hálózat magterület, ökológiai folyosó) területeken

a) építési tevékenység a természetvédelemről szóló törvény előírásai szerint, a természetvédelmi kérdésekben eljáró hatóság hozzájárulásával végezhető;

b) fák és cserjék a településkép védelméről szóló helyi rendelet figyelembevételével telepíthetők.

(2) Natura 2000 területen építési tevékenység a vonatkozó kezelési terv előírásaival összhangban, Natura 2000 Hatásvizsgálat alapján, a természetvédelmi kérdésekben eljáró hatóság hozzájárulásával végezhető.

III. Fejezet

Egyes sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások

16. § Az önkormányzatot elővásárlási jog illeti meg jelen szabályzatban meghatározott településrendezési célok megvalósításához szükséges ingatlanok esetében a külön rendeletben meghatározottak szerint.

17. § (1) A telekalakítás során a telekalakítás jelen § - ban meghatározott szabályait, a 3. melléklet telekalakítási szabályait, és a HÉSZ telekalakítást is meghatározó egyedi szabályait együttesen kell alkalmazni.

(2) Telekalakítás az (1) bekezdés szerinti szabályok megfelelően végezhető, úgy hogy a kialakuló telek a terület rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas legyen, továbbá alakja, terjedelme, beépítettsége és beépíthetősége ne korlátozza a szomszédos ingatlanok használatát, beépítését, illetve a közterülethez vagy magánúthoz való közvetlen csatlakozása és közművel történő ellátása biztosított vagy biztosítható legyen.

(3) A 3. mellékletben meghatározott „a kialakítható építési telek/telek legkisebb területe, és legkisebb telekszélessége, mélysége” előírásoktól eltérő méretű telek is alakítható

a) az övezethatárral meghatározott telekalakítás,

b) a tervezett szabályozási vonallal meghatározott telekalakítás, és

c) a közműellátást szolgáló mérnöki építmények, műtárgyak elhelyezését biztosító - műszakilag szükséges méretű telek – telekalakítása során, továbbá

d) magánút telekalakítása során, a magánút telek esetében azzal, hogy a HÉSZ magánutak létesítésére vonatkozó szabályait be kell tartani.

(4) A szabályozási vonallal érintett telken

a) telekalakítás érdekében az Étv. 27. § (11) bekezdése szerinti településrendezési szerződés sajátos jogintézmény alkalmazható,

b) építési tevékenység – az a) pont szerinti településrendezési szerződés hiányában - a szabályozási vonalat megvalósító telekalakítást követően végezhető.

(5) A közlekedési célú telek kialakítására fenntartott terület szabályozóval érintett területen

a) a tömbfeltárás ütemezetten is megvalósítható, az ütemezés feltétele, hogy az újonnan megvalósítandó közlekedési célú teleknek meglévő közlekedési célú telekhez kell közvetlenül, és a természetben is kapcsolódnia;

b) a szabályozóval meghatározott nyomvonal tömbön belül pontosítható, de a szélessége nem csökkenthető;

c) a tömb feltárására magánút alakítható.

(6) Az adott övezetre, építési övezetre meghatározott kialakítható legkisebb telekszélességnél keskenyebb telek is megosztható keresztirányban (telekszélességet nem érintően).

(7) A település területén nyúlványos (nyeles) telek nem alakítható ki. Kialakult nyúlványos telek tovább nem osztható, a nyúlvány magánútként nem alakítható ki.

(8) Fekvőtelek – amennyiben az építési övezeti, övezeti előírás másképpen nem rendelkezik - legkisebb szélessége 20,0 méter, legkisebb mélysége 14,0 méter lehet.

(9) Azon telkek, amelyek esetében a rendeltetésszerű használatot két vagy több telek együttesen biztosítja a valós használat szerinti telekalakításáig (telekösszevonás) is rendezettnek tekinthetők, így a 67/1 hrsz-ú Árpád utca és a 492/77 és 492/78 hrsz-ú Fő utcát alkotó telkekkel közvetlenül szomszédos épülettel rendelkező és közlekedési kapcsolatot együttesen biztosító telkek. Ezen telkek esetében épület a használatot együttesen biztosító telkek összevonását követően építhető.

(10) Rendezettnek tekinthető az a telek, amelynek a közlekedési kapcsolata vízelvezetőt (önálló telken jegyzett árok, csatorna) érintő műtárgyon (híd, áteresz) keresztül biztosított.

18. § (1) A HÉSZ-ben meghatározott településfejlesztési és településrendezési feladatok megvalósulása, a területek felhasználásának, és az ingatlanok építési telekké alakításának megvalósulása, és az építési feltételek megteremtése érdekében a települési önkormányzat az érintett ingatlanok tulajdonosával, illetve az ingatlanon beruházni szándékozóval – a kapcsolódó önkormányzati feladatokra is figyelemmel - településrendezési szerződést köthet a mindenkor hatályos vonatkozó magasabb szintű jogszabályok szerint.

(2) Az (1) bekezdés szerinti sajátos jogintézmény alkalmazandó kiemelten

a) a szabályozási vonal megvalósítására,

b) a közlekedési célú telek kialakítására fenntartott területen történő tömbfeltárásra, vagy közlekedési célú telek kialakítására,

c) a négynél több telket érintő vagy négynél több építési telek, illetve magánút kialakítására irányuló telekalakítás előkészítésére, megvalósítására,

d) a telkenként kettőnél több lakás megépítésével összefüggő önkormányzati feladatként megjelenő műszaki vagy humán infrastruktúra fejlesztésre illetve az egyéb kapcsolódó önkormányzati feladatok átvállalásának megvalósítására,

e) a szabályozási tervben „fejlesztési területként” meghatározott területen, a telekalakításhoz, a közlekedési- közműinfrastruktúra és a humáninfrastruktúra fejlesztés megvalósítására, illetve

f) a területek belterületbe vonásával összefüggésben.

19. § A beültetési kötelezettséget - a vonatkozó magasabb szintű jogszabályban foglalt követelmények szerint - a jelen rendeletben meghatározottak és a szabályozási tervben jelöltek figyelembevételével a polgármester önkormányzati hatósági döntésben írhatja elő.

20. § (1) Az önkormányzat képviselő-testületének egyedi döntése alapján közterület alakítási terv készül mindazon közterületekre, ahol

a) az műszaki, forgalomtechnikai, egyéb közlekedési, kertépítészeti, közművesítési vagy biztonsági szempontból szükséges;

b) az övezeti előírás alapján építési tevékenység közterület alakítási terv alapján végezhető;

c) a településképi rendelet azt kötelezővé teszi.

(2) Közterület kialakítása, újjáépítése – amennyiben az műszakilag lehetséges – akadálymentes módon valósítandó meg.

IV. Fejezet

Közműellátás és elektronikus hírközlés előírásai

21. § (1) A meglévő és a tervezett közüzemű

a) vízellátás,

b) vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz),

c) energiaellátás (villamosenergia ellátás, földgázellátás),

hálózatai és létesítményei, építményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti védőtávolságai (biztonsági övezetei) számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben a közművek és biztonsági övezetük helyigényét az ágazati előírások szerint kell biztosítani.

(2) A közművesítésre kerülő területen telkenként kell

a) a vízellátás, villamosenergia ellátás és földgázellátás vonatkozásában a közterületen haladó közüzemű hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni,

b) csapadékvíz elvezetés, gravitációs vagy vákuumos szennyvízelvezetés vonatkozásában akár közterületen, vagy magánterületen haladó közüzemű hálózathoz önálló bekötéssel és mérési helyekkel csatlakozni.

(3) A közművek műtárgyainak és létesítményeinek elhelyezésekor figyelemmel kell lenni

a) a környezetvédelmi szempontokra (zaj, rezgés, szag), továbbá

b) a hálózatokhoz való hozzáférhetőségre.

(4) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor

a) a feleslegessé vált hálózatot és létesítményt, építményt el kell bontani,

b) az indokoltan földben maradó vezeték, létesítmény betömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani,

c) új közműrendszer szakaszos kiépítése esetén a meglevő (felszámolásra tervezett) és új rendszer kapcsolatát az átépítés ideje alatt biztosítani kell.

(5) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében

a) az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezésére kell helyet biztosítani,

b) a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy

ba) a 10,0 -14,0 m szabályozási szélességű utcákban elegendő hely biztosításával legalább egyoldali fasor telepíthető legyen,

bb) a 16,0 m-es és a 16,0 m-t meghaladó szabályozási szélességű utcákban zöldsávnak megfelelő hely biztosításával, vagy ültetőgödrös kialakítással kétoldali fasor telepíthető legyen.

22. § (1) Teljes közműellátásra javasolt övezetben új közüzemű vízelosztó hálózat a szennyvíz közcsatorna hálózattal együtt építhető.

(2) A vízellátás – amennyiben azt az építési övezeti illetve övezeti előírás konkrétan nem tiltja – helyi vízbeszerzésről is biztosítható, amennyiben az érintett hatóság az így kinyert vizet ivóvízként elfogadja.

(3) Amennyiben a közhálózatról a tűzivíz igény nem biztosítható, akkor helyi tűzivíz tározó létesítése, vagy az épület megfelelő tűzszakaszolásával a tűzivíz igény csökkentése szükséges.

23. § (1) Szennyvízelvezető hálózat elválasztott rendszerrel építhető.

(2) A teljes közigazgatási területen tilos - a település hidrogeológiai és geológiai adottsága miatt, valamint a vízbázis védelme érdekében - a szennyvíz közvetlen, vagy drénhálózattal történő talajba szikkasztása, talajvízbe, állóvízbe való bevezetése.

(3) A teljes közigazgatási területen építési tevékenység az adott övezet, építési övezet közművesítettség mértékére vonatkozó előírása és a (4) bekezdéssel összhangban végezhető.

(4) Építési övezetben építési tevékenység

a) teljes közműellátásra javasolt területen

aa) a közcsatornahálózat kiépítését követően - közcsatorna hálózatra történő csatlakozással, vagy az ellátatlan területeken a közcsatorna megépítéséig zárt szennyvíztároló alkalmazásával is megoldható;

ab) a felszíni vizek nyílt árkos elvezetése ideiglenes jelleggel megengedett, az egyéb rendelkezések figyelembevételével.

b) részleges vagy hiányos közművesítésre javasolt csatornázatlan területen a HÉSZ szennyvízelvezetésre, és elhelyezésre vonatkozó előírásai szerint történhet.

(5) Részleges, hiányos közművesítést megengedő illetve a (4) bekezdés a) pont aa) alpont szerint ellátatlan területen keletkező szennyvizeket, ha

a) a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg az 5 m3-t és a rendelkezésre álló közcsatorna hálózat nem közelíti meg a területet 100 m távolságon belül:

aa) egyedi házi közműpótlóként vízzáróan kivitelezett, fedett, zárt medencébe kell összegyűjteni;

ab) a külterületen keletkező szennyvizek (napi 5 m3-t el nem érő esetben is) tisztítására egyedi, házi szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható.

b) a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja az 5 m3-t és a rendelkezésre álló közcsatorna hálózat nem közelíti meg a területet 200 m távolságon belül, helyben létesített szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható a keletkező szennyvizek tisztítására.

(6) Amennyiben az (5) bekezdés a) és b) pontja szerinti helyi szennyvíz tárolás, kezelés bármelyik feltétele nem biztosítható, huzamos tartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó épületet megvalósítani a közcsatorna csatlakozás kiépítésének megoldásával lehet.

(7) Fedett zárt közműpótló medence akkor alkalmazható, ha

a) a telek állandó megközelíthetőségére megfelelő útkapcsolat biztosított,

b) az összegyűjtött szennyvíz a kijelölt leürítő helyre elszállítható.

(8) Külterületen egyedi, házi szennyvíztisztító kisberendezés akkor alkalmazható, ha

a) az övezeti és egyéb előírások, korlátok az alkalmazást nem tiltják, valamint az illetékes hatóság az alkalmazáshoz hozzájárul, és

b) a tisztított vizek számára a megfelelő felszíni élővíz befogadás megoldható és arra az élővíz kezelője befogadó nyilatkozatot ad,

c) a kisberendezés védőterületével nem nyúlik túl azon a telken, amelyre telepítették,

d) a tisztítóberendezéssel az illetékes szakhatóság által meghatározott tisztítási hatásfok elérhető.

24. § (1) Vízelvezető árok a hordalék biztonságos megfogásával építhető, újítható fel. A csapadékvizek élővízbe vezetése hordalékfogó műtárggyal történhet.

(2) Csapadékvíz-elvezető műtárgy elválasztott rendszerrel építhető, azzal, hogy szennyvízhálózatba csapadékvíz nem vezethető.

(3) A keletkező felszíni vizek telken belül szikkasztandók, amennyiben az műszaki, illetve természeti adottságok miatt nem lehetséges, akkor az összegyűlt víz a csapadékvíz elvezető rendszerbe (zárt csapadékcsatornába, nyílt vízelvezető árokba, élővízbe) befogadói nyilatkozat alapján bevezethető közvetlen csatlakozás kiépítésével, vagy, ha azt a topográfiai elhelyezkedés indokolja.

(4) Amennyiben a (3) bekezdésben rögzített befogadás lehetősége korlátozott, akkor bármely engedély-, vagy bejelentés köteles építéssel, vagy burkolt felület növelésével járó építési tevékenységgel egy időben a burkolt és tetőfelület minden megkezdett 1 m2-re után 0,05 m3/m2 fajlagos tározó térfogatú zárt tárolóba a telken belül kell összegyűjteni a vizeket és késleltetve, fékezetten lehet a felszíni vízelvezető hálózat kezelőjének engedélyében meghatározottak szerint a közterületi felszíni vízelvezető rendszerbe vezetni.

(5) Nyílt árkos felszíni vízelvezetésű területen az árok kocsibehajtó vagy parkoló kialakítása érdekében fedhető le.

(6) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti gépkocsi behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják, ezért az áteresz kialakítása során a vízszállítást akadálymentesen kell biztosítani, az áteresz víz-visszaduzzasztást nem okozhat.

25. § A föld feletti és föld alatti elosztóhálózat a mindenkor hatályos településkép védelméről szóló helyi rendeletben foglalt követelmények alapján telepíthető, az ebben a rendeletben meghatározott előírások együttes figyelembevételével.

26. § Földgázvezeték elosztó hálózat a mindenkor hatályos településkép védelméről szóló helyi rendeletben foglalt követelmények alapján telepíthető.

27. § (1) A település közigazgatási területén nem helyezhető el közcélú energiatermelést szolgáló szélerőmű (szélturbina, szélkerék, szélgenerátor).

(2) A település közigazgatási területén a Kb-me övezetben helyezhető el 50 kVA – nál nagyobb, de 0,5 MW kisebb névleges teljesítőképességű, villamos energiát termelő – szélerőműnek, szélerőmű parknak nem minősülő – erőmű.

(3) Hőszivattyú bármely övezetben, építési övezetben elhelyezhető, de csak épületben és abban az esetben, ha a működéséből eredő zaj a telekhatárok mentén és azon túl nem haladhatja meg a jogszabályban meghatározott határértéket.

28. § (1) Amennyiben a településképi rendeletben foglalt településképi követelmény kötelezővé teszi a villamos-energia ellátásra vonatkozóan a hálózatok földalatti elhelyezését, ott az elektronikus hírközlési hálózatokat is földalatti elhelyezéssel kell építeni.

(2) Vezeték nélküli szolgáltatás építménye és azt kiszolgáló földfelszíni berendezés a településkép védelméről szóló helyi rendeletben foglaltak szerint helyezhető el önálló építményként, vagy meglévő építményen olyan módon, hogy annak legfelső pontját legfeljebb 6,0 méterrel haladhatja meg a hírközlési építmény (beleértve az antennát és az antennatartó szerkezetet) legmagasabb pontja.

V. Fejezet

Az építés általános szabályai

7. Az építési övezetek beépítésének alapvető szabályai

29. § Építési övezetben új épület elhelyezhető, amennyiben

a) az építési telek megközelítését biztosító közlekedési célú közterület vagy a magánút kialakult, és az ingatlan nyilvántartásba bejegyzett;

b) az a) bekezdés szerinti közút, vagy magánút műszaki kialakítása közúti közlekedésre a vonatkozó ágazati jogszabályokban foglalt követelmények figyelembevételével biztosítható;

c) az építéssel érintett telek építési övezeti előírásoknak megfelelő közműellátása, és közcsatorna hiányában a jelen rendelet szerinti zárt rendszerű szennyvíztároló, vagy egyéb közműpótló alkalmazása biztosítható.

8. Az építési hely és beépítési mód meghatározásának szabályai

30. § (1) Épületet elhelyezni az OTÉK és jelen rendelet együttes alkalmazásával meghatározott építési helyen szabad. Az elő-, oldal és hátsókert meghatározása során a 2. mellékletben meghatározott paramétereket kell alkalmazni, kialakult állapot esetén a (2) – (8) bekezdésekben meghatározott szabályok együttes figyelembevételével.

(2) Amennyiben az övezeti előírás másképpen nem rendelkezik

a) beépült telektömbben az előkert meghatározásakor a kialakult állapothoz kell illeszkedni úgy, hogy az előkerti határvonal az adott építési telek mellett két oldalról elhelyezkedő két-két telek kialakult előkertjei által meghatározott sávba kerüljön,

b) az övezeti előírás hiányában és amennyiben az a) és c) pont nem alkalmazható az előkert nagysága 5,0 méter,

c) fekvőtelek esetében az előkert 0,0 méter, amennyiben a telek csak így válik beépíthetővé,

d) magánút felőli építési határvonal és a telek homlokvonala közötti területsáv előkertnek minősül,

e) saroktelken az előkerti építési határvonalat úgy kell meghatározni, hogy az a csatlakozó telkek előkerti határvonalakhoz igazodjon.

(3) Az oldalhatáros beépítési mód esetén

a) az építési hely nem oldalkerti határvonala építési vonal, amely a telek északhoz közelebbi oldalsó telekhatártól mért

aa) 14,0 m vagy 14,0 méternél keskenyebb telek esetében 0,5 m,

ab) 14,0 méternél szélesebb telek esetén 1,0 m

távolságban lévő párhuzamos.

b) az oldalkert az övezetre vonatkozó telepítési távolság fele, de minimum 4 ,0 méter, kivéve a c) - d) pontok szerinti esetet;

c) az oldalkert 3,0 méter a 12,0 méter és 12,0 méternél kisebb szélességű építési telken;

d) amennyiben a telek legalább 16,0 méter szélességű és a (7) bekezdés szerint az épület szabadonálló módon is elhelyezhető, ebben az esetben az a) pont szerinti építési vonalat nem kell tartani, az oldalkert a (4) bekezdés szerint határozható meg.

(4) A szabadonálló beépítési mód esetén, amennyiben az övezeti előírás másképpen nem rendelkezik, az oldalkert a telepítési távolság fele, de legalább 3,0 méter, illetve amennyiben a telek oldalhatáros beépítési móddal beépített vagy beépíthető építési telekkel szomszédos legalább 4,0 méter.

(5) A hátsókert mérete az övezetben meghatározott legnagyobb épületmagasság értéke vagy amennyiben az épület hátsókertre néző tényleges homlokzatmagassága az övezetben meghatározott épületmagasságnál nagyobb, akkor a tényleges homlokzatmagasság értéke, de minden esetben legalább 6,0 méter, kivéve ha az övezeti előírás másképpen rendelkezik, vagy a telek fekvőtelek.

(6) Amennyiben a fekvőtelek csak így válik beépíthetővé a hátsókert 0,0 méterig csökkenthető, amennyiben a szomszédos telken az építési hely és a telepítési távolság jogszerűen biztosítható.

(7) Kialakult beépítésű építési övezetben, oldalhatáros beépítési mód esetén

a) ahol a tervezett építéssel érintett telekrészen a telekszélesség 16,0 méternél nagyobb, új épület szabadonálló beépítési módnak megfelelően is telepíthető;

b) Vt jelű építési övezetekben, ahol a szabályozási vonalon (telek homlokvonalán) mért telekszélesség 14,0 méter vagy annál kisebb és a kialakult állapot miatt az oldalhatáron álló beépítés nem alakítható ki, új épület zártsorú beépítési módnak megfelelően is telepíthető, amennyiben az a szomszédos telek építési jogait nem korlátozza.

(8) Az övezetre meghatározott (építési helyet rögzítő) elő-, oldal és hátsókerti szabály alkalmazása azonos az építési övezetre, illetve építési telekre érvényes OTÉK és jelen rendeletben rögzített szabályok alkalmazási módjával.

9. Egyéb építési előírások

31. § (1) Amennyiben a szabályozási terv alapján egy telek több övezetbe sorolt, úgy az övezetekre meghatározott paraméterek a telek vonatkozó övezeti részére számítandók.

(2) Az építési övezetekben

a) terepszint alatti beépítés az építési helyen belül történhet,

b) melléképítmények építési helyen belül helyezhetők el, kivéve a közmű-becsatlakozási műtárgy, a hulladéktartály tároló kerti építmény és a kedvtelésből tartott állat állattartó melléképítményeket;

c) hátsókertben nem helyezhető el kiszolgáló rendeltetésű építmény.

(3) Amennyiben az építési övezetben a terepszint alatt építhető megengedett legnagyobb beépítettség aránya (%) az építési övezetre, övezetre nem került meghatározásra, annyiban az megegyezik a beépítettség megengedett legnagyobb mértékével.

(4) Az övezetben, építési övezetben elhelyezhető épületnek nem minősülő építmény magassága nem haladhatja meg az övezetben, építési övezetben előírt épületmagasság megengedett legnagyobb mértékét kivéve, ha az övezeti előírás másképpen rendelkezik.

(5) Építési övezetben előírt épületmagasság megengedett legnagyobb mértékét új épület egyik tényleges homlokzatmagassága sem haladhatja meg, kivéve,

a) ha az építési övezeti előírás másképpen rendelkezik, vagy

b) a 32. § (1) bekezdés a) pont szerinti esetben,

c) a 34. § - ban meghatározott esetekben.

(6) Telken belül lakóépületek egymástól való távolsága nem lehet kisebb az OTÉK szerinti telepítési távolságnál.

(7) Épületnek nem minősülő építmény legmagasabb pontja az övezetben meghatározott épületmagasság megengedett legnagyobb mértékét nem haladhatja meg, kivéve, ha az övezeti előírás másképpen nem rendelkezik.

(8) Lakókocsi, konténer, illetve üdülősátor tartós ott lakás, illetve gazdasági tevékenység folytatása céljából egyetlen építési övezet, övezet területén sem helyezhető el.

10. A kialakult és új beépítéseknél az épületek, építmények kialakításának általános szabályai

32. § (1) Amennyiben az építési telek – jogszerűen - kialakult beépítésének jellemzői nem felelnek meg az övezetre vonatkozó paramétereknek, határértékeknek, építés az alábbiak szerint történhet. Ha

a) az épületmagasság meghaladja az övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság értékét, az épület bővíthető a vonatkozó egyéb előírások betartásával;

b) a beépítettség meghaladja az övezetben megengedett legnagyobb beépítettség értékét, és a tervezett bővítés az épületmagasság értékeinek is megfelel, az épület a tetőtér beépítésével bővíthető a vonatkozó egyéb előírások keretei között;

c) a fennálló építmény része vagy egésze az építési övezetben foglalt paraméterek szerinti építési helyen kívül helyezkedik el, az építmény, kubatúráján belül jókarbantartható, felújítható, továbbá jelen rendelet szerint megállapított építési helyen belül bővíthető.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott engedmények a jelen rendelet hatályba lépését megelőzően – és nem az egyszerű bejelentés hatálya alá tartozóan – épült épületek esetében érvényesíthetők, amennyiben a kialakult beépítés a szomszédos telkek, építési telkek építési jogait nem korlátozza.

(3) Építési övezetben, övezetben – eltérő építési övezeti, övezeti rendelkezés hiányában –elhelyezett sajátos építmény, illetve műtárgy legnagyobb magassága maximum 6,0 m lehet.

11. Kerítések

33. § (1) Közterületi telekhatáron a kerítés magassága – a technológiai, sport vagy védelmi célt szolgáló kerítések kivételével - legfeljebb 2,0 m, tömör kerítés esetén legfeljebb 1,8 m, a lábazat magassága 0,6 m lehet.

(2) Közterületi és telken belül a településkép helyi védelméről szóló rendelet alapján építhető új kerítés vagy alakítható át meglévő kerítés.

12. Építés lejtős terepen, támfal, rézsű, támfalgarázs

34. § (1) Telek természetes terepszintje legfeljebb 1,0 méterrel változtatható meg, kivéve a telek biztonságos megközelítését szolgáló tereprendezést, és a támfalgarázs létesítését.

(2) Amennyiben a terep eredeti lejtése támfal kialakítását szükségessé teszi, a rendezett terep és az épület kapcsolatát biztosító tereplépcső vagy támfal magassága sehol nem haladhatja meg a csatlakozó rendezett terephez képest a 2,0 métert. A telken belüli magasságkülönbségeket teraszos terep és támfal kialakítással kell áthidalni. Teraszos kialakításánál a támfalak közötti minimális távolság legalább 1,2 méter oldalirányban.

(3) 10%-nál nagyobb lejtésű terepen

a) a terepszint alatti építmény a csatlakozó terepszintből legfeljebb 1,5 méter magasságban emelkedhet ki, kivéve az épület bejáratot, és a bejárathoz csatlakozó tereplépcsőt, rámpát;

b) az épület lejtő felőli homlokzatának tényleges magassága túllépheti az építési övezetben, övezetben meghatározott épületmagasságot

ba) a telek 10-15% közötti lejtése esetén legfeljebb 15%-kal,

bb) a telek 15% feletti lejtése esetén legfeljebb 20%-kal, de az - épületre számított - épületmagasság nem haladhatja meg az övezetre meghatározott értéket.

(4) Támfalgarázs létesíthető, amennyiben:

a) a terep lejtése a telek homlokvonalának irányába meghatározott előkert és a telek homlokvonala között legalább 20%-os, vagy

b) az előkert természetes terepszintje legalább 1,5 méterrel magasabban van a kapcsolódó közterület csatlakozó terepszintjénél.

(5) Támfalgarázs

a) önálló építményként, vagy a főépülettel egy építményként létesíthető;

b) építésénél az előkerti építési határvonala 0,0 méterként vehető figyelembe, amennyiben a csatlakozó közlekedési célú telek szélessége legalább 12 méter, vagy az építési határvonal legalább az út tengelyétől számított 6 méterre esik.

(6) Telek homlokvonalán lévő támfalgarázs

a) az utca csatlakozó terepszintjétől számított legfeljebb 3,0 méter magasságú lehet,

b) magassága a szomszédos telek felé való csatlakozásnál legfeljebb 1,0 méter, a ráépített kerítés magassága legfeljebb további 1,0 méter.

13. Közterületekre vonatkozó rendelkezések

35. § (1) A település közterületein, közhasználat céljára átadott területein az alábbi építmények, köztárgyak helyezhetők el:

a) árusítópavilon,

b) közúti-, tömegközlekedéssel kapcsolatos várakozóhely,

c) köztisztasággal kapcsolatos tárgyak,

d) művészeti, kegyeleti szobor, emlékmű, díszkút, szökőkút, utcabútor,

e) építési munkával kapcsolatos állvány ideiglenesen,

f) építőanyag és törmelék ideiglenes jelleggel,

g) távbeszélő fülke,

h) közvilágítási, közlekedésirányítási műtárgy,

i) közúti-, tömegközlekedéssel kapcsolatos várakozóhely,

j) köztisztasággal kapcsolatos tárgyak,

k) szabadtéri sport épületnek nem minősülő építményei, tárgyai.

(2) Közterületen az (1) bekezdés szerinti építmények, köztárgyak, illetve berendezések, korlátok a gyalogossáv és az úttest felőli biztonsági sáv közötti berendezési sávban létesíthetők, ha rendeltetésszerű használatuk a közlekedést, közművek elhelyezését, üzemeltetését és karbantartását nem zavarja, illetve nem veszélyezteti.

(3) Árusítópavilon legfeljebb 6,00 m2 bruttó alapterülettel, legfeljebb 3,0 méteres épületmagassággal létesíthető.

(4) A közterületi parkolókat fásítottan kell kialakítani, 10 gépkocsiállást meghaladó felszíni parkoló esetén legalább 5 parkolóállásonként 1 db – a településképi rendelet szerinti - faegyed telepítésével.

14. Zöldfelületek általános előírásai

36. § (1) Az építési övezetekre meghatározott telken belüli minimális zöldfelületi arány szerinti zöldfelület megléte az épület rendeltetésszerű használatát biztosítja.

(2) Az oktatási, nevelési és szociális rendeltetésű épületet tartalmazó telkeken kívül az egyes építési övezetekre, övezetekre előírt legkisebb zöldfelületi arány számításánál a műanyag gyepráccsal kialakított felület nem számítható be.

(3) A szabályozási terven jelölt „telek zöldfelületként fenntartandó része” és „telek be nem építhető része” szabályozóval érintett területen belül épület nem helyezhető el, de legfeljebb – a szabályozóval érintett terület - 10%-os területi arányában helyezhető el építmény és alakítható ki egyéb burkolt felület. A „telek zöldfelületként fenntartandó része” szabályozóval érintett területen több szintű növényállományt (fák és cserjék) kell telepíteni és fenntartani.

(4) Az egyes ingatlanokon az övezetenként meghatározott zöldfelületeket - a lakóingatlanok kivételével - legkésőbb az épületek használatba vételéig ki kell alakítani.

(5) A fakivágás és a faültetés csak az Önkormányzat fakivágásról és pótlásról szóló rendeletének megfelelően végezhető.

(6) Erdő- vagy mezőgazdasági területeken tervezett övezetváltozás esetén, az adott terület igénybevételéig biztosítani kell a jelenlegi művelési ágnak megfelelő növényi fedettség fenntartását.

(7) Övezetre meghatározott a zöldfelület legkisebb mértéke szabály alkalmazása azonos az építési övezetre, illetve építési telekre érvényes szabályok alkalmazási módjával.

(8) A zöldfelületek kialakítására vonatkozó követelményeket a településkép védelméről szóló helyi rendelet tartalmazza.

15. Gépjárművek elhelyezése

37. § (1) Az új építmények, önálló rendeltetési egységek építése, meglévő építmények bővítése, átalakítása, rendeltetésük módosítása esetében a rendeltetésszerű használatához az OTÉK-ban előírt mennyiségű és fajtájú gépjármű elhelyezési lehetőségét, továbbá rendszeres teherszállítás esetén a rakodóhelyet telken belül kell biztosítani, kivéve a (2) bekezdésben meghatározott eseteket, és ha az övezeti előírás másképpen rendelkezik.

(2) A Vt, Lke és Lf építési övezetekben, az (1) bekezdés szerinti gépjármű-várakozóhelyek (parkolók) – a (3) bekezdésben és az OTÉK 42. § (10) bekezdésben foglaltak kivételével – a telekhatártól mért, legfeljebb 500 m-en belüli más telken parkolóban, parkolóházban vagy a közterületek közlekedésre szánt területe egy részének, illetve a közforgalom céljára átadott magánút egy részének felhasználásával kialakíthatók, a közterület kezelőjének és tulajdonosának hozzájárulásával.

(3) Lakó és üdülő rendeltetésű építmény rendeltetésszerű használatához rendeltetési egységenként egy személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani, telken belül.

(4) Az újonnan létrehozott felszíni parkolóhelyet fásítani kell, az OTÉK és a településkép védelméről szóló helyi rendeletben foglaltak szerint.

MÁSODIK RÉSZ

Részletes építési övezeti, övezeti előírások

VI. Fejezet

Beépítésre szánt területek építési övezeteinek előírásai

16. A beépítésre szánt építési övezetek általános előírásai, rendeltetések

38. § (1) A Szabályozási Terv a település igazgatási területén a beépítésre szánt területeket sajátos használatuk szerint, a felhasználási ütemezést és a területek adottságait figyelembe véve sorolja építési övezetekbe. A Szabályozási Tervben az egyes építési övezetek jele kerül ábrázolása a HÉSZ-ben rögzítettek szerint.

(2) Az építési övezeteket, és a telekalakításra és építési övezetekre vonatkozó előírásokat a 2. melléklet, az építési övezetekben elhelyezhető rendeltetéseket és melléképítményeket a 3. melléklet tartalmazza.

(3) A Vt, Lke, Lf, Üü, Üh, K-sp, K-st, K-t építési övezetekben nem helyezhető el a környezetet jelentősen zavaró hatású rendeltetés.

(4) Minden építési övezetben elhelyezhető az előírások szerinti gépjárművek elhelyezését biztosító építmény és tároló építmény.

(5) Az egyes építési övezetekben

a) a HÉSZ-ben szabályozott rendeltetés olyan módon valósítható meg, hogy az a használat során a terület adott építési övezetnek megfelelő sajátos használatát ne korlátozza, vagy attól ne igényeljen védelmet, továbbá a rendeltetése szerinti külön jogszabályi előírásoknak megfeleljen;

b) a HÉSZ-ben nem szabályozott rendeltetés abban az esetben valósítható meg, hogy az a használat során az adott telek és a szomszédos telkek építési övezetnek, övezetnek megfelelő sajátos használatát nem korlátozza, vagy attól nem igényeljen védelmet.

(6) Építési övezetben lévő építési telken az adott építési övezet használati céljával összefüggő, és az ezen kívül elhelyezhető egyéb rendeltetéseket, valamint azokat a rendeltetéseket, amelyek az építési övezetekben nem helyezhetők el, a 3. melléklet tartalmazza.

(7) Az építési övezetekben terepszint alatti építmények legfeljebb egy szint mélységig létesíthetők.

17. A kertvárosias lakóterületek építési övezeteinek előírásai

39. § (1) A kertvárosias lakóterület (Lke) laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az Lke területek építési övezetei az Lke-1, Lke-2, Lke-3 jelű építési övezetek.

(3) Az Lke építési övezetben a 3. mellékletben meghatározott rendeltetések helyezhetők el. A kiszolgáló építmény az övezeti előírás szerinti rendeltetésű lehet.

(4) Az Lke építési övezetben lévő építési telken

a) az építés feltétele a teljes közművesítettség biztosítása, a 23. § (4) bekezdés figyelembevételével és azzal, hogy a felszíni vizek nyílt árkos elvezetése ideiglenes jelleggel megengedett az egyéb rendelkezések figyelembevételével;

b) az építési hely a 30. §-ban foglaltak szerint határozható meg, kivéve, ha az építési övezeti előírás másképpen rendelkezik.

c) két vagy több lakás kialakítása 22,0 méter vagy annál szélesebb telek esetén lehetséges, amennyiben az építési övezeti előírás azt lehetővé teszi;

d) a lakás rendeltetéséhez tartozó gépjárműtárolót az épületben vagy telken belüli kiszolgáló épületben kell elhelyezni, kivéve ha az övezeti előírás a felszíni parkoló létesítését is megengedi,

e) a fejlesztési területként is jelölt területen új gépjárműtároló a fő rendeltetésű épületben vagy azzal egy épülettömegben helyezhető el,

f) nem lakás rendeltetéshez tartozó gépjárműtárolót telken belül kell elhelyezni.

40. § (1) Az Lke-1 és Lke-2 építési övezetben elhelyezhető több épület, az övezetben meghatározott kialakítható legkisebb telekméretig telkenként legfeljebb 2 önálló rendeltetési egység és ezen belül legfeljebb 1 lakás, az övezetben meghatározott kialakítható legkisebb telekméret legalább kétszerese méretű telken 3 önálló rendeltetési egység de legfeljebb 2 lakás helyezhető el, a 3. mellékletben foglaltakkal összhangban.

(2) A Kb-rek-2 övezettel közvetlenül határos Lke-1 építési övezetet érintő telekalakítás esetén a 2. mellékletben meghatározott telekalakításra vonatkozó szabályokat nem kell figyelembe venni.

(3) Az Lke-3 építési övezetben elhelyezhető több épület, legfeljebb 4 önálló rendeltetési egység, de legfeljebb 1 lakás, a 3. mellékletben foglaltak szerint.

18. A falusias lakóterületek előírásai

41. § (1) A falusias lakóterület lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az Lf területek szabályzatban meghatározott, és Szabályozási Tervben is jelölt építési övezetei az Lf-1, Lf-2, Lf-3, Lf-4 és Lf-5 jelű építési övezetek.

(3) Az Lf építési övezetben lévő építési telken

a) elhelyezhető több épület, kivéve, ha az övezeti előírás másképpen nem rendelkezik;

b) övezeti előírás a teljes közművesítettség biztosítása, a 22- 23. § - ban foglaltak szerint.

42. § (1) Az Lf építési övezetekben mező- és erdőgazdasági rendeltetésű üzemi építmény legalább 1000 m2 nagyságú, mezőgazdasági vagy erdő övezettel közvetlenül kapcsolatban álló építési telken létesíthető.

(2) Az Lf-1, Lf-2, Lf-3 építési övezetekben telkenként több épület, az övezetben meghatározott kialakítható legkisebb telekméretig legfeljebb két önálló rendeltetési egység és ezen belül legfeljebb egy lakás, az övezetben meghatározott kialakítható legkisebb telekméret legalább kétszerese méretű telken 3 önálló rendeltetési egység de legfeljebb 2 lakás helyezhető el, legfeljebb 2 lakóépületben.

(3) Az Lf-1, Lf-2, Lf-3 építési övezetben az 50,0 méter vagy annál nagyobb telekmélységű telken a hátsókert legkisebb mérete 10,0 méter.

(4) Az Lf-4 építési övezetben telkenként legfeljebb 1 lakás helyezhető el.

(5) Az Lf-5 építési övezetben építési tevékenység a „fejlesztési terület” szabályozó előírásainak a figyelembevételével történhet.

(6) A Lf-5 építési övezetben telkenként legfeljebb egy fő rendeltetésű épület, és legfeljebb egy gépjárműtároló vagy egyéb tároló funkciójú kiszolgáló épület helyezhető el. Az övezetben telkenként a fő rendeltetésű épületben legfeljebb 2 önálló rendeltetési egység, és ezen belül legfeljebb egy lakás helyezhető el. A parkolót épületen belül kell elhelyezni. A területen ipari - gazdasági rendeltetés nem helyezhető el.

19. A településközpont vegyes területek előírásai

43. § (1) A településközpont terület elsősorban olyan lakó és települési szintű egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál, amely nincs zavaró hatással a lakó rendeltetésre.

(2) A Vt területek szabályzatban meghatározott, és Szabályozási Tervben is jelölt építési övezetei a Vt-1, Vt-2, Vt-3 és Vt-4 jelű építési övezetek.

(3) A Vt építési övezetben lévő építési telken

a) elhelyezhető több épület, kivéve, ha az övezeti előírás másképpen nem rendelkezik;

b) övezeti előírás a teljes közművesítettség biztosítása a 22-23. § - ban foglaltak szerint;

c) az építési hely a 30. § - ban foglaltak szerint határozható meg, kivéve, ha az építési övezeti előírás másképpen rendelkezik;

d) egy épületben lévő lakás rendeltetéséhez tartozó gépjárműtárolót a lakást tartalmazó épületben vagy az épülettel közös épületben kell elhelyezni.

(4) Oldalhatáros beépítési mód esetén, 14 méter vagy annál keskenyebb telkeken, amennyiben a szomszédos épület, - az érintett telek építési jogainak sérülése nélkül, - zártsorúan csatlakoztatható, az építési hely zártsorúan is meghatározható, ebben az esetben az épületek zárt sora az övezetben meghatározott épületmagasság mértékével megszakadhat, ahol az épületköz területe két telekre esik, abból legalább 30%-ának, de minimum 3,0 m széles résznek egy telekre kell esnie.

44. § (1) A Vt-1 építési övezet Tóalmás jellemzően kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági rendeltetéssel rendelkező vegyes területeinek övezete. Az övezetben több, a 3. melléklet szerinti önálló rendeltetési egység, de telkenként legfeljebb két lakás helyezhető el.

(2) A Vt-2 építési övezet Tóalmás közintézményeinek építési övezete. A közintézmények telkének területén lakás csak nem önálló lakóépületben helyezhető el szolgálati lakásként.

(3) A Vt-3 építési övezet a piac területének építési övezete, az övezetben a piac tevékenységhez kapcsolódó rendeltetések helyezhetők el a 3. mellékletben meghatározottak szerint. Az övezetben lakás nem helyezhető el.

(4) A Vt-4 építési övezetben telkenként több, a 3. melléklet szerinti önálló rendeltetési egység helyezhető el, de ezen belül telkenként legfeljebb négy lakás.

20. A kereskedelemi, szolgáltató gazdasági területek előírásai

45. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz) elsősorban környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A Gksz területek szabályzatban meghatározott, és Szabályozási Tervben is jelölt építési övezetei a Gksz-1, Gksz-2, Gksz-3, Gksz-4 jelű építési övezetek.

(3) A Gksz építési övezetben lévő építési telken

a) elhelyezhető több épület, kivéve, ha az övezeti előírás másképpen nem rendelkezik;

b) övezeti előírás a teljes közművesítettség biztosítása, a 22-23. § - ban foglaltak szerint.

(4) A Gksz építési övezeteiben kiszolgáló rendeltetésű épületként elhelyezhető:

a) személygépjármű tároló,

b) egyéb, a főrendeltetéseket kiszolgáló tároló rendeltetés.

(5) A Gksz építési övezeteiben önálló lakóépület nem helyezhető el. Gksz építési övezetben kialakult lakó rendeltetés megtartható, új épület építése esetén új önálló lakó rendeltetési egység, - a telkenként egy szolgálati lakás kivételével, - nem építhető.

(6) A Gksz építési övezeteiben nem helyezhető el bűzös tevékenységgel járó funkciójú építmény.

(7) A Gksz építési övezetben több épület elhelyezhető, kivéve, ha az övezeti előírás másképpen nem rendelkezik.

(8) A Gksz építési övezetben amennyiben az építési telek lakó-, vagy vegyes építési övezetbe sorolt telekkel határos, akkor ezen telkek felé telken belül, a telek telekhatárai mentén összefüggő, többszintes növényállományból álló zöldfelületi sávot kell kialakítani, melynek minimális szélessége 5,0 m.

(9) A Gksz építési övezetben a technológiai építmény illetve sajátos építmény legnagyobb magassága legfeljebb az adott övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság értékének másfélszerese lehet.

46. § (1) A Gksz-2 építési övezetben az építési telek lakó-, vagy vegyes építési övezetbe sorolt telekkel határos telekhatár mentén összefüggő, többszintes növényállományból álló zöldfelületi sávot kell kialakítani, melynek minimális szélessége 10,0 m.

(2) A Gksz-3 és Gksz-4 építési övezetben az épületek legmagasabb pontja nem lehet nagyobb a megengedett legnagyobb épületmagasság mértékénél, kivéve, ha az épület magasraktár vagy hűtött magasraktár rendeltetést tartalmaz ebben az esetben az épület megengedett legnagyobb épületmagassága 20,0 méter. A megengedett legnagyobb épületmagassága a rendeltetések kiszolgáló technológiai építmények megvalósítása esetén is túlléphető, ebben az esetben az épületnek nem minősülő építmény legmagasabb pontja legfeljebb 20,0 méter lehet. Magasraktár rendeltetése nem módosítható.

(3) Az övezetben a közművesítettség hiányos. Az övezetben fúrt kút és közműpótló berendezés (zárt rendszerű szennyvíztározó) telepíthető. A közműellátásban a megújuló energiaforrások alkalmazhatók. Az energiaellátás, az elektromos energiaszolgáltatás légkábellel is kiépíthető, a magasabb szintű jogszabályi előírások figyelembevételével.

(4) Az övezetben kerítés telekhatáron és telken belül bárhol elhelyezhető, kerítés építése a közterületi telekhatáron nem kötelező.

(5) A szabályozási terven jelölt „telek be nem építhető része” szabályozóval érintett területen épület és burkolt felület nem építhető.

(6) Az övezetben magánút kialakítható. A magánút, és a közműellátást szolgáló műtárgyak elhelyezésére szolgáló telkek telekmérete lehet kisebb, mint az övezetben meghatározott kialakítható legkisebb telekterület mérete. Az övezetben kialakított magánút minimális szélessége 10,0 méter.

(7) Magánút telkén a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 10%, épület az övezetre meghatározott rendeltetések szerint szabadonálló beépítési móddal helyezhető el.

(8) A szabályozási tervben a javasolt fásítással jelölt területen, 1 sorban egységes fasor telepíthető.

21. Az egyéb ipari területek előírásai

47. § (1) Az egyéb ipari terület Gipe övezete olyan gazdasági célú ipari és egyéb gazdasági rendeltetésű építmények és raktárak elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.

(2) A Gipe területek szabályzatban meghatározott, és Szabályozási Tervben is jelölt építési övezete a Gipe-1 építési övezet.

(3) A Gipe-1 építési övezetben elsősorban gazdasági tevékenységi célú kisipari építmény helyezhető el, a 3. mellékletben foglaltak szerint. A Gipe-1 építési övezetben a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó vagy a személyzet számára telkenként egy lakás helyezhető el.

(4) A Gipe-1 építési övezetében kiszolgáló rendeltetésű épületként elhelyezhető:

a) jármű tároló,

b) egyéb, a főrendeltetéseket kiszolgáló tároló rendeltetés.

(5) A Gipe-1 építési övezeteiben lévő építési telken övezeti előírás övezeti előírás a teljes közművesítettség biztosítása, a 22- 23. § - ban foglaltak szerint.

(6) A Gip-1 építési övezetben több épület elhelyezhető, kivéve, ha az övezeti előírás másképpen nem rendelkezik.

(7) A Gipe-1 építési övezetben a lakó építési övezetbe sorolt telekkel határos telekhatára mentén, összefüggő, többszintes növényállományból álló zöldfelületi sávot kell kialakítani, melynek minimális szélessége 2,0 méter.

(8) A Gipe-1 építési övezetben az építési telek lakó-, vagy vegyes építési övezetbe sorolt telekkel határos telekhatár mentén összefüggő, többszintes növényállományból álló zöldfelületi sávot kell kialakítani, melynek minimális szélessége 10,0 m.

22. Üdülőházas területek előírásai

48. § (1) Az üdülőházas terület Üü építési övezete több üdülőegységet magába foglaló üdülőépület, üdülőtábor, kemping elhelyezésére szolgál, ahol az üdülő rendeltetést kiszolgáló rendeltetések is elhelyezhetők.

(2) Az Üü területek szabályzatban meghatározott, és Szabályozási Tervben is jelölt építési övezete az Üü-1 építési övezet.

(3) Az Üü-1 építési övezetben elsősorban az (1) bekezdés szerinti rendeltetés helyezhető el, a 3. mellékletben foglaltak szerint. Az Üü-1 építési övezetben önálló lakóépület nem helyezhető el, az üdülőépületen belül a tulajdonos, a használó vagy a személyzet számára telkenként egy lakás helyezhető el.

(4) Az Üü-1 építési övezetében kiszolgáló rendeltetésű épületként elhelyezhető:

a) jármű tároló,

b) egyéb, a főrendeltetéseket kiszolgáló tároló rendeltetés.

(5) Az Üü-1 építési övezetben lévő építési telken övezeti előírás a teljes közművesítettség biztosítása, a 22- 23. § - ban foglaltak szerint.

(6) Az Üü-1 építési övezetben több épület elhelyezhető.

(7) Az Üü-1 építési övezetben a beépítettség maximum 50 %-ában helyezhető el állandó jellegű üdülőépület.

23. Hétvégiházas területek előírásai

49. § (1) A hétvégi házas üdülőterület Üh építési övezet jellemzően legfeljebb két üdülő rendeltetési egységet magába foglaló üdülőépület elhelyezésére alkalmas, állandó üdülői kör időszakos pihenésére szolgál, és elhelyezése, mérete, kialakítása, felszereltsége továbbá infrastrukturális ellátottsága alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmas.

(2) Az Üh területek szabályzatban meghatározott, és Szabályozási Tervben is jelölt építési övezete az Üh-1 és Üh-2 építési övezet.

(3) Az Üh-1 építési övezetben elsősorban az (1) bekezdés szerinti rendeltetés helyezhető el, a 3. mellékletben foglaltak szerint. Az Üh-1 és Üh-2 építési övezetben önálló lakóépület vagy lakás nem helyezhető el.

(4) Az Üh-1 és Üh-2 építési övezetben telkenként legfeljebb összesen egy kiszolgáló rendeltetésű épületben elhelyezhető:

a) jármű tároló,

b) egyéb, a főrendeltetéseket kiszolgáló tároló rendeltetés.

(5) Az Üh-1 és Üh-2 építési övezetben lévő építési telken övezeti előírás a teljes közművesítettség biztosítása, a 22- 23. § - ban foglaltak szerint.

(6) Az Üh-1 és Üh-2 építési övezetben egy épület és legfeljebb további egy kiszolgáló rendeltetésű épület helyezhető el.

(7) „Az építési övezet határa (egyedi szabályokkal)” kijelölt Üh-2 jelű építési övezet tömbfeltárással jön létre, a tömbfeltárást biztosító „közlekedési célú telek kialakítására fenntartott terület” vagy szabályozási vonal és a „javasolt telekhatár” szabályozók figyelembevételével megvalósuló telekalakítás eredményeképpen. Az így létrejövő tömbfeltárást biztosító telekalakításig az érintett telekrészeket az eredeti telek övezetébe sorolt telekrészként kell értelmezni, amely telekrészen - a tömbfeltárásig - építési hely nem határozható meg.

24. Különleges beépítésre szánt területek általános előírásai

50. § (1) A beépítésre szánt különleges területek építési övezeteibe azok a területek tartoznak, amelyeken az elhelyezhető építmények rendeltetésük miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól védelmet igényelnek.

(2) A Különleges területek meghatározott, és Szabályozási Tervben is jelölt építési övezetei a

a) K-sp-1 jelű sportterület,

b) K-st-1, K-st-2, K-st-3 jelű strandterület,

c) K-üt-1 jelű üdülőtábor területe,

d) K-t-1 jelű temető terület,

e) K-mü-1, K-mü-2 jelű mezőgazdasági üzemi

területek építési övezetei.

(3) A különleges területek építési övezeteiben kiszolgáló rendeltetésű épületként elhelyezhető:

a) személygépjármű tároló,

b) egyéb, a főrendeltetéseket kiszolgáló tároló rendeltetés.

(4) A különleges területek építési övezeteiben lakás rendeltetés nem helyezhető el.

(5) A különleges területek építési övezeteiben a K-mü-1, K-mü-2 övezetek kivételével nem helyezhető el bűzös tevékenységgel járó funkciójú építmény.

(6) A különleges területek építési övezeteiben lévő építési telken övezeti előírás a teljes közművesítettség biztosítása, a 22-23. § - ban foglaltak szerint.

(7) A különleges területek építési övezeteiben elhelyezhető több épület, kivéve, ha az övezeti előírás másképpen nem rendelkezik.

(8) A K- építési övezetek telkein telekalakítás a szabályozási vonal megvalósításán és a telekösszevonáson kívül nem történhet.

25. Különleges sport terület építési övezetének egyedi előírásai

51. § A K-sp-1 jelű építési övezet a sport, rekreációs célú építmények elhelyezésére szolgáló terület, az övezetben a 3. melléklet szerinti rendeltetések helyezhetők el.

26. Különleges strand terület építési övezetének egyedi előírásai

52. § (1) A K-st-1, K-st-2 és K-st-3 jelű építési övezet alapvetően a rekreáció, sport tevékenységi célú építmények elhelyezésére szolgáló terület, az övezetben a 3. mellékletben foglalt rendeltetések helyezhetők el.

(2) A K-st-1, K-st-2 és K-st-3 jelű építési övezetben

a) lévő telken elhelyezhető több épület, kivéve, ha az övezeti előírás másképpen nem rendelkezik;

b) önálló lakóépület nem helyezhető el, kivéve a K-st-1 övezetben legfeljebb egy szolgálati lakás telepíthető.

27. Különleges üdülőtábor terület építési övezetének egyedi előírásai

53. § (1) A K-üt-1 övezet a település üdülőtáborának övezete, a nagykiterjedésű sportolási, rekreációs, egészségügyi és oktatási tevékenységi célú építmények elhelyezésére szolgáló terület, az övezetben a 3. mellékletben foglalt rendeltetések helyezhetők el.

(2) A K-üt-1 építési övezetben építmény a terület ökológiai értékeire tekintettel helyezhető el, az építmény elhelyezés az ökológiai kapcsolatok hosszú távú megőrzését nem akadályozhatja.

28. Különleges temető terület építési övezetének egyedi előírásai

54. § (1) A K-t-1 jelű építési övezetben elhelyezhető építmény temetési, hitéleti valamint az ezen rendeltetések kiszolgálását biztosító rendeltetést tartalmazhat.

(2) A K-t-1 építési övezet területén övezeti előírás a részleges közművesítettség. A közműellátásban a megújuló energiaforrások alkalmazhatók.

(3) A K-t-1 építési övezetben övezetben a közterületi telekhatáron urnafal létesíthető a temetőn belüli megközelítéssel. Az urnafal 2,0 méternél magasabb nem lehet.

(4) A K-t-1 építési övezetben kápolna épület legnagyobb épületmagassága 10,0 méter lehet.

29. Különleges mezőgazdasági üzem terület és a volt szennyvíztelep építési övezetének egyedi előírásai

55. § (1) A K-mü-1, K-mü-2 jelű építési övezet mezőgazdasági üzemi terület, a helyi mezőgazdaság-fejlesztő beruházások építményeinek az elhelyezésére szolgál, vegyes rendeltetésekkel. A K-k-1 jelű építési övezet a volt szennyvíztelep területe.

(2) A K-mü-1, K-mü-2 jelű építési övezetben kialakított építési telken – az ütemezett termőföld-felhasználás érdekében – a szántó művelési ágban lévő földrészlet művelési ágának megváltoztatása ütemezetten is megvalósítható, az építési telken belül az építéssel érintett területek ütemezett művelés alóli kivonásával. Az övezetben tanya telek is kialakítható.

(3) A K-mü-1 építési övezetben

a) a beépítési mód oldalhatáron álló, építmény oldalhatáron állóan, illetve az építési helyen belül – az OTÉK 36. § (1) bekezdés szerinti telepítési távolság és tűztávolság megtartásával, - szabadonállóan is elhelyezhető;

b) terepszint alatti beépítés az építési helyen belül, a megengedett legnagyobb beépítettség mértékéig valósítható meg;

c) az épületnek nem minősülő sajátos vagy technológiai építmény legnagyobb magassága az övezeben megengedett épületmagasság legfeljebb kétszerese lehet;

d) a zöldfelület legkisebb mértékének 50%-a kétszintű-, további 50%-a három szintű növényzettel telepítendő, a telekre érvényes differenciált biológiai érték szinten tartása okán. Az építési övezetben lévő 011/3 hrsz-ú telekre – illetve az ezen telekből telekalakítással létrejövő telekre – vonatkozó biológiai aktivitás érték számítás, jelen rendelet hatálybalépésétől differenciált számítással történhet;

e) állattartó építmény, építményrész és azok kifutója a szomszédos lakó- és üdülőterületek övezetében lévő telkek határától mért 200 méteren belül nem létesíthető, kivéve a kis létszámú, háztáji állattartó építményeket;

f) állattartó építmény az egyéb jogszabályokban foglalt követelmények megtartása mellett, az alábbi feltételekkel telepíthető:

fa) az építmény használata a lakó- és üdülőterületeken tartózkodók nyugalmát nem zavarja, a környezetet nem szennyezi;

fb) az építmény homlokzata a lakó-, és üdülő épülettől, illetve kúttól minimum 15 méter távolságra kerül.

(4) A K-k-1 építési övezet, a volt szennyvíztelep területe, amely a terület rekultivációját követően hasznosítható.

VII. Fejezet

Beépítésre nem szánt területek övezeti előírásai

30. A beépítésre nem szánt övezetek általános előírásai

56. § (1) A Szabályozási Terv a település igazgatási területén a beépítésre nem szánt területeket sajátos használatuk szerint, a területek adottságait figyelembe véve sorolja övezetekbe. A Szabályozási Tervben az egyes övezetek jele kerül ábrázolása a HÉSZ-ben rögzítettek szerint.

(2) Az egyes övezetekben az övezet előírásainak megfelelő rendeltetés olyan módon valósítható meg, amely használata során a terület sajátos használatát nem korlátozza, vagy attól nem igényel védelmet, és az adott területre vonatkozó övezeti előírásoknak, továbbá a rendeltetése szerinti külön jogszabályi előírásoknak megfelel.

(3) Az övezetekben elhelyezhető rendeltetéseket és melléképítményeket a 2. és 3. mellékletek tartalmazzák.

(4) Minden övezetben elhelyezhető a telek vagy építmény rendeltetésszerű használatát biztosító gépjárművek elhelyezését biztosító építmény.

31. A közlekedési területek övezeteinek előírásai

57. § (1) A közlekedési terület a meglévő országos, meglévő és tervezett helyi közutak, közforgalom céljára átadott magánutak, mindezek csomópontjai, és a hozzájuk tartozó létesítmények elhelyezésére szolgál.

(2) A közlekedési területen az országos, a helyi közút, a kerékpárút, a gépjármű várakozóhely - a közterületnek nem minősülő telken megvalósuló kivételével -, a járda és gyalogút, köztér, mindezek csomópontja, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi építményei, a közút, továbbá a közmű és a hírközlés építményei helyezhetők el.

(3) A Szabályozási Tervben meghatározottak szerint a közlekedési területek a közúti közlekedés területeinek övezeteire, illetve a jelentős zöldfelülettel rendelkező közlekedési terület övezetére tagozódnak, az alábbiak szerint, a közúti közlekedés területei

a) a KÖu-1 jelű, országos mellékút, települési jelentőségű kiszolgáló út övezet területének,

b) a KÖu-2 jelű, az általános közlekedési és közműterületek, jellemzően a közterületi kiszolgáló és lakó utak övezetére,

c) a külterületi utak, övezetbe nem sorolt közlekedési célú területeire, illetve

d) a KÖu-z jelű zöldfelületi célú közlekedési területre

tagozódnak.

(4) A (3) bekezdés szerinti övezetekben, és övezetbe nem sorolt közlekedési célú területen elhelyezett épület, építmény

a) a közlekedést kiszolgáló,

b) a közbiztonságot szolgáló

rendeltetést tartalmazhat.

(5) Külterületen a KÖu-1 övezetbe sorolt országos mellékút út tengelyétől mért 50-50 m védősávot kell biztosítani. A védőterületen belül építmény csak az út kezelőjének hozzájárulásával helyezhető el. Kerítés az úttengelytől 20-20 méterre helyezhető el.

(6) A közlekedési célú külterületi utak - az úthoz közvetlenül csatlakozó - telekhatárától amennyiben

a) az út szélessége kisebb mint 10,0 méter, a telekhatártól számított 10,0 méteren belül,

b) az út szélessége nagyobb mint 10,0 méter a telekhatártól számított 5,0 méteren belül

épület nem helyezhető el, kivéve, ha az övezeti előírás másként nem rendelkezik.

(7) Az újonnan kialakítandó közlekedési célú területeket, utakat úgy kell tervezni és kialakítani, hogy a tűzoltási felvonulási terület, a szükséges közmű elhelyezés és legalább egyoldali zöldsáv kialakítás biztosítható legyen, a közterületi zöldfelületekre vonatkozó előírások figyelembevételével.

(8) A szabályozási Terven KÖu-z jelű övezet olyan kiszolgáló út területe, amely jelentős mértékű zöldfelülettel rendelkezik, az érintett területet zöldfelületként kell kialakítani, fenntartani, olyan módon, hogy a kapcsolódó építési telkek közlekedési kapcsolata biztosított legyen.

32. A magánutak létesítésének szabályai

58. § (1) Telektömbök feltárására, annak kiszolgálására magánút

a) kizárólag kiszolgáló út, külterületi földút gyalog vagy lovas út szerepkörrel alakítható ki,

b) a közterületre vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően építhető.

(2) Magánút akkor létesíthető, ha az közvetlenül közterülethez csatlakozik, vagy a létesítendő magánút közvetlen közterületi kapcsolattal rendelkező magánúthoz csatlakozik.

(3) Magánút telkének minimális szélességét, övezeti előírás vagy a Szabályozási Terven jelölt „közlekedési célú telek kialakítására fenntartott terület” szabályozó határozza meg, ennek hiányában

a) lakóövezet feltárását biztosító kiszolgáló út esetén minimum 10,0 méter, gazdasági övezet feltárását biztosító kiszolgáló út esetén minimum 14,0 méter,

b) nem lakó és gazdasági övezet feltárását biztosító kiszolgáló út esetén minimum 12,0 méter,

c) gyalogos út esetén minimum 3,0 méter,

d) külterületi mező-, erdőgazdasági út esetében csapadékvíz szikkasztással minimum 8,0 méter,

e) külterületi burkolt mező-, erdőgazdasági út esetében csapadékvíz elvezetéssel minimum 10,0 méter.

(4) A magánút telekterülete eltérhet a vonatkozó építési övezetben, övezetben meghatározott kialakítható minimális telekmérettől, a magánút telekterülete lehet kisebb az építési övezetben, övezetben meghatározott kialakítható minimális telekterületnél.

33. A zöldterületek övezeteinek általános és egyedi előírásai

59. § (1) A zöldterületek méretük, funkciójuk és építmények elhelyezése szempontjából Zkk jelű közkert övezetbe soroltak.

(2) A Zkk övezet telkei kerítéssel nem keríthetők be, a területek használata időben nem korlátozható.

(3) A Zkk jelű közkert övezetbe tartoznak a település kisebb kiterjedésű, elsősorban egy meghatározott funkciót, pihenést, játszótéri, rekreációs tevékenységet szolgáló közhasználatú közterületi zöldfelületei.

(4) A Zkk övezeten belül elhelyezhetők

a) a dísz- és pihenőkert funkcióhoz, sporthoz, rekreációhoz kapcsolódó építmények - pihenőhely, sétaút, díszkút, dísztó, emlékmű, játszótér, kutyafuttató, illemhely

b) a terület fenntartásához szükséges építmények.

(5) A Zkk övezet területének legalább 60%-át biológiailag aktív növényzettel, illetve vízfelülettel kell fenntartani, illetve kialakítani, az övezet területén épület nem helyezhető el.

34. Erdőterületek övezeteinek általános és egyedi előírásai

60. § (1) A Szabályozási Terv az erdőterületeket funkciójuk, és építmények elhelyezése szempontjából az alábbi övezetekbe sorolja:

a) Ev- 1 jelű védelmi erdő övezet, a meglévő védett (Natura2000 területtel, ökológiai hálózattal érintett) erdők, és a mezővédő, tájvédelmi erdősávok területeire;

b) Ev-2 jelű védelmi erdő övezet, a tervezett védőerdők területeire;

c) Eg jelű gazdasági erdő övezet,

(2) Az övezetekben lévő közlekedési célú területként lejegyzett telkek területére a közlekedési területekre vonatkozó előírásokat kell figyelembe venni.

(3) Az övezetekben természetvédelmi és vadvédelmi okokból kerítés létesíthető.

(4) Az övezeteket az erdő valós rendeltetése szerint kell értelmezni, az üzemi tervek eltéréseivel együtt.

61. § (1) Az Ev-1 és Ev-2 övezetbe tartoznak környezetvédelmi és természetvédelmi célokat szolgáló védelmi rendeltetésű erdők, és az egymást zavaró funkciójú területek közötti lehatárolást, vizuális elválasztást biztosító meglévő és tervezett erdőterületek.

(2) Az Ev-1 és Ev-2 övezetben a természetvédelem, az erdő- és vadgazdálkodás építményei, vadvédelmi kerítés és vadetető helyezhető el a 2. mellékletben meghatározottakkal összhangban. Az Ev-1 és Ev-2 övezetben épület nem helyezhető el.

(3) Az Ev-2 övezetben az erdőtelepítés megvalósításáig az adott földrészlet művelési ág szerinti besorolásának megfelelő mezőgazdasági tevékenység történhet.

62. § (1) Az Eg övezetbe tartoznak a gazdasági rendeltetésű erdőterületek, a gazdálkodási, faanyag termelési funkciót betöltő ökológiai szempontból értékes erdőterületek. Az Eg övezetben az erdőgazdálkodás építményei helyezhetők el a 2. mellékletben meghatározottakkal összhangban.

(2) Az Eg övezetben gazdasági épület legfeljebb 1 lakás rendeltetési egységet is tartalmazhat, 100.000 m²-t meghaladó területnagyságú telken legfeljebb egy lakásszámmal lakóépület is elhelyezhető.

35. Mezőgazdasági területek általános és egyedi előírásai

63. § (1) A mezőgazdasági területek övezeteihez tartoznak a település mezőgazdasági termelés, gyepgazdálkodás, állattartás és állattenyésztés céljára szolgáló területei.

(2) A Szabályozási Terv a település külterületének mezőgazdasági területeit általános mezőgazdasági területként

a) Má-1, Má-2 jelű általános mezőgazdasági területek övezet,

b) Má-t jelű általános tájgazdálkodási mezőgazdasági terület övezet, és

c) Mk-1, Mk-2 kertes mezőgazdasági terület övezetbe

sorolja.

(3) Ha egy beépíthető méretű telek rendelkezik erdő, gyep, rét, legelő vagy nádas művelési ágú alrészletekkel is, ezek a telekrészek csak akkor építhetők be, ha a telek más kivett, vagy művelésből kivehető résszel nem rendelkezik.

(4) Az övezetek területén a 720 m²-nél kisebb földrészleten épület, - a valamennyi övezet területén elhelyezhető építmény, valamint a növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor és üvegház kivételével - nem helyezhető el.

(5) Az épületek földszinti padlószintje az eredeti terepszintet maximum 50 cm-rel haladhatja meg.

64. § (1) Az Má-1 és Má-2 övezetek a mezőgazdasági területek a termőföld mennyiségi és minőségi védelmét, a mezőgazdasági termelés, a növénytermesztés, az állattenyésztés, az agrárturizmus továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és terménytárolás igényeit egységesen szolgáló területek. Az Má-1 és Má-2 övezet a növénytermesztés, az állattartás, az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló épületek elhelyezésére szolgál. Az övezetben a 2. mellékletben meghatározott rendeltetések helyezhetők el.

(2) Az Má-1, Má-2 övezetben lakás, gazdasági épületben, vagy gazdasági épület fennállása esetén létesíthető, önálló lakóépület 3 ha-t meghaladó telken építhető.

(3) Az Má-1 és Má-2 övezetben kialakítható lakóépületben legfeljebb két lakás létesíthető.

(4) Az Má-1 és Má-2 övezetben telken belül lakó rendeltetés összes bruttó alapterülete az övezetben megengedett beépítettség felét nem haladhatja meg. Önálló lakás rendeltetési egység, vagy lakóépület legfeljebb 200m2-es bruttó alapterülettel alakítható ki.

(5) Épületnek nem minősülő a mezőgazdasági tevékenységhez technológiai okokból szükséges üzemi építmény legmagasabb pontja legfeljebb az övezetben meghatározott épületmagasság megengedett legnagyobb mértékének kétszerese lehet.

(6) Az Má-1 és Má-2 jelű övezetekben különálló lakóépület, illetve lakást magában foglaló építmény elhelyezhető, amennyiben:

a) az épületek rendeltetésszerű használatához szükséges ivóvíz - szükség esetén technológiai vízellátás - biztosított,

b) villamosenergia - vezetékes vagy helyi - ellátása biztosított,

c) a keletkező szennyvíz elvezetése zárt csatornahálózatban, vagy azzal egyenértékű közműpótló berendezéssel biztosított, illetve az illetékes szakhatóság a szikkasztáshoz hozzájárul,

d) a felszíni vizek nyílt árkos elvezetése, illetve megfelelő szikkasztása biztosított,

e) a terület megközelíthetősége biztosított - az egyes beépíthető földrészletek gépjárművel közútról közvetlenül, de legalább magánútról megközelíthetők.

(7) Az Má-1, Má-2 övezetekben kerítés kizárólag szőlő, gyümölcs művelési ágban, állattartás esetén, továbbá tanya, birtokközpont körbe kerítése céljából létesíthető.

(8) Az Má-1, Má-2 övezetekben

a) több önálló telekből mezőgazdasági birtoktest alakítható ki, a melynek egyik, vagy két telkén birtokközpont létesíthető,

b) a birtoktest esetén a birtoktest összterületére vonatkoztatott beépítettség a birtoktesthez tartozó legalább 15.000 m2 nagyságú birtokközpontként kialakított telkén, vagy telkein vehető igénybe.

c) birtokközpont telkén a megengedett legnagyobb beépítettség mértéke 15,0 %, a birtoktest egészére vonatkozó beépítési maximum figyelembevételével.

d) egy birtokközpont területén az összes beépítés nem lehet nagyobb bruttó 7500 m2-nél akkor sem, ha a birtoktest nagyságából számított beépíthetőség ezt lehetővé tenné.

e) a birtokközpont területén a kötelező többszintes növénytelepítéssel, fásított zöldfelületet kell kialakítani legalább két telekhatár mentén, a telekhatártól mért legalább 10m széles sávban.

f) birtokközpont kialakításához részleges közművesítettség biztosítandó.

g) birtokközpont olyan telek lehet, amelynek gépjárművel való elérését biztosító út telekszélessége legalább 14 m.

65. § (1) Az Mk-1 és Mk-2 kertes mezőgazdasági terület övezetei a kisüzemi vagy családi használatú telkekből álló jellemzően kertek, szőlő vagy gyümölcsös művelési ágú telkek területei. Az Mk-1 és Mk-2 övezet a mezőgazdasági termelés növénytermesztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termék feldolgozására, tárolására szolgáló épületek elhelyezésére szolgál. Az övezetben a 2. mellékletben meghatározott rendeltetések helyezhetők el.

(2) Az Mk-1 és Mk-2 övezetben lakás nem létesíthető.

(3) Az Mk-1 és Mk-2 övezetben birtokközpont nem létesíthető. Az övezetekbe tartozó telek a birtoktestbe beszámítható, annak megengedett beépítettsége a birtokközpont összes beépíthető területébe beszámítható.

(4) Az Mk-1 és Mk-2 övezetben lévő telken a közvetlenül csatlakozó út tengelyétől számított 15 m-en belül épület, építmény nem helyezhető el. Ha az övezet telkén épület létesül, akkor a telek úttal határos részén fasort kell telepíteni, az úttengelytől legalább 6,5 méterre.

36. A vízgazdálkodási területekre vonatkozó általános előírások

66. § A Szabályozási Terv a település vízgazdálkodási területeit

a) V-1 jelű kisvízfolyások medre és part menti területei övezet, és

b) V-2 jelű állóvizek medre és part menti területei övezetbe

sorolja.

67. § (1) A V-1 jelű övezetbe a kisvízfolyások medre és part menti területei tartoznak.

(2) Az övezetben a vízgazdálkodással és a természetvédelmi célok elérése érdekében, a vízügyi jogszabályokban meghatározott építmények létesíthetők, épület nem építhető.

(3) A kisvízfolyások fenntartási sávja a külterületen gyepterületként alakítandó ki.

(4) A vízfolyások, vízmedrek területét érintő beavatkozások vízjogi engedély alapján végezhetők.

(5) Vízfolyások, csatornák, vízelvezető árkok folyamatos karbantartásáról, tisztításáról a tulajdonos és az üzemeltető köteles gondoskodni.

(6) A vízfolyások természetes és természetközeli állapotú partjait - a vizes élőhelyek védelme érdekében - meg kell őrizni. A vízépítési munkálatok során a természetkímélő megoldásokat kell alkalmazni.

(7) Az övezetbe tartozó vízfolyások, vizes élőhelyek természetes és természetközeli állapotú (part)szakaszai melletti - vízfolyások, vizes élőhelyek esetén a parttól számított 50 méteren, érzékeny vizes élőhelyek esetében a parttól számított 100 méteren belül új építmény - amennyiben arról külön jogszabály, vagy a HÉSZ egyéb előírása nem rendelkezik - nem helyezhető el.

68. § (1) A V-2 jelű övezetbe az állóvizek meder és part területei tartoznak.

(2) Az övezetben csak a vízgazdálkodással és halgazdálkodással kapcsolatos, csak a vízügyi jogszabályokban meghatározott építmények létesíthetők, épület nem építhető.

(3) Az állóvizek, vízmedrek területét érintő beavatkozások vízjogi engedély alapján végezhetők.

(4) Az állóvizek természetes és természetközeli állapotú partjait - a vizes élőhelyek védelme érdekében - meg kell őrizni. A vízépítési munkálatok során a természetkímélő megoldásokat kell alkalmazni.

37. Természetközeli területek

69. § (1) A Tk jelű övezetbe a természeti értéket képviselő sziklás, gyepes területek, vizes élőhelyek, nádasok, mocsarak tartoznak, ahol elsődleges cél az élőhelyek megőrzése, a természetes állapot megtartása.

(2) A Tk jelű övezetben épületet elhelyezni nem lehet.

(3) A természetközeli területeken kizárólag vízgazdálkodási célú, valamint a természeti értékek bemutatását, ismeretterjesztést szolgáló épületnek nem minősülő építmények helyezhetők el.

38. Különleges beépítésre nem szánt területek általános előírásai

70. § (1) A különleges beépítésre nem szánt övezetekbe azok a területek tartoznak, amelyeken az elhelyezhető építmények rendeltetésük miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek.

(2) A Kb- előjelű különleges beépítésre nem szánt területek meghatározott, és Szabályozási Tervben is jelölt övezetei a

a) Kb-me megújuló energiaforrás hasznosítását szolgáló terület,

b) Kb-rek-1, Kb-rek-2 rekreációs terület,

c) Kb-mü mezőgazdasági üzemi terület,

d) Kb-o olajkút terület,

e) Kb-kert-1, Kb-kert-2, Kb-kert-3 kert terület,

f) Kb-k közmű

területek.

(3) A Kb- övezetekben kiszolgáló rendeltetésű épületként elhelyezhető:

a) személygépjármű tároló,

b) egyéb a főrendeltetéseket kiszolgáló tároló rendeltetés.

(4) A Kb- övezetekben önálló lakóépület nem helyezhető el, kivéve, ha az építési övezet előírása másképpen rendelkezik.

(5) A Kb- övezetekben a Kb-mü övezet kivételével nem helyezhető el bűzös tevékenységet kiszolgáló építmény.

(6) A Kb- övezetekben lévő építési telken övezeti előírás a hiányos közművesítettség. A közműellátásban a megújuló energiaforrások alkalmazhatók.

(7) A Kb- övezetekben elhelyezhető több épület, kivéve, ha az övezeti előírás másképpen rendelkezik.

(8) A Kb- övezetekben lévő telken az előkert az oldalkert és hátsókert nagyságát a 2. melléklet vagy a Szabályozási Terv határozza meg.

39. Különleges beépítésre nem szánt területek egyedi előírásai

71. § A Kb-me övezet 50 MW alatti névleges teljesítőképességű napelempark (kiserőmű) telepítésére szolgál. Az övezetben a megújuló energiaforrás, napenergia hasznosítását szolgáló építmények helyezhetők el a 3. mellékletben foglaltak szerint.

72. § (1) A Kb-rek-1, Kb-rek-2 övezetbe tartoznak a település nagyobb kiterjedésű, elsősorban a pihenést, testedzést, játszótéri és rekreációs tevékenységet szolgáló több funkciós közhasználatú zöldfelületei, ahol az egyes rendeltetések 3. melléklet előírásai szerint helyezhetők el.

(2) A Kb-rek-1 övezet a Sárkány horgásztóhoz kapcsolódó rekreációs célt szolgáló szárazulat területe, az övezetben a 3. mellékletben meghatározottakkal összhangban helyezhető el

a) sport, iroda és vendéglátás rendeltetésű épület,

b) a pihenést, rekreációt, a szabadidő eltöltését, pihenést szolgáló épületnek nem minősülő építmények,

c) a sportolási célú építmények, a testedzést szolgáló építmények,

d) a terület fenntartásához és kiszolgálásához szükséges építmények.

(3) A Kb-rek-1 övezet területén az építési helyet a szabályozási terv határozza meg.

(4) A Kb-rek-2 övezet a „Nagygödör” rekreációs célt szolgáló területe, az övezetben a 3. mellékletben meghatározottakkal összhangban helyezhetők el

a) a kereskedelem, szolgáltató, vendéglátó, sport és kulturális rendeltetések, az iroda rendeltetés;

b) a pihenést, rekreációt, a szabadidő eltöltését, pihenést szolgáló épületnek nem minősülő építmények;

c) a sportolási célú építmények, a testedzést szolgáló építmények - játszótér, tornapálya, akadálypálya, sportpálya, kutyafuttató;

d) a sétautak és köztárgyak, díszkút, és emlékmű;

e) a terület fenntartásához és kiszolgálásához szükséges építmények.

(5) A Kb-rek-1, Kb-rek-2 övezetben nem helyezhető el lakás, szállás jellegű rendeltetés.

73. § A Kb-mü jelű övezet a növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló terület, ahol ezen rendeltetések kiszolgálását biztosító építmények helyezhetők e, a 3. mellékletben meghatározottak szerint.

74. § A Kb-o jelű övezet az olajkutak területe. A K-o övezet az olajkitermelés építményeinek elhelyezésére szolgáló terület, ahol ezen rendeltetések kiszolgálását biztosító építmények helyezhetők el, a 3. mellékletben meghatározottak szerint.

75. § (1) A Kb-kert-1 övezet a növénytermesztés, és az ezzel kapcsolatos termékfeldolgozás és terménytárolás igényeit egységesen szolgáló terület, ahol a településüzemeltetés építményei, sajátos építményei is elhelyezhetők a 3. mellékletben meghatározottak szerint.

(2) A Kb-kert-2 övezet a növénytermesztés és az ezzel kapcsolatos terménytárolás igényeit egységesen szolgáló terület, ahol ezen rendeltetések kiszolgálását biztosító építmények helyezhetők el, a 3. mellékletben meghatározottak szerint.

(3) A Kb-k övezet a közműellátás építményeinek az elhelyezésére szolgál, ahol ezen rendeltetés kiszolgálását biztosító építmények helyezhetők e, a 3. mellékletben meghatározottak szerint.

HARMADIK RÉSZ

Záró rendelkezések

76. § Jelen rendelet rendelkezéseit a hatályba lépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

77. §1

78. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

1

A 77. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.