Újszilvás Község Önkormányzat Képviselő-testülete a község környezeti állapotának egyes rosszabbodó helyzetét ismerve – lehetőségeinek figyelembevételével – az itt élő lakosok, a környezet minőségének megóvása érdekében a zaj- és rezgésvédelemről szóló, többször módosított 12/1983. (V.12.) MT. rendelet 29. §-ára, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. §. (1) bekezdése e) pontjára hivatkozva, valamint az 58. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a környezetvédelem helyi szabályozására az alábbi rendeletet alkotja:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet célja és hatálya

1. §.

E rendelet célja, hogy megállapítsa az ember egészségének és környezetének megóvása érdekében a környezeti elemek védelmét,

• a levegőtisztaság-védelmi,
• a föld- és vízvédelmi,
• a zaj- és rezgésvédelmi előírásokat.

2. §.

(1) A rendelet területi hatálya Újszilvás község közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet személyi hatály kiterjed minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki állandó vagy ideiglenes jelleggel a község közigazgatási területén lakik, tartózkodik, működik, tevékenykedik.

(3) E rendelet a mezőgazdasási termelés során keletkező hulladék égetésével, a háztartási és – a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet mellékletében felsorolt tevékenységek kivételével – szolgáltató tevékenységet ellátó üzemi létesítmények, valamint az avar, kerti hulladék égetésével kapcsolatos levegőtisztaság-védelmi szabályokat tartalmazza.

(4) E rendelet szabályait kell alkalmazni a szolgáltató tevékenységet ellátó új és a már működő ipari, kereskedelmi, vendéglátó, kulturális létesítmények esetén, a gépjárművek üzemben tartásával kapcsolatos, zajt kibocsátó tevékenységére, így például:

- térzene, mutatványos tevékenység,

- művelődési intézmény, cirkusz,

- játékterem,

- üzlet, kereskedelmi egység, kölcsönző, üdülő, panzió,

- sportpálya,

- hirdetésre, reklámozásra, figyelemfelkeltésre, illetve tájékoztatásra használt szabad vagy zárt térben elhelyezett bármilyen zaj- és káros rezgéseket kibocsátó berendezések működésére.

(5) A rendelet hatálya nem terjed ki arra a zajra és rezgésre, amely

- a szomszédos egybeépített más létesítményekbe az épületen keresztül átszűrődik,

- a természeti csapás elhárítása érdekében vagy más fontos közérdekű célból, (pl.: közművezeték meghibásodása stb.) származik.

II. fejezet

LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEM

Mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladék kezelésének, égetésének szabályai

3. §.

(1) A mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladék ártalmatlanításáról elsősorban komposztálással, ha ez nem lehetséges, engedéllyel rendelkező lerakóhelyre történő elszállításával kell gondoskodni.

(2) Külterületen, ha a mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladék más ártalmatlanítására nincs lehetőség, égetni csak október 1-je és április 30-a között lehet. Április 30-a és október 1-je közötti időszakban külterületen égetni tilos.

(3) Égetni csak megfelelően kialakított helyen, vagyoni és személyi biztonságot nem veszélyeztető módon, hétfőtől-péntekig, 8.00-18.00 óra között lehet. Szeles időben, és az erdőszéltől számított 200 méteren belül égetni tilos. 

(4) Az égetendő hulladék kommunális, illetve ipari eredetű hulladékot (műanyag, gumi, vegyszer, festék, illetve ezek maradékai) nem tartalmazhat.

A háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó szabályok

4. §.

(1) Az egyedi fűtéssel rendelkező lakóházakban a megfelelő karbantartott tüzelőberendezésekben csak az arra a berendezésre engedélyezett tüzelőanyagot szabad égetni.

(2) A háztartásban kis mennyiségben keletkező papírhulladék, veszélyesnek nem minősülő fahulladék háztartási tüzelő-berendezésben történő égetése külön engedély nélkül végezhető.

(3) A fűtőberendezésben és nyílt téren egészségre káros égésterméket kibocsátó anyagot különösen ipari hulladékot, műanyagot, gumit, festéket stb) égetni tilos.

(4) Egészségre káros légszennyezés esetén a közegészségügyi hatóság (ÁNTSZ) állásfoglalása, a kéményseprők szakvéleménye alapján az Önkormányzat Jegyzője a helyhez kötött légszennyező forrás üzemeltetőjét más energiahordozó vagy üzemmód használatára kötelezheti.

Avar és kerti hulladékok égetésére vonatkozó szabályok

5. §.

(1) Avar- és kerti hulladék megsemmisítése elsősorban komposztálással történhet.

(2) Avar- és kerti hulladék égetésére csak a legvégső esetben – vírusos, baktériumos, gombás vagy egyéb fertőzéskor – kerülhet sor. Égetés csak október 1-je és április 30-a között, megfelelő légköri viszonyok esetén, hétfőtől – péntekig 8.00-18.00 óra közötti időszakban lehet.

(3) Fák, cserjék, tűzelhalásos betegségekor (Erwinis amylovora) a Megyei Növényegészségügyi Állomás előírásai szerint kell eljárni.

(4) Égetni csak megfelelően kialakított helyen, a vagyoni és személyi biztonságot nem veszélyeztető módon lehet.

(5) Az égetendő hulladék nem tartalmazhat ipari eredetű hulladékot (műanyagot, gumit, vegyszert, festéket, illetve ezek maradékait.

Porképző és bűzös anyagok kezelésére vonatkozó szabályok

6. §.

(1) Porképző vagy könnyen lesodródó anyagokat csak rögzített ponyvával, nedvesített állapotban szabad használni.

(2) Építkezésnél, tatarozásnál, bontásnál és az úttest felbontásánál keletkezett port, terjedésének megakadályozására vízzel kell nedvesíteni.

(3) Bűzös anyagot csak légmentesen lezárt tartállyal felszerelt járművön szabad szállítani.

(4) A községben keletkező por képződésének megakadályozása érdekében törekedni kell, hogy a fedetlen talajterületek növényzettel borítottak legyenek. Az építési területek végleges rendezését és parkosítását az építkezés befejezésével együtt kell biztosítani.

Víz- és földvédelem, szennyvízkezelés szabályok

7. §.

(1) Természetes vízbefolyásba, nyílt vízbe hulladékot juttatni vagy szennyezett vizet bevezetni tilos.

(2) Tilos ingatlanok, intézmények, üzemek szennyvizét, illetve egyéb szennyezést, vagy mérgező anyagot (szemetet, trágyalét, iszapot, vegyszermaradékot, stb.) nyílt felszínű, illetve zárt csapadékvíz-elvezető csatornába, vízfolyásba, üzemelő, vagy használaton kívüli kútba, illetve bármilyen módon a talajba juttatni.

(3) Tilos szennyvizet, szemetet élővizekbe, elhagyott kutakba, talajvízbe, csapadékcsatornába vezetni, gyűjteni, illetve elhelyezni.

(4) Az útfenntartó által (Önkormányzat, Közútkezelő Kht.) kialakított csapadékvíz elvezető és szikkasztó árkok karbantartása, tisztítása a közterülettel érintkező ingatlantulajdonos, illetve az ingatlan használójának kötelessége.

(5) Az út tengelyétől számított lakóingatlannal határos közterület tisztántartása, gyomtalanítása az ingatlan tulajdonosának illetve használójának a kötelessége.

(6) Közigazgatási határon belül lévő ingatlanon kizárólag zárt, földfelszín feletti szivárgásmentes tárolóban lehet növényvédőszert tárolni.

(7) Telekalakítási és területrendezési munkák során az élő- és a felszín alatti vizek minőségét veszélyeztető anyagok felhasználása tilos.

(8) Aki olyan tevékenységet folytat, amelynek eredményeként roncsolt földterület keletkezik, annak egyéb jogszabályban és egyedi kötelezésben meghatározott kötelezettségein túl, a roncsolt földterület rendezéséről is gondoskodnia kell.

(9) Azokon a közterületeken, ahol gépjármű és gyalogos forgalom nincs, törekedni kell, hogy a földfelszín legalább füvesített legyen, és az ne vízzáró módon kerüljön lefedésre.

III. fejezet

ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM

Zeneszolgáltatással kapcsolatos szabályok

8. §.

(1) Újszilvás községben a vendéglátóipari létesítmények zeneszolgáltatással kapcsolatos hatósági feladatokat, a hangosító berendezések engedélyezését is beleértve, a jegyző látja el.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó hangosító berendezések működéséhez, élőzene szolgáltatásához hatósági engedély szükséges.

(3) A kiadott engedélyekről a jegyző nyilvántartást köteles vezetni.

(4) Az engedély iránti kérelmet a létesítmény tulajdonosának, üzemeltetőjének a tevékenység megkezdését megelőzően kell nyújtani. A kérelemben meg kell jelölni az adott tevékenység kezdetének és befejezésének időpontját, valamint a zajkeltés módját. Engedély hiányában a tevékenység nem folytatható.

(5) A rendelet hatálybalépését megelőzően a már működő hangosító berendezések további üzemeltetéséhez is be kell szerezni az engedélyt, amelyet e rendelet hatálybalépését követő 90 napon belül köteles megkérni a létesítmény tulajdonosa, illetve üzemeltetője.

(6) A zajkibocsátási határérték megállapítása után minden olyan változást, amely a kibocsátási határérték túllépését eredményezi, illetőleg a túllépés mértéke jelentős hatással van (technológiai megváltoztatása, zajos gépek üzembe helyezése, vagy leállítása stb. ) 30 napon belül be kell jelenteni a jegyzőnek.

Egyéb zajkeltő berendezésekkel kapcsolatos szabályok

9. §.

(1) A község belterületén belül tilos:

- akár emberi hanggal, akár hangszerrel, vagy más technikai és egyéb eszközzel történő, a köznyugalmat és közcsendet sértő zaj okozása,

- erős zajjal járó ipari, kisipari tevékenység,

- zajt keltő munkák (fűnyírógép, kapálógép, betonkeverő, fűrészgép stb.) végzése 20.00 – 6.00 óra között.

(2) A község belterületén belül tilos:

- nehézgépjárművek motorjának indokolatlan járatása,

- gépkocsik, motorkerékpárok motorjának túráztatása,

- gépkocsik, motorkerékpárok feltúráztatott motorral való hajtása.

(3) Közterületre irányuló hangszórás - hangosító berendezéssel - csak a jegyző engedélyével folytatható.

10. §.

(1) Az egyes zajforrásokból származó zajterhelés megengedett értékét a zajterhelési alapérték és a módosító tényezők összege határozza meg.

(2) A megállapított zajterhelési határértéket és a módosító tényezőket a zaj- és rezgésterelési határértékek megállapításáról szóló 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet határozza meg.

(3) A megállapított zajterhelési irányértékeknek a lakó vagy intézmény – épület zajtól védendő homlokzata előtt 2 méter távolságban, illetőleg – indokolt esetben – az emberi tartózkodásra, pihenésre, üdülésre szolgáló területeken kell teljesülnie.

(4) Az üzemeltető által vitatott lakossági bejelentés esetén – eredménytelen egyeztetések után – az üzemeltető köteles saját költségére ismételt szakértői véleményt kérni a zajszint megállapítására a hatóság felhívását követő 15 napon belül. A lakossági panaszbejelentés kivizsgálása az elsőfokú hatóság feladata.

(5) Ha az üzemeltető a zajterhelési határértékre vonatkozó előírásokat ismételten megszegi, vagy a határértéket jelentősen (legalább 10 DB-lel) túllépi, a jegyző a hangosító, zajkeltő berendezés üzemeltetését időben korlátozhatja, vagy megtilthatja. Utóbbi esetében az újbóli üzemeltetés csak a határozat jogerőre emelkedésétől számított 2 év elteltével engedélyezhető.

11. §.

E rendelet alkalmazása szempontjából hangosító berendezésnek számít bármely hangszóró vagy más műsorforrás.

IV. fejezet

SZABÁLYSÉRTÉSI RENDELKEZÉSEK

12. §.

V. fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

13. §.

E rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, s egyidejűleg hatályát veszíti az Újszilvás Község Önkormányzat Képviselő-testületének a köztisztaság és környezetvédelem szabályairól szóló 3/1992. (III.26.) rendelete.

Újszilvás, 2004. június 08.

                                                           Dr. Petrányi Csaba                            dr. Diósgyőri Gitta

                                                              polgármester                                             jegyző

A rendelet kihirdetve:

Újszilvás, 2004. június 09.

                                                                                              dr. Diósgyőri Gitta

                                                                                                          Jegyző