Kiskunlacháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2019. (IV. 3.) önkormányzati rendelete
TELEPÜLÉSKÉPVÉDELMI RENDELET
Hatályos: 2019. 04. 18Kiskunlacháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2019. (IV. 3.) önkormányzati rendelete
TELEPÜLÉSKÉPVÉDELMI RENDELET
KISKUNLACHÁZA NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK
Általános rendelkezések
1. A rendelet célja, hatálya és alkalmazása
1. § A rendelet célja Kiskunlacháza Nagyközség építészeti, településképi és természeti értékeinek védelme és igényes alakítása a helyi építészeti örökség védelmének meghatározásával és szabályozásával, a településképi szempontból meghatározó területek lehatárolásával, a településképi követelmények, az önkormányzati településkép-érvényesítési eszközök, valamint önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer meghatározásával.
2. § (1) A rendelet hatálya Kiskunlacháza Nagyközség teljes közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet személyi hatálya kiterjed minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki, vagy amely Kiskunlacháza Nagyközség közigazgatási területén
a) jogszabályban meghatározott építési tevékenységet végez, vagy azzal összefüggő építészeti műszaki tervdokumentációt készít,
b) reklámfeliratot, illetve reklámhordozó berendezést helyez el, tart fenn, vagy kíván elhelyezni, valamit ilyen céllal felületet alakít ki,
c) meglévő építmény rendeltetését – részben vagy egészben – megváltoztatja.
3. § (1) A rendelet alkalmazása során a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletet (továbbiakban Tkr.) a jelen rendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel együtt kell alkalmazni.
(2) Jelen rendelet előírásait az önkormányzat képviselő-testülete által elfogadott településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.
(3) Jelen rendelet mellékletei:
a) 1. melléklet: Településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása
b) 2. melléklet: Helyi védett értékek listája
2. Értelmező rendelkezések
4. § E rendelet alkalmazásában:
1. Cégtábla: a telken, vagy az épületben székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel rendelkező cég nevét és címét vagy logóját, az épületen belüli elhelyezkedését tartalmazó tábla.
2. Címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, egyéb adatait feltüntető tábla.
3. Értékvizsgálat: megfelelő szakképzettséggel rendelkező személy által készített vizsgálat, mely feltárja, meghatározza a település szempontjából védelemre érdemes értékeket. A vizsgálat esztétikai, történeti, műszaki és természeti tényezőkre terjed ki.
4. Védett érték: helyi egyedi vagy területi védelem alatt álló építmény, építményrész, épület vagy egyéb elem, természeti érték.
5. Közérdekű molinó: olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét.
6. Útbaigazító hirdetmény: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás;
Helyi értékvédelem
3. A helyi értékvédelem célja, feladata, fajtái
5. § (1) A helyi védelem célja a település szempontjából hagyományt őrző, az ott élt és élő emberek, közösségek munkáját és kultúráját tükröző sajátos megjelenésű, a településképi és történelmi szempontból jelentős épített és táji érték védelme, a község építészeti örökségének, arculatának a jövő nemzedékek számára való megtartása, a védett értékek fenntartása és helyreállítása.
(2) A település védett értékei – az aktuális tulajdonformára tekintet nélkül – a község kulturális kincsének részei, ezért fenntartásuk, jelentőségükhöz méltó használatuk, megőrzésük és megfelelő bemutatásuk közérdek. Ezért a helyi védett értékek védelme a községben működő minden szervezet és a község minden polgárának kötelessége.
6. § (1) A helyi védelem tárgyát képezi mindaz az épített, vagy természeti érték (településkép, településrész, utcakép, utcarész, épület, épületrész, építmény, építményrész, közterületen álló szobor, emlékmű, táj, növények együttese, növény, stb.), melyet a Képviselő-testület helyi települési, táji, természeti, építészeti, néprajzi, képző- vagy iparművészeti, ipartörténeti, régészeti értéke miatt védendőnek, védelem alatt állónak minősít.
(2) A rendelet hatálya nem terjed ki a kulturális örökség védelméről, valamint a természet védeleméről szóló törvény rendelkezései alapján országos védelem alá helyezett értékekre.
(3) A helyi értékvédelem feladata különösen:
a) a helyi különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi, táji, építészettörténeti, településtörténeti, művészeti, műszaki szempontból védelemre érdemes településrészek, épületek, építmények, épületrészek, műtárgyak, szobrok, emlékművek, épületegyüttesek, (együtt: védett érték) körének számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása és a széles körben történő megismertetése;
b) a védett értékek megőrzése, fenntartása, károsodásának megelőzése és megújulásuk elősegítése.
(4) A helyi védelem területi és egyedi lehet:
a) helyi védelmi területnek minősíthető a település vagy a természeti környezet olyan összefüggő része, amely a jellegzetes településszerkezet történelmi folyamatosságát képviseli, ahol a település és környék arculatát meghatározó építmények, növények együttest alkotnak, illetve a természeti környezetnek az a része, ahol számos védett növény vagy állat él, valamint védettnek minősíthető a helyileg védett építmény környezete,
b) az egyedi védelem kiterjedhet:
ba) az építmény (épület vagy műtárgy), vagy ezek együttes egészére, vagy valamely részletére;
bb) az építményhez tartozó földrészletre és annak jellegzetes növényzetére;
bc) szobor, képzőművészeti alkotás, utcabútor védelmére;
bd) egyedi tájérték védelmére,
be) egy-egy értékes növény, vagy növény csoportjának védelmére.
4. A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai
7. § (1) A helyi védelem irányítása a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.
(2) A helyi védelem alá helyezéssel, valamint megszüntetéssel kapcsolatos döntés előkészítését a főépítész látja el. Az előkészítésbe szakértő is bevonható.
(3) A helyi védelem alá helyezést, annak megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy írásban kezdeményezheti a képviselő-testület felé.
(4) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) egyedi védelem esetében, annak
aa) megnevezését (körülhatárolását),
ab) a pontos helyszíni megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám),
ac) rövid ismertetést,
ad) a kezdeményezés indoklását.
b) területi védelem esetében, annak
ba) területi lehatárolását,
8. § (1) A védetté nyilvánításról, illetve annak megszüntetéséről a Képviselő-testület rendelettel dönt.
(2) A védetté nyilvánítást nem befolyásolja, hogy a védetté nyilvánítandó érték kinek a tulajdonát képezi, de a döntést megelőzően tájékoztatni kell őt annak hatásáról és véleményét ki kell kérni.
(3) A védelemben részesítés vagy a védelem megszüntetése iránti eljárás megindításáról, majd a védelem elrendelésének és megszüntetésének tényét a helyben szokásos módon közzé kell tenni, s erről külön írásban értesíteni kell az érdekelteket. Érdekeltnek kell tekinteni a következő személyeket, szerveket:
a) az ingatlan, vagy a természeti érték tulajdonosát, a tulajdonosi jogok gyakorlóját és az ingatlan használóját – a tulajdonos útján;
b) a védetté nyilvánításra, megszüntetésre javaslatot tevőt;
c) az illetékes építésügyi hatóságot;
d) helyi területi védelemben részesítés, vagy annak megszüntetése esetén az érdekeltek mellett értesíteni kell az érintett utak, közművek fenntartóit is.
(4) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek a kézhezvételtől számított 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek.
(5) A érdekeltek – 30 napon belül benyújtott – észrevételeiről, azokat minősítve, a képviselőtestületet az előterjesztésben tájékoztatni kell.
(6) A főépítész a döntés megalapozására készített anyagot és a döntési javaslatot átadja a Pénzügyi és Fejlesztési Bizottságnak véleményezésre.
(7) A helyi védettség alá helyezésről, illetve annak megszüntetéséről szóló döntési javaslatot a főépítész terjeszti a képviselő-testület elé.
9. § (1) A helyi védett értékekről a főépítész nyilvántartást vezet, amely tartalmazza:
a) a védelem szakszerű, rövid indoklását, fotódokumentációt, a helyi védelem védettségi kategóriáját, a helyrajzi számot, a védelemre javaslatot tevő nevét, a védelmet megállapító önkormányzati rendelet számát;
b) egyedi védettség esetén: a védett érték pontos helyét (utca, házszám), helyszín-rajzot, a védett érték rendeltetését és használatának módját;
c) területi védelem esetén: a védett terület határát egyértelműen rögzítő helyszínrajzot – az áttekintéshez szükséges léptékben, a szabályozási tervvel azonosíthatóan.
(2) A helyileg védett értékké nyilvánítás, illetőleg megszüntetés tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni, melyről a Polgármesteri Hivatal Műszaki csoportja gondoskodik.
(3) A bejegyzés esetleges elmaradása a védettség hatályát nem érinti.
(4) A védetté nyilvánított területet, építményt vagy természeti értéket a védelemre utaló jelzéssel meg kell jelölni (pl.: piktogram, tábla). A jelzés elhelyezéséről a főépítész gondoskodik.
(5) A helyi építészeti értékek vizsgálatáról készült dokumentációk egy-egy példányát a Megyei Levéltárban kell elhelyezni az önkormányzati irattározás rendje szerint.
10. § (1) Az épített környezet vonatkozásában a helyi egyedi védelem megszüntetésére csak akkor kerülhet sor, ha a védelemben részesülő építészeti érték károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel helyre nem állítható, vagy a helyreállításának költsége nem áll arányban annak értékével, illetve, ha a helyi védelem okafogyottá vált.
(2) Védett érték bontása csak a védettség megszüntetését követően végezhető.
5. A helyi védett értékek hasznosítása, fenntartása
11. § (1) A helyi védett értékek fennmaradásának feltétele, megőrzésének módja elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használat. A használat a védett értéket nem veszélyeztetheti. A helyileg védett értékeket a védett értékükhöz, jellegükhöz méltóan, a védett érték veszélyeztetését kizáró módon kell használni.
(2) Egyéb hasznosítás esetén törekedni kell közcélú felhasználásra.
(3) A tulajdonos köteles a helyileg védett építmény vagy épület karbantartásáról és állagmegóvásáról gondoskodni, valamint a védett érték állapotát a hatályos építési törvényben foglaltak szerint meghatározott módon és időszakonként felülvizsgálni.
(4) A védett épületek korszerűsítését, átalakítását, bővítését a védettség nem zárja ki, de az épület jellege nem változhat.
(5) Az ingatlan (építmény) tulajdonosának, és kezelőjének a régészeti, az építészeti, a történeti vagy településképi jelentőségű értékek védelmét, fenntartását és szakszerű fejlesztését biztosítania kell.
12. § (1) Természeti értékvédelem alatt álló területen épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezését, méretét, formáját és funkcióját, (amennyiben arról külön kezelési és fenntartási útmutató nem rendelkezik) az engedélyezési eljárás során egyedileg úgy kell meghatározni, hogy a természeti értékek megóvása mellett egyben a táj jellegéhez is igazodjon.
(2) Az egyéb természetvédelmi kijelölés alá eső természeti és természetközeli állapotú területek közé az Országos ökológiai hálózat területei tartoznak.
(3) Védett természeti területen végzett munkálatok az értékeket nem veszélyeztethetik, a terület jellegét nem változtathatják meg.
(4) Védett területen (utcák, utcarészek, természeti területek) az építési tevékenység a terület jellegét nem változtathatják meg.
Településképi követelmények
6. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
13. § (1) Településképi szempontból meghatározó területek a következők:
a) történeti településmag,
b) településközponti területek,
c) falusias lakóterületek,
d) üdülő területek,
e) gazdasági területek,
f) különleges területek,
g) beépítésre nem szánt területek.
(2) A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását az 1a. és 1b. számú melléklet tartalmazza.
(3) A településképi szempontból kiemelt jelentőségű területek közé tartozik minden telek és építési telek, amely közvetlenül határos az 51, 5101, 51306, 5203 és 5204 j. utakkal, tervezett forgalmi utakkal, a vasútvonallal, a Ráckevei (Soroksári)-Duna folyammal és a felhagyott bányatavakkal vagy az azokkal közvetlenül határos párhuzamos közterületekkel.
7. Területi építészeti követelmények
14. § (1) A településképi szempontból meghatározó területen belül
a) az építményeket a jellegzetes településkép, valamint az épített és természetes környezet egységes megjelenését biztosító módon kell építeni, lehet átalakítani és bővíteni úgy, hogy azok karakterükben, tömegalakításukban illeszkedjenek a kialakult beépítéshez, a meglévőket erre tekintettel kell jókarbantartani, fenntartani, használni;
b) a településképi illeszkedést az utcaképben a szomszédos épületek és a csatlakozó közterület másik oldalán álló épületek viszonylatában kell biztosítani;
c) az épület homlokzata és tetőzete kialakítása tekintetében a homlokzat egészének stílusának, tagolásának összhangban kell lennie az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival, a szomszédos homlokzatokkal, valamint meg kell felelnie a korszerűség követelményeinek.
(2) A településképi szempontból meghatározó területeken belül az utcai telekhatáron csak olyan kerítés létesíthető, amely:
a) legalább 50 %-ban áttört felületű,
b) a kialakult utcaképhez – szín-, anyaghasználat és formai megjelenés tekintetében – illeszkedik,
c) nem lemez és hullámlemezből készült.
8. Egyedi építészeti követelmények
15. § (1) A történeti településmagok területén, a településközponti területeken, a falusias lakóterületeken és üdülő területeken kizárólag magastető alkalmazása megengedett, a tető tetőhajlásszöge 30-45 fok között választható meg.
(2) A történeti településmagon, a településközponti területeken falusias lakóterületeken és üdülő területeken belül az építményeken a hagyományos homlokzatszínezés és tetőfedési anyagok, színek alkalmazására kell törekedni, ennek biztosítása érdekében
a) a homlokzati falfelületek természetes anyagból (tégla, kő, vakolat) készülhetnek,
b) a homlokzatok színezésénél a fehér és annak árnyalatai, valamint a meleg-árnyalatú színek alkalmazása megengedett,
c) a homlokzat színezésénél az élénk, rikító, és sötét színek alkalmazása nem megengedett,
d) a magastető héjalásánál megengedett az égetett agyagcserép, vagy ahhoz hasonló színezésű betoncserép és hasított pala alkalmazása,
e) magastető fedésére a szürke hullámpala, továbbá bitumenes zsindely nem alkalmazható.
(3) Beépítésre nem szánt területeken
a) kizárólag magastető alkalmazása megengedett, a tető tetőhajlásszöge 30-45 fok között választható meg,
b) az építményeken kívülről látható burkolatként csak természetes (hatású) anyag alkalmazható.
16. § (1) A településképi szempontból meghatározó területeken belüli zöldfelületekre vonatkozó előírások:
a) zöldfelület telepítéséhez a tájra jellemző őshonos, gyorsan növő és szennyezés tűrő, ellenálló fa- és cserjefajok használhatók,
b) beépítésre nem szánt területen - kivéve a belterületi közlekedési és közműövezeték területét, valamint az erdőterületek övezetét, ha az erdészeti üzemterv mást ír elő - az új védelmi célú zöldfelületek fás szárú növényállományának létesítésénél a telepítéshez csak a tájra jellemző őshonos fa- és cserjefajok használhatók,
c) külterületen védőzöld sávokban, út menti fásításokban inváziós fajú növények alkalmazása tilos.
17. § (1) A településképi szempontból meghatározó területeken technológiai létesítmények, energiatermelő berendezések közül:
a) gáznyomás-szabályozó az épületek utcai homlokzatára nem helyezhető el, a berendezés csak a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelése megengedett,
b) klímaberendezés, szellőzőrács, kémény, égéstermék elvezetés (kivéve a parapet konvektor) az épület utcai homlokzatára látható helyre nem helyezhető el, az csak az épület alárendeltebb homlokfalára telepíthető,
c) utcavonalra telepített épület utcai homlokzatára parapet konvektor nem telepíthető, ha az épület előtt előkert van a parapet konvektor telepítése megengedett,
d) háztartási méretű napenergiát hasznosító berendezés (napkollektor, napelem) a közterület felőli tetősíkba nem telepíthető, lapos-tetős épületre legfeljebb 45%-os dőlésszögben helyezhető el.
(2) Égéstermék elvezető szerelt kémény utcai homlokzatra nem szerelhető.
(3) Falon kívül szerelt kéményt tűzfal külső oldalára nem szabad elhelyezni. Szerelt kémény csak a tetősíkot áttörő homlokzati képpel jelenhet meg az épületen.
9. Vezeték nélküli elektronikus hírközlési sajátos építmények elhelyezésére vonatkozó szabályok
18. § (1) Nem alkalmas területek a vezeték nélküli elektronikus hírközlési építmény (távközlési, adatátviteli berendezés) elhelyezésére a következő területek:
a) történeti településmag területei,
b) a településközponti területek,
c) helyi területi védelem alatt álló területek,
d) helyi egyedi védelem alatt álló épületek,
e) Kiskunlacháza Nagyközség helyi építési szabályzatáról szóló rendeletben tájképvédelmi területként megjelölt terület, valamint a magasabb szintű tervekben védettséggel jelölt területek (ökológiai hálózat területei, tájképvédelmi terület, Natura 2000 területe).
(2) Vezeték nélküli szolgáltatás építményeit belterületen, beépítésre szánt területen:
a) a gazdasági területek kivételével, önálló tartószerkezetre telepíteni nem lehet az, csak meglevő építményre telepíthető,
b) új antenna csak a településképi szempontok érvényesítésével, a környezethez illeszkedően helyezhető el,
c) silókra, tornyokra, egyéb műszaki létesítményekre, templomok harangtornyába takarásban, víztornyokra, azokhoz illeszkedő formai kialakításban elhelyezhető antenna.
(3) Vezeték nélküli szolgáltatás építményeinek a telepítése védelem alatt álló területen tilos.
(4) Beépítésre nem szánt területen új vezeték nélküli szolgáltatás építménye csak multifunkcionális kialakítással telepíthető.
(5) Új antennát 300 m-es körzetben már meglevő antenna tartószerkezet előfordulása esetén, azzal közös tartószerkezetre lehet csak elhelyezni.
10. Cégérek, cégtáblák, cégfeliratok elhelyezésének követelményei
19. § (1) A cégérek, cégtáblák, cégfeliratok csak homlokzati felületen, vagy arra merőlegesen helyezhetők el.
(2) Cégérek, cégtáblák, cégfeliratok az alábbi feltételek figyelembevételével helyezhetők el:
a) méretét, színét és elhelyezését az utcai homlokzaton a teljes homlokzattal együtt, egy egységként kell tervezni és kialakítani, úgy hogy azok szervesen illeszkedjenek a meglévő és tervezett épületek vízszintes és függőleges homlokzatai tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival,
b) felülete nem lehet nagyobb, mint 1 m2,
c) összes felületének nagysága nem haladhatja meg az érintett homlokzat vagy kerítés felület 5 %-át.
(3) Az épületek utcai homlokzatán vállalkozásonként egy darab cégér, cégtábla, cégfelirat, helyezhető el.
11. Reklámhordozókra, reklámhordozó berendezésekre vonatkozó követelmények
20. § (1) Kiskunlacháza közigazgatási területén tiltott valamennyi e rendeletben, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényben (továbbiakban: Tvtv.), valamint a Tvtv. felhatalmazása alapján kiadott, a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Rr.) tiltott vagy nem szabályozott reklám közzététele.
(2) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.
(3) Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán – építési reklámháló kivételével – nem helyezhető el.
(4) Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el.
(5) A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.
21. § (1) Reklámot közétenni, reklámhordozót tartó berendezést elhelyezni közterületen, köztulajdonban álló ingatlanon csak a kiemelt jelentőségű területen kizárólag utcabútoron lehet.
(2) Reklám elhelyezésére közterületen a közművelődési célú hirdető oszlop kivételével nem alkalmazható.
(3) Információs és egyéb tájékoztatási célú – nem önkormányzati tulajdonú – táblán reklámot elhelyezni a tábla felületének 2/3-án lehet.
(4) Hirdető oszlop kivételével ragasztás útján reklám, illetve reklámhordozó nem rögzíthető.
(5) Az önkormányzat által szervezett, vagy támogatott rendezvényről tájékoztató ideiglenes reklám elhelyezése transzparensen lehetséges.
(6) Az információs célú berendezés felületének legfeljebb kétharmada vehető igénybe reklám közzétételére, felületének legalább egyharmada a (1) bekezdés szerinti közérdekű információt tartalmazhat.
(7) Az információs célú berendezés felülete legfeljebb A1-es ívméretű (840x597 mm) lehet.
22. § (1) A polgármester jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében, a jelentősnek minősített esemény időtartamára, legfeljebb azonban valamennyi jelentős esemény esetén, együttesen naptári évente tizenkét hét időtartamra a vonatkozó jogszabályok szerint településképi bejelentési eljárásban eltérést engedélyezhet a reklám közzétevője számára.
(2) A polgármester döntése nem pótolja, illetve helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének feladata.
(3) A reklám közzétevője az eltérést a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelmével kezdeményezheti.
Településkép érvényesítési eszközök
12. A településképi védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
23. § (1) Az építtető, a tervezéssel megbízott tervező szakmai konzultációt kezdeményezhet a helyi településrendezési előírások értelmezésével kapcsolatosan, a készülő építészeti-műszaki tervdokumentációk munkaközi egyeztetése céljából.
(2) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció az ügyfél által a főépítészhez benyújtott kérelemre indul.
(3) A szakmai konzultáció az önkormányzat hivatalos helyiségében folytatható le, a szakmai konzultációt a főépítész látja el.
(4) A konzultációról a főépítész emlékeztetőt készít, melyet nyilvántartásba vesz.
(5) Az emlékeztető tartalmazza:
a) a kérelmező (építtető) adatait,
b) a tervezett építési tevékenység rövid leírását, helyét, címét és a telek helyrajzi számát,
c) a felvetett javaslatok lényegét és indokolását, a főépítész lényeges nyilatkozatait.
(6) Az építtető legalább egy alkalommal köteles szakmai konzultációt kérni, ha a tervezett építési tevékenység:
a) helyi védett értéket érint,
b) helyi védettség alatt álló területen található építményt érint.
13. Településképi véleményezési eljárás alkalmazási köre
24. § (1) A polgármester településképi véleményezési eljárást folytat le – ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik – a (2) bekezdésében felsorolt területeken és a (3) bekezdésben felsorolt esetekben
a) új építmény építésére,
b) meglévő építmény szintterület növekedését eredményező bővítésére – (a meglévő tetőtér beépítését is ide értve),
c) meglévő építmény külső megjelenését érintő átalakítására,
d) helyi védett értéket érintő építési engedélyhez kötött építési tevékenység végzésére
irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz készített építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban.
(2) Településképi véleményezési eljárási kötelezettség alá tartoznak az alábbi településképi szempontból meghatározó területek:
a) a történeti településmag,
b) a településközponti területek,
c) a gazdasági területek,
d) az üdülő területek,
e) a különleges területek.
(3) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni továbbá – a konkrét helyszíntől, az ingatlan építési övezeti besorolásától és településképi meghatározó területi besorolásától függetlenül –
a) az 500 m2 bruttó szintterületet meghaladó földszintes, valamint 1000 m2 bruttó szintterületet meghaladó többszintes új építmény,
b) az a) pontban szereplő nagyságrendeket meghaladó meglévő építmény rendeltetését – a működést és a környező beépítéshez való viszonyt –megváltoztató,
c) helyi építészeti értékvédelem alatt álló építményt érintő
építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkákra vonatkozó építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban.
14. A településképi véleményezés eljárási szabályai
25. § (1) A településképi véleményezési eljárás az építtető vagy az általa megbízott tervező (a továbbiakban együtt: kérelmező) által a polgármesterhez benyújtott – papíralapú – kérelemre indul. A kérelmező legkésőbb a kérelem benyújtásáig a véleményezendő építészeti-műszaki tervdokumentációt elektronikus formában feltölti az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre, melyhez a polgármesternek hozzáférést biztosít.
(2) A polgármester településképi véleményét az önkormányzati főépítész szakmai álláspontja alapozza meg.
(3) A 26. § (1) bekezdésben szereplő általános, valamint a (2)-(5) bekezdésben felsorolt részletes szempontokat a főépítésznek a szakmai álláspontjának kialakítása során egyaránt figyelembe kell vennie.
(4) A településképi véleménynek tartalmaznia kell a vélemény indokolását.
(5) Amennyiben a településképi véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki dokumentáció tartalma, megoldása a véleményezési eljárás után módosításra kerül, az építési engedélyezésre való benyújtása előtt a településképi véleményezési eljárást meg kell ismételni.
15. A településképi véleményezés részletes szempontjai
26. § (1) A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció
a) megfelel-e a településrendezési eszközben foglalt kötelező előírásoknak,
b) figyelembe veszi-e a beépítési előírásban szereplő további – építészeti illeszkedésre vonatkozó –javaslatokat,
c) a településrendezési eszköz irányadó szabályozásától, valamint a b) pont szerinti javaslatoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, és településképi megjelenést eredményez-e.
(2) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) a beépítés módja – az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakon túl – megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,
b) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, az átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,
c) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, építmények kilátását,
d) több építési ütemben megvalósuló új beépítés, meglévő építmények bővítése esetén
da) biztosított lesz vagy marad-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága,
db) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.
(3) Az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) a tervezett rendeltetés, és az azzal összefüggő használat sajátosságaiból eredően – nem korlátozza-, zavarja-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát,
b) az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének, homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését.
(4) Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, illetve a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez,
b) a homlokzatot tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
c) a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezések elhelyezésére és kialakítására,
d) a terv városképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, továbbá hogy
e) a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz.
(5) A határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy
a) a közterülethez közvetlenül kapcsolódó szint alaprajzi kialakítása, és ebből eredő használata
aa) korlátozza-e a közúti közlekedést és annak biztonságát,
ab) korlátozza-, illetve zavarja-e a gyalogos és a kerékpáros közlekedést és annak biztonságát,
ac) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét, illetve ebből eredően
ad) a terv megfelelő javaslatokat ad-e az esetleg szükségessé váló – a közterületet érintő – beavatkozásokra,
b) az esetleg a közterület fölé benyúló építmény-részek, illetve szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, illetve a telepítendő fákra, fasorokra.
16. Településképi bejelentési eljárás alkalmazási köre
27. § (1) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le a (4) bekezdésben felsorolt területekre vonatkozóan – az Étv. 57/F. § hatálya alá nem tartozó, az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységnek sem minősülő – az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásokról szóló 312/2012. (IX. 8.) kormányrendelet 1. számú mellékletében meghatározott építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységek közül:
a) meglévő építmény homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása,
b) nettó 20,0 m2 alapterületet az építési tevékenységet követően sem meghaladó méretű kereskedelmi, szolgáltató, illetve vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése,
c) szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t,
d) emlékfal építése, amelynek talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 3,0 m-t,
e) építménynek minősülő, háztartási hulladék elhelyezésére szolgáló hulladékgyűjtő és - tároló elhelyezése
esetén.
(2) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le – ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik, valamint az Étv. 57/F. § hatálya alá nem tartozó – meglévő építmények részleges vagy teljes rendeltetésének megváltoztatása esetén, amennyiben az új rendeltetés szerinti használat:
a) telepengedélyezési eljárás lefolytatását teszi szükségessé,
b) a korábbi rendeltetéshez képest
ba) környezetvédelmi (elsősorban zaj- és légszennyezési) szempontból kedvezőtlenebb helyzetet teremthet,
bb) jelentősen megváltoztatja az ingatlanon belüli gépkocsi-forgalmat,
bc) a jogszabályi előírásoknak megfelelően többlet-parkolóhelyek és/vagy rakodóhely kialakítását teszi szükségessé,
c) érinti a közterület kialakítását, illetve a közterületen lévő berendezéseket vagy növényzetet,
d) érinti a kapcsolódó közterület közúti vagy gyalogos, illetve kerékpáros forgalmát, azok biztonságát veszélyeztetheti,
e) lakás rendeltetés megszüntetését vagy létrehozását eredményezi – amennyiben nem építési engedélyhez kötött és az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez nem kötött építési tevékenység – függetlenül attól, hogy építési munkával jár vagy sem.
(3) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le – ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik – reklám, reklámhordozó, valamint reklámhordozót tartó berendezés, valamint reklámos utcabútor elhelyezése tekintetében.
(4) Településképi bejelentési eljárási kötelezettség alá tartoznak az alábbi településképi szempontból meghatározó területek:
a) történeti településmag,
b) településközponti területek,
c) gazdasági területek,
d) üdülő területek,
e) különleges területek.
17. Településképi bejelentési eljárás szabályai
28. § (1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott – papíralapú – bejelentésre indul. A bejelentéshez papíralapú dokumentációt vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni.
(2) A polgármesternek a településképi bejelentéssel kapcsolatos döntését a főépítész készíti elő.
(3) A településképi bejelentési eljárás során az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4) A polgármester településképi bejelentés tudomásulvételéről szóló határozata a kiadmányozástól számított egy évig érvényes. Ha a bejelentésben megjelölt tevékenységet a határozat érvényességi idején belül nem végzik el, vagy megszüntetik, az a bejelentés tekintetében jogvesztő.
(5) A 27. § szerinti tevékenység a bejelentés alapján – az (4) bekezdés szerinti, a Polgármester tudomásul vételét tartalmazó hatósági határozat birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével – megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.
(6) A polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását.
29. § (1) A bejelentésnek és mellékleteinek meg kell felelniük a Tkr. 26/B. §, 26/C. § és 26/D. §-iban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek.
(2) A településképi bejelentéshez a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló műszaki tervnek – a kérelem tárgyának megfelelően – az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia:
a) a 27. § (1) bekezdés szerinti építési munkák esetében – megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező által készített –
aa) műszaki leírást a telepítésről és az építészeti kialakításról,
ab) helyszínrajzot a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével,
ac) alaprajzot,
ad) valamennyi homlokzatot, valamint
ae) utcaképi vázlatot, amennyiben az építmény az utcaképben megjelenik;
b) a 27. § (2) bekezdés szerinti rendeltetés változások esetében – megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező által készített –
ba) műszaki leírást, mely ismerteti az új rendeltetésnek megfelelő (terület) használatot, technológia jellemzőit, a rendeltetés-módosítás következtében – a szomszédos és a környező ingatlanokat érintő – változásokat, hatásokat, a szükségessé váló járulékos beavatkozásokat,
bb) helyszínrajzot a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével,
bc) (szükség szerint) alaprajzot, valamint
bd) (szükség szerint) homlokzatot vagy a közterületről látható felületek változtatását bemutató látványtervet, fotómontázst,
c) a 27. § (3) bekezdés szerinti reklám-elhelyezések esetében – megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező által készített –
ca) műleírást,
cb) M=1:500 méretarányú, a közműszolgáltatókkal dokumentáltan egyeztetett helyszínrajzot, reklám közterületi elhelyezés esetén (a mobil megállító tábla kivételével),
cc) a reklámberendezés elhelyezésének, illetve rögzítésének műszaki megoldását,
cd) az építmény érintett részletét, 2 m2-t meghaladó felületű berendezés esetén az érintett felület egészét ábrázoló homlokzatot, valamint
ce) látványtervet vagy fotómontázst,
d) helyi védett értéken végzett építési tevékenységek esetén – megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező által készített – a vonatkozó jogszabályban előírtakon kívül csatolni kell:
da) átalakítás esetén a jelenlegi állapot felmérési rajzait két példányban;
db) homlokzatot érintő munkák esetében a színezésre vonatkozó javaslatot (színvázlatot) egy példányban;
dc) belső dekoratív (ornamentális és figurális) falfestések esetén ezek színhelyes vázlatait egy példányban;
dd) munkák által érintett épületrészek jelenlegi állapotának fénykép dokumentációját egy példányban.
30. § (1) A településképi bejelentés elbírálása során vizsgálni kell, hogy a tervezett építési tevékenység, reklám elhelyezés, rendeletetés változtatás
a) megfelel-e Tkr.-ben meghatározott követelményeknek,
b) megfelel-e a településrendezési eszközben foglalt kötelező előírásoknak,
c) megfelel-e jelen rendelet előírásainak, településképi követelményeknek,
d) illeszkedik-e a településképbe, a szomszédos és a környező beépítés sajátosságaihoz, azok, valamint a határoló közterületek rendeltetésszerű és biztonságos használatát indokolatlan mértékben nem zavarja, nem korlátozza.
(2) A településképi bejelentés elbírálása során vizsgálni kell, hogy a bejelentés és a mellékelt műszaki dokumentáció megfelel-e a jelen rendeletben meghatározott követelményeknek.
(3) A településképi bejelentés elbírálása során vizsgálni kell, hogy a határoló közterülettel való kapcsolatot illetően a tervezett építési tevékenység, illetve reklám, rendeletét változtatás
a) korlátozza-e a közúti közlekedést és annak biztonságát,
b) korlátozza-e, zavarja-e a gyalogos és a kerékpáros közlekedést és annak biztonságát,
c) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület jelenlegi és távlatban kialakuló adottságait, esetleges berendezéseit, műtárgyait, növényzetét,
d) a terv megfelelő javaslatokat ad-e az esetleg szükségessé váló – a közterületet érintő – beavatkozásokra,
18. Településképi kötelezési eljárás
31. § (1) A Polgármester a Tkr. 26/E. §-a szerint településképi kötelezési eljárást folytat le, településképi kötelezést bocsát ki
a) a településképi bejelentési eljárás kezdeményezésének elmulasztása,
b) a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése,
c) a településképi bejelentésben meghatározottól eltérő tevékenység végzése, továbbá
d) az építési tevékenységek során e rendeletben foglalt településképi követelmények megsértése
esetén.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak
a) a reklámok, reklámhordozók elhelyezésre vonatkozó jogszabályokban meghatározott tilalmak megszegése és kötelezettségek elmulasztása és
b) a jogszerűtlenül elhelyezett reklámok, reklámhordozók, plakátok
eseteire.
(3) A Polgármester a településképi kötelezési eljárás során a Tvtv. 11. §-ban meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazza.
19. Az önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer
32. § (1) A védett érték megóvása, állagának megőrzése érdekében a képviselőtestület támogatást nyújthat. A támogatás forrása az önkormányzat környezetvédelmi alapja. A támogatás keretösszege az alapba befolyó pénzösszegek 10 %-a lehet.
(2) Az alapból a tulajdonos kérelmére pályázat útján visszatérítendő vagy vissza nem térítendő támogatás nyújtható. A vissza nem térítendő támogatás nem lehet több mint a műszaki beavatkozás bekerülési költségének 50 %-a, a teljes támogatás pedig a bekerülési költség 70 %-a.
(3) A védett értékek tulajdonosa a védelemhez szükséges, a szokásos karbantartási és fenntartási munkákon felüli műszaki beavatkozásokhoz kérheti az értékek megóvása érdekében az önkormányzat támogatását.
(4) Támogatás nem nyújtható kötelezéssel elrendelt felújításhoz.
(5) A benyújtott pályázathoz csatolni kell:
a) építési engedélyhez kötött munka esetén az építési engedélyezési tervdokumentációt és a jogerős engedélyezési határozatot,
b) a megpályázott munka elkészítésének határidejét,
c) a megpályázott pénzösszeg megjelölését, felhasználásának módját,
d) kötelezettségvállalást arra, hogy a támogatás elnyerése esetén a kapott összeget a pályázati feltételek szerint használja fel.
e) A megvalósítást szolgáló költségvetést, s ebből kiemelve a szokásos karbantartási és fenntartási munkákon felüli műszaki beavatkozások költségeit.
(6) Az alapból felhasználható összeget minden évben a költségvetési rendeletben elkülönítve kell meghatározni.
(7) A pályázatok kiírásáról és döntésre történő előkészítéséről az Önkormányzat főépítésze előkészítése alapján a Pénzügyi és Fejlesztési Bizottság gondoskodik.
(8) pályázatokat minden évben a költségvetés elfogadását követően lehet kiírni. A pályázatokat a képviselő-testület bírálja el a pályázati határidő leteltét követő ülésén.
(9) A döntésnek tartalmaznia kell a támogatásban részesülő megnevezését, a támogatás mértékét, a védett érték és az azon végzett munkák megjelölését, a munkák igazolt költségét, visszatérítendő támogatás esetén a visszatérítés időtartamát.
(10) A konkrét támogatás feltételeit, folyósításának, elszámolásának módját, az elvégzett munkák bizonylatolásának rendjét a támogatásban részesített tulajdonossal kötött szerződésben kell rögzíteni.
(11) A szerződésben foglaltak végrehajtását az Önkormányzat főépítésze közreműködésével a Pénzügyi és Fejlesztési Bizottság ellenőrzi.
(12) A környezetvédelmi alap e célra elkülönített részét az önkormányzat vásárlásra is felhasználhatja.
33. § (1) A helyi védelemben részesített építmények, területek tulajdonosai, kezelői, használói a helyi adókról szóló rendeletekben kedvezményekben részesülhetnek.
(2) A kedvezmények mértékét az önkormányzat a helyi adókról szóló önkormányzati rendeletben határozhatja meg.
Záró rendelkezések
20. Hatálybalépés
34. § (1) E rendelet a kihirdetést követő 15. napon lép hatályba.
(2) Rendelkezéseit a hatályba lépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.
21. Módosuló és hatályon kívül helyező rendelkezések
35. § (1) Hatályát veszti:
Dr. Répás József |
Soós Zsoltné |
1. melléklet az 5/2019. (IV. 3.) önkormányzati rendelethez
Rajzszám |
Rajz megnevezése |
Szerkesztési méretarány |
Településképi szempontból meghatározó területeinek lehatárolása |
m=1:10.000 |
|
2. melléklet az 5/2019. (IV. 3.) önkormányzati rendelethez
cím |
hrsz. |
||
|---|---|---|---|
1. |
Angyalos ház |
Szent Imre utca 42. |
1075 |