1. § A rendelet hatálya kiterjed a Dömsöd Nagyközségi Önkormányzat tulajdonában álló valamennyi lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre (továbbiakban: lakás, illetve helyiség).

2. § (1) A lakások és helyiségek bérbeadásának jogát az e rendeletben megállapított eltérésekkel a polgármester, elidegenítésének jogát a képviselő-testület gyakorolja.

(2) Ahol a törvény a felek megállapodására utal, ott a megállapodás jogszabályban nem szabályozott tartalmát a bérbeadó részéről a polgármester határozza meg.

(3) Önkormányzati lakás csak lakás céljára adható bérbe.

(4)¹ Önkormányzati lakás bérleti joga kizárólag másik lakás bérleti vagy tulajdonjogára cserélhető.

(5) Az egy háztartásban életvitelszerűen együtt lakó közeli hozzátartozók egyidejűleg több különböző bérlakásra nem köthetnek bérleti szerződést.

3. § Önkormányzati lakásra vonatkozó bérleti jogviszony az alábbi jogcímeken létesíthető:

4. § (1)² Önkormányzati lakás piaci alapon csak olyan személynek adható bérbe vállalja, hogy a bérleti jogviszony létrejöttét követően annak fennállása alatt a lakásba beköltözik, és életvitelszerűen ott lakik, továbbá sem ő sem pedig a vele együttköltöző személy(ek) nem rendelkezik Dömsödön beköltözhető lakás tulajdonjogával vagy haszonélvezeti jogával.

(2) Önkormányzati lakás piaci alapon pályázat útján határozatlan vagy határozott időre, illetve meghatározott feltétel bekövetkeztéig adható bérbe. A pályázati eljárást mellőzhető a 6. § (3) bekezdésében meghatározott körülmény esetén.

(3) Bérlő a bérleti szerződés megkötésekor köteles a lakás megállapított két havi lakbérének megfelelő összegű óvadékot nyújtani Bérbeadónak.

(4) Bérbeadó az óvadékot a bérleti jogviszony fennállása alatt nem használhatja, azonban a bérleti szerződés megszűnése esetében a bérleti jogviszonyból eredő bérlővel szemben fennálló követelését az óvadékból közvetlenül kielégítheti.

(5)³

(6) A bérleti szerződés megszűntét követő 30 napon belül bérlő köteles a lakást elhagyni a vele együtt élőkkel együtt.

4/A. §⁴ (1) A bérlő lakásának 50%-át meg nem haladó részét lakás céljára, a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával legfeljebb egy évi időtartamra albérletbe adhatja, ha a bérlő és a vele jogszerűen együtt élő személyekre az albérletbe adni kívánt területeken kívül személyenként legalább 6 m 2 lakószoba-terület jut.

(2) Egy szobás lakás albérletbe nem adható.

(3) Az albérleti szerződést írásba kell foglalni és a bérbeadói hozzájárulás megszerzése céljából előzetesen kell a bérbeadóhoz benyújtani.

(4) A bérlő lakásbérleti jogviszonyának megszűnésével az albérleti jogviszony is megszűnik, az albérlő elhelyezéséről önmaga köteles gondoskodni.

(5) A lakásbérleti jogviszony folytatására az albérlő az albérleti szerződés alapján nem jogosult.

(6) Az (4)-(5) bekezdésekben foglaltakat az albérleti szerződésnek, illetőleg a bérbeadói jognyilatkozatnak tartalmaznia kell. (7) A lakás bérlője ágybérletet nem létesíthet.

5. § (1) A meghatározott feltételek szerinti pályázatot a bérbeadó írja ki. A pályázat esetén biztosítani kell a nyilvánosságot, ennek érdekében a pályázatot meg kell jelentetni a helyi újságban és ki kell függeszteni a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján.

(2) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

(3) A pályázatot írásban kell benyújtani a rendelet 1. sz. mellékletében meghatározott formanyomtatványon .

6. § (1)⁶ Önkormányzati bérlakás szolgálati jelleggel annak adható bérbe, aki az önkormányzatnál vagy más a településen illetve annak érdekében közfeladatot ellátó szervnél munkajogviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati vagy szolgálati jogviszonyban (továbbiakban: foglalkoztatási jogviszony) áll.

7. § (1) Az önkormányzati lakás szociális jelleggel történő bérbeadása céljából az önkormányzat minden évben lakásigénylési névjegyzéket készít.

(2) Szociális helyzet alapján történő bérbeadás esetén, a bérleti jogviszonyt megalapozó szociális körülményei időtartamára, de legfeljebb öt évre szóló határozott idejű szerződést kell kötni a bérlővel.

(3) Amennyiben a határozott időre szóló bérleti szerződés lejáratának időpontjában a bérlő jövedelmi, vagyoni viszonyai változatlanul megfelelnek az e rendeletben meghatározott feltételeknek, akkor kérelmére vele öt évre újabb bérleti szerződést lehet kötni.

(4) A bérleti szerződés lejártával a bérlő 30 napon belül elhelyezési igény nélkül köteles a lakást elhagyni a vele együtt élőkkel együtt.

8. § (1) Az önkormányzati bérlakás szociális jellegű bérletére vonatkozó igényeket a Polgármesteri Hivatalban kell benyújtani.

(2) Az igényt írásban kell benyújtani a rendelet 2. sz. mellékletében meghatározott formanyomtatványon .

9. § (1) A szociális jelleggel bérbe adott önkormányzati lakások bérbeadása során érvényesítendő szociális, jövedelmi, vagyoni és személyi feltételek a következők:

(2) Szociális jelleggel önkormányzati lakás annak a személynek is bérbe adható, aki az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek nem felel meg feltéve, hogy az épitésügyi hatóság jogerős határozata szerint a tulajdonában, birtokában lévő lakás céljára szolgáló ingatlan műszaki, vagy közegészségügyi szempontból lakhatásra alkalmatlan.

(3) Szociális jelleggel általában a kérelmező lakásigénye mértékének felső határát meg nem haladó szobaszámú lakás adható bérbe, így:

10. § (1) Az önkormányzati lakás bérlőjének halála esetén az a személy akit a törvény alapján a bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogadhat be a lakásba, a lakásbérleti jogviszony folytatására jogosult, ha a bérlő őt bizonyíthatóan a lakásba befogadta és a bérlő halálakor életvitelszerűen a lakásban lakott, továbbá a bérlakás jellegének megfelelő e rendeletben meghatározott feltételeknek megfelel.

(2) Az önkormányzati lakás bérlőjének halála esetén a lakásban visszamaradt eltartó a lakásbérleti jogviszony folytatására akkor jogosult, ha:

(3) A tartási szerződéshez történő hozzájárulást a bérbeadó megtagadhatja, ha a szerződő felek életkora vagy egyéb körülményei (jövedelmi, vagyoni, személyi körülmények) alapján a bérlő tartásra nem szorul, ill. az eltartó a tartásra nem képes.

11. § (1) Az önkormányzati lakásba a bérlő házastársán, gyermekén, befogadott gyermekének gyermekén valamint szülőjén kívül más személyt csak a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.

(2) A befogadáshoz történő hozzájárulás iránti kérelmet írásban a polgármesteri hivatalban kell benyújtani.

(3) A kérelemhez csatolni kell :

(4) A befogadáshoz szükséges nyilatkozatot a polgármester adja.

12. § (1) A piaci alapon, szociális jelleggel, továbbá szolgálati jelleggel bérbe adott lakások ténylegesen fizetendő lakbérét az e rendeletben meghatározottak szerint kell megállapítani.

(2) A szociális jelleggel bérbeadott lakások lakbérét a szociális helyzetre, a szolgálati lakások lakbérét költségelven, míg a piaci alapon bérbeadott lakások lakbérét piaci alapon kell meghatározni.

(3) A törvény 34. §-a alapján megállapított lakbéreket e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

(4)⁹ Az önkormányzat a lakbéreket minden évben a költségvetés elfogadásáig felülvizsgálja.

(5) Ha a piaci alapon bérbeadott lakás bérlője az önkormányzat kötelező feladatának ellátásában vesz részt a szerződéskötéskor a polgármester a Gazdasági és Műszaki Fejlesztési Bizottság véleménye alapján a lakásra e rendeletben megállapított lakbért 50%-ig terjedő mértékben csökkentheti. Ez a rendelkezés nem alkalmazható a 6. § (3) és (4) bekezdéseiben meghatározott esetekben.

13. § (1) Lakbértámogatásra jogosult az a szociális jelleggel bérbeadott önkormányzati bérlakás bérlője, ha:

(2) Bérlőtársak esetén csak egy bérlő jogosult az lakbértámogatás igénybevételére.

14. § (1) A lakbértámogatás mértéke:

(2) A jogosult fizetendő lakbérét a részére megállapított lakbértámogatás összegével csökkenteni kell.

15. § (1) a lakbértámogatásra vonatkozó igényeket a Polgármesteri hivatal Szociális csoportjánál kell benyújtani.

(2) A lakbértámogatásra irányuló igényeket a népjóléti bizottság bírálja el.

(3) A lakbértámogatást a jogosult részére 1 év időtartamra kell megállapítani.

(4) A lakbértámogatásra való jogosultságot minden év január 31-ig felül kell vizsgálni.

16. § (1) Az e rendeletben szabályozott bérleti jogviszony írásbeli bérleti szerződés alapján jön létre.

(2) A felek jogaira és kötelezettségeire a vonatkozó jogszabályokon kívül a felek között írásban megkötött megállapodás (továbbiakban: bérleti szerződés) az irányadó. A bérleti szerződés minimális tartalma:

17. § Aki érvényes bérleti szerződés nélkül, a bérbeadó hozzájárulása nélkül a lakást használja, illetve a bérleti szerződés megszűnését követően a rendeletben foglalt lakáselhagyási kötelezettségének nem tesz eleget (továbbiakban: jogcím nélküli lakáshasználó) lakáshasználati díjat köteles fizetni az alábbiak szerint:

18. § (1) Bérbeadhatók azok az önkormányzati tulajdonban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek (továbbiakban: helyiségek), amelyek üresek, bérleti joggal nem terheltek.

(2) A helyiségek csak határozott időre, maximum 10 évre adhatók bérbe, a bérlő előbérleti joga a bérleti szerződésben kiköthető.

(3) Az üresen álló helyiségeket nyilvános pályázat útján kell bérbe adni.

(4) A pályázatot a helyi újságban és a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján kell közzétenni.

(5) A pályázati kiírásnak az alábbiakat kell tartalmaznia:

19. § (1) A felek a helyiség bérletéről legfeljebb 10 éves határozott idejű írásbeli bérleti szerződést kötnek, mely bérleti szerződés annak lejárta előtt két alkalommal legfeljebb újabb 10 évvel meghosszabbítható.

(2) A bérleti szerződés minimális tartalmára a 16. § (2) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(3) A bérleti szerződés megkötésekor kialakult bérleti díjat a felek az inflációs ráta figyelembevételével a bérlet időtartama alatt évente módosíthatják.

20. § (1) Önkormányzati tulajdonú lakást elidegenítésre - az önkormányzat vagyonrendeletével összhangban- határozatával a képviselő-testület jelölhet ki.

(2) Az első adásvételi szerződés megkötését megelőzően -az egylakásos, illetőleg az egy helyiségből /helyiségcsoportból / álló épület kivételével- az épületet társasházzá kell alakítani.

(3) A társasház alapító okirat tervezetének előkészítésében a leendő tulajdonosokat be kell vonni

(4) A szolgálati jelleggel bérbe adott önkormányzati lakások nem értékesíthetők.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott lakások elidegenítése esetén előzetesen a szolgálati jelleget meg kell szüntetni a vagyonrendelet módosításával.

(6) Értékesíteni kívánt lakások vételárát a képviselő-testület szakértői értékbecslés alapján határozza meg.

(7) Az elővásárlási jog jogosultja által történő vásárlás esetén a törvény 52. §.(1) bekezdés a)-e) pontjaiban meghatározott szempontok figyelembe vételével kell felértékeltetni a lakást. A vételárból levonásra kerül a bérlő által a lakásra fordított és meg nem térített értéknövelő beruházások összege. A beruházásokat hivatalos számlákkal igazolni kell. A lakottság tényét 10 % csökkentő tényezővel kell megállapítani.

(8) Az önkormányzati bérlakást harmadik személynek a törvény rendelkezéseivel összhangban pályázat útján értékesíti. Ebben az esetben a vételár a legmagasabb vételárajánlat, de minimum a szakértői értékbecslés alapján megállapított érték.

(9) A pályázati kiírást az önkormányzat lapjában, és a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján kell közzétenni.

(10) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

22. § (1) Az önkormányzat a nem lakás céljára szolgáló helyiségek értékesítésénél a bérlakások pályázat útján történő értékesítésére vonatkozó szabályokat alkalmazza, az e §-ban foglalt kivétellel.

(2) A nem lakás céljára szolgáló helyiség értékesítése esetén a képviselő-testület döntése szerint részletvétel alkalmazható a vételár minimum 50 %-át azonban az adásvételi szerződés megkötésével egyidejűleg meg kell fizetnie a vevőnek. A fennmaradó vételárrészlet vonatkozásában a képviselő-testület döntése szerint a Ptk. szerinti, ill. jegybanki alapkamatot kell kikötni.

23. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő lakóépületeknek (a bennük lévő lakások és azokhoz tartozó nem lakás céljára szolgáló helyiségek) elidegenítésből származó-lakástörvény 62. §./5/ bekezdése szerint csökkentett- teljes bevételét elkülönített számlán kell elhelyezni.

(2) Az (1) bekezdésben említett bevételt csak az önkormányzat tulajdonában lévő lakóépületeinek felújítására és azzal együtt végzett korszerűsítésére, továbbá új lakás építésére, vásárlására lehet felhasználni.

(3) A Képviselő-testület minden évben - az éves költségvetési rendelet részeként- meghatározza és jóváhagyja az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és helyiségek korszerűsítését, felújítását szolgáló tervet.

24. § (1) A rendelet 2006. március 31. napján lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Dömsöd Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2000. (VI.7.) rendelet hatályát veszti.

(3) E rendeletben használt fogalmakra a többsz. mód. 1993. évi LXXVIII. tv. értelmező rendelkezéseit, továbbá az 1997. évi LXXVIII. tv. és az OTÉK, valamint a z 1993. évi III. tv. fogalommeghatározásait kell alkalmazni.

(4) Az önkormányzati bérlakások jegyzékét és a rájuk vonatkozó lakbéreket a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

(5) Az lakbérszámításra vonatkozó rendelkezéseket 1994. január 1-én fennálló határozatlan időre szóló szerződések esetén - ha a bérlő 2006. március 31-én nyugdíjas vagy nyugdíjszerű ellátásban részesül - úgy kell alkalmazni, hogy a lakbér összege a szerződés megszűnéséig, de legfeljebb a bérlő haláláig csak a költségelven bérbe adott lakás lakbérének mértékéig emelhető.