Újszilvás Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésével, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló, többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény 7. § (3) c) pontjával biztosított jogkörében az alábbiak szerint alkotja meg a település Helyi Építési Szabályzatáról szóló rendeletét:

ELSŐ RÉSZ

Általános rendelkezések

1. §Jelen rendelet megalkotására az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 3. mellékletében felsorolt, a településrendezési tervek és a helyi építési szabályzat véleményezési eljárásában érdekelt alábbi államigazgatási szervek közreműködésével került sor:

1. illetékes állami (területi) főépítész
2. illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség
3. illetékes ÁNTSZ intézet
4. megyei katasztrófavédelmi igazgatóság
5. Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatala, Nemzeti Közlekedési Hatóság

       illetékes regionális igazgatósága

6. Nemzeti Közlekedési Hatóság Légiközlekedési Igazgatósága
7. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal illetékes regionális irodája
8. illetékes Nemzeti Park Igazgatóság
9. illetékes megyei (fővárosi) földhivatal
10. illetékes területi Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatósága
11. illetékes Fővárosi és Pest Megyei MSZH Földművelésügyi Igazgatóság
12. illetékes területi Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi

       Igazgatósága

13. Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar
14. Illetékes Rendőrkapitányság
15. Magyar Bányászati és Földtani Hivatal illetékes bányakapitánysága
16. Nemzeti Hírközlési Hatóság illetékes igazgatósága
17. Magyar Közút Nonprofit Zrt. Pest Megyei Igazgatósága
18. Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ
19. Pest megye közgyűlése

I. FEJEZET

A rendelet alkalmazásának általános előírásai

1. A rendelet hatálya

2. § 

(1) A rendelet hatálya Újszilvás község közigazgatási területére terjed ki. Minden természetes és jogi személyre továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre kötelező előírásokat tartalmaz.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen az OTÉK előírásait a rendeletben foglaltakkal együtt kell alkalmazni.

(3)^[1] A HÉSZ mellékletei:

1. M1: SZT-1: Külterületi szabályozási tervlap (M=1:10. 000)
2. M2: SZT-2: Belterület és környezete szabályozási tervlap (M=1:4.000)
3. SZT-2/M1: Szabályozási terv (242, 237/1, 237/2, 238/1, 232, 219, 220/1, 220/2, 221 helyrajzi számú területe)
4. SZT-2/M2: Szabályozási terv (2099/II, 2035 helyrajzi számú területe)
5. SZT-2/M3: Szabályozási terv (0222/53 helyzrajzi számú területe)

(4)^[2] A Helyi Építési Szabályzat mellékletét képező 1:4.000 léptékű SZT-2 jelű Belterület és környezete szabályozási terv a jelen rendelet hatálya alá eső területeken érvényét veszíti.

(5)^[3] A Helyi Építési Szabályzat az alábbiakban felsorolt SZT-1, SZT-2, SZT-2/M1, SZT-2/M2, SZT-2/M3 szabályozási tervlapokkal együtt alkalmazandó:

a. SZT-1: Külterületi szabályozási tervlap (M=1:10.000),

b. SZT-2: Belterület és környezete szabályozási tervlap (M=1:4.000),

c. SZT-2/M1: Szabályozási tervlap (M=1:2000)

d. SZT-2/M2: Szabályozási tervlap (M=1:2000)

e. SZT-2/M3: Szabályozási tervlap (M=1:2000)

(6) HÉSZ függelékei:

1. F-1:A helyi védelemre javasolt ingatlanok listája
2. F-2:A nyilvántartott régészeti lelőhelyek listája
3. F-3: Natura 2000 területek listája
4. F-4: Elővásárlási joggal terhelt ingatlanok listája
5. F-5: A legfontosabb magyarországi őshonos fa és cserjefajok jegyzéke.

2. Belterületbe vonás

3. § 

A meglévő és tervezett belterületi határvonal szabályozási terven került megállapításra.

3. Szabályozási tervlap

4. § 

Kötelező szabályozási elemek:

1. meglévő és tervezett belterület határa;
2. Tervezett szabályozási vonal;
3. megszüntető jel
4. övezet, építési övezet azonosítója, jele, paraméterei és határa
5. védőterületek, védőtávolságok, védősávok.
6. nyilvántartott régészeti lelőhely határa.
7. országos ökológiai hálózathoz- és Natura 2000 hálózathoz- tartozó területek,
8. ex lege védett terület határa.

II. FEJEZET

Az övezetekre vonatkozó általános előírások

4. Általános közlekedési előírások

5. § 

(1) A közlekedési övezetbe tartoznak a meglévő és tervezett közutak a hozzájuk csatlakozó közlekedésüzemi létesítmények területével és tartozékaival együtt.

(2) A közúti övezetekben a közlekedési létesítmények, a közművek létesítményei és berendezései, környezetvédelmi létesítmények, utcabútorok helyezhetők el, illetve utcafásítás (növényzet) telepíthető.

(3) A település közútjainak tervezési osztályba sorolása:

1. 3119 j. ök. út: külterületen K.V. a belterület melletti szakaszokon B.IV.b.
2. 31.118 j. bekötőút: külterületen K.VI., belterület melletti szakaszokon B.V.c.
3. Alkotmány utca: B.V.c.
4. Települési kiszolgáló utak (lakóutcák): B.VI.d.

(4) Az állami úthálózat részét képező utaknál a közlekedési területek védőterülete a közlekedési szakhatóság és a létesítmény kezelőjének hozzájárulásával használható fel. A védőterületek értékei az utak külterületi szakaszain az úttengelytől mérve 50-50 m.

(5) A külterületi önkormányzati utak (mező- és erdőgazdasági üzemi utak, dűlőutak) esetén az út tengelyétől mért 15-15 m-en belül épület, építmény nem helyezhető el.

(6) A község beépítésre szánt területein az úthálózat szabályozási szélességét kialakítani vagy megváltoztatni csak szabályozási terv szerint lehet.

A tervezett közutak kiépítéséhez az OTÉK szerinti szabályozási szélességek biztosítandók. E rendeletben biztosított kötelező eltérés kiszolgáló utaknál: gazdasági övezet esetén a minimális szabályozási szélesség 16,0 méter.

(7) A külterületi önkormányzati közutak szabályozási szélessége 12 m (amennyiben az érintett területre szabályozási terv nem készül, az új szabályozási szélességet a jelenlegi közterület tengelyétől szimmetrikusan kell biztosítani).

(8) Az igazgatási területen az építmények (épületek) normatívák szerinti parkoló igényét telken belül kell biztosítani.

1. Lakó- és gazdasági övezetben ettől eltérni nem lehet.
2. A már működő közintézmények parkolása csak abban az esetben oldható meg közterületi parkolóval, ha már jelenleg is így van megoldva a parkolása.
3. A lakóterületen működő vállalkozások, valamint a településközpont vegyes területek esetében is teljes körűen ki kell elégíteni a parkolási normákat, elsősorban a telken belül. Amennyiben ez nem lehetséges, az alábbi megoldást kell alkalmazni: az önkormányzat parkolási rendelete alapján az igények legalább 50 %-át a tulajdonos saját telkén köteles elhelyezni, a többit az Önkormányzat által kijelölt erre alkalmas közterületen vagy egyéb telken. Ezt is a vállalkozónak kell megépíteni vagy az építés ráeső költségét megfizetnie.

5. Közművekre vonatkozó általános előírások

6. § 

(1) Közműlétesítmények és közműhálózatok elhelyezésére vonatkozólag az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat figyelembe kell venni. Az előírások szerinti védőtávolságokat biztosítani kell. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető, az érintett szakhatóság hozzájárulása esetén végezhető.

(2) A meglévő és a tervezett közcélú, községi vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamosenergia-ellátás, földgázellátás), valamint a táv- és hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezeteik számára közműterületen, vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben - ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja - a közművek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmi jogi bejegyzéssel kell fenntartani. Közművek számára szolgalmi jogi bejegyzést csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol építési korlátozást nem okoz.

(3) Közterületen új közművezetéket (vízellátás, szenny-, és csapadékvíz-elvezetés, földgázvezetéket) csak terepszint alatti elhelyezéssel, míg közép- és kisfeszültségű, valamint közvilágítási, táv- és egyéb hírközlő vezetékeket térszín alatti, illetve légkábeles formában szabad létesíteni. Új vezeték építésekor és egyéb építési tevékenység (útépítés, építmény-, épület-, műtárgyépítés, stb.) esetén a kivitelezés során a meglevő közművezetékek nyomvonalával, vagy közműlétesítmény telepítési helyével ütköző építéseknél a meglevő közművezetékek, vagy közműlétesítmények kiváltását, vagy szabványos keresztezését ágazati előírások szerint kell kivitelezni.

(4) Felhagyott, feleslegessé vált közműhálózatokat és közműlétesítményeket el kell bontani, funkciót vesztett vezeték-létesítmény nem maradhat sem terepszint felett, sem terepszint alatt.

(5) A közlekedésfejlesztést, a területfejlesztést a közmű ágazati fejlesztési tervekkel egyeztetni kell a célszerű közös kivitelezés érdekében.

(6) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos és takarékos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, azt nem szabad elépíteni.

(7) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a városképi megjelenésre, esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

(8) Mindennemű építési tevékenységnél a meglevő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.

(9) A tervezési területen beépített, illetve beépítésre szánt területén új épület építésére építési engedély csak akkor adható, ha:

a) a lakóterület építési övezetei esetén a teljes közműellátás rendelkezésre áll,

b) a vegyes terület építési övezeteiben az intézményi területeken a teljes közműellátás rendelkezésre áll.

6. Vízellátás

7. § 

(1) A vízvezetékek védőtávolság igénye a vonatkozó szabványban rögzített előírás szerint biztosítandó.

(2) A magas talajvíz-állásos, mélyfekvésű területre építkezni csak talajmechanikai szakvélemény alapján szabad, az abban előírtak kötelező betartása mellett.

7. Csatornázás

8. § 

(1) A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása a település egész területén tilos, az még átmenetileg – rövid időre - sem létesíthető.

(2) A nyílt árkokba való szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvíz bevezetéseket meg kell szüntetni.

(3) A település csatornázásra kerülő utcáiban, a csatorna kiépítését követően az érintett telkek tulajdonosait a közcsatornára való egy éven belüli rákötésre kötelezni kell.

(4) A településen gazdasági területet kialakítani csak szennyvízcsatornára való csatlakozási lehetőség rendelkezésre állása esetén szabad.

(5) A településen elválasztott rendszerű csatornahálózatot kell létesíteni.

(6) Vállalkozási, gazdasági, ipari területről a kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelni, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel - a megengedett szennyezettség mértékéig - elő kell tisztítani.

(7) Karbantartás, illetve belvíz védekezés számára

1. az önkormányzati és társulati kezelésben lévő árkok partéleitől 3-3 m, a már elépített helyeken a nyílt árkok karbantartására az egyik oldalon legalább 3 m, a másik oldalon legalább 1 m,
2. az önkormányzati és egyéb kezelésben levő tavak partélétől 5 m szélességű sáv szabadon hagyandó.

(8) Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, vízmosás, stb.) egyéb célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján szabad.

(9) A terület hosszú távú arculatformálása és a kedvezőbb területgazdálkodás érdekében a csapadékvíz elvezetésére:

1. Zárt illetve nyílt csapadékvíz elvezető rendszert kell építeni a burkolt utakkal feltárt beépített, illetve a beépítésre szánt területen. A beépített, illetve a beépítésre szánt területen burkolt út csak vízelvezetéssel együtt építhető.
2. Nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszer tartható fenn, a már üzemelő közlekedési utak mentén.

(10) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egész a végbefogadóig ellenőrizni kell minden nagyobb (fél ha-t meghaladó telekterületű) beruházás esetén. A beruházásra akkor van lehetőség, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig.

(11) 20 db, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz, az ne folyhasson közvetlen a zöldfelületre. Ezekről a nagyobb parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak hordalék- és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csatorna-hálózatba.

(12) Burkolt út építése csak vízelvezetéssel alakítható ki.

8. Villamosenergia-ellátás

9. § 

(1) A meglévő középfeszültségű 20 kV-os oszlopokra fektetve épített villamoshálózatokról szóló előírásban a vonatkozó szabvány szerint rögzített biztonsági övezetet szabadon kell hagyni.

(2) A településen új (közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási) villamosenergia ellátási hálózatot építeni, illetve a meglévő hálózat rekonstrukcióját engedélyezni földkábeles illetve légkábeles elhelyezéssel szabad.

(3) A településen törekedni kell a légvezetékes kábelhálózatok egy tartószerkezeten történő elhelyezésére.

(4) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, illetve meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek használhatók fel.

9. Földgázellátás

10. § 

(1) A települést érintő nagyközép-, és középnyomású vezetékek ágazati előírás szerinti biztonsági övezetét- (nagy-középnyomású vezeték esetén 5-5 m középnyomásnál 3-3- m)- szabadon kell hagyni. Olyan tevékenység, amely a biztonsági övezet területének igénybe vételével folytatható, csak a szolgáltató hozzájárulásával létesíthető.

(2) Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetőek el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.

10. Távközlés

11. § 

(1) A település közigazgatási területén új távközlési hálózatot létesíteni ill. meglévő hálózat rekonstrukciójához hozzájárulni vagy föld alatti (földkábel, alépítmény), vagy más légkábeles - kisfeszültségű és közvilágítási, kábel TV - hálózatokkal egy tartószerkezeten történő elhelyezéssel szabad.

(2) A mikrohullámú összeköttetés biztosítására szükséges, előírt magassági korlátozás betartandó.

(3)^[4] Hírközlési antennák elhelyezése esetén az elhelyezni kívánt hírközlési antenna megjelenése a fő rálátási irányokban nem károsíthatja sem a településképet, sem a tájképet.

(4) A hírközlési létesítmények elhelyezési lehetőségét, a vezeték nélküli – rádiótelefon – létesítését a vonatkozó jogszabályok előírásai szerint kell kialakítani, melyet tervezésnél, engedélyezésnél, kivitelezésnél figyelembe kell venni.

11. Hirdető-berendezések és reklámok elhelyezése közterületen vagy közterületről látható módon

12. § 

(1) A közterületről látható bármely hirdető berendezés létesítése és fenntartása mind magán- mind közterületen kizárólag az önkormányzat külön rendeletében meghatározott egyéb feltételek betartásával létesíthető.

(2) A létesítési, illetőleg fennmaradási engedéllyel nem rendelkező hirdető berendezést haladéktalanul el kell távolítani. A kötelezettséget a reklám elhelyezője felé kell kimondani. Amennyiben az elhelyező személye nem ismert a kötelezettség alanya az, akinek az érdekében a reklám elhelyezésre került (termék forgalmazója, gyártója, stb.).

(3) A község területén legfeljebb 1 m2 (~A0 ívméret) összfelület nagyságú hirdetések, reklámhordozó felületek alakíthatók ki, kivéve

1. az építési terület lehatárolására szolgáló ideiglenes kerítésen;
2. a közterületen elhelyezett reklámcélú építményeken, utcabútorokon, ha azok elhelyezését SZT kifejezetten tartalmazta;
3. új épületen, valamit meglévő épületen a rendeltetés részleges vagy teljes megváltoztatása esetén az építési engedély részeként engedélyezett, az épület architektúrájához igazodó olyan homlokzati cégér vagy egyéb hirdetőtábla esetén, amely az épületben lévő rendeltetési egységre, illetőleg annak tevékenységére vonatkozik;

(4) Plakát, falragasz csak az e célból rendszeresített hirdetőoszlopokon és az építési terület lehatárolására szolgáló ideiglenes kerítéseken helyezhető el.

12 Általános zöldfelületi előírások

13. § 

(1) Az egyes telken belül kötelezően létesítendő védőzöld sáv kialakítása és fenntartása a telektulajdonos feladata. A védőzöld sávok telepítésénél több szintű növényállományt (fák és cserjék) kell kialakítani. A telepítéshez csak a tájra jellemző őshonos fa- és cserjefajok használhatók. A telken belül létesítendő védőzöld sávon belül legfeljebb 5%-os területi arányban helyezhető el építmény és alakítható ki egyéb burkolt felület.

(2) A fakivágás és a faültetés szabályai csak az Önkormányzat fakivágásról és pótlásról szóló rendeletének megfelelően végezhető.

(3) Közterületen lévő fasor fenntartását, a hiányzó elemek pótlását -a környezeti hatások figyelembe vételével- kertépítészeti terv alapján kell elvégezni.

(4) Beépítésre nem szánt területen – kivéve a közlekedési és közműövezetek területét, valamint az erdőterületek övezetét, ha az erdészeti üzemterv mást ír elő – az új védelmi célú zöldfelületek fás szárú növényállományának létesítésénél a telepítéshez csak a tájra jellemző őshonos fa- és cserjefajok használhatók.

(5) Erdő- vagy mezőgazdaság területeken tervezett övezetváltozás esetén, az adott terület igénybevételéig biztosítani kell a jelenlegi művelési ágnak megfelelő növényi fedettség fenntartását.

(6) Az egyes ingatlanokon az övezetenként meghatározott zöldfelületeket – a lakóingatlanok kivételével – legkésőbb az épületek használatba vételéig ki kell alakítani.

III. FEJEZET

Az építés és telekalakítás általános szabályai

13. Telekalakítás

14. § 

(1) A település területén nyúlványos (nyeles) telek nem alakítható ki, kivéve a beépítésre szánt területen és kertes mezőgazdasági területen, ha a kialakult állapotú tömb valamely, a rendelet hatályba lépésekor meglévő telkének a közvetlen közterületi kapcsolata másként nem biztosítható.

(2) A rendeletnek megfelelő telekalakításokat úgy kell végrehajtani, hogy azok az övezeti előírásoknak megfeleljenek. A meglévő beépítéssel rendelkező ingatlan szabályszerű beépítési paraméterei a telekalakítás után is biztosíthatók legyenek.

14. Általános építési előírások

15. § 

(1) Építési előtt talajmechanikai vizsgálatokkal kell igazolni az adott telek beépíthetőségét, ha:

1. vízfelületek vagy mély fekvésű, vizenyős területek közelében tervezett beruházásról van szó és az a vízügyi hatóság nyilvántartása szerint indokolt;
2. a terület építésföldtani adottságai alapján valószínűsíthető talajmechanikai probléma megjelenése;
3. a tervezett építmény méretei, terhelése vagy az alkalmazni kívánt szerkezet különlegessége megköveteli a különleges körültekintést,
4. vízgazdálkodási övezetek 50 méteres védőtávolsága által érintett telkeken tervezett beruházások esetén, ha a telek építési helye az 50 méteres védőtávolságon belül esik. Az adott telek beépítésének feltétele fentieken túl a vízügyi szakhatóság hozzájárulása is,
5. a feltöltött területeken,

(2)^[5] Belterületen a telekhatárokon a csatlakozó és a telken belül kialakított rendezett terepszint között legnagyobb eltérés legfeljebb 0,5 méter lehet. A tereprendezéssel kialakuló új terepalakulatnak illeszkednie kell a környező területek terepadottságaihoz.

(3) Oldalhatáron álló beépítési mód alkalmazása esetén az elhelyezendő épületek oldalhomlokzatának elsősorban a környezetben kialakult állapothoz igazodva, de az oldalsó telekhatártól mért minimum 0,6 m maximum 1,2 m távolságra kell elhelyezkedni.

(4) Önálló létesítésű új terepszint alatti építmény nem létesíthető. Az általános tiltó szabály alól kivételt képeznek az övezetenként meghatározott melléképítmények és a földdel borított pince.

(5) Kerítésépítés, illetve kerítés-átalakítás esetén a közterület felé eső telekhatáron tömör kerítés nem alakítható ki. A kerítések létesítése esetén az áttörésük minimum 40% kell legyen.

(6) A közterületeket és a közhasználatú építményeket úgy kell kialakítani, hogy kerekesszékkel és gyermekkocsival megközelíthetők legyenek.

(7) A település lakó, vegyes építési övezeteiben olyan kereskedelmi és gazdasági tevékenység folytatható, amelynek környezeti paraméterei a telekhatáron nem haladják meg a lakóterületi környezeti határértékeket.

(8) Állattartás céljára szolgáló építmény csak a külön önkormányzati állattartási rendelettel összhangban helyezhető el.

MÁSODIK RÉSZ

Beépítésre szánt területek

II. FEJEZET

Lakóterületek

15. A falusias lakóterületek övezeteinek (Lf) általános előírásai

16. § 

(1) Az építési övezetben az alábbi felsorolt funkciójú épületek, építmények helyezhetők el:

1. lakóépület
2. mező-és erdőgazdasági (üzemi) építmény
3. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület
4. szálláshely és szolgáltató épület
5. kézműipari építmény
6. helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
7. A terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb – nem nagyüzemi- gazdasági tevékenység céljára szolgáló építmény.

(2) Az építési övezetben az alábbi melléképítmények a telken belül bárhol elhelyezhetők:

1. közműbecsatlakozási műtárgy
2. hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal)
3. kirakatszekrény)
4. kerti építmény

(3) Az alábbi létesítmények pedig csak az építési helyen belül, és az oldalsó telekhatártól mérve legalább 3 m távolságra helyezhetők el.

1. közműpótló műtárgy
2. háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem
3. szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop

(4) Az alábbi létesítmények csak az építési helyen belül helyezhetők el:

1. garázs.
2. állatkifutó, állat ól

(5) Az övezeti előírásnál kisebb telek csak az egyéb övezeti előírások betartásával építhető be és építhető át, amennyiben a szomszédos telkek beépíthetőségét nem korlátozza.

(6) Az előkert, oldalkert és hátsókert nagyságának meghatározásakor az alábbi előírásokat kell figyelembe venni:

1. A település már beépült részein az előkert meghatározása tekintetében a kialakult állapothoz kell alkalmazkodni, azaz a tervezett beépítés mellett két oldalról elhelyezkedő két-két telek kialakult beépítését kell figyelembe venni.
2. A település már beépítésre szánt részein, ha az adott telek környezetében nincs kialakult beépítés, az előkert mélysége 5 méter.
3. Az előkert határa egyben építési vonal is. Az új épületek utca felőli homlokzata hosszának legalább 50%-a kötelezően az építési vonalra kell kerüljön.
4. Az oldalkert és hátsókert nagysága az OTÉK vonatkozó előírásai a mértékadók.

(7) A kialakítható új építési telkek minimális szélessége oldalhatáron álló beépítési mód esetén 16 m. Ahol a beépült környezet nem teszi ezt lehető ott a minimális telekszélesség 14 m.

(8) A beépítési mód a település már kialakult beépítésű területein oldalhatáron álló. A telek beépítését meghatározó oldalhatár felé eső épülethomlokzato(ko)n tervezett nyílászárók kialakítására vonatkozóan az OTÉK vonatkozó előírásait kell alkalmazni.

(9) A lakó építési övezetekben létesített lakóépületeken kizárólag magastető alkalmazása létesíthető. A lakóépületek tetőkialakításánál a tető hajlásszöge 25-45º között választható meg a szomszédos beépítéshez igazodva.

16. A falusias lakóterületek övezeteinek (Lf) részletes előírásai

17. § 

(1) Az Lf-1 jelű építési övezet előírásai:

1. Beépítési mód................................................................................. oldalhatáron álló
2. Az építési telek legkisebb területe (m²)................................................................ 700
3. A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség (%)....................................... 30
4. A beépítésnél alkalmazható legnagyobb építménymagasság (m)............................ 5,5
5. A beépítésnél alkalmazható legkisebb építménymagasság (m)............................... 2,5
6. A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%)................................... 40

18. § 

(1) Az Lf-2 jelű építési övezet előírásai:

1. Beépítési mód................................................................................. oldalhatáron álló
2. Az építési telek legkisebb területe (m²)................................................................ 700
3. A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség (%)....................................... 20
4. A beépítésnél alkalmazható legnagyobb építménymagasság (m)............................ 7,0
5. A beépítésnél alkalmazható legkisebb építménymagasság (m)............................... 2,5
6. A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%)................................... 50

V. FEJEZET

Vegyes területek

17. A településközpont vegyes területek (Vt) építési övezeteinek általános előírásai

19. § 

(1) Az építési övezetben elhelyezhető melléképítmények, létesítmények a következők:

1. közműbecsatlakozási műtárgy
2. közműpótló műtárgy
3. hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal)
4. szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop
5. kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel)
6. kerti építmény

(2) Az alábbi létesítmények csak az építési helyen belül helyezhetők el:

1. garázs.

(3) A településközpont vegyes övezetek építési telkein a lakó funkció kizárólagossága esetén, egy telken legfeljebb egy lakóépület létesíthető.

(4) Az övezet építési telkein

1. asztalos műhely,
2. gépkocsi lakatos műhely,
3. gépkocsi szerelő műhely,
4. festő, fényező műhely,
5. szerkezeti lakatos műhely,
6. állattartó építmény,
7. mezőgazdasági funkciójú építmény, valamint
8. kőmegmunkáló műhely
9. nem helyezhető el.

(5) Ha egy kialakult telek területe kisebb, mint a fekvése szerinti tömbre vonatkozó övezeti előírásban meghatározott minimális telekterület, és a szomszédos telkek beépíthetőségét nem korlátozza, az egyéb paraméterek betartásával a telek az övezeti előírásban foglalt mértékig beépíthető.

(6) Az előkert, oldalkert és hátsókert nagyságának meghatározásakor az alábbi előírásokat kell figyelembe venni:

1. A település már beépült részein az előkert meghatározása tekintetében a kialakult állapothoz kell alkalmazkodni, azaz a tervezett beépítés mellett két oldalról elhelyezkedő két-két telek kialakult beépítését kell figyelembe venni.
2. A település már beépítésre szánt részein ha az adott telek környezetében nincs kialakult beépítés, az előkert mélysége – ha azt az övezeti előírások másképp nem szabályozzák –5 méter.
3. Az előkert határa egyben építési vonal is. Az épületek utca felőli homlokzati hosszának legalább 50%-a kötelezően az utca felőli építési határvonalra kell kerüljön.
4. Az oldalkert és hátsókert nagysága az OTÉK vonatkozó előírásai a mértékadók.

(7) A kialakítható új építési telkek minimális szélessége szabadon álló beépítési mód esetén 20 m. Ahol a beépült környezet nem teszi ezt lehető ott a minimális telekszélesség szabadon álló beépítési mód esetén 18 m.A kialakítható új építési telkek minimális szélessége szabadon álló beépítési mód esetén 20 m. Ahol a beépült környezet nem teszi ezt lehető ott a minimális telekszélesség szabadon álló beépítési mód esetén 18 m.

(8) Zártsorú beépítési módú övezetben a meglévő, kialakult beépítés esetén az épület kialakítása olyan kell legyen, hogy bővítéskor vagy továbbépítéskor a zártsorú beépítés kialakulhasson.

(9) Félzártsorú beépítés esetén is feltétel, hogy:

1. az épületek tetőgerince utcával párhuzamos állású,
2. az épületek utcára merőleges végfalai oromfalas kialakításúak legyenek.

(10) Az építési övezetben elhelyezésre kerülő épületeken csak magastető alkalmazása létesíthető. A tető hajlásszöge 25-45º között választható meg, a szomszédos beépítéshez igazodva.

18. A településközpont vegyes területek (Vt) építési övezeteinek részletes előírásai

20. §

(1) A Vt-1 jelű építési övezet előírásai:

1. Beépítési mód................................................................................... szabadon álló
2. Az építési telek legkisebb területe (m²)............................................................. 1000
3. A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség (%)...................................... 35
4. A beépítésnél alkalmazható legnagyobb építménymagasság (m)........................... 8,0
5. A beépítésnél alkalmazható legkisebb építménymagasság (m).............................. 2,5
6. A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%).................................. 35

(2) Az építési övezetben elhelyezhető épületek, építmények:

1. lakóépület
2. igazgatási épület
3. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,
4. egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges
5. egyházi, oktatási egészségügyi, szociális épület
6. sportépítmény

(3) A közintézmények telkének területén lakófunkció csak nem önálló épületben elhelyezett szolgálati lakásként létesíthető.

21. §

(1) A Vt-2 jelű építési övezet előírásai:

1. Beépítési mód........................................................................................... zártsorú
2. Az építési telek legkisebb területe (m²)............................................................... 800
3. A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség (%)...................................... 35
4. A beépítésnél alkalmazható legnagyobb építménymagasság (m)........................... 7,0
5. A beépítésnél alkalmazható legkisebb építménymagasság (m).............................. 2,5
6. A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%).................................. 35

(2) Az építési övezetben elhelyezhető épületek építmények a következők:

1. lakóépület
2. igazgatási épület
3. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület
4. egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges
5. egyházi, oktatási egészségügyi, szociális épület
6. sportépítmény
7. parkolóház, üzemanyagtöltő

(3) Az alábbi építmények kivételesen elhelyezhetők, ha az építmény az adott terület övezeti előírásainak, és a rendeltetése szerinti külön hatósági előírásoknak megfelel, valamint a szomszédos telkek megfelelő beépítését, használatát nem korlátozza:

1. nem zavaró hatású egyéb gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület

VI. FEJEZET

Gazdasági területek

19. A gazdasági területek (Gksz, Gip) építési övezeteinek általános előírásai

22. § 

(1) Gksz építési övezetben elhelyezhető:

1. mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású, gazdasági tevékenységi célú épület,
2. a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,
3. igazgatási, egyéb irodaépület,
4. sportépítmény
5. parkolóház, üzemanyagtöltő
6. Az alábbi építmények kivételesen elhelyezhetők, ha az építmény az adott terület övezeti előírásainak, és a rendeltetése szerinti külön hatósági előírásoknak megfelel, valamint a szomszédos telkek megfelelő beépítését, használatát nem korlátozza:
7. Egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
8. Egyéb közösségi szórakoztató épület

(2) A Gksz építési övezetekben az alábbiak kivételével bármely melléképítmény elhelyezhető:

1. háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,
2. ^[6]
   
3. trágyatároló, komposztáló, valamint
   
4. siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló.

(3) A Gip-2 építési övezetekben bármely melléképítmény elhelyezhető

(4) Gip-1 építési övezetekben az állattartás céljára szolgáló építmény kivételével bármely melléképítmény elhelyezhető

(5) A építési övezetekben az alábbi melléképítmények helyezhetők el az építési helyen kívül is:

1. közmű becsatlakozási műtárgy,
2. közműpótló műtárgy;
3. hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2 méteres belmagassággal),
4. kirakatszekrény, (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel);
5. kerti építmény
6. szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas: szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop.

(6) Az építési övezetekben meghatározott legnagyobb építménymagasság értékét, egyes alaprajzilag pontszerűnek minősülő építmények (pl. kémények, silótornyok) valamint a hírközlést szolgáló antennatornyok létesítése esetén szabad meghaladni.

(7) Az építési övezetekben az üzemi épületeket illetően technológiai okból megengedhető építménymagassági túllépés mértéke nem haladhatja meg a 30 %-ot.

(8) Ha a gazdasági terület egyéb, nem gazdasági övezeti telekkel határos, akkor a szomszédos telkek felé, a gazdasági övezetbe tartozó építési telek területén, a telekhatárok mentén, összefüggő, többszintes védőzöld sávot kell kialakítani, az övezeti előírásokban meghatározott minimális szélességben.

(9) Az övezetben a kialakításra kerülő telkek legkisebb szélessége 35 m lehet.

(10) Az övezet területén – ha azt az övezeti előírások másképp nem szabályozzák – az előkert mélysége 8 méter, az építési övezet kialakult területein az előkert nagysága a kialakult előkerthez illeszkedő. Az oldalkert minimum 6 méter, a hátsókert minimum 6 méter nagyságú.

20. Gazdasági területek építési övezeteinek részletes előírásai

23. § 

(1) A Gksz-1 jelű építési övezet előírásai:

1. Beépítési mód.................................................................................... Szabadon álló
2. Az építési telek legkisebb területe (m²).............................................................. 3000
3. A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség (%)....................................... 40
4. A beépítésnél alkalmazható legnagyobb építménymagasság (m)............................ 7,0
5. A beépítésnél alkalmazható legkisebb építménymagasság (m)............................... 3,0
6. A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%)................................... 40

(2) A többszintes védő zöldsáv szélessége 5 m.

24. § 

(1) A Gksz-2 jelű építési övezet előírásai:

a. Beépítési mód.................................................................................... Szabadon álló

b. Az építési telek legkisebb területe (m²).............................................................. 5000

c. A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség (%)....................................... 40

d. A beépítésnél alkalmazható legnagyobb építménymagasság (m)............................ 8,0

e. A beépítésnél alkalmazható legkisebb építménymagasság (m)............................... 3,0

f. A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%)................................... 40

(2) A többszintes védő zöldsáv szélessége 10 m.

25. § 

(1) A Gip-1 jelű építési övezet előírásai:

1. Beépítési mód.................................................................................... Szabadon álló
2. Az építési telek legkisebb területe (m²).............................................................. 3000
3. A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség (%)....................................... 35
4. A beépítésnél alkalmazható legnagyobb építménymagasság (m)............................ 8,0
5. A beépítésnél alkalmazható legkisebb építménymagasság (m)............................... 3,0
6. A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%)................................... 40

(2) Az építési övezetben az alábbi épületek, építmények helyezhetők el:

1. Az egyéb ipari terület elsősorban az ipari, az energiaszolgáltatási és a településgazdálkodás, valamint mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenység építményei elhelyezésére.

(3) Az alábbi építmények kivételesen elhelyezhetők, ha az építmény az adott terület övezeti előírásainak, és a rendeltetése szerinti külön hatósági előírásoknak megfelel, valamint a szomszédos telkek rendeltetésszerű beépítését, használatát nem korlátozza:

1. A gazdasági tevékenység céljára szolgáló épületen belül a tulajdonos a használó és a személyzet számára szolgáló lakások
2. Egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek

(4) A többszintes védő zöldsáv szélessége 5 m. Az építési övezeten belül védőfásítás (védőzöldsáv) telepítése szükséges, a zöldfelületként előírt telekhányad legalább 25%-án.

26. § 

(1) A Gip-2 jelű építési övezet előírásai:

1. Beépítési mód.................................................................................... Szabadon álló
2. Az építési telek legkisebb területe (m²).............................................................. 5000
3. A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség (%)....................................... 30
4. A beépítésnél alkalmazható legnagyobb építménymagasság (m)............................. 12
5. A beépítésnél alkalmazható legkisebb építménymagasság (m)............................... 3,0
6. A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%)................................... 40

(2) Az építési övezetben az alábbi épületek, építmények helyezhetők el, ha az azokban folytatott tevékenységekhez szükséges védőterületek az övezet telkeinek és a környező területek jogszerű területhasználatát nem korlátozzák.

1. A jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület a különlegesen veszélyes (pl. tűz-, robbanás-, fertőzőveszélyes), bűzös vagy nagy zajjal járógazdasági tevékenységhez szükséges építmények elhelyezésére.
2. Az egyéb ipari terület elsősorban az ipari, az energiaszolgáltatási és a településgazdálkodás építményei elhelyezésére.

(3) A műszaki megoldásokat az elérhető legjobb technika alkalmazásával kell megtervezni és megvalósítani. A potenciálisan légszennyező funkciókat zárt technológia és (bio)filter alkalmazásával lehet telepíteni.

(4) A többszintes védő zöldsáv szélessége 10 m. Az építési övezeten belül védőfásítás (védőzöldsáv) telepítése szükséges, a zöldfelületként előírt telekhányad legalább 25%-án.

(5) A telephelyen belül meglevő erdő művelési ágú alrészletek véderdő funkcióval tartandók fenn.

VII. FEJEZET

Különleges területek

21. Különleges területek építési övezeteinek általános előírásai

27. § 

(1) A különleges területek, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek.

(2) Az építési övezetbe tartozó telkeken elhelyezésre kerülő közhasználatú épületeket, építményeket úgy kell kialakítani, hogy azokat kerekesszékkel és gyermekkocsival is használni lehessen.

(3) Az övezetekben az előkert nagysága min. 5 méter.

(4) Az oldalkert és hátsókert nagysága az OTÉK vonatkozó előírásai a mértékadók.

22. Különleges területek építési övezeteinek részletes előírásai

28. § 

(1) A Kt jelű építési övezet előírásai:

1. Beépítési mód.................................................................................... Szabadon álló
2. Az építési telek legkisebb területe (m²)......................................................... kialakult
3. A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség (%)....................................... 10
4. A beépítésnél alkalmazható legnagyobb építménymagasság (m)............................ 8,0
5. A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%)................................... 30

(2) Az övezeti előírásokban a legkisebb kialakítható telekméretre vonatkozó K betűjel kialakult állapot szerinti telekméretet jelöl. E telkek nem oszthatók meg.

(3) Az építési övezeten belül az alábbi melléképítmények, létesítmények helyezhetők el:

1. közműbecsatlakozási műtárgy
2. közműpótló műtárgy
3. hulladéktartály-tároló
4. önálló - épülettől különálló - kirakatszekrény
5. kerti építmény
6. szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop

(4) Tervezett, újonnan létesítendő temető, vagy temető bővítési terület védőtávolsága 30 m, melyet telken belül, védőzöld sávként kell kialakítani. A védőtávolság telekhatárhoz közelebb eső felén hagyományos temetés nem folytatható, míg a távolabb eső felén csak urnás temetés végezhető.

(5) A védőtávolságon belül csak az illetékes hatóság által engedélyezett funkciójú építmény helyezhető el.

(6) A legnagyobb építménymagasság értéke temetőkápolna esetén 10 m.

29. § 

(1) A Ksp jelű építési övezet előírásai:

1. Beépítési mód.................................................................................... Szabadon álló
2. Az építési telek legkisebb területe (m²).................................................... kialakult (K)
3. A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség (%)....................................... 10
4. A beépítésnél alkalmazható legnagyobb építménymagasság (m)............................ 5,0
5. A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%)................................... 60

(2) Az építési övezetbe tartozó építési telek nem osztható meg, de azonos építési övezetbe tartozó építési telekkel egyesíthető.

(3) Az építési övezetben az alábbi épület, építmény helyezhető el:

1. sportolási célú területek kiegészítő funkciójú épületei

(4) Az építési övezetben az alábbi melléképítmények, létesítmények helyezhetők el.

1. közműbecsatlakozási műtárgy
2. közműpótló műtárgy
3. hulladéktartály-tároló
4. önálló - épülettől különálló - kirakatszekrény
5. kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz, kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső /tereplépcső/ és lejtő)
6. szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop

30. § 

(1) A Khu jelű különleges építési övezet előírásai:

1. Beépítési mód.................................................................................... Szabadon álló
2. Az építési telek legkisebb területe (m²).................................................... kialakult (K)
3. A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség (%)....................................... 10
4. A beépítésnél alkalmazható legnagyobb építménymagasság (m)............................ 4,5
5. A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%)................................... 40

(2) Az építési övezetben az alábbi épület, építmény helyezhető el:

1. Hulladékkezelők,- lerakók területeinek kiegészítő funkciójú épületei, építményei.

(3) Az építési övezetben az alábbi melléképítmények, létesítmények helyezhetők el:

1. közműbecsatlakozási műtárgy
2. közműpótló műtárgy
3. hulladéktartály-tároló
4. siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló
5. kerti szabadlépcső /tereplépcső/ és lejtő
6. szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop

(4) A többszintes védő zöldsáv szélessége 5 m. Az építési övezeten belül védőfásítás (védőzöldsáv) telepítése szükséges, a zöldfelületként előírt telekhányad legalább 25%-án.

31. § 

(1) A Ktg jelű építési övezet előírásai:

1. Beépítési mód.................................................................................... Szabadon álló
2. Az építési telek legkisebb területe (m²).............................................................. 1000
3. A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)................. 30
4. A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)................ 35
5. A beépítésnél alkalmazható legnagyobb építménymagasság (m)............................ 7,5
6. A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%)................................... 25

(2) Az építési övezet településgazdálkodási funkciójú épület, építmény elhelyezésére szolgál.

(3) Az építési övezetben a melléképítmények közül az alábbiak helyezhetők el az építési helyen kívül is:

1. közmű becsatlakozási műtárgy,
2. közműpótló műtárgy,
3. hulladéktartály-tároló
4. kerti építmény
5. szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop.

32. § 

(1) A Kio jelű építési övezet előírásai:

1. Beépítési mód.................................................................................... Szabadon álló
2. Az építési telek legkisebb területe (m²).............................................................. 5000
3. Az építési telek legkisebb szélessége (m)............................................................. 30
4. A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)................. 30
5. A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)................ 30
6. A beépítésnél alkalmazható legnagyobb építménymagasság (m)............................ 8,0
7. A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%)................................... 50

(2) Az övezetben elsősorban egészségügyi intézmények és kiszolgáló létesítményei helyezhetők el.

(3) Az építési övezetben az alábbiak kivételével bármely melléképítmény elhelyezhető:

1. háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,
2. állatkifutó, állat ól
3. trágyatároló, komposztáló, valamint
4. siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló.

33. § 

(1) A Ksr jelű építési övezet előírásai:

1. Beépítési mód.................................................................................... Szabadon álló
2. Az építési telek legkisebb területe (m²)............................................................ 10000
3. Az építési telek legkisebb szélessége (m)............................................................. 30
4. A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)................. 10
5. A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)................ 10
6. A beépítésnél alkalmazható legnagyobb építménymagasság (m)............................ 6,0
7. A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%)................................... 70

(2) Az övezetben elsősorban vásárok, rendezvények, és sportolás kiszolgáló létesítményei helyezhetők el.

(3) Az övezetben az alábbi melléképítmények, létesítmények helyezhetők el.

1. közműbecsatlakozási műtárgy
2. közműpótló műtárgy
3. hulladéktartály-tároló
4. kerti építmény
5. szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop

HARMADIK RÉSZ

Beépítésre nem szánt területek

VIII. FEJEZET

A közterületekre vonatkozó részletes előírások

23. A (KÖu) jelű közlekedési övezetekre vonatkozó előírások

34. § 

(1) KÖu övezet előírásai:

1. Beépítési mód.................................................................................... Szabadon álló
2. A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)............... 5,0
3. A beépítésnél alkalmazható legnagyobb építménymagasság (m)............................ 4,5

(2) A közutak építési (szabályozási) szélességén belül a közlekedési létesítmények, a közművek létesítményei és berendezései, környezetvédelmi létesítmények, utcabútorok helyezhetők el, illetve utcafásítás (növényzet) telepíthető.

24. Általános Zöldterületi Előírások

35. § 

(1) A zöldterületi övezetbe tartozó telek nem osztható meg, de azonos övezetbe tartozó telek egyesíthetők.

(2) Közparkot kertépítészeti terv alapján kell kialakítani.

(3) Az övezetben, különösen a gyermek játszószerek esetén csak a használók testi épségét nem veszélyeztető létesítmények helyezhetők el. A park fenntartásáról és a park berendezési tárgyainak karbantartásáról folyamatosan gondoskodni kell.

(4) A zöldterületi övezetekben állattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el.

25. A zöldterületek övezeteire (Kp) vonatkozó előírások

36. § 

(1) A Zkp-1 jelű zöldterületi övezet előírásai:

1. Beépítési mód.................................................................................... Szabadon álló
2. Az építési telek legkisebb területe (m²).............................................................. 3000
3. Az építési telek legkisebb szélessége (m).................................................... Kialakult
4. Az építési telek legkisebb mélysége (m)...................................................... Kialakult
5. A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)............... 2,0
6. A beépítésnél alkalmazható legnagyobb építménymagasság (m)............................ 2,5
7. A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%)................................... 75

(2) Az övezetbe tartozó telek nem osztható meg, de azonos övezetbe tartozó telekkel egyesíthető.

(3) Az övezetben létesíthető épületeken kizárólag magastető létesíthető. A tető hajlásszöge 30-45 fok között választható meg.

(4) Az övezet telkeit legalább 75%-os növényzeti fedettséggel kell kialakítani.

(5) Az övezetben az alábbi létesítmények helyezhetők el:

1. A pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér)
2. A terület fenntartásához szükséges épület

(6) Az övezetben a melléképítmények közül az alábbi létesítmények helyezhetők el:

1. közműbecsatlakozási műtárgy
2. közműpótló műtárgy
3. hulladéktartály-tároló (
4. kerti építmények (hinta, csúszda, homokozó, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, szökőkút, ivókút, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz, kerti vízmedence, napkollektor, kerti lugas, pergola, továbbá lábon álló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső /tereplépcső/ és lejtő)
5. szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, zászlótartó oszlop.

37. § 

(1) A Zkp-2 jelű zöldterületi extenzív közpark övezet előírásai:

1. Beépítési mód.................................................................................... Szabadon álló
2. Az építési telek legkisebb területe (m²)............................................................ 10000
3. Az építési telek legkisebb szélessége (m).................................................... Kialakult
4. Az építési telek legkisebb mélysége (m)...................................................... Kialakult
5. A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)............... 2,0
6. A beépítésnél alkalmazható legnagyobb építménymagasság (m)............................ 3,0
7. A beépítésnél alkalmazható legkisebb építménymagasság (m)............................... 2,5
8. A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%)................................... 95

(2) Az övezetbe tartozó telek nem osztható meg, de azonos övezetbe tartozó telekkel egyesíthető.

(3) Az övezetben épület kizárólag természetes fa-építőanyagból létesíthető, fa-, nád- vagy zsúptetővel, csak magastetős kialakítással.

(4) Az övezetben az alábbi létesítmények helyezhetők el:

1. A pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér)
2. Vendéglátó épület
3. A terület fenntartásához szükséges épület

(5) Az övezetben a melléképítmények közül az alábbi létesítmények helyezhetők el:

1. közműbecsatlakozási műtárgy
2. közműpótló műtárgy
3. hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal)
4. kerti építmények (hinta, csúszda, homokozó, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, szökőkút, ivókút, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz, kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, pergola, továbbá lábon álló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső /tereplépcső/ és lejtő)
5. szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, zászlótartó oszlop.

IX. FEJEZET

Erdőterületek

26. Az erdőterületek övezeteinek általános előírásai

38. § 

(1) Az erdő övezetek telkei elsősorban a rendeltetésüknek megfelelő erdőgazdálkodási tevékenységek céljára szolgáló területek.

(2) Az erdő övezetekben erdészeti létesítmények csak az erdőterület nyilvántartásban lévő területeken létesíthetők. A kialakítható erdészeti létesítmények: erdészeti magánút, erdei vasút, valamint az erdőgazdálkodási tevékenységet, így különösen az erdő védelmét, illetve az erdei haszonvételek gyakorlását, az erdő rendeltetését szolgáló műtárgy, kerítés.

(3) Erdőterület igénybevételével járó tevékenység csak az erdészeti hatóság előzetes engedélye alapján történhet.

(4) Azon erdőterületek (erdőtörvény hatálya alá tartozó területek) esetében, ahol az övezeti besorolás más tevékenységet tesz lehetővé, ott is az erdőterület igénybevétele csak az illatékes hatóság előzetes hozzájárulásával valósulhat meg.

(5) Az erdő övezetekbe sorolt, de kivett művelési ágú földútként és egyúttal közterületként nyilvántartott területekre a HÉSZ KÖu jelű közlekedési övezetekre vonatkozó (4,41. §) előírásai vonatkoznak.

27. Az erdőterületek övezeteinek részletes előírásai

39. § 

(1) Az Eg jelű gazdasági erdőterület övezeti előírásai:

1. Beépítési mód.................................................................................... Szabadon álló
2. Az építési telek legkisebb területe (m²).......................................................... 100.000
3. A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)............... 0,5
4. A beépítésnél alkalmazható legnagyobb építménymagasság (m)............................ 6,0

(2) Az övezetben megadott legnagyobb építménymagasság értékét az erdő- és vadgazdasági tevékenységhez szükséges építmények (pl. magasles) technológiai okokból legfeljebb kétszeresen haladhatják meg.

(3) Az övezetben elsősorban erdőgazdálkodási célokat szolgáló építmények, valamint a természetvédelem és vadgazdálkodás építményei helyezhetők el. Az övezetben más jellegű, nem erdőgazdasági célú épület nem helyezhető el. Az építési helyen belül az épületet úgy kell elhelyezni, hogy az az értékes erdőállományt, természeti területet, illetve erdészetileg értékes termőhelyet nem érintheti és nem zavarhatja.

(4) A 100.000 m2-nél kisebb területű meglévő telkeken a már meglévő beépítés fenntartható, újjáépíthető, de további növelése (alapterület bővítés, emeletráépítés, tetőtér beépítés) nem létesíthető.

40. § 

(1) Az Et jelű turisztikai erdőterület övezeti előírásai:

1. Beépítési mód.................................................................................... Szabadon álló
2. Az építési telek legkisebb területe (m²).......................................................... 100.000
3. A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)............... 2,0
4. A beépítésnél alkalmazható legnagyobb építménymagasság (m)............................ 4,5

(2) Az övezetben megadott legnagyobb építménymagasság értékét az erdő- és vadgazdasági tevékenységhez szükséges építmények (pl. magasles) technológiai okokból legfeljebb kétszeresen haladhatják meg.

(3) Az övezetben elsősorban az erdei turizmust, kirándulást, egészségügyi-rekreációs célokat szolgáló építmények, valamint a természetvédelem és vadgazdálkodás építményei helyezhetők el. Az övezetben más jellegű, nem erdőgazdasági célú épület nem helyezhető el. Az építési helyen belül az épületet úgy kell elhelyezni, hogy az értékes erdőállományt, természeti területet, illetve erdészetileg értékes termőhelyet nem érintheti és nem zavarhatja.

(4) A 100.000 m2-nél kisebb területű meglévő telkeken a már meglévő beépítés fenntartható, újjáépíthető, de további növelése (alapterület bővítés, emeletráépítés, tetőtér beépítés) nem létesíthető.

41. § 

(1) Az Ev jelű védelmi erdőterület övezetének telkei nem építhetők be.

X. FEJEZET

Mezőgazdasági területek

28. A mezőgazdasági területek övezeteinek általános előírásai

42. § 

(1) A mezőgazdasági övezetek telkei a növénytermesztési, állattenyésztési tevékenységek területei, ezért a mezőgazdasági övezetekben elsősorban e mezőgazdasági tevékenységekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei helyezhetők el, azonban az övezeti előírásokban foglalt feltételek fennállása esetén kivételesen lakóépület is építhető.

(2) Ha egy beépíthető méretű telek rendelkezik erdő, gyep (rét, legelő) vagy nádas művelési ágú alrészletekkel is, ezek a telekrészek csak akkor építhetők be, ha a telek más kivett, vagy művelésből kivehető résszel nem rendelkezik.

(3) A mezőgazdasági övezetekbe sorolt, de kivett művelési ágú földútként és egyúttal közterületként nyilvántartott területekre a HÉSZ KÖu jelű közlekedési övezetek (4,17. §) előírásai vonatkoznak.

(4) Az övezetek területén épület, építmény csak szabadon állóan helyezhető el. Az épületek elhelyezésénél legalább 10 m mélységű előkertet és a szomszédos telekhatártól minimum 5 méter széles oldalkertet és 20 m mélységű hátsókertet kell biztosítani.

(5) Az építményeken kívülről látható burkolatként csak természetes hatású anyag alkalmazható. Az épületek földszinti padlószintje legfeljebb az eredeti terepszinthez képest 50 cm-rel nagyobb magasságban alakítható ki.

(6) A mezőgazdasági övezetek bármelyikébe eső, mezőgazdasági művelési ágban nyilvántartott terület igénybe vehető birtoktest összterületébe történő beszámításánál, függetlenül attól, hogy az övezetben birtokközpont kialakítása engedélyezett, vagy sem.

29. A mezőgazdasági területek övezeteinek részletes előírásai

43. § 

(1) Má-k jelű korlátozott használatú általános mezőgazdasági övezet telkei nem építhetők be.

44. § 

(1) Az Má-f jelű farmgazdasági általános mezőgazdasági övezetben az építmények elhelyezéshez szükséges telek, illetve terület kialakítások módjai:

1. birtoktest, birtokközpont
2. birtoktest (és birtokközpont) részét nem képező, önálló telek.

(2) Az övezetben elsősorban a mezőgazdasági termelés építményei helyezhetők el, azonban az OTÉK-ban és a HÉSZ-ben meghatározott (általános építési) feltételek teljesülése esetén kivételesen lakóépület és az agrárturizmus kiszolgáló építményei is létesíthetők. A kialakítható lakóépületben a tulajdonos számára legfeljebb két lakás, ezen felül legfeljebb további két vendéglakás létesíthető.

(3) Az övezetben az építmények elhelyezésének feltételei:

1. Beépítési mód.................................................................................... Szabadon álló
2. A beépítésnél alkalmazható legnagyobb építménymagasság (m)............................ 7,5

3. Az épületek csak magastetős kialakításúak lehetnek. A tető tetőhajlásszöge 25-45 fok között választható meg.
4. Az övezetben megadott legnagyobb építménymagasság értékét a mezőgazdasági tevékenységhez szükséges üzemi építmények (pl. silók) technológiai okokból legfeljebb kétszeresen haladhatják meg.
5. Ha a meglévő és tervezett létesítmények összes alapterülete az 1000 m2-t meghaladja, akkor a beépítés már csak vázlatterv és elvi építési engedély, valamint a települési főépítész előzetes véleménye alapján létesíthető.

(4) Az övezet kialakításának elsődleges célja a mezőgazdálkodás lehetőségének biztosítása, ezért az övezetbe tartozó telken csak akkor helyezhető el lakóépület, ha:

1. a mezőgazdálkodási célú gazdasági építmény már megépült és használatba vételi engedéllyel is rendelkezik,
2. a mezőgazdálkodási célú gazdasági építménnyel egyidejűleg épül meg, ebben az esetben a lakóépületre nem adható önállóan építési és használatbavételi engedély.

(5) Az övezetben az alábbi melléképítmények, létesítmények helyezhetők el:

a. közműbecsatlakozási műtárgy

b. közműpótló műtárgy

c. hulladéktartály-tároló

d. kerti építmény (pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz, kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető legfeljebb 20m2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső /tereplépcső/ és lejtő)

e. háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem

f. állatkifutó

g. trágyatároló, komposztáló

h. siló, ömlesztett anyag -, folyadék-és gáztároló

i.szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop

(6) Az állattartáshoz szükséges gazdasági építmények engedélyezéséhez és az alkalmazott állattartási technológia működtetéséhez legalább a környezetvédelmi, a köz- és állategészségügyi illetve a vízügyi hatóság hozzájárulását be kell szerezni.

45. § 

(1) Az Má-f jelű farmgazdasági általános mezőgazdasági övezetben a birtoktest, birtokközpont építési feltételeire vonatkozó kiegészítő előírások

1. A legkisebb kialakítható birtoktest összterülete (m²)....................................... 100.000
2. A birtoktest telkeinek összterülete alapján alkalmazgató beépítettség (%)............... 1,0
3. A legkisebb kialakítható és beépíthető birtokközpont területe (m²)..................... 10.000

4. A birtokközpont telkén a beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)   15,0
5. A birtokközpont telkén a beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)    15,0

(2) A birtoktest összterületére vonatkoztatott beépítettség csak a birtok egyik, legalább 10.000 m² nagyságú, birtokközpontként kialakított telkén vehető igénybe.

(3) Birtokközpont csak abban az esetben alakítható ki az övezet területén, ha a birtokközponthoz tartozó birtoktest legalább 75%-a a település közigazgatási területén található.

(4) A birtokközpont telkén az újonnan kialakítandó építményeknek legalább 300 m-re kell lennie a meglévő, illetve a tervezett belterület határtól és természeti terület határától.

(5) A birtokközpont kialakításához előzetesen elvi építési engedélyt kell kérni.

(6) A birtokközpont kialakítására vonatkozó építési engedélynek tartalmaznia kell a hozzá tartozó birtoktest összes telkének ingatlan-nyilvántartási adatait. A birtoktest birtokközponton kívül eső telkeire a továbbiakban építési engedély nem adható és ezt a nyilvántartásba is be kell jegyezni.

(7) A birtokközpont telkén a beépítettség nem haladhatja meg a 15%-ot.

(8) A 100.000 m²-nél kisebb területű birtoktest meglévő telkein a már meglévő beépítés fenntartható, újjáépíthető, de további növelése (alapterület bővítés, emeletráépítés, tetőtérbeépítés) nem megengedhető.

46. § 

(1) Az Má-f jelű farmgazdasági általános mezőgazdasági övezetben a birtoktest (és birtokközpont) részét nem képező, önálló telek építési feltételeire vonatkozó kiegészítő előírások

1. ^[7]A legkisebb beépíthető (birtoktest részét nem képező) önálló telek területe (m²). 20.000
   
2. Birtoktest (és birtokközpont) részét nem képező, önálló telken alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)........................................................................................................................ 3,0
3. Birtoktest (és birtokközpont) részét nem képező, önálló telken alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)........................................................................................................................ 3,0

(2)^[8] A 20.000 m²-nél kisebb területű önálló telken, a már meglévő beépítés fenntartható, újjáépíthető, de további növelése (alapterület bővítés, emeletráépítés, tetőtér beépítés) nem megengedhető.

47. § 

(1) Az Mk-1 jelű kertes mezőgazdasági övezet előírásai:

1. Beépítési mód.................................................................................... Szabadon álló
2. A legkisebb beépíthető telek területe (m²).......................................................... 3000
3. A beépítésnél alkalmazható legnagyobb építménymagasság (m)............................ 4,5
4. A beépítésnél alkalmazható maximális beépítettség (%)........................................ 3,0

(2) Az övezetben csak a mezőgazdasági termelés építményei helyezhetők el.

(3) Az övezetben új építmények elhelyezése a következő feltételek szerint létesíthető:

1. A 720m2-t el nem érő területű telken építményt elhelyezni nem szabad
2. A 720-3.000 m2 közötti területnagyságú telken – a nádas, a gyep és a szántó művelési ágban nyilvántartottak kivételével- elsősorban a tárolás célját szolgáló terepszint alatti építmény (pince, verem) és fóliasátor helyezhető el, egy meglevő épület szintterület és építménymagasság növelést nem eredményező módon felújítható
3. A 3000 m2 fölötti területnagyságú telken egy, elsősorban tárolást szolgáló gazdasági épület építhető, művelési ágtól függetlenül, max 3%-os beépítettséggel

(4) Telekmérettől függetlenül a már meglévő beépítés fenntartható, illetve az elbontás után a korábbi beépítési mértéket meg nem haladóan újjáépíthető, de további alapterület- és építménymagasság növekedést eredményező bővítés, (hozzáépítés, emeletráépítés) nem létesíthető.

(5) Az övezetben csak magastetős kialakítású épület építhető. A tető hajlásszöge 25-45 fok között választható meg.

(6) Az övezet telkeinek úttal határos legalább 10 m szélességű része nem építhető be. Amennyiben a közlekedési előírások ennél nagyobb távolság betartását írják elő, úgy a nagyobb érték betartása a kötelező. Ha az övezet telkén épület létesül, akkor a telek úttal határos részén védőfasort kell telepíteni, az úttengelytől legalább 6,5 m távolságot elhagyva.

48. § 

(1) Az övezeten belül a telkeken a melléképítmények közül az alábbi létesítmények helyezhetők el.

1. közműbecsatlakozási műtárgy
2. közműpótló műtárgy
3. hulladéktartály-tároló ())
4. kerti építmény (pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz, kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső /tereplépcső/ és lejtő)
5. háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem
6. állatkifutó
7. trágyatároló, komposztáló
8. siló, ömlesztett anyag -, folyadék-és gáztároló
9. szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop

(2) Az állattartáshoz szükséges gazdasági építmények engedélyezéséhez az állattartási rendeletben meghatározott mérték felett, az alkalmazott állattartási technológia működtetéséhez az illetékes hatóságok hozzájárulását be kell szerezni.

49. § 

(1) Az Mk-2 jelű kertgazdasági, tanyás övezet

1. Beépítési mód.................................................................................... Szabadon álló
2. A legkisebb beépíthető telek területe (m²)............................................................ 720
3. A beépítésnél alkalmazható legnagyobb építménymagasság (m)............................ 7,5
4. A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)................ 3,0
5. A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)............... 3,0

(2) A 720 m2-t el nem érő területű telken építményt elhelyezni nem szabad.

(3) A 720-1500 m2 közötti területnagyságú telken - a nádas, a gyep és a szántó művelési ágban nyilvántartottak kivételével - 3%-os beépítettséggel elsősorban a tárolás célját szolgáló egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el.

(4) Az 1500 m2-t meghaladó területű telken építmény 3%-os beépítettséggel helyezhető el.

(5) A mezőgazdasági területen lakóépület szőlő, gyümölcsös és kert művelési ág esetén 3000 m2, egyéb művelési ág esetén 6000 m2 telekterület felett helyezhető el úgy, hogy az a megengedett 3%-os beépítettség felét nem haladhatja meg. A különálló lakóépület építménymagassága legfeljebb 7,5 m lehet.

(6) A 3.000 m2-nél kisebb területű telkeken a már meglévő beépítés fenntartható, illetve az elbontás után a korábbi beépítési mértéket meg nem haladóan újjáépíthető, de további növelése (alapterület-bővítés, emeletráépítés, tetőtérbeépítés) nem létesíthető.

50. § 

(1) Az övezetben csak magastetős kialakítású építmény létesíthető. A tető hajlásszöge 20-35 fok között választható meg.

(2) Az övezet telkeinek úttal határos legalább 10 m szélességű része nem építhető be. Amennyiben a közlekedési előírások ennél nagyobb távolság betartását írják elő, úgy a nagyobb érték betartása a kötelező. Ha az övezet telkén épület létesül, akkor a telek úttal határos részén védőfasort kell telepíteni.

(3) Az övezeten belül a telkeken a melléképítmények közül az alábbi létesítmények helyezhetők el.

1. közműbecsatlakozási műtárgy
2. közműpótló műtárgy
3. hulladéktartály-tároló
4. kerti építmény (pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz, kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső /tereplépcső/ és lejtő
5. háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem
6. állatkifutó
7. trágyatároló, komposztáló
8. siló, ömlesztett anyag -, folyadék-és gáztároló
9. szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop

(4) Az állattartáshoz szükséges gazdasági építmények engedélyezéséhez az állattartási rendeletben meghatározott mérték felett, az alkalmazott állattartási technológia működtetéséhez az illetékes hatóság hozzájárulását be kell szerezni.

XI. FEJEZET

Vízgazdálkodási területek

30. A V jelű övezet

51. § 

(1) Az övezetbe a kisvízfolyások meder és part területei tartoznak. Az övezetben csak a vízgazdálkodással kapcsolatos területhasználatnak megfelelő létesítmények helyezhetők el.

(2) A kisvízfolyások fenntartási sávja a külterületen jellemzően gyepterületként alakítható ki.

(3) A vízgazdálkodási övezetekbe sorolt, de kivett művelési ágú földútként és egyúttal közterületként nyilvántartott területekre a HÉSZ KÖu jelű közlekedési övezetek (4, és 41. §) előírásai is vonatkoznak.

(4) A vízfolyások, vízmedrek területét érintő beavatkozások vízjogi engedély alapján végezhetők.

(5) Vízfolyások, csatornák, vízelvezető árkok folyamatos karbantartásáról, tisztításáról a tulajdonos és az üzemeltető köteles gondoskodni.

(6) A vízfolyások természetes és természetközeli állapotú partjait - a vizes élőhelyek védelme érdekében - meg kell őrizni. A vízépítési munkálatok során a természetkímélő megoldásokat kell alkalmazni.

(7) Az övezetbe tartozó vízfolyások, vizes élőhelyek természetes és természetközeli állapotú (part) szakaszai melletti - vízfolyások, vizes élőhelyek esetén a parttól számított 50 méteren, érzékeny vizes élőhelyek esetében a parttól számított 100 méteren belül új építmények elhelyezése - amennyiben arról külön jogszabály nem rendelkezik - tilos.

(8) A vízfolyások, vizes élőhelyek természetes és természetközeli állapotú (part) szakaszai melletti, a parttól számított 100 méteren belüli területeken a vizekre és a vízben élő szervezetekre veszélyes vegyi anyagok (növényvédő szer, hulladék) kijuttatása, elhelyezése tilos.

XII. FEJEZET

Különleges beépítésre nem szánt területek

31. Különleges beépítésre nem szánt területek övezeteinek általános előírásai

52. § 

(1) A különleges beépítésre nem szánt területek, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek.

(2) A különleges beépítésre nem szánt területek övezeteiben haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el.

(3) Az előkert nagysága min. 5 méter.

(4) Az oldalkert és hátsókert nagysága az OTÉK vonatkozó előírásai a mértékadók.

32. Különleges beépítésre nem szánt területek övezeteinek részletes előírásai

53. § 

(1) Kksz jelű övezet előírásai:

1. Beépítési mód.................................................................................... Szabadon álló
2. A legkisebb beépíthető telek területe (m²).......................................................... 5000
3. A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)............... 2,0

(2) Az övezetben a szélerőművek kialakításához szükséges építmények helyezhetők el.

(3) Az építési övezetekben elhelyezhető melléképítmények, létesítmények a következők:

1. közműbecsatlakozási műtárgy,
2. közműpótló műtárgy,
3. hulladéktartály-tároló

(4) Az övezetben elhelyezhető építmények tájba illesztésével kapcsolatban az építési engedélyezési eljárás során figyelembe kell venni az illetékes hatóságok véleményét.

(5) Az övezetben elhelyezésre kerülő szélturbina tornyokon magassági jelzést kell elhelyezni.

(6) Az oszlop középpontjától számítva, az oszlop és szélkerék együttes magasságának 10-szeresét elérő távolságon belül, a lakó-, intézményi- és tanya épület nem helyezhető el.

54. § 

(1) Kkn jelű övezet előírásai:

1. Beépítési mód.................................................................................... Szabadon álló
2. A legkisebb beépíthető telek területe (m²).......................................................... 5000
3. A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)............... 2,0
4. A beépítésnél alkalmazható legnagyobb építménymagasság (m)............................ 4,5

(2) Az övezetben a naperőmű kialakításához szükséges építmények helyezhetők el.

(3) Az építési övezetekben elhelyezhető melléképítmények, létesítmények a következők:

1. közműbecsatlakozási műtárgy,
2. közműpótló műtárgy,
3. hulladéktartály-tároló

55. § 

(1) Kksr jelű övezete előírásai:

1. Beépítési mód.................................................................................... Szabadon álló
2. A legkisebb beépíthető telek területe (m²)........................................................ 10.000
3. A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)............... 2,0
4. A beépítésnél alkalmazható legnagyobb építménymagasság (m)............................ 4,5

(2) Az övezetben sport-rekreációs funkció (pl.: korcsolyapálya, motocross pálya, stb.) kialakításához szükséges építmények helyezhetők el.

(3) Az övezetben az alábbi melléképítmények, létesítmények helyezhetők el.

1. közműbecsatlakozási műtárgy
2. közműpótló műtárgy
3. hulladéktartály-tároló
4. kerti építmény
5. szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop

NEGYEDIK RÉSZ

Védett területek

XIII. FEJEZET

33. Művi értékek védelme

56. § 

(1) A művi értékek helyi védelmét a helyi értékvédelmi területen valamint a helyi védelem alatt álló épületeken, építményeken végzett építési munkák engedélyezése során a történelmi szerkezet, beépítési mód, építészeti karakter, tömegformálás, stb. szigorú védelmével, és a Helyi értékvédelmi rendelet rendelkezéseinek betartásával egyidejűleg az építésügyi hatósági eljárásról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló magasabb rendű jogszabály rendelkezései is betartandók.

(2) Az értékvédelem alatt álló (helyi védelem) épületek környezetében található kialakult állapotú beépült telkein új építmény elhelyezésekor, vagy a meglévő épület tömegének, látványának megváltoztatása esetén a helyi védelem alatt álló épületekhez való illeszkedési szabályok betartása is kötelező.

A településképi illeszkedés szempontjából meghatározó értékek:

1. gerincmagasság,
2. párkánymagasság
3. homlokzatmagasság
4. tetőidom

34. Régészeti lelőhelyek védelme

57. § 

(1) A település közigazgatási területén lévő az F-2 számú függelékben felsorolt régészeti lelőhelyek lehatárolását az SZT-1 és SZT-2 jelű szabályozási tervlapok tartalmazzák.

(2) Régészeti lelőhelyekre vonatkozó - a kulturális örökség védelméről szóló- törvény és a hozzájuk kapcsolódó rendeletek előírásai kötelezően betartandók.

(3) A régészeti lelőhelyeken tervezett földmunkák (bontás, alapozás, pince- és mélygarázs-építés, közművesítés, egyéb nyomvonalas létesítmények kiépítése, tereprendezés), illetve telekalakítás engedélyeztetési eljárása során a vonatkozó kormányrendelet alapján a Kulturális Örökségvédelmért felelős területileg illetékes hatóságot szakhatóságként meg kell keresni.

(4) Az örökségvédelmi törvény vonatkozó paragrafusának értelmében a régészeti lelőhelyeket a földmunkával járó beruházásokkal lehetőség szerint el kell kerülni. Ha a lelőhely elkerülése a földmunkával járó fejlesztés, beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás másutt nem valósítható meg, a beruházással veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni. A megelőző feltáráskor a földmunkák megkezdése előtt értesíteni kell az illetékes Megyei Múzeumok Igazgatóságát.

(5) A település területén előkerülő régészeti emlékek leletmentésével, bemutatásával kapcsolatban a területileg illetékes Kulturális Örökségvédelmért felelős szervvel kell egyeztetni. Amennyiben régészeti lelőhelynek nem minősülő területen földmunkák során váratlan régészeti lelet vagy emlék kerül elő, az örökségvédelmi törvény vonatkozó paragrafusában foglaltak szerint eljárva haladéktalanul értesíteni kell az illetékes Megyei Múzeumok Igazgatóságát.

(6) A település területén előkerülő régészeti emlékek bemutatásával kapcsolatban a területileg illetékes Kulturális Örökségvédelmért felelős szervvel kell egyeztetni. Amennyiben régészeti lelőhelynek nem minősülő területen földmunkák során váratlan régészeti lelt vagy emlék kerül elő, a munkákat azonnal abba kell hagyni, az emléket vagy leletet az illetékes települési önkormányzat jegyzőjének haladéktalanul be kell jelenteni és a helyszín, illetve a lelet őrzéséről gondoskodni kell. Mindemellett értesíteni kell a területileg illetékes Megyei Múzeumok Igazgatóságát

(7) Régészeti lelőhelyek területén való építkezések esetében a földmunkák megkezdéséről, a munkálatok megkezdése előtt 8 nappal területileg illetékes Kulturális Örökségvédelmért felelős szervet értesíteni kell.

35. A természeti értékvédelem általános előírásai

58. § 

(1) Természeti területen épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezését, méretét, formáját és funkcióját, (amennyiben arról külön kezelési és fenntartási útmutató nem rendelkezik) úgy kell meghatározni, hogy a természeti értékek megóvása mellett egyben a táj jellegéhez is igazodjon.

(2) A település közigazgatási területén az alábbi természeti értékvédelmi területek kerülnek kijelölésre:

1. Natura 2000 hálózat területei;
2. Országos ökológiai hálózat területei (magterület, ökológiai folyosó, pufferterület);
3. Országos jelentőségű ex-lege védett természeti területek (szikes tavak)
4. Helyi védettségre javasolt területek

36. Az országos jelentőségű ex lege védett természeti területek előírásai

59. § 

(1) Az érintett területek közé az ex lege védett természeti területek (szikes tavak) tartoznak.

(2) A területeken bármilyen tevékenység, valamint épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezése csak az illetékes hatóságok hozzájárulásával végezhető.

37. Egyéb természetvédelmi kijelölés alá eső természeti és természetközeli állapotú területek előírásai

60. § 

(1) Az egyéb természetvédelmi kijelölés alá eső természeti és természetközeli állapotú területek közé a országos ökológiai hálózat területei (magterület, ökológiai folyosó, pufferterület), a Natura 2000 hálózat területei tartoznak.

(2) Egyéb természetvédelmi kijelölés alá eső természeti és természetközeli állapotú területeket érintő építési tevékenység esetén –külön jogszabályban meghatározott esetekben– a területileg illetékes természetvédelmi hatóságot be kell vonni.

XIV. FEJEZET

Környezetvédelem

38. A föld védelmének általános előírásai

61. § 

(1) A földmozgatással járó építési-, rendezési tevékenység (tereprendezés, alapozás, előkészítés) végzése során:

1. a kitermelt humuszt és az altalajt egymástól elkülönített területen kell tárolni újrahasznosításig,
2. a földmozgatás, majd a végleges elhelyezés során biztosítani kell a kiporzás elleni védelmet (nedvesítéssel, takarással),
3. az építési tevékenység befejeztével a deponált humuszos talaj hasznosítását helyben kell megoldani, vagy a szakhatóságok által előírt helyen és módon kell kezelni.

(2) A területfeltöltések esetén a talajmechanikai tulajdonságai mellett a feltöltött anyag szennyezettségét is meg kell vizsgálni. Csak olyan anyag helyezhető el, amely a talajt, talajvizet nem károsítja. Feltöltést csak hulladéknak nem minősülő inert anyaggal, beépítésre szánt területen emellett még nem szennyezett inert anyaggal lehet végezni. A mélyépítési munkák során esetlegesen felszínre kerülő szennyezett anyagok szakszerű kitermelésével és ártalmatlanításával mentesítendő a beépítésre kerülő ingatlan.

(3) Telkesítéseknél az úthálózat módosításánál úgy kell eljárni, hogy az ne segítse elő az eróziós kártételek, valamint a szélsőséges vízháztartási helyzet kialakulását.

39. A föld védelmének mezőgazdasági övezetekre vonatkozó előírásai

62. § 

(1) A termőföld minőségének védelme érdekében a földhasznosítás során a termőhely ökológiai adottságaihoz igazodó, a termesztés technológia és talajvédelmi beavatkozások összehangolásán alapuló talajvédő gazdálkodást kell folytatni.

40. Vízkészletek minőségvédelme

63. § 

(1) A település közigazgatási területén szennyvíz szikkasztása ideiglenes jelleggel sem létesíthető. Belterületeken a szennyvíz csak közcsatornába, annak kiépítéséig zárt tárolóba vezethető. A csatornázatlan ingatlanokat a szennyvízelvezető hálózat kiépítését követő legkésőbb egy éven belül rá kell kötni a szennyvízelvezető hálózatra. Külterületen, ha a szennyvíz közcsatornába nem vezethető, zárt szennyvíztároló, vagy egyedi szennyvíztisztító berendezés létesíthető.

(2) A szennyezett felszíni vizek (csapadékvizek) csak megfelelő előtisztítás és a minőség ellenőrzése után engedhetők a befogadóba.

(3) Felszíni víztől, vagy ivóvíznyerőhelytől számított 100m-en belül állattartó telephez trágyatároló nem létesíthető.

(4) Az önkormányzati engedélyezésű sekélymélységű (talajvizet termelő), 500m³/év kitermelt vízmennyiséget meg nem haladó, kizárólag házi vízigényt kielégítő kutaknál a megengedhető legnagyobb kútmélység (talpmélység) 15 m. A kutak létesítésénél a különböző építményektől és létesítményektől való minimális védőtávolságok: lakó épülettől 15m; melléképülettől 5 m; istállótól 10m; szigeteletlen trágyatárolótól 15m; űrgödrös árnyékszéktől 15m, szikkasztó aknától 15m; azonos réteget beszűrőző szomszédos kúttól 25m.

41. A vizek védelmének vízgazdálkodási övezethez kapcsolódó előírásai

64. § 

(1) Vízfolyások, csatornák, vízelvezető árkok folyamatos karbantartásáról, tisztításáról a kezelő, üzemeltető köteles gondoskodni.

(2) A vízfolyások természetes és természetközeli állapotú partjait - a vizes élőhelyek védelme érdekében - meg kell őrizni. A vízépítési munkálatok során a természetkímélő megoldásokat kell alkalmazni.

42. Levegőtisztaság-védelem

65. § 

(1) Légszennyezést okozó, helyhez kötött működő, illetve új létesítménynél olyan technológiai és anyag kezelési eljárást kell alkalmazni, amelynek légszennyezőanyag kibocsátása nem haladja meg az illetékes levegőtisztaság-védelmi hatóság által megállapított kibocsátási határértéket.

43. Zaj és rezgés elleni védelem

66. § 

1. Zajt, illetve rezgést előidéző meglévő, vagy új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad engedélyezni és üzemeltetni, hogy a keletkező zaj a területre, illetve rezgés a létesítményre megengedett zaj- és rezgésterhelési határértéket ne haladja meg.

44. Hulladékgazdálkodás, hulladékártalmatlanítás

67. § 

(1) A település területén a kommunális hulladék szervezett gyűjtését és elszállítás, valamint a szelektív hulladékgyűjtést, az Önkormányzat által megbízott szervezetnek, vállalkozásnak kell végezni, az Önkormányzat hulladékgazdálkodással foglakozó rendeletének megfelelően.

(2) A kommunális hulladék elhelyezése csak az Önkormányzat hulladékgazdálkodással foglakozó rendeletében meghatározott (kis)térségi lerakón történhet. Az építési hulladékok további kezelésre átadhatók hulladékkezelési engedéllyel rendelkező szervezeteknek.

(3) Veszélyes hulladék a kommunális hulladéklerakó telepre nem helyezhető el.

(4) A veszélyes hulladék gyűjtéséről, üzemi gyűjtőben történő biztonságos átmeneti tárolásáról, elszállításáról, illetőleg ártalmatlanításáról a hulladéktermelőnek kell gondoskodni. A telephelyen kívüli hulladéktárolás tilos.

(5) Állati hullák (tetemek) elhelyezése és megsemmisítése csak az erre a célra kijelölt üzemben (állati hulladékgyűjtő hely, gyűjtő-átrakó telep, kezelő és feldolgozó üzem), vagy kedvtelésből tartott állatok kegyeleti temetőjében történhet. A tetemek elszállítását és megsemmisítését csak az erre a célra szakosodott és engedéllyel rendelkező szerv végezheti.

ÖTÖDIK RÉSZ

Záró rendelkezések

68.§

1. Ez a rendelet és a mellékletét képező SZT-1 és SZT-2 jelű szabályozási tervlap 2011. január. 01-jén lép hatályba, kivéve a (2) bekezdésben foglaltakat. A rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

2.^[9]

3. E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Újszilvás Község Helyi Építési Szabályzatáról szóló 10/2005. (VI.01.) számú önkormányzati rendelet és a 14/2008. (IX. 12.) számú önkormányzati rendelet hatályát veszti.

4. Ez a rendelet az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikkének, az Európai Parlament és a Tanács a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv (2006. december 12.) 9. és 16. cikkének való megfelelést szolgálja.

Újszilvás, 2010. december 02.

Kihirdetési záradék

E rendelet 2010. december hó 02. napján kihirdetésre került.

Újszilvás, 2010.december 02.