Újszilvás Község Önkormányzatának Képviselőtestülete Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (1) bekezdésének a) pontja, valamint Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (1) bekezdésének a) pontjában biztosított jogkörében eljárva a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.)  1. § (2) bekezdésében, 32. § (3) bekezdésében, 38. § (9) bekezdésében, 45. § (1), 47.§ (2) bekezdésében, 50. § (3) bekezdésében és 92. §. (1) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 18. § (2) bekezdésében, 34. § (8) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

Általános és eljárási rendelkezések

A rendelet célja

1. §

A rendelet célja, hogy megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő, a szociális rászorultságtól függő pénzbeli, valamint természetben biztosított szociális ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit, garanciáit, valamint a gyermekek pénzbeli és természetbeni ellátásának forrásait, mértékét, valamint igénybevételük rendjét.

A rendelet hatálya

2. §

(1) E rendeletben szabályozott szociális ellátások igénybevételének feltétele, hogy a kérelmező a támogatás megállapítására irányuló eljárás során együttműködik az Önkormányzattal.

(2) Az Szt. 6. §-ában meghatározott, az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó hajléktalan személyekre, amennyiben a hajléktalan személy az ellátás igénybevételekor nyilatkozatában Újszilvás közigazgatási területét tartózkodási helyként megjelölte.

(3) Az Szt. 7. §-ának (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében a fentiekben foglaltakon túl az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásról és bevándorlásról szóló 1993. évi LXXXVI. törvény rendelkezése szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira is.

(4) Az Szt.32/B §-ának (1) bekezdésében meghatározott időskorúak járadéka és 41.§-ának (1) bekezdésében meghatározott ápolási díj tekintetében az Európai Gazdasági Térség állampolgárára és - a Tv-ben meghatározott feltételek mellett- a harmadik államból származó hozzátartozójára.

(5) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások tekintetében az önkormányzat által nyújtott szociális ellátásokra.

A szociális rászorultság

3. §

(1) Ha e rendelet másként nem szabályozza, szociálisan rászorultnak kell tekinteni azt:

a) az egedülállót, akinek a havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, továbbá tartásra köteles és képes közeli hozzátartozója nincs;

b) akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át.

(2) Az e rendeletben szabályozott szociális ellátások igénybevételének feltétele, hogy a kérelmező minden tőle elvárhatót megtegyen, együttműködjön annak érdekében, hogy szociális problémái részben vagy egészben megoldódjanak.

Eljárási rendelkezések

4. §

Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetben szociális ellátások megállapítása iránti kérelmeket a polgármesteri hivatalban lehet szóban vagy írásban előterjeszteni.

A Polgármester az eljárást hivatalból is megindíthatja önkormányzati segély, valamint szociális alapellátás esetében.

5. §

(1) A kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg becsatolni.

(2) A jövedelemnyilatkozatban foglaltak igazolására az alábbiakat kell becsatolni:

a) havonta rendszeresen mérhető jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó jövedelméről szóló munkáltatói igazolást,

b) munkanélküli ellátás esetében a kérelem beadását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvényét, ennek hiányába munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolást, bankszámla kivonatot,

c) a társadalombiztosítás és nyugdíjfolyósító szervek által folyósított ellátások esetében a kérelem beadását megelőző havi szelvényt, ennek hiányában a bankszámla kivonatot,

d) vállalkozásból származó jövedelem esetén az illetékes adóhatóság igazolását, a kérelem beadását megelőző, adóbevallással már lezárt időszak jövedelméről,

e) a nem havi rendszerességgel szerzett és az alkalmi munkából származó jövedelem esetében az érintett által tett nyilatkozatot,

f) ellátás nélküli álláskereső személynek a munkaügyi szervezet igazolását az álláskeresőként való nyilvántartásba vételről. 

6. §

(1) A Polgármesteri Hivatal a támogatást igénylő szociális helyzetéről tájékozódik, a benyújtott igazolások ellenőrzésére környezettanulmányt folytat és abban a kérelmező életkörülményeire tekintettel vélelmezheti a család jövedelmét.

(2) Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőről, ha életkörülményeit a Polgármesteri Hivatal más ügyben vizsgálta, és nem feltételezhető azokban lényeges változás.

7. §

A rendszeres ellátások folyósítása havonta utólag, kifizetése minden hónap 5.–éig, a nem rendszeres ellátások kifizetése a jogerőre emelkedéstől számított 15 napon belül a pénztárból történik. A létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében a kifizetés a döntést követően azonnal történhet a házipénztárból.

8. §

A jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésével, elengedésével, a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatban az Szt. 17.§-ának figyelembevételével a hatáskörök gyakorlói döntenek.

9. §

A polgármester által hozott határozatok ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a képviselőtestülethez lehet fellebbezni.

10. §

II. Fejezet

Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

Az aktív korú rendszeres szociális segélyezettek foglalkoztatása

11. §

(1) Az Sztv 37/B. § (1) bekezdésének b)-c) pontja szerinti személy a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként a Ceglédi Kistérségi Szociális Szolgáltató és Gyermekjóléti Központtal (a továbbiakban: Intézmény) együttműködik, amelynek keretében az Intézménynél

          a) nyilvántartásba veteti magát,

b) a beilleszkedését segítő programról írásban megállapodik,

c) teljesíti a beilleszkedését segítő programban foglaltakat.

(2) Az együttműködésre kötelezett személy a rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül köteles megjelenni az Intézménynél, ahol nyilvántartásba veszik.

(3) Amennyiben a rendszeres szociális segélyre jogosult a (2) bekezdésben foglaltak szerinti kötelezettségét elmulasztja és távolmaradásának okát nem igazolja, az Intézménynél köteles jelezni a Jegyzőnek.

(4) A nyilvántartásba vételtől számított hatvan napon belül az Intézménynél a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, és arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt, melyről értesíti a Jegyzőt.

(5) A megállapodás magában foglalja az együttműködési kötelezettség tartalmát, a beilleszkedést elősegítő programot, az együttműködés menetét, a kapcsolattartás módját.

(6) A beilleszkedés segítő program az önkormányzattal együttműködő személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodik.

A program típusai:

a) egyéni képességeket fejlesztő program

b) életmódot formáló foglalkozáson való részvétel

c) tanácsadáson, illetőleg a munkavégzésre történő felkészülést segítő programban való részvétel

d) a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben történő részvétel ( különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzése)

(7) Az Intézmény folyamatosan kapcsolatot tart a rendszeres szociális segélyre jogosult  személlyel és legalább három havonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést elősegítő programban foglaltak betartását

(8) Az Intézmény legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést elősegítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges - a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával - módosítja a programot.

(9)  Az együttműködésre kötelezett személy együttműködési kötelezettségét megszegi, ha:

(a)   Nem jelenik meg és nem veteti magát nyilvántartásba magát,

(b)   Nem teljesíti a beilleszkedési programban foglaltakat,

(c)  Nem tartja be az együttműködési megállapodásban foglaltakat.

(10) Az együttműködési kötelezettség megszegését az együttműködésre kijelölt szervezet jelzi a Jegyzőnek.

A települési önkormányzat a jogosultság egyéb feltételeként a lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében a kérelmező vagy jogosult által életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartása, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítására irányuló kötelezettséget ír elő.

12. §

(1) A települési önkormányzat a nem foglalkozatott személyek munkaerő-piaci helyzetének javítása érdekében foglalkoztatást szervez.

(2) Újszilvás Önkormányzat által szervezett foglalkoztatás a szolgáltató intézményben, valamint az Önkormányzat intézményeiben valósul meg az alábbi tevékenységi formában:

a) környezetvédelmi, kommunális munka,

b) az Önkormányzat hivatalánál és intézményeinél végezhető szakipari, segéd- és adminisztratív munka,

c) közművelődési feladatok segítése.

(3) Rendszeres szociális segély természetben történő nyújtására nincs lehetőség.

13. §

Foglalkoztatást helyettesítő támogatás

(1) Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult az a személy, akinek az Sztv.33-34. §-aiban foglaltak alapján az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították, és nem jogosult rendszeres szociális segélyre.

(2) A Foglalkoztatást helyettesítő támogatás megállapításával, folyósításával, összegével, valamint megszüntetésével kapcsolatos szabályozást az Sztv. 35-36 §-ai tartalmazzák.

(3) A Foglalkoztatást helyettesítő támogatás megállapításának feltétele a kérelmező vagy jogosult által életvitelszerűen lakott

a) lakás vagy ház tisztán tartása, higiénikus állapotának biztosítása,

b) lakás vagy ház állagának és rendeltetésszerű használhatóságának megőrzése, szükség esetén a veszélyes építmények bontása, a keletkezett építési törmelék elszállítása, ártalmatlanítása,

c) ház udvarának, kertjének a kerítéssel kívül határos területnek, járdának a tisztán tartása, a járdáról történő hóeltakarítás, annak csúszásmentesítése,az udvarról és a kertből a szemét eltakarítása, az udvari és a kerti növényzet kezelése, gazmentesítése parlagfű-irtás,

d) ingatlan előtt kialakított árkok tisztán tartása, abból a szemét eltávolítása, növényzetének kezelése, a víz átfolyásának biztosítása.

(4) Ezen feltételek fennállását a képviselő-testület hivatalának munkatársai a helyszínen rendszeresen ellenőrzik, és a tapasztaltakról jegyzőkönyvet, valamint fénykép-dokumentációt készítenek.

(5) Hiányosság megállapítása esetén a feltételek teljesítésére a kérelmezőt, illetve a jogosultat ötnapos határidő tűzésével a jegyző – az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével – felszólítja. A határidő eredménytelen eltelte esetén a foglalkoztatást helyettesítő támogatás folyósítását meg kell szüntetni.

14.§.

Önkormányzati segély

(1) A képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő nagykorú személyek részére önkormányzati segélyt nyújt. Az önkormányzati segély kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható.

(2) Önkormányzati segély annak a személynek állapítható meg, aki

a)  önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni, vagy

b) alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadásai, vagy

c) gyermekének hátrányos helyzete miatt

anyagi segítségre szorul.

(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti többletkiadásnak ismerhető el

a) betegséghez,

b) halálesethez,

c) elemi kár elhárításához,

d) iskoláztatáshoz,

e) gyermek fogadásának előkészítéséhez,

kapcsolódó kiadás.

(4) A hatáskör gyakorlója az önkormányzati segély rendeltetésszerű felhasználásának biztosítása céljából a támogatást természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatja. Természetbeni szociális ellátási forma lehet

a) élelmiszer, vagy

b) gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz, vagy

c) tüzelőanyag, vagy

d) utazási költség, vagy

e) eljárási díj, vagy

f) közüzemi számla kiegyenlítése.

(5) Önkormányzati segély adható eseti jelleggel vagy meghatározott időszakra havi rendszerességgel.

(6) Önkormányzati segély esetén az ellátás megállapításánál figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelemhatár nem lehet alacsonyabb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-ánál, egyedülálló esetében 200 %-ánál.

(7) Az önkormányzati segély mértéke - rászorultsághoz igazodva – alkalmanként maximum 30.000 Ft lehet.

(8) Rendkívül méltánylást érdemlő esetben a polgármester (7) bekezdésben meghatározott összeghatártól eltérhet. 

(9) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított önkormányzati segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10 %-ánál.

(10) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költsége 60.000-Ft.

(11) A (9) bekezdés szerinti önkormányzati segély a temetés napját követő harmincadik napig kérelmezhető.

15. §.

Lakásfenntartási támogatás

(1) A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott támogatás.

(2) A jegyző a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a távhő-szolgáltatás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztőrészletéhez, a közös költséghez, illetve a tüzelőanyag költségeihez lakásfenntartási támogatást nyújt a Szociális törvényben meghatározott feltételek szerinti jogosultnak (a továbbiakban: normatív lakásfenntartási támogatás)

(3) A települési önkormányzat a normatív lakásfenntartási támogatásra való jogosultság egyéb feltételeként előírja, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozó feltételeket teljesítse.

(4) A települési önkormányzat a lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében a kérelmező vagy jogosult által életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartása, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítására irányuló kötelezettséget ír elő.

III. Fejezet

Természetben nyújtott szociális ellátások

Közgyógyellátás

16. §

(1) A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás.

(2) Méltányosságból közgyógyellátásra jogosult az a szociálisan rászorult személy, akinek a családjában egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetében 200%-át nem haladja meg, és a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át meghaladja.

(3) A kérelemhez csatolni kell a havi rendszeres gyógyító ellátási szükségletről szóló háziorvosi igazolást.

IV. Fejezet

Személyes gondoskodást nyújtó alapellátások

17. §.

(1) Az ellátások formái:

a) Gyermekek napközi ellátása,

b) Étkeztetés,

e) Idősek Otthona,

f) Idősek Klubja,

g) Tanyagondnoki Szolgáltatás.

18. §.

Gyermekek napközi ellátása

(1) Az önkormányzat a gyermekek napközbeni ellátását a gyermekvédelmi törvényben meghatározottak szerint óvoda és családi napközi keretében szervezi meg.

(2) Az önkormányzat a község közigazgatási területén a Gyvt. 43.§-ában foglalt rendelkezései alapján családi napközit működtet. Az ellátás igénybevételének szabályait a családi napközi szakmai programja tartalmazza.

(3) Az óvodai ellátást a Újszilvás Község Önkormányzat fenntartásában működő Általános Művelődési Központ intézményi keretén belül a Kerekerdő Óvoda biztosítja. Ennek keretében ellátja a gyermekek nappali felügyeletét, gondozását, nevelését és napi háromszori étkeztetését.

(4) A napközi otthonos ellátásban részt vehetnek azok a gyermekek:

a) akiknek a szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, vagy betegségük miatt a napközbeni ellátást nem képesek biztosítani,

b) akiknek a testi, illetve szellemi fejlődése állandó napközi ellátást igényel,

c) akit egyedülálló személy nevel és időszakonként nem képes a napközbeni ellátást biztosítani.

d) akivel együtt a családban három, vagy több kiskorú gyermek van, kivéve azt, akire nézve az eltartója gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermeknevelési támogatásban, vagy ápolási díjban részesül,

e) aki részére a szülő, szociális helyzete miatt a napközbeni ellátást nem képes biztosítani.

19. §.

(1) A napközi otthonos ellátás intézményi térítési díját – mely azonos a nyersanyagköltséggel – az élelmezést biztosító konyha üzemeltetője és a Községi Önkormányzat közösen állapítja meg (1. sz. melléklet szerint).

(2) Az intézményi térítési díj szociális alapon történő részbeni, vagy egészbeni elengedéséről – az ÁMK vezetőjének javaslata alapján – az Önkormányzat jegyzője dönt.

20. §.

Az ellátásért fizetendő térítési díjak, kedvezmények

(1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért a (2) bekezdésében meghatározott kivételekkel térítési díjat kell fizetni.

(2) A Szoctv. 115/A §-ban, valamint a Gyvt. 149. §-ban foglalt ellátások után nem kell térítési díjat fizetni.

(3) A személyi térítési díjat a megfizetésére kötelezettnek az intézményi térítési díj megállapítását követő hónap elsejétől kell fizetnie.

(4) A személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj összege:         

a)  szociális és gyermekjóléti gondoskodás esetén a Szoctv. 114-119/B. §-aiban, valamint a Gyvt. 146-151. §-aiban foglaltak figyelembevételével megállapított összeg.

 (5) A személyi térítési díj csökkentésére, valamint elengedésére nincs lehetőség.

Tanyagondnoki szolgáltatás

21. §.

(1) Az Önkormányzat a község közigazgatási területén, külterületi, valamint a tanyasi lakott helyek intézményi hátrányainak enyhítése, az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz, egyes alapellátásokhoz való hozzájutás biztosítása, az elszigeteltség feloldása érdekében tanyagondnoki szolgáltatást tart fenn.

(2) A tanyagondnok, a polgármester – távolléte esetén a jegyző – közvetlen irányításával és ellenőrzésével önállóan végzi munkáját.

(3) A tanyagondnok tevékenyen segíti, és együttműködik a házi segítségnyújtást, étkeztetést, Idősek Otthona feladatát ellátó intézményekkel.

(4) A tanyagondnoki szolgáltatási feladatokat a 2. sz. melléklet tartalmazza.

(5) A tanyagondnoki szolgáltatást igénybe lehet venni kérelemre is, melyet a falugondnoknál, vagy az Önkormányzat jegyzőjénél lehet benyújtani.

22. §.

Idősek Otthona

(1) Az Önkormányzat időskorúak tartós bentlakásos és átmeneti szociális ellátást biztosít azoknak a nyugdíjkorhatárt betöltött személyeknek az ápolása, gondozása céljából, akiknek egészségi állapota rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaguk ellátására nem vagy csak folyamatos segítséggel képesek.
Az intézménybe felvehető az a 18. életévét betöltött személy is, aki betegsége miatt nem tud önmagáról gondoskodni.

(2) Ezen belül biztosítja az oda felvett személyek napi háromszori étkeztetését, éjszakai pihenését, mentális gondozását, egészségügyi felügyeletét.

(3) Az intézmény ellátási kötelezettsége, a település lakosságára, valamint a településen életvitelszerűen tartózkodó hajléktalanokra terjed ki. Az ellátás igénybevételének és működésének részletes szabályait az Idősek Otthona Szakmai Programja, Szervezeti és Működési Szabályzata és Házirendje tartalmazza.

23. §.

Idősek Klubja

(1) Az Önkormányzat az Idősek Otthona intézményének keretein belül fenntartja az Idősek Klubját, amely a saját otthonukban élők részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, étkezésre, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére.

(2) Az Idősek Klubja ellátja mindazokat az időseket, akik a fenntartó önkormányzat működési területén élnek, életkörülményeik, életvitelük valamint fizikai, mentális és szellemi képességeik ezt az ellátási formát indokolják. A szolgáltatást igénybe veheti az a 18. életévét betöltött személy is aki egészségi állapota miatt csak részben képes önálló életvitelre, és a szolgáltatás biztosításával életminősége jelentősen javítható.

(3) A szolgáltatás igénybevételére jogosultak:

a) azok az időskorú szociális és mentális rászorulók, akik önmaguk ellátásra csak részben képesek,

b) az a 18. életévét betöltött személy, aki egészségi állapotára figyelemmel támogatásra szorul.

24. §.

(1) Az Idősek Otthonába, az Idősek Klubjába a saját kérelmére, vagy javaslatra szerezhet jogosultságot az igénylő.

(2) A kérelmet, illetve a javaslatot a jegyzőhöz kell benyújtani, aki a jogosultságot megállapítja. Döntéséről határozattal értesíti az igénylőt.

(3) A jegyző határozata ellen az igénylő a Képviselő-testülethez benyújtott fellebbezéssel élhet.

25. §.

(1)Az Idősek Otthonában fizetendő térítési díjak mértékéről az Önkormányzat dönt (2. sz. melléklet tartalmazza), azokat felülvizsgálja minden év március 31-ig. Külön meghatározva a háromszori étkezés, valamint a szállásköltség mértékét.

(2) A térítési díjat köteles megfizetni:

a) minden ellátást igénybevevő jogosult,

b) a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő,

c) az igénybevevő tartására, gondozására köteles és képes személy.

(3) A személyi térítési díjat a beutalt, havonta utólag, minden hó 10-ig köteles megfizetni.

(4) A személyi térítési díj összege nem haladhatja meg havonta a jogosult rendszeres havi jövedelmének

a) 30 %-át, napi ellátás igénybevételénél,

b) 60 %-át, átmeneti elhelyezést nyújtó intézménynél,

c) 80 %-át tartós bentlakásos elhelyezést nyújtó Intézménynél.

26. §.

Ha az ellátásban részesülő a havi térítési díjat nem tudja megfizetni, akkor jelentős készpénze, vagy ingatlan vagyonának jelzálogjoggal való megterhelése adhat biztosítékot.

27. §.

Gyermekétkeztetés

(1) A gyermek napközbeni ellátása keretében biztosított étkeztetés (továbbiakban: gyermekétkeztetés) személyi térítési díjának megfizetésére a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő köteles.

(2) A gyermekétkeztetés intézményi térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyagköltségének egy állátottra jutó napi összege.

(3) A gyermekétkeztetésért fizetendő személyi térítési díj a (2) bekezdés szerinti összegnek az általános forgalmi adóval növelt összege és az igénybe vett étkezések számának szorzata.

(4) Gyermekétkeztetés esetén:

a) a három és többgyermekes családoknál gyermekenként az intézményi térítési díj 50 %-át normatív kedvezményként kell biztosítani.

b) a fogyatékos gyermek, tanuló után a térítési díj 50 %-át normatív kedvezményként kell biztosítani.

c) A tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, tanuló után a térítési díj 50 %-át normatív kedvezményként kell biztosítani. 

d) Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő gyermekek után a térítési díj 50 %-át kell kedvezményként biztosítani.

e) A rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő (óvodai nevelésben részesülő gyermekeknek) 100 % támogatás jár.

A normatív kedvezmény csak egy jogcímen vehető igénybe.

(5) Újszilvási állandó lakosú gyermeknek (óvodai nevelésben részesülő, általános iskolai és középiskolai tanulmányokat folytató) az Önkormányzat, a gyermek egyéni rászorultsága alapján, további kedvezményt állapíthat meg különösen akkor, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegét.

(6) Az előbbiekben felsorolt kedvezmények igénybevételének további feltétele, legalább a déli többfogásos meleg étkeztetés igénybevétele.

IV. Fejezet

Alapszolgáltatások

28. §

(1) Az önkormányzat az étkeztetést és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást a község közigazgatási területén élők részére, társulási szerződés alapján a Ceglédi Kistérségi Szociális Szolgáltató és Gyermekjóléti Központ útján biztosítja.

(2) A szociális étkeztetés és házi segítségnyújtás térítési díjat a Ceglédi Többcélú Kistérségi Társulás személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások szabályairól szóló rendeletének melléklete tartalmazza.

(3) Az önkormányzat a családsegítés és a gyermekjólét körébe tartozó feladatait a Ceglédi Kistérségi Szociális Szolgáltató és Gyermekjóléti Központ alkalmazásában lévő külön jogszabályban meghatározott képesítési előírásoknak megfelelő családsegítő és gyermekjóléti megbízott útján látja el.

V. Fejezet

Záró rendelkezések

29. §.

(1) E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

(2) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

(3) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Újszilvás Község Önkormányzatának a szociális ellátások helyi szabályairól szóló 6/2000. (IX.08.) sz. Önkormányzati rendelete és módosításai.

Újszilvás, 2014. június 29.

            Dr. Petrányi Csaba                                                                 Penczi Ildikó

                 polgármester                                                                           jegyző

Kihirdetve:

Újszilvás, 2014. július 02.

                                                           Penczi Ildikó

                                                              jegyző