Dunavarsány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2020. (III.11.) önkormányzati rendelete

a helyi közutak kezelésének szabályairól

Hatályos: 2024. 09. 21

Dunavarsány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2020. (III.11.) önkormányzati rendelete

a helyi közutak kezelésének szabályairól

Hatályos: 2024. 09. 21

Dunavarsány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület) az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, valamint a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (továbbiakban: Kkt.) 48. § (5b) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a tulajdonában lévő helyi közutak kezelésének szabályairól az alábbi rendeletet alkotja.

I. Fejezet

Bevezető rendelkezések

1. A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet területi hatálya Dunavarsány közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet személyi hatálya Dunavarsány közigazgatási területén belül minden természetes és jogi személyre, továbbá jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra kiterjed.

(3) A rendelet tárgyi hatálya Dunavarsány Város Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) kezelésében lévő helyi közutak, azok műtárgyainak és tartozékainak (a továbbiakban együtt: helyi közutak) kezelésére terjed ki. A rendelet magában foglalja az út-, és közműépítés üzemeltetői szempontjait, valamint az útkezelői tevékenység szabályozását.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában

1. út: a Kkt. 47. § 7. pontja szerinti terület;

2. helyi közút: az Önkormányzat tulajdonában lévő közút;

3. járda: a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975.(II.5.) KPM-BM együttes rendelet (továbbiakban: KRESZ) 1. számú függelék b) pontja szerinti útrész;

4. úttest: a KRESZ 1. számú függelék c) pontja szerinti útrész;

5. kerékpárút: a Kkt. 47. § 16. pontja szerinti közút;

6. gyalogút: a Kkt. 47. § 17. pontja szerinti közút;

7. gyalog- és kerékpárút: a KRESZ 1. számú függelék h/1.) pontja szerinti út;

8. korlátozott forgalmú közút: a KRESZ 14. § (1) bekezdés r) pontjában meghatározott táblával jelölt olyan közút, ahova a megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tehergépkocsival, vontatóval, mezőgazdasági vontatóval és lassú járművel behajtani tilos;

9. útburkolat: az úttestnek, a járdának, a kerékpárútnak, a gyalogútnak, továbbá a gyalog- és kerékpárútnak az ideiglenes vagy végleges szilárd szerkezete (kockakő, betonkő, kő, műkő, aszfalt stb. az alappal és az ágyazattal együtt);

10. az út (közút) műtárgya: a Kkt. 47. § 9. pontja szerinti műtárgy;

11. az út tartozéka: a Kkt. 47. § 10. pontja szerinti tartozék;

12. útcsatlakozás: a Kkt. 47. § 14. pontja szerinti közúthoz való csatlakozás;

13. forgalomtechnikai létesítmény: a forgalomirányító fényjelző készülék, a közúti jelzőtábla, az útburkolati jel, jelzőtest, a KRESZ 20. §-ában meghatározott „egyéb közúti jelzés”, a várakozást gátló eszköz (pl. pillér, korlát), valamint a forgalomirányító jelzésrendszer alépítménye (csőhálózat, akna);

14. közúti jelzés: a forgalomtechnikai létesítmény által adott jelzés;

15. helyi közút közlekedési célú igénybevétele: a helyi közúton járművel való közlekedés (ideértve a járművel való megállást és a várakozást is), illetve a gyalogosközlekedés;

16. helyi közút közlekedési célú rendkívüli igénybevétele: a helyi közút közlekedési célú igénybevétele olyan járművel, amely a külön jogszabályban meghatározott legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést, illetve méretet meghaladja, illetve a külön jogszabályban meghatározott korlátozott forgalmú övezetben, védett övezetben levő közút és korlátozott forgalmú közút közlekedési célú igénybevétele olyan járművel, amely e külön jogszabály értelmében a korlátozott forgalmú övezetben, védett övezetben levő közutat és a korlátozott forgalmú közutat nem vehetné igénybe;

17. helyi közút nem közlekedési célú igénybevétele: a helyi közút területének (vagy e terület egy részének) - ideiglenes vagy tartós – elfoglalása

a) építési munka elvégzése céljából (helyi közút fejlesztése, felújítása, fenntartása; helyi közúthoz útcsatlakozás létesítése; a helyi közút területén levő vagy területét érintő – ideértve a helyi közút alatt és a helyi közút felett levő – közmű (légvezeték, távközlési vezeték, optikai kábel, víz- és csatornahálózat stb.) létesítése, fenntartása; a helyi közutat érintő vasúti pálya és tartozékai létesítése, fejlesztése, felújítása, fenntartása; a helyi közút burkolatának felbontásával járó egyéb munkák végzése, ideértve a közút területén a várakozást gátló eszközök elhelyezését, továbbá fák, cserjék kivágását vagy ültetését, zöldterület átépítését, stb ), vagy

b) építési munkával nem járó célból (a helyi közúton rendezvények tartása, reklámtábla vagy reklám-berendezés elhelyezése, vendéglátó-ipari létesítmények vagy kereskedelmi létesítmények, berendezések elhelyezése, vásárok tartása, helyi közút melletti épületek állványozása, egyéb ideiglenes anyagok vagy berendezések elhelyezése, a helyi közút forgalmi rendjének megváltoztatása, stb.).

18. helyi közút nem közlekedési célú rendkívüli igénybevétele: a közútnak az egyes közművek üzemzavarának idejére vonatkozó, halasztást nem tűrő hibaelhárítás és helyreállítás céljából történő, illetve ár- vagy belvízvédekezés, helyi vízkárelhárítás, vagy elemi csapás miatti igénybevétele;

19. vasúti pálya: a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 2. § 2.21. pontja szerinti pályaelemek;

20. közmű: a közterületen, az alatt vagy felett elhelyezett közművezeték - ide értve annak külön jogszabály által meghatározott biztonsági övezetét is -, és anyagszállításra, adatátvitelre vagy erőátvitelre szolgáló egyéb vezeték, a hozzá tartozó műszaki létesítményekkel;

21. Közútkezelő: a Képviselő-testület;

22. Forgalomtechnikai kezelő: Dunavarsány teljes közforgalomnak megnyitott közúthálózata tekintetében a Képviselő-testület.

II. Fejezet

Kezelői feladatok

3. § E rendelet hatálya alá tartozó helyi közutak kezelése során a Közútkezelő a helyi közutak kezelésének szakmai szabályairól szóló 5/2004.(I.28.) GKM rendelet (továbbiakban: Hkksz. rendelet) alapján és a településrendezési tervben foglaltak figyelembevételével jár el.

4. § (1) Az ingatlan tulajdonosának (kezelőjének, használójának) a járda, a járda melletti zöldsáv, a járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai, a gyalogút, a kerékpárút tisztántartására vonatkozó kötelezettségére a Hkksz. rendelet mellékletének 3.2.2. pontjában foglaltak az irányadók.

(2) Az ingatlan tulajdonosának (kezelőjének, használójának) kell gondoskodnia az ingatlannal határos utcai sorfák és az ingatlannal határos járdaszakaszra - járda hiányában egy méter széles területsávra - kinyúló ágak, bokrok megfelelő nyeséséről, e területekre lehullott ágak és lomb összegyűjtéséről, a járda valamint az úttest között felburjánzó esetleges gaz eltávolításáról. Az utcai sorfák és az ingatlanról kihajló fák, bokrok ágai nem lehetnek 2 méternél alacsonyabban.

(3) Az ingatlan előtti járdát szükség szerint, de legalább hetente egy alkalommal kell takarítani.

(4) Az ingatlan tulajdonosának (kezelőjének, használójának) az ingatlan előtti járdát téli időszakban – havazás, jégképződés esetén – naponta reggel 0700 óráig a hótól és a jégtől meg kell tisztítani. A havat a járda úttest felőli részén kell összerakni úgy, hogy a gyalogos közlekedésére legalább 1 méter széles terület maradjon.

(5) Hórakást nem szabad elhelyezni

a) tömegközlekedési járművek megállóhelyeinél, közmű-létesítmények felszíni szerelvényeire és felszíni közérdekű létesítményre (vízelzáró csap, szeméttároló edény, stb.), illetve ezek köré;

b) útkereszteződésben, útburkolaton, járdasziget és járda között;

c) kapubejárat előtt, annak szélességében.

(6) A járdákon a hó és síkosság elleni védekezéshez a környezetkímélő anyagokon (salak, homok, zúzalék) kívül rendkívüli körülmények esetén só (egyéb klorid tartalmú anyag) legfeljebb 50 %-os arányban alkalmazható. A szóróanyag beszerzéséről és keveréséről az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) köteles gondoskodni. Ezen anyagok tárolása tárolóedényben, környezetszennyezést kizáró módon történhet.

5. § Dunavarsányban a helyi közúthálózat forgalmi rendjét a Forgalomtechnikai kezelő alakítja ki, üzemelteti, tartja fenn és fejleszti. Ennek érdekében elemzi a közlekedési folyamatokat, meghatározza a forgalmi rend érdekében szükséges beavatkozásokat, továbbá elhelyezi, üzemelteti és fenntartja a forgalomtechnikai létesítményeket.

3. A helyi közutak forgalmi rendjének szabályozása,

útkategóriák és szolgáltatási osztályok, nyilvántartás

6. § A Közútkezelő - a Hkksz. rendelet alapján és a településrendezési tervben foglaltak figyelembevételével - a tulajdonában levő helyi közutakat útkategóriákba sorolja, illetve meghatározza, hogy az általa útkategóriákba sorolt egyes közutak milyen közútkezelési szolgáltatási osztályba tartozzanak.

7. § (1) A Közútkezelő nyilvántartást vezet

a) a tulajdonában levő helyi közutakról;

b) az általa megtett intézkedésekről (kiadott közútkezelői hozzájárulások és más nyilatkozatok, helyszíni szemlével összekötött vagy helyben megadott vélemények);

c) a tulajdonában vagy üzemeltetésében lévő közutakkal kapcsolatos kártérítési ügyekről és a jótállási és szavatossági követelésekről.

(2) A forgalomtechnikai létesítményekről készített nyilvántartás kiterjed azok műszaki és minőségi adataira, a forgalmi rendet meghatározó közúti jelzésekre, valamint a forgalomtechnikai létesítmények üzemeltetésére, fenntartására és fejlesztésére fordított költségekre.

(3) A közutakról, úttestekről, műtárgyakról, tartozékokról és megállóhelyekről készített nyilvántartás kiterjed azok műszaki, minőségi, forgalmi és baleseti adataira, valamint az üzemeltetésükre, fenntartásukra és fejlesztésükre fordított költségekre.

(4) Az Önkormányzat külön jogszabály alapján vezeti a tulajdonában levő közutak, valamint műtárgyaik ingatlanvagyon-kataszterét és vagyonkimutatását.

4. Közútkezelői hozzájárulások iránti kérelmek benyújtása

8. § (1) A közútkezelői hozzájárulás iránti kérelmet - ideértve a korlátozott forgalmú helyi közútra a megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tehergépkocsi, vontató, mezőgazdasági vontató és lassú jármű behajtása iránti kérelmet is - a Dunavarsányi Közös Önkormányzati Hivatala Beruházási és Műszaki Osztályára (a továbbiakban: Beruházási és Műszaki Osztály) kell benyújtani.

(2) A közútkezelői hozzájárulások kiadása a Közútkezelő hatáskörébe tartozik.

5. Korlátozott forgalmú helyi közút közlekedési célú igénybevétele

9. § (1) A korlátozott forgalmú helyi közútra a megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tehergépkocsi, vontató, mezőgazdasági vontató és lassú jármű - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - csak behajtási hozzájárulással hajthat be.

(2) A korlátozott forgalmú helyi közútra behajtási hozzájárulás nélkül behajthat az (1) bekezdés hatálya alá tartozó,

a) a fegyveres erők, a rendőrség, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a büntetés-végrehajtás, a katasztrófavédelem, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezete által üzemben tartott gépjármű;

b) a katasztrófa elhárítást, - megelőzést és segítségnyújtást végző gépjármű;

c) a műszaki és baleseti mentést ellátó gépjármű;

d) a kommunális feladatot ellátó, ideértve a településtisztasági szolgáltatásokhoz, a települési hulladékok kezeléséhez, a köztisztasági tevékenységhez, valamint a közüzemi hibaelhárításhoz használt, gépjármű;

e) a nemzeti vagyon körébe sorolt, a tulajdonos és/vagy vagyonkezelő hozzájárulásával út-, vasút- vagy közműépítést, illetve a nemzeti vagyon körébe tartozó, a tulajdonos és/vagy vagyonkezelő hozzájárulásával út, vasút vagy közmű fenntartást, javítást vagy tisztítást végző gépjármű;

f) a külön jogszabályban meghatározott postai szolgáltatást végző gépjármű;

g) menetrend szerinti közforgalmú és egyedi személyszállítást végző autóbusz.

(3) Korlátozott forgalmú helyi közútra érvényes behajtási hozzájárulás adható kérelemre

a) a korlátozott forgalmú helyi közút mentén elhelyezkedő ingatlan megközelítéséhez, amelyhez, illetve amelytől árut szállítanak és az áru szállítása másként nem oldható meg;

b) a korlátozott forgalmú helyi közút területén, illetve mentén folyó építkezéshez való szállításhoz;

c) a korlátozott forgalmú helyi közút területén, illetve mentén folyó bontási munkálatok során keletkezett bontási anyagok elszállításához;

d) a megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tehergépkocsi, vontató, mezőgazdasági vontató és lassú jármű telephelyének, illetve igazolható tárolóhelyének megközelítéséhez, ha az a korlátozott forgalmú helyi közút mentén van és más útvonalon nem közelíthető meg;

e) a megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tehergépkocsi, vontató, mezőgazdasági vontató és lassú jármű korlátozott forgalmú helyi közútra való behajtásához, ha ahhoz közérdek fűződik.

(4) A korlátozott forgalmú helyi közútra érvényes behajtási hozzájárulás kizárólag a behajtási hozzájárulásban előírt útvonalon való közlekedésre jogosítja a megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tehergépkocsit, vontatót, mezőgazdasági vontatót és lassú járművet.

10. § (1) A korlátozott forgalmú helyi közútra érvényes behajtási hozzájárulást a Közútkezelő adja ki. A behajtási hozzájárulás - be- és kihajtásra - meghatározott napra és időszakra adható ki, de a behajtási hozzájárulás időtartama a 365 napot nem haladhatja meg.

(2) A behajtási hozzájárulás iránti kérelmet a megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tehergépkocsi, vontató, mezőgazdasági vontató és lassú jármű tulajdonosa, üzembentartója, illetve a kérelemben megjelölt ingatlan tulajdonosa vagy jogszerű használója, továbbá az építési/bontási engedély jogosultja nyújthatja be az e rendelet 1. számú melléklete szerinti nyomtatványon.

(3) A megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tehergépkocsira, vontatóra, mezőgazdasági vontatóra és lassú járműre vonatkozó behajtási hozzájárulás kiadása iránti kérelmet a kérelemben megjelölt időpontot, 1 napnál hosszabb időtartamra szóló kérelem esetén a kérelemben megjelölt időszak kezdő napját megelőzően legalább 8 nappal korábban kell benyújtani.

(4) A Közútkezelő a behajtási hozzájárulás kiadását megtagadhatja különösen, ha

a) a megengedett legnagyobb össztömeget okozó szállítmány megbontható;

b) a helyi közút teherbírása és állapota alapján nem alkalmas arra, hogy a megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tehergépkocsi, vontató, mezőgazdasági vontató és lassú jármű azon közlekedjék;

c) a behajtási hozzájárulás kiadása a forgalomszervezési, forgalomkorlátozási célokat veszélyeztetné.

(5) A Közútkezelő az egy kérelmező részére kiadható behajtási hozzájárulások számát írásbeli indokolás mellett korlátozhatja, valamint előírja azt az útvonalat, amelyen a megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tehergépkocsinak, vontatónak, mezőgazdasági vontatónak és lassú járműnek kötelezően közlekednie kell, illetve időbeli és egyéb feltételeket, korlátozásokat állapíthat meg, amelyek biztosítják a helyi közút védelmét, valamint a közúti közlekedés biztonságát.

(6) A behajtási hozzájárulás kizárólag reggel 7.30 óra és este 18.00 óra közötti időszakra jogosít behajtásra. Kivételesen méltányolható okból egyedileg kérelmezhető a más időpontban történő behajtás, melyről a Közútkezelő a kérelem elbírálásakor dönt.

(7) A megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tehergépkocsira, vontatóra, mezőgazdasági vontatóra és lassú járműre vonatkozó behajtási hozzájárulás egy adott járműre adható ki az e rendelet által előírt feltételek fennállásának megfelelő igazolása esetén. Amennyiben egy kérelmező több gépjárműre vonatkozóan kíván benyújtani hozzájárulás kiadása iránti kérelmet, úgy a kiadás feltételeinek fennállását mindegyik gépjárműre vonatkozóan külön kell igazolnia. Megfelelő igazolás esetén minden járműre külön engedélyt kell kiadni. A járműszerelvény az engedély kiadása szempontjából egy járműnek minősül.

11. §1

12. §2

13. §3

6. Helyi közút nem közlekedési célú igénybevétele

14. § (1) A helyi közút nem közlekedési célú igénybevétele iránti kérelmet a közutak igazgatásáról szóló 19/1994. (V.31.) KHVM rendelet (továbbiakban: Kki. rendelet) 3. számú melléklete szerinti adattartalmat is magában foglaló, a helyi sajátosságra figyelemmel kiegészített, e rendelet 2. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

(2) A helyi közút nem közlekedési célú igénybevételéhez szükséges közútkezelői hozzájárulás megadására irányuló kérelemhez csatolni kell – az igénybevétel céljához igazodó értelemszerű eltérésekkel - a Kki. rendelet 6. § (2) bekezdésében és 7. §-ában meghatározott adatokon és dokumentumokon túl, a Kki. rendelet 7/A. § (1) bekezdésében – szükség szerint egyéb dokumentáció és adat becsatolásának kérésére - adott felhatalmazás alapján

a) a kivitelezési tervet;

b) a tervező vagy a kivitelező nyilatkozatát arról, hogy a kivitelezési tervet minden érintett közmű és közmű-jellegű hálózat üzemeltetőjével egyeztette, és a megoldás megfelel az egyeztetés eredményének, továbbá a jogszabályi és egyéb előírásoknak;

c) a munkával érintett közműcégeknek a kivitelezési tervre rávezetett, aláírt és pecséttel ellátott nyilatkozatát arról, hogy a tervben foglaltakra vonatkozóan észrevételük nincs;

d) a vasúti pálya, illetve közúti vasúti pálya kezelőjének nyilatkozatát;

e) a részletes építési ütemtervet;

f) az építési munkák által érintett közúthoz kapcsolódó zöldterület megóvására irányuló, valamint az építési munkák során elkerülhetetlenül károsodó zöldterület helyreállítása érdekében teendő intézkedések ismertetését;

g)4 a helyi közúthoz a vele határos ingatlanról útcsatlakozás és kapubehajtó létesítéséhez csatolni kell az alábbi dokumentumokat:

ga) Dunavarsány Város Önkormányzata által készített kapubehajtó sablontervet a telepítés helye szerinti méretezett helyszínrajzzal kiegészítve, melynek megfelelőségét Kérelmező köteles igazolni, továbbá az igénybeveendő határos ingatlanra vonatkozó tulajdonjogának igazolását vagy a tulajdonos (kezelő) hozzájárulását az útcsatlakozás létesítéséhez. A tervet minden érintett közmű és közmű-jellegű hálózat üzemeltetőjével egyeztetni szükséges, a jogszabályi és egyéb előírásoknak, a munkával érintett közműcégeknek a kivitelezési tervre rávezetett, aláírt és pecséttel ellátott nyilatkozatát be kell nyújtani arról, hogy a tervben foglaltakra vonatkozóan észrevételük nincs;

gb) abban az esetben, ha a tervezett megvalósítás Dunavarsány Város Önkormányzata által készített kapubehajtó sablontervektől eltérő, akkor a közútkezelő hozzájárulásához csatolni szükséges a kiviteli tervet, műszaki leírást, tervező vagy kivitelező nyilatkozatát arról, hogy a kivitelezési tervet minden érintett közmű és közmű-jellegű hálózat üzemeltetőjével egyeztette és a megoldás megfelel az egyeztetés eredményének, további a jogszabályi és egyéb előírásoknak, a munkával érintett közműcégeknek a kivitelezési tervre rávezetett, aláírt és pecséttel ellátott nyilatkozatát arról, hogy a tervben foglaltakra vonatkozóan észrevételük nincs;

h) a helyi közút területét érintő területbontással járó munkához csatolni kell

ha) a terület helyreállítójának nyilatkozatát arról, hogy a helyreállítást a munkaárok feltöltése után haladéktalanul megkezdi, és folyamatos munkával befejezi;

hb) a tervező vagy kivitelező nyilatkozatát arról, hogy a kivitelezési tervet a szakhatóságokkal egyeztette és a műszaki megoldás megfelel az általános érvényű és az eseti hatósági előírásoknak;

hc) a helyreállítás alkalmazandó technológiájának leírását;

hd) a munkálatok folyamán kitermelt és elszállítandó föld, illetve építési és bontási törmelék tervezett lerakóhelyének pontos megjelölését dokumentálva.

(3) Nincs szükség közútkezelői hozzájárulásra a helyi közút nem közlekedési célú rendkívüli igénybevétele esetén. Ez esetben alkalmazni kell a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény végrehajtásáról szóló 30/1988.(IV.21.) MT rendelet 28. §-ában és 29. §-ában foglaltakat.

(4) Az Kki. rendelet 6. § (2) bekezdés a) pontja szerinti igénybevételt feltüntető tervben rögzített területen kívül további terület a munkavégzéshez csak a Közútkezelő külön hozzájárulása alapján vehető igénybe.

(5) A Közútkezelő hozzájárulásában előírhatja, hogy a hozzájárulás jogosítottja köteles a munkavégzés helyszínén kihelyezett táblán a munkavégzéssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról tájékoztatást adni.

(6) Közútkezelői hozzájárulást területbontással járó mélyépítési munkák végzésére csak erre jogosult kivitelező részére lehet kiadni.

(7) Burkolatbontással járó munkához november hó 15-e és március hó 15-e közötti időszakra közútkezelői hozzájárulás csak rendkívüli esetben adható. Ennek tekinthető, ha a várható időjárási viszonyok a munkát megengedik, és a hozzájárulás jogosultja kötelezettséget vállal a téli munkavégzés feltételeinek a biztosítására.

15. § A Közútkezelő a hozzájárulást megtagadhatja Kki. rendelet 6. § (3) bekezdésében foglaltak esetén.

16. § (1) A helyi közút nem közlekedési célú igénybevételéért fizetendő díj összegét – e rendelet 3. számú mellékletében foglalt díjtételek és szorzók alkalmazásával – a Közútkezelő állapítja meg. A megállapított díj az Önkormányzat költségvetési elszámolási számlájára átutalással vagy csekken fizethető meg. A fizetendő díj összegét százforintos kerekítéssel kell megállapítani, de a legkisebb díj nem lehet kevesebb 1.000,- Ft-nál. A díjhoz kapcsolódóan megfelelően alkalmazni kell a Kki. rendelet 6. § (6) bekezdésében foglaltakat.

(2) A helyi közút nem közlekedési célú igénybevételéért fizetendő díj esedékességére, mértékére és a nem közlekedési célú igénybevétel megkezdésére a Kki. rendelet 6. § (5) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(3) Nem kell díjat fizetni a Kki. rendelet 6. § (4) bekezdés második mondatában szabályozott esetben.

(4) A helyi közút közútkezelői hozzájárulás nélküli vagy a hozzájárulásban foglaltaktól eltérő igénybevétele esetén fizetendő pótdíjra a Kki. rendelet 6. § (7)-(9) bekezdése az irányadó.

III. Fejezet

Kivitelezési előírások

7. Az ideiglenes forgalomszabályozási terv, ideiglenes forgalmi rend kialakítása

17. § (1) A helyi közúton végzett, vagy a helyi közutat érintő munkák kivitelezésének ideje alatt a forgalmat a Közútkezelő által jóváhagyott ideiglenes forgalomszabályozási tervben foglaltak alapján kell fenntartani. Az ideiglenes forgalomszabályozási terv tartalmára a közutakon végzett munkák elkorlátozási és forgalombiztonsági követelményeiről szóló 3/2001. (I. 31.) KöViM rendelet (továbbiakban: Kvmef. rendelet) vonatkozó rendelkezései az irányadóak.

(2) A Közútkezelő az ideiglenes forgalomszabályozási terv jóváhagyása során előírhatja, hogy az ideiglenes forgalmi rend tényleges bevezetését helyszíni bejárásnak kell megelőznie.

(3) A helyi közúton végzett munkálatok ideje alatt az ideiglenes forgalmi rendhez tartozó forgalomtechnikai eszközök üzemeltetése a közútkezelői hozzájárulás jogosultjának feladata és felelőssége.

(4) Az ideiglenes forgalmi rend érdekében újonnan elhelyezett forgalomirányító jelzőlámpákat, valamint közúti jelzőtáblákat - azok jelzéseinek életbeléptetéséig - át nem látszó anyaggal teljesen le kell takarni. Hasonló módon kell letakarni, vagy le kell szerelni az ideiglenes forgalmi rend időtartamára azokat a közúti jelzőtáblákat, amelyeknek a jelzései az ideiglenes forgalmi rend időszakában nem érvényesek.

(5) Az ideiglenes forgalmi rendhez tartozó útburkolati jelek sárga színűek, szükség esetén ragasztott kivitelűek.

(6) A jelzőtáblák kivételesen hordozható kivitelű oszlopokra is helyezhetők. Az ellentétes értelmű közúti jelzőtáblákat ebben az esetben is letakarással vagy leszereléssel kell érvényteleníteni.

(7) Azokat a járműveket, amelyek a tilalmi jelzőtáblák ellenére az ideiglenesen lezárt útszakaszon (járdán) tartózkodnak, és ezáltal a munkát akadályozzák, a közútkezelői hozzájárulás jogosultja a járműtulajdonos költségére a munkavégzés helyéről - a rendőrség közreműködésével - elszállíttathatja.

(8) A munkavégzés során az általános forgalomtechnikai üzemeltetői és technológiai előírásokat is be kell tartani.

(9) Az ideiglenes forgalmi rend a munkavégzés folyamán csak a Közútkezelő hozzájárulásával változtatható meg. A közútkezelői hozzájárulás jogosultja köteles az ideiglenes forgalmi rendet megváltoztatni, ha azt a Közútkezelő előírja.

(10) Ha az útlezárás kerékpárutat (is) érint, az ideiglenes forgalmi rend kialakítása során ki kell jelölni a kerékpárosok által használható ideiglenes útvonalat is.

8. Helyi közút nem közlekedési célú rendkívüli igénybevétele

18. § (1) A helyi közút nem közlekedési célú rendkívüli igénybevétele esetén az igénybevevő a munkálatok megkezdését, annak várható befejezési időpontját, a rendkívüli igénybevétel okának meghatározásával a munkakezdés időpontját megelőzően lehetőleg 12 órán belül, ha ez a rendkívüli igénybevétel jellegéből kifolyólag nem lehetséges, akkor a munka megkezdését követően haladéktalanul köteles bejelenteni a Közútkezelőnek. A bejelentést igazoló dokumentumot a munkavégzés ideje alatt a helyszínen kell tartani.

(2) Ha a helyi közút nem közlekedési célú rendkívüli igénybevétele, az útburkolat helyreállítását is beleértve, 72 órán belül nem fejezhető be, az igénybevevő köteles a munka folytatásához a Közútkezelő közútkezelői hozzájárulását megkérni a 14. § szerinti nyomtatványon, és a munkát a Közútkezelő által meghatározott feltételek figyelembe vételével végezni.

9. A munkaterület

19. § A közútkezelői hozzájárulás jogosultjának a kivitelezés teljes időtartama alatt gondoskodnia kell arról, hogy a munkaterületen a vonatkozó jogszabályokat, a szabványokat, az útügyi műszaki előírásokat és irányelveket, továbbá a Közútkezelő által előírt építési, forgalomtechnikai és egyéb rendelkezéseket betartsák. Az erre vonatkozó közútkezelői hozzájárulást a munkaterületen kell tartani.

10. A munkaterület és a forgalom elválasztása

20. § (1) A közúton végzett munkákkal érintett munkaterületet a forgalomtól - Kvmef. rendeletben meghatározottak és a Közútkezelő által jóváhagyott ideiglenes forgalomszabályozási terv szerint - el kell választani. Ennek megfelelően a munkaterületre előjelzéssel fel kell hívni a figyelmet, és azt közúti jelzéssel meg kell jelölni.

(2) A gyalogosok, a mozgáskorlátozottak, valamint a megkülönböztetett jelzést használó gépjárművek biztonságos közlekedését, a célfuvarok teljesítését, a települési szilárd és folyékony hulladék elszállítását, továbbá az ingatlanokra, üzletekbe való bejárás lehetőségét a helyi közúton a munkavégzés ideje alatt is biztosítani kell.

(3) A közúti útelzárás, elkorlátozás és forgalomterelés elemeinek meg kell felelniük a vonatkozó útügyi műszaki előírásokban foglalt követelményeknek.

(4) A forgalom számára fenntartott területen munkagép, anyagszállító jármű nem tartózkodhat és anyag nem tárolható.

(5) A helyi közút munkaterületnek engedélyezett része foglalható el csak a munkavégzés, munkagép és anyagszállító jármű elhelyezése, továbbá anyagtárolás céljából.

11. A munka megkezdése és végzése

21. § (1) Bontással járó munkát csak akkor szabad megkezdeni, ha annak folyamatos végzéséhez és az előírt határidőre történő befejezéséhez minden feltételt biztosítottak.

(2) A munka folyamatos végzésének feltételei akkor biztosítottak, ha

a) az előírt engedélyek és hozzájárulások megvannak;

b) a munka gyors ütemű végrehajtásához szükséges anyag, munkaerő és fuvareszköz rendelkezésre áll;

c) a munka befejezését követően az útburkolat végleges helyreállításának feltételei fennállnak.

(3) A (2) bekezdésben foglalt feltételek teljesülését a közútkezelői hozzájárulás jogosultja a Közútkezelő felhívására igazolni köteles.

(4) A főútvonalon vagy a városképi szempontból egyébként kiemelt területen folyó jelentősebb és huzamosabb ideig, azaz egy hónapnál hosszabb ideig tartó építés esetén a vonatkozó útügyi műszaki előírás szerint útépítési adatközlő táblát kell elhelyezni.

22. § (1) A munkavégzés során biztosítani kell a közművek és a forgalomtechnikai létesítmények megközelíthetőségét. A közmű-létesítmények felszíni szerelvényeit szabadon kell hagyni.

(2) A bontási munkákat, kézi feltárással történő kivitelezés esetén is, különös óvatossággal kell elvégezni.

(3) Földmunka esetén a munkaárok fát 2 méternél jobban nem közelíthet meg. Amennyiben a nyomvonalas létesítmény kiépítése más módon, valamilyen kényszerhelyzet miatt, nem oldható meg, a gyökérzet megóvása mellett - kézi vagy gépi - átfúrást kell alkalmazni. Az átfúrás a fa törzsét 1 méternél jobban nem közelítheti meg.

(4) A fa törzsétől mért 3 méteres sugarú körön belül a gyökérzónában lévő föld kitermelését kizárólag kézzel szabad végezni. A munkák során 5 centiméternél vastagabb gyökeret elvágni tilos. A 2 és 5 centiméter közötti vastagságú elvágott gyökerek esetében merőleges, sík metszési felületet kell kialakítani, azokat óvni kell a huzamosabb kiszáradástól, ezért mielőbbi földtakarást kell alkalmazni.

(5) Az építési munkák által érintett területen a munkagépek hatósugarán belüli, illetve a szállítójárművek útvonalába eső fák törzsét, amennyiben a fák sérülésének veszélye fennáll, a munkálatok ideje alatt kalodával kell védeni. A kalodát a törzshöz rögzíteni nem szabad.

(6) Ha az előretervezett bontási munkák folyamán az útburkolat szintjéhez viszonyítva gyalogúton, járdán, kerékpárúton, illetve gyalog- és kerékpárúton a 25 centimétert, úttesten a 40 centimétert meghaladó mélységig kell lehatolni, ezt a közútkezelői hozzájárulás jogosultja a munka megkezdése előtt köteles az érintett közműveknek, és a régészeti védettség alatt álló terület esetén 30 centimétert mélységet meghaladó földmunka esetén az illetékes örökségvédelmi hivatalnak bejelenteni. Erősáramú kábel biztonsági övezetében - felette és mellette 1-1 méter távolságban - tilos földmunkagépekkel dolgozni.

(7) Járdán, gyalogúton és kerékpárúton a vezeték- és kábelfektetési munkát úgy kell végezni, hogy az, valamint a föld visszatöltése, tömörítése és a betonalap készítése folyamatosan kövesse a nyomvonalat. A nyitott munkaárok hossza nem haladhatja meg az egy kábeldobon levő kábelmennyiség hosszát. Újabb szakasz bontására csak akkor és olyan mértékben kerülhet sor, ha és amennyiben a korábban megnyitott munkaárok-szakasz visszatöltése és ideiglenes helyreállítása megtörtént.

(8) Közmű fektetésénél vagy javításánál a vezetékek helyszínrajzi bemérése (rögzítése) után a munkaárok visszatöltését szakszerű tömörítéssel kell elvégezni. Ennek során a kitermelt, de visszatöltésre alkalmatlan, fagyott vagy veszélyes anyagot nem szabad felhasználni.

23. § (1) A munkavégzés során a közútkezelői hozzájárulás jogosultjának gondoskodnia kell a csapadékvíz akadálytalan lefolyásáról és az egyéb szennyeződések folyamatos eltakarításáról.

(2) A földmérési jelek megrongálódását, jogosulatlan elmozdítását a közútkezelői hozzájárulás jogosultja köteles a területileg illetékes földhivatalnak bejelenteni és a helyreállítás költségeit viselni.

(3) Lakott területen este 22 órától reggel 6 óráig - az üzemzavar elhárítását és a váratlanul felmerült, vagy közérdekből el nem halasztható munkákat, valamint a Közútkezelő által előírt többműszakos munkavégzést kivéve - nem szabad a külön jogszabályban meghatározott zajszintet meghaladó mértékű zajjal járó építési, javítási vagy más bontási, illetve rakodási munkálatokat végezni.

12. Az anyagok kiszállítása és tárolása

24. § (1) A munka végzése során biztosítani kell az építőanyagok, csövek, sínek stb. kiszállítására és a munkahelyen történő megfelelő tárolására vonatkozó előírások maradéktalan betartását. A munkahelyen csak a folyamatos munkavégzést biztosító anyagmennyiség tárolható.

(2) A felbontott burkolat olyan idomköveit, amelyeket a közútkezelői hozzájárulás jogosultja visszaépít, úgy kell tárolni, hogy az a közlekedést ne akadályozza, biztonságát ne veszélyeztesse, és ne okozzon szennyeződést.

(3) A kitermelt anyagot - mind a gyalogosforgalom, mind a járműforgalom felőli oldalon - a szétszóródást megakadályozó megtámasztással kell biztosítani.

(4) A hézagkiöntő anyagot (bitument stb.) az elszállításig úgy kell tárolni, hogy az útburkolatot ne szennyezze be.

(5) A fák tövében, a zöldterületen és a közművek felszíni szerelvényein az építési anyagokat, a kitermelt földet és törmeléket tárolni még ideiglenes jelleggel sem szabad.

(6) A felbontott burkolat olyan - jó állapotú - idomköveit, amelyeket nem építenek vissza, megtisztítva a Közútkezelő által megjelölt helyre kell szállítani, és ott idomba rakva kell - dokumentálva - átadni.

(7) A munkavégzés folyamán kitermelt, de fel nem használt anyagot (föld, törmelék, kőanyag stb.) közterületen tárolni nem szabad. Azt a közútkezelői hozzájárulás jogosultjának késedelem nélkül, legkésőbb a következő nap reggel 7 óráig, a munkakezdési hozzájárulásban előírt lerakóhelyre kell elszállítania, és dokumentálnia kell az anyagnak a lerakóhelyen való átadását.

13. Ideiglenes helyreállítás

25. § (1) A munka elvégzésével egy időben, amennyiben a végleges helyreállítás nem történhet meg azonnal, az útburkolatot ideiglenes jelleggel kell helyreállítani. Az ideiglenes helyreállítást hidegen bedolgozható aszfaltanyaggal, a kőburkolat szakszerű helyreállításával, vagy az erre a célra szolgáló műkő- vagy betonidomokkal kell elvégezni úgy, hogy az ideiglenesen helyreállított burkolat a biztonságos közlekedésre alkalmas legyen.

(2) Az útburkolatot - annak végleges helyreállításáig - a közútkezelői hozzájárulás jogosultjának biztonságos közlekedésre alkalmas állapotban kell tartania.

14. Végleges helyreállítás

26. § (1) A helyi közutat érintő munka befejezését követően a felbontott burkolat, ideértve az útburkolati jeleket is, végleges helyreállítását azonnal meg kell kezdeni és a közútkezelői hozzájárulásban előírt határidőre be kell fejezni.

(2) A bontási helyet véglegesen csak az eredeti, illetve a Közútkezelő által a közútkezelői hozzájárulásban előírt magasabb értékű, vagy nagyobb teherbírású burkolat-nemmel szabad helyreállítani.

(3) A helyreállítási (földvisszatöltési) munkák során a Közútkezelő a közútkezelői hozzájárulás jogosultjának terhére talajmechanikai, vagy egyéb ellenőrző vizsgálatokat rendelhet el.

(4) Zöldterület megrongálása esetén a kivitelezéssel érintett zöldterületek növényzetét helyre kell állítani, és az ennek tényét igazoló iratokat át kell adni a Közútkezelőnek.

(5) A helyreállítást a Közútkezelő által előírtak szerint, szakszerűen, a vonatkozó szabványok és útügyi műszaki előírások szerint kell végrehajtani, és azt - ideértve annak minősítését is - a Közútkezelő részére műszaki átadás-átvételi eljárás keretében igazolni kell.

(6) A közútkezelői hozzájárulás jogosultja köteles az igénybevett munkaterületet az építkezés befejezése után, de a forgalom részére történő átadást megelőzően, műszaki átadás-átvételi eljárás során a Közútkezelőnek visszaadni. Ennek keretében át kell adnia a Közútkezelő részére a közútkezelői hozzájárulásban a munkavégzés (földvisszatöltés, burkolat-helyreállítás) minőségére vonatkozóan a közútkezelői hozzájárulásban meghatározott vizsgálatok bizonylatait, ideértve a jótállási és szavatossági jogok érvényesítéséhez szükséges iratanyagot is, valamint - elektronikus úton - a helyreállított burkolat geodéziai bemérésére vonatkozó adatokat (geodéziai adatok, a kivitelezés adatai: kezdés, befejezés, a helyreállított burkolatszerkezet) is. Az átadás-átvételi eljárást jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Építési engedéllyel megvalósított új létesítmények csak a forgalomba-helyezési engedély birtokában adhatók át a forgalomnak.

(7) A Közútkezelő az elkészült létesítmény, illetve a véglegesen helyreállított burkolat meghibásodásának észlelése esetén - a vonatkozó jótállási, szavatossági kötelezettségek alapján – intézkedést kezdeményez.

15. A helyreállításra vonatkozó előírások

27. § (1) A helyi közút nem közlekedési célra igénybe vett területét a közútkezelői hozzájárulásban meghatározott határidőben és állapotban kell helyreállítani.

(2) A bontási helyet véglegesen csak a közútkezelői hozzájárulásban előírt burkolat-nemmel szabad helyreállítani.

(3) A helyreállítás során a kiemelt munkaárok visszatöltésére csak arra alkalmas anyagot szabad felhasználni, amelyet anyagától függően 10–25 centiméteres terítési vastagságokban, réteges tömörítéssel kell beépíteni. A közművezetékek környezetében Trγ = 85%-os, a töltéstestben Trγ = 90%-os tömörséget, illetve a földmű felszínén E2 = 40 MN/m2 teherbírási értéket kell elérni. Az alapburkolat alá minimum 20 cm vastag, Trγ = 95%-os tömörségű, E2 = 60 MN/m2 teherbírási értékű homokos kavics ágyazatot kell helyezni.

(4) A felbontott úttest, járda, gyalogút, kerékpárút burkolat helyreállításának pályaszerkezetét, valamint a kivitelezés módját a Közútkezelő határozza meg az úttest eredeti pályaszerkezetének figyelembe vételével a közútkezelői hozzájárulásban.

(5) Úttest, járda, gyalogút, kerékpárút, felbontása esetén a szükséges alépítményi munkák elvégzése után (közmű fedlap és szerelvény szintbehelyezések, szegélyjavítások, betonalap javítások és helyreállítások) kezdhető meg az útburkolat szakszerű megépítése.

(6) Nyomvonalas jellegű munkáknál a nyomvonalba eső útcsatlakozásoknál a kiemelt szegélyeket le kell süllyeszteni, és 10%-ot meg nem haladó esésű csatlakozó rámpát kell kialakítani a mozgáskorlátozottak közlekedésének megkönnyítése érdekében, a Közútkezelő által előírt szélességben.

(7) Aszfalt burkolatú utaknál az út alapot és ágyazatot úgy kell visszaépíteni, hogy a helyreállított terület a munkaárok szélességi méreteihez képest mindkét oldalon és hosszirányban is 30-30 centiméterrel, a kötőréteg és a kopóréteg esetében további 15-15 centiméterrel nyúljon túl, tehát ennyivel nagyobb egybefüggő területet kell helyreállítani. Amennyiben azonban a munkaárok széle - megnövelve a rétegenkénti túlnyújtási értékekkel - a kiemelt szegélytől, vagy az úttest helyreállítandó szakaszának átlagos szélességétől 50 centiméterre, vagy annál kisebb távolságra van, akkor a kopóréteget a kiemelt szegélyig egybefüggően újra kell építeni. Az új kopóréteget a meglévőhöz minden esetben lépcsőmentesen kell csatlakoztatni, a szélek élvágóval történő levágása, valamint „kellősítése” vagy bitumenes hézagtömítő szalag elhelyezése után.

(8) A járda burkolatát a felbontott szakasz szélességétől függetlenül - a szükséges alépítményi munkák elvégzésével, az eredeti járdaburkolattal megegyező anyaggal vagy lapburkolattal és megegyező műszaki paraméterekkel - a járda teljes szélességében szakszerűen helyre kell állítani.

(9) Járda helyreállításakor aszfaltburkolat keresztirányú bontása esetén a kopóréteg helyreállítását a járda szélességével megegyező hosszon kell elvégezni, munkahézag kialakítása nélkül. Az új kopóréteget a meglévőhöz minden esetben hézag- és lépcsőmentesen kell csatlakoztatni.

(10) A helyreállítás során az útburkolat felületét úgy kell kialakítani, hogy a csapadékvíz elvezetése biztosított legyen.

(11) Ha a meglévő útburkolat területének

a) több mint 70%-át felbontják, a Közútkezelő előírhatja az útszerkezet teljes szélességben történő újraépítését;

b) több mint 50%-át felbontják, a Közútkezelő előírhatja a kopóréteg teljes szélességben történő újraépítését.

(12) A helyreállítási kötelezettség az igénybe vett terület zöldterületeire, növényzetére is vonatkozik, beleértve a felvonulási területet is.

16. Burkolatbontási tilalom

28. § (1) A helyi közút fejlesztését, felújítását, továbbá a helyi közút - ezen belül az úttest, a járda, a gyalogút, a kerékpárút, valamint a gyalog- és kerékpárút - burkolatának teljes szélességű helyreállítását követő 5 évig azon burkolatbontással járó munka, a közút nem közlekedési célú rendkívüli igénybevételének kivételével, nem végezhető. A Közútkezelő csak kivételesen indokolt esetben, közérdekből járulhat hozzá az ilyen munkák öt év letelte előtti megkezdéséhez.

(2) A Beruházási és Műszaki Osztály - az 5 éves burkolatbontási tilalomra tekintettel - a helyi közút - ezen belül az úttest, a járda, a gyalogút, a kerékpárút, valamint a gyalog- és kerékpárút - burkolatának teljes szélességű helyreállításának megkezdése előtt köteles

a) már a tervezés időszakában felhívni az érintett ingatlanok tulajdonosait azoknak az igényeiknek a bejelentésére, amelyeknek a kielégítése burkolatbontással jár (csatorna, víz-, gázbekötés, stb.);

b) figyelmeztetni az ingatlantulajdonosokat arra, hogy ha a közműbekötési igényüknek megfelelő munkát az útépítéssel összhangban nem végeztetik el, úgy arra az útépítés befejezését követő 5 éven belül nem lesz lehetőségük;

c) felhívni az érintett közművek kezelőit arra, hogy hálózatukat vizsgálják meg, és a szükséges felújítási munkákat végezzék el, valamint az érintett ingatlanok hiányzó csatlakozó-vezetékeit - ha ezek elvégzése 5 éven belül lenne esedékes - építsék ki úgy, hogy a későbbiekben az útburkolat felbontása ne váljon szükségessé.

17. A forgalmi rend helyreállítása

29. § (1) A közútkezelői hozzájárulás jogosultja az útburkolat helyreállítását és az egyéb munkák befejezését követően, vagy azzal egyidejűleg, az építést megelőző forgalmi rendet köteles a forgalomtechnikai hozzájárulásnak megfelelően helyreállítani, illetve az új forgalmi rendet kialakítani. Helyreállítás esetén a munkavégzés és forgalomterelés miatt kihelyezett ideiglenes közúti jelzőtáblákat, útburkolati jeleket el kell távolítani, az eredeti közúti jelzőtáblákat vissza kell szerelni, ki kell takarni, az eredeti útburkolati jeleket helyre kell állítani.

(2) A közútkezelői hozzájárulás jogosultjának a forgalmi rend végleges helyreállításáról a Közútkezelőt - 3 munkanappal a helyreállítás befejezése előtt - értesítenie kell. A Közútkezelő előírhatja, hogy a forgalmi rend végleges helyreállítását helyszíni bejárásnak kell megelőznie.

(3) A (2) bekezdésben említett helyszíni bejárás megtartása esetén az útburkolatbontással érintett útszakasz, műtárgy, illetve terület a végleges helyreállítást követően a Közútkezelő hozzájárulásával adható át a forgalomnak. A Közútkezelőnek a hozzájárulása megadásánál érvényesítenie kell a forgalomtechnikai hozzájárulásban foglaltakat.

18. A munkák ellenőrzése

30. § (1) A Közútkezelő az engedélyezett és a folyamatban lévő összes munkáról - beleértve a rendkívüli igénybevétel bejelentéseket is - nyilvántartást vezet, a munkákat a Beruházási és Műszaki Osztály útján rendszeresen ellenőrzi. A Közútkezelő az ellenőrzés során tapasztalt hibák megszüntetése érdekében a szükséges intézkedéseket megteszi.

(2) Az ellenőrzés eredményes lefolytatása érdekében a közútkezelői hozzájárulás jogosultjának az építési engedélyt, a közútkezelői hozzájárulást, a tervdokumentációt, a munkára vonatkozó ütemtervet, valamint az ideiglenes forgalomszabályozási tervet a munka helyszínén kell tartania.

19. Késedelmes vagy hibás kivitelezés

31. § (1) A közútkezelői hozzájárulás jogosultja, illetve a rendkívüli igénybevétel bejelentője felelős azokért az általa vagy megbízottja, kivitelezője által okozott károkért, balesetekért, amelyek az e rendeletben vagy a közútkezelői hozzájárulásban meghatározott feltételeknek a megsértéséből erednek, és amelyek egyébként a kivitelezési munkák során, vagy azokkal összefüggésben keletkeznek.

(2) Ha a közútkezelői hozzájárulás jogosultja nem tartja be a közútkezelői hozzájárulásban előírt, illetve a rendkívüli igénybevételre meghatározott határidőt, a szükséges útburkolat-helyreállítási munkát, akkor a Közútkezelő a közútkezelői hozzájárulás jogosultja, illetve az ideiglenes igénybevétel bejelentője terhére (költségére) azt elvégeztetheti.

(3) A munkák befejezése után, a helyi közúton maradt anyagokat, az ideiglenes forgalmi rendhez kapcsolódó közúti jelzéseket a Közútkezelő a közútkezelői hozzájárulás jogosultjának, illetve a rendkívüli igénybevétel bejelentőjének terhére (költségére) elszállíttathatja.

(4) Ha a véglegesen helyreállított helyi közúton - a munka nem megfelelő elvégzése miatt - süllyedés vagy más hiba mutatkozik, az elvégzett munkára vonatkozó kötelező alkalmassági határidőn belül a közútkezelői hozzájárulás jogosultját, illetve a rendkívüli igénybevétel bejelentőjét kötelezni lehet a hiba megszüntetésére. A hiba megszüntetéséig bekövetkező balesetekért, a balesetből eredő károkért a közútkezelői hozzájárulás jogosultját, illetve a rendkívüli igénybevétel bejelentőjét terheli a felelősség.

20. Útrongálódások kijavítása, úton keletkezett akadályok eltávolítása

32. § (1) A Közútkezelő a forgalomban résztvevőket veszélyeztető útrongálódások haladéktalan kijavításáról, az úton keletkezett akadályok eltávolításáról, a már kialakult egyéb veszélyhelyzetek haladéktalan megszüntetéséről intézkedik.

(2) A Közútkezelő, ameddig a forgalomban résztvevőket veszélyeztető útrongálódások kijavítása, akadály eltávolítása, veszélyhelyzet megszüntetése nem történik meg, a helyi közutat, az útszakaszt, illetve az érintett területet a forgalom elől elzárja, és szükség esetén el is korlátozza, és erről a közlekedés résztvevőit tájékoztatja. A kijavításnak, az akadály eltávolításának, a veszélyhelyzet megszüntetésének, továbbá a terület elzárásának és elkorlátozásának a költségei azt terhelik, aki az útrongálódást, az akadályt, illetve a veszélyhelyzetet okozta.

21. Kártérítés

33. § (1) A helyi közút biztonságos közlekedésre alkalmatlan állapotával összefüggő, vagy forgalomtechnikai hiba miatt keletkezett kár esetén a károsult kárigényét a Beruházási és Műszaki Osztályhoz jelentheti be.

(2) A Közútkezelő köteles a kárigény-bejelentéseket körültekintően kivizsgálni, és a kárigény-bejelentés beérkezésének a napjától számított 30 napon belül a kárigény bejelentőjét írásban értesíteni a felelősség elismeréséről, vagy a kárigény elutasításáról.

(3) Ha a Közútkezelő megállapítása szerint a helyi közút biztonságos közlekedésre alkalmatlan állapotáért más személy vagy szervezet a felelős, köteles a kárigény-bejelentés beérkezésének a napjától számított 30 napon belül a kárigény-bejelentést ehhez a személyhez vagy szervezethez áttenni, és erről a kárigény bejelentőjét egyidejűleg írásban értesíteni.

34. § A Közútkezelő a munkakezdési hozzájárulás nélküli, vagy az abban foglaltaktól eltérő munka végzése esetén a kivitelezőt (építtetőt) vagy a hozzájárulás jogosultját, illetve a rendkívüli igénybevétel bejelentőjét határidő megjelölésével - külön jogszabály alapján - az eredeti állapot helyreállítására hívhatja fel. Ha a kivitelező (építtető), vagy a jogosult, illetve a bejelentő a felszólításnak határidőn belül nem tesz eleget, a Közútkezelő az eredeti állapotot a kivitelező (építtető), a jogosult, illetve a bejelentő költségére helyreállíthatja, illetve helyreállíttathatja.

IV. Fejezet

Záró rendelkezések

35. § (1) A Képviselő-testület a korlátozott forgalmú helyi közút közlekedési célú igénybevételével kapcsolatos - e rendelet 9. § - 13. § szerinti - feladat- és hatásköreinek gyakorlását a Polgármesterre ruházza át.

(2) A Képviselő-testület a helyi közút nem közlekedési célú igénybevételével és a helyi közút nem közlekedési célú rendkívüli igénybevételével kapcsolatos - e rendelet 14. § - 18. §, 21. §, 26. § (7) bekezdés, 28. §, 29. § (2) bekezdés, 30. § (1) bekezdés, 31. §, 32. § és 33. § - 34. § szerinti - feladat- és hatásköreinek gyakorlását a Jegyzőre ruházza át.

36. § (1) E rendelet 2020. március 20. napján lép hatályba.

(2) E rendelet rendelkezéseit a hatályba lépését követően induló ügyekben és keletkező jogviszonyokra kell alkalmazni.

37. § E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Dunavarsány Város Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi közutak kezelésének szabályairól szóló 12/2009. (IX.09.) önkormányzati rendelete és az ezt módosító 27/2011.(XII. 14.) önkormányzati rendelete.

1

A 11. §-t a Dunavarsány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2022. (V. 11.) önkormányzati rendelete 2. §-a hatályon kívül helyezte.

2

A 12. §-t a Dunavarsány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2022. (V. 11.) önkormányzati rendelete 2. §-a hatályon kívül helyezte.

3

A 13. §-t a Dunavarsány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2022. (V. 11.) önkormányzati rendelete 2. §-a hatályon kívül helyezte.

4

A 14. § (2) bekezdés g) pontja a Dunavarsány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2024. (IX. 18.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

5

Az 1. melléklet a Dunavarsány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2022. (V. 11.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

6

A 3. melléklet a Dunavarsány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2024. (IX. 18.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.