Újszilvás Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2014 (VII.2.) önkormányzati rendelete
a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról
Hatályos: 2020. 09. 09- 2020. 09. 09Újszilvás Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2014 (VII.2.) önkormányzati rendelete
a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról1
Újszilvás Község Önkormányzatának Képviselőtestülete Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (1) bekezdésének a) pontja, valamint Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (1) bekezdésének a) pontjában biztosított jogkörében eljárva a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 1. § (2) bekezdésében, 32. § (3) bekezdésében, 38. § (9) bekezdésében, 45. § (1), 47. § (2) bekezdésében, 50. § (3) bekezdésében és 92. §. (1) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 18. § (2) bekezdésében, 34. § (8) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:
Általános és eljárási rendelkezések
A rendelet célja
1. § A rendelet célja, hogy megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő, a szociális rászorultságtól függő pénzbeli, valamint természetben biztosított szociális ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit, garanciáit, valamint a gyermekek pénzbeli és természetbeni ellátásának forrásait, mértékét, valamint igénybevételük rendjét.
A rendelet hatálya
2. § (1) E rendeletben szabályozott szociális ellátások igénybevételének feltétele, hogy a kérelmező a támogatás megállapítására irányuló eljárás során együttműködik az Önkormányzattal.
(2) Az Szt. 6. §-ában meghatározott, az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó hajléktalan személyekre, amennyiben a hajléktalan személy az ellátás igénybevételekor nyilatkozatában Újszilvás közigazgatási területét tartózkodási helyként megjelölte.
(3) Az Szt. 7. §-ának (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében a fentiekben foglaltakon túl az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásról és bevándorlásról szóló 1993. évi LXXXVI. törvény rendelkezése szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira is.
(4) Az Szt.32/B §-ának (1) bekezdésében meghatározott időskorúak járadéka és 41. §-ának (1) bekezdésében meghatározott ápolási díj tekintetében az Európai Gazdasági Térség állampolgárára és - a Tv-ben meghatározott feltételek mellett- a harmadik államból származó hozzátartozójára.
(5) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások tekintetében az önkormányzat által nyújtott szociális ellátásokra.
A szociális rászorultság
3. § (1) Ha e rendelet másként nem szabályozza, szociálisan rászorultnak kell tekinteni azt:
a) az egyedülállót, akinek a havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, továbbá tartásra köteles és képes közeli hozzátartozója nincs;
b) akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át.
(2) Az e rendeletben szabályozott szociális ellátások igénybevételének feltétele, hogy a kérelmező minden tőle elvárhatót megtegyen, együttműködjön annak érdekében, hogy szociális problémái részben vagy egészben megoldódjanak.
Eljárási rendelkezések
4. § Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetben szociális ellátások megállapítása iránti kérelmeket a polgármesteri hivatalban lehet szóban vagy írásban előterjeszteni.
5. § (1) A kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg becsatolni.
(2) A jövedelemnyilatkozatban foglaltak igazolására az alábbiakat kell becsatolni:
a) havonta rendszeresen mérhető jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó jövedelméről szóló munkáltatói igazolást,
b) munkanélküli ellátás esetében a kérelem beadását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvényét, ennek hiányába munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolást, bankszámla kivonatot,
c) a társadalombiztosítás és nyugdíjfolyósító szervek által folyósított ellátások esetében a kérelem beadását megelőző havi szelvényt, ennek hiányában a bankszámla kivonatot,
d) vállalkozásból származó jövedelem esetén az illetékes adóhatóság igazolását, a kérelem beadását megelőző, adóbevallással már lezárt időszak jövedelméről,
e) a nem havi rendszerességgel szerzett és az alkalmi munkából származó jövedelem esetében az érintett által tett nyilatkozatot,
f) ellátás nélküli álláskereső személynek a munkaügyi szervezet igazolását az álláskeresőként való nyilvántartásba vételről.
6. § (1) A Polgármesteri Hivatal a támogatást igénylő szociális helyzetéről tájékozódik, a benyújtott igazolások ellenőrzésére környezettanulmányt folytat és abban a kérelmező életkörülményeire tekintettel vélelmezheti a család jövedelmét.
(2) Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőről, ha életkörülményeit a Polgármesteri Hivatal más ügyben vizsgálta, és nem feltételezhető azokban lényeges változás.
7. § A rendszeres ellátások folyósítása havonta utólag, kifizetése minden hónap 5.–éig, a nem rendszeres ellátások kifizetése a jogerőre emelkedéstől számított 15 napon belül a pénztárból történik. A létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében a kifizetés a döntést követően azonnal történhet a házipénztárból.
8. § A jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésével, elengedésével, a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatban az Szt. 17. §-ának figyelembevételével a hatáskörök gyakorlói döntenek.
9. § A polgármester által hozott határozatok ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a képviselőtestülethez lehet fellebbezni.
10. §
Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások
11. § Pénzbeli, természetben települési támogatás
(1) [1] Rendkívüli települési támogatásban részesíthetők kérelemre vagy hivatalból azok, akik önmaguk, vagy családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások – így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások - vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak és
a) akinek családjában az egy főre jutó jövedelem legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-a vagy
b) egyedülálló személy esetén jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legfeljebb 200%-a.
c) gyermekét egyedül nevelő személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legfeljebb 200%-a.
(2) [2] A létfenntartást veszélyeztető, vagy a rendkívüli élethelyzet különösen:
a) családot ért elemi kár,
b) a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása,
c) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásnak, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése,
d) a családban történt haláleset, betegség [U1] [U2] ,
(3) [3] A rendkívüli települési támogatás évente több alkalommal is adható folyamatosan, illetőleg külön-külön. Az egy alkalommal nyújtott rendkívüli települési támogatás legmagasabb összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át nem haladhatja meg, de legalább 3000,-Ft. A kérelemhez mellékelni kell a többletkiadásokat hitelt érdemlően bizonyító dokumentumokat.
(4) [4] A települési önkormányzat a jogosultság egyéb feltételeként a lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében a kérelmező vagy jogosult által életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartása, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítására irányuló kötelezettséget ír elő.
(5) [5] A (2) bekezdéstől eltérően az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított rendkívüli települési támogatás - mivel a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség: 60 000,-Ft - összege: 6.000,-Ft.
(6) [6] A rendkívüli települési támogatás iránti kérelem ügyében a Polgármester átruházott hatáskörben dönt.
(7) [7] Rendkívül méltánylást érdemlő esetben a polgármester a (2) bekezdésben meghatározott összeghatártól eltérhet.
(8) [8] Rendkívüli településtámogatás nyújtható:
a) élelmiszerre,
b) ruhaneműre
c) gyermek intézmények étkezési térítési díjának megfizetésére,
d) tüzelőre,
e) gyógyszerre
f) megélhetést érintő előre nem tervezhető többletkiadásra,mint korházi kezelés, temetés
(9) [9] Rendkívüli települési támogatás felhasználásáról a jogosultat el lehet számoltatni, amit a megállapító határozatban kell előírni. Ha elszámolási kötelezettségének nem tesz eleget, az elszámolás teljesítéséig az általa vagy vele közös háztartásban élő hozzátartozója által benyújtott újabb segély kérelmét el lehet utasítani.
(10) [10] Rendkívüli települési támogatás kamatmentes szociális kölcsön formájában is nyújtható.
11/A. § [14]
Egyéb pénzbeli és természetbeli támogatás
(1) Újszilvás Község Önkormányzata egyéb pénzbeli és természetbeli támogatást biztosít, iskolakezdési, óvodáztatási és gyermekvállalást ösztönző támogatás címén, amennyiben az adott költségvetési évben, a települési önkormányzatok szociális feladatainak egyéb támogatására biztosított normatíva összege erre fedezetet nyújt.
(2) Iskolakezdési támogatás
12. § [15]
Köztemetés
(1) kérelemre a polgármester a Szt. 48. §-a alapján gondoskodik a közigazgatási területén elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről a halálesetről való tudomásszerzést követő 21 napon belül, ha
a) nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy
b) az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik.
(2) A polgármester az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítési kötelezettsége alól részben vagy egészben különös méltánylást éremlő körülmények fennállása esetén mentesítheti.
13. § . [16]
14. § . [17]
15. § . [18]
Természetben nyújtott szociális ellátások
16. § [19]
Közgyógyellátás
Személyes gondoskodást nyújtó alapellátások
17. §
.
18. § . [21]
19. §
.
20. §
.
Az ellátásért fizetendő térítési díjak, kedvezmények
21. § .
(1) Az Önkormányzat a község közigazgatási területén, külterületi, valamint tanyasi lakott helyek intézményi hátrányainak enyhítése, az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz, egyes alapellátásokhoz való hozzájutás biztosítása az elszigeteltség feloldása érdekében, tanyagondnoki szolgáltatást tart fenn.
(2) A tanyagondnokok, a polgármester - távolléte esetén a jegyző - közvetlen irányításával és ellenőrzésével, önállóan végzik a feladatukat.
(3) A tanyagondnoki szolgáltatások tevékenyen segítik és együttműködnek a házi segítségnyújtást, étkeztetést, Idősek Otthona feladatát ellátó intézményekkel.
(4) A tanyagondnoki szolgálatok feladatait a 2. sz. melléklet tartalmazza.
(5) A tanyagondnoki szolgáltatást igénybe lehet venni kérelemre is, melyet a tanyagondnokoknál, vagy az önkormányzat jegyzőjénél lehet benyújtani.
(6) A Tanyagondnoki szolgálatok ellátási körzeteit a 3. számú melléklet tartalmazza.
22. §
.
Idősek Otthona
23. § . [24]
Idősek Klubja
24. §
.
25. §
.
26. §
.
27. §
.
Gyermekétkeztetés
Alapszolgáltatások
28. § (1) Az önkormányzat az étkeztetést és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást a község közigazgatási területén élők részére, társulási szerződés alapján a Ceglédi Kistérségi Szociális Szolgáltató és Gyermekjóléti Központ útján biztosítja.
(2) A szociális étkeztetés és házi segítségnyújtás térítési díjat a Ceglédi Többcélú Kistérségi Társulás személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások szabályairól szóló rendeletének melléklete tartalmazza.
(3) Az önkormányzat a családsegítés és a gyermekjólét körébe tartozó feladatait a Ceglédi Kistérségi Szociális Szolgáltató és Gyermekjóléti Központ alkalmazásában lévő külön jogszabályban meghatározott képesítési előírásoknak megfelelő családsegítő és gyermekjóléti megbízott útján látja el.
Záró rendelkezések
29. §
.
[U1]
[U2]
A rendelet a 2010. évi CXXX. törvény 12/B. §-a alapján hatályát vesztette 2020. szeptember 10. napjával.