Dömsöd Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2017 (XII.21.) önkormányzati rendelete
Dömsöd Nagyközség településképének védelméről és minőségi alakításáról
Hatályos: 2018. 01. 01- 2020. 10. 28Dömsöd Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2017 (XII.21.) önkormányzati rendelete
Dömsöd Nagyközség településképének védelméről és minőségi alakításáról
Dömsöd Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a) - h)pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. §. (2)-(3) bekezdéseiben meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Bevezető rendelkezések
1. A rendelet célja, hatálya, alkalmazása
1. § A rendelet célja Dömsöd Nagyközség építészeti, településképi és természeti értékeinek védelme és igényes alakításaa helyi építészeti örökség védelmének meghatározásával és szabályozásával, a településképi szempontból meghatározó területek lehatárolásával, a településképi követelmények, az önkormányzati településkép-érvényesítési eszközök, valamint önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer meghatározásával.
2. § (1) A rendelet hatálya Dömsöd Nagyközség teljes közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet II. fejezetének hatálya kiterjed Dömsöd közigazgatási területén védetté nyilvánított, illetve védetté nyilvánítani tervezett egyedi és területi értékekre.
(3) A rendelet hatálya kiterjed minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki, vagy amely Dömsöd Nagyközség közigazgatási területén
a) jogszabályban meghatározott építési tevékenységet végez, vagy azzal összefüggő építészeti-műszaki tervdokumentációt készít,
b) reklámfeliratot, illetve hirdető-berendezést helyez el, tart fenn, vagy kíván elhelyezni, valamit ilyen céllal felületet alakít ki,
c) meglévő építmény rendeltetését – részben, vagy egészben megváltoztatja.
3. § E rendelet előírásait az önkormányzat képviselő-testülete által elfogadott településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.
2. Értelmező rendelkezések
4. §
.
Helyi értékvédelem
3. Helyi építészeti örökség védelmének általános szabályai
5. § (1) A helyi védelem célja a település szempontjából hagyományt őrző, az ott élt és élő emberek, közösségek munkáját és kultúráját tükröző sajátos megjelenésű, a településképet meghatározó építészeti és táji érték védelme.
(2) A helyi értékvédelem feladatai:
a) a különleges oltalmat igénylő, a településszerkezeti, településképi, táji, településtörténeti, régészeti szempontból védelemre érdemes településrészek, épületek, épületrészek, építmények, épületegyüttesek, utcaképek, látványok, szobrok, emlékművek felkutatása,
b) a védett értékek számbavétele, védetté nyilvánítása, nyilvántartása, dokumentálása,
c) a védett értékek megőrzése, fenntartása, károsodásának megelőzése, megújítása,
d) a lakossággal történő megismertetése.
(3) Az (1) bekezdésben megfogalmazott célok érvényesítése érdekében az Önkormányzat helyi védettség alá helyezi a megóvásra javasolt értékeket.
(4) Műemléki védettségű építmény nem vonható helyi védelem alá.
(5) A helyi védettségű egyedi érték korszerűsíthető, bővíthető, átépíthető, rendeltetése megváltozhat, felújítható, azonban a felsorolt tevékenységek során a helyi védettségre okot adó értéke nem csökkenhet.
(6) Új helyi védelem alá helyezést követően jelen rendelet 1. számú melléklete módosul.
4. Helyi védelem alá helyezés és védelem megszüntetésének szabályai
6. § (1) A helyi védelem alá helyezést, annak megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy írásban kezdeményezheti a képviselő-testület felé.
(2) A helyi védelem alá helyezés kezdeményezéséhez, vagy a védelem megszüntetéséhez a következő dokumentumokat szükséges mellékelni:
7. § (1) A helyi védetté nyilvánítással kapcsolatos döntés előkészítését a főépítész végzi. Az előkészítésbe szükség szerint szakértő is bevonható.
(2) A védetté nyilvánításhoz, vagy a védettség megszüntetéséhez értékvizsgálatot kell készíteni.
(3) Az értékvizsgálat készítésébe bevont szakértők díjazásának költségviselőjéről a képviselő-testület dönt.
(4) A védetté nyilvánítás előkészítése során az érintett tulajdonosokat, használókat – a tulajdonoson keresztül - a kezdeményezésről értesíteni kell. Az érintettek a védetté nyilvánítással kapcsolatosan írásbeli észrevételt tehetnek az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül.
8. § (1) A helyi védelemre tett javaslatot rendelettervezet formájában – a döntést megelőzően – a település honlapján 30 napon át közzé kell tenni.
(2) A helyi védetté nyilvánításról, vagy a védettség megszüntetéséről szóló rendeletmódosításról értesíteni kell:
a) helyi védelem kezdeményezőjét,
b) a helyi védelem alá helyezett ingatlan tulajdonosát, kezelőjét,
c) az illetékes építésügyi hatóságot,
d) területi védelem esetén az érdekelt közmű szolgáltatókat.
9. § (1) A rendelet hatálybalépésétől számított tizenöt napon belül a jegyző kezdeményezi az illetékes ingatlanügyi hatóságnál a védelem jogi jellegként való feljegyzését.
(2) Helyi védelem alatt álló elem országos műemléki védelem alá helyezését követően a helyi védettséget meg kell szüntetni. Ebben az esetben nem kell értékvizsgálatot készíteni.
10. § (1) Helyi védelem megszüntethető ha
a) a helyi védettségű egyedi érték megsemmisül,
b) a helyi védettségű egyedi érték vagy helyi védettség alatt álló terület a védelem alapjául szolgáló értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette.
(2) Védett érték bontása csak a védettség megszüntetését követően végezhető.
11. § (1) A helyi védett értékekről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás hozzáférhetőségét a település honlapján (www.domsod.hu) biztosítani kell.
(2) A nyilvántartás tartalmazza:
a) a védett érték megnevezését, védelmi nyilvántartási számát, azonosító adatait,
b) a védelem típusát,
c) a védett érték helyének meghatározását (cím, helyrajzi szám), területi védelem esetén a védett terület lehatárolását és térképi jelölését,
d) a védelem rövid indoklását,
e) legkevesebb egy fotót a védett értékről, védett területről.
5. A helyi területi és egyedi védelem
12. § (1) Helyi területi védelem alá helyezett ingatlanok:
a) Petőfi Múzeum telke -760 és 757hrsz - és a szomszédos lakóház telke – 756 hrsz.
b) Petőfi tér és környezete: református templom telke, polgármesteri hivatal és az általuk határolt zöldterületek – 627, 630, 631, 632, 683 helyrajzi számú ingatlanok.
(2) A helyi védettségű területi értékek térképi ábrázolását az 1. melléklet tartalmazza.
13. § A helyi védettségű egyedi értékek felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.
14. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló érték jó-karbantartása, állapotának megóvása és megőrzése a tulajdonos kötelezettsége.
(2) A helyi védelem alatt álló értéket a rajta és közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat nem veszélyeztetheti. Ennek biztosítása tulajdonosi kötelezettség.
(3) A helyi védettségű egyedi értéket erre a célra készített táblával kell megjelölni. A tábla elhelyezését tulajdonos köteles tűrni az épületen. A tábla a tulajdonossal egyeztetett helyen helyezendő el.
A településképi követelmények
6. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
15. § A településképi szempontból meghatározó karakterű területek térképi lehatárolását a 2. sz. melléklet tartalmazza.
7.Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények
16. § (1) Az építményeken a környezetükkel nem harmonizáló homlokzati, tetőfedő anyagokés színek nem alkalmazhatók.
(2) Hagyományostól eltérő színű tetőfedés (kék, zöld, lila) nem alkalmazható.
17. § (1) A HÉSZ-ben meghatározott lakó, üdülő és településközponti építési övezetekben nem alkalmazható
a) hullám-, trapézlemez homlokzati burkolat,
b) csempeburkolat díszítő elemként sem.
(2) Településképi szempontból meghatározó karakterű belterületeken nagytáblás fém, vagy műanyag trapéz-, hullám- és síklemez kerítésmező nem lehet.
8. Helyi építészeti örökség területi védelmére vonatkozó előírások
18. § (1) Helyi területi védelem alatt álló közterületet, annak burkolatát, köztéri bútorzatát, növényzetét a kialakult környezeti karakter megtartásával lehet megújítani.
(2) Új beépítés, meglévő átalakítása, bővítése, cégtábla, cégér, címtábla, hirdetés elhelyezése csak kötelező szakmai konzultáció elfogadó minősítése alapján történhet.
19. § (1) A helyi területi védelem alatt álló területen a telekstruktúra, utcakép, utcavonali beépítés, a beépítés módja megtartandó a következők szerint:
a) a kialakult tetőgerinc irányt új épületeknél, átépítéseknél is követni kell,
b) 40-45 fok közötti tetőhajlásszöggel épülhetnek a tetők,
c) a hagyományos tömegformálás alkalmazható,
d) hagyományos anyagok használata kötelező (vakolt, festett homlokzat, téglaburkolat, cserépfedés, nád),
e) pasztellszíneket kell használni a homlokzaton,
f) hagyományos osztású fa nyílászárók építendők be a közterületről látszó 10 méteren belül,
g) kémények falazott külső megjelenésűek lehetnek.
(2) A kerítések
a) legalább 30 %-ban áttört kialakításúak legyenek,
b) tartószerkezeti anyaga tégla, vagy vakolt felületű egyéb szerkezet;a kerítésmező fa, kovácsoltvas, egyszerű kivitelű fém pálca lehet,
c) és a lábazat magassága igazodjon a szomszédos kerítésekhez.
(3) Utcafrontról vagy előkertből nyíló garázsbejárat, garázskapu elhelyezése nem megengedett.
(4) Közterületek kialakításához közterület-alakítási terv készítése szükséges.
9. Egyedi helyi védettség alatt álló értékekre vonatkozó előírások
20. § (1) A védett épületeket kötelező eredeti építészeti tömegükben – beépítési mód, tömegarányok, tetőforma, tetőhajlásszög, jellegzetes homlokzati elemek, nyílászárók aránya és osztásrendje – megőrizni.
(2) A tető héjazatát eredeti színéhez és formájához hasonló új építőanyaggal lehet felváltani.
(3) Eredetitől eltérően felújított épület újabb felújítása az eredetivel egyezően, vagy ahhoz közelítően történhet. Amennyiben az eredeti állapot nem rekonstruálható, azt kötelező szakmai konzultáción írásban rögzíteni szükséges.
(4) Klíma, gépészeti berendezés csak takartan helyezhető el, utcáról nem látható homlokzaton.
(5) Kémények csak falazott megjelenésűek lehetnek.
(6) Utcáról látható tetőfelületen napelem, napkollektor nem helyezhető el.
(7) Védett épületet bővíteni csak úgy lehet, hogy az épület jellege, homlokzati kialakítása, utcaképi megjelenése ne változzon. A bővítés anyaghasználata, színei a meglévővel összhangban legyenek.
(8) Védett épületet utólagosan hőszigetelni csak az épület arányainak, homlokzati részleteinek megtartásával lehet.
21. § A kerítések legalább 30 %-ban áttört kialakításúak legyenek. Anyaguk: tégla, vagy vakolt felületű egyéb szerkezet; kerítésmező fa léc, egyszerű deszka, kovácsoltvas, egyszerű kivitelű fém pálca lehet. A kerítés és a lábazat magassága igazodjon a szomszédos kerítésekhez.
10. AzÓfalu településrészre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
22. § (1) Az Ófalu területén az utcaszerkezet, a telkek kialakult utcai szélessége megtartandó.
(2) Új épület a településrész, adott utcaszakasz karakterébe illően építhető. Az illeszkedésnél a környezet
a) beépítésének módját,
b) jellemző tetőformáját,
c) jellemző tető-hajlásszögét,
d) utcai homlokzat nyílászáró osztásrendjét és arányát,
e) utcai párkánymagasságát
figyelembevéve kell az épületet megépíteni.
(3) A tetőhajlásszöge 35-45 fok között lehet.
(4) A tetőforma utcával párhuzamos, vagy merőleges nyeregtető lehet a környezetében kialakult beépítés szerint.
(5) A tető héjazata hullámpala, bitumenzsindely, bitumenes hullámlemez, fém trapéz és hullámlemez nem lehet.
(6) A tetőfelület anyaga és színe csak egységes kialakítással készülhet az épületen.
(7) Utcai homlokzat párkánymagassága nem lehet több 4 méternél.
(8) Homlokzat színezése csak pasztellszínű lehet.
23. §
.
11. Az Átépülő falusias településrészekre
vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
24. § (1) Az egységes utcakép kialakítása érdekében új épület, bővítés és bármilyen építési tevékenység úgy valósítható meg, hogy az karakterében, tömegalakításában illeszkedjen a kialakult beépítési módhoz.
(2) Szabadon álló beépítés csak kötelező szakmai konzultáció elfogadó minősítése alapján történhet.
(3) Kialakult beépítésű területen az előkert mérete a két-két szomszédos beépült ingatlan előkerti sávjában jelölendő ki.
(4) A magastető formájában illeszkedjen környezetéhez. Kialakult beépítésű területrészeken 30-45 fok között lehet a tetőhajlásszöge.
(5) A tetőhéjazata hullámpala, bitumenes hullámlemez, fém trapéz- és hullámlemez nem lehet.
(6) A homlokzat színezésénél az élénk, rikító, és sötét színek kerülendők.
(7) Utcai kerítés minimum 50 %-ban áttört lehet. Anyagában, kialakításában illeszkedjena főépülethez.
(8) A telekhatár vagy a járda és az úttest közötti zöldfelületen a kapubejáró szélességében létesíthető csak burkolt felület.
(9) A telek előtti közterületi járda, gépjármű-behajtó, vízelvezető árok, közterületi zöldsáv és fasor utcaszinten egységes megjelenésű lehet.
25. § Az Átépülő falusias településrész területén a kialakuló új utcákban a tető hajlásszöge 30 foknál alacsonyabb is lehet.
26. § (1) Az Átépülő falusias településrész területén az 51. számú út melletti telkek – Kossuth L. utca mindkét oldala az Ófalut kivéve –építészeti követelményeire e § rendelkezéseit is alkalmazni kell.
(2) Előkertben, oldalkert előkerti részében kerti építmény, kereskedelmi célú önálló épület nem létesíthető.
(3) Új épület csak előkert meghagyásával épülhet. Utcai telekhatáron új épület csak szakmai konzultáción egyeztetettek szerint helyezhető el.
(4) Az előkertet növényzettel kell betelepíteni. Tájjellegű fafajták és lágyszárú növények ültetésére kell törekedni.
(5) Az épületek utcai párkánymagassága 4,5 m-nél magasabb és 3,5 m-nél alacsonyabb nem lehet.
12. A Kertvárosias lakó-üdülő és a Nyaralókkal beépült településrészekre
vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
27. § (1) Az épület építési helyét a kialakult állapot figyelembevételével szakmai konzultáción szükséges rögzíteni, amennyiben a telekszélesség és a kialakult beépítés az oldalhatáros beépítést nem teszi lehetővé.
(2) Két utcára nyíló telkek (Továbbiakban: kétutcás telkek)esetében az előkert mélysége a két-két szomszédos ingatlan előkerti sávjába essen, irányadó előkertnek a jellemzően kisebb mélységű előkert számít.
(3) Tömör kerítés nem építhető.
28. § (1) Kétutcás telkek esetében az épületek homlokzatát mindkét közterület felé egyenrangú főhomlokzatként kell kialakítani,
(2) 12 m-nél keskenyebb telken az épület gerincmagasság –telekszélesség aránya legalább 1:2 legyen.
(3) Az épületek tetőhajlásszöge 45 foknál nagyobb nem lehet.
(4) Lapostető kialakítása megengedett.
(5) A tetőhéjazata hullámpala, bitumenzsindely, bitumenes hullámlemez, fém trapéz és hullámlemez nem lehet.
(6) A homlokzat színezésénél az élénk, rikító, és sötét színek nem megengedettek.
29. § (1) A homlokzat, a kerítés anyaghasználatában illeszkedjen, harmonizáljon a táji környezettel.
(2) A Ráckevei Duna és a Dömsödi Holtág partja mellett fekvő lakó és üdülő területeken az épületek tájba illesztését a vízfelület és kísérő növényzete figyelembevételével kell megvalósítani.
13. A Kertes mezőgazdasági területekre
vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
30. § (1) A telken csak egy épület helyezhető el.
(2) Az épületek földszinti padlószintje a rendezett terepszint felett nem lehet magasabban, mint 90 cm.
(3) A kerítés csak drótfonatból, hézagosan elhelyezett fa elemekből – legalább 50 %-osan áttört felülettel – készülhet, vagy lombhullató növényekből telepített sövény lehet.
31. § (1) A terepszint alatti beépítés megengedett. Telkenként legfeljebb egy 60 m2 nettó alapterületű pince épülhet.
(2) Az épületek utcára merőleges nyeregtetővel épüljenek.
(3) A tető hajlásszöge 35-45 fok között lehet.
(4) A homlokzat és a tetőfedés anyaga tájba illő, természetes anyagokból lehet.
(5) A homlokzat színezése fehér, vagy törtfehér lehet.
(6) A tetőfedés anyaga cserép, vagy nád lehet.
(7) Az utak mellett tájidegen fafajok nem telepíthetők.
14. Gazdasági telephelyek
32. § (1) A HÉSZ-ben meghatározott gazdasági területek építési övezeteiben lapostetős kialakítás is megengedett.
(2) Településközponti vegyes, lakó vagy üdülő építési övezettel határos gazdasági telephelyek telkén – a csatlakozó telekhatárok mentén – összefüggő, többszintes növényállományú védő zöldsávot kell telepíteni minimum 10 m-es szélességgel.
33. § (1) A HÉSZ-ben meghatározott mezőgazdasági területek övezeteiben, birtokközpontokon az épületek nyeregtetővel alakítandók ki.A tető hajlásszöge 25-45 fok lehet.
(2) Az épületeket tájba illően kell elhelyezni.
(3) A gazdasági épületek telkét legalább 50 %-ban áttört kerítéssel lehet körbe keríteni.
15. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
34. § (1) Belterületen új beépítésre szánt területen az új vezetékes energiaellátási és elektromos hírközlési hálózatokat felszín alatti elhelyezéssel kell kiépíteni.
(2) Belterület beépített területén, külterület beépítésre szánt területén, - ahol a meglévő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek – új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglévő oszlopsorra, vagy közös tartóoszlopra kell elhelyezni. Amennyiben a meglévő oszlopsoron nem helyezhető el az új hálózat, csak felszín alatti telepítés megengedett.
(3) Külterület beépítésre nem szánt területén új elektronikus hírközlési hálózat meglévő szabadvezeték oszlopsorára helyezhető el.
(4) Külterület beépítésre nem szánt területén - ahol nincs kiépítve föld feletti hálózat – új elektronikus hírközlési hálózat kiépítésefelszín alatti hálózat kiépítésével történhet.
(5) Beépített területen meglévő föld feletti hálózat rekonstrukciója – az érintett terület ingatlan tulajdonosainak átkötési igényének figyelembevételével, -felszín alatti elhelyezéssel is kivitelezhető az Ófalu területén.
35. § (1) A teljes település ellátását biztosító energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek:
a) gazdasági telephelyek,
b) HÉSZ-ben meghatározott általános mezőgazdasági területek,
c) HÉSZ-ben meghatározott különleges közmű telephelyek területei.
(2) A teljes település ellátását biztosító energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek térképi ábrázolását a 3.számú melléklet tartalmazza.
36. § (1) A teljes település ellátását biztosító energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban nem alkalmas területek:
a) Ófalu,
b) Felső-sziget,
c) Felső-Dunapart,
d) Alsó-Dunapart,
e) Napos part,
f) Neptun.
(2) A teljes település ellátását biztosító energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban nem alkalmas területek térképi ábrázolását a 3.számú melléklet tartalmazza.
16. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
37. § Dömsöd teljes közigazgatási területén az országos jogszabályok és e rendeletben meghatározottak szerint helyezhető el reklámhordozó, reklám, hirdető berendezés.
38. § (1) Reklámot közétenni, reklámhordozót, reklám-hordozót tartó berendezést elhelyezni közterületen, köztulajdonban álló ingatlanon csak a HÉSZ-ben meghatározott vegyes településközponti övezetben kizárólag utcabútoron lehetséges.
(2) Információs és egyéb tájékoztatási célú – nem önkormányzati tulajdonú – táblán reklámot elhelyezni a tábla felületének 2/3-án lehet.
(3) Az önkormányzat által szervezett, vagy támogatott rendezvényről tájékoztató ideiglenes reklám elhelyezése transzparensen lehetséges.
(4) Hirdető oszlop kivételével ragasztás vagy tűzés módszerével reklám, illetve reklámhordozó nem rögzíthető.
17. Közterületi információs hirdető berendezések, tájékoztatási táblák
létesítésének szabályai
39. § Közterületen információs berendezést a jogszabályi tilalmakra is figyelemmel úgy kell elhelyezni, hogy az ne akadályozza a közterület és a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát.
40. § (1) Legfeljebb 11 m2 felületű közterületi információs berendezésaz 51. számú út külterületi szakaszán helyezhető el.
(2) Apróhirdetések, hirdetmények közzétételére alkalmas, legfeljebb 1,5 m2 felületű információs és egyéb tájékoztató célú tábla
a) a Kossuth L. utca belterületi szakaszán,
b) a Petőfi téren,
c) az OMK előtti téren,
d) a Széchenyi István Általános Iskola és a Sportcsarnok által határolt közterületen,
e) a Dabi templom előtti téren,
f) az óvodák előtti közterületen,
g) a Bajcsy-Zs. u. – Bocskai u. – Tóth J. utcák kereszteződésében
helyezhető el.
(3) A (2) bekezdés szerinti hirdető berendezés a településen csak egységes kivitelben készülhet, az önkormányzat által jóváhagyott terv alapján.
18. Cégérek, cégtáblák, cégfeliratok elhelyezése
41. § (1) Cégér,cégtábla, cégfelirat
a) csak homlokzati felületen, vagy arra merőlegesen helyezhető el,
b) kerítésen csak szakmai konzultáció hozzájáruló véleménye alapjánhelyezhető el.
(2) Cégér,cégtábla, cégfelirat lombhullató és örökzöld fán nem helyezhető el.
(3) Az épületek utcai homlokzatán vállalkozásonként egy darab cégér, cégtábla, cégfelirat, címtábla helyezhető el.
42. § (1) A cégérek,cégtáblák, cégfeliratok
a) felülete egyenként nem lehet nagyobb, mint 1 m2,
b) összes felülete nem haladhatja meg azok elhelyezésére szolgáló homlokzat felületének 5 %-át.
(2) Egy homlokzaton több cégér, cégtábla, cégfelirat, címtábla színben, anyaghasználatban, elhelyezésben csak egymáshoz illeszkedően helyezhető el.
(3) Cégér, cégtábla, cégfelirat kialakításának, részletképzésének, színezésének az épület homlokzatával összhangban kell lennie, és igazodnia kell a nyílászárók és egyéb homlokzati elemek osztásrendjéhez.
Településkép-érvényesítési eszközök
19. Településképi szakmai konzultáció
43. § (1) Az építtető, a tervezéssel megbízott tervező szakmai konzultációt kezdeményezhet a helyi településrendezési előírások értelmezésével kapcsolatosan, a készülő építészeti-műszaki tervdokumentációk munkaközi egyeztetése céljából.
(2) A szakmai konzultációt a főépítész látja el.
(3) Kötelező a főépítészi szakmai konzultáció
a) helyi védettség alatt álló területen, vagy helyi védett építményen tervezett építési tevékenység esetében,
b) nem építési engedélyköteles lakóépület építése és bővítése esetében az egyszerű bejelentést megelőzően, valamint az épület külső megjelenésében, elhelyezkedésében módosítást tartalmazó tervmódosítás esetében,
c) jelen rendeletben főépítészi szakmai konzultációra hivatkozott esetekben.
44. § (1) A szakmai konzultációt írásban kell kérelmezni erre a célra rendszeresített- 4. sz. melléklet -adatlapon. A kérelem melléklete a szakmai konzultáció lefolytatásához elegendő tartalmú tervdokumentáció, ami a településképi követelményeknek való megfelelést mutatja be. A dokumentáció benyújtható elektronikus adathordozón is.
(2) A kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül a szakmai konzultációt az önkormányzat biztosítja kérelmező számára.
(3) A kérelmező lehet az építtető, vagy a tervező.
(4) Kérelmező kérheti a szakmai konzultáció írásbeli lefolytatását. A főépítész írásbeli szakmai konzultációra irányuló kérelem esetén is dönthet személyes konzultáció megtartásának szükségességéről.
(5) Írásban lefolytatott konzultáció esetében a főépítész javaslatait, nyilatkozatait a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül megküldi a kérelmező részére a benyújtott tervdokumentáció dátummal és aláírással ellátott példányával együtt.
(6) Személyes szakmai konzultáció esetén a főépítész emlékeztetőt készít, melyet a konzultáció időpontját követő 8 napon belül megküld a benyújtott tervdokumentáció dátummal és aláírással ellátott példányával együtt kérelmező részére.
(7) A főépítész kérheti, hogy a személyes konzultáción az építtető és a tervező egyaránt vegyen részt.
(8) A szakmai konzultáció díjmentes.
20. Településképi véleményezési eljárás
45. § A polgármester településképi véleményezési eljárást folytat le a jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez kötött építmény településképet érintő építésére, bővítésére, átalakítására vonatkozó építési, összevont, vagy fennmaradási engedélyezési eljárást megelőzően.
46. § (1) A polgármester településképi véleményét a főépítész szakmai álláspontjára alapozva adja meg.
(2) A véleményezési eljárás során vizsgálni kell
21. A településképi bejelentési eljárás
47. § (1) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységek közül
a) helyi védett épület, valamint helyi védett területen álló épület
aa) felújítása, átalakítása, helyreállítása, korszerűsítése,
ab) homlokzatának megváltoztatása, ideértve cégér, üzletfelirat elhelyezése, homlokzat utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, homlokzat színezése vagy felületképzésének megváltoztatása,
ac) égéstermék-elvezetőjének építése, átépítése,
ad) homlokzatához előtető illesztése, átalakítása,
ae)homlokzatán szellőző, klíma elhelyezése,
b) az Ófalu településrészen, az 51. számú főút mellett fekvő kül- és belterületi ingatlanok, a Ráckevei Duna és a Dömsödi holtág partja mellett fekvő ingatlanok telkén
48. § (1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott papíralapú bejelentésre indul.
(2) A bejelentést a „Településképi bejelentés” – 6. sz. melléklet - megnevezésű, az önkormányzat honlapján, valamint a polgármesteri hivatalban papíralapon hozzáférhető nyomtatványon kell benyújtani.
(3) A bejelentéshez mellékelni kell 1 példány papíralapú, vagy digitális adathordozón elhelyezett dokumentációt.
(4) A dokumentáció tartalma a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki terv és leírás, rendeltetésváltozás esetén a településrendezési eszközök rendeltetésekre vonatkozó követelményeinek való megfelelést igazoló dokumentáció.
49. § (1) A polgármester a bejelentést a beérkezésétől számított 15 napon belül hatósági határozatban
a) tudomásul veszia tervezett építési tevékenységet, reklámhordozó elhelyezését, vagy rendeltetésváltozást– feltétel meghatározásával, vagy feltétel nélkül,
b) megtiltja a tervezett építési tevékenység, reklámhordozó elhelyezés, vagy rendeltetésváltozás megkezdését és – a megtiltás indokainak ismertetése mellett – felhívja a bejelentő figyelmét a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire.
(2) A bejelentés során vizsgálni kell
a) a bejelentés és a mellékelt műszaki dokumentáció megfelel-e a rendeletben meghatározott követelményeknek,
b) a tervezett építési tevékenység, reklámhordozó elhelyezés, vagy rendeltetésváltozás illeszkedik-e a településképbe és megfelel-e a településképi követelményeknek.
(3) A polgármester településképi bejelentéssel kapcsolatos döntését a főépítész készíti elő.
(4) A polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását.
(5) A településképi bejelentés díjmentes.
50. § (1) A bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók, rendeltetésváltozások építési tevékenysége, tevékenysége akkor kezdhető meg, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges és a polgármester a bejelentést tudomásul veszi.
(2) Ha a polgármester a bejelentés kapcsán határozatában feltételt írt elő, a bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók, rendeltetésváltozások építési tevékenysége, tevékenysége akkor kezdhető meg, ha a feltétel teljesülését a főépítész írásban igazolja.
(3) Ha a polgármester a bejelentést követő 15 napon belül nem bírálja el a bejelentést az (1) bekezdés szerinti építési tevékenység megkezdhető.
A településképi kötelezés
22. A településképi kötelezési eljárás
51. § (1) A polgármester a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése vagy jelen rendelet 47. §(1) és (2) bekezdés szerinti bejelentés elmulasztása eseténtelepülésképi kötelezési eljárást folytathat lea településképi követelmények teljesítése érdekében.
(2) A polgármester településképi kötelezés formájában – önkormányzati hatósági döntéssel – a településképi követelmények teljesülése érdekében kötelezheti az ingatlan tulajdonosát az érintett építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására.
23. A településképi bírság
52. § (1) Az önkormányzat képviselő-testülete a településképi követelmények megszegése, vagy végre nem hajtása esetére a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 11. §.(2) bekezdése szerinti bírságot szabhat ki az ingatlan tulajdonosával szemben.
(2) A településképi bírság összegének megállapítása során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás részletes szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben a közigazgatási bírság összegének megállapítása során alkalmazandó mérlegelési szempontokra kell figyelemmel lenni.
Önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer
24. A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése
53. § (1) Az önkormányzat támogatni kívánja a helyi egyedi védelem alatt álló értékek felújítását, jó-karbantartását.
(2) A helyi egyedi védelem alatt lévő építmények felújítására, állagmegóvására az önkormányzat éves költségvetésében meghatározott keretösszeget biztosíthat, melyet pályázati úton igényelhet a helyi egyedi védelem alatt lévő építmény tulajdonosa.
(3) A támogatási pályázatot a Településfejlesztési, Környezetvédelmi és Idegenforgalmi Bizottság javaslata alapján a Képviselő-testületévente, legkésőbb március 30-ig írja ki.
(4) A támogatás csak a felújítás és a jó-karbantartás költségeire adható.
(5) A benyújtott pályázatnak tartalmaznia kell:
a) kérelmet, az igényelt támogatási összeg megjelölésével,
b) a felújítandó ingatlan 90 napnál nem régebbi tulajdoni lapját,
c) ha nem a kérelmező a tulajdonos, akkor az ingatlan tulajdonosának az építéshez hozzájáruló nyilatkozatát;
d) a megvalósítást szolgáló költségvetést,
e) felújítás esetén a felújítandó épület homlokzati rekonstrukciós tervét, melynek különösen tartalmaznia kell:
ea) helyszínrajzot 1:500 léptékben,
eb) az épület homlokzati terveit (meglévő és tervezett állapot) 1:50 léptékben,
ec) részletterveket és fotókat a megértéshez szükséges számban és léptékben,
ed) műszaki leírást a tervezett munkáról.
f) a megpályázott munka elkészülésének tervezett határidejét,
g) előzetes kötelezettségvállalást arra, hogy a támogatás elnyerése esetén a kapott összeget a pályázati feltételek szerint használja fel, továbbá, hogy az építkezést a megfelelő hatósági eljárások keretein belül végzi.
(6) A pályázati kiírás a (5) bekezdésben foglaltakon túlmenően további feltételeket is előírhatók.
(7) A beérkezett pályázatokat a főépítész véleményezi.
(8) A támogatás megítéléséről a Településfejlesztési, Környezetvédelmi és Idegenforgalmi Bizottság javaslata alapján a Képviselő-testület dönt.A döntésnek tartalmaznia kell a támogatásban részesítettek megnevezését, a támogatás mértékét, a védett érték és az azon végzett munkák megjelölését, a munkák igazolt költségét.
(9) A teljesítés meglétét a főépítész és polgármesteri hivatal műszaki ügyintézője igazolja.
54. § (1) A pályázat alapján vissza nem térítendő támogatás nyerhető el.
(2) A támogatást elnyert pályázókkal a polgármester megállapodást köt.
(3) A megállapodásnak tartalmaznia kell a megítélt pénzösszeg felhasználásának módját, határidejét, feltételeit, az ellenőrzés szabályait, feltételeit.
(4) Amennyiben az alap nem kerül pályázati formában felhasználásra, úgy Településfejlesztési, Környezetvédelmi és Idegenforgalmi Bizottság és a Gazdasági és Műszaki Fejlesztési Bizottság javaslatára a Képviselő-testület dönt annak felhasználásáról.
Záró rendelkezések
25. Hatálybalépés
55. § A rendelet 2018. január 1-én lép hatályba.
1. melléklet a 19/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelethez
2. melléklet a 19/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelethez
3. melléklet a 19/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelethez