Újszilvás Község Önkormányzatának Képviselőtestülete Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (1) bekezdésének a) pontja, valamint Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (1) bekezdésének a) pontjában biztosított jogkörében eljárva a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.)  1. § (2) bekezdésében, 32. § (3) bekezdésében, 38. § (9) bekezdésében, 45. § (1), 47.§ (2) bekezdésében, 50. § (3) bekezdésében és 92. §. (1) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 18. § (2) bekezdésében, 34. § (8) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

Általános és eljárási rendelkezések

A rendelet célja

1. §

A rendelet célja, hogy megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő, a szociális rászorultságtól függő pénzbeli, valamint természetben biztosított szociális ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit, garanciáit, valamint a gyermekek pénzbeli és természetbeni ellátásának forrásait, mértékét, valamint igénybevételük rendjét.

A rendelet hatálya

2. §

(1) E rendeletben szabályozott szociális ellátások igénybevételének feltétele, hogy a kérelmező a támogatás megállapítására irányuló eljárás során együttműködik az Önkormányzattal.

(2) Az Szt. 6. §-ában meghatározott, az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó hajléktalan személyekre, amennyiben a hajléktalan személy az ellátás igénybevételekor nyilatkozatában Újszilvás közigazgatási területét tartózkodási helyként megjelölte.

(3) Az Szt. 7. §-ának (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében a fentiekben foglaltakon túl az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásról és bevándorlásról szóló 1993. évi LXXXVI. törvény rendelkezése szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira is.

(4) Az Szt.32/B §-ának (1) bekezdésében meghatározott időskorúak járadéka és 41.§-ának (1) bekezdésében meghatározott ápolási díj tekintetében az Európai Gazdasági Térség állampolgárára és - a Tv-ben meghatározott feltételek mellett- a harmadik államból származó hozzátartozójára.

(5) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások tekintetében az önkormányzat által nyújtott szociális ellátásokra.

A szociális rászorultság

3. §

(1) Ha e rendelet másként nem szabályozza, szociálisan rászorultnak kell tekinteni azt:

a) az egedülállót, akinek a havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, továbbá tartásra köteles és képes közeli hozzátartozója nincs;

b) akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át.

(2) Az e rendeletben szabályozott szociális ellátások igénybevételének feltétele, hogy a kérelmező minden tőle elvárhatót megtegyen, együttműködjön annak érdekében, hogy szociális problémái részben vagy egészben megoldódjanak.

Eljárási rendelkezések

4. §

Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetben szociális ellátások megállapítása iránti kérelmeket a polgármesteri hivatalban lehet szóban vagy írásban előterjeszteni.

A Polgármester az eljárást hivatalból is megindíthatja önkormányzati segély, valamint szociális alapellátás esetében.

5. §

(1) A kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg becsatolni.

(2) A jövedelemnyilatkozatban foglaltak igazolására az alábbiakat kell becsatolni:

a) havonta rendszeresen mérhető jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó jövedelméről szóló munkáltatói igazolást,

b) munkanélküli ellátás esetében a kérelem beadását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvényét, ennek hiányába munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolást, bankszámla kivonatot,

c) a társadalombiztosítás és nyugdíjfolyósító szervek által folyósított ellátások esetében a kérelem beadását megelőző havi szelvényt, ennek hiányában a bankszámla kivonatot,

d) vállalkozásból származó jövedelem esetén az illetékes adóhatóság igazolását, a kérelem beadását megelőző, adóbevallással már lezárt időszak jövedelméről,

e) a nem havi rendszerességgel szerzett és az alkalmi munkából származó jövedelem esetében az érintett által tett nyilatkozatot,

f) ellátás nélküli álláskereső személynek a munkaügyi szervezet igazolását az álláskeresőként való nyilvántartásba vételről. 

6. §

(1) A Polgármesteri Hivatal a támogatást igénylő szociális helyzetéről tájékozódik, a benyújtott igazolások ellenőrzésére környezettanulmányt folytat és abban a kérelmező életkörülményeire tekintettel vélelmezheti a család jövedelmét.

(2) Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőről, ha életkörülményeit a Polgármesteri Hivatal más ügyben vizsgálta, és nem feltételezhető azokban lényeges változás.

7. §

A rendszeres ellátások folyósítása havonta utólag, kifizetése minden hónap 5.–éig, a nem rendszeres ellátások kifizetése a jogerőre emelkedéstől számított 15 napon belül a pénztárból történik. A létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében a kifizetés a döntést követően azonnal történhet a házipénztárból.

8. §

A jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésével, elengedésével, a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatban az Szt. 17.§-ának figyelembevételével a hatáskörök gyakorlói döntenek.

9. §

A polgármester által hozott határozatok ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a képviselőtestülethez lehet fellebbezni.

10. §

II. Fejezet

Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

Az aktív korú rendszeres szociális segélyezettek foglalkoztatása

11. §

Pénzbeli, természetben települési támogatás

(1) Rendkívüli települési támogatásban részesíthetők kérelemre vagy hivatalból azok, akik önmaguk, vagy családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások – így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások - vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak és

a) akinek családjában az egy főre jutó jövedelem legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-a vagy

b) egyedülálló személy esetén jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legfeljebb 200%-a.

c) gyermekét egyedül nevelő személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legfeljebb 200%-a.

(2) A létfenntartást veszélyeztető, vagy a rendkívüli élethelyzet különösen:

a) családot ért elemi kár,

b) a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása,

c) a  nevelésbe  vett  gyermek  családjával  való  kapcsolattartásnak,  illetve  a  gyermek családba való visszakerülésének elősegítése,

d) a családban történt haláleset, betegség,

(3) A rendkívüli települési támogatás évente 4 esetben adható folyamatosan, illetőleg külön-külön. Az egy alkalommal nyújtott rendkívüli települési támogatás legmagasabb összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át nem haladhatja meg, de legalább 3000,-Ft. A kérelemhez mellékelni kell a többletkiadásokat hitelt érdemlően bizonyító dokumentumokat.

(4) A települési önkormányzat a jogosultság egyéb feltételeként a lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében a kérelmező vagy jogosult által életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartása, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítására irányuló kötelezettséget ír elő.

(5) A (2) bekezdéstől eltérően az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított rendkívüli települési támogatás - mivel a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség: 60 000,-Ft - összege: 6.000,-Ft.

(6) A rendkívüli települési támogatás iránti kérelem ügyében a Polgármester átruházott hatáskörben  dönt.

(7) Rendkívül méltánylást érdemlő esetben a polgármester a (2) bekezdésben meghatározott összeghatártól eltérhet.

(8) Rendkívüli településtámogatás nyújtható:

          a) élelmiszerre,

b) ruhaneműre

c) gyermek intézmények étkezési térítési díjának megfizetésére,

d) tüzelőre,

e)gyógyszerre

          f) megélhetést érintő előre nem tervezhető többletkiadásra,mint korházi kezelés, temetés

(9) Rendkívüli települési támogatás felhasználásáról a jogosultat el lehet számoltatni, amit a megállapító határozatban kell előírni. Ha elszámolási kötelezettségének nem tesz eleget, az elszámolás teljesítéséig az általa vagy vele közös háztartásban élő hozzátartozója által benyújtott újabb segély kérelmét el lehet utasítani.

(10) Rendkívüli települési támogatás kamatmentes szociális kölcsön formájában is nyújtható.

(a) A kamatmentes szociális kölcsön összege maximum 30.000,-Ft, azzal, hogy a tartozás visszafizetéséig más rendkívüli települési támogatás csak haláleset, baleset vagy elemi kár bekövetkezése esetén állapítható meg.

               (b) Kamatmentes szociális kölcsön legfeljebb hat hónapra adható.

(11) A rendkívüli támogatás a kérelem benyújtását követő 15 napon belül kerül elbírálásra, ezt követően a pénzben megállapított segély összege a házipénztárból kerül  kifizetésre.

12. §

Köztemetés

(1) kérelemre a polgármester a Szt. 48. §-a alapján gondoskodik a közigazgatási területén elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről a halálesetről való tudomásszerzést követő 21 napon belül, ha

a) nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy

b) az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik.

(2) A polgármester az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítési kötelezettsége alól részben vagy egészben különös méltánylást éremlő körülmények fennállása esetén mentesítheti.

13. §

14.§.

15. §.

III. Fejezet

Természetben nyújtott szociális ellátások

Közgyógyellátás

16. §

IV. Fejezet

Személyes gondoskodást nyújtó alapellátások

17. §.

(1) Az ellátások formái:

a) Gyermekek napközi ellátása,

b) Étkeztetés,

e) Idősek Otthona,

f) Idősek Klubja,

g) Tanyagondnoki Szolgáltatás.

18. §.

Gyermekek napközi ellátása

(1) Az önkormányzat a gyermekek napközbeni ellátását a gyermekvédelmi törvényben meghatározottak szerint óvoda és családi napközi keretében szervezi meg.

(2) Az önkormányzat a község közigazgatási területén a Gyvt. 43.§-ában foglalt rendelkezései alapján családi napközit működtet. Az ellátás igénybevételének szabályait a családi napközi szakmai programja tartalmazza.

(3) Az óvodai ellátást a Újszilvás Község Önkormányzat fenntartásában működő Általános Művelődési Központ intézményi keretén belül a Kerekerdő Óvoda biztosítja. Ennek keretében ellátja a gyermekek nappali felügyeletét, gondozását, nevelését és napi háromszori étkeztetését.

(4) A napközi otthonos ellátásban részt vehetnek azok a gyermekek:

a) akiknek a szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, vagy betegségük miatt a napközbeni ellátást nem képesek biztosítani,

b) akiknek a testi, illetve szellemi fejlődése állandó napközi ellátást igényel,

c) akit egyedülálló személy nevel és időszakonként nem képes a napközbeni ellátást biztosítani.

d) akivel együtt a családban három, vagy több kiskorú gyermek van, kivéve azt, akire nézve az eltartója gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermeknevelési támogatásban, vagy ápolási díjban részesül,

e) aki részére a szülő, szociális helyzete miatt a napközbeni ellátást nem képes biztosítani.

19. §.

(1) A napközi otthonos ellátás intézményi térítési díját – mely azonos a nyersanyagköltséggel – az élelmezést biztosító konyha üzemeltetője és a Községi Önkormányzat közösen állapítja meg (1. sz. melléklet szerint).

(2) Az intézményi térítési díj szociális alapon történő részbeni, vagy egészbeni elengedéséről – az ÁMK vezetőjének javaslata alapján – az Önkormányzat jegyzője dönt.

20. §.

Az ellátásért fizetendő térítési díjak, kedvezmények

(1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért a (2) bekezdésében meghatározott kivételekkel térítési díjat kell fizetni.

(2) A Szoctv. 115/A §-ban, valamint a Gyvt. 149. §-ban foglalt ellátások után nem kell térítési díjat fizetni.

(3) A személyi térítési díjat a megfizetésére kötelezettnek az intézményi térítési díj megállapítását követő hónap elsejétől kell fizetnie.

(4) A személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj összege:         

a)  szociális és gyermekjóléti gondoskodás esetén a Szoctv. 114-119/B. §-aiban, valamint a Gyvt. 146-151. §-aiban foglaltak figyelembevételével megállapított összeg.

 (5) A személyi térítési díj csökkentésére, valamint elengedésére nincs lehetőség.

Tanyagondnoki szolgáltatás

21. §.

(1) Az Önkormányzat a község közigazgatási területén, külterületi, valamint a tanyasi lakott helyek intézményi hátrányainak enyhítése, az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz, egyes alapellátásokhoz való hozzájutás biztosítása, az elszigeteltség feloldása érdekében tanyagondnoki szolgáltatást tart fenn.

(2) A tanyagondnok, a polgármester – távolléte esetén a jegyző – közvetlen irányításával és ellenőrzésével önállóan végzi munkáját.

(3) A tanyagondnok tevékenyen segíti, és együttműködik a házi segítségnyújtást, étkeztetést, Idősek Otthona feladatát ellátó intézményekkel.

(4) A tanyagondnoki szolgáltatási feladatokat a 2. sz. melléklet tartalmazza.

(5) A tanyagondnoki szolgáltatást igénybe lehet venni kérelemre is, melyet a falugondnoknál, vagy az Önkormányzat jegyzőjénél lehet benyújtani.

22. §.

Idősek Otthona

(1) Az Önkormányzat időskorúak tartós bentlakásos és átmeneti szociális ellátást biztosít azoknak a nyugdíjkorhatárt betöltött személyeknek az ápolása, gondozása céljából, akiknek egészségi állapota rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaguk ellátására nem vagy csak folyamatos segítséggel képesek.
Az intézménybe felvehető az a 18. életévét betöltött személy is, aki betegsége miatt nem tud önmagáról gondoskodni.

(2) Ezen belül biztosítja az oda felvett személyek napi háromszori étkeztetését, éjszakai pihenését, mentális gondozását, egészségügyi felügyeletét.

(3) Az intézmény ellátási kötelezettsége, a település lakosságára, valamint a településen életvitelszerűen tartózkodó hajléktalanokra terjed ki. Az ellátás igénybevételének és működésének részletes szabályait az Idősek Otthona Szakmai Programja, Szervezeti és Működési Szabályzata és Házirendje tartalmazza.

23. §.

Idősek Klubja

(1) Az Önkormányzat az Idősek Otthona intézményének keretein belül fenntartja az Idősek Klubját, amely a saját otthonukban élők részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, étkezésre, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére.

(2) Az Idősek Klubja ellátja mindazokat az időseket, akik a fenntartó önkormányzat működési területén élnek, életkörülményeik, életvitelük valamint fizikai, mentális és szellemi képességeik ezt az ellátási formát indokolják. A szolgáltatást igénybe veheti az a 18. életévét betöltött személy is aki egészségi állapota miatt csak részben képes önálló életvitelre, és a szolgáltatás biztosításával életminősége jelentősen javítható.

(3) A szolgáltatás igénybevételére jogosultak:

a) azok az időskorú szociális és mentális rászorulók, akik önmaguk ellátásra csak részben képesek,

b) az a 18. életévét betöltött személy, aki egészségi állapotára figyelemmel támogatásra szorul.

24. §.

(1) Az Idősek Otthonába, az Idősek Klubjába a saját kérelmére, vagy javaslatra szerezhet jogosultságot az igénylő.

(2) A kérelmet, illetve a javaslatot a jegyzőhöz kell benyújtani, aki a jogosultságot megállapítja. Döntéséről határozattal értesíti az igénylőt.

(3) A jegyző határozata ellen az igénylő a Képviselő-testülethez benyújtott fellebbezéssel élhet.

25. §.

(1)Az Idősek Otthonában fizetendő térítési díjak mértékéről az Önkormányzat dönt (2. sz. melléklet tartalmazza), azokat felülvizsgálja minden év március 31-ig. Külön meghatározva a háromszori étkezés, valamint a szállásköltség mértékét.

(2) A térítési díjat köteles megfizetni:

a) minden ellátást igénybevevő jogosult,

b) a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő,

c) az igénybevevő tartására, gondozására köteles és képes személy.

(3) A személyi térítési díjat a beutalt, havonta utólag, minden hó 10-ig köteles megfizetni.

(4) A személyi térítési díj összege nem haladhatja meg havonta a jogosult rendszeres havi jövedelmének

a) 30 %-át, napi ellátás igénybevételénél,

b) 60 %-át, átmeneti elhelyezést nyújtó intézménynél,

c) 80 %-át tartós bentlakásos elhelyezést nyújtó Intézménynél.

26. §.

Ha az ellátásban részesülő a havi térítési díjat nem tudja megfizetni, akkor jelentős készpénze, vagy ingatlan vagyonának jelzálogjoggal való megterhelése adhat biztosítékot.

27. §.

Gyermekétkeztetés

(1) A gyermek napközbeni ellátása keretében biztosított étkeztetés (továbbiakban: gyermekétkeztetés) személyi térítési díjának megfizetésére a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő köteles.

(2) A gyermekétkeztetés intézményi térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyagköltségének egy állátottra jutó napi összege.

(3) A gyermekétkeztetésért fizetendő személyi térítési díj a (2) bekezdés szerinti összegnek az általános forgalmi adóval növelt összege és az igénybe vett étkezések számának szorzata.

(4) Gyermekétkeztetés esetén:

a) a három és többgyermekes családoknál gyermekenként az intézményi térítési díj 50 %-át normatív kedvezményként kell biztosítani.

b) a fogyatékos gyermek, tanuló után a térítési díj 50 %-át normatív kedvezményként kell biztosítani.

c) A tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, tanuló után a térítési díj 50 %-át normatív kedvezményként kell biztosítani. 

d) Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő gyermekek után a térítési díj 50 %-át kell kedvezményként biztosítani.

e) A rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő (óvodai nevelésben részesülő gyermekeknek) 100 % támogatás jár.

A normatív kedvezmény csak egy jogcímen vehető igénybe.

(5) Újszilvási állandó lakosú gyermeknek (óvodai nevelésben részesülő, általános iskolai és középiskolai tanulmányokat folytató) az Önkormányzat, a gyermek egyéni rászorultsága alapján, további kedvezményt állapíthat meg különösen akkor, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegét.

(6) Az előbbiekben felsorolt kedvezmények igénybevételének további feltétele, legalább a déli többfogásos meleg étkeztetés igénybevétele.

IV. Fejezet

Alapszolgáltatások

28. §

(1) Az önkormányzat az étkeztetést és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást a község közigazgatási területén élők részére, társulási szerződés alapján a Ceglédi Kistérségi Szociális Szolgáltató és Gyermekjóléti Központ útján biztosítja.

(2) A szociális étkeztetés és házi segítségnyújtás térítési díjat a Ceglédi Többcélú Kistérségi Társulás személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások szabályairól szóló rendeletének melléklete tartalmazza.

(3) Az önkormányzat a családsegítés és a gyermekjólét körébe tartozó feladatait a Ceglédi Kistérségi Szociális Szolgáltató és Gyermekjóléti Központ alkalmazásában lévő külön jogszabályban meghatározott képesítési előírásoknak megfelelő családsegítő és gyermekjóléti megbízott útján látja el.

V. Fejezet

Záró rendelkezések

29. §.

(1) E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

(2) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

(3) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Újszilvás Község Önkormányzatának a szociális ellátások helyi szabályairól szóló 6/2000. (IX.08.) sz. Önkormányzati rendelete és módosításai.

Újszilvás, 2014. június 29.

            Dr. Petrányi Csaba                                                                 Penczi Ildikó

                 polgármester                                                                           jegyző

Kihirdetve:

Újszilvás, 2014. július 02.

                                                           Penczi Ildikó

                                                              jegyző