I. fejezet

Általános rendelkezések

1. §.

(1) Szabályozás kiterjed az Újszilvás Községi Önkormányzat önkormányzati tulajdon- és vagyongazdálkodás szabályairól szóló 7/2004. (VI.09.) sz. rendelet szerinti vagyon értékesítésére, hasznosítására és az ebben közreműködő önkormányzati szervek és intézmények tevékenységére. Nem terjed ki a szabályozás a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó pályáztatásokra, amelyre az 1995. évi XL. az irányadó.

(2) A szabályozás célja, hogy megállapítsa a versenyeztetés (továbbiakban: pályázati eljárás) általános szabályait. A szabályzat biztosítja az önkormányzat tulajdonában lévő vagyon leghatékonyabb formában történő hasznosítását, a szolgáltatások legmegfelelőbb ellátását szolgáló szerződések létrejöttét, valamint ennek keretben a pályázók számára azonos és egyenlő feltételek garantálásával a verseny tisztaságának védelmét.

(3) A versenyeztetés 14. §-a szerint, az értékhatárától függően a képviselő-testület, a polgármester, a bizottságok, a vagyonkezelő előírása szerint ajánlatkérés, pályáztatás vagy árverés útján valósulhat meg. A jogosultságot és az értékhatárt a Vr. Szabályozza. (A továbbiakban a kiírón egyben ajánlatkérőt, a pályázón egyben ajánlattevőit is érteni kell.)

A pályáztatási eljárás alapelvei

Az esélyegyenlőség elve

2. §.

A kiíró (ajánlatkérő) a pályázati felhívásban (ajánlatkérésben), valamennyi ajánlattevő pályázó számára egyenlő esélyt köteles biztosítani az ajánlat megtételéhez szükséges információhoz jutás és a pályázat során alkalmazott verseny feltételek tekintetében. A kiíró a pályázatát úgy köteles meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők megfelelő ajánlatott tehessenek és a szabályszerűen, időben benyújtott pályázati ajánlatok összehasonlíthatók legyenek.

A nyilvánosság elve

3. §.

(1) A pályázati eljárás során a kiíró köteles a pályázati eljárásban résztvevők számára teljes nyilvánosságot biztosítani. A nyilvánosság jelen rendelet szerinti követelményét a kiíró akkor is köteles biztosítani, ha a versenyeztetés zártkörű (meghívásos) pályázat vagy ajánlatkérés útján történik.

(2) A nyilvánosság elve alapján minden ajánlattevőnek joga van a kiíró által rendelkezésre bocsátott valamennyi információhoz hozzáférni. Ennek keretében a pályázó számára hozzáférhetővé kell tenni minden olyan adatot, amely nem sért üzleti tikot, és amely szükséges ahhoz, hogy a pályázónak lehetősége nyíljék a megalapozott ajánlattételre.

A verseny tisztaságának elve

4. §.

(1) A kiíró a pályázati felhívás közzététele után, illetve zártkörű (meghívásos) pályázat kiírása esetében azt követően, hogy a hirdetményt a pályázatra meghívottakkal közölték, köteles tiszteletben tartani a meghirdetett pályázati feltételeket, az előre nyilvánosságra hozott pályázati eljárási rendet, köteles továbbá biztosítani a pályázat kiírásával, értékelésével kapcsolatos döntési folyamat tisztaságát.

(2) A pályázót a pályázati kiírás átvételekor tájékoztatni kell, hogy köteles a pályázati eljárás ezen szabályozás szerinti feltételit betartani.

II. fejezet

Az ajánlatkérés

5. §.

(1) Az ajánlatkérés esetén nincs pályázati felhívás (kiírás, hirdetmény).

(2) Az ajánlatkérőnek azonos feltételek biztosításával legalább három személytől (szervtől) kell ajánlatot kérnie.

(3) Az ajánlatkérő csak a legfontosabbnak tartott feltételeket határozza meg, a részletes feltételek meghatározását ajánlattevőtől várja.

(4) Az ajánlatok beérkezése után szabad tárgyalás keretében az ajánlatok korlátlanul változtathatók, nincs ajánlati kötöttség.

(5) Az ajánlatkérő legkedvezőbb ajánlattevővel köt szerződést, ha egyik ajánlatot sem tartja megfelelőnek, újabb ajánlatot kér vagy a pályázati kiírás mellett dönt. Az eredményről valamennyi ajánlattevőt közvetlenül kell tájékoztatni.  

III. Fejezet

Az árverés

6. §.

(1) Árveréssel értékesíthető az önkormányzati vagyon abban az esetben, ha cél kizárólag a lehető legmagasabb vételár elérés, s más szempontot a kiíró nem helyez előtérbe.

(2) Az árverést nyilvánosan meg kell hirdetni. A hirdetést a Magyar Nemzet vagy Népszabadság napilapban kell megjelentetni. A kiíró az árverést más országos napilapokban is meghirdeti.  

(3) A hirdetményben közzé kell tenni az árverezni kívánt vagyon legfontosabb adatait, kikiáltási árát, az árverés helyét, idejét, az árverési előleg befizetéséhez kötött; az árverésen a licitálási ár milyen mértékű emelésével történik. Az árveréssel az önkormányzati vagyon tulajdonjogát az szerzi meg, aki a legmagasabb árat tartja.  

IV. Fejezet

A pályáztatás

A pályáztatás típusai

7. §.

(1) A pályázat nyilvános vagy zártkörű (meghívásos) lehet.

(2) A pályázatok nyilvánosak, kivéve, ha a kiíró a zártkörű (ún. meghívásos) pályázat kiírása mellett dönt a 7 §. (3) bekezdés szerint.

(3) Zártkörű (meghívásos) pályázat akkor írható ki, ha a pályázat tárgyának jellege, jelentősége, valamint annak leghatékonyabb hasznosításával kapcsolatos feladatok megoldása a pályázaton előre meghatározott partnerek részvételét teszi szükségessé.

A pályázat kiírása, meghirdetése

8. §.

(1) A nyilvános pályázatot egy országos napilapban, a kiíró által meghatározott egyéb helyen, a pályázatok benyújtására megállapított határidőhöz képest megelőzően kell meghirdetni.

(2) A kiíró a pályázati felhívásban az ajánlatok benyújtására vonatkozó időpontok benyújtására nyitva álló határnap között legalább 30 naptári nap különbség legyen.

(3) A kiíró a zártkörű (meghívásos) pályázatról az érintetteket egyidejűleg és közvetlenül értesíti. A zártkörű (meghívásos) pályázatra a kiírást legalább három – pályázónként számításba vett –személynek (szervnek) meg kell küldeni.

(4) Pályázatot két fordulóban is meg lehet hirdetni. Ebben az esetben a második fordulóban – a kiíró által előre meghatározott és közzétett szempontok alapján – az első forduló eredményeképpen a kiíró által kiválasztott ajánlattevők vehetnek részt.

(5) A pályázati eljárás folyamán a kiíró nem változtathatja meg a döntéshozatal során alkalmazandó eljárási vagy pályázati feltételt, amelyet akár meghirdetés útján, akár személyesen a pályázóval közölt, kivéve a pályázatok benyújtásának határidejét, melyet megfelelő indokkal, egy alkalommal hosszabbíthat a 8. §. (6) bekezdésben foglaltak szerint.

(6) A pályázatok benyújtására nyitva álló határidő – indokolt esetben – egy alakommal legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható. Az így meghosszabbított határidőt a kiíró a pályázati kiírással megegyező módon teszi közzé, illetve a zártkörű (meghívásos) pályázatban résztvevőket erről megfelelő időben értesíti.

(7) A pályázati felhívásnak (hirdetmények, ajánlatkérésnek) tartalmaznia kell:

a) a pályázatot kiíró szerv megnevezését, székhelyét;

b) a pályázat célját, jellegét (nyílt vagy meghívásos) és azt, hogy egy vagy kétfordulós

c) a pályázat tárgyaként az értékesítendő, hasznosítandó vagyon, vagyonrész megnevezését, főbb jellemzőit (ingatlan esetén a korlátozásokat);

d) az ajánlatok benyújtásának helyét, módját és idejét;

e) az ajánlati kötöttség tartalmát;

f) a pályázati biztosíték esetén annak letételének idejét, módját, visszafizetését;

g) a pályázatra vonatkozó kérések felvetésének, az esetleges további információszerzés helyének megjelölését;

h) a részletes pályázati kiírás vagy információs dokumentáció rendelkezésre bocsátása esetén ezek megtekintésének átvételének helyét, módját, idejét és költségét, a költségviselést, az esetleges visszafizetést

(8) A pályázati felhívásban foglalt adatokon kívül a részletes pályázati kiírásnak, információs dokumentumnak tartalmaznia kell;

  a) az elidegenítendő, hasznosítandó vagyon, vagyonrész adatait, továbbá az ajánlatok elkészítéséhez szükséges információkat;

   b) a részletes eljárási menetrend;

   c) az ajánlatok elbírásának menetét, szempontrendszerét, külön kiemelve;

• az ajánlatok felbontásának a helyét és időpontját, illetve az eredményhirdetés helyét, módját és határidejét,       amennyiben a pályázatok értékelése a nyilvánosság kizárásával zajlik, úgy erre külön utalni kell,
• azt, hogy a pályázatok felbontásának kik lehetnek jelen,
• az ajánlatok elbírására vonatkozó időpontokat,
• valamint a pályázatok elbírására jogosult megnevezését;

           d) az alternatív ajánlat befogadhatóságának lehetőségét és kezelésének módját;

           e) az önkormányzati rendelet és e szabályzat előírásainak betartására történő utalást;

f) az esetleges hatósági előírások, jogok, kötelezettségek, korlátozások megtartására történő utalást;

g) a vagyonkezelés (bérbeadás), értékesítés feltételeit, elbírálásnál figyelembe veendő fizetési feltételeket, határidőket, stb.;

h) azt a követelményt, ha a pályázó csatolni köteles a pénzintézeti igazolást a hitelképességről, pénzügyi helyzetéről, cégkivonatot, illetve vállalkozói igazolványt, vagy igazolást arról, hogy semmiféle köztartozás nincs;

i) amit a kiíró még ezen kívül szükségesnek tart;

j) a pályázat eredménytelenné nyilvánítása jogának fenntartását.

(9) A pályázati kiírásban meg kell határozni, hogy az ajánlattevők ajánlataikat hány példányban, milyen formában és hol kötelesek benyújtani, utalva arra, hogy kötelesek azt is egyértelműen meghatározni, hogy ajánlataik közül melyik az eredeti. ha több példányban benyújtott ajánlatok példányai között eltérés van, úgy az eredeti az irányadó.

(10) A kiíró az ajánlatok tartalmát a pályázat lezárásáig titkosan kezeli, tartalmukról felvilágosítást sem kívülállónak, sem a pályázaton részt vevőknek nem ad.

(11) A zártkörű pályázaton részt vevő nevét a kiíró a többi résztvevővel csak akkor közölheti, ha a közléshez az érintett pályázó írásban a hozzájárulását adta. Az ajánlattevőre vonatkozó egyéb információ is csak az ajánlattevő kifejezett, írásban közölt hozzájárulásával közölhető más ajánlattevővel vagy a pályázaton részt nem vevő személlyel.

(12) A kiíró a pályázók egyikének biztosított minden információt, adatot és egyéb szolgáltatást köteles a többi pályázatban résztvevő számára is ugyanolyan módon biztosítani.

(13) Ha a kiíró az ajánlatok elkészítéséhez részletes dokumentációt bocsát rendelkezésre, biztosítani köteles, hogy a pályázat meghirdetésének időpontjában a dokumentáció rendelkezésére álljon. A dokumentáció költségeit a pályázók viselik.

V. fejezet

A páyázati biztosíték, az ajánlati kötöttség, 

a pályázat visszavonása, a kizárás szabályai

Pályázati biztosíték

9. §.

(1) A pályázaton való részvétel biztosíték adásához is köthető, melyet az ajánlat megküldésével egyidejűleg vagy a kiíró által a pályázati felhívásban meghatározott időpontig és módon kell a kiíró rendelkezésére bocsátani.

(2) A biztosítékot a pályázati felhívás visszavonása, az ajánlatok érvénytelenségének megállapítása, valamint a pályázatok elbírálása után – 9 §. (3) bekezdésében foglalt kivételektől eltekintve – vissza kell adni. A biztosíték lehet készpénz, a biztosíték összegét a kiíró határozza meg, ezt a pályázati felhívásban teszi közzé.  

(3) Nem jár vissza a biztosíték, ha a pályázati kiírás szerint az, a megkötött szerződést biztosító mellékkötelezettséggé alakul át, továbbá akkor sem, ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttség időtartama alatt ajánlatát visszavonta, vagy a szerződés megkötése neki felróható vagy az ő érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg.

Ajánlati kötöttség, az eltérés oka

10. §.

(1) A pályáztató az ajánlatához a pályázati kiírásban meghatározott időpontig kötve van.  

(2) A pályázó ajánlati kötöttség akkor kezdődik, amikor az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejárt.

(3) A pályázó az ajánlati kötöttség ideje alatt ajánlatát csak akkor módosíthatja:

a) ha a kiíró a pályázót – határidő kitűzésével – módosításra hívja fel,

b) ha a kétfordulós pályázat első fordulójának benyújtott ajánlatot a kiíró felhívásában meghatározott korlátok között módosíthatja. Más esetekben az eredeti ajánlattól való eltérés érvénytelen. Ilyen előírás hiányában pályázó csak a pályázat pénzügyi részét – beleértve a vételárat, fizetési ütemezést és a biztosítékot is – változtathatja meg.

(4) Más ajánlati feltételek módosítása érvénytelen, ilyen esetben az ajánlat módosítással érintett részében részlegesen érvénytelen és helyébe az első fordulóban tett ajánlati feltétel lép.

A pályázat visszavonása, kizárás a pályázatból

11. §.

(1) A kiíró a pályázatot az ajánlatok benyújtására megjelölt időpontig visszavonhatja. Ezt a döntését köteles a pályázati felhívás közzétételére vonatkozó szabályok szerint meghirdetni, illetve zártkörű pályázat esetén erről az ajánlattevőket haladéktalanul írásban értesíteni.

(2) A pályázatnak a kiíró általi visszavonása esetén – ha a pályázati dokumentáció rendelkezésére bocsátása ellenérték fejében történt – a kiíró a dokumentumok visszaszolgáltatása ellenében köteles a pályázónak az ellenértéket visszafizetni.   

(3) A pályázati kiírásban vagy a dokumentációban közölt feltételek nem teljesítse vagy nem megfelelő teljesítése, továbbá az adatszolgáltatási, illetve az ajánlattevőt az eljárási rend alapján terhelő egyéb kötelezettség súlyos megszegése a pályázatból történő kizárást vonja mag után.

(4) Ha nincs egyetlen pályázó sem, aki a pályázati kiírásban szereplő feltételeket maradéktalanul teljesített, akkor a kiíró – a pályázat lezárása után – a pályázatot ajánlatkérés során benyújtott ajánlattételnek tekintheti és az ajánlatokat így kezelheti. Az esetben a kiíró a legkedvezőbb ajánlattevővel szerződést köthet, ha a pályázat megfelel az ajánlatkérés során megkívánt minimális követelményeknek. Amennyiben nem felel meg a követelményeknek, újabb pályázat kiírása mellett dönthet. Azt, hogy melyik ajánlat a legkedvezőbb, az eset összes körülményeinek alapos mérlegelésével kell eldöntenie.

(5) Az ajánlattevő a benyújtásra nyitva álló határidő lejártáig bármikor visszavonhatja, vagy módosíthatja az ajánlatát.

(6) Az ajánlattevő nem igényelhet térítést a kiírótól az ajánlata kidolgozásáért, és az ajánlattétellel kapcsolatosan más jogcímen sem terjeszthet elő követelést.

VI. fejezet

Ajánlatok beérkezése, elbírálása

a pályázati ajánlat

12. §.

(1) A pályázatra benyújtott ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő részletes nyilatkozatát, különösen:

a) a pályázati felhívásban foglalt feltételekre vonatkozóan,

b) a pályázat tárgyául szolgáló hasznosításának vagy a szolgáltatás teljesítésének a pályázati felhívásban megjelölt módjáról,

c) a vételár vagy ellenszolgáltatás összegéről, fizetési feltételek vállalásáról.

(2) Ha a pályázati biztosítékadási kötelezettséget ír elő, akkor az ajánlat csak akkor érvényes, ha az ajánlattevő igazolja, hogy a kiírásban megjelölt összegű biztosítékot az ott megjelölt formában és módon a kiíró vagy az általa megjelölt személy rendelkezésére bocsátotta.

(3) Az ajánlattevő az ajánlatában közölt egyes adatoknak az elbírálás utáni nyilvánosságra hozatalát is megtiltja, kivéve az ajánlattevők nevének, az ellenszolgáltatásnak és a teljesítési határidőnek a nyilvánosságra hozatalát.

(4) Az ajánlatot – ha a kiíró másképpen rendelkezik – zártan (például lepecsételt borítékban) kell benyújtani, és fel kell tüntetni az adott pályázatra utaló jelzést.

A pályázati ajánlatok beérkezése, felbontása, ismertetése

13. §.

(1) A pályázatok beérkezése során az átvevő az átvétel pontos időpontját rávezeti a pályázatot tartalmazó zárt borítékra, és egyúttal igazolja az átvétel tényét.

(2) A pályázatok bontásán a kiíró képviselője, az ajánlattevők, illetve meghatalmazottjai, valamint a verseny tisztaságát biztosító személy lehet jelen.

(3) Az ajánlattevő meghatalmazottja köteles közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolni képviseleti jogosultságát, illetve annak mértékét.

(4) Az ajánlatok nyilvános bontásakor a jelenlévőkkel ismertetni kell az ajánlattevők nevét, székhelyét (lakóhelyét), az ajánlatok lényeges tartalmát azon adatok kivételével, melyek nyilvánosságra hozatalát az ajánlattevő megtiltotta. Az ajánlatok felbontásakor, illetve ismertetésekor jegyzőkönyvet kell felvenni.

(5) A kiíró képviselője az ajánlatok felbontása után felvilágosításokat kérhet a pályázóktól annak érdekében, hogy a pályázatok értékelése, illetve összehasonlítása jobban elvégezhető legyen. A kérdéseket, illetve azokra az érintett pályázók által adott válaszokat írásban kell rögzíteni. Ez nem eredményezheti a pályázati ajánlatban megfogalmazott pénzbeli, értékbeli vállalások, lényeges állítások megváltoztatását, csak az értelmezését szolgálhatja.

(6) Az ajánlatok értékeléséhez az előkészítést végző személy információkat köteles beszerezni a pályázók megbízhatóságáról.

A pályázat elbírálása

14. §.

(1) A pályázaton benyújtott ajánlatokat a kiíró vagy általa meghatározott bizottság, személy értékeli és bírálja el.

(2) Az értékelő (elbíráló) az ajánlatok felbontását követően köteles megállapítani azt, hogy melyek azok az ajánlatok, amelyek érvénytelenek, akiknek a pályázati eljárás további szakaszában (szakaszaiban) nem vehet részt.

(3) Érvénytelen az ajánlat, ha:

a) olyan ajánlattevő nyújtotta be, aki nem jogosult részt venni pályázaton,

b) az ajánlat a kiírásban meghatározott, illetve a szabályszerűen meghosszabbított határidő után nyújtották be,

c) az ajánlat nem felel meg a pályázati kiírásban, a jogszabályokban, valamint a jelen eljárási rendben foglaltaknak,

d) biztosítékadási kötelezettség esetén a biztosítékot az ajánlattevő nem bocsátotta, vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta a kiíró rendelkezésére,

e) amely az ajánlati árat (díjat) nem egyértelműen határozza meg, vagy más ajánlatához, valamely feltételhez köti,

f) olyan ajánlattevő nyújtotta be, akinek az önkormányzattal szemben lejárt tartozása van, továbbá aki az önkormányzattal vagy intézményével szerződésbe foglalt vállalásait nem teljesítette.

(4) Az érvénytelen ajánlatot úgy kell tekinteni, mintha az érintett pályázó nem tett volna ajánlatot az adott pályázati eljárás keretében.

(5) Érvényes az az ajánlat, amely mindenben megfelel – azaz mind formai, mind pedig tartalmi követelményeit tekintve – a pályázati kiírásban foglaltaknak.

(6) Ha a kiírás másként nem rendelkezik, az ajánlatokat 30 napon belül a testület által fenntartott hatáskör esetében a soron következő ülésen kell elbírálni.

(7) A pályázat értékelésében, elbírálásában részt vevő személy nem lehet az ajánlatot benyújtó pályázónak:

a) a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. § b) pontjában meghatározott           közeli hozzátartozója,

 b) munkaviszony alapján közvetlen felettese, vagy beosztottja,

 c) szerződéses jogviszony keretében foglalkoztatottja,

 d) ha a pályázó jogi személy vagy cég, annak tulajdonosa, résztulajdonosa, vezető állású alkalmazottja.

(8) A 14. §. (7) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha a pályázat értékelésében és elbírálásában résztvevőtől bármely oknál fogva nem várható el az ügy elfogulatlan megítélése (továbbiakban. elfogultság).

(9) A pályázat értékelésében, elbírálásában észtvevő köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben bármely, a 14. §. (7)-(8) bekezdésében körülírt összeférhetetlenségi ok áll fenn.

(10) Az összeférhetetlenségi ügyben a kiíró dönt.

(11) A pályázati ajánlatok közül az összességében legkedvezőbb feltételeket kínáló megalapozott ajánlat mellett kell dönteni.

(12) A pályázat elbírálásakor az elbírálásra jogosult köteles dönteni arról, hogy a pályázat eredményes volt e vagy sem.

(13) Eredménytelen a pályázat, ha:

a) a kitűzött időpontig egyetlen ajánlat sem érkezett,

b) a beérkezett ajánlatok egyike sem felelt meg a pályázati felhívás követelményeinek vagy más, a pályázatra vonatkozó további előírásnak,

c) kétfordulós pályázat esetén a második fordulón egyetlen ajánlattevő sem jelent meg, illetve a második fordulóra meghívott egyetlen pályázó sem tett olyan értékelhető ajánlatot, amely megfelelt volna a pályázati kiírásban foglalt követelményeknek.

d) A kiíró valamely ajánlattevőnek a pályázati tisztaságához fűződő, vagy a többi pályázó értékeit egyébként súlyosan sértő cselekménye miatt a pályázat kiírását rendelje el.

(14) Ha az ajánlatok értékelése és elbírálása során bizonyos kérdések tisztázása szükséges, az elbíráló az ajánlattevőktől felvilágosítást kérhet. A kért adatok, kérdésekre adott válaszok azonban a benyújtott ajánlat módosítását nem eredményezhetik.

(15) A kiíró az ajánlatokat kizárólag az elbírálásra használhatja fel. Más célú felhasználás esetén az ajánlattevővel külön meg kell állapodni.

(16) A kiíró az egyfordulós pályázatnál a pályázatok elbírálását követően valamennyi érvényesen ajánlatot tett személyt ajánlataik módosítására hívhatja fel akkor, ha a pályázatok azonos vagy közel azonos tartalmúak, továbbá akkor, ha ettől kedvezőbb eredmény várható.

(17) Kétfordulós pályázat esetén a kiíró ajánlataik módosítására felhívja az első forduló valamennyi résztvevőjét, vagy az általa meghatározott számú legjobbnak minősített ajánlattevőt, a pályázati kiírásban foglaltak szerint.

(18) A kiíró ezt követően dönt az ajánlatok végső sorrendjéről.

A pályázat eredményének közzététele

15. §.

(1) A kiíró az ajánlatok elbírálására vonatkozó végső döntését a pályázati kiírásban meghatározott időpontban és módon kihirdeti. A kihirdetésre – lehetőség szerint -, ha az értékelés nyilvános volt, az ajánlattevőket meg kell hívni. A kihirdetésben jelen nem lévő ajánlattevőket a döntésről haladéktalanul írásban értesíteni kell.

(2) A kiíró zárkörű (meghívásos) pályázat esetén az ajánlatkérés eredményét a pályázatban résztvevőkkel közvetlenül ismertetni kell.

(3) Csak azzal a pályázóval köthető szerződés, aki a pályázat nyertese, mert összességében az önkormányzati vagyon megvásárlása, hasznosítása, szolgáltatás ellátása szempontjából a kiírásban foglalt értékesítési szempontoknak, illetve az önkormányzati tulajdonosi érdekeinek legmegfelelőbb ajánlatot tette.

Záró rendelkezések

16. §.

(1) E rendelet 2004. szeptember 01-én lép hatályba.

(2) A rendelet kihirdetéséről a helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik.

Újszilvás, 2004. augusztus 03.

                                                           Dr. Petrányi Csaba                            dr. Diósgyőri Gitta

                                                              polgármester                                             jegyző

A rendelet kihirdetve:

Újszilvás, 2004. augusztus 04.

                                                                                              dr. Diósgyőri Gitta

                                                                                                          Jegyző