1. § (1) Értelmező rendelkezések tekintetében a a temetőkről és a temetkezés rendjéről szóló 1999. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Tt.) 3. §-ában foglaltak az irányadók.

(2) A rendelet hatálya tekintetében a Tt. 2. §-ában foglaltak az irányadók.

2. § (1) Kiskunlacháza Város közigazgatási területén temető, köztemető létesítéséről, bővítéséről, lezárásáról, ismételt használatbavételéről, illetve kegyeleti park céljára szolgáló átalakításáról Kiskunlacháza Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) az egyházak véleményezésével dönt.

(2) A jelen rendelet hatálybalépése idején működő temető és köztemető létesítményeik fenntartásáról, üzemeltetéséről, valamint az ott folyó temetkezési szolgáltatás és e rendelet szerinti egyéb tevékenységek végzéséről Kiskunlacháza Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) a temetők tulajdonosaival létesített kegyeleti közszolgáltatási szerződés alapján az üzemeltető megbízása útján gondoskodik. Az egyes temetőkben építési engedélyhez kötött építmények tekintetében az építési engedélyhez kötött tevékenységekkel kapcsolatos tulajdonosi jogokat a temetők tulajdonosai gyakorolják.

(3) Új köztemető létesítése során a köztemetőben

(4) Lezárt temetőben, köztemetőben a temetői létesítmények közül a temető bekerítését vagy élő sövénnyel való lehatárolását, a vízvételi lehetőséget, illemhelyet és hulladéktárolót kell biztosítani, valamint gondoskodni kell a temető őrzéséről.

3. § A lezárt temetők, köztemetők ismételt használatba vételéről, illetve a kegyeleti park céljára szolgáló átalakításkor a létesítésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

4. § (1) A temetőkhöz, köztemetőkhöz vezető útnak és a sírhelytáblákat (parcellákat) összekötő belső úthálózatnak (továbbiakban: utak) gépjárművel is járhatóknak kell lenniük, és biztosítaniuk kell az akadálymentes közlekedést. A gépjárműforgalmat a temetők, köztemetők rendje, a temetési szertartások zavartalan bonyolítása és a temetőlátogatók nyugalma érdekében a fenntartók jogszabályok keretei között önállóan szabályozhatják.

(2) Az utak rendszeres karbantartása: takarítása, síkosság-mentesítése, a fűnyírás az üzemeltető feladata.

(3) A temetők, köztemetők területén belül személygépkocsik részére várakozó helyet az építésügyi jogszabályokban foglaltak szerint kell biztosítani.

(4) Lezárt temetőkben az utaknak alkalmasnak kell lenniük a sírhelytáblák (parcellák) megközelítésére. A lezárt, de megnyitásra tervezett köztemetőkben a megnyitást megelőzően gondoskodni kell az utak (1) bekezdés szerinti karbantartásáról.

5. § (1) A temetőkben, köztemetőkben az elhunyt ravatalozásra való előkészítésére, a kegyelet lerovására, az elhunyt elbúcsúztatására szolgáló ravatalozónak mind külső, mind belső ravatalozásra is alkalmasnak kell lennie.

(2) A ravatalozó üzemi helyiségeinek és a búcsúztatásra szolgáló helyiségének elkülönítése érdekében a leválasztást úgy kell megoldani, hogy a gyászszertartás zavartalansága biztosított legyen.

6. § A ravatalozó rendszeres takarításáról és szükség szerinti fertőtlenítéséről az üzemeltető a közegészségügyi és higiéniai előírásoknak megfelelő módon köteles gondoskodni.

7. § (1) A temetőbe, köztemetőbe kiszállított holttest hűtéséről, halotthűtő berendezésben, a ravatalozásig, elhamvasztásig, illetve eltemetésig az üzemeltető folyamatosan köteles gondoskodni.

(2) A temetők, köztemetők halotthűtőibe az elhunytak csak azonosítás, szabályszerű átadás-átvételt követően kerülhetnek. A hűtés során gondoskodni kell arról, hogy a ravatalozásig, hamvasztásig, illetve az eltemetésig az elhunyt megfelelő azonosítása minden kétséget kizáróan biztosítható legyen.

8. § Temetőkben, köztemetőkben a hulladék elszállításáról és elhelyezéséről az Önkormányzat mindenkor hatályos önkormányzati rendeleteiben foglaltak szerint az üzemeltető gondoskodik.

9. § (1) A temető, köztemető - nagyságától függően - sírhelytáblákra (parcellákra), a sírhelytáblák pedig sorokra oszthatók. A sírhelytáblákat, a sorokat és a temetési helyeket számozni kell, a sírhelytábla számozását a helyszínen is fel kell tüntetni.

(2) Az egyes sorokban a temetési helyeket a temető, köztemető üzemeltetője jelöli ki.

(3) Minden sírhelytábla számát jelzőoszlopon, könnyen észrevehető helyen kell feltüntetni.

(4) A temető, köztemető üzemeltetőjeként az üzemeltető a temetőről, köztemetőről köteles térképet (vázrajzot) készíteni, amelyen fel kell tüntetni, hogy mely sírhelytáblák, sorok milyen temetési helyek céljára vannak fenntartva. A köztemető részletes térképét a temetők minden nagyobb - gépkocsi számára is nyitva álló - bejáratánál (illetve a kiskunlacházi református temető központi helyén is) ki kell függeszteni és a változásokkal legalább 3 évenként ki kell egészíteni. A térkép mellett a temetők bejáratánál kell kifüggeszteni a temető nyitvatartási idejére és rendjére vonatkozó rendelkezéseket.

(5) A temetkezésre használt helyek a temetőkben, köztemetőkben a következők lehetnek:

(6) Jogi személy a rendelet hatálya alá tartozó temetőben, köztemetőben temetési helyet csak abból a célból válthat meg, hogy oda a saját halottjának tekintett elhunyt személyt, vagy a jogi személlyel munkaviszonyban, vagy foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszonyban állt természetes személy elhunyt holttestét vagy hamvait helyezze el. A temetkezésre használt helyek magán- és jogi személyek között csere, adás-vétel, ajándéktárgyai nem lehetnek.

10. § (1) Koporsós temetésnél a felnőtt sírhelyekbe 10 évnél idősebb korban elhunytak, gyermeksírhelybe 10 éves vagy ennél fiatalabb korban elhunytak betemetése lehetséges.

(2) A sírboltok, a gyermeksírhelyek, a kettős sírhelyek és az urnasírhelyek részére az üzemeltetők külön táblát vagy sort jelölhetnek ki.

(3) Az egyes sírhelybe főszabályként egy koporsó temethető, kivéve ha az anya halála és az újszülött perinatális halála miatt az eltemetés egy időben történik, és az eltemettető így rendelkezett.

(4) Hamvasztásos temetésnél a hamvakat tartalmazó urnát lehet urnaférőhelyekbe elhelyezni, vagy sírhelybe, sírboltba rátemetni. Az urnát urnatartóban a sír felületére is el lehet helyezni.

(5) Díszsírhelybe - a sírnyitás és rátemetés szabályainak megtartása, költségeinek viselése mellett - az elhunyt özvegye, közvetlen felmenő és lemenő ági hozzátartozói (szülők, gyermekek), továbbá a házastárs, élettárs is elhelyezhetők.

(6) A díszsírhelyekre egyebekben - temetés jellegétől függően - a koporsós sírhelyre, illetve az urnasírhelyre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy a díszsírhelyen létesített síremlék fenntartásáról, továbbá a temető átrendezése vagy megszüntetése esetén áthelyezéséről a létesítő (adományozó) köteles gondoskodni.

11. § (1) A temetőkben, köztemetőben levő sírhelyek méretei:

(2) A síremlék és tartozékai, továbbá az emlékoszlop tervét (vázrajzát) az elhelyezés előtt a temető, köztemető tulajdonosának, üzemeltetőjének, amennyiben építési engedélyezés alá esik - az érintett szakhatóságnak be kell mutatni.

(3) Magassági korlátozást a helyi építési szabályzatok vagy ennek hiányában az építésügyi hatóság rendelhet el. Magassági korlátozást a temető, köztemető tulajdonosa és/vagy üzemeltetője a hatályos jogszabályok keretei között határozhat meg.

(4) A temetési helyen túlterjeszkedő, közízlést sértő vagy oda nem illő felirattal ellátott sírjel nem helyezhető el.

(5) A műemléki védelem alatt álló temetőkben, köztemetőkben, temetőrészekben, illetve egyedi védelem alatt álló temetési helyek esetén a 230/1997. (XII. 12.) Korm. rendelet előírásai szerint a műemlékvédelmi jogszabályokban erre feljogosított szerv a betemetés feltételeként előírhatja a sírjel formai jellegét, illetve anyagát.

(6) A halva született magzat sírhelyét jelzőfával kell megjelölni, amelyen a temetés napját és a temetési hely sorszámát kell feltüntetni. Ha a halva született magzat eltemetéséről - kérésre - közeli hozzátartozója gondoskodott, a sírhelyen kereszt vagy fejfa is elhelyezhető, és azon az utónevet is fel lehet tüntetni.

(7) Egyes és kettős sírhelyen sírboltot kiépíteni nem lehet.

(8) A sírok egymástól való oldaltávolsága legalább 60 cm, a gyermeksíroknál pedig 30 cm kell hogy legyen. A sorok között: 0,60 m-1,0 m távolságot kell hagyni, kivéve az új kiképzésű (fej-fej alatti) sírhelytáblák sorait, ahol a sírok fejrészei között a távolságnak 30 cm-nek, a sorok között pedig 1,50 m-nek kell lennie.

(9) A sírdombok magassága legfeljebb 30 cm lehet, a sírhelyeken a sírdomb felhantolása nem kötelező.

12. § (1) A sírboltokat legalább kettő koporsó befogadására alkalmas al- és felépítményként lehet megépíteni, a tulajdonos és/vagy az üzemeltető hozzájárulása és építési engedély alapján.

(2) A sírboltokban 2-16 nagy koporsó helyezhető el, illetve egy nagy koporsó helyén két kis koporsó is elhelyezhető.

(3) A sírboltokba történő temetés rendjét a sírboltkönyv határozza meg.

(4) A sírboltokat építési engedély alapján, az építésügyi jogszabályokban foglalt feltételek szerint és időben lehet megépíteni.

(5) Sírboltban halottat csak kettős koporsóban szabad elhelyezni, mely közül az egyiket légmentesen kell lezárni.

13. § (1) Az urnasírhely és az urnasírbolt az urna földbe történő elhelyezését szolgálja.

(2) Urnafülkét és urnasírboltot csak építési engedély alapján lehet létesíteni, melyhez a hozzájárulást a tulajdonos vagy az üzemeltető adja meg.

(3) Az urnafülkében az elhamvasztottak urnái helyezhetők el. A kötelezően biztosítandó urnafülke elölnézeti mérete 30-30 cm.

(4) Az urnasírhely mérete 60x80 cm, mélysége 100 cm.

(5) Urnasírba, urnasírboltba - a rendelkezésre jogosult döntése szerint - legfeljebb 4 urna helyezhető el és az ikresíthető.

14. § (1) A síremlék illetve az ahhoz kapcsolódó díszítés (viacolorral, járólappal, stb.) nem foglalhat el a szabályzatban meghatározott temetési helynél nagyobb területet. A sírhelyek közötti – e rendeletben meghatározott – területet, továbbá az utakat beépíteni, burkolni, díszíteni nem lehet. A temetési helyen csak az üzemeltető előzetes írásbeli hozzájárulásával ültethetők ki 1 méternél magasabbra (és szélesebbre) növő fák, cserjék, bokrok. Az engedély nélkül ültetett 1 méternél magasabbra (és szélesebbre) növő fákat, cserjéket, bokrokat az üzemeltető eltávolíttathatja.

(2) A sírok fölé emelt síremlékek, sírjelek karbantartása, helyreállítása, felújítása a temetési hely felett rendelkezni jogosultat terhelő kötelezettség, melyre az üzemeltető megfelelő határidő kitűzésével - felszólíthatja, illetve az állékonyságot, az életet és a biztonságos használatot veszélyeztető állapot (továbbiakban: közvetlen veszély) fennállása esetén köteles felhívni a temetési hely felett rendelkezni jogosultat. A felhívást - a temetési hely megjelölésével - a temető kapuján (hirdetőtábláján) és a parcella sarkán 90 napra ki kell függeszteni. A sírjel vagy sírbolt helyreállításáig a temetési helyen további temetkezés nem történhet.

(3) Közvetlen veszély esetén az építési engedélyhez kötött sírjel helyreállítását az üzemeltető kérelmére az építésügyi hatóság rendeli el, illetve a kötelezés nem teljesítése esetén a közvetlen veszélyt - az üzemeltető közreműködésével, a rendelkezési jog jogosultjának költségére - hatósági úton szünteti meg.

(4) A temetők, köztemetők tisztasága és rendje érdekében sír áthelyezések, új síremlék állítása miatt - vagy más módon - feleslegessé vált sírjelek, sírkőmaradványok elszállításáról a temetési hely feletti rendelkezési jog jogosultja, főszabály szerint azonnal köteles intézkedni, hacsak az (5)-(9) bekezdések eltérően nem rendelkeznek.

(5) A sírbontás megkezdése előtt a rendelkezési jog jogosultja vagy a megbízásából eljáró sírköves vállalkozó köteles az üzemeltető felé bejelentést tenni. Amennyiben a síremlék elbontása mellett új síremléket kívánnak állítani, ezt is be kell jelenteni, s az új síremlék felállításakor, de legfeljebb a (3) bekezdésben foglalt időtartamon belül kell intézkedni a sírkőmaradvány, törmelék elszállításáról. Amennyiben új síremlék állítására nem kerül sor, úgy az áthelyezést, elszállítást, illetve bontást követően azonnal kell a bontási törmelék, sírkőmaradvány elszállításáról gondoskodni.

(6) A (4)-(5) bekezdésben meghatározott határidő eredménytelen elteltét követően - a rendelkezési jog jogosultjának előzetes írásbeli figyelmeztetése és a (2) bekezdés szerinti felhívás kifüggesztése mellett - azok elszállításáról a 90 nap elteltével a rendelkezési jog jogosultjának költségére és kárveszély viselése mellett az üzemeltető gondoskodik.

(7) Az üzemeltetők joga, hogy az elhanyagolt, elgyomosodott, s ezáltal a környezetet is veszélyeztető sírhelyeknél a rendelkezési jog jogosultjának eredménytelen írásbeli felszólítását követően a szükséges munkálatokat a rendelkezési jog jogosultjának költségére elvégeztessék. A környezetet veszélyeztető sírjelek esetén azok eltávolításáról az üzemeltetők a jogszabályi előírások figyelembevételével gondoskodnak.

(8) A rátemetéskor lebontott síremlék - hacsak jogszabály vagy az építésügyi hatóság határozata eltérően nem rendelkezik - egy éven belül visszaállítandó. A lebontott síremléknek a temető, köztemető területén történő tárolása az üzemeltetőnek nem kötelezettsége, azért nem terheli felelősség.

(9) Lejárt és újra nem váltott síron lévő síremlék a lejárattól számított 12 hónap után lebontható a korábbi rendelkezésre jogosult költségére, ha írásbeli értesítésre sem tett eleget ezen kötelezettségének. A lebontott síremléket 12 hónapig az őrzési költség megfizetése ellenében az üzemeltetők kötelesek megőrizni. A tárolási idő elteltét követően a síremlék értékesíthető. Az értékesítésből származó bevételnek a bontás és a tárolási díj összegén felüli részét a rendelkezésre jogosult részére kell visszafizetni. Az értékesítés eredménytelensége esetén a síremlék megsemmisíthető.

(10) Exhumáláskor lebontott és feleslegessé vált síremléket a rendelkezésre jogosult haladéktalanul köteles elszállítani, ennek hiányában az üzemeltetők gondoskodnak a szállítási költség megfizetése ellenében - a rendelkezésre jogosult terhére - az elszállításról.

15. § (1) A temetési hely felett - a nemzeti sírkertbe tartozó temetési hely kivételével - az rendelkezik, aki megváltotta. A rendelkezési jog kiterjed a temetési hely használata mellett a temetési helyre helyezhető személyek körének meghatározására, síremlék, sírjel állítására és mindezek gondozására.

(2) Ha a rendelkezési jog azért szűnik meg, mert a jogosult a holttestet más temetési helyen kívánja eltemetni, a jogosult részére a megfizetett megváltási díj időarányos részét vissza kell téríteni.

(3) A temetési hely feletti rendelkezési jog

(4) Ha a sírhely megváltásától számított 25 év alatt nem történik második betemetés, a sírhely további használati jogát csak újraváltással lehet biztosítani.

(5) A sírboltok további használatára újraváltással csak az építésügyi hatóság engedélyének a birtokában kerülhet sor. Az engedélyt a rendelkezésre jogosult szerzi be. A használati idő meghosszabbításának engedélyezése esetén az engedély kiadása időpontjában érvényben lévő megváltási díjnak a sírbolt engedélyezett további használati idejére eső arányos részét kell az engedélyt kérőnek az újraváltás díjaként megfizetnie.

(6) A temetési hely feletti rendelkezési jog a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel, a (3) bekezdésben foglalt rendelkezési idő lejárta után meghosszabbítható (újraváltható). A temetési hely felett rendelkezni jogosult kérelmére az újraváltás időtartama az (3) bekezdésben meghatározott használati időnél lehet rövidebb, de legalább a (3) bekezdés a) pontja esetében 10 év, a c) pontja esetében 30 év, a d) pontja esetében 5 év. Ha az újraváltás időtartama a megváltási időnél rövidebb, akkor az újraváltás díja nem lehet magasabb a megváltási díj időarányosan csökkentett részénél.

(7) A meghosszabbítás nem tagadható meg, kivéve akkor, ha

(8) Megszűnik a rendelkezési jog gyakorlása, ha a használati idő meghosszabbítás hiányában lejár, illetve a temetési hely megszűnik. Emellett megszűnik a rendelkezési jog - a jogosult és az üzemeltető között létrejött megállapodás alapján - a temetési helyből kikerült holttest új temetési helyre történő áthelyezésével, illetőleg elhamvasztásával is, kivéve, ha az urnát ugyanarra a temetési helyre rátemetéssel visszahelyezik.

(9) Az áthelyezett temetési hely használati ideje az eredetileg megváltott temetési hely használati idejéhez képest nem változhat, ha az áthelyezés indokolt esetben, a tulajdonos költségére történik.

(10) Ha a rátemetést megrendelő nem azonos a rendelkezési jog jogosultjával, akkor teljes bizonyító erejű magánokiratok követelményeinek megfelelő engedélyt kell bemutatnia és leadnia az üzemeltetőnek.

16. § (1) A temetők, köztemetők üzemeltetésével kapcsolatosan biztosítani kell a látogatók számára a temetők használatát, illetve emellett a különféle temetői tevékenységek rendezett működését.

(2) Az üzemeltetés körébe tartozó feladatokat az Önkormányzat, a Református Egyházközség, valamint az üzemeltető között létrejött kegyeleti közszolgáltatási szerződés tartalmazza. Az üzemeltető tevékenységét a Ttv. 16. §-ában foglaltak alapján, jelen rendelet keretei között végzi.

(3) A Képviselő-testület a (2) bekezdés szerinti szerződés teljesítésének, végrehajtásának tapasztalatait évente értékeli az üzemeltető beszámolója alapján, melyről a temető tulajdonosokat tájékoztatja.

17. § (1) Az eltemetés hagyományos módja szerint a temetés hamvasztással vagy elhamvasztás nélkül történik, egyházi vagy világi szertartás szerint.

(2) Az eltemetés módjára és helyére nézve - alapvető elvként érvényesített szabály szerint - az elhunytnak az életében tett rendelkezése az irányadó.

(3) Az elhunyt életében tett rendelkezése hiányában az eltemetés módját és helyét az határozza meg, aki a temetésről gondoskodik. Ha a temetésről több személy gondoskodik és közöttük az eltemetés módja tekintetében nincs megegyezés, a temetés csak elhamvasztás nélkül történhet.

(4) A temetőbe, köztemetőbe szállított halottat csak az azonosság megállapítása és az okmányoknak az üzemeltető részére történő átadása után lehet eltemetni. Azonnali temetés hiányában gondoskodni kell a hűtőben, ravatalozóban történő elhelyezésről.

(5) Ha a temető, köztemető üzemeltetője az azonosság vagy az okmányok tekintetében hiányosságot észlel, az átvételt felfüggeszti és a halott vizsgálati bizonyítványt kiállító orvost, valamint az illetékes intézetet értesíti, s ezzel egyidejűleg gondoskodik a halott átmeneti elhelyezéséről.

(6) Az elhunyt átvétele a temetők halottasházaiba csak az előírt szállítási okmányok alapján lehetséges. Az átvétel során az azonosító cédulákon szereplő adatoknak a megrendelés és a halottvizsgálati okmányok adataival egyezniük kell. Az átvétel tényét és időpontját a kísérő iratokon igazolni kell.

(7) A halottátvevőnek a tételes átvételt követően a halottátvételi naplóban kell rögzíteni az átvétel időpontját, a halott teljes nevét, honnan szállították be az elhunytat, a beszállítást végző halottszállító csoport vezetőjének nevét.

(8) Amennyiben az átvételnél megállapítást nyer, hogy a halotton ékszer, nemesfémből vagy drágakőből készült tárgy van, azokat a testről el kell távolítani és jegyzőkönyvben kell rögzíteni ezt a tényt. Az elhunytat ékszerrel eltemetni nem szabad.

18. § (1) Az üzemeltető a Ttv. 18. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásokat köteles vezetni:

(2) A temetkezéssel kapcsolatos feladatok során felfektetett nyilvántartásokat a köztemető lezárásáig a temető üzemeltetője köteles megőrizni, míg lezárás után azt a Pest Vármegyei Levéltár részére kell átadni megőrzés végett. A nyilvántartások esetleges megsemmisülése esetére a nyilvántartó könyvből és sírboltkönyvből másolat készítése kötelező.

19. § (1) A Kiskunlacháza Város területén található, engedélyezett, működő temetők felsorolását az 1. melléklet tartalmazza

(2) A temetők, köztemetők nyitvatartási rendjét a rendelet a 2. melléklet tartalmazza.

(3) A kegyeleti jog gyakorlásának elősegítése érdekében az üzemeltető megfelelő tájékoztatást köteles nyújtani a látogatók részére akár egyedi, akár közérdekű ügyben. A temetőkben történő eligazodás érdekében az üzemeltető megfelelő tájékoztató és információs táblákat helyez el.

20. § (1) A ravatalozó és technikai berendezései, a tárolók és a hűtők, valamint a temetők egyéb közcélú létesítményei állagmegóvása és biztonságos működtetése az üzemeltető feladata.

(2) Ravatalozót oly módon kell megépíteni és karbantartani, hogy alkalmas legyen az elhunyt ravatalozásra való előkészítésére, a kegyelet lerovására és az elhunyt elbúcsúztatására. Az épületen belüli üzemi technikai és a búcsúztató helyiségeket el kell választani egymástól.

(3) A ravatalozók esztétikai megjelenésének, berendezési tárgyainak kifogástalan minőségűnek kell lennie, biztosítva egyben a méltó kegyeletgyakorlást.

21. § (1) A hűtőknek biztosítania kell az elhunytak eltemetésig való folyamatos hűtését.

(2) A halotthűtők üzemi hőmérsékletét az üzemeltető technológiai utasítása szabályozza.

(3) A hűtőket hetente egyszer meg kell tisztítani és el kell végezni jogszabályi előírásoknak megfelelően a kötelező fertőtlenítésüket.

(4) A hűtőkről üzemeltetési és fertőtlenítési naplót kell vezetni, melyben az ezekkel kapcsolatosan elvégzett feladatokat időrendben fel kell jegyezni.

22. § A létesítmények állagmegóvásávalval, felújításával és gondozásával kapcsolatos feladatokat a közegészségügyi és műszaki feltételekre vonatkozó jogszabályi előírások mellett a kegyeleti közszolgáltatási szerződésekre vonatkozó szabályok szerint, a szerződésben rögzített feltételek szerint kell biztosítani.

23. § (1) Az üzemeltetők feladata annak vizsgálata, hogy más temetkezési szolgáltatók, illetve egyéb vállalkozók (pld.: kőfaragó, sírköves, stb.) a szolgáltatások végzése során rendelkeznek-e a jogszabályokban előírt követelményekkel.

(2) Az üzemeltetők a temetkezési szolgáltatók között hátrányos megkülönböztetést nem alkalmazhatnak.

(3) A temetőben, köztemetőben temetkezési szolgáltatás végzésével kapcsolatosan a temetkezési szolgáltatót és egyéb vállalkozót előzetes bejelentési kötelezettség terheli.

(4) Amennyiben a temetkezési szolgáltatást végezni kívánó más vállalkozó a (4) bekezdésben foglalt feltételeket az üzemeltetők kérésére kellő időben nem igazolja, az üzemeltetők a szolgáltatás végzését megtilthatják, de egyúttal kötelesek azonnal a hatáskörrel rendelkező szerv megfelelő intézkedését, szabálysértési eljárást, illetve járási hivatali ellenőrzést kezdeményezni.

(5) Ha a más temetkezési, vagy egyéb szolgáltatók - bizonyítható módon - ismétlődően és súlyosan megsértik a temetők rendjére vonatkozó előírásokat, sértve a látogatók, az eltemettetők és a szertartásokon részt vevők kegyeleti érzését, vagy az üzemeltetők technológiai utasításait megsértve veszélyeztetik a temetői létesítmények biztonságos működtetését, az üzemeltető kötelesek az (5) bekezdés szerinti eljárás kezdeményezésére, de az ott leírtak mellett: a fogyasztóvédelmi szervek felé megfelelő tájékoztatás adása is kötelező.

(6) Az üzemeltetők a temetkezési szolgáltatást végző más vállalkozók részére - a kifejtett szolgáltatás tekintetében - azonos feltételeket köteles biztosítani, tiszteletben tartva a versenysemlegesség elvét.

(7) A temetkezési szolgáltatónak megfelelő módon biztosítania, illetve igazolnia kell az üzemeltetők részére az elhunyt személy azonosítását, továbbá a megrendelő (eltemettető), illetve a rendelkezési jog jogosultjának kilétét. Ezen adatokat köteles az üzemeltető rendelkezésére bocsátani.

(8) A temetkezési szolgáltatók a 4. mellékletben meghatározott tételek befizetése után használhatják a temetői létesítményeket.

24. § (1) Az esetleges más temetkezési szolgáltatók munkavégzésének összhangját az üzemeltetőknek biztosítania kell oly módon, hogy

(2) Az egyéb vállalkozói tevékenységek (kőfaragó, sírgondozó, emlékkészítő stb.) végzése feltételeinek biztosítására az (1) bekezdésben foglaltak megfelelően irányadók az alábbi eltérésekkel:

25. § (1) A temetők látogatási rendjét és a temetőlátogatók kegyeletgyakorlásának szabályait a 3. melléklet tartalmazza.

(2) Jelen rendelet keretei között az üzemeltetők temetőnként további szabályokat állapíthat meg, melynek helyi kifüggesztéséről köteles gondoskodni.

(3) A temetőben temetéseket hétfőtől péntekig, kizárólag munkanapon lehet rendezni.

26. § Jelen rendelet hatálya alá tartozó temetőkben és köztemetőkben a kegyeleti közszolgáltatási díjak fajtáját, mértékét a 4. melléklet tartalmazza.

27. § (1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi II. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 48. §-ában meghatározott köztemetés összege:

(2) Az Önkormányzat feladata az (1) bekezdés szerinti köztemetés anyakönyvezéséhez szükséges okiratok beszerzése.

28. § (1) A temetők és köztemetők fenntartásával, üzemeltetésével összefüggő feladatok ellátását a hatáskörrel és illetékeséggel rendelkező járási hivatal (a továbbiakban: járási hivatal) ellenőrzi.

(2) A járási hivatal az ellenőrzés keretében meghatározott jogkörében:

(3) A járási hivatal az ellenőrzés során a temetőkben(-ről) vezetett nyilvántartásokba betekinthet, továbbá vizsgálhatja a temetőben más szolgáltatást végzők jogosultságát.

29. § Hatályát veszti a Kiskunlacháza Nagyközség Önkormányzatának 27/2013.(XII.19.) önkormányzati rendelete a temetőkről és a temetkezés rendjéről, egységes szerkezetben című 27/2013. (XII. 19.) önkormányzati rendelet.

30. § Ez a rendelet 2023. február 15-én lép hatályba.