Újszilvás Község Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. §. (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (továbbiakban: Szt.) kapott felhatalmazás alapján a szociális ellátások helyi szabályairól az alábbi rendeletet alkotja:

1. §.
   

(1) A rendelet célja, hogy az alapvető szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében, a község költségvetési teherbíró képességének figyelembevételével meghatározza a rászorultságtól függő szociális támogatásokra való jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének helyi garanciáit.

(2) A szociális ellátást az önkormányzat az állampolgároknak önmagukért és családjukért viselt felelőségét is figyelembe véve biztosítja. Ennek érdekében az eljárás során vizsgálja a kérelmezők magatartását, felelősségét a megélhetési nehézségek kialakulásában, illetve hozzátartozók tartási képességét.

2. §.
   

A rendelet hatálya

(1) A rendelet hatálya – a (2) – (3) bekezdésekben foglalt eltérésekkel – kiterjed a Magyarországon élő

1. magyar állampolgárokra,
   
2. bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre,
3. a letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre,
4. a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre. 

(2) A települési önkormányzat tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére, köteles az arra rászorulónak átmenti segélyt, étkeztetést, illetve szállást biztosítani, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti, valamint az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően, e rendelet kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira is.  

(3) A törvény hatálya kiterjed

1. a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott, valamint
   
2. az időskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott

jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik.

I. Fejezet

SZOCIÁLIS RÁSZORULTSÁGTÓL FÜGGŐ

PÉNZBELI ELLÁTÁSOK

3. §.

(1) A jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására, pénzbeli szociális ellátás nyújtható.

(2) E rendelet alapján az önkormányzat – illetve átruházott hatáskörben a polgármester – a jogosultak részére szociális rászorultság, illetve a jogosultsági feltételek megléte esetén: 

     a) lakásfenntartási támogatás,

     b) ápolási díj,

     c) tartós átmeneti segély,

     d) eseti átmeneti segély,

     e) temetési segély,

(3) 2007. január 1-jétől a jegyző – saját hatáskörébe -

     a) az időskorúak járadéka,

     b) a rendszeres szociális segély       

megállapítása tartozik.

(4) E rendelet alapján a Községi Önkormányzat a gyermek védelmére irányulóan a feltételek megléte esetén a következő rászorultsági támogatást nyújtja:

- rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

(5) A jegyző hatáskörébe tartozik a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény elbírálása.

4. §.

Időskorúak járadéka

Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás a szociális törvény szerinti feltételekkel.

5. §.

Aktív korúak ellátása

(1) A jegyző az aktív korúak ellátásával kapcsolatos hatásköreit az Szt. és ezen rendelet figyelembevételével gyakorolja.

(2) Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott ellátás, melynek két formája van:

• rendszeres szociális segély,
• foglalkoztatást helyettesítő támogatás.

(3) Az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján

a) egészségkárosodott (munkaképességét legalább 67 %-ban elvesztette, illetve legalább 50 %-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy vakok személyi járadékában, vagy fogyatékossági támogatásban részesül) személynek minősül, vagy

b) az 55. életévét betöltötte, vagy

c) 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel - feltéve, hogy a családban élő gyermekek

valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a Cst. szerinti gyermekgondozási támogatásban, gyermekgondozási díjban, terhességi gyermekágyi segélyben - és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben [Gyvt. 41. § (3) bek.] nem tudják biztosítani, rendszeres szociális segélyre jogosult.

5/A. §.

Rendszeres szociális segély

(1) Rendszeres szociális segélyre egy családban egyidejűleg csak egy személy jogosult. A rendszeres szociális segély havi összege a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja havi összjövedelmének különbözete, de nem haladhatja meg a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér mindenkori kötelező legkisebb összegének személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegét. A családi jövedelemhatár összege megegyezik a család fogyasztási egységeihez tartozó arányszámok összegének és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 90%-ának szorzatával.

(2) Ha a rendszeres szociális segély összege az (1) bekezdésben foglalt számítás szerint a havi ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ellátást kell megállapítani.

(3)      (a) A rendszeres szociális segély akkor állapítható meg, ha az aktív korúak ellátására jogosult személy a települési

önkormányzat által kijelölt szervvel együttműködési kötelezettségének eleget tesz.

(b) Az együttműködésre kijelölt szerv a Ceglédi Kistérségi Szociális Szolgáltató és Gyermekjóléti Központ Családsegítő Szolgálat, Újszilvási Területi Irodája.

(c) A polgármesteri hivatal a kérelmezőt a kérelem benyújtásakor tájékoztatja

- a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeiről, valamint

- az együttműködésre kijelölt szerv megnevezéséről, elérhetőségéről.

(4) Az együttműködés feltételei:

Az aktív korú ellátás megállapításáról az együttműködésre kijelölt szerv, az igénybevevő határozatot kap. Az aktív korú nem foglalkoztatott személy határozatának kézhezvételétől számított 15 napon belül fel kell venni a kapcsolatot az együttműködésre kijelölt szervvel, nyilvántartásba vétel céljából.

(a) Az együttműködésre kijelölt szerv:

• A nyilvántartásba vétel feltétele az együttműködési megállapodás aláírása, melyet az együttműködésre kijelölt szerv megküld a Polgármesteri Hivatalnak;

• Nyilvántartásba vételt követően tájékoztatást ad az együttműködésre kötelezett személynek a beilleszkedést segítő program típusairól, az együttműködés elmulasztásának következményeiről;

•  Ha a segélyezett nem tesz eleget az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségének, az együttműködésre kijelölt szerv a határidő lejártát követő 10 munkanapon belül írásban felszólítja a segélyezetett a nyilvántartásba vételi kötelezettsége teljesítésére, illetve vizsgálja, a határidő mulasztás okát.

• Ha a segélyezett kötelezettségének a felszólítás kézhezvételétől számított újabb 10 napon belül nem tesz eleget, az együttműködésre kijelölt szerv tájékoztatja a Hivatalt arról, hogy a segélyezett az együttműködési kötelezettségének nem tett eleget.

• Az együttműködésre kijelölt szerv beilleszkedési tervet készít az együttműködésre kötelezett személlyel közösen az együttműködési megállapodás aláírását követő 60 napon belül;

• Kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot;

• A nem foglalkoztatott személlyel a megállapodásban foglaltak szerint kapcsolatot tart;

• Évente értékeli a beilleszkedési tervet, értékelését írásban megküldi a Polgármesteri Hivatalnak.

(5) A beilleszkedési program célja:

A társas kapcsolatok javítása, az izoláció oldása, a pszichés támogatás, életminőség romlásának megakadályozása, a munkaerőpiacra való visszatérés elősegítése.

(a) A beilleszkedési program típusai:

• Egyéni esetkezelés, lelki- mentális gondozás, életvezetési tanácsadás, pszichológiai tanácsadás;

• Egyéni képesség és készség fejlesztése, a megváltozott élethelyzethez való alkalmazkodás elősegítése;

• Családi konfliktuskezelés, krízishelyzetek oldása;

• Munkanélküliség problémáinak feldolgozása, munkavégzésre való motiválás; önálló munkahely keresésének lehetősége;

• Együttműködés a Munkaügyi Központtal, részvétel az állásbörzén;

• Családlátogatásokban való együttműködés.

A beilleszkedési program egyénre szabottan, figyelembe veszi az egyén szociális és mentális állapotát.

(6) Az együttműködési kötelezettség

a) megszegésének minősül:

• Az aktív korú nem foglalkoztatott személy határozatának kézhezvételétől számított 15 napon belül nem jelenik meg a Ceglédi Kistérségi Szociális Szolgáltató és Gyermekjóléti Központ Családsegítő Szolgálatánál és az együttműködési megállapodást nem írja alá, távol maradásának okát igazolni nem tudja;
  

• A beilleszkedési programban meghatározott feladatokat nem teljesíti;

• A felajánlott és képzettségének, állapotának megfelelő munkalehetőséget nem fogadja el.

(b) Az együttműködési kötelezettség megszegésének következményei:

• Az együttműködési kötelezettség megszegése esetén a rendszeres szociális segély folyósítását 3 hónapig 75 %-os mértékben kell folyósítani;

• Az együttműködésre kijelölt szervvel fennálló együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan két éven belül ismételten megszegi, a rendszeres szociális segély folyósítását meg kell szüntetni.

5/B. §.

Foglalkoztatást helyettesítő támogatás

(1) Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult az a személy, akinek az Sztv.33-34. §-aiban foglaltak alapján az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították, és nem jogosult rendszeres szociális segélyre.

(2) A Foglalkoztatást helyettesítő támogatás megállapításával, folyósításával, összegével, valamint megszüntetésével kapcsolatos szabályozást az Sztv. 35-36 §-ai tartalmazzák.

(3) A Foglalkoztatást helyettesítő támogatás megállapításának feltétele a kérelmező vagy jogosult által életvitelszerűen lakott

a) lakás vagy ház tisztán tartása, higiénikus állapotának biztosítása,

b) lakás vagy ház állagának és rendeltetésszerű használhatóságának megőrzése, szükség esetén a veszélyes építmények bontása, a keletkezett építési törmelék elszállítása, ártalmatlanítása,

c) ház udvarának, kertjének a kerítéssel kívül határos területnek, járdának a tisztán tartása, a járdáról történő hóeltakarítás, annak csúszásmentesítése,az udvarról és a kertből a szemét eltakarítása, az udvari és a kerti növényzet kezelése, gazmentesítése parlagfű-irtás,

d) ingatlan előtt kialakított árkok tisztán tartása, abból a szemét eltávolítása, növényzetének kezelése, a víz átfolyásának biztosítása.

(4) Ezen feltételek fennállását a képviselő-testület hivatalának munkatársai a helyszínen rendszeresen ellenőrzik, és a tapasztaltakról jegyzőkönyvet, valamint fénykép-dokumentációt készítenek.

(5) Hiányosság megállapítása esetén a feltételek teljesítésére a kérelmezőt, illetve a jogosultat ötnapos határidő tűzésével a jegyző – az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével – felszólítja. A határidő eredménytelen eltelte esetén a foglalkoztatást helyettesítő támogatás folyósítását meg kell szüntetni.

6. §.

Lakásfenntartási támogatás

A települési önkormányzat lakásfenntartási támogatást nyújt a Szociális törvényben meghatározott feltételek szerinti jogosultnak (a továbbiakban: normatív lakásfenntartási támogatás).

7. §.

Ápolási díj

(1) Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó - jegyes kivételével (Ptk.685.§.b.)pont) - részére biztosított anyagi hozzájárulás.

(2) Ápolási díjra jogosult - a jegyes kivételével - a hozzátartozó [Ptk. 685. § b) pontja], ha állandó és tartós gondozásra szoruló

a) súlyosan fogyatékos, vagy

b) tartósan beteg 18 év alatti

személy gondozását, ápolását végzi

(3) Az Szt. 43/A.§-a szerint ápolási díjra jogosult a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végző személy.

8. §.

Tartós átmeneti segély

(1) Tartós átmeneti segélyben részesíthető az a rendkívüli élethelyzetbe került kérelmező, akinek megélhetése önhibáján kívüli okból tartósan veszélyben van, nem jogosult az Önkormányzattól más, rendszeres támogatásra és családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 70 %-át.

(2) A segély megállapításának további feltétele, hogy a jogosult a folyósítás időtartama alatt bizonyíthatóan tegyen meg mindent a rendkívüli élethelyzetből való kikerülése érdekében.

(3) Az (1) bekezdés szerinti segély legfeljebb 3 hónapra állapítható meg, havi összege maximum a nyugdíjminimum 50 %-a lehet.

9. §.

Eseti átmeneti segély

(1) Egyszeri átmeneti segély adható hivatalból és kérelemre az előre nem látható okból jelentős jövedelem kiesés, alkalmanként jelentkező indokolt többletkiadás miatt létfenntartást veszélyeztető helyzetbe kerülőnek (különösen haláleset, baleset, tartós betegség, családi körülmények rendezetlensége stb), ha:

1. egyedül élő esetében, a jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum 150 %-át,
   
2. családban élő esetén, a nyugdíjminimum 100 %-át.

(2) Eseti átmeneti segély adható alkalmanként és havi rendszerességgel.

(3) Amennyiben az ügy összes körülményeire figyelemmel feltételezhető, hogy jogosult a készpénzsegélyt nem rendeltetésének megfelelően használja fel, az kiadható részben, vagy egészben természetbeni támogatásként, az igénylő költségeinek közvetlen átvállalásával.

(4) Nem jogosult eseti átmeneti segélyre az, aki étkeztetésben, házi segítségnyújtásban, illetve méltányossági közgyógyellátásban részesül.

(5) Átmeneti segély pénzintézeti tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható.

(6) Az (1) bekezdés a), b) pontja szerinti feltételek alól rendkívüli méltánylást érdemlő esetben a Képviselő-testület adhat felmentést.

10. §.

Temetési segély

(1) Temetési segély nyújtható annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott, annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozója volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.

(2) Nem állapítható meg temetési segély annak:

1. akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát,
   
2. aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 16 §-a alapján temetési hozzájárulásban részesült.

(3) A kérelmet a temetést követő 30 napon belül kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a temetési költségeket igazoló számlát és a halotti anyakönyvi kivonat másolatát.

(4) A temetési segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10 %-nál.

11. §.

Közgyógyellátás

(1) Méltányosságból közgyógyellátási jogosultságot lehet megállapítani annak személynek,

a) akinél az egy főre számított havi családi jövedelemhatárt nem haladja meg yz öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-ánál, egyedül élő esetén annak 200 %-át, továbbá

b) a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át meghaladja.

12. §.

Rendszeres gyermekvédelmi támogatás

13. §.

14. §.

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

(1) Az Önkormányzat a gyermeket a (3) bekezdésben meghatározott mértékű rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíti (továbbiakban: rendkívüli támogatás), ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került.

(2) Elsősorban azokat a gyermekeket kell alkalmanként rendkívüli támogatásban részesíteni, akiknek eltartásáról családja más módon nem tud gondoskodni, illetve alkalmanként jelentkező többletkiadások – különösen az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának elősegítése, a gyermek nevelésbe vételének megszűnését követő gyámhivatali visszahelyezés, betegség, vagy iskoláztatás – miatt anyagi segítségre szorulnak.

(3) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás iránti kérelmet a szülő, vagy más törvényes képviselő az Önkormányzat Polgármesteri Hivatalánál terjeszti elő.

(4) Az itt nem szabályozott kérdésekben az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló törvény szabályai az irányadók. 

II. Fejezet

TERMÉSZETBEN NYÚJTOTT SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK

15. §.

Köztemetés

(1) Az Önkormányzatnak kell gondoskodnia annak az Újszilváson elhunyt, vagyontalan személynek közköltségen történő eltemettetéséről, akinek nincs vagy nem lelhető fel tartásra köteles és képes hozzátartozója.

(2) Ha utólag jut az Önkormányzat tudomására, hogy a közköltségen eltemetett után olyan vagyon maradt, amelyből a temetés költsége részben vagy egészben fedezhető lett volna, akkor a költségeket hagyatéki teherként a közjegyzőnél be kell jelenteni.

(3) Ha a közköltségen eltemetett személy tartásáról másnak kellett volna gondoskodnia, a tartásra köteles személyt, vagy az örököst az Önkormányzat a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezi.

(4) Nem Újszilvási lakos, de Újszilváson elhunyt személy után a köztemetési költségek megtérítését az utolsó lakóhely szerinti illetékes önkormányzattól visszaigényli.

16. §.

Átmeneti segély

(1) Átmeneti segély nyújtható a 8., 9. §. feltételei szerint: 

1. élelmiszer,
   
2. ruházat,
   
3. építőanyag, szakmunka, tüzelőanyag,
4. tanszer (tankönyv, füzet, írószer),
5. étkezési térítési díj átvállalása (óvoda, napközi),
6. tandíj, kollégiumi díj átvállalása,
7. útiköltség térítés.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak mértéke önkormányzati döntés alapján a költségek egy részére, illetve egészére terjedhet ki, szociális rászorultságtól függően.

17. §.

Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapítása

(1) A települési önkormányzat polgármestere önkormányzati hatáskörben az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából annak a személynek állapítja meg szociális rászorultságát:

1. akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét,
   
2. aki egyedül élő és jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori összegének 150 %-át

nem haladja meg és nem rendelkezik vagyonnal.

III. Fejezet

SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ ALAPELLÁTÁSOK

18. §.

(1) Az ellátások formái:

a) Gyermekek napközi ellátása,

b) Étkeztetés,

c) Házi segítségnyújtás,

d) Családsegítés,

e) Idősek Napközi Otthona,

f) Idősek Gondozó Otthona,

g) Tanyagondnoki Szolgáltatás.

h) Gyermekjóléti Szolgálat

Az (1) bekezdésben foglalt ellátásokat az Idősek Gondozó Otthona a Ceglédi Kistérségi Szociális és Gyermekjóléti Központ, a Tanyagondnoki Szolgálat a Polgármesteri Hivatal irányító közreműködése mellett, közös együttműködésben látja el. 

19. §.

Gyermekek napközi ellátása

(1) A Községi Önkormányzat az általa fenntartott általános iskola és napközi otthonos óvoda szervezeti keretein belül biztosítja a gyermekek napközbeni ellátását (napközi otthonos ellátását). Ennek keretében ellátja a gyermekek nappali felügyeletét, gondozását, nevelését és napi háromszori étkeztetését.

(2) A napközi otthonos ellátásban részt vehetnek azok a gyermekek:

1. akiknek a szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, vagy betegségük miatt a napközbeni ellátást nem képesek biztosítani,
   
2. akiknek a testi, illetve szellemi fejlődése állandó napközi ellátást igényel,
   
3. akit egyedülálló személy nevel és időszakonként nem képes a napközbeni ellátást biztosítani.
4. akivel együtt a családban három, vagy több kiskorú gyermek van, kivéve azt, akire nézve az eltartója gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermeknevelési támogatásban, vagy ápolási díjban részesül,
5. aki részére a szülő, szociális helyzete miatt a napközbeni ellátást nem képes biztosítani.

20. §.

(1) A napközi otthonos ellátás intézményi térítési díját – mely azonos a nyersanyagköltséggel – az élelmezést biztosító konyha üzemeltetője és a Községi Önkormányzat közösen állapítja meg (2. sz. melléklet szerint).

(2) Az intézményi térítési díj szociális alapon történő részbeni, vagy egészbeni elengedéséről – az ÁMK vezetőjének javaslata alapján – az Önkormányzat jegyzője dönt.

21. §.

(1) A napközi ellátás igénybevétele önkéntes – kivéve a (3) bekezdés szerinti – az ellátást igénylő (illetve törvényes képviselőjének) kérelmére történik.

(2) A kérelmet az Általános Művelődési Központ (ÁMK) vezetőjénél kell benyújtani.

(3) Ha a gyermek védelme – szociális, tanulmányi, egyéb helyzete – az ellátás önkéntes igénybevételével nem biztosított a kötelező igénybevételt az ÁMK vezetőjének javaslatára, vagy véleményének kikérése mellett a jegyző rendeli el.

22. §.

Étkeztetés

(1) Étkeztetésben kell részesíteni azokat a személyeket, akik koruk, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt arra rászorulnak és napi egyszeri meleg étellel való ellátásuk más módon nem biztosítható.

(2) Szociális alapon történő étkeztetésre az jogosult, akinek az egy főre jutó jövedelme nem haladja meg,

1. egyedülálló kérelmező esetén a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200 %-át,
2. családban élő kérelmező esetén a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át.

(3) A szociális alapon történő étkeztetésben, egy családon belül több kérelmező esetén is csak egy személy részesülhet.

(4) Nem állapítható meg szociális alapon történő étkeztetés annak az igénylőnek, aki lakásfenntartási támogatásban részesül.

23. §.

Házi segítségnyújtás

Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni azokról a személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak.

24. §.

(1) Az étkezési és házi segítségnyújtás iránti kérelmekhez csatolni kell az egészségi állapotról kiállított háziorvosi igazolást és a kérelem benyújtását megelőző, havi rendszeres jövedelemről szóló igazolást.

(2) Nem részesülhet étkeztetésben és házi segítségnyújtásban az a személy, akinek gondozását tartási, vagy öröklési szerződésben vállalták, továbbá, akire tekintettel hozzátartozója ápolási díjban részesül.

(3) Akinek ellátását tartási, vagy öröklési szerződésben vállalták – kivételes méltányosságból, ideiglenes jelleggel, 30 napra – helyzetének rendezéséig lehet ellátásban részesíteni.

(4) Azonnali intézkedést igénylő esetben a polgármester külön eljárás nélkül nyújthat ellátást a rászorulónak, ha a késedelem annak életét, testi épségét veszélyeztetné.

(5) Ezen szolgáltatások kérelem, illetve javaslat alapján történő elbírálását az Önkormányzat az Idősek Gondozó Otthona vezetőjének hatáskörébe utalja, azonban a megállapítható döntéshez szükséges a polgármester, vagy a jegyző egyetértő hozzájárulása is.

25. §.

(1) A családsegítő szolgáltatás célja a szociális mentálhigiénés (ideg- és kedélybetegségben szenvedők) problémák miatt veszélyeztetett, illetve krízishelyzetbe került személyek, családok életvezetési képességének megőrzése, az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, valamint a krízishelyzet megszűntetésének elősegítése.

(2) A Családsegítő Szolgálat feladatai a Szt-ben foglaltak alapján.

25/A. §.

Gyermekjóléti Szolgálat

(1) A gyermekjóléti szolgálat a Gyvt. 39. §-a szerint szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat lát el. A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszéleztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését.

(2) A szolgálat feladatai különösen:

a.) a településen élő gyermekek szociális helyzetének, veszélyeztetettségének folyamatos figyelemmel kisérése, ennek kapcsán észlelő és jelzőrendszer működtetése,

b.) a gyermekek jogairól, a részükre biztosított támogatásokról való tájékoztatás, az ezekhez való hozzájutás segítése,

c.) a védelembe vett gyermekek gondozási-nevelési tervének elkészítése,

e.) a nevelési-oktatási intézmények gyermekvédelmi feladatai ellátásának segítése,

f.) felkérésre környezettanulmány készítése, illetve az örökbe fogadni szándékozók körülményeinek vizsgálata,

 (3) A gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes.

26. §.

Tanyagondnoki szolgáltatás

(1) Az Önkormányzat a község közigazgatási területén, a külterületi részek minél hatékonyabb ellátása érdekében tanyagondnoki szolgáltatást tart fenn.

(2) A tanyagondnok, a polgármester – távolléte esetén a jegyző – közvetlen irányításával és ellenőrzésével önállóan végzi munkáját.

(3) A tanyagondnok tevékenyen segíti, és együttműködik a házi segítségnyújtást, étkeztetést, Idősek Gondozó Háza (továbbiakban: Idősek Otthona) feladatát ellátó intézményekkel.

(4) A tanyagondnoki szolgáltatási feladatokat a 3. sz. melléklet tartalmazza.

(5) A tanyagondnoki szolgáltatást igénybe lehet venni kérelemre is, melyet a falugondnoknál, vagy az Önkormányzat jegyzőjénél lehet benyújtani.

27. §.

A 22 – 26. §-ban szabályozott alapellátást biztosító önkormányzati szolgáltatások az Idősek Otthona keretében ellátandó feladatok.

28. §.

Átmeneti ellátást nyújtó intézmény Idősek Otthona

(1) A Községi Önkormányzat az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek ellátásáról az általa fenntartott Idősek Otthona keretein belül gondoskodik. Ezen belül biztosítja az oda felvett személyek napi háromszori étkeztetését, éjszakai pihenését, mentális gondozását, egészségügyi felügyeletét.

(2) Az intézményben azon személyek ellátásáról gondoskodnak, akik a nyugdíjkorhatárt betöltötték, önellátásra nem képesek, valamint azon 18. életévet betöltött személyről, aki betegsége miatt nem tud önmagáról gondoskodni.

(3) Az intézmény ellátási kötelezettsége, a település lakosságára, valamint a településen életvitelszerűen tartózkodó hajléktalanokra terjed ki.

29. §.

Idősek Klubja

(1) Az Önkormányzat az Idősek Otthona intézményének keretein belül fenntartja az Idősek Klubját, amely a saját otthonukban élők részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, étkezésre, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére.

(2) A szolgáltatás igénybevételére jogosultak:

1. azok az időskorú szociális és mentális rászorulók, akik önmaguk ellátásra csak részben képesek,
   
2. az a 18. életévét betöltött személy, aki egészségi állapotára figyelemmel támogatásra szorul.
   

30. §.

(1) Az Idősek Otthonába, az Idősek Klubjába a saját kérelmére, vagy javaslatra szerezhet jogosultságot az igénylő.

(2) A kérelmet, illetve a javaslatot a jegyzőhöz kell benyújtani, aki a jogosultságot megállapítja. Döntéséről határozattal értesíti az igénylőt.

(3) A jegyző határozata ellen az igénylő a Képviselő-testülethez benyújtott fellebbezéssel élhet.

31. §.

(1) Az Idősek Otthonában fizetendő térítési díjak mértékéről az Önkormányzat dönt (2. sz. melléklet tartalmazza), azokat felülvizsgálja minden év március 31-ig. Külön meghatározva a háromszori étkezés, valamint a szállásköltség mértékét.

(2) A térítési díjat köteles megfizetni:

1. minden ellátást igénybevevő jogosult,
   
2. a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő,
3. az igénybevevő tartására, gondozására köteles és képes személy.

(3) Ha a kötelezett a térítési díja alapjául szolgáló ingó és ingatlan vagyonnal nem rendelkezik, és tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs, részére az Önkormányzat ingyenes ellátást köteles biztosítani.

(4) A személyi térítési díjat a beutalt, havonta utólag, minden hó 10-ig köteles megfizetni.

(5) A személyi térítési díj összege nem haladhatja meg havonta a jogosult rendszeres havi jövedelmének

1. 30 %-át, napi ellátás igénybevételénél,
   
2. 60 %-át, átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények esetén.

32. §.

Ha az ellátásban részesülő a havi térítési díjat nem tudja megfizetni, akkor jelentős készpénze, vagy ingatlan vagyonának jelzálogjoggal való megterhelése adhat biztosítékot.

33. §.

(1) Ha a jogosult személyi térítési díj összegét vitatja, vagy mérséklését kéri, az értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül fordulhat az Önkormányzathoz.

Az Önkormányzat a kérelem ügyében határozattal dönt.

(2) A személyi térítési díj mérséklése, vagy eltörlése iránti kérelmeket az Önkormányzat bírálja el.

(3) Mérsékelhető a térítési díj, ha

• az ellátást igénybevevő jövedelmi viszonyai átmenetileg, vagy
  
• az ellátást igénybevevő jövedelmi viszonyai véglegesen, hátrányosan megváltoztak.

34. §.

Az Idősek Otthonában az általános viselkedési szabályokról, az időbeosztásról, az értéktárgyak megőrzésének módjáról a házirend rendelkezik. Ennek betartása, minden gondozott számára kötelező. A házirend ismétlődő, súlyos megszegése a kizárást eredményezheti.

35. §.

Az intézmény vezetője köteles tájékoztatni a gondozott hozzátartozóját:

• a gondozott állapotáról, annak változásáról,
  
• egészségügyi intézménybe való beutalásáról,
• az ellátás ideiglenes szüneteltetéséről,
• jelentős térítési díj hátralék keletkezéséről.
  

36. §.

Gyermekétkeztetés

(1) A gyermek napközbeni ellátása keretében biztosított étkeztetés (továbbiakban: gyermekétkeztetés) személyi térítési díjának megfizetésére a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő köteles.

(2) A gyermekétkeztetés intézményi térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyagköltségének egy állátottra jutó napi összege.

(3) A gyermekétkeztetésért fizetendő személyi térítési díj a (2) bekezdés szerinti összegnek az általános forgalmi adóval növelt összege és az igénybe vett étkezések számának szorzata.

(4) Gyermekétkeztetés esetén:

1. a három és többgyermekes családoknál gyermekenként az intézményi térítési díj 50 %-át normatív kedvezményként kell biztosítani.
   
2. a fogyatékos gyermek, tanuló után a térítési díj 50 %-át normatív kedvezményként kell biztosítani.
3. A tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, tanuló után a térítési díj 50 %-át normatív kedvezményként kell biztosítani. 
4. Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő gyermekek után a térítési díj 50 %-át kell kedvezményként biztosítani.
5. A rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő (óvodai nevelésben részesülő gyermekeknek) 100 % támogatás jár.

A normatív kedvezmény csak egy jogcímen vehető igénybe.

(5) Újszilvási állandó lakosú gyermeknek (óvodai nevelésben részesülő, általános iskolai és középiskolai tanulmányokat folytató) az Önkormányzat, a gyermek egyéni rászorultsága alapján, további kedvezményt állapíthat meg különösen akkor, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegét.

(6) Az előbbiekben felsorolt kedvezmények igénybevételének további feltétele, legalább a déli többfogásos meleg étkeztetés igénybevétele.

37. §.

Az ellátás megszűntetésének esetei és módjai

(1) Az ellátás megszűnik:

1. a jogosult, illetve hozzátartozójának az ellátás megszűntetésére vonatkozó bejelentését követően,
   
2. a jogosult halálával.

(2) Az ellátásokat a megállapító megszűnteti, ha:

1. az ellátás feltételei már nem állnak fenn,
   
2. a jogosult szakosított ellátást nyújtó intézményben került elhelyezésre.
   

IV. Fejezet

A TÁMOGATÁSOK KÖZÖS SZABÁLYAI

38. §.

(1) A Községi Önkormányzat hatáskörébe tartoznak:

a) e rendeletben megállapítható támogatások a b) pontban foglaltak kivételével,

b) a polgármester, átruházott hatáskörben eljárva, dönthet: eseti átmeneti segély, temetési segély, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás odaítéléséről, engedélyezi a köztemetést.

(2) Az ellátások iránti kérelem elutasítását követően újabb kérelem benyújtása – azonos tárgyban – csak akkor lehetséges, ha a család létszámában, szociális-, anyagi helyzetében lényeges változás következik be.

(3) Azoknál az ellátásoknál, ahol az öregségi nyugdíj legkisebb összege, vagy annak bizonyos %-a a megállapított mérték, amennyiben az öregségi nyugdíj legkisebb összege változik, az ellátást automatikusan az új összegnek megfelelően kell folyósítani. A változásról határozatot nem kell hozni, de az érintetteket erről értesíteni kell.

(4) A rendeletben megfogalmazott támogatások iránt benyújtott kérelmekhez csatolni kell a rendelet 4. és 5. számú mellékletében meghatározott jövedelemnyilatkozatot, munkáltatói igazolást és egyéb jövedelemről szóló igazolást. A változó, de havi rendszeres jövedelmek esetében az utolsó 3 hónap átlagát, nyugdíjszerű és munkanélküli ellátásokról, GYES-ről, GYED-ről, családi pótlékról az utolsó havi csekkszelvényt, kell mellékelni. Vállalkozásból származó jövedelem esetében az APEH-hoz benyújtott adóelszámolást lehet bekérni.

(5) Jövedelemmel nem rendelkező személy anyagi ellátatlanságának okát tisztázni kell. Az eljárás során be kell szerezni a munkaképtelenséget, valamint a Munkaügyi Központtal munkahelyszerzés érdekében történő rendszeres együttműködést bizonyító igazolásokat. Legvégső esetben anyagi és büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozata fogadható el.

(6) E rendeletben nem szabályozott, illetve részletesen nem szabályozott kérdésekben, valamint ellátásokra a Szt. rendelkezései az irányadók.

(7) Ha a rendelet másként nem rendelkezik, a kérelmet a Polgármesteri Hivatalhoz kell benyújtani.

39. §.

A jegyző az eljárást indokolt esetben egy ízben, legfeljebb 15 nappal meghosszabbítja.

40. §.

A szociális ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni a Polgármesteri Hivatalt.

41. §.

(1) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles nyilatkozni és igazolni családja vagyoni, jövedelmi viszonyait.

A nyilatkozat, illetve igazolás tartalmazza:

• a családban közös háztartásban élők számát,
• a család lakáshelyzetét,
• ingó és ingatlan vagyonát (föld, nyaraló, gépjármű, értékpapírok, pénzbetét, a 20.000.-Ft. értéket meghaladó tartós fogyasztási cikkek felsorolását),
• a család jövedelmi feltételeit (rendszeres jövedelmek: munkabér, járadékok, családi pótlék, egyéb jövedelmek: időszakos jelleggel jelentkező bevételek, osztalékok, jutalékok, nyeremények).

(2) A Polgármesteri Hivatal ügyintézője – az Önkormányzat döntéséhez – a kérelmező szociális és anyagi helyzetéről környezettanulmányt készít, melynek tartalmára az (1) bekezdés tartalma az irányadó.

(3) A jövedelemszámításnál irányadó időszak:

1. a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél, 3 hónap,
2. egyéb jövedelmeknél 1 év.

42. §.

(1) A jegyző a szociális ellátásra való jogosultság megállapítása, az ellátás biztosítása, fenntartása és megszűntetése céljából nyilvántartást vezet (a Szt. szerinti tartalommal).

(2) A 42. §. (1) bekezdésében szabályozott nyilvántartásból csak a szociális hatáskört gyakorló szervek, a gyámügyi szervek, az igazságszolgáltatási szervek, a katonai igazgatási szervek, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények részére, eseti megkeresésük alapján szolgáltatható ki adatok.

43. §.

(1) A személyes szociális gondoskodásban részesülő személyekről az ellátó szociális intézmény vezetője nyilvántartást vezet (a Szt. szerinti tartalommal).

(2) A nyilvántartásból adat, csak az adatigénylésre jogosult szervnek és jogosultságot megállapító szociális hatáskört gyakorló szervnek szolgáltatható ki.

V. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

44. §.

E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

Újszilvás, 2000. szeptember 08.

            Dr. Petrányi Csaba                                                                 dr. Diósgyőri Gitta

                 polgármester                                                                           jegyző

A rendelet kihirdetve:

Újszilvás, 2000. szeptember 08.

                                                   Dr. Diósgyőri Gitta

                                                                                   jegyző