1. § (1) A rendelet hatálya (továbbiakban: HÉSZ) Kiskunlacháza Város közigazgatási területére terjed ki.

(2) A HÉSZ hatálya alá tartozó területen területet használni, építmény elhelyezésére felhasználni, telket alakítani, építés alapjául szolgáló tervet elkészíteni, építményt építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, elmozdítani vagy lebontani, továbbá az építmény rendeltetését megváltoztatni, valamint ezekre az építési munkákra hatósági engedélyt adni az általános érvényű országos jogszabályok és helyi vonatkozó egyéb előírások betartása mellett kizárólag a HÉSZ és mellékletei együttes alkalmazásával szabad.

(3) A HÉSZ mellékletei:

2. § A HÉSZ alkalmazásában:

3. § (1) A települést érintő magasabb szintű és egyéb helyi jogszabályokkal megállapított természetvédelemmel érintett területeket a SZT tartalmazza. Ezek:

(2) Építési tevékenység, területhasználat a természetvédelmi törvény, a kezelési terv előírásai szerint, az eljáró hatóság hozzájárulásával végezhető.

(3) A természetvédelemmel (országos és helyi) érintett területeken az azokra hatással lévő műszaki beavatkozásokat úgy kell elvégezni, hogy:

(4) A jelentős tájértékű ártéri erdőt veszélyeztető vízügyi- és közlekedésfejlesztés nem végezhető, ennek érdekében partfeltöltési munkát megvalósítani csak az illetékes szakhatóság hozzájárulásával, és csak különösen indokolt esetben lehet.

(5) A Duna-partján a part menti fás ligetek, galériaerdők megóvása érdekében a partrendezés során a partvédelmet - amennyiben az lehetséges - biológiai és tájépítészeti eszközökkel kell megvalósítani.

(6) A Nemzeti Park határától számított 100 méteren belül építési tevékenység az illetékes természetvédelmi hatóság előzetes hozzájárulása alapján lehetséges.

(7) Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Területen (HTT):

4. § (1) A tájhasználat során biztosítani kell a táji jellegzetességek, a tájra jellemző természetes rendszerek megóvását; rekultiváció, revitalizáció esetében a visszaállítását.

(2) A település külterületén a vízfolyások, utak mentén lévő fasorok, megtartandók, a vízfolyások mentén lévő galérianövényzet megőrzendő.

(3) Külterületen vízfolyások és vizes élőhelyek partvonalától számított 50 méteren, tavak partjától számított 100 méteren belül új építmények elhelyezése (amennyiben arról külön jogszabály nem rendelkezik) tilos.

(4) A védőterület-igényes létesítmények körül a szabályozási terven jelölt egyedi, vagy az egyéb jogszabályok és szabványok szerinti korlátozó előírások, védőtávolságok betartandók. A védőterület-igényes létesítmények, telephelyek, építmények környezetében a területhasználat, funkció a védőtávolságok figyelembevételével határozható meg.

(5) Új építmény létesítése esetén, a környezetvédelmi határértékeknek – amennyiben a terület védőtávolsága nem került meghatározásra – a telekhatáron belül kell teljesülniük.

5. § (1) A vízfolyások és tavak természetes és természetközeli állapotú partjait - a vizes élőhelyek védelme érdekében - meg kell őrizni. A vízépítési munkálatok során a természetkímélő megoldásokat kell alkalmazni.

(2) A természetes és természetközeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 1000 méteren belül a vizekre és a vízben élő szervezetekre veszélyes vegyi anyagok (műtrágya, növényvédő szer, hulladék) kijuttatása, elhelyezése tilos. Ár- és hullámterek felhasználása és védelme a vonatkozó jogszabályban előírtak szerint szabályozandó.

(3) A felszíni vizek öntisztulásának elősegítése miatt a külön jogszabályban meghatározott parti sáv csak az abban meghatározottak és a jelen rendelet előírásaival összhangban hasznosítható.

(4) A vízbázisok, vízműkutak, források, egyéb kutak védőterületein építési és egyéb tevékenységek csak a vonatkozó jogszabályban és a kijelölő határozatban szereplő korlátozások betartásával folytathatók.

(5) Talajmozgatással járó építési tevékenység végzése, és a terület előkészítése során a termőréteg védelméről, összegyűjtéséről és újra hasznosításáról, valamint a kiporzás megelőzéséről gondoskodni kell.

6. § (1) Bármely övezetben, építési övezetben a vízpartot a hasznosításnak, és utóhasznosításnak megfelelő rézsűhajlásszöggel, mérnökbiológiai módszerekkel, természetes anyagok felhasználásával kell kialakítani.

(2) A telkeken rézsű oly módon alakítható ki, hogy a rézsű állékonysága a telek területén biztosítható legyen.

(3) Talajerózió veszélyét fokozó építési tevékenység tilos.

(4) Építési terület kialakítása, és építési tevékenység során feltárt környezetet károsító anyagokat a terület-előkészítés során el kell távolítani. A település területén feltöltéshez, tereprendezéshez környezetkárosító anyag nem használható.

(5) A település területén csak olyan építési tevékenység folytatható, amely nem okoz talajszennyezést.

7. § (1) Beépítésre szánt területen a közüzemi vagy közcélú szennyvízelvezetés és -tisztítás biztosításáig átmenetileg közműpótló létesíthető, ha azt az övezeti előírás lehetővé teszi, és csak az abban meghatározott esetekben és módon.

(2) A közcsatorna kiépülése után az övezetben előírt közművesítettség mértékét azokon az ingatlanokon is biztosítani kell, melyeken a közműpótlót átmenetileg megépítették.

(3) Közműpótlóként létesíthető:

(4) Beépítésre nem szánt területen, közműkiszolgálást igénylő új épület elhelyezése, meglevő épület ilyen igényű funkció váltása csak akkor lehetséges, ha azt az övezeti előírás lehetővé teszi.

8. § (1) A bányaművelés bányászat alatt álló területek szakszerű művelését és folyamatos rekultivációját művelési és a Bányakapitányság által elfogadott tájrendezési terv alapján kell biztosítani. Amennyiben a terület rekultivációjáról területrendezési szerződés is rendelkezik, az abban foglaltakat is érvényesíteni kell.

(2) Az építési tevékenység befejeztével a deponált humuszos talaj hasznosítását helyben kell megoldani, vagy a szakhatóságok által előírt helyen és módon kell kezelni.

(3) Hulladék, és egyéb, a talajt, felszíni és felszín alatti vizeket potenciálisan szennyező (fertőző, mérgező) anyag ideiglenesen sem helyezhető el.

(4) Terület feltöltés csak szennyeződésmentes és bevizsgált földanyaggal vagy törmelékkel, és csak engedéllyel történhet.

9. § (1) A levegő védelme szempontjából védelmi övezetet igénylő építmények (légszennyező források) csak úgy alakíthatók ki, hogy a szomszédos telkek, övezetek, építési övezetek beépítési lehetőségét, terület felhasználását ne korlátozzák.

(2) Bármely építési tevékenységből származó közvetlen, vagy közvetett bűzterhelés a település területén tilos lakó, üdülő, oktatási, művelődési, egészségügyi és nem tartós élelmiszert áruló kereskedelmi épülettől mért 1000 m-nél közelebb. A lakosságot zavaró bűzt okozó építmény, új létesítmény nem helyezhető el.

(3) Trágyakazal, trágyaszarvas, trágyatelep, komposztáló telep, trágyakezelést szükségessé tevő állattartás, siló, takarmány tároló nem létesíthető, hígtrágya nem helyezhető ki lakó, üdülő, oktatási, művelődési, egészségügyi és nem tartós élelmiszert áruló kereskedelmi épülettől mért 1000 m-nél közelebb.

(4) Trágya, karámföld csak talajjavítás céljából évente legfeljebb kétszer, alkalmanként legfeljebb 6 napig tárolható a talajba forgatásig lakó, üdülő, oktatási, művelődési, egészségügyi és nem tartós élelmiszert áruló kereskedelmi épület közelében.

10. § (1) A településen keletkező hulladékot úgy kell tárolni, gyűjteni, hogy az ne szennyezze a talajt, levegőt, felszíni és felszín alatti vizeket, valamint ne okozzon fertőzésveszélyt. Ennek és a terület elszennyeződésének megakadályozása érdekében a település területén veszélyes hulladék végleges tárolása tilos.

(2) A település területén önálló hulladékgazdálkodási tevékenység, hulladékudvar létesítése kizárólag csak erre kijelölt övezet területén folytatható az övezeti előírások figyelembe vételével.

(3) Nem saját technológiából származó hulladék kezelése Gksz jelű építési övezetekben csak épületen belül, Gip jelű építési övezetek területén épületen kívül is megengedett.

(4) Telephely hulladékgyűjtője nem helyezhető el a lakóterülettel határos telekhatártól mért 30 méteren belül.

(5) Szelektív hulladékgyűjtő sziget helyi területi védelem alatt álló területen és műemléki környezetben nem helyezhető el.

(6) Szelektív hulladékgyűjtés lehetőségét biztosítani kell a legalább 300 m² bruttó szintterületű új kereskedelmi létesítmények elhelyezése esetén.

(7) Hulladékgyűjtő sziget - szelektív hulladék gyűjtés céljából az illetékes szakhatóság engedélyével a közterületen nem, csak önálló övezetben, vagy kereskedelmi, vagy raktározási létesítmény telkén helyezhető el. Az előbbiekben összhangban hulladékgyűjtő sziget nem helyezhető el:

11. § (1) A zaj és rezgés elleni védelem érdekében

(2) Zaj- és rezgésvédelmi szempontból érzékeny területek a zaj és rezgés elleni védelemről szóló magasabbrendű jogszabállyal összhangban:

(3) A zaj és rezgés határérték-túllépést közvetlenül, vagy közvetve generáló építmény elhelyezése a távlati területhasználatok figyelembevételével csak akkor lehetséges, ha a szükséges védőépítmények telken belül elhelyezhetők.

(4) A repülőtér környezetében a zajterhelési övezetek kijelölésénél figyelembe kell venni a (2) bekezdésben foglaltakat.

(5) Légkondicionáló berendezés kültéri egységét, továbbá szivattyút, hőszivattyú berendezést a szomszédos üdülő és lakóháztól legalább 5 m-re, társasházban a szomszédos lakástól legalább 3 m-re kell elhelyezni akkor is, ha határérték túllépés nem állapítható meg. A légkondicionáló, szivattyú és hőszivattyú transzformátor és kondenzátor berendezéseket úgy kell elhelyezni, és olyan építészeti megoldást kell alkalmazni, hogy annak zaja a szomszédos üdülő és lakóház felé a saját telken kívül ne terjedjen át.

12. § (1) Bánya rekultivációja és újrahasznosítása csak a Bányakapitányság által engedélyezett tájrendezési-és rekultivációs tervnek megfelelően történhet. Amennyiben a terület rekultivációjáról területrendezési szerződés is rendelkezik, az abban foglaltakat is érvényesíteni kell.

(2) A bányatavak (felhagyott kavicsbányák vízfelületei), mesterséges tavak (halastavak) parti sávja 50 m-es mélységben potenciálisan felszínmozgás-veszélyes területnek számít.

(3) Az élet és vagyonbiztonság érdekében potenciálisan felszínmozgás-veszélyes, feltöltéssel vagy talaj- és rétegvíz előfordulásával érintett területen az építés a talajvizsgálati jelentés és geotechnikai vizsgálat alapján történhet a (4) bekezdés figyelembevételével.

(4) A bányatavak partélétől számított:

(5) A bányatavak (felhagyott kavicsbányák vízfelületei), mesterséges tavak (halastavak) parti sávja legalább 20 m-es mélységben, legalább a parthossz 80%-ában beépítetlen zöldfelületként alakítandó ki.

13. § Azokon a területeken, amelyek az országos nyilvántartások szerint ugyan nem tartoznak a vízvédelmi szempontból veszélyeztetett területek közé, de valamely terepadottságuk következtében (pl. patakok, vízfolyások, bányatavak közeli elhelyezkedésűek vagy mély fekvésűek) mégis elöntésveszélyesek, csak az elöntésveszélyt kivédő műszaki megoldások alkalmazásával, saját felelősségre és kockázatra lehet építési tevékenységet végezni.

14. § (1) Vízhálózatot úgy kell kialakítani, hogy az a mértékadó tűzszakaszhoz szükséges vízmennyiséget minden körülmények között biztosítsa. A közüzemi hálózat kapacitását meghaladó mértékű tüzivíz igényeket tartalék oltóvíz tározó létesítésével kell biztosítani.

(2) A vízellátó hálózaton az egyéb jogszabályban meghatározottak szerint föld feletti tűzcsapokat kell telepíteni. A vonatkozó egyéb országos jogszabályoknak megfelelően a tűzcsap és a védendő építmények között 100 m-nél nagyobb távolság nem lehet.

(3) Az úthálózatot úgy kell megtervezni, és megvalósítani, hogy az biztosítsa a tűzoltóság vonulását.

(4) Az ingatlanokon történő építési tevékenység végzésénél az ivóvízkészlet minőségét megóvó megoldásokat kell alkalmazni.

(5) A felszíni és felszín alatti csapadékvíz-elvezető rendszereket fenn kell tartani.

15. § (1) Az országos közutak külterületi szakaszainak mentén a jogszabályokkal összhangban a meghatározott védősávot kell biztosítani. A védősávot csak a vonatkozó jogszabályokban rögzített esetekben és módon lehet felhasználni. Az országos mellékutak (5101, 5203, 5204, 51306 és 52102 jelű) külterületi szakaszán az út tengelyétől mért 50 – 50 védőtávolságon belül beépítés 30 m-re, kerítés 20 m-re létesíthető. A védőtávolságon belül építmények elhelyezéséhez a közútkezelő hozzájárulása szükséges.

(2) Az országos közforgalmú vasútvonal mentén a jogszabályokkal összhangban a környezeti hatásvizsgálathoz kötött új vasúti létesítmények esetén a jogszabályokkal összhangban 100 m széles, meglévő vasútvonal esetén 50 m széles védősávot kell biztosítani. A védősávot csak a vonatkozó jogszabályokban rögzített esetekben és módon lehet felhasználni.

16. § A légi megközelítési sáv és oldalsáv biztosítása érdekében a repülőtér védőövezetein belül csak a vonatkozó ágazati jogszabályokban meghatározott rendeltetésű és paraméterű építmények helyezhetők el.

17. § A védőtávolság igényeket és az arra vonatkozó előírásokat a közművekre vonatkozó előírások és egyéb ágazati szakági szabályozások rögzítik.

18. § (1) A szennyvíztisztító telep védőtávolsága 150 m. A szennyvíztisztító védőtávolsága az SZT-n ábrázoltaknak megfelelően a telekhatártól számítandó.

(2) A védőtávolságon belül csak az illetékes közegészségügyi hatóság által engedélyezett rendeltetésű építmény helyezhető el.

19. § (1) Tömbfeltárás telekalakítása tömbönként egységes telekalakítás alapján történhet.

(2) Új konkáv poligon geometriai formájú (pl. amőba alakú, vagy nyúlványos) telek nem alakítható ki. Kialakult nyúlványos telek tovább nem osztható, a nyúlvány magánútként nem alakítható ki.

(3) Telekalakítás esetén építési övezetben a kialakítható legkisebb telekszélesség 16,0 m , kivéve, ha az építési övezeti előírás másképpen nem rendelkezik.

(4) A közműellátást szolgáló mérnöki építmények, műtárgyak, és magánutak számára, az építési övezet, övezetre meghatározott, a kialakítható telek legkisebb területére, legkisebb telekszélességére és mélységére vonatkozó előírásoktól eltérő műszakilag szükséges méretű telek kialakítható.

(5) Önálló helyrajzi szám alatt nyilvántartott magánutat csak a HÉSZ közlekedési előírásai és az érintett övezetre vonatkozó különleges szabályok szerint lehet kialakítani. A magánút területe az építési övezetre vagy övezetre meghatározott legkisebb telekterületnél kisebb is lehet.

20. § (1) Közterület csak az SZT szerint alakítható ki, vagy szüntethető meg.

(2) A jogszabályokban előírt legkisebb szabályozási szélességet el nem érő közutak esetén mintakeresztszelvény segítségével kell megállapítani a szükséges közművek fektetési helyét, egymástól való távolságát és az út keresztmetszeti kialakítását (pl. útfelületek, járdák, zöldsávok).

(3) Közhasználatú terület lehet a szabályozási terven kötelező szabályozási elemként jelölt, nem közterületi ingatlannak olyan területrésze, melynek közhasználat céljára történő átadása megtörtént, vagy településrendezési szerződés alapján megvalósulhat.

(4) Új közúti közlekedési célú közterület kialakítása és kiépítése során az adott közterületen elhelyezendő összes szükséges közműveken és közlekedési felületeken túlmenően -, amennyiben annak egyéb műszaki akadálya nincs - a 14,0 m-t el nem elérő szabályozási szélességű közterületeken legalább egyoldali, a 14,0 m, vagy annál nagyobb szabályozási szélességű közterületeken kétoldali, fasort kell telepíteni.

21. § (1) A tervezett új közutak számára a szabályozási tervben meghatározott közterületi szélesség biztosítandó. Szabályozással nem érintett közutak estén a más jogszabályban rögzített. értékeket kell figyelembe venni, kivéve gazdasági övezetek kiszolgáló útjait, ahol legalább 16 m szélesség biztosítandó.

(2) Külterületi önkormányzati közutak tengelyétől mért 10-10 m szélességen belül új építmények nem helyezhetők el.

(3) A közforgalom elől el nem zárt magánutak műszaki kialakításánál a közforgalmú utakra érvényes előírások szerint kell eljárni.

(4) Az új magánutak telekszélessége, a gazdasági övezetbe tartozó telkeket kiszolgáló magánutak kivételével:

(5) A magánút tulajdonosa az adott úttal kiszolgált telkek megközelítését nem korlátozhatja.

(6) Az építmények (épületek) normatívák szerinti parkoló igényét telken belül kell biztosítani.

(7) Tehergépjármű- és autóbusz-tároló telephelyet lakott területtől legalább 100 m távolság megtartásával kell kijelölni.

22. § (1) A meglévő és a tervezett közcélú közműhálózatok és létesítményeik, továbbá azok ágazati előírások szerinti közmű-védőtávolságai (biztonsági övezetei) számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérni csak az ágazati előírások betartásával lehet.

(2) A közművesítésre kerülő területen telkenként kell a közhálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni. Közművek elhelyezésénél a közműhálózatokhoz való hozzáférhetőségre figyelemmel kell lenni.

(3) Új út építésénél, útrekonstrukciónál:

(4) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor:

(5) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében:

23. § (1) Új épület használatba vétele, vagy használati mód megváltoztatása akkor lehetséges, ha:

(2) Beépítésre nem szánt területek övezeteiben, emberi tartózkodásra nem szolgáló építmény esetén a terület közművesítetlen maradhat.

24. § (1) Új vízhálózat csak a szennyvízcsatorna hálózattal együtt építhető.

(2) Kijelölt hidrogeológiai védőterülettel nem rendelkező kút körül 10 m-es sugarú körterületet belső védőidomként kell kezelni.

25. § (1) A vízbázis, a felszín alatti vizek védelme érdekében a település teljes területén tilos a szennyvíz, a tisztított szennyvíz közvetlen talajba szikkasztása.

(2) A szennyvízelvezetésére elválasztott rendszerű vízelvezetés építendő.

(3) A beépítésre nem szánt területen létesítendő építményekből a szennyvíz környezet károsítása nélküli kezeléséhez, ha:

(4) Közműpótlóként a zárt tároló medence csak akkor alkalmazható, ha a telek állandó megközelíthetőségére a megfelelő (paraméterű és kiépítettségű) közhálózati útkapcsolat biztosított.

(5) A szennyvízátemelő műtárgy védőtávolsága:

26. § (1) Vízgazdálkodási területként lejegyzett terület (tavak, árkok, vízfolyások, stb.) közlekedési, vagy egyéb építési célú hasznosítása csak vízjogi engedély alapján változtatható meg még akkor is, ha korábbi, vízgazdálkodási célú hasznosítás fenntartása már nem indokolt.

(2) Ha a vízgazdálkodási terület jogi, földhivatali nyilvántartási helye a valóságban elfoglalt helyétől eltér, a földhivatali helyét kell figyelembe venni. A földhivatali nyilvántartás csak vízjogi engedély alapján módosítható.

(3) Vízfelületek karbantartásának céljára biztosítandó parti sávot a középmeder állástól kell kijelölni és azt vízgazdálkodási területként kezelni. A középmeder állás kijelölése hiányában, annak kijelöléséig a parti sáv méretével azonos sávot a meder telek határától kell kijelölni és szabadon hagyni a mederkarbantartó számára.

(4) A település területén a csapadékvíz elvezető hálózatot elválasztott rendszerűként kell kiépíteni az alábbi követelmények szerint:

(5) A telekhatárra épített épületek ereszcsatornáit, valamint a telkekről a csapadékvíz kivezetést csak terepszint alatt szabad az utcai vízelvezető hálózatba vezetni.

27. § (1) Beépítésre nem szánt területen - erdőterület kivételével - egy oldali közös oszlopsoron kell a villamosenergia szolgáltatást nyújtó és a vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni, amelyre egyben a felmerülő közvilágítási igény esetén, a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek az alábbiak szerint.

(2) Új villamosenergia ingatlan-bekötést az egész településen már csak földalatti csatlakozás kiépítésével szabad kivitelezni még akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad.

28. § Előkerttel rendelkező épületeknél a telekhatár és az épület között gázvezeték csak földben építhető.

29. § (1) Háztartási méretű kiserőmű (szélgenerátor) telepítésének feltételei a következők: A műtárgy

(2) Közcélú, megújuló energiahordozó hasznosítású napenergiát hasznosító energiatermelés csak az arra kijelölt övezetbe létesíthető.

30. § Új elektronikus hírközlési hálózatokat, beépítésre nem szánt területen területgazdálkodási okokból a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

31. § (1) Biztosítani kell, hogy a szabad vízfelültek mentén (RSD, bányatavak) megvalósítandó épületek legalsó padlószintjének magassága a legmagasabb mértékadó vízszint fölött legyen.

(2) A tereprendezéssel létrejövő új terepalakulatnak igazodnia kell a környező telkek terepadottságaihoz. Az építési munkával érintett telken belül kialakított rendezett terepszint és a szomszédos telek csatlakozó terepszintje közötti legnagyobb eltérés legfeljebb 1,0 méter lehet. Kivétel ez alól:

(3) Az épületek melletti feltöltés, vagy bevágás magassága támfal alkalmazása nélkül, csak rézsűvel legfeljebb 1,0 m, támfallal legfeljebb 1,5 m lehet, kivéve ez alól a garázslehajtót, ahol a támfal lehajtó menti szakaszának legnagyobb magassága 3,0 m is lehet Az adott övezetre vonatkozó egyedi szabályok az e bekezdésben rögzített szabályoktól eltérően is rendelkezhetnek.

(4) Pince, garázs megközelítését szolgáló lejárónak teljes egészében saját telken kell lennie. A közterület ilyen célra részben sem használható fel.

32. § (1) Beépítésre nem szánt területek övezeteinek telkein mindegyik telekhatártól legalább az adott övezetre vonatkozó legnagyobb épületmagasság értékének megfelelő távolság megtartásával helyezhető el épület.

(2) Beépítésre szánt területek építési övezeteiben, ha az övezeti szabályok ettől eltérően nem rendelkeznek, és az adott telek környezetében nincs olyan kialakult beépítés mely alapján egyértelműen meghatározható lenne az előkert értéke, az előkert mélysége legalább 5,0 m. Az 5,0 m-es értéket nem kell megtartani a kialakult utcafronti telekhatárra épült épületekkel beépült területeken lévő építési telkeken.

(3) Beépítésre szánt területek építési övezeteiben, az oldalkert legkisebb szélessége oldalhatáron álló beépítés esetén a nagyobb távolságot tartó irányban az övezetre vonatkozó legnagyobb épületmagasság értéke, szabadon álló beépítés esetén pedig az övezetre vonatkozó legnagyobb épületmagasság értékének a fele. Ezt a szabályt kizárólag a lakóövezetbe sorolt építési telek esetén akkor nem kell alkalmazni, ha az adott ingatlanon és az oldalhatár szerinti vizsgálatból meghatározó szomszédos ingatlanokon legfeljebb 5 m tényleges épületmagasságú épületek vannak. Ebben az esetben az oldalkert legkisebb mérete oldalhatáron álló beépítés esetén a nagyobb távolságot tartó irányban 5 m. Szabadon álló beépítés esetén a legfeljebb 5 m tényleges épületmagasságú épületekkel rendelkező telkek esetén az oldalkert értéke 2,5 m. 12 m-nél keskenyebb meglévő oldalhatáron álló beépítésű építési telek esetén az oldalkert legkisebb mérete 3,0 m-re csökkenthető, ha ez az egyéb szabályok és a kialakult állapot lehetővé teszi.

(4) Beépítésre szánt területek építési övezeteiben, ténylegesen oldalhatáros beépítés alkalmazása esetén az oldalsó telekhatárhoz közelebbi oldalhomlokzatnak az adott telek környezetében már kialakult megoldáshoz igazodva kell a telken elhelyezkednie olyan módon, hogy a méret értékének pontos meghatározásánál az adott építési telek melletti két-két telken megvalósult beépítést kell figyelembe venni. Ha a környezetben a már meglévő állapot alapján nincs egyértelműen meghatározható egységes oldalhomlokzati távolsági helyzet, akkor az oldalsó telekhatárhoz közelebbi oldalhomlokzatnak az oldalhatártól mért legfeljebb 1,0 m-es távolságra kell kerülnie. Ez a szabály nem vonatkozik az oldalhatáron álló beépítésűként meghatározott övezetekben az egyéb feltételek fennállása esetén megvalósítható szabadon álló beépítési forma alkalmazásának esetére.

(5) Beépítésre szánt területek építési övezeteiben, oldalhatáron álló beépítési módú terület esetén amennyiben az SZT-n nem került egyértelműen rögzítésre az építési hely, akkor az utcában jellemzően a már megvalósult beépítési oldalnak megfelelően kell az épületet telepíteni.

(6) Lakó, vagy vegyes övezetekbe sorolt fekvő helyzetű teleknél a hátsókert értéke csak akkor csökkenthető, ha az épület hátsókerti homlokzatára kiadódó tényleges épületmagassági érték az övezeti előírások alapján lehetséges értéknél kisebb. Ebben az esetben a hátsókert mérete az épület hátsókerti homlokzatára kiszámított tényleges épületmagassági értéke.

(7) Beépítésre szánt területek építési övezeteiben, ténylegesen oldalhatáros beépítésű saroktelek esetén a beépítésnek elsősorban a környezetben már létrejött rendszerhez kell igazodnia. Ha a saroktelek telekszélességi értéke az egyik irányban 20 m-nél keskenyebb, akkor az épületnek ehhez az oldalsó telekhatárhoz közelebbi oldalhomlokzata az oldalhatártól mért 0,0 m-es távolságra (azaz az utcai telekhatárra) is elhelyezhető.

33. § (1) A közmű-becsatlakozási műtárgy, a hulladéktartály-tároló, és az - épülettől különálló - építménynek minősülő kirakatszekrény kivételével a melléképítményeket csak az építési helyen belül és a hátsókertben szabad elhelyezni.

(2) Lakókocsi, üdülősátor; mobilház, konténer, és ezekből kialakított épület és építmény állandó jelleggel csak azokban az övezetekben helyezhető el, melyekben a HÉSZ azt kifejezetten lehetővé teszi. Egyéb területen ezen építmények kizárólag az építéssel összefüggő felvonulási építményként, ideiglenes jelleggel, legfeljebb az építési munkák időtartamára helyezhetőek el.

(3) A lakó-, a vegyes és az üdülőövezetekben tilos erő‐ és munkagép, továbbá 3,5 t-nál nagyobb össztömegű szállítójármű tárolására szolgáló területet használni és ilyen célra építményt építeni.

34. § (1) Az egyes építési övezetekben, övezetekben:

(2) A b) pont szerinti megfelelősségéről szóló nyilatkozatot a településképi rendelet szerinti szakmai konzultációról felvett emlékeztető tartalmazza.

(3) Minden építési övezetben, elhelyezhető az előírások szerinti gépjárművek elhelyezését biztosító építmény.

(4) A falusias lakóövezet kivételével a lakóterületi övezetekben, a vegyes területi és az üdülőterületi övezetekben nem helyezhető el önálló parkolóterület és a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára garázs.

35. § (1) Az építési övezetekben, övezetekben meghatározott legkisebb zöldfelület arány számításánál műanyag gyeprács az országos előírások szerint vehető figyelembe.

(2) A zöldfelületek legkisebb mértékének számítása során a vízfelületek az országos előírások szerint vehetők figyelembe:

(3) A szabályozási terven jelölt, nem közlekedési célú közterületen (zöldfelület) a Z-kk és a Z-kp övezetekben megengedett rendeltetési célú köztárgyak, épületnek nem minősülő építmények helyezhetők el.

(4) Az egyes építési övezetekre, övezetekre előírt legkisebb zöldfelületi arány számításánál növényzettel fedett területként csak a szilárd burkolatú felületek nélküli, gyeppel, cserjékkel, fákkal, egyéb növényzettel betelepített, beépítetlen telekrészek vehetők számításba.

36. § (1) A telken belül létesítendő védőzöld sávon belül legfeljebb 1 %-os területi arányban helyezhető el burkolt felület, továbbá a telekbejáró, gépkocsibeálló helyezhető el.

(2) A környezetvédelmi elemek minőségének fenntartása, javítása érdekében, szabályozási terven jelölt, vagy az övezeti, építési övezeti előírásokban meghatározott egyes telken belül kötelezően létesítendő védőzöld sávban fakivágás csak az Önkormányzat fakivágásról és pótlásról szóló külön rendelete alapján végezhető.

(3) Közutak, közhasználatú utak zöldfelületei k és az egyéb közterületi zöldfelületek létesítése, teljes felújítása közterület-alakítási terv alapján történhet.

(4) A természetvédelmi és természeti területeken, az ökológiai hálózat övezeteiben, a Natura 2000 területeken a közutak menti és egyéb közterületi zöldfelületek kialakításakor, felújításakor a természetes, tájegységre jellemző természetközeli élőhelyeket (facsoportok, fasorok, cserjefoltok, gyeptársulások) meg kell őrizni.

37. § (1) Állattartó épületeket, építményeket e rendelet II. fejezetének előírásai és 2. számú mellékletben rögzített védőtávolságok védőtávolság igények megtartásával, valamint a telekre vonatkozó övezeti előírások figyelembevételével lehet létesíteni. A meglévő állattartást szolgáló építmény bővítésekor, átalakításakor is az előírt védőtávolságokat be kell tartani.

(2) Állattartó építmények elhelyezésével kapcsolatos egyéb követelmények:

38. § A tanyákat magukba foglaló övezetek, építési övezetek beépítési szabályai az alábbi eltérésekkel alkalmazhatók azokon az ingatlanokon, melyek művelési ága kivett, tanya megjelölésű.

39. § (1) A kertvárosias és falusias lakóövezetekben az adott övezet előírásaiban meghatározott legkisebb telekméretnél kisebb területű, már meglévő építési telken is lehetséges az építés, ha az összes egyéb előírás betartható.

(2) A falusias lakóövezetekben az adott övezet egyedi előírásait is figyelembe véve általában elhelyezhető épület - a lakó rendeltetésen kívül -:

(3) Ha a legalább 16 m telekszélesség biztosított, akkor a tárgyi építési telken szabadonálló beépítést is lehet alkalmazni, amennyiben az egyéb szabályok is betarthatóak.

(4) Az adott telekre vonatkozó előkert értéke egyben azonos a kötelező utca felőli építési vonallal is. Az új utca felőli épületek utca felőli homlokzati hosszának legalább 50%-át a kötelező építési vonalra kell helyezni. Egy telken több épület elhelyezése esetén ezt a szabályt úgy kell alkalmazni, hogy az először megépült épületnek kell az előbbi szabálynak megfelelnie, az utca felőli építési vonalon állnia. A további épületek pedig csak akkor létesíthetők a teleken az első épülethez képest hátrébb elhelyezve, ha az utcai épület már megépült.

(5) A falusias lakóövezetekben az adott övezetre vonatkozó eltérő előírásokat is figyelembe véve a melléképítmények közül:

40. § (1) Övezeti paraméterek:

(2) Az övezet elsősorban legfeljebb kétlakásos lakóépületek elhelyezésére szolgál. Az övezetben elhelyezhető épület - a lakó rendeltetésen kívül -:

(3) Egy építési telken egy épület létesíthető.

(4) A melléképítmények közül:

41. § (1) Övezeti paraméterek:

(2) Az SZT-n jelölt helyen, telken belüli kötelezően kialakítandó védőzöld sáv létesítendő, a gazdasági és lakó övezet között.

(3) Az övezetben telkenként legfeljebb két lakás létesíthető.

42. § (1) Övezeti paraméterek:

(2) A kötelező elő-, oldal- és hátsókert mérete 5,0 m.

(3) Az övezetben telkenként legfeljebb két lakás létesíthető.

43. § (1) Övezeti paraméterek:

(2) A kötelező elő-, oldal- és hátsókert mérete 5,0 m.

(3) Az övezetben telkenként legfeljebb két lakás létesíthető.

44. § (1) Övezeti paraméterek:

(2) Lakó rendeltetés esetén legfeljebb kétlakásos lakó rendeltetés helyezhető el. Az övezetben nem létesíthető:

45. § (1) A településközpont övezetekben az adott övezet egyedi előírásait is figyelembe véve általában elhelyezhető épület - a lakó rendeltetésen kívül -:

(2) Az intézmény övezetekben az adott övezet egyedi előírásait is figyelembe véve elsősorban igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetést szolgáló épületek helyezhetők el, továbbá az elhelyezhető épület - az előzőeken kívül -:

(3) A (2) bekezdés a) - e) pontjában felsorolt rendeltetést tartalmazó épületben a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás, továbbá más lakás az adott övezet egyedi előírásait is figyelembe vevő számban és módon alakítható ki.

(4) Az adott építési övezeti előírásokban szereplő legkisebb telekméretnél kisebb területű, már meglévő építési telken is lehetséges az építés, ha az összes egyéb előírás betartható.

(5) A vegyes építési övezetekben az egyéb előírások betartásával a zártsorú beépítési formán kívül szabadonálló, oldalhatáron álló, ikres és hézagosan zártsorú beépítési forma is alkalmazható.

(6) Ha az adott építési telek szélessége legalább

46. § (1) Az adott telekre vonatkozó előkert értéke egyben azonos a kötelező utca felőli építési vonallal is. Az új utca felőli épületek utca felőli homlokzati hosszának legalább 50%-át a kötelező építési vonalra kell helyezni. Egy telken több épület elhelyezése esetén ezt a szabályt úgy kell alkalmazni, hogy az először megépült épületnek kell az előbbi szabálynak megfelelnie, az utca felőli építési vonalon állnia. A további épületek pedig csak akkor létesíthetők a teleken az első épülethez képest hátrébb elhelyezve, ha az utcai épület már megépült.

(2) A településközpont és az intézményi övezetekben az adott övezetre vonatkozó eltérő előírásokat is figyelembe véve a melléképítmények közül:

47. § (1) Beépítési mód: zártsorú

(2) A kialakítható építési telek legkisebb területe 1000 m²

(3) A kialakítható építési telek legkisebb szélessége 14 m

(4) A kialakítható építési telek legkisebb mélysége 40 m

(5) Legnagyobb beépítettség terepszint felett 40 %

(6) Legnagyobb beépítettség terepszint alatt 40 %

(7) Legnagyobb szintterületi mutató 1,8 épület m² /telek m²

(8) Legnagyobb épületmagasság 10 m

(9) Legkisebb zöldfelületi arány 20 %

48. § (1) Beépítési mód: zártsorú

(2) A kialakítható építési telek legkisebb területe 800 m²

(3) A kialakítható építési telek legkisebb szélessége 14 m

(4) A kialakítható építési telek legkisebb mélysége 40 m

(5) Legnagyobb beépítettség terepszint felett 35 %

(6) Legnagyobb beépítettség terepszint alatt 35 %

(7) Legnagyobb szintterületi mutató 1,4 épület m² /telek m²

(8) Legnagyobb épületmagasság 8 m

(9) Legkisebb zöldfelületi arány 30 %

49. § (1) Beépítési mód: zártsorú

(2) A kialakítható építési telek legkisebb területe 1500 m²

(3) A kialakítható építési telek legkisebb szélessége 30 m

(4) A kialakítható építési telek legkisebb mélysége 50 m

(5) Legnagyobb beépítettség terepszint felett 40 %

(6) Legnagyobb beépítettség terepszint alatt 40%

(7) Legnagyobb szintterületi mutató 2,0 épület m² /telek m²

(8) Legnagyobb épületmagasság 12 m

(9) Legkisebb épületmagasság 5 m

(10) Legkisebb zöldfelületi arány 35 %

50. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági övezetek elsősorban környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgálnak. Ezekben az övezetekben önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el, de egyes esetekben a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások kialakíthatók.

(2) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági övezetekben az adott övezetre vonatkozó eltérő előírásokat is figyelembe véve a melléképítmények közül:

51. § (1) Beépítési mód: szabadon álló

(2) A kialakítható építési telek legkisebb területe 3000 m²

(3) A kialakítható építési telek legkisebb szélessége 40 m

(4) A kialakítható építési telek legkisebb mélysége 70 m

(5) Legnagyobb beépítettség terepszint felett 35 %

(6) Legnagyobb beépítettség terepszint alatt 35 %

(7) Legnagyobb szintterületi mutató 1,4 épület m² /telek m²

(8) Legnagyobb épületmagasság 11 m

(9) Legkisebb zöldfelületi arány 30 %

52. § (1) Beépítési mód: szabadon álló

(2) A kialakítható építési telek legkisebb területe 2000 m²

(3) A kialakítható építési telek legkisebb szélessége 30 m

(4) A kialakítható építési telek legkisebb mélysége 50 m

(5) Legnagyobb beépítettség terepszint felett 35 %

(6) Legnagyobb beépítettség terepszint alatt 35 %

(7) Legnagyobb szintterületi mutató 1,4 épület m² /telek m²

(8) Legnagyobb épületmagasság 8 m

(9) Legkisebb zöldfelületi arány 30 %

53. § (1) Övezeti paraméterek:

(2) A kötelező elő- és oldalkert mérete 5,0 m, a hátsókert mérete 8,0 m.

(3) A kötelezően kialakítandó zöldfelületként 3 szintes (lombhullató fa, fenyő, magas cserje, alacsony cserje), őshonos növényfajokból álló védőzöldsávot kell kialakítani az SZT-n jelölt szélességben.

54. § (1) Övezeti paraméterek:

(2) A kötelező elő- és oldalkert mérete 5,0 m.

55. § Az ipari gazdasági övezetekben az adott övezetre vonatkozó eltérő előírásokat is figyelembe véve a melléképítmények közül:

56. § (1) Övezeti paraméterek:

(2) Az ipari, az energiaszolgáltatási és a településgazdálkodás építményei és a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások helyezhetők el.

57. § (1) Övezeti paraméterek:

(2) A településgazdálkodás és közművek építményei helyezhetők el.

58. § (1) Övezeti paraméterek:

(2) Az építési övezetben a különlegesen veszélyes (pl. tűz-, robbanás-, fertőzőveszélyes), bűzös vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységhez szükséges építmények; az ipari, az energiaszolgáltatási és a településgazdálkodás építményei helyezhetők el, ha az azokban folytatott tevékenységekhez szükséges védőterületek a környező területek jogszerű területhasználatát nem korlátozzák.

59. § (1) Övezeti paraméterek:

(2) Az legkisebb kialakítható telekméretnél kisebb területű kialakult és üdülő, vagy lakóépülettel már rendelkező építési telken is lehetséges az építés, ha az összes egyéb előírás betartható.

(3) Az építési övezetben a legfeljebb két üdülőegységes üdülőépületen kívül csak az üdülőterületi alapellátást szolgáló kereskedelmi, szolgáltató funkciójú épületek, építmények helyezhetők el.

(4) Az építési övezetben egy építési telken egy épület létesíthető.

(5) A melléképítmények közül:

60. § (1) Az elő-, oldal- és hátsókert értéke minimum 5 méter.

(2) A különleges - beépítésre szánt - területek építési övezeteiben az adott övezetre vonatkozó előírásokat is figyelembe véve a melléképítmények közül:

61. § (1) Övezeti paraméterek:

(2) A nagykiterjedésű sportolási célú területek épületei, valamint az ezt kiegészítő rendeltetésű építmények helyezhetők el.

62. § (1) Övezeti paraméterek:

(2) A strand, kemping, továbbá a nagykiterjedésű sportolási célú területek épületei, valamint az ezt kiegészítő rendeltetésű építmények helyezhetők el.

63. § (1) Övezeti paraméterek:

(2) Az egészségügyi épületek, valamint az ezt kiegészítő rendeltetésű építmények helyezhetők el.

64. § (1) Övezeti paraméterek:

(2) Az egészségügyi épületek, valamint az ezt kiegészítő rendeltetésű építmények helyezhetők el.

65. § (1) Övezeti paraméterek:

(2) Az állatmenhely épületei, valamint az ezt kiegészítő rendeltetésű építmények helyezhetők el, a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások is elhelyezhetők.

(3) A melléképítmények közül:

66. § (1) Övezeti paraméterek:

(2) A nagykiterjedésű rekreációs terület épületei, szálláshely szolgáltató és lakóépületek, valamint az ezeket kiegészítő rendeltetésű építmények helyezhetők el.

(3) Az övezetben önálló épületként terepszint alatti épület elhelyezhető.

67. § (1) Övezeti paraméterek:

(2) A nagykiterjedésű rekreációs terület épületei, szálláshely szolgáltató és lakóépületek, valamint az ezeket kiegészítő rendeltetésű építmények helyezhetők el.

68. § (1) Övezeti paraméterek:

(2) A közművek építményei, valamint az ezeket kiegészítő rendeltetésű építmények helyezhetők el.

(3) A melléképítmények közül:

69. § (1) Az övezetben elsősorban közlekedési, közművesítési és környezetvédelmi rendeltetésű építmények, továbbá a más jogszabályban meghatározott különféle egyéb rendeltetésű építmények, utcabútorok helyezhetők el, továbbá utcafásítás (növényzet) telepíthető.

(2) Az övezetben elhelyezhető épület az övezeti előírások figyelembe vételével a közlekedést kiszolgáló, a területet igénybe vevők ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, és szállás, továbbá ezen épületeken belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás rendeltetést tartalmazhat.

(3) A melléképítmények közül:

70. § (1) Övezeti paraméterek:

(2) Az övezetben létesített épület szállás, továbbá ezen épületeken belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás rendeltetést nem tartalmazhat.

71. § (1) Övezeti paraméterek:

(2) Az övezetben létesített épület szállás, továbbá ezen épületeken belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás rendeltetést nem tartalmazhat.

72. § (1) Övezeti paraméterek:

(2) A melléképítmények közül az egyébként elhelyezhetőkön túlmenően siló, ömlesztettanyag-, folyadék- és gáztároló is elhelyezhető.

73. § (1) Övezeti paraméterek:

(2) A pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.) valamint a terület fenntartásához, kiszolgálásához szükséges épület, építmény helyezhető el. Állattartó építmény közül csak kisállat futtató és állatsimogató helyezhető el.

(3) Felületének legalább 60%-át biológiailag aktív növényzettel, vízfelülettel kell fenntartani és kialakítani.

(4) A klímaváltozás hatásainak mérséklése, valamint a csapadékvíz helyben tartásának növelése érdekében a zöldterületek kialakítása során minden megkezdett 150 m² után legalább 1 nagyméretű lombos fa telepítése kötelező.

(5) A melléképítmények közül:

74. § (1) Táj- és természetvédelmi, valamint klímaváltozás hatásainak mérséklése céljából az övezetek ökológiai hálózattal érintett területein az új erdősítések és erdőfelújítások esetében csak a tájra jellemző, ökológiai igényeknek megfelelő hazai fafajok telepíthetők, továbbá természetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazhatók.

(2) Az övezetekben lévő közlekedési célú területként lejegyzett telkek területére a közlekedési területekre vonatkozó előírásokat kell figyelembe venni.

(3) Az övezetekben természetvédelmi és vadvédelmi okokból legfeljebb 3,0 méter magas, áttört kivitelű természet- és vadvédelmi vagy közbiztonsági célú kerítés létesíthető az erdészeti hatóság engedélye alapján.

(4) Az Ev jelű övezetbe tartoznak a környezetvédelmi és természetvédelmi célokat szolgáló védelmi rendeltetésű erdők, így az országos jelentőségű természetvédelmi területek és a helyi jelentőségű természetvédelmi oltalomra javasolt területeken lévő erdők, valamint a környezeti hatásokat mérséklő (talaj-, víz- és levegőtisztaság-védelmét, és az egymást zavaró funkciójú területek közötti lehatárolást, vizuális elválasztást biztosító) erdőterületek.

(5) Az Eg jelű övezetbe tartoznak a gazdasági rendeltetésű erdőterületek, a gazdálkodási, faanyag termelési, funkciót betöltő ökológiai szempontból értékes erdőterületek.

(6) Az Ek jelű övezetbe tartoznak a rekreációs, turisztikai funkciójú erdőterületek, és az erdősítésre alkalmas azonos célú területek.

(7) Az Ev jelű övezetekben erdei kilátó, magasles, továbbá az erdőgazdálkodásra vonatkozó jogszabály szerint meghatározott épületek kivételével - épületet elhelyezni nem lehet.

75. § Az Országos Erdőállomány Adattárban (a továbbiakban: Adattár) erdőrészletként nyilvántartott erdők kivételével az övezet véderdőinek és védő zöldsávjainak területe legalább 90 %-ban faállománnyal telepítendő be, fennmaradó részük gyepes és cserjés felületként alakítható ki.

76. § (1) Az övezetben közbiztonsági kerítés elhelyezhető.

(2) Az Adattárban erdőrészletként nyilvántartott erdők kivételével az övezet véderdőinek és védő zöldsávjainak területe min. 50 %-ban faállománnyal telepítendő be, fennmaradó részük gyepes és cserjés felületként alakítható ki, vagy extenzív mezőgazdasági műveléssel, elsősorban gyepgazdálkodással hasznosítható.

(3) Az övezet környezetszennyezéssel terhelt része, a környezetterhelés irányából legalább 15 m-es sávban fa-és cserjeállománnyal telepítendő be.

77. § (1) Övezeti paraméterek:

(2) Az övezetben lévő telkeken egy tömegben legfeljebb 200 m² alapterületű épület helyezhető el.

(3) Az övezetbe tartozó telken csak akkor helyezhető el lakóépület, ha az közvetlenül az erdőgazdalkodási tevékenységet segíti (erdészház, egyéb szolgálati lakóépület).

78. § (1) Övezeti paraméterek:

(2) Az övezet 10 ha-t meghaladó nagyságú, egybefüggő földrészleteinek erdőállománnyal nem fedett részén az erdei turizmust, kirándulást szolgáló építmények – a parkerdő funkciónak megfelelő fából készült szabadtéri sport- és játszószerek, erdei pihenő bútorok – és épületek építhetők. Az építményeket, erdei bútorokat úgy kell elhelyezni, hogy az az értékes erdőállományt, természeti területet, erdészetileg értékes termőhelyet ne károsítsa, ne zavarja.

(3) Az Adattárban erdőrészletként nyilvántartott erdők kivételével az övezetben lévő erdők területét legalább min. 75 %-ban erdészeti módszerrel kell fásítani.

(4) Az erdőgazdálkodást, erdei turizmust, kirándulást szolgáló épület legfeljebb 2 lakást is magában foglalhat, amennyiben a vonatkozó egyéb jogszabályokban foglalt valamennyi, lakásépítésre vonatkozó feltétel is teljesül.

79. § (1) A melléképítmények közül:

(2) Az övezet 100.000 m²-nél kisebb területű meglévő telkein a már meglévő beépítés fenntartható, újjáépíthető, de a szintterület vagy az épületmagasság további növelése (alapterület bővítés, emeletráépítés, tetőtér beépítés) nem lehetséges.

80. § (1) A mezőgazdasági övezetek telkei a növénytermesztési és az állattenyésztési és halászati tevékenységek területei, ezért a mezőgazdasági övezetekben elsősorban e mezőgazdasági tevékenységgel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei helyezhetők el, azonban az általános és az övezeti előírásokban foglalt feltételek fennállása esetén lakóépület is építhető.

(2) A telek erdő, vagy gyep (rét, legelő), vagy nádas művelési ágú alrészlete csak akkor építhető be, ha a telek más kivett, vagy szántó művelésből kivehető telekrésszel nem rendelkezik.

(3) Az övezetekben épület, építmény csak szabadon állóan helyezhető el. Legalább 10 m mélységű előkertet és a szomszédos telekhatártól minimum 4 méter oldaltávolságot kell biztosítani.

(4) Az országosan védett természeti területeken, és azok határától mért 30 m-es sávban bármely övezet területén épület elhelyezése tilos.

(5) Az elhelyezhető gazdasági épületek paraméterei feleljenek meg a terület jellegének és a művelési ágának.

81. § (1) A szántókat határoló földutak mentén legalább 1,5 m széles, továbbá valamennyi művelési ág estén a vízpartok mentén legalább 3 m széles gyepes, vagy többszintes növényállományú sávot kell létesíteni és a telek tulajdonosának, vagy kezelőjének kell fenntartani vízvédelmi, talajvédelmi és a klímaváltozás hatásainak enyhítése érdekében.

(2) Az épületek kialakítására az alábbiak vonatkoznak:

(3) Pince létesítése során

(4) Kerítés létesítés szabályai:

(5) A melléképítmények közül:

82. § (1) Az övezet elsődlegesen szántóföldi növénytermesztés, másodlagosan gyümölcsös, és gyepgazdálkodás céljára szolgál.

(2) Az övezetben épület és melléképítmény nem helyezhető el, kivéve e rendelet 38. §-a szerinti esetben.

(3) Az övezet 10 ha-t meghaladó nagyságú földrészletein kerítés létesíthető. A kerítést úgy kell kialakítani, hogy a védett kisállat-fajok számára az átjárás biztosított legyen.

83. § (1) Övezeti paraméterek:

(2) Az övezetben a mezőgazdasági termelés építményei helyezhetők el. Az övezetben más, nem mezőgazdasági célú épület nem helyezhető el. Az épületek alápincézhetők.

(3) Az övezetbe tartozó birtokközpont területén a legnagyobb beépítettség mértéke terepszint felett és terepszint alatt egyaránt 15%

(4) A több részből összeálló birtoktest összterületére vonatkoztatott beépítettség csak a birtok egyik, legalább 15.000 m² nagyságú, birtokközpontként kialakított telkén vehető igénybe.

(5) Birtokközpont csak abban az esetben alakítható ki az övezet területén, ha a birtokközponthoz tartozó birtoktest legalább 60%-a Kiskunlacháza közigazgatási területén található.

(6) A birtokközpont telkén új épület legalább 500 m-re kell lennie a belterületi határtól.

84. § Az övezet 3 ha-nál kisebb és 50 m-nél keskenyebb földrészletei önállóan nem keríthetők le és - nem közcélt szolgáló részekre - nem oszthatók fel.

85. § (1) Övezeti paraméterek:

(2) Az övezetre meghatározott legnagyobb terepszint feletti beépítettségi mértékén belül szőlő, gyümölcsös, kert művelési ágban:

(3) A 720 m²-nél kisebb földrészleten a növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor és üvegház építmény elhelyezhető.

(4) Lakóépület, vagy lakást is magában foglaló építmény használatba vétele csak akkor lehetséges, ha:

(5) Felszíni víz partjától számított 1000 m-en belül új pince nem létesíthető.

(6) Új beépítéssel csak olyan tevékenység végezhető, amely a környezetben lévő területhasználatot nem zavarja, nem korlátozza, a környezetben lévő területhasználattal szemben védelmet nem igényel.

86. § (1) Az övezetben a birtokközpont-képzés, és az eszerinti összevonható beépíthetőség szabályai nem alkalmazhatók.

(2) Kerítés - a legeltetéses gyepgazdálkodáshoz szükséges állattartó karám kivételével -, továbbá fóliasátor és üvegház nem létesíthető.

(3) A védett és természeti területen művelési ág váltás csak extenzívebb irányban történhet.

(4) Természetvédelmi előírások a védett területen

(5) Természetvédelmi előírások természeti területen

(6) Egyéb extenzív gyepgazdálkodási területek övezeti paraméterei:

87. § (1) Beépíthető teleknek közterületről vagy magánútról megközelíthetőnek kell lennie.

(2) A 3 ha-nál kisebb gyepterületeken meglevő épületek szintterület és építmény magasság növelés nélkül fenntarthatók, felújíthatók.

(3) A meglévő földrészletek megosztásával 30.000 m²-nél kisebb és 50 m-nél keskenyebb földrészletek nem hozatók létre.

88. § (1) Övezeti paraméterek:

(2) Az övezet területén csak a mezőgazdasági hasznosításhoz szükséges, elsődlegesen tároló funkciójú építmények helyezhetők el egy épülettömegben.

(3) Már beépített földrészletek megosztása csak közút vagy közhasználatra megnyitott magánút kialakítása érdekében lehetséges.

(4) Az övezetben telkenként egy épület helyezhető el.

(5) Az övezetben a birtokközpont-képzés, és az eszerinti összevonható beépíthetőség szabályai nem alkalmazhatók. Az 1.500 m²-nél kisebb, de a 720 m²-nél nagyobb területű telkeken a már meglévő beépítés fenntartható, újjáépíthető, de további növelése (alapterület bővítés, emeletráépítés, tetőtér-beépítés, épületmagasság növelés) nem lehetséges. A telek legfeljebb 10%-át lefedő fóliasátor építhető.

(6) A meglevő földrészletek megosztásával 18 m-nél keskenyebb - nem közcélt szolgáló - földrészletek nem hozhatók létre.

89. § (1) Övezeti paraméterek:

(2) Az övezet területén csak a mezőgazdasági hasznosításhoz szükséges, elsődlegesen tároló funkciójú építmények helyezhetők el egy épülettömegben. Már beépített földrészletek megosztása csak közút vagy közhasználatra megnyitott magánút kialakítása érdekében lehetséges.

(3) Településrendezési szerződés sajátos jogintézmény alkalmazásával lakás rendeltetés is elhelyezhető. Önálló lakóépület, vagy gazdasági épület lakófunkciót tartalmazó területe nem haladhatja meg 300 m² alapterületet.

(4) Az övezetben telkenként csak egy épület építhető.

(5) Az övezetben legfeljebb 600 m²-alapterületű üvegház vagy fóliasátor építhető.

(6) Az övezetben a birtokközpont-képzés, és az eszerinti összevonható beépíthetőség szabályai nem alkalmazhatók. A 6.000 m²-nél kisebb, de a 1.500 m²-nél nagyobb területű telkeken a már meglévő beépítés fenntartható, újjáépíthető, de további növelése (alapterület bővítés, emeletráépítés, tetőtér-beépítés, épületmagasság növelés) nem lehetséges. A telek legfeljebb 10%-át lefedő fóliasátor és önálló, felépítmény nélküli pince építhető.

(7) A meglevő földrészletek megosztásával 50 m-nél keskenyebb – nem közcélt szolgáló - földrészletek nem hozhatók létre.

90. § (1) A V jelű vízgazdálkodási övezet magába foglalja a településen

(2) Az övezetre vonatkozó előírásokat együtt kell alkalmazni az ágazati jogszabályokkal, különös tekintettel az árvízvédelemre, a vízgazdálkodásra és a természetvédelmi rendelkezésekre.

(3) Vízgazdálkodási területként bejegyzett terület (pl. árok, vízfolyás, vízmosás.) egyéb célra való hasznosítása, vagy annak bármilyen megváltoztatása, csak a vonatkozó jogszabályokban meghatározott hatósági engedélyek (vízjogi létesítési engedély) alapján lehetséges.

(4) Vízparthoz kötött létesítmények partéltől a mederbe való benyúlása nem okozhat víz visszatorlódást, nem akadályozhatja a víz szabad mozgását, továbbá nem akadályozhatja a víz használatát.

(5) Az övezetben a természeti értékek védelme mellett, a külön jogszabályokban rögzítetteknek megfelelően az alábbi építmények helyezhetők el:

(6) Felszíni kisvízfolyások, vízelvezető csatornák medre és partja vonatkozó rendelkezései:

91. § (1) Állóvizek medre és parti sávja vonatkozó rendelkezései:

(2) Duna medre és parti sávja övezet rendelkezései:

92. § (1) A különleges - beépítésre nem szánt - területek övezeteiben önálló lakó főrendeltetésű épület nem helyezhető el, kivéve, ha az övezet előírása másképpen rendelkezik.

(2) A különleges - beépítésre nem szánt - területek övezeteiben nem helyezhető el bűzös tevékenységgel járó funkciójú építmény,

(3) A különleges - beépítésre nem szánt - területek övezeteiben lévő telken az előkert nagysága minimum 5 méter , az oldalkert és hátsókert nagyságát egyéb magasabb rendű jogszabály előírásai alapján kell meghatározni, kivéve, ha az építési övezeti előírás másképpen rendelkezik.

(4) A különleges - beépítésre nem szánt - területek övezeteiben a melléképítmények közül:

93. § (1) Övezeti paraméterek:

(2) A temető épületei, valamint az ezt kiegészítő építmények helyezhetők el.

(3) A temető területén halotthamvasztó üzem, lakás, szolgálati lakás nem létesíthető.

(4) A legnagyobb épületmagasság értéke temetőkápolna és ravatalozó esetén 10,0 m, minden egyéb esetben 5,0 m.

(5) A temető övezetének más beépítésre szánt területtel közös határától számított:

(6) Új beépítés esetén a temető telkétől megtartandó védőtávolság 25 m. A védőtávolságon belül:

94. § (1) A temető jelenlegi értékes növényállományát meg kell őrizni, valamint fenntartási terv alapján gondozni és fejleszteni kell.

(2) A temetőben annak minden 50 m²–e után legalább 1 db nagykoronájú lombos fát kell telepíteni a klímaváltozás hatásainak mérséklése, valamint a vízháztartás javítása érdekében.

(3) A temető területének rendezése a zöldfelület komplex védelme és kialakítása érdekében telepítési tanulmányterv és beépítési terv alapján történhet.

(4) A parkolás biztosítását - a kialakult állapotokra való tekintettel, külön a parkolási rendeletben foglaltak szerinti mértékben és feltételekkel - közterületen is meg lehet oldani.

(5) A temető belső parcellabővítése esetén, a telekhatáron belül 10 m-es védő zöldsávot kell biztosítani.

95. § (1) A település területén az SZT-n is lehatárolt bányaterületeken kívül új bányatelek-fektetés és bányanyitás a megkutatott ásványvagyon-területeken a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével, csak a településrendezési terv módosítása esetén valósítható meg.

(2) Övezeti paraméterek:

(3) A nyersanyag-kitermelés (bánya) és feldolgozás céljára szolgáló terület épületei és inert hulladék kezelő terület épületei, valamint az ezeket kiegészítő rendeltetésű építmények helyezhetők el.

(4) A melléképítmények közül:

(5) A bányák rekultivációja, utóhasznosítása során a természetvédelmi és táji értékek védelme és fejlesztése érdekében a tereprendezés és a bányapartfalak rendezése, azzal kapcsolatos építés során biztosítani kell:

96. § (1) Egy telken több épület is elhelyezhető az épület elhelyezésre kijelölt helyen belül.

(2) A zöldfelület, a parkoló kialakításra és a környezetrendezésre vonatkozó különleges rendelkezések:

(3) A használatba vétel feltétele a teljes közművesítettség. Ennek során az illetékes hatóságok által engedélyezett fúrt kút és közműpótló berendezés is alkalmazható. A közműellátásban a megújuló energiaforrások is alkalmazhatók. Az energiaellátás, az elektromos energiaszolgáltatás légkábellel is kiépíthető.

97. § (1) Övezeti paraméterek:

(2) A nagykiterjedésű, jelentős zöldfelületi fedettségű, a rekreációhoz kapcsolódó jelentős méretű szabadtéri sport és szabadidős területek épületei, valamint az ezeket kiegészítő rendeltetésű építmények helyezhetők el.

(3) Az övezetben elhelyezhető épületek rendeltetése a következő lehet:

(4) Egy épület legfeljebb 1000 m² bruttó alapterületű lehet.

98. § (1) Övezeti paraméterek:

(2) A nagykiterjedésű, jelentős zöldfelületi fedettségű, a rekreációhoz kapcsolódó szabadidős és egészségügyi területek épületei, valamint az ezeket kiegészítő rendeltetésű építmények helyezhetők el.

(3) Az övezetben elhelyezhető épületek rendeltetése a következő lehet:

(4) Egy épület legfeljebb 1000 m² bruttó alapterületű lehet.

99. § (1) Övezeti paraméterek:

(2) A nagykiterjedésű, jelentős zöldfelületi fedettségű, a rekreációhoz kapcsolódó szabadidős területek épületei, valamint az ezeket kiegészítő rendeltetésű építmények helyezhetők el.

(3) Nagykiterjedésű rekreációs létesítmények, valamint az ezt az elsődleges rendeltetést kiegészítő rendeltetésű építmények helyezhetők el.

(4) Egy épület legfeljebb 1.000 m² bruttó alapterületű lehet.

100. § (1) Övezeti paraméterek:

(2) A jelentős zöldfelületi fedettségű, a rekreációhoz kapcsolódó szabadidős területek épületei, üdülőépület, valamint az ezeket kiegészítő rendeltetésű építmények helyezhetők el.

101. § (1) Övezeti paraméterek:

(2) A településgazdálkodási célú víziközmű telephelyek területek épületei, valamint az ezeket kiegészítő rendeltetésű építmények helyezhetők el.

102. § (1) A településgazdálkodási célú csapadékvízelvezetéssel összefüggő, záportározással kapcsolatos területhasználatnak megfelelő építmények, valamint az ezeket kiegészítő rendeltetésű építmények helyezhetők el. Épület nem létesíthető.

(2) Az övezetben a legkisebb zöldfelületi arány 80%.

(3) Záportározó létesítésénél a tó partvonalának legalább 20%-án a partfal rézsűjét legfeljebb 10 fok meredekséggel kell kialakítani.

103. § Hatályukat vesztik az alábbi rendeletek:

104. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.