1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed az önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyonra (a továbbiakban önkormányzati vagyon), beleértve:

2. § (1) E rendelet szabályait a Dömsöd Nagyközségi Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletéről, a lakbérek mértékéről, valamint az elidegenítésük szabályairól szóló 5/2006.(III.31.) rendeletben, továbbá a közterületek használatáról szóló 20/2003.(XII.18.) rendeletben nem szabályozott kérdésekben is alkalmazni kell.

(2) A közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó eljárásokra a közbeszerzési törvény szabályai az irányadók.

3. § Az önkormányzati vagyon áll:

4. § (1) Az önkormányzat vagyona forgalomképesség alapján lehet:

(2) A forgalomképtelennek besorolt önkormányzati vagyontárgy, illetve vagyonrész nem elidegeníthető, nem megterhelhető, vállalkozásba, gazdasági társaságba nem vihető.

5. § Az önkormányzat törzsvagyona forgalomképtelen, illetve korlátozottan fogalomképes lehet.

6. § Az önkormányzat üzleti vagyona körébe a forgalomképes vagyonelemek tartoznak.

7. § Az önkormányzat törzsvagyonába azok a vagyonelemek tartoznak, amelyek közvetlenül kötelező önkormányzati feladatkör ellátását és hatáskör gyakorlását szolgálja, és amelyet:

8. § (1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát a következő vagyonelemek jelentik:

9. § (1) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyonát a következő vagyonelemek jelentik:

10. § Az önkormányzat üzleti vagyonát jelenti mindazon vagyon, amely nem tartozik az önkormányzat törzsvagyonába.

11. § Az önkormányzat üzleti vagyona forgalomképes.

12. § (1) A helyi önkormányzatot - a jogszabályban meghatározott eltérésekkel - megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.

(2) A helyi önkormányzat jogi személy. Az önkormányzatot megillető tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos feladatok és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg.

(3) A képviselő-testületet a polgármester képviseli.

(4) A képviselő-testület a (2) bekezdésben megjelölt hatásköreit az e rendeletben meghatározottak szerint a polgármesterre ruházza.

(5) A tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos feladatok és hatáskörök pontos meghatározását e rendelet tartalmazza.

13. § (1) Vagyont értékesíteni 2 millió forint értékhatár felett csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.

(2) A versenyeztetést lebonyolításának szabályait e rendelet IV. fejezete tartalmazza.

(3) A képviselő-testület döntése alapján a 2 millió forint vagyoni értéket meg nem haladó vagyon értékesítésére is e rendelet IV. fejezetének szabályai az irányadók.

(4) Nem lehet értékesíteni az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona körébe sorolt vagyont.

(5) Feltételekkel lehet értékesíteni - a 9. § (2) bekezdésben meghatározottak szerint - az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona körébe sorolt vagyont.

(6) Az üzleti vagyon az alábbiak szerint értékesíthető:

14. § Az önkormányzat vagyonát ingyenesen átruházni csak törvényben meghatározott esetekben és módon lehet.

15. § (1) A helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyon - a nemzeti vagyonról szóló CXCVI. tv. 6. § (2) és (3) bekezdésben és a 14. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel - nem idegeníthető el, vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom kivételével nem terhelhető meg, azon osztott tulajdon nem létesíthető. Ezen tilalom a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyonba tartozó javak teljes terjedelme tekintetében fennáll.

(2) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként meghatározott vagyonelem az erről rendelkező jogszabály erejénél fogva elidegenítési és - vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom kivételével - terhelési tilalom, valamint osztott tulajdon létesítésének tilalma alatt áll.

16. § Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona a 9. § (2) bekezdésében rögzítettek alapján, valamint az önkormányzat képviselő-testülete döntése alapján terhelhető meg.

17. § Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyona megterhelhető. A vagyon megterhelése - értékhatár nélkül - a képviselő-testület joga.

18. § (1) Az önkormányzat saját felelősségére vállalkozási tevékenységet folytathat. A vállalkozás folytatására az önkormányzati intézmény vonatkozásában kizárólag a költségvetési alapokmány (alapító okirat) szerint kerülhet sor.

(2) Az önkormányzat vállalkozási tevékenysége a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti.

(3) Az önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.

19. § Az önkormányzat forgalomképtelen vagyona vállalkozásba nem vihető be.

20. § Az önkormányzat korlátozottan fogalomképes vagyona a 9. § (2) bekezdésében, valamint az alábbiakban meghatározott feltételek betartása mellett vihető be vállalkozásba:

21. § Az önkormányzat üzleti vagyona vállalkozásba vihető.

22. § Az önkormányzat vagyonának vállalkozásba viteléről értékhatártól függetlenül az önkormányzat képviselő-testülete dönt.

23. § (1) Az önkormányzat a vagyonátadási törvények alapján vagyonával a működtető gazdasági társaságok tagjává vált.

(2) Az önkormányzat vagyona megjelenik részvény, üzletrész, esetleg vagyoni betét formájában.

24. § Az önkormányzat a kötelező feladatainak ellátására gazdasági társaságban részt vehet. Betéti társaságnak csak kültagja lehet.

25. § A vállalkozással kapcsolatos minden jogosítványt, beleértve a részesedésekkel (részvények, üzletrészek, vagyoni betétek) kapcsolatos döntéseket a képviselő-testület hozza meg.

26. § (1) A képviselő-testület a helyi önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyonra a nemzeti vagyonról szóló törvény és a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései szerint az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet.

(2) Vagyonkezelői jog önkormányzati lakóépületre és vegyes rendeltetésű épületre, társasházban lévő önkormányzati lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre kizárólag a helyi önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezettel, vagy annak 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezettel létesíthető, és kizárólag általuk gyakorolható.

(3) A vagyonkezelési szerződésnek a gazdálkodó szervezet tulajdonosi szerkezetében történő tulajdonos változás miatti megszűnésének esetére a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározottak az irányadók.

27. § Vagyonkezelési szerződés versenyeztetés nélkül köthető a nemzeti vagyonról szóló törvényben foglalt rendelkezések betartásával az ott meghatározott személyekkel.

28. § (1) A vagyonkezelő köteles évente egyszer a tárgyévet követő év február 15-éig a vagyonkezelésébe adott ingatlanvagyon tárgyévi változásairól az Önkormányzat ingatlanvagyon-kataszter vezetésével megbízott szervezeti egységnek a megfelelő bizonylatokat, dokumentumokat átadni.

(2) Amennyiben a vagyonkezelésbe átadott vagyon, illetve annak meghatározott eleme bármely okból alkalmatlanná válik a vagyonkezelő által vállalt közfeladat ellátására, illetve a feladat ellátására való szükségessége megszűnik, a vagyonkezelő köteles a polgármester 8 napon belül értesíteni.

(3) A vagyonkezelő köteles az azonnali hatályú felmondás esetén a kezelt vagyon azonnali birtokba adására, oly módon, hogy szükség esetén biztosítsa az Önkormányzat részére a közfeladat folyamatos ellátásához a saját személyi és tárgyi infrastruktúráját.

(4) A kezelt vagyon pótlására, bővítésére, felújítására való jogokat – kötelezettségeket a felek megállapodása határozza meg.

(5) A vagyonkezelő köteles az Önkormányzat által a vagyonkezelésbe átadott vagyonra az Önkormányzat által meghatározott biztosítási kategóriákra biztosítási szerződést kötni és az ellenértéket megfizetni.

(6) A vagyonkezelő köteles valamennyi közérdekű adatszolgáltatásra (statisztikai jelentés, stb.), melyet vagy közvetlenül, vagy az Önkormányzat rendelkezésére bocsátásával tesz meg.

(7) A vagyonkezelői szerződésnek tartalmaznia kell a számviteli adatszolgáltatás tartalmát, formáját és határidejét.

29. § (1) A vagyonkezelésbe átadott vagyon birtokba előtt:

30. § A vagyonkezelési feladatokhoz kapcsolódóan szükségessé váló engedélyeztetési eljárás szabályai:

31. § (1) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyon eszközeiről olyan elkülönített nyilvántartást köteles vezetni, amely tételesen tartalmazza azok könyv szerinti bruttó és nettó értékét, az elszámolt értékcsökkenés összegét, az azokban bekövetkezett változásokat.

(2) A vagyonkezelő a vagyonkezelésébe vett vagyon használatából, működtetéséből származó bevételeit, illetve közvetlen költségeit és ráfordításait elkülönítetten köteles nyilvántartani oly módon, hogy az a saját vagyonnal folytatott vállalkozási tevékenységéből származó bevételeitől, költségeitől és ráfordításaitól egyértelműen elhatárolható legyen.

32. § (1) A vagyonkezelői jogot, a vagyonkezelési szerződésben meghatározott jogok, kötelezettségek teljesítését az Önkormányzat a polgármester útján évente ellenőrzi.

(2) A vagyonkezelő a tulajdonosi ellenőrzést köteles tűrni, az ellenőrzés érdekében kötelezhető minden közérdekből nyilvános adat, valamint - az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezéseit nem sértő - az önkormányzati vagyonra és vagyonkezelésre vonatkozó adat szolgáltatására és okirat bemutatására.

(3) A képviselő-testület azonnali intézkedését nem igénylő esetekben a polgármester köteles a képviselő-testületet évente tájékoztatni az ellenőrzés eredményéről.

33. § (1) Az önkormányzati vagyon használat, illetve hasznosítás jogát átengedni az e rendelet IV. fejezetében szabályozott pályáztatás útján a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezéseinek betartásával lehet.

34. § A használat és a hasznosítási jog átadása ellenérték fejében, vagy kizárólag közfeladat ellátása céljából a közfeladat ellátáshoz szükséges mértékben ingyenesen történhet.

35. § Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának használati, illetve hasznosítási jogát átengedni csak az alábbi módon és esetekben lehet:

36. § Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának használati, illetve hasznosítási jogát - a 9. § (2) bekezdésben meghatározott feltételek megtartása mellett – átengedni:

37. § Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonának használati, illetve hasznosítási jogát - ideiglenesen - át lehet engedni:

38. § (1) Az önkormányzat vagyona társulásba vihető.

(2) Az önkormányzat társulásba vitt vagyonát a társuló helyi önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani. A vagyonszaporulat a társult helyi önkormányzatok közös vagyona és arra – az önkormányzatok eltérő szabályozása hiányában – a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(3) A társulás ingatlanvagyonának felújítása és fejlesztése a társuló önkormányzatok képviselő-testületének döntése alapján történik.

39. § Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona társulásba nem vihető be.

40. § Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona körébe sorolt vagyonelemek közül az alábbiak vihetőek társulásba:

41. § Az önkormányzat forgalomképes egyéb vagyona társulásba vihető.

42. § (1) Az önkormányzat az ideiglenesen feleslegessé vált pénzeszközeiből értékpapírt vásárolhat.

(2) Az 1 millió forint feletti értékpapír vásárláskor a képviselő-testület dönt arról, hogy milyen megnevezésű, címletezésű és lejáratú értékpapír kerüljön megvásárlásra.

(3) Az 1 millió forint feletti, meglévő értékpapírok értékesítéséről, az értékesítés módjáról, feltételeiről a képviselő-testület dönt.

(4) Felhatalmazást kap a polgármester az 1 millió forintot meg nem haladó értékpapír-forgalom (eladás és vétel) lebonyolítására, azzal a megkötéssel, hogy arról a képviselő-testületet a soron következő képviselő-testületen írásban tájékoztatja.

43. § (1) Az önkormányzat követeléseiről – mint az önkormányzati vagyon részéről – való lemondás joga:

(2) A polgármester az (1) bekezdés b) és c) pontja szerint hozott döntéseiről a soron következő ülésen írásban tájékoztatja a képviselő-testületet.

44. § (1) A 36. § (1) bekezdésében meghatározott követelésről csak akkor lehet lemondani, ha:

(2) A polgármester az e rendeletben hatáskörébe utalt önkormányzati követelésről való lemondás jogát az (1) bekezdés a) pontját figyelembe véve gyakorolja.

(3) A követelésről való lemondás történhet az egész követelésre, valamint a követelés egy részére vonatkozóan.

45. § (1) Az önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletet csak a stabilitási törvényben előírt szabályok alkalmazásával köthet. A hitel felvételével, a meglévő hitelek törlesztésével, valamint a kötvény kibocsátással kapcsolatos rendelkezéseket az önkormányzat költségvetési rendelete állapítja meg.

(2) Az önkormányzat a költségvetési rendeletében dönt arról, hogy milyen beruházásokat, felújításokat valósít meg, s rendelkezik azok pénzügyi fedezetéről és szükség esetén a beruházásokkal, felújításokkal kapcsolatos rendről is.

(3) A költségvetési rendelet megalkotását, illetve módosítását megelőzően az 1 millió forint értékhatárt meghaladó beruházások és felújítások tekintetében a Képviselő-testület Gazdasági, és Műszaki-Fejlesztési Bizottsága pénzügyi tervet készít, melyet a képviselő-testületnek határozattal kell elfogadnia. Amennyiben a beruházás, ill. felújítás önkormányzati intézmény vagyonkezelésében lévő vagyont érint, az intézményvezető véleményét is ki kell kérni a tervezéshez.

(4) A (3) bekezdés szerinti pénzügyi tervben ki kell térni a beruházásokhoz, ill. felújításokhoz szükséges források formáinak meghatározására, továbbá prognosztizálni kell legalább 5 éves időtartamra a beruházással létrejött vagyon kezelésével összefüggő költségvetési kiadásokat.

46. § (1) Az önkormányzat számára más személy, illetve szerv által ellenérték nélkül juttatott (a továbbiakban térítés nélkül kapott) 500.000 forint piaci, illetve becsült értéket elért vagyon elfogadásáról a képviselő-testület dönt.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott összeghatárt el nem érő térítés nélkül kapott, illetve felajánlott vagyon elfogadásáról a képviselő-testület itt adott felhatalmazása alapján a polgármester dönt; aki köteles e tárgyban hozott döntéséről a képviselő-testületet annak soron következő ülésén írásban tájékoztatni.

(3) A térítés nélkül kapott, illetve felajánlott vagyon elfogadásának feltétele, hogy az önkormányzat tudja teljesíteni az elfogadott vagyonnal kapcsolatos kötelezettségeket, s ezen kötelezettség teljesítése likviditási problémát ne okozzon, és ne zavarja az önkormányzati feladatok ellátását.

47. § Az önkormányzat a kötelező és a vállalt feladatainak ellátására intézményt alapíthat.

48. § Az intézmény a használatába kapott ingatlanokat és ingókat - az alapfeladata sérelme nélkül - bevételei növelésére fordíthatja.

49. § A képviselő-testület felhatalmazza - a gazdálkodásának megszervezése tekintettel - az önállóan gazdálkodó költségvetési szervnek besorolt intézmény /továbbiakban: intézmény/ vezetőjét az alábbiakban nevesített feltételek mellett egyes vagyonkezelési jogok gyakorlására:

50. § (1) A gazdálkodása megszervezésére tekintettel részben önállóan működő és gazdálkodónak besorolt intézmény vagyonkezelési feladatai az önállóan működő intézmény, valamint a gazdálkodásának vitelére kijelölt önállóan működő és gazdálkodó intézmény közötti - a képviselő-testület által az alapító okirat mellékleteként jóváhagyott - megállapodás szerint alakulnak.

(2) Az önállóan működő intézmény az előirányzatok feletti rendelkezési jogának megfelelően gyakorolhatja a 49. § pontban rögzítet vagyonkezelési jogokat.

51. § A közös alapítású és fenntartású intézmények vagyona feletti rendelkezési jogokat az alapítók és fenntartók között létrejött megállapodás rendezi.

52. § Az önkormányzat tulajdonába tartozó vagyonelemekről kormányrendeletben meghatározott módon nyilvántartást kell vezetni. Az önkormányzati vagyonnyilvántartás folyamatos vezetéséért, az adatok hitelességéért a jegyző felelős.

53. § Az önkormányzat a vagyonát jogszabályban meghatározott módon köteles nyilvántartani, értékelni.

54. § (1) Az éves zárszámadáshoz a vagyonállapotról vagyonkimutatást kell készíteni.

(2) A vagyonkimutatás az önkormányzat vagyonának a költségvetési év zárónapján (december 31-én) meglevő aktuális állapotát mutatja. Alapvető célja a vagyon, azon belül is elkülönítve a forgalomképtelen és a korlátozottan forgalomképes törzsvagyon számbavétele.

(3) A vagyonkimutatás szerkezetét és tartalmát jelen rendelet 2. számú melléklete határozza meg.

55. § (1) A pályázati eljárás során a kiíró valamennyi ajánlattevő pályázó számára egyenlő esélyt köteles biztosítani az ajánlat megtételéhez szükséges információhoz jutás és a pályázat során alkalmazott versenyfeltételek tekintetében (esélyegyenlőség elve).

(2) A pályázati eljárás során a kiíró köteles a pályázati eljárásban résztvevők számára teljes nyilvánosságot biztosítani A nyilvánosság elvét a kiíró akkor is köteles biztosítani, ha a versenyeztetés zártkörű eljárásban történik. A nyilvánosság elve alapján valamennyi pályázónak biztosítani kell az ajánlattételhez szükséges adatokat és információkat, amennyiben nem az sért üzleti titkot, hogy a pályázónak lehetősége nyíljék a megalapozott ajánlattételre (nyilvánosság elve).

(3) A kiíró a pályázati felhívás közzététele után, ill. zártkörű (meghívásos) pályázat kiírása esetén azt követően, hogy a hirdetményt a pályázatra meghívottakkal közölték, a meghirdetett pályázati feltételeket köteles tiszteletben tartani, köteles betartani az előre meghirdetett pályázati rendet, köteles megőrizni a kiírással és az értékeléssel kapcsolatos döntési folyamat tisztaságát (a verseny tisztaságának elve).

56. § (1) A pályázat nyilvános vagy zártkörű (meghívásos) lehet.

(2) A pályázati eljárás általában nyilvános.

57. § (1) A pályázat benyújtására vonatkozó határidőt olyan határidőre, vagy határnapra kell megállapítani, hogy a közzététel és a pályázat benyújtása határnapja között legalább 15 naptári nap különbség legyen. A pályázat benyújtására vonatkozó határidő egy alkalommal legfeljebb 15 naptári nappal meghosszabbítható.

(2) A pályázati felhívásban közölt, a döntéshozatal során alkalmazandó pályázati feltételeket a kiíró nem változtathatja meg kivéve, ha a pályázat benyújtására vonatkozó határidőt meghosszabbította.

58. § (1) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:

59. § (1) A kiíró a pályázati felhívást a pályázatok benyújtásának napjáig visszavonhatja. Ezt a döntését köteles a pályázati felhívás közzétételére vonatkozó szabályoknak megfelelően közzétenni, ill. zártkörű pályázat esetén az ajánlattevőket haladéktalanul értesíteni.

(2) A pályázati kiírásban, vagy dokumentációban közölt feltételek nem teljesítése, vagy nem megfelelő teljesítése, továbbá adatszolgáltatási, vagy az eljárási rend alapján meghatározott egyéb kötelezettség súlyos megszegése esetén a pályázót ki kell zárni az eljárásból.

60. § (1) Az ajánlattevő a benyújtásra nyitva álló határidő alatt bármikor visszavonhatja ajánlatát.

(2) Az ajánlattevő nem igényelhet térítést a kiírótól az ajánlata elkészítéséért.

61. § (1) A pályázatra benyújtott ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő részletes nyilatkozatát különösen:

62. § (1) Amennyiben a kiíró a pályázatban meghatározott borítékbontást, abban az esetben a lezárt borítékban érkezett pályázatok átvételének időpontját az átvevő rávezeti a borítékra, egyúttal igazolja az átvétel tényét.

(2) A pályázatok bontásánál a kiíró képviselője, az ajánlattevők, valamint esetlegesen a verseny tisztaságát biztosító közjegyző lehet jelen.

(3) A kiíró képviselője az ajánlatok felbontását követően felvilágosítást kérhet a pályázóktól annak érdekében, hogy a pályázatok értékelése, ill. összehasonlítása jobban elvégezhető legyen. Ez nem eredményezheti az ajánlatban megfogalmazott pénzbeli, értékbeli vállalások, lényeges állítások megváltoztatását. A borítékbontásról jegyzőkönyvet kell készíteni.

(4) Az ajánlatok értékelése előtt a kiíró köteles meggyőződni a pályázó megbízhatóságáról.

63. § (1) A kiíró a vételár, ill. egyéb ellenszolgátatás tekintetében árverést tart, ha a kiírásban meghatározott cél kizárólag a lehető legmagasabb vételár, ill. ellenszolgáltatás elérése.

(2) Az árverésre a képviselő-testület ülésén kerül sor, ahová meg kell hívni az elővásárlási jog, ill. az előbérleti jog jogosultját.

64. § (1) Az 63. §-ban meghatározottaktól eltérő pályázat esetén a képviselő-testület az érvényes ajánlatok közül a Gazdasági és Műszaki-fejlesztési Bizottság javaslatát figyelembe véve a legkedvezőbb ajánlatot tevővel köt szerződést.

(2) Azt, hogy melyik ajánlat a legkedvezőbb, az eset összes körülményeinek alapos mérlegelésével kell eldönteni.

65. § A képviselő-testület minősített többségű döntésével e fejezet szabályainak alkalmazását rendelhet el, a közbeszerzésekről szóló törvény hatálya alá nem tartozó önkormányzati beruházásokra, szolgáltatás igénybe vételére, ill. beszerzésekre.

66. § (1) A vagyon értékének meghatározásakor általában az adott vagyonnak az önkormányzat könyvviteli nyilvántartásában szereplő értékét kell alapul venni.

(2) Az ingatlan vagyon értékesítése esetén minden alkalommal, egyéb vagyon értékesítésekor (beleértve az értékpapírokat is) az 1 millió forint feletti vagyon tekintetében a vagyon piaci értékének meghatározása érdekében szakértő bevonása szükséges. Amennyiben a szakértő által meghatározott vagyoni érték magasabb, mint a könyvviteli nyilvántartásokban kimutatott érték, úgy az előbbi értéket kell alapul venni az értékesítéssel kapcsolatos jogok gyakorlásakor.

(3) Apport gazdasági társaságba való bevitelekor a vagyon piaci értékét szakértő bevonásával kell megállapítani és a piaci értéken kell a vállalkozásba vinni.

(4) A használat vagy hasznosítási jog átengedésekor az ellenérték meghatározásakor 5 millió forint érték felett a használat vagy hasznosítási jog piaci értékének meghatározása érdekében szakértő bevonása szükséges.

67. § Az e rendeletben foglalt előírások teljesítéséről, különös tekintettel a tulajdonosi jogok gyakorlása e rendeletnek való megfelelőségéről évente legalább egy alkalommal az éves költségvetési beszámolóval egyidejűleg, könyvvizsgáló bevonásával célellenőrzést kell tartani. Az ellenőrzés megállapításai alapján a polgármester írásban tájékoztatja a Képviselő-testületet.

68. § (1) Ezen rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, a rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 8/2001. (VIII.16.) rendelet hatályát veszti.

(2) E rendelet rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.