Kiskunlacháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (III. 2.) önkormányzati rendelete
a szociális ellátásokról
Hatályos: 2023. 05. 01- 2024. 02. 07Kiskunlacháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (III. 2.) önkormányzati rendelete
a szociális ellátásokról
Kiskunlacháza Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk 1 bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdésében, 26. §-ában, 32. § (1) bekezdésében, 32. § (3) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésében, valamint az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. §1 [A rendelet célja]
(1) A rendelet célja, hogy Kiskunlacháza Város lakóinak szociális biztonság megőrzése érdekében meghatározza Kiskunlacháza Város Önkormányzata (a továbbiakban:Önkormányzat) által biztosított pénzbeli és természetbeni juttatások helyi szabályait, rendelkezzék az ellátások igénybevételének jogosultságáról és módjáról, az ellátások mértékéről, az ellátásokért fizetendő térítési díjakról,valamint a személyes gondoskodást nyújtó alapellátások és szociális szolgáltatások biztosításáról.
(2) Az e rendeletben meghatározott ellátások odaítélése során a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Sztv) 2. § (2) bekezdésében foglaltak az irányadók.
2. § [A rendelet hatálya]
(1)2 A rendelet hatálya Kiskunlacháza Város közigazgatási területén lakcímmel rendelkező, az Sztv 3. § (1) – (3) bekezdése szerinti jogosultakra terjed ki.
(2)3 Amennyiben a jogosultnak több lakcíme van, az illetékességet az a lakóhely vagy tartózkodási hely alapozza meg, ahol életvitelszerűen lakik. A lakcím megállapítása szempontjából a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatai irányadóak.
3. § [Hatáskör]
(1)4 Kiskunlacháza Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) az e rendeletben szabályozott I. fokú szociális ellátásokkal kapcsolatos feladat- és hatáskörét - az (1a)) bekezdésben foglaltak kivételével - a Jogi és Ügyrendi Bizottságra ruházza át.
(1a)5 A Képviselő-testület a 16/A. §-ban megjelölt támogatással kapcsolatos feladat- és hatáskörét a polgármesterre ruházza át.
(2) Az elsőfokú feladat- és hatáskör gyakorlója dönt
a) a támogatásra való jogosultság megállapításáról, módosításáról, szüneteltetéséről és megszüntetéséről,
b) a jogosultságnak vagy a támogatás összegének – az Sztv-ben előírt – felülvizsgálatáról és a támogatás továbbfolyósításának elrendeléséről,
c) a jogosulatlanul igénybe vett támogatás és a kamat összege megtérítésének elrendeléséről, illetve méltányosságból történő elengedéséről vagy csökkentéséről, továbbá a részletfizetés engedélyezéséről.
(3) Az első fokú döntés ellen az annak kézhezvételétől számított 15 napon belül benyújtott fellebbezés ügyében másodfokú szervként a Képviselő-testület jár el.
4. § [Értelmező rendelkezések]
(1) E rendelet alkalmazásában az egyes ellátási formáknál használatos fogalmak meghatározása a Sztv. 4. §-a alapján történik.
(2) Az e rendelet 12. §-a szerinti ellátás tekintetében a szülő alatt a vér szerinti szülőt, az örökbefogadó szülőt, a gyámot és a nevelőszülőt is érteni kell.
5. § [Eljárási rendelkezések]
(1)6 A pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásra irányuló eljárás írásban, a jogosult, vagy a törvényes képviselő, illetve meghatalmazottja (a továbbiakban: kérelmező) kérelmére, illetve hivatalból indul. Az e rendeletben foglalt ellátásokra vonatkozó kérelmet – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a Kiskunlacházi Polgármesteri Hivatalban (a továbbiakban: Hivatal) erre a célra rendszeresített – e rendelet az az 1. melléklet és a 3. melléklet szerinti – formanyomtatványokon, a jogosultság megállapításához szükséges igazolások, nyilatkozatok csatolásával, illetékmentesen lehet benyújtani.
(2) Az e rendelet 12. §-ában foglalt támogatás esetén a kérelmet az illetékes védőnő útján kell benyújtani a Hivatalhoz.
(3)7 Az eljárás során a kérelmezőnek nyilatkoznia kell:
a) saját és együtt élő családtagjai, továbbá lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás igénylése esetén
aa) a háztartásban élők természetes személyazonosító adatairól (név, születési hely és idő, anyja neve),
ab) lakó- és tartózkodási helyéről, továbbá hajléktalan személy esetében arról a címről, amelyre a megállapított ellátást kéri,
ac) - állampolgárságáról,
ad) - az igényelt szociális és gyermekvédelmi ellátás – e rendeletben az egyes ellátási formáknál meghatározott – jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokról,
ae) - társadalombiztosítási azonosító jeléről,
af) - jövedelemi viszonyairól,
ag) - az Sztv-ben és e rendeletben meghatározott esetekben vagyoni viszonyairól,
b) lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás esetén a támogatott szolgáltatást szerződőként igénybe vevő fogyasztónak és a fogyasztási helynek az azonosításához szükséges adatokról.
(4)8 E rendelet által szabályozott rendszeres pénzbeli és természetbeni ellátásokra való jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles nyilatkozni saját és családja jövedelmi, vagyoni viszonyairól, valamint köteles ezeket igazolni. A vagyoni helyzetet e rendelet a 2. melléklet, a jövedelmet a (10) bekezdésben foglaltaknak megfelelően kell igazolni. A vagyon a Sztv. 4. § (1) bekezdés b) pontja alapján kerül meghatározásra.
(5) A benyújtott igazolások, nyilatkozatok tartalmát a Hivatal az alábbi módon ellenőrizheti:
a) megkeresi az illetékes Nemzeti Adó- és Vámhivatalt,
b) megkeresi a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervet,
c) megkeresi a helyi gépjármű-nyilvántartót,
d) megkeresi az igazolást kiállító szervet, munkáltatót,
e) elrendeli a környezettanulmány készítését.
(6) A házasság felbontását, illetve a gyermektartásdíjat megállapító bírói határozattal vagy a tartásdíj megállapítása (végrehajtása) iránti eljárás megindításáról kiállított igazolással kell igazolni. Amennyiben tartásdíj összegéről a szülők egyezséget kötöttek, úgy a tartásdíj vonatkozó összegről a kérelmező nyilatkozata is elfogadható.
(7) Az okiratok, iratok, igazolások benyújtására vonatkozó határidő elmulasztása a folyósítás megszüntetését, illetve szüneteltetését vonja maga után. Az ismételt folyósításra csak újabb kérelem benyújtása alapján kerülhet sor.
(8) Az egyes ellátási formákhoz kapcsolódó speciális eljárási szabályokat az adott ellátási formák részletezik.
(9) A jövedelemszámításnál irányadó időszak a szociális ellátások esetében a Sztv. 10. § (2)-(5) bekezdése szerint kerül megállapításra.
(10) A jövedelmet
a) munkabérről, gyermekágyi segélyről (GYÁS), gyermekgondozási díjról (GYED) a munkáltató által kiállított jövedelemigazolás, táppénz esetén a kifizető hely igazolása,
b) vállalkozó vagy őstermelő esetén a kérelem benyújtását megelőző, lezárt adóévről a Nemzeti Adó- és Vámhivatal igazolása és a tárgyévben elért jövedelemről nyilatkozat,
c) álláskeresési támogatás esetén a Ráckevei Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztálya (továbbiakban: Foglalkoztatási Osztály) megállapító határozata, és az utolsó havi ellátás összegét igazoló szelvény vagy bankszámlakivonat,
d) saját jogú nyugellátás, hozzátartozói ellátás, rokkantsági ellátás, ápolási díj, időskorúak járadéka esetén a havi igazolószelvény, bankszámlakivonat (a kérelmező és a jövedelemszámítás szempontjából figyelembeveendő személyek nyugdíj-törzsszámot és a nyugdíjas nevét tartalmazó ellátás összesítőt a kérelem benyújtásakor be kell mutatni),
e) gyermektartásdíj esetén az utolsó havi postai feladóvevény vagy bankszámlakivonat ennek hiányában nyilatkozat,
f) állam által megelőlegezett gyermektartásdíj esetén a gyámhivatal határozata,
g) az ösztöndíj és egyéb juttatások esetén az oktatási intézmény által kiállított igazolás,
h) nem havi rendszerességgel szerzett jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett egyhavi átlagáról szóló nyilatkozat,
i)9 amennyiben a kérelmező, közeli hozzátartozója, illetve a háztartásában életvitelszerűen vele együtt lakó más személy rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik, úgy az erről szóló nyilatkozatot és a Foglalkoztatási Osztály igazolását arról, hogy regisztrált álláskereső és ellátásban nem részesül, azon személyek kivételével, akik betegségük, egészségi állapotuk miatt nem képesek a Foglalkoztatási Osztállyal együttműködni és ezt orvosi igazolással alá tudják támasztani.
j) az egyéb jövedelmek esetén a kérelmező büntetőjogi felelőssége mellett tett nyilatkozat, (a továbbiakban együttesen: jövedelemigazolás)
igazolja.
(11) A jövedelemszámításnál csökkentő tényezőként kell figyelembe venni a kérelmezőnek és közeli hozzátartozójának, továbbá a háztartás tagja által (bírásági határozat alapján) rokontartás címén fizetett tartásdíj összegét.
(12) Elvált kérelmező esetében igazolni kell:
a) a válás tényét: anyakönyvi kivonatra történt bejegyzéssel, vagy válóperi végzéssel,
b) a házasság felbontás iránti kérelem beadását: az ügy peres számával
c) külön (azaz más címen) lakás tényét: az új lakcímre vonatkozó büntetőjogi felelősséggel tett nyilatkozattal.
(13) Ha a családban, illetve a háztartásban a külön jogszabályban meghatározott tanköteles koron túli, nappali tagozatos képzésben részesülő gyermek, fiatal felnőtt él, a hallgatói jogviszony igazolását minden esetben az oktatási intézmény által kiállított igazolással kell igazolni.
(14) Nem szükséges a kérelmezőnek új igazolást csatolni tárgyévi kérelméhez, ha a rendelet előírásainak megfelelően már benyújtotta
a) tárgyévi nyugellátásának összegéről szóló igazolást,
b) a középfokú, vagy felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanuló esetében az oktatási intézmény adott félévi igazolását a tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállásáról,
c) álláskereső esetén a regisztrálás tényéről a Foglalkoztatási Osztály által kiadott – három hónapnál nem régebbi – igazolást.
(15) Amennyiben a kérelmező a döntéshez szükséges igazolásokat, iratokat felszólítás ellenére - a felszólításban meghatározott időpontig – nem bocsátja rendelkezésre, vagy a környezettanulmány elkészítését nem teszi lehetővé, az eljárást az eljáró hatóság megszünteti, vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.
(16) Nem köteles az ügyfél olyan adatok igazolására, amelyet valamely hatóság jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell, és annak a Hivatal általi beszerzését törvény lehetővé teszi, továbbá az ügyfél írásban felhatalmazást ad az igazolások beszerzésére.
(17) A Hivatal szociális igazgatással foglalkozó köztisztviselői az eljárás során kötelesek a kérelmezők részére a szükséges tájékoztatást megadni, jogaikra és kötelezettségeikre a figyelmet felhívni, különös tekintettel a jogosulatlanul igénybe vett ellátás következményeire és a juttatás feltételeit érintő lényeges tények, körülmények változásáról kötelező 15 napon belüli értesítésre.
(18) Amennyiben a szociális ellátást kérő az általa kérelmezett ellátás helyett más ellátásra lenne jogosult, erre a tényre a kérelme elutasításáról vagy eljárást megszüntetéséről szóló határozatban a figyelmét fel kell hívni.
6. § [Egyéb eljárási rendelkezések]
(1) Az ellátások megállapítására irányuló eljárás során, ha a jogosultságot alátámasztó tényállás nem tisztázható környezettanulmányt kell készíteni.
(2) Nem kell környezettanulmányt készíteni
a) ha a hatáskör gyakorlója megállapítja, hogy a jogszabályban előírt jövedelmi és/vagy vagyoni feltételek nem teljesültek,
b) ha az igénylőről vagy családjáról 1 évnél nem régebbi környezettanulmány a Hivatalnál rendelkezésére áll.
(3) A támogatást kérő az egyéb feltételek megléte esetén sem részesülhet támogatásban, ha életvitele, általános életkörülményei nem teszik azt indokolttá.
(4) E rendelet szabályozott szociális ellátások esetében a jövedelmi korlát felső értékhatárától különösen indokolt esetben el lehet térni.
7. § [A szociális ellátások megállapításának, kifizetésének és folyósításának szabályai]
(1) A havi rendszerességgel adott szociális és gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátások esetében a támogatásra való jogosultságot – a (2) bekezdésben meghatározott eseteket kivéve – a kérelem benyújtásának napjától kell megállapítani.
(2) Ha a kérelmet nem a formanyomtatványon nyújtották be, úgy a kérelem benyújtása napjának az írásbeli kérelem benyújtásának igazolt napját kell tekinteni, feltéve, hogy a formanyomtatványon történő utólagos bejelentés megtörtént.
(3) Ha a kérelmező a határozott időre megállapított ellátás jogosultsági időtartamának megszűnése előtt kéri a jogosultság ismételt megállapítását, az új ellátási jogosultságot a korábbi jogosultság megszűnését követő naptól kell megállapítani.
(4) A jogerősen megállapított pénzbeli ellátások folyósításáról rendszeres támogatás esetén utólag, minden hónap 5. napjáig, egyéb esetben a jogerőre emelkedést követő 5 munkanapon belül kell gondoskodni postai vagy folyószámlára utalással.
(5) Ha a havi rendszeres pénzbeli ellátás nem teljes hónapra jár, a töredékellátás összege azonos az ellátás havi összege harmincad részének és az ellátási napok számának szorzatával.
(6) A havi rendszerességgel adott pénzbeli és természetbeni ellátások esetében a támogatásra való jogosultságot, ha a jogszabály másképpen nem rendelkezik
a) a megszűnésre okot adó körülmény bekövetkezését megelőző nappal kell megszüntetni,
b) ha a jogosult lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, vagy a jogosult meghal, a támogatást a változás, illetve a haláleset hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.
(7) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátás folyósításának megállapításáról és megszüntetéséről – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - határozatot kell hozni.
8. § [Jogosulatlanul igénybe vett ellátás visszatérítése]
(1) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások esetében az Sztv. 17. §-ában meghatározott szabályok szerint a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítését e rendelet 3. §-ában meghatározott hatáskör gyakorlója rendeli el.
(2) A rendelet 3. §-a szerinti hatáskör jogosultja a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét, továbbá a kamat összegét méltányosságból elengedheti, csökkentheti, illetve részletfizetést engedélyezhet, ha a jogosulatlanul igénybe vett ellátás visszafizetése a kötelezett, illetve családja megélhetését súlyosan veszélyezteti, vagy aránytalanul nagy terhet jelent.
(3) E rendelet szerint megélhetést súlyosan veszélyeztető, vagy aránytalanul nagy terhet jelentő élethelyzetnek kell tekinteni, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem egyedülélő esetén a nyugdíjminimum összegének 200%-át, egyéb esetben 150%-át nem haladja meg, és e rendeletben meghatározott értékű vagyonnal nem rendelkeznek.
9. § [Az ellátások finanszírozása]
Az e rendeletben megállapított pénzbeli és természetbeni szociális ellátások – részben vagy egészben történő – finanszírozására Kiskunlacháza Város Önkormányzatának költségvetésében kell előirányzatot biztosítani.
10. § [A szociális ellátás rendszerében nyújtott támogatások]
(1) Pénzbeli települési támogatások:
a) települési támogatás létfenntartáshoz,
b) települési támogatás temetkezéssel kapcsolatban felmerült költségek viseléséhez,
c) település támogatás gyermekvállaláshoz,
d) települési támogatás újszülött gondozásához,
e) települési támogatás gyógyszerkiadások viseléséhez,
f) települési támogatás lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez.
(2) Természetbeni települési támogatás:
a) települési támogatás lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez,
b) települési támogatásként gyermektakaró biztosítása
(3) Természetbeni ellátás: köztemetés.
11. § [Települési támogatás létfenntartáshoz]
(1) A Jogi és Ügyrendi Bizottság a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő családok, illetve személyek részére az e rendeletben meghatározottak szerint nyújt létfenntartáshoz rendkívüli települési támogatást a Sztv. 45. § (4) bekezdésében meghatározott esetekben.
(2) A Sztv. 45. § (4) bekezdésében foglaltakon túl
a) rendkívüli élethelyzetnek kell tekinteni, ha elemi kár miatt a kérelmező és családja lakhatása veszélybe kerül,
b) létfenntartási gondnak kell tekinteni, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg
ba)10 a szociális vetítési alap összegének 200%-át, egyedülélő esetén a 250%-át,
bb) megélhetése valamilyen előre nem látható esemény bekövetkezése okán igazolt módon veszélyeztetve van.
E jövedelmi határtól a Jogi és Ügyrendi Bizottság rendkívül indokolt esetben méltányosságból eltérhet.
(3)11 Települési támogatás állapítható meg annak a személynek, aki az (1) és (2) bekezdés szerint rendkívüli élethelyzetbe került vagy létfenntartási gonddal küzd és családjában az egy főre jutó havi jövedelem a szociális vetítési alap összegének 300 %-át, egyedül élő vagy egyedülálló esetén 400 %-át nem haladja meg.
(4) A települési támogatás adható eseti jelleggel vagy meghatározott időszakra havi rendszerességgel.
(5) .Eseti létfenntartási települési támogatás egy naptári évben maximum négy alkalommal adható.
(6) Az egy alkalommal megállapított, létfenntartáshoz nyújtott eseti települési létfenntartási támogatás összege nem lehet kevesebb, mint 2.000,-Ft/ alkalom, de nem haladhatja meg a 40.000 forint/alkalom összeget.
(7) A létfenntartáshoz nyújtott rendszeres települési támogatás összegét havonként azonos, illetve különböző mértékben is meg lehet állapítani.
(8) Létfenntartáshoz nyújtott rendszeres települési támogatást havi rendszerességgel, legalább 3 és maximum 12 hónapra lehet megállapítani.
(9) A létfenntartáshoz egy hónapra megállapított rendszeres települési támogatás maximális összege 5.000.-Ft.
(10) A létfenntartáshoz rendszeres települési támogatást éven belül csak egyszer lehet megállapítani.
(11) Rendkívüli esetben a támogatás összegtől a Jogi és Ügyrendi Bizottság eltérhet.
(12)12 Amennyiben a kérelmező létfenntartása, egészségi állapota vagy más egyéb körülmény szükségessé teszi, eseti létfenntartási települési támogatás megállapítására a polgármester is jogosult, melynek összeg nem haladhatja meg a szociális vetítési alap összegének 150%-át.
(13) A települési támogatás iránti kérelmet az 1. melléklet és a 2. melléklet szerinti nyomtatványokon kell benyújtani.
12. § [Települési támogatás gyermekvállaláshoz]
(1) A települési támogatás gyermekvállaláshoz (a továbbiakban: gyermekvállalási támogatás) az újszülött gyermeket saját családjukban nevelők részére, kiadásaik mérsékléséhez nyújtott egyszeri, pénzbeli ellátás.
(2) A Jogi és Ügyrendi Bizottság a gyermekvállalási támogatás keretében azon kiskunlacházi lakóhellyel rendelkező gyermekek neveléséhez kíván hozzájárulni, akik esetében
a) legalább az egyik szülőjük a gyermek születését megelőzően 12 hónapja folyamatosan bejelentett kiskunlacházi lakóhellyel rendelkezik és életvitelszerűen itt is él, és
b) az édesanya igazolni tudja, hogy a várandósság ideje alatt legalább 4 alkalommal részt vett terhesgondozáson.
(3)13 A jogosultság megállapítása szempontjából figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelemhatár nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 700%-át, egyedülálló esetén a szociális vetítési alap összegének 550%-át.
(4) A gyermekvállaláshoz egy hónapra megállapított egyszeri települési támogatás összege gyermekenként 20.000.-Ft.
(5) A támogatást egy gyermek után csak egy alkalommal és csak az egyik szülő jogosult igénybe venni. Amennyiben mindkét szülő esetében fennállnak a jogosultsági feltételek, azonban a szülők külön élnek, úgy az a szülő jogosult a támogatást igénybe venni, akinél a gyermek elhelyezésre került.
(6) A támogatást a gyermek születését követően 90 napon belül lehet igényelni a 3. melléklet szerinti nyomtatványon, melyhez csatolni szükséges a jogosultsági feltételeket igazoló dokumentumokat is. Az e határnapon túl benyújtott kérelmeket vissza kell utasítani.
13. § [Települési támogatás újszülött gondozásához]
(1) A Jogi és Ügyrendi Bizottság azon újszülött szülője részére, akinek családja a 12. §-ban foglalt támogatásra jogosult, egyszeri 10.000.-Ft-os támogatást (a továbbiakban: újszülött támogatás) nyújt.
(2) Az újszülött támogatás kizárólag az újszülött gondozásához szükséges és a kérelmező által a kérelmében megjelölt gyógyszertárban beszerezhető termékek megvásárlására fordítható.
(3) Az újszülött támogatás összegét annak megállapítása időpontjától számított 6 hónapon belül fel kell használni.
(4) Amennyiben az újszülött támogatás teljes összege a (3) bekezdésben megjelölt határidőig nem kerül felhasználásra, a már felhasznált összegen felüli rész a továbbiakban nem használható fel.
14. § [Települési támogatás temetkezéssel kapcsolatban felmerült költségek viseléséhez]
(1) A Jogi és Ügyrendi Bizottság temetkezéssel kapcsolatban felmerült költségek viseléséhez települési támogatást állapít meg (továbbiakban települési temetési támogatás) annak:
a) aki az elhunyt eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles vagy
b) a tartásra kötelezett hozzátartozónak, akinek a temetési költség viselése saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.
(2)14 A jogosultság megállapítása szempontjából figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelemhatár nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 350%-át, egyedülálló esetén a szociális vetítési alap összegének 400%-át.
(3) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt települési temetési támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a temetés költségeiről az eltemettető nevére kiállított számla eredeti példányát és a halotti anyakönyvi kivonatot. A temetési számlát a szükséges adatok – azaz a segély összegének, vagy a kérelem elutasításának ténye az arról szóló határozat száma - feltüntetését követően az eltemettetőnek vissza kell adni.
(4) A települési temetési támogatás összege nem lehet kevesebb a vonatkozó helyi rendeletben meghatározott, helyben szokásos, legolcsóbb temetés költségének 10%-ánál, de elérheti annak teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti.
(5) Az eltemettető az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulására igényelt önkormányzati segély iránti kérelmét az elhalálozás napjától számított 60 napon belül nyújthatja be.
15. § [Települési támogatás gyógyszerkiadások viseléséhez]
(1) Gyógyszerkiadás viselésére tekintettel települési támogatásra jogosult (továbbiakban: települési gyógyszertámogatást) az a személy, aki a gyógyszerkiadások, illetve betegséghez kapcsolódó kiadások miatt időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd.
(2) A települési gyógyszertámogatás nyújtható eseti, vagy rendszeres települési támogatás formájában.
(3) Eseti települési gyógyszertámogatást egy naptári évben maximum két alkalommal lehet megállapítani.
(4)15 Eseti települési gyógyszertámogatásra a kérelmező akkor jogosult, ha családjában az egy főre jutó jövedelem a szociális vetítési alap összegének 300. %-át, egyedülélő esetén annak 350 %-át nem haladja meg, és a gyógyszerkiadásai, illetve betegséghez kapcsolódó kiadásai a kérelem benyújtását megelőző két hónapon belül elérik, vagy meghaladják a szociális vetítési alap összegének 10%-át.
(5) Az egy alkalommal megállapított eseti települési gyógyszertámogatás maximális összege 15.000,-. Ft.
(6) Rendszeres települési gyógyszertámogatást havi rendszerességgel, legalább 3 és maximum 12 hónapra lehet megállapítani.
(7) Rendszeres települési gyógyszertámogatás a kérelmezőnek akkor lehet megállapítani, ha
a)16 családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át egyedülélő esetén 350 %-át nem haladja meg, és
b) a gyógyszerkiadásai, illetve betegséghez kapcsolódó számlával igazolt kiadásai meghaladják a havi 5.000 Ft-ot és
c) szakorvos igazolja a gyógyszerkiadások, vagy a betegséghez kapcsolódó egyéb kiadások szükségességét.
(8) A (2) bekezdés b) pontja szerinti kiadásokat számlákkal kell igazolni.
(9) Az egy hónapra megállapított rendszeres települési gyógyszer támogatás maximális összege 15.000.- Ft/hó.
(10) A rendszeres települési gyógyszertámogatást éven belül legfeljebb két alkalommal lehet megállapítani.
(11) A (2) bekezdés szerinti kiadásokat számlákkal kell igazolni.
16. § [Települési támogatás lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez]
(1) A Jogi és Ügyrendi Bizottság átruházott hatáskörben, e rendeletben foglaltak szerint, a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez települési támogatást állapít meg.
(2) Települési támogatás nyújtható annak a szociálisan rászorult személynek, családnak az általa lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásai viseléséhez, aki(k) az alábbi együttes feltételeknek megfelelnek:
a)17 a háztartásban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 400 %-át, és
b) a kérelmező valamint a vele életvitelszerűen együtt élő személyek elismert havi lakásfenntartási költsége eléri, vagy meghaladja a háztartás összjövedelmének 30 %-át.
c) a lakás nagysága nem haladja meg az önkormányzat által elismert nagyságot.
(3) A helyi lakásfenntartási támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a 5. §-ban meghatározottak mellett:
a) a lakás nagyságát igazoló hiteles iratot, illetve bérleti-, albérleti szerződést,
b) a lakásban együtt élő, bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek számáról, a lakáshasználat jogcíméről szóló nyilatkozatot.
(4) A lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatás esetében elismert lakásnagyság
a) ha a háztartásban 1 személy lakik, 35 nm,
b) ha a háztartásban 2 személy lakik, 45 nm,
c) ha a háztartásban 3 személy lakik, 55 nm,
d) ha a háztartásban 4 személy lakik, 65 nm,
e) ha 4 személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 10-10 nm.
(5) A lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség 80 Ft.
(6) A lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatás szempontjából a lakásfenntartás tényleges kiadásaként figyelembe kell venni:
a) a havi lakbért vagy albérleti díjat a bérleti szerződésben foglaltak szerint,
b) a lakáscélú hitelintézeti kölcsön havi törlesztő részletét, a hitelintézet igazolása alapján,
c) a közös költséget,
d) a fűtési díjat,
e) a hulladékszállítási díjat,
f) a villanyáram, víz és gázfogyasztás havi költségeit, valamint a csatorna használati díj 1 hónapra jutó összegét számla alapján.
(7) A települési lakásfenntartási támogatást rendszeres települési támogatás formájában nyújtható. A támogatást havi rendszerességgel, legalább 6 és maximum 12 hónapra lehet megállapítani.
(8) A helyi lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek számától. Külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.
(9) A helyi lakásfenntartási támogatás mértéke: havonta az elismert költségek 10 %-a, de legalább havi 2.000.- Ft és legfeljebb havi 5.000.-Ft.
(10) A támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában a lakásfenntartással összefüggő rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.
(11) Nem részesülhet helyi lakásfenntartási támogatásban az aki lakáshasznosításból származó jövedelemmel rendelkezik.
16/A. §18 [ Rendkívüli rezsitámogatás]
(1) A polgármester az energiaárak drasztikus emelkedése miatt a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő családok, illetve személyek részére, amennyiben a kérelmező
a) az (5) bekezdésben meghatározott időszak legalább egy hónapjában a villamosenergiát lakossági piaci áron vételezte, vagy
b) az (5) bekezdésben meghatározott időszak legalább egy hónapjában a földgázt versenypiaci költségeket tükröző áron vételezte,
az e rendeletben meghatározottak szerint nyújt rendkívüli települési támogatást veszélyhelyzeti lakásfenntartáshoz (a továbbiakban: rezsitámogatás).
(2) A rezsitámogatás összegét az Önkormányzat 2022. és 2023. évi költségvetése biztosítja.
(3) A (2) bekezdés szerinti létfenntartási gondnak kell tekinteni, ha a kérelmező családjában, valamint egyedülélő esetén az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nettó 100.000.-Ft-ot.
(4) A polgármester indokolt esetben, méltányossági jogkör gyakorlásával elérhet a (3) bekezdés szerinti jövedelemhatártól.
(5) A rezsitámogatásra való jogosultság megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell az 5. § szerinti igazolásokon túl
a) az egyetemes villamosenergia-szolgáltató az ingatlan/önálló rendeltetési egység címére szóló hivatalos dokumentumát a villamosenergia lakossági piaci áron történő vételezésének tényéről, valamint a villamosenergia lakossági piaci áron történő igénybevételének összegéről,
b) az egyetemes földgázszolgáltató az ingatlan/önálló rendeltetési egység címére szóló hivatalos dokumentumát a földgáz versenypiaci költségeket tükröző áron történő vételezésének tényéről, valamint a földgáz versenypiaci költségeket tükröző áron történő igénybevételének összegéről.
(6) A rezsitámogatásra vonatkozó kérelem 2022. november 1. napjától 2023. március 31. napjáig , támogatási formától függetlenül legfeljebb két alkalommal terjeszthető elő.
(7) Egy lakcímre vonatkozóan csak egy rezsitámogatásra vonatkozó kérelem nyújtható be.
(8) A rezsitámogatás a kérelem benyújtásától számított 10 napon belül pénzbeli ellátásként kerül kifizetésre.
(9) A rezsitámogatás pénzbeli ellátásként
a) a villamosenergia lakossági piaci áron történő vételezése esetében áramtámogatás,
b) a földgáz versenypiaci költségeket tükröző áron történő vételezése esetében gáztámogatás
formájában kerül megállapításra.
(10) A (6) bekezdés szerinti támogatások együttesen is igényelhetők.
(11) A (6) bekezdés pénzbeli ellátás kifizetése a jogosult részére postai úton vagy pénzintézetnél vezetett lakossági folyószámlára utalással történik.
(12) A (6) bekezdés szerinti pénzbeli ellátás összege az egyetemes villamosenergia-szolgáltató az ingatlan/önálló rendeltetési egység címére szóló hivatalos dokumentumban szereplő, a villamosenergia lakossági piaci áron történő igénybevételének, illetve az egyetemes földgázszolgáltató az ingatlan/önálló rendeltetési egység címére szóló hivatalos dokumentumban szereplő, a földgáz versenypiaci költségeket tükröző áron történő igénybevételének összege, de legfeljebb
a) amennyiben a családban 1 gyermeket nevelnek, 30.000.-Ft,
b) amennyiben a családban 2 gyermeket nevelnek, 40.000.-Ft,
c) amennyiben a családban 3 vagy több gyermeket nevelnek, 50.000.-Ft,
d) egyedülélő nyugdíjas személy esetében 30.000.-Ft,
e) közös háztartásban élő nyugdíjasok esetében 40.000.-Ft,
(13) A rezsitámogatás iránti kérelmet az 5. melléklet szerinti nyomtatványon kell benyújtani.
17. § [Települési támogatásként gyermektakaró biztosítása]
A Jogi és Ügyrendi Bizottság azon újszülött szülője részére, akinek családja a 12. §-ban foglalt támogatásra jogosult, a gyermekvállalási támogatás nyújtásával egyidőben egy, a „Kiskunlacháza újszülöttje” felírató gyermektakarót biztosít.
18. § [Természetbeni támogatásként köztemetés biztosítása]
(1) Az Sztv. 48. § szerinti köztemetést a polgármester rendeli el.
(2) A köztemetés megszervezése, lebonyolítása esetén biztosítani kell, hogy a temetés színvonala semmiben sem térjen el kedvezőtlen irányban a helyben szokások legegyszerűbb temetkezési szolgáltatás színvonalától. Törekedni kell arra, hogy a végső tisztességet az elhunyt személyében is kapja meg, amennyiben az elhunyt vallása ismert, az illetékes egyházat meg kell keresni a közös eltemettetés biztosítás érdekében
(3) A köztemetés költségének megtérítésére a hatáskör gyakorlója méltányosságból részletfizetést engedélyezhet, illetve indokolt esetben a megtérítéstől részben vagy egészben eltekinthet, ha az a kötelezett vagy családjának megélhetését veszélyezteti, vagy számára aránytalanul nagy terhet jelent.
(4) Megélhetést veszélyeztető, vagy aránytalanul nagy terhet jelentő élethelyzet megítélésénél e rendelet 8. § (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
19. § [A természetbeni ellátások egyéb szabályai]
(1) Pénzbeli ellátás helyett természetbeni ellátást kell megállapítani akkor, ha a kérelem erre irányul, vagy ha a kérelmező életvitele alapján feltételezhető, hogy a pénzbeli ellátás felhasználása nem a rendeltetésének megfelelően történik.
(2) Amennyiben a pénzben megállapított támogatás felhasználása nem rendeltetésszerűen történik, a támogatást a továbbiakban természetben folyósítandó támogatásra kell átváltoztatni.
20. § [Az aktív korúak ellátására jogosult személyek részére a lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében előírt részletes szabályok]
(1) Az aktív korúak ellátását kérelmező vagy arra jogosult személy a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozó, jelen rendeletben megállapított feltételeket teljesíteni köteles.
(2) Az az aktív korúak ellátását kérelmező személy, aki aktív korúak ellátásra válik jogosulttá, az Sztv. 33 §-ában foglaltakon felül a jogosultság egyéb feltételeként köteles házának, kertjének rendben tartására az alábbiak szerint:
a) a lakáshoz tartozó udvar, kert rendben tartása, szemét és lom eltávolítása,
b) az ingatlanhoz tartozó kert rendeltetésszerű használata, művelése,
c) az ingatlan előtti járdának (járda hiányában egy méter széles területsávnak), a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének, legfeljebb az épület 10 méteres körzetén belüli területének a gondozása, tisztán tartása, szemét- és gyommentesítése,
d) a lakás rendeltetésszerű használata az alábbiak szerint:
da) a lakás folyamatos tisztántartása, takarítása,
db) vizes helyiség és illemhely rendeltetésszerű használata, rendszeres takarítása, fertőtlenítése,
e) az ingatlan valamint a hozzá tartozó kert, udvar rágcsálóktól, kártevőktől való mentesítése,
f) állattartásra vonatkozó helyi szabályok betartása.
21. § [Személyes gondoskodást nyújtó ellátások]
Az Önkormányzat a szociálisan rászoruló személyek részére a személyes gondoskodást nyújtó alapellátási formák közül a következőket biztosítja: étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés. A szociális alapszolgáltatásokat az Önkormányzat a Kiskunlacházi Család- és Gyermekjóléti Szolgálat által biztosítja.
22. § [Étkeztetés]
(1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen
a)19 koruk (80. évét betöltötte - személyazonosításra alkalmas okmány igazolásával),
b)20 egészségi állapotuk (3 hónapnál nem régebbi kórházi zárójelentéssel, háziorvosi javaslattal igazolt egészségi állapot, ebben az esetben igazolás szerint olyan jellegű betegségben szenved, amely miatt önmaga étkezésének megoldására más módon nem képes),
c)21 fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük (gondnokság fennállásának, szakorvosi -, szakértői vélemény igazolásával),
d)22 szenvedélybetegségük (háziorvos igazolásával),
e)23 hajléktalanságuk (bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik, települési szintű lakcímkártya) következtében.
(2) A Kiskunlacházi Család- és Gyermekjóléti Szolgálat külön eljárás nélküli ellátást biztosít rendkívüli élethelyzetben, ha az ellátás elmaradása a rászoruló életét, testi épségét, egészségi állapotát veszélyezteti, az intézményvezető haladéktalanul gondoskodik az intézményi ellátásról.
(3) A Kiskunlacházi Család- és Gyermekjóléti Szolgálat vezetője külön eljárás keretében biztosíthatja az ellátást, ha
a) a kérelmező önmaga ellátásáról részben vagy teljesen nem tud gondoskodni, és nincs olyan hozzátartozója, aki ellátásáról gondoskodna,
b) a kérelmező kapcsolata hozzátartozójával, eltartójával megromlott, és az igénylő veszélyeztető élethelyzetbe kerül.
(4) Az étkeztetés igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselőjének szóbeli vagy írásbeli kérelmére történik.
(5) Az étkeztetés iránti kérelmet a Kiskunlacházi Család- és Gyermekjóléti Szolgálat vezetője felé kell benyújtani.
(6) Az étkeztetés iránt benyújtott kérelemről a Kiskunlacházi Család- és Gyermekjóléti Szolgálat vezetője dönt. Az intézményvezető a döntésről értesíti az ellátást igénylőt, illetve törvényes képviselőjét. Elutasítás esetén az értesítés írásban történik.
(7) Amennyiben az ellátást igénylő az intézményvezető döntését vitatja, az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül az Önkormányzathoz fordulhat.
(8) Az étkeztetés igénybevételének megkezdése előtt a Kiskunlacházi Család- és Gyermekjóléti Szolgálat vezetője az ellátást igénylővel, illetve törvényes képviselőjével írásban megállapodást köt.
(9) Az étkeztetés megszüntetésének esetei, módjai:
a) a határozott idő lejártával,
b) a jogosult halálával,
c) a felülvizsgálat során a jogosultsági feltételek nem állnak fenn,
d) ha a jogosult a szolgáltatást már nem kívánja igénybe venni és ezt legkésőbb az utolsó szolgáltatás igénybevételi napon bejelentette (a bejelentést a szolgáltatónál kell benyújtani)
e) amennyiben a szolgáltatást igénybe vevő 2 hónapos díjhátralékot halmoz fel.
(10) Szociálisan rászorult személy a kérelmező
a)24 életkora alapján, ha 80. életévet betöltötte,
b) egészségi állapota alapján, ha
ba) akut egészségromlás következtében ételei elkészítésében állandó segítségre szorul,
bb) 50%-ot meghaladó egészségkárosodott, valamint a 2007. december előtt az OOSZI szakvélemény szerint legalább 67%-os mértékben csökkent munkaképességű személy, aki keresőtevékenységet nem folytat,
bc) krónikus betegségben szenved vagy tartós gyógykezelés alatt áll, ha háziorvosa egyéb alapszolgáltatás mellett javasolja részére az étkeztetés biztosítását,
c) fogyatékossága, pszichiátriai betegsége alapján, ha fogyatékossági támogatásban, vakok személyi járadékában részesül,
d) szenvedélybetegség alapján, ha pszichiáter szakorvos szakvéleményével igazolt szenvedélybetegségben szenved,
e) hajléktalan.
(11) Az étkeztetésért az Sztv. 114. § (1)-(3) bekezdései alapján térítési díjat kell fizetni.
(12)25 Az Sztv. 115. § (1) bekezdése alapján az intézményi térítési díj az étkeztetés ellenértékeként megállapított összeg.
(12a)26 Az étkeztetés intézményi térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyag költségének az egy ellátottra jutó napi összege 617.-Ft+ÁFA/fő/nap.
(12b)27 Az intézményi térítési díjat az önkormányzat állapítja meg, évente április 1-éig, a tárgyévet megelőző évi tényleges nyersanyag felhasználás adatai alapján.
(12c)28 Az Önkormányzat által meghatározott rezsiköltség összege 555.-Ft/élelmezési nap.
(13)29 A személyi térítési díjat az intézményvezető állapítja meg, melynek az alapja az intézményi térítési díj.
a)30 100%-os díjkedvezmény jár, ha a jogosult ellátást igénylő jövedelme a szociális vetítési alap összegének 100%-át nem haladja meg.
b)31 70%-os díjkedvezmény jár, ha a jogosult ellátást igénylő jövedelme a szociális vetítési alap összegének 150%-át nem haladja meg.
c)32 50%-os díjkedvezmény jár, ha a jogosult ellátást igénylő jövedelme a szociális vetítési alap összegének 200%-át nem haladja meg
d)33 teljes térítési díj fizetendő, ha a jogosult ellátást igénylő jövedelme a szociális vetítési alap összegének 300%-át eléri vagy meghaladja.
(14)34
(15) Az intézményvezető a 24. § (2) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, indokolt esetben eltérhet a 26. § (3) bekezdésében foglaltaktól.
23. § [Házi segítségnyújtás]
(1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.
(2) A házi segítségnyújtás keretében szociális segítést vagy személyi gondozást kell nyújtani az Sztv. 63. § (3) és (4) bekezdésében foglaltak szerint.
(3) A házi segítségnyújtás igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője szóbeli vagy írásbeli kérelmére, indítványára történik.
(4) A házi segítségnyújtás iránti kérelmet a Kiskunlacházi Család- és Gyermekjóléti Szolgálatvezetője részére kell benyújtani.
(5) A házi segítségnyújtás iránt benyújtott kérelemről a Kiskunlacházi Család- és Gyermekjóléti Szolgálatvezetője dönt. Az intézményvezető a döntésről értesíti az ellátást igénylőt, illetve törvényes képviselőjét.
(6) Amennyiben a házi segítségnyújtást igénylő az intézményvezető döntését vitatja, az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül az Önkormányzathoz fordulhat.
(7) A házi segítségnyújtás igénybevételének megkezdése előtt a Kiskunlacházi Család- és Gyermekjóléti Szolgálat vezetője az ellátást igénylővel, illetve törvényes képviselőjével írásban megállapodást köt.
(8) A házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően vizsgálni kell a gondozási szükségletet. A gondozási szükséglet vizsgálatával kapcsolatos előírásokat az Sztv. 63. § (5)-(9) bekezdései tartalmazzák.
(9) A házi segítségnyújtás térítési díja:
a)35 szociális segítés esetén
aa) 0-120.000.-Ft/fő jövedelem között 0.-Ft
ab) 120.001-180.000.-Ft/fő jövedelem között 300.-Ft/gondozási óra
ac) 180.001.-Ft/fő jövedelemtől 600.-Ft/ gondozási óra
b)36 személyi gondozás esetén
ba) 0-120.000.-Ft/fő jövedelem között 0.-Ft
bb) 120.001-180.000.-Ft/fő jövedelem között 300.-Ft/gondozási óra
bc) 180.001.- 300.000.- Ft/fő jövedelem között 600.-Ft/gondozási óra
bd) 300.001.-Ft/fő jövedelemtől 900.-Ft/gondozási óra
(9a)37 A (9) bekezdés szerinti térítési díjat havonta, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell megfizetni.
(10)38
(11) A Kiskunlacházi Család- és Gyermekjóléti Szolgálat külön eljárás nélküli ellátást biztosít rendkívüli élethelyzetben, ha az ellátás elmaradása a rászoruló életét, testi épségét, egészségi állapotát veszélyezteti, az intézményvezető haladéktalanul gondoskodik az intézményi ellátásról.
(12) a Kiskunlacházi Család- és Gyermekjóléti Szolgálat vezetője külön eljárás keretében biztosíthatja az ellátást, ha
a) a kérelmező önmaga ellátásáról részben vagy teljesen nem tud gondoskodni, és nincs olyan hozzátartozója, aki ellátásáról gondoskodna,
b) a kérelmező kapcsolata hozzátartozójával, eltartójával megromlott, és az igénylő veszélyeztető élethelyzetbe kerül.
(13)39 A házi segítségnyújtás megszűnik:
a) az ellátást igénybe vevő általi lemondással,
b) a határozott idejű ellátás esetén a megjelölt időtartam lejártával,
c) amennyiben az ellátást igénybe vevő fizetési kötelezettségének 3 hónapig nem tesz eleget,
d) az ellátott halálával,
e) az ellátott a megállapodásban nem rögzített szolgáltatásokat végeztet,
f) az ellátott veszélyezteti a szolgálat gondozónőjének egészségét, testi épségét.
24. § [Családsegítés]
(1) A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás. A családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működik, az Sztv. 64. § (2) és (3) bekezdésében foglaltak szerint.
(2) A családsegítés keretében az Sztv. 64. § (4) bekezdésében foglalt ellátásokat kell biztosítani.
(3) A családsegítés térítésmentesen vehető igénybe.
(4) A családsegítésnek a (2) bekezdés szerinti, valamint gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 39. és 40. §-a szerinti gyermekjóléti szolgáltatási feladatokat a Kiskunlacházi Család- és Gyermekjóléti Szolgálat látja el.
(5) Az (1) bekezdésben meghatározott szolgálat szociális információs szolgáltatást is nyújt.
(6) A családsegítő szolgáltatás térítésmentes.
25. § [Szociálpolitikai kerekasztal]
(1) Az Önkormányzat helyi szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre, különösen a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére. A kerekasztal tagjainak felsorolását a 4. melléklet tartalmazza.
(2) A helyi szociálpolitikai kerekasztal évente legalább egy alkalommal ülést tart.
26. §40
27. § [ Hatályba léptető rendelkezés]
Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
4. melléklet
1. Kovácsné dr. Zsákai Teréz, Polánszkiné Móri Emília és Varga Ilona települési képviselők,
2. az oktatási intézmények gyermekvédelmi felelősei,
3. körzeti és iskolai védőnők,
4. a Kiskunlacházi Család- és Gyermekjóléti Szolgálat családgondozói és házigondozói,
5. a Polgármesteri Hivatal szociális ügyintézője
Az 1. § a Kiskunlacháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2022. (VI. 17.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. Az 1. § a Kiskunlacháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2023. (II. 8.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 2. § (1) bekezdése a Kiskunlacháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2023. (II. 8.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 2. § (2) bekezdése a Kiskunlacháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2022. (VI. 17.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 3. § (1) bekezdése a Kiskunlacháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2022. (VI. 17.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg. A 3. § (1) bekezdése a Kiskunlacháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2022. (X. 5.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. § (1a) bekezdését a Kiskunlacháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2022. (X. 5.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdése iktatta be.
Az 5. § (1) bekezdése a Kiskunlacháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2022. (VI. 17.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § (3) bekezdése a Kiskunlacháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2022. (VI. 17.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § (4) bekezdése a Kiskunlacháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2022. (VI. 17.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § (10) bekezdés i) pontja a Kiskunlacháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2022. (VI. 17.) önkormányzati rendelete 4. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 11. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja a Kiskunlacháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2023. (II. 8.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 11. § (3) bekezdése a Kiskunlacháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2022. (X. 5.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg. A 11. § (3) bekezdése a Kiskunlacháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2023. (II. 8.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 11. § (12) bekezdése a Kiskunlacháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2023. (II. 8.) önkormányzati rendelete 3. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 12. § (3) bekezdése a Kiskunlacháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2022. (X. 5.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg. A 12. § (3) bekezdése a Kiskunlacháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2023. (II. 8.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 14. § (2) bekezdése a Kiskunlacháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2022. (X. 5.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg. A 14. § (2) bekezdése a Kiskunlacháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2023. (II. 8.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 15. § (4) bekezdése a Kiskunlacháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2022. (X. 5.) önkormányzati rendelete 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. A 15. § (4) bekezdése a Kiskunlacháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2023. (II. 8.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
A 15. § (7) bekezdés a) pontja a Kiskunlacháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2022. (X. 5.) önkormányzati rendelete 5. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 16. § (2) bekezdés a) pontja a Kiskunlacháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2022. (X. 5.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg. A 16. § (2) bekezdés a) pontja a Kiskunlacháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2023. (II. 8.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.
A 16/A. §-t a Kiskunlacháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2022. (X. 5.) önkormányzati rendelete 7. §-a iktatta be.
A 22. § (1) bekezdés a) pontja a Kiskunlacháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2023. (II. 8.) önkormányzati rendelete 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 22. § (1) bekezdés b) pontja a Kiskunlacháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2023. (II. 8.) önkormányzati rendelete 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 22. § (1) bekezdés c) pontja a Kiskunlacháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2023. (II. 8.) önkormányzati rendelete 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 22. § (1) bekezdés d) pontja a Kiskunlacháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2023. (II. 8.) önkormányzati rendelete 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 22. § (1) bekezdés e) pontja a Kiskunlacháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2023. (II. 8.) önkormányzati rendelete 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 22. § (10) bekezdés a) pontja a Kiskunlacháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (IV. 5.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 22. § (12) bekezdése a Kiskunlacháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2022. (VI. 17.) önkormányzati rendelete 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 22. § (12a) bekezdését a Kiskunlacháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2022. (VI. 17.) önkormányzati rendelete 5. § (2) bekezdése iktatta be. A 22. § (12a) bekezdése a Kiskunlacháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2023. (III. 8.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. A 22. § (12a) bekezdése a Kiskunlacháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (IV. 5.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 22. § (12b) bekezdését a Kiskunlacháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2022. (VI. 17.) önkormányzati rendelete 5. § (2) bekezdése iktatta be.
A 22. § (12c) bekezdését a Kiskunlacháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2023. (III. 8.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdése iktatta be.
A 22. § (13) bekezdése a Kiskunlacháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2022. (VI. 17.) önkormányzati rendelete 5. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 22. § (13) bekezdés a) pontja a Kiskunlacháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2023. (II. 8.) önkormányzati rendelete 8. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 22. § (13) bekezdés b) pontja a Kiskunlacháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2023. (II. 8.) önkormányzati rendelete 8. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 22. § (13) bekezdés c) pontja a Kiskunlacháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2023. (II. 8.) önkormányzati rendelete 8. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 22. § (13) bekezdés d) pontja a Kiskunlacháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2023. (II. 8.) önkormányzati rendelete 8. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 22. § (14) bekezdését a Kiskunlacháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (IV. 5.) önkormányzati rendelete 3. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 23. § (9) bekezdés a) pontja a Kiskunlacháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (IV. 5.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 23. § (9) bekezdés b) pontja a Kiskunlacháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (IV. 5.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 23. § (9a) bekezdését a Kiskunlacháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (IV. 5.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdése iktatta be.
A 23. § (10) bekezdését a Kiskunlacháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (IV. 5.) önkormányzati rendelete 3. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 23. § (13) bekezdése a Kiskunlacháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (IV. 5.) önkormányzati rendelete 2. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 26. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
Az 1. melléklet a Kiskunlacháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2023. (II. 8.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.
Az 5. mellékletet a Kiskunlacháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2022. (X. 5.) önkormányzati rendelete 8. § - 1. melléklete iktatta be.