1. § (1) A rendelet hatálya a település közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet hatálya a település közigazgatási területén kiterjed a magánszemélyekre, a jogi személyekre, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetekre.

(3) A rendelet célja a köztisztaság, a településtisztaság biztosítása, a közegészségügy, valamint az épített és természeti környezet védelme a település területén belül keletkező települési szilárd és folyékony hulladékok káros hatásaitól.

2. § (1) Kiskunlacháza Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 13. § (1) bekezdés 5. pontjában foglalt köztisztasági feladatok ellátásáról a Közép-Magyarországi Regionális Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. (1054 Budapest, Szabadság tér 7.) bevonásával gondoskodik.

(2) Az Önkormányzat az Mötv. 13. § (1) bekezdés 5. pontjában foglalt köztisztasági feladatok ellátása körében a közterületen elhagyott hulladék felszámolásával összefüggő kötelezettségének egyedi megállapodás alapján, a MOHU Hulladékgazdálkodási Kft-vel szerződéses jogviszonyban lévő gazdasági társaság bevonásával tesz eleget.

3. § (1) Az ingatlanhasználó köteles gondoskodni:

(2) Az árkok lehetséges kialakításai:

(3) Az árok megszüntetése, kulékavicsos feltöltése, valamint a (2) bekezdésben foglaltakon kívül egyéb módon történő kialakítása nem engedélyezett.

(4) A (2) bekezdésben foglalt kialakítások ingatlantulajdonos általi kivitelezése engedélyköteles. A kialakításra vonatkozó kérelemben meg kell jelölni az árok tervezett létesítés paramétereit, a kialakítást a polgármester engedélyezi.

(5) A (2) bekezdésben foglalt kialakítások műszaki paramétereit az 1. melléklet tartalmazza.

(6) Két szomszédos terület, épület közötti közforgalmi területsáv vagy átjáró esetében a tisztántartási kötelezettség az ingatlanhasználók között 50-50 %-ban oszlik meg.

(7) Az üzletek és egyéb elárusító helyek, vendéglátó egységek, intézmények és szolgáltató egységek előtti járdaszakaszt, illetőleg, ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes területet – az ingatlanhasználó köteles tisztán tartani.

(8) A közterület rendeltetésétől eltérő célra (árusítás, építési, szerelési munka stb. céljára) történő használata esetén a használattal érintett terület közvetlen környezetét a használó köteles tisztán tartani.

4. § (1) Tilos a helyiségek és területsávok feltakarításából, felmosásából keletkezett szennyeződést, szennyvizet a közterületre, a csapadékelvezető rendszerbe beleseperni, illetőleg beleönteni.

(2) A közterületen a gépjárművek mosása tilos.

5. § (1) Mindennemű anyag szállításánál ügyelni kell arra, hogy a közterület be ne szennyeződjék. Ha bármilyen szállítmány fel- vagy lerakásánál, vagy szállítás alatt a közterület beszennyeződik, a szállító kötelessége a fel- vagy lerakás elvégzése után, illetőleg a szállítás során nyomban megtisztítani.

(2) Építési munkálatoknál, illetőleg egyéb közterület-használat során a fákat, valamint a közterületi létesítményeket védőburkolattal kell körül venni. A rongálódásból keletkezett kárt annak okozója köteles megtéríteni.

6. § Vásárok, sport- és egyéb rendezvények tartása idején a rendezvény szervezője köteles gondoskodni a várható forgalomnak megfelelő számú illemhely biztosításáról, üzemeltetéséről, valamint a rendezvény alatt és azt követően a terület tisztántartásáról.

7. § (1) Az ingatlanhasználó köteles az ingatlan előtt hótól, jégtől és ónos esőtől síkossá vált járdaszakaszt - szükség esetén naponta többször - síkosságtól mentesíteni.

(2) Hólerakást tilos elhelyezni:

(3) Belterületi közterületen - a közúti forgalom számára igénybe vett terület (úttest) kivételével - a síkosság-mentesítésre olyan anyag használható, amely a közterületen vagy annak közvetlen környezetében lévő fás szárú növény egészségét nem veszélyezteti. Ezeknek az anyagoknak a tárolása tároló edényben, környezetszennyezést kizáró módon történhet.

8. § (1) A közterület felszerelési és berendezési tárgyainak beszennyezése, illetőleg megrongálása tilos!

(2) Közterületen lévő növények (fák, díszcserjék) rongálása, csonkítása, leszakítása tilos.

(3) A közterületen a fák gallyazásáról, szükség szerinti csonkításáról való gondoskodás az Önkormányzat feladata.

(4) A parkosított füves területeket rendeltetésellenesen használni tilos.

(5) Játszótéren és az ilyen jellegű parkokban ebeket sétáltatni még pórázon is tilos.

(6) Fákon, közterületeken álló építményeken, épületek falán, kerítéseken - a rendeltetésszerűen hirdetésre szolgáló berendezések kivételével - hirdetni, falragaszt vagy reklámot elhelyezni tilos! A falragaszokat ki nem jelölt helyen történő felragasztásáért a tevékenységet végző és a megrendelő - felelősségük megállapítása esetén - egyetemlegesen felelnek.

9. § A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj fizetésénél az Önkormányzat az alábbi kedvezményeket biztosítja az állandó lakóhellyel rendelkező állampolgárok részére:

10. § (1) A jogosultsági feltételek hiányában igénybe vett kedvezményt haladéktalanul meg kell szüntetni, továbbá a kedvezményt jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevőt a polgármester kötelezi az általa jogosulatlanul igénybe vett kedvezmény összegének visszafizetésére.

(2) Az (1) bekezdés szerinti megtérítést a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:47. §-ban meghatározott kamattal megemelt összegben kell visszafizetni. Kamat csak a kedvezmény jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevétele és az erről való tudomásszerzés közötti időtartamra számítható fel.

(3) Az Önkormányzat a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett kedvezmény megtérítését az igénybevételről való tudomásszerzésétől számított három hónapon belül rendelheti el. Nem lehet a megtérítést elrendelni, ha a tudomásszerzéstől egy év már eltelt.

11. § (1) A lakóházakban a megfelelően karbantartott tüzelőberendezésekben csak arra a berendezésre engedélyezett tüzelőanyagot lehet égetni.

(2) A fűtőberendezésben egészségre káros égésterméket kibocsátó anyagot égetni tilos.

(3) A szabadban háztartási szemét égetése tilos.

(4) A tűz őrzéséről és veszély esetén annak eloltásáról a tűz gyújtója köteles gondoskodni, a tűz helyszínén olyan eszközöket, illetőleg felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg a tűz eloltható. Az égetést végzőnek ügyelnie kell arra, hogy az égetésből visszamaradó parázs őrizetlenül ne maradjon, az égetést követően erről meg kell győződni, illetve a parazsat vízzel le kell önteni.

12. § Kiskunlacháza közigazgatási területén az avar és kerti hulladék égetése tilos.

13. § (1) Az Önkormányzat a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 58. § (1) bekezdése alapján környezetvédelmi alapot hoz létre, melynek az Önkormányzat környezetvédelmi feladatai megoldásának elősegítése, valamint, hogy hatáskörében segítse a környezetvédelmi intézkedések végrehajtását, járuljon hozzá a környezeti ártalmak megelőzéséhez, a környezeti károk mérsékléséhez, ösztönözze a környezetszennyezés csökkentésére irányuló társadalmi tevékenységet, fejlessze a környezet minőségét, az egészséges életmódot.

(2) A Környezetvédelmi Alap bevételei:

(3) Az Önkormányzat bevételének környezetvédelmi célokra elkülönített összegét költségvetési rendeletben határozza meg.

(4) A Környezetvédelmi Alapot kizárólag környezetvédelmi célokra lehet felhasználni. Az alap bevételei és év végi maradványai el nem vonhatóak, a következő költségvetési évre átvihetőek.

(5) A Környezetvédelmi Alap felhasználásáról a képviselő-testület gondoskodik, a Környezetvédelmi Alap felhasználását az Önkormányzat a zárszámadásáról szóló rendeletében hagyja jóvá.

15. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.