Kiskunlacháza Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2020 (II.26..) önkormányzati rendelete

Kiskunlacháza Nagyközség Önkormányzatának

Kiskunlacháza Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, valamint az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 23. § (1) bekezdése alapján és figyelembe véve a Pénzügyi és Fejlesztési Bizottság írásos véleményét a 2020. évi pénzügyi tervéről az alábbi rendeletet alkotja.

(1) A Képviselő-testület az önkormányzat 2020. évi költségvetésének kiadási főösszegét 2.010.711.553 Ft-ban, módosított bevételi főösszegét 2.010.711.553 Ft-ban állapítja meg, melyből 1.903.972.170 Ft költségvetési bevétel, 106.739.383 finanszírozási bevétel, 1.942.135.772 Ft költségvetési kiadás, 68.575.781 Ft finanszírozási kiadás.

(1) A Képviselő-testület az önkormányzat 2020. évi költségvetését:

állapítja meg.^[3]

(2) Az Önkormányzat az (1) bekezdésben megállapított költségvetési hiány finanszírozását 12.366.956.-Ft maradvány felhasználásával és 20.000.000.-Ft likvid hitel felvételével biztosítja.

(3) Az (1) bekezdésben megállapított költségvetési bevételek forrásonkénti, a költségvetési kiadások jogcímenkénti megoszlását önkormányzati szinten, továbbá a finanszírozási bevételeket és kiadásokat a rendelet 1.1. melléklete alapján határozza meg a Képviselő-testület.

(4) A bevételek és kiadások előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok és azon belül kötelező feladatok előirányzatait, önként vállalt feladatok, államigazgatási feladatok szerinti bontásban az 1.2., 1.3., 1.4. mellékletek szerint állapítja meg.

(5) A működési és felhalmozási bevételek és kiadások előirányzatai mérlegszerű bemutatását önkormányzati szinten a 2.1. és a 2.2. melléklet részletezés szerint fogadja el a Képviselő-testület.

A Képviselő-testület az önkormányzat 2020. évi költségvetését részletesen a következők szerint állapítja meg:

(1) Az Önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletekből és kezességvállalásokból fennálló kötelezettségeit a 3. melléklet mutatja be.

(2) Az Önkormányzat saját bevételeinek részletezését - az adósságot keletkeztető ügyletből származó tárgyévi fizetési kötelezettség megállapításához - a
4. melléklet tartalmazza.

(3) Az Önkormányzat 2020. évi költségvetésében meghatározott adósságot keletkeztető fejlesztési célok az 5. mellékletben szerepelnek.

(4) Az Önkormányzat költségvetésében szereplő beruházások kiadásainak beruházásonkénti részletezését a 6. melléklet szerint határozza meg.

(5) Az önkormányzat költségvetésében szereplő felújítások kiadásait felújításonként a 7. melléklet részletezi.

(6) Az EU-s támogatással megvalósuló programokat és projekteket, valamint az önkormányzaton kívül megvalósuló projektekhez való hozzájárulást nem tartalmaz a tárgy évi költségvetés, a 8. melléklet nemleges.

(7) A 2. § (1) bekezdésében megállapított bevételek és kiadások önkormányzati, polgármesteri hivatali, továbbá az önkormányzat fenntartása alá tartozó intézményenkénti megoszlását, az éves engedélyezett létszám előirányzatot és a közfoglalkoztatottak létszámát költségvetési szervenként, feladatonként és azon belül kötelező feladatok, önként vállalt feladatok, államigazgatási feladatok szerinti bontásban a 9.1.- 9.6. mellékletek szerint határozza meg a Képviselő-testület.

(8) Az Önkormányzat a kiadások között sem általános, sem céltartalékot nem képez.

(1) Az önkormányzati szintű költségvetés ezen rendeletben meghatározottak szerinti végrehajtásáért, valamint a beszámolási kötelezettségek teljesítéséért a polgármester, a könyvvezetéssel kapcsolatos feladatok ellátásáért a jegyző a felelős.

(2) Az Önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a Képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.

(3) A költségvetési szervek, ezen rendelettel felhatalmazást kapnak a bevételek beszedésére, kiadások teljesítésére, a részükre jóváhagyott előirányzatokon belül kötelesek gazdálkodni. A gazdálkodás részletes szabályait az önkormányzat szabályzatai tartalmazzák.

(4) A költségvetési bevételi előirányzatok – az (5) bekezdésben meghatározott kivételekkel – kizárólag azok túlteljesítése esetén növelhetők, és a költségvetési bevételek tervezettől történő elmaradása esetén azokat csökkenteni kell.

(5) Az Önkormányzat és költségvetési szervei egységes rovatrend:

- a. működési célú támogatások államháztartáson belülről,

- b. felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről,

- c. működési célú átvett pénzeszközök,

- d. felhalmozási célú átvett pénzeszközök,

rovatain megtervezett bevételi előirányzatok abban az esetben is megnövelhetőek, ha a költségvetési bevételi előirányzatok még nem teljesültek túl, azonban az adott cél a költségvetési év bevételi előirányzatainak tervezésekor nem volt figyelembe vehető.

(6) Az önkormányzat 2020. évi költségvetése a gazdálkodás alapja, ezért az egyensúlyának fenntartása érdekében év közben a gazdaságos, hatékony, eredményes gazdálkodás megvalósítása érdekében biztosítani szükséges az áttekinthető, szabályszerű költségvetési előirányzatok felhasználását.

(7) A civil szervezetek, egyházak és más szervezetek támogatására tervezett előirányzatok felhasználásáról a Képviselő-testület dönt, míg a sport feladatokat ellátó egyesületek, önszerveződő közösségek részére tervezett előirányzat felhasználásáról a helyi rendelkezéseknek megfelelően az Művelődési, Oktatási és Egészségügyi Bizottság dönt. A szponzori támogatásokra jóváhagyott előirányzat felhasználásáról a Polgármester dönt, mely döntéséről a következő képviselő-testületi ülésen köteles beszámolni.

(8) A polgármesteri keret felhasználásáról a Polgármester rendelkezik. A polgármesteri keret nem használható fel alapítványok támogatására, költség- és üzemanyag térítések finanszírozására és intézményműködtetésre.

(9) Az adókintlévőségek, bármilyen jellegű követelések csökkentése érdekében érvényesíteni kell a költséghatékony végrehajtási és ellenőrzési tevékenységet.

(10) Az önkormányzati feladatellátás minden terültén érvényesíteni kell a szigorú, takarékos gazdálkodás követelményét. Az intézmények vezetői kötelesek a takarékos, ésszerű gazdálkodás követelményeinek megfelelni és javaslataikkal, döntéseikkel segíteni a kiadások csökkentését.

(11) A Képviselő-testület felhatalmazza a Polgármestert, hogy – pályázat benyújtásáról, és saját forrás biztosításáról szóló külön képviselő-testületi döntés hiányában – az Önkormányzat által benyújtani kívánt támogatási igény (pályázat) esetében az Önkormányzat nevében előzetesen nyilatkozzon a saját forrás biztosításáról azzal, hogy soron következő testületi ülésen tájékoztatja a Képviselő-testületet.

(12) Az Önkormányzat irányítása alá tartozó intézmények, valamint a Település és Intézményfenntartó Csoport dolgozói részére bruttó 100.000.-Ft/év/fő cafeteria kifizetését hagyja jóvá a Képviselő-testület.

(13) A Képviselő-testület a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői részére a törvényi rendelkezés szerinti mértékben, bruttó 200.000.-Ft/fő/év összegben hagyja jóvá a cafeteria juttatást. A polgármester cafeteria juttatását a Képviselő-testület bruttó 200.000.-Ft/év összegben hagyja jóvá.

(14) A Képviselő-testület a Polgármesteri Hivatalnál foglalkoztatott köztisztviselők illetményalapját 68.000.-Ft összegben határozza meg. A magasabb illetményalap szerint megállapított havi illetmény megállapításakor tekintettel kell lenni a Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI- törvény
58. § (6) bekezdésében foglaltakra.

(15) A 2020. január 1-től a minimálbér 161.000.-Ft/hó teljes munkaidő esetében, a garantált bérminimum összege pedig 210.600.-Ft/hó, melyekre történő bérkiegészítéseket a Képviselő-testület biztosítja a foglalkoztatottak részére önkormányzati szinten.

(16) Az intézmények az éves gazdálkodásukról készített beszámolóban a költségvetési maradvány elszámolása során – az általános szabályokon túl – kötelesek az étkeztetési-, energia és közüzemi díjak-, a nyugdíjazás és létszámcsökkentési döntések, jubileumi jutalmak fedezetére biztosított előirányzatokról, a kötött felhasználású támogatásokról, a továbbképzésekre biztosított előirányzatokról, a bejáró dolgozók útiköltség térítésére adott előirányzatokról elszámolni. Az elszámolást a Polgármesteri Hivatal pénzügyi osztályvezetője vizsgálja felül.

(17) A feladatmutató alapján normatív állami hozzájárulásban részesülő intézmények a tényleges mutató szerint kötelesek elszámolni a kapott támogatással. A támogatás ellenőrizhetősége érdekében az intézmények kötelesek olyan nyilvántartást vezetni, melyből egyértelműen megállapítható a feladatmutató tényleges teljesülése.

(18) Amennyiben az intézmény a konkrét feladatmutatóhoz kapcsolódó támogatást az őt ténylegesen megilletőnél nagyobb mértékben veszi igénybe, akkor a meghaladó mérték zárolásra, a pénzmaradvány elszámolása kapcsán pedig elvonásra kerül.

(19) A pénzügyi előirányzat hiányában a gazdálkodó szerv, intézmény vezetője kötelezettséget nem vállalhat, feladat végrehajtását nem kezdheti el. Újabb kötelezettség vállalása előtt figyelembe kell venni a meglévő, többéves kihatással járó kötelezettségeket, továbbá a fedezetül szolgáló bevételek realizálását. Kötelezettséget vállalni a törvényben foglalt kivételekkel csak a pénzügyi ellenjegyzés után, a pénzügyi teljesítés esedékességét megelőzően írásban lehet, kivéve az 200.000.-Ft alatti kötelezettségvállalásokat.

(20) A költségvetési szerveknél a jutalmazásra fordítható és kifizethető összeg nem haladhatja meg a rendszeres személyi juttatások között előirányzott jutalom előirányzatát.

(21) Amennyiben a költségvetési szerv harminc napon túli, lejárt esedékességű elismert tartozásállományának mértéke két egymást követő hónapban eléri az éves eredeti kiadási előirányzatának 10%-át vagy a százötven millió forintot, az irányító szerv a költségvetési szervhez önkormányzati biztost jelöl ki.

(22) A költségvetési szerv vezetője e rendelet 10. mellékletében foglalt adatlapon köteles a tartozásállományról adatot szolgáltatni. A költségvetési szerv az általa lejárt esedékességű elismert tartozásállomány tekintetében – nemleges adat esetén is – havonta a tárgyhó 25-i állapotnak megfelelően a tárgyhónapot követő hó 5-ig az önkormányzat jegyzője részére köteles adatszolgáltatást teljesíteni.

(23) Kiegészítő támogatás igényléséről a működőképességet veszélyeztető helyzet esetében a polgármester gondoskodik, külön Képviselő-testületi döntés alapján.

(24) A finanszírozási bevételekkel és kiadásokkal kapcsolatos hatásköröket a Képviselő-testület gyakorolja.

(25) Az Önkormányzat a jóváhagyott testületi döntés értelmében, az OTP Bank Nyrt-vel kötött szerződés alapján 20.000.000 Ft összegű folyószámlahitel kereten belül gazdálkodhat az átmeneti pénzügyi nehézségek megoldása, a zavartalan gazdálkodás biztosítása érdekében.

(26) Az Önkormányzat 30 napon belül visszafizetendő munkabér hitelt vehet fel a tárgy hónap önkormányzati szintű nettó bér összegéig. A munkabér hitel igénybevételéről és visszafizetéséről a gazdálkodással kapcsolatos beszámolóban a Képviselő-testületet tájékoztatni kell.

(27) Az Önkormányzat fizetési számláján átmenetileg szabad pénzeszközök betétként történő elhelyezéséről, államilag garantált rövid lejáratú értékpapír vásárlásáról a polgármester a pénzügyi osztályvezetővel egyetértésben rendelkezik.

(1) A költségvetési rendeletben elfogadott bevételek és kiadások módosításáról, a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításról a (2) és a (4) bekezdésben foglalt kivétellel a Képviselő-testület dönt.

(2) A Képviselő-testület az Önkormányzat bevételeinek módosítására, a kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosításra a Polgármester számára felhatalmazást ad.

(3) Az (2) bekezdésben foglalt átcsoportosításról a Polgármester negyedévente köteles beszámolni, a költségvetés módosítására egyidejűleg javaslatot tenni. Az átruházott hatáskörű előirányzat-módosítási jogkör 2020. december 31-ig gyakorolható.

(4) A költségvetési szerv vezetője, költségvetése kiemelt előirányzatain belüli rovatok között átcsoportosítást hajthat végre.

(5) A Képviselő-testület - az első negyedév kivételével – negyedévenként, döntése szerinti időpontokban, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31-ei hatállyal módosítja a költségvetési rendeletét. Ha év közben az Országgyűlés a hozzájárulások, támogatások előirányzatait zárolja, azokat csökkenti, törli, az intézkedés kihirdetését követően haladéktalanul a Képviselő-testület elé kell terjeszteni a költségvetési rendelet módosítását.

(6) A költségvetési szerv alaptevékenysége körében szellemi tevékenység szerződéssel, számla ellenében történő igénybevételére szolgáló kiadási előirányzat csak a személyi juttatások terhére növelhető.

(7) Amennyiben az önkormányzat év közben a költségvetési rendelet készítésekor nem ismert többletbevételhez jut, vagy bevételei a tervezettől elmaradnak, arról a polgármester a Képviselő-testületet tájékoztatja.

(8) A Képviselő-testület által jóváhagyott kiemelt előirányzatokat valamennyi költségvetési szerv köteles betartani. Az előirányzat túllépés fegyelmi felelősséget von maga után.

(1) A költségvetési szervek rendeletben meghatározott bevételi és kiadási előirányzatai felett az intézmények vezetői előirányzat-felhasználási jogkörrel rendelkeznek és azok betartásáért felelősséggel tartoznak.

(2) A költségvetési szervek az alapfeladataik ellátását szolgáló személyi juttatásokkal és az azokhoz kapcsolódó járulékok és egyéb közterhek előirányzataival minden esetben, egyéb előirányzatokkal, képviselő-testületi határozattal elfogadott munkamegosztási megállapodásban foglaltaknak megfelelően rendelkeznek.

(3) Valamennyi költségvetési szerv vezetője köteles belső szabályzatban rögzíteni a működéshez, gazdálkodáshoz kapcsolódóan a gazdálkodás vitelét meghatározó szabályokat, a mindenkor érvényes központi szabályozás figyelembe vételével, illetve a szükséges módosításokat végrehajtani. A szabályozásbeli hiányosságért, a felelősség a mindenkori intézményvezetőt terheli.

(4) A polgármesteri hivatal, valamint a költségvetési szervek az évközi előirányzat-módosításokról a jegyző által elrendelt formában kötelesek naprakész nyilvántartást vezetni.

(1) Az önkormányzati költségvetési szervek ellenőrzése a belső kontrollrendszer keretében valósul meg, melynek létrehozásáért, működtetésért és továbbfejlesztéséért az önkormányzat esetében a jegyző, az intézmények esetében az intézményvezető felelős.

(2) Az Önkormányzat a belső ellenőrzés kialakításáról a megbízott belső ellenőr útján gondoskodik. A megfelelő működtetésről és a függetlenség biztosításáról a jegyző köteles gondoskodni.

Ez a rendelet 2020. január 1. lép hatályba.

Kihirdetve: 2020. február 26.

Soós Zsoltné

jegyző