Kiskunlacháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2024. (X. 8.) önkormányzati rendelete
a Szervezeti és Működési Szabályzatról
Hatályos: 2024. 10. 10- 2025. 06. 24Kiskunlacháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2024. (X. 8.) önkormányzati rendelete
a Szervezeti és Működési Szabályzatról
Kiskunlacháza Város Önkormányzata az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 42. § 2. pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Kiskunlacháza Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).
2. § (1) Az Önkormányzat jogi személy.
(2) Az önkormányzati feladatok és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli.
(3) Az Önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását a 9. melléklet tartalmazza.
(4) A képviselő-testület szervei:
a) a polgármester,
b) a képviselő-testület bizottságai,
c) a polgármesteri hivatal,
d) a jegyző,
e) a társulás.
(5) A képviselő-testület hivatala: Kiskunlacházi Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Hivatal).
(6) Az Önkormányzat székhelye: 2340 Kiskunlacháza, Kossuth tér 1.
(7) Kiskunlacháza testvérvárosi kapcsolatot tart Móricgát, Badacsonytördemic és Kraszna (Románia) településekkel. További testvérvárosi kapcsolat létesítése a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozik. A testvértelepülések elérhetőségeit a 7. melléklet tartalmazza.
3. § (1) Az Önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön önkormányzati rendelet állapítja meg.
(2) Az Önkormányzat által alapított kitüntetések és elismerő címek adományozásának szabályait külön önkormányzati rendelet tartalmazza.
(3) Az önkormányzat hivatalos lapja az A Mi Újságunk című lap (a továbbiakban: hivatalos lap), amely évente legalább 12 alkalommal, minden hónapban legkésőbb a 12. napon jelenik meg.
(4) A hivatalos lapot térítésmentesen meg kell küldeni:
a) a képviselő-testület tagjainak,
b) az önkormányzati bizottságok nem képviselő tagjainak,
c) az országgyűlési képviselőnek,
d) azoknak, akiket a polgármester és a jegyző az elosztási jegyzéken feltüntet.
(5) A hiteles, gyors és pontos tájékoztatásért a hivatalos lap felelős szerkesztőjének a képviselő-testület ülésein részt kell vennie, a polgármesterrel, a jegyzővel és a bizottságok elnökeivel rendszeres kapcsolatot kell tartania.
(6) A hivatalos lap felelős szerkesztőjének az Önkormányzat által összehívott különféle helyi fórumokon, rendezvényeken részt kell vennie.
(7) A hivatalos lapot évfolyamonként le kell fűzni és 5 évenként be kell köttetni, ezzel is lehetőséget biztosítani a település történetét feldolgozó kutatómunkához.
(8) A hivatalos lap digitális formában az Arcanum Adatbázis Kft. adatbázisában kutatható.
(9) Az Önkormányzat hivatalos honlapja a www.kiskunlachaza.hu. A honlap megfelelő színvonalú működtetéséről, az információk naprakészen tartásáról a polgármester által megbízott személy gondoskodik.
(10) Az Önkormányzat hivatalos facebook oldala a Kiskunlacháza Város facebook oldal, megfelelő színvonalú működtetéséről, az információk naprakészen tartásáról az oldal tekintetében adminisztrátori jogosultsággal rendelkező személyek gondoskodnak.
(11) Az Önkormányzat, a polgármester, a jegyző, valamint a Hivatal bélyegzőjén Magyarország címerét kell használni. A Magyarország címerét ábrázoló bélyegző használatát kifejezetten előíró jogszabály hiányában a Kiskunlacháza címerét ábrázoló bélyegző is használható.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE
4. § (1) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és a 2. § (4) bekezdésében meghatározott szervei látják el.
(2) A képviselő-testület biztosítja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 13. § (1) bekezdésében foglalt helyi önkormányzati feladatok ellátását.
(3) Az Önkormányzat – a képviselő-testület vagy a helyi népszavazás döntésével - önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyek ellátása során a Mötv. 10. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.
(4) A képviselő-testület önként vállalt feladatai lehetnek különösen:
a) a közösségi, kulturális hagyományok és értékek ápolásának, a művelődésre szerveződő közösségek tevékenységének támogatása,
b) önkormányzati ösztöndíj pályázat működtetése, ifjúságpolitikai alap működtetése,
c) nemzetközi kapcsolatok kialakítása, fenntartása,
d) társadalmi és civil szervezetekkel való együttműködés kialakítása és fejlesztése, működési feltételeik biztosításának segítése,
e) helyi média működésének elősegítése,
f) ifjúsági és sport feladatok támogatása.
(5) Az aktuális időszak önként vállalt feladatainak konkrét felsorolását az Önkormányzat éves költségvetéséről szóló rendelet tartalmazza.
(6) A képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására költségvetési szervet, gazdálkodó szervezetet, nonprofit és egyéb szervezetet (a továbbiakban együtt: intézmény) alapíthat, szerződést köthet természetes és jogi személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel.
(7) Az intézmények önálló jogi személyek, gazdálkodási jogkörük szerint önállóan működők. Az intézmények adatait a 6. melléklet tartalmazza.
5. § (1) A Képviselő-testület a településfejlesztéssel, a helyi közszolgáltatásokkal, az alapvető intézményhálózat létrehozásával és működtetésével szorosan összefüggő hatásköreinek gyakorlását nem ruházhatja át. Ennek megfelelően és ezen túlmenően a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozik:
a) a rendeletalkotás,
b) döntés a helyi adók fajtájáról és mértékéről,
c) szervezetének kialakítása és működésének meghatározása,
d) a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás,
e) helyi népszavazás elrendelése,
f) az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek alapítása,
g) a gazdasági program,
h) hitelfelvétel,
i) kötvénykibocsátás, kölcsönfelvétel vagy más, adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, államháztartáson kívüli forrás átvétele, átadása
j) önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás,
k) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezetekhez való csatlakozás, abból történő kiválás,
l) intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése,
m) közterület elnevezése, köztéri szobor, műalkotás állítása,
n) eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál,
o) bíróságok ülnökeik megválasztása,
p) állásfoglalás intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha az általa nyújtott szolgáltatás a települést is érinti,
q) települési képviselő, polgármester méltatlansági és vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyében való döntés,
r) önkormányzati képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés, ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén,
s) a településfejlesztési eszközök és a településszerkezeti terv jóváhagyása,
t) területszervezési kezdeményezés,
u) amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.
(2) A képviselő-testület által átruházott hatáskörei nem ruházhatók tovább. Az átruházott hatásköröket az 1. melléklet tartalmazza.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE
6. § A képviselő-testület a polgármesterből és 8 (nyolc) fő települési képviselőből áll. A képviselők névsorát a 2. melléklet tartalmazza.
7. § (1) A képviselő-testület alakuló ülését az önkormányzati választásokat követő tizenöt napon belül tartja meg.
(2) Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.
(3) A polgármester felkérésére a Helyi Választási Bizottság Elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselők választásának eredményéről.
8. § A képviselők megbízatásának keletkezésére és megszűnésére, jogaira és kötelezettségeire, valamint a tisztséggel kapcsolatos egyéb eljárásokra az Mötv. 28-39. §-ának rendelkezései vonatkoznak.
1. Esélyegyenlőségi felelős, tanácsnok
9. § (1) A képviselő-testület tagjai sorából esélyegyenlőségi felelőst választhat, akinek főbb feladatai a következők:
a) az esélyegyenlőségről szóló törvényi rendelkezések érvényesítésének elősegítése szükség szerint,
b) a bizottságok közötti koordinálás,
c) az intézmények segítése, irányítása ebben a témakörben,
d) szakmai konferenciák, egyeztetések szervezése, továbbképzése és azokon való részvétel,
e) célirányos pályázatok előkészítése, elkészítése, továbbítása,
f) éves program összeállítása a civil szervezetek, intézmények, önkormányzati bizottságok bevonásával,
g) a szociális kerekasztal működtetésének megszervezése, koordinálása.
(2) A képviselő-testület a polgármester, az alpolgármester, vagy képviselő javaslatára a képviselők közül tanácsnokot, tanácsnokokat választhat.
(3) Tanácsnok a (1) bekezdésben foglalt feladatokat elláthatja.
(4) Tanácsnoki feladatok a (3) bekezdésben foglaltakon túl különösen a beruházások ügyeinek koordinálása, a polgármester irányítása és felügyelete mellett.
(5) A tanácsnok feladatainak végrehajtása során szükség szerint, de legalább havonta egyszer a polgármester irányításával megbeszélésre kerül sor, melyen a polgármester, az alpolgármester és a tanácsnok vesznek részt.
2. A kérdés
10. § (1) A kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési és előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.
(2) A kérdésre a megkérdezett a képviselő-testület ülésén, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban köteles választ adni.
3. Az interpelláció
11. § (1) A képviselő a képviselő-testület ülésén a napirendek megtárgyalásának megkezdése előtt
a) polgármestertől,
b) az alpolgármestertől,
c) az önkormányzati bizottságok elnökeitől és
d) a jegyzőtől
önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet (interpellálhat), amelyre a kérdezett az ülésen, de legkésőbb 15 napon belül írásban, érdemi választ ad, és megteszi a szükséges intézkedéseket.
(2) Ha az interpellált írásban ad választ, válaszát minden képviselőhöz el kell juttatni. A válasz elfogadásáról ekkor a képviselő-testület a következő ülésén határoz.
(3) Ha az interpelláció benyújtására a képviselő-testület ülését megelőzően legalább 15 nappal sor került, úgy arra az ülésen kell érdemi választ adni.
(4) Az interpelláció tárgyának kivizsgálásába az interpelláló képviselőt is be kell vonni. A képviselő-testület részletesebb kivizsgálást is elrendelhet, ezzel megbízhatja a polgármestert, az alpolgármestert, vagy valamely bizottság elnökét.
(5) A képviselő az interpellációt visszavonhatja. Ha a képviselő az interpelláció elhangzásának a napirend szerint várható időpontjában nincs jelen, s távolmaradását előzetesen indokolva nem mentette ki, az interpellációt visszavontnak kell tekinteni. Kimentés esetén az interpelláció elmondására a polgármester új időpontot tűz ki.
(6) A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az előterjesztő nyilatkozik, majd vita nélkül a testület dönt az elfogadásáról. Ha a testület a választ nem fogadja el, a tárgy kivizsgálását a tárgy szerint érintett bizottságra bízza.
4. A képviselő-testület ülései
12. § (1) A képviselő-testület éves munkatervének megfelelően ülésezik, ezen kívül szükség szerint rendkívüli ülést tart.
(2) A képviselő-testület évente legalább 6 alkalommal rendes ülést tart.
(3) A képviselő-testület a közmeghallgatást nem tartalmazó üléseit a Hivatal Tanácstermében tartja. Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülése más helyszínre is összehívható.
(4) A képviselő-testület rendes üléseit havonta, minden hónap első keddjére kell összehívni. Az ülések 14 órakor kezdődnek.
13. § (1) A polgármester rendkívüli ülést köteles összehívni legalább 4 települési képviselő, a képviselő-testület bizottságának vagy a Pest Vármegyei Kormányhivatal vezetőjének az indítványára, 15 napon belüli időpontra.
(2) A rendkívüli ülés az ülést megelőzően 3 nappal írásban, de sürgős és halaszthatatlan esetben az írásbeliségtől eltekintve szóban – személyesen vagy telefonon - is összehívható. A rendkívüli ülés kezdésének időpontja a képviselő-testület tagjaival történt előzetes egyeztetés alapján kerül meghatározásra.
(3) A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 15 nappal az ülés előtt az Önkormányzat hivatalos honlapján, facebook oldalán, és a Hivatal hirdetőtábláján nyilvánosságra kell hozni.
14. § A képviselő-testület ülése nyilvános, azon bármely állampolgár szabadon részt vehet, és az ülésvezető engedélye alapján felszólalhat.
15. § (1) A képviselő-testület zárt ülés tart
a) az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárása megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor,
b) önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során.
(2) A képviselő-testület zárt ülést rendelhet el az Önkormányzat vagyonával való rendelkezés, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az Önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.
(3) A (2) bekezdés szerinti zárt ülés elrendeléséről minősített többséggel dönt a képviselő-testület.
(4) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester (a továbbiakban külső alpolgármester), a nemzetiségi önkormányzat elnöke a jegyző és a jegyzőkönyvvezető, továbbá meghívása esetén a Hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt.
(5) A zárt ülés tárgyalási anyagát kizárólag a következő személyeknek lehet átadni:
a) a képviselő-testület tagjainak,
b) a külső alpolgármesternek
c) a jegyzőnek
d) a napirendi pontot tárgyaló bizottságok tagjainak,
e) a Pest Vármegyei Kormányhivatal vezetőjének.
(6) A mindenkor hatályos, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló jogszabály szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell.
5. A képviselő-testület üléseinek előkészítése
16. § (1) A képviselő-testület a ciklusprogramon alapuló, évente jóváhagyott munkaterv szerint végzi munkáját.
(2) A munkaterv tervezetét minden év március 31-ig - a polgármester irányításával - a jegyző állítja össze, s a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a képviselő-testület elé.
(3) A munkaterv elfogadásáról a képviselő-testület minősített többséggel dönt.
(4) A polgármester gondoskodik arról, hogy a képviselő-testület és a bizottságok munkatervei között összhang legyen.
(5) A munkatervben a képviselő-testületi ülések tervezett időpontjait és napirendjeit kell feltüntetni.
17. § (1) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni a képviselő-testület tagjai mellett:
a) a jegyzőt,
b) a külső alpolgármestert,
c) az országgyűlési képviselőt,
d) a Pest Vármegyei Kormányhivatal vezetőjét,
e) a nemzetiségi önkormányzat elnökét,
f) a hivatalos lap főszerkesztőjét,
g) a Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit,
h) az intézmények vezetőit,
i) akit a polgármester szükségesnek tart, a napirendhez igazodóan,
(2) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze.
(3) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testületi ülés összehívása a Szociális és Jogi Bizottság elnökének feladata.
(4) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásbeli meghívó útján történik, amelynek tartalmaznia kell az ülés helyét és idejét, a napirendek felsorolását, a napirend tárgyának és előadójának megnevezését, valamint az ülés nyílt vagy zárt minőségének megjelölését.
(5) A rendes ülésre szóló meghívót és az előterjesztéseket az ülést megelőzően legalább 5 nappal kell feltölteni az erre a célra kialakított elektronikus felületre (Owncloud – „felhő szolgáltatás”, elérhetősége: https://hivatal.kiskunlachaza.hu) A meghívót ugyanekkor a Hivatal hirdetőjére és az Önkormányzat hivatalos honlapjára is fel kell tenni.
18. § (1) A képviselő-testület ülésén a képviselő-testület tagjai szavazati joggal vesznek részt, amely magába foglalja a tanácskozás jogát is.
(2) A képviselő-testületi ülésre meghívottak- az (1) bekezdésben foglaltakat kivéve - az ülésen tanácskozási joggal vesznek részt,
6. Az előterjesztés
19. § (1) (1) A rendes képviselő-testületi ülést megelőzően az előterjesztéseket – a 8. melléklet szerinti formában és tartalommal - a jegyző részére digitálisan le kell adni, legkésőbb az ülést megelőző 8 naptári nappal.
(2) Az előterjesztésen minden esetben fel kell tüntetni, hogy ki az előterjesztés konkrét készítője, és azt, hogy melyik bizottság véleményezte.
(3) Az előterjesztés készítője az általa összeállított anyagot a jegyzőnek adja át, aki azokat bizottsági, képviselő-testületi anyagonként gyűjti, ellenőrzi, majd ez után adja át a polgármesternek jóváhagyásra és aláírásra.
(4) Amennyiben az előterjesztés, valamint a határozati javaslat pénzügyi kötelezettségvállalást, illetve költségvetés módosítást érint, abban az esetben kötelező a pénzügyi osztályvezető ellenjegyzése, a jegyzői aláírást megelőzően.
(5) A bizottsági és képviselő-testületi ülésekre egyaránt iktatott és aláírt előterjesztések készülnek, függetlenül attól, hogy a bizottságok azokat saját hatáskörben, vagy javaslattevőként tárgyalják.
(6) A képviselő-testületi ülések egy iktatószám alatt kerülnek iktatásra, a főszámot az ülés meghívója kapja, ennek alszámait pedig az előterjesztések kapják.
(7) Képviselő-testületi napirend előterjesztője lehet:
a) polgármester,
b) képviselő-testület tagja,
c) jegyző,
d) képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja,
e) a külső alpolgármester.
(8) A bizottsági üléseken elhangzott módosításokat a jegyzőnek kell átvezetnie az előterjesztésen. A módosításokat a polgármester hagyja jóvá, vagy egyet nem értés esetén – egy alkalommal - visszaadja azt a bizottságnak ismételt megtárgyalásra és véleményezésre.
20. § Rendkívüli képviselő-testületi ülés esetén a 21. § (2)-(8) bekezdései szerint kell eljárni, de kivételes esetben megengedett a szóbeli előterjesztés is.
7. Az ülések vezetése
21. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti.
(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve akadályoztatásuk esetén a képviselő-testületi ülés vezetése a Szociális és Jogi Bizottság elnökének a feladata (a továbbiakban együtt: ülésvezető).
(3) Az ülésvezető a képviselő-testületi ülés vezetése során:
a) megállapítja az ülés határozatképességét,
b) javaslatot tesz a jegyzőkönyvet hitelesítők személyére,
c) előterjeszti az ülések napirendjét.
(4) A képviselő-testület a napirendről és a jegyzőkönyv-hitelesítők személyéről külön határoz.
22. § (1) Napirend előtti felszólalásra az ülés megkezdése előtt az ülésvezetőtől bármelyik képviselő kérhet engedélyt, 5 perc időtartamban. Napirend előtti felszólalást csak olyan halasztást nem tűrő helyi közügyben lehet tenni, mely nem kapcsolódik az ülés egyik napirendi pontjához sem.
(2) Az ülésvezető a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:
a) az előadó a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet, abban az esetben, ha az új információt tartalmaz,
b) az előadóhoz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyekre az előadó köteles rövid választ adni,
c) a felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A napirend előadójának felszólalási ideje maximum 10 perc, az érintett bizottságok többségi és kisebbségi véleményét előadóké legfeljebb 5-5 perc,
d) a képviselők és más megjelentek napirendhez való hozzászólásának ideje maximum 5 perc, ismételt szókérés esetén 2 perc,
e) a napirendi pont tárgyalása során bármely felszólaló felszólalási idejének lejártakor egy alkalommal kérheti annak 5 perccel való meghosszabbítását,
f) különösen indokolt esetben – a napirendi pont kiemelt jelentőségére tekintettel – a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott határozatával engedélyezhet az előterjesztő számára ennél hosszabb időtartamot,
g) személyes érintettség esetén az érintett képviselőnek lehetősége van 1 percben a viszontválaszadásra.
(3) Az ülésvezető soron kívüli felszólalást is engedélyezhet, maximum 1 percben.
(4) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott időtartamok túllépése esetén az ülésvezető felszólítja hozzászólót hozzászólásának befejezésére, ennek eredménytelensége esetén megvonhatja a szót.
(5) A bizottság bármely előterjesztéshez - az ezekhez benyújtott módosító javaslatokat is értékelő - ajánlást nyújthat be a képviselő-testülethez.
(6) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja. Ha a képviselő a módosító javaslatát megváltoztatja, akkor az ülésvezető azt újabb javaslatként véleményezésre a tárgy szerint érintett bizottságnak átadja.
(7) A vitát az ülésvezető zárja le, ezután a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra, ezt követően további hozzászólásra nincs lehetőség.
(8) A jegyző jelzi a képviselő-testületnek és a bizottságnak, ha a döntési javaslatuknál vagy döntésüknél jogszabálysértést észlel.
(9) Ügyrendi javaslat az ülésen legfeljebb egy alkalommal tehető, amely az ülés levezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő – döntést igénylő – eljárási kérdésre vonatkozó javaslat. Ügyrendi javaslat esetén az ülésvezető soron kívül szót ad, az ügyrendi javaslat megtételét követően a javaslatot vita nélkül azonnal megszavaztatja. A döntéshez egyszerű többségre van szükség.
8. A sürgősségi indítvány
23. § (1) A sürgősségi indítvány előterjesztése tárgyában a képviselő-testület az ülésvezető javaslatára egyszerű szótöbbséggel, soron kívül dönt.
(2) A sürgősségi indítvány - a sürgősség tényének rövid indokolásával - legkésőbb az ülés megelőző nap 14 óráig írásban nyújtandó be a polgármesternél.
(3) Sürgősségi indítványt nyújthatnak be:
a) a polgármester,
b) az alpolgármester,
c) a külső alpolgármester,
d) a képviselők,
e) a jegyző,
f) a nemzetiségi önkormányzat testülete.
(4) Ha az ülésvezető vagy valamely képviselő ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani. Az ülésvezető ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid megindokolására.
(5) Ha a képviselő-testület helyt ad a sürgősségi indítványnak, úgy azt első napirendként tárgyalja meg.
(6) Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni a napirendi pontok közé való felvételéről.
9. Az ülések rendjének fenntartása
24. § (1) Az ülésvezető a képviselő-testületi ülést a napirendi pontok megtárgyalása előtt csak akkor zárhatja be, ha azt a jelenlévő képviselők egyszerű szótöbbséggel megszavazzák.
(2) Aki a vita során, az őt ért - megítélése szerint - méltatlan kritikát kívánja kivédeni, illetve aki álláspontjával összefüggésben keletkezett félreértést szeretne tisztázni, szót kap, maximum 2 percben.
(3) A vita lezárása előtt a hozzászólások időtartamának meghosszabbítására bármely képviselő tehet javaslatot. E javaslatról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.
(4) A vita lezárását követően, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslat törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
(5) A képviselő-testületi ülés során az ülésvezető kétóránként 15 perces szünetet rendel el.
25. § Az ülésvezető gondoskodik a tanácskozás rendjének a fenntartásáról, ennek során:
a) figyelmezteti a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt napirendtől, valamint a tanácskozáshoz nem illő, sértő módon nyilatkozik,
b) rendre utasítja azt a személyt, aki az ülés rendjéhez méltatlan magatartást tanúsít, illetve megvonja a szót,
c) ismétlődő rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezi a rendbontót,
d) ismételt és súlyos rendbontás esetén a rendbontó eltávolításához karhatalom segítségét veszi igénybe,
e) a c)-d) pontban felsorolt intézkedések a képviselő-testület tagjával és a jegyzővel szemben nem alkalmazhatóak.
10. Döntéshozatal
26. § (1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselők több, mint a fele (5 fő) jelen van.
(2) A javaslat elfogadásához az egyszerű többséget igénylő döntés esetén a jelenlévő képviselők több, mint a felének, a minősített többséget igénylő döntés esetén a megválasztott képviselők több, mint felének „igen” szavazata szükséges.
(3) Határozatképtelenség esetén a képviselő-testületet nyolc napon belül újra össze kell hívni.
27. § (1) Az ülésvezető az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról, majd az eredeti határozati javaslatról dönt a testület.
(2) A szavazatok összeszámlálásáról az ülésvezető gondoskodik. Ha a szavazás eredményéről kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik képviselő kéri, az elnök a szavazást köteles megismételtetni.
(3) A képviselő-testület - a szavazati arányok rögzítésével - alakszerű határozat nélkül dönt
a) a feladat-meghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadásáról,
b) az informális jelentés tudomásul vételéről,
c) az interpellációra adott válasz elfogadásáról.
(4) Tartalmában egyező előterjesztés ugyanazon ülésen ismételten nem tűzhető napirendre.
28. § Minősített többségre van szükség:
a) rendeletalkotáshoz,
b) az Önkormányzat szervezetének kialakításához és működésének meghatározásához, a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, vezetői megbízáshoz,
c) önkormányzati társulás létrehozásához, megszüntetéséhez, abból történő kiváláshoz, a társulási megállapodás módosításához, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozáshoz, abból történő kiváláshoz,
d) külföldi önkormányzattal való együttműködést rögzítő megállapodáshoz, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz, abból történő kiváláshoz,
e) intézmény alapításához, megszüntetéséhez, átszervezéséhez,
f) hitelfelvételhez,
g) közalapítvány létrehozásához, alapítványhoz történő csatlakozáshoz,
h) az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok feletti rendelkezéshez, értékhatártól függetlenül,
i) a képviselő-testület hatáskörének átruházásához,
j) kitüntetés, díszpolgári cím adományozásához,
k) zárt ülés elrendeléséhez,
l) a képviselő-testület munkaprogramjának, munkatervének, gazdasági programjának, ciklusprogramjának elfogadásához,
m) kereset benyújtásához a polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt, továbbá vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége szándékos elmulasztása vagy a valóságnak nem megfelelő teljesítése esetén,
n) képviselő döntéshozatalból történő kizárásához, összeférhetetlenség, méltatlanság megállapításhoz, a képviselői megbízás megszűnéséhez való döntéshez,
o) településrészi önkormányzat létrehozásához,
p) titkos szavazás elrendeléséhez,
q) a polgármesterrel szemben fegyelmi eljárás kezdeményezése esetén annak elrendeléséhez, valamint az ez ügyben hozott határozat elfogadásához,
r) helyi népszavazás elrendeléséhez.
29. § (1) A képviselő-testület döntéseit (határozatát, rendeletét) - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - nyílt szavazással hozza, mely során a képviselő-testület tagjai az ülésvezető által elmondott lehetőségek elhangzásakor („igen”, „nem”, „tartózkodom”) kézfelemeléssel jelzik szavazatukat.
(2) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazon ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat.
(3) A titkos szavazás szavazólapon, urna igénybevételével történik. A szavazást a Szociális és Jogi Bizottság bonyolítja le.
(4) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül.
30. § (1) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha
a) azt törvény írja elő,
b) azt a polgármester vagy egy képviselő javasolja, ekkor a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz,
c) az önkormányzat vagyonával való, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 5:30. § (1) bekezdése szerinti rendelkezés esetén.
(2) Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást elrendelni nem lehet.
(3) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a képviselő-testület tagjainak nevét, és a jelenlévők nevük elhangzásakor "igen", "nem" vagy "tartózkodom” kijelentéssel szavaznak, majd szavazatukat aláírásukkal hitelesítik.
(4) A név szerinti szavazásról készült, hitelesített jelenléti ívet az ülésről készült jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
31. § (1) A képviselő-testület döntéséből kizárható az, akit vagy akinek közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A közeli hozzátartozók körét a Ptk. határozza meg.
(2) A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettségét. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület - minősített többséggel - dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.
(3) A személyes érintettség bejelentésének elmulasztása esetén a szavazást meg kell ismételni, úgy, hogy a szavazatszámlálás során az érintett képviselőt jelenlévőnek kell tekinteni.
11. Rendeletalkotás
32. § (1) A rendelet tervezetét a Hivatal tárgy szerint érintett munkatársai készítik el. Megbízható az előkészítéssel a tárgy szerint illetékes önkormányzati bizottság, ideiglenes bizottság és külső szakértő is. Szakértő bevonására a polgármester vagy a jegyző tesz javaslatot.
(2) A rendelet-tervezet készítője az előkészítő munka során – a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 17. §-ában foglaltaknak megfelelően – előzetes hatásvizsgálatot végez, továbbá - a Jat. 18. §-a szerint indokolást csatol a tervezethez.
(3) A rendelet-tervezetet – a (2) bekezdésben foglaltakkal együtt - a képviselő-testület illetékes bizottságainak előzetesen meg kell tárgyalnia.
(4) A tervezetet - a (2) bekezdésben foglaltakkal együtt- megvitatás céljából a Szociális és Jogi Bizottság elé kell terjeszteni, amely azt megvitatja.
(5) A rendelet-tervezetet - külön jogszabályban meghatározott esetben - előzetes véleményezésre meg kell küldeni az illetékes szerveknek, szakhatóságoknak, továbbá be kell tartani az önkormányzati rendeletek előkészítésében való társadalmi részvételről szóló helyi rendeletben foglaltakat.
(6) Az előterjesztő az előkészítést és véleményezést követően a rendelet-tervezetet - a (2) bekezdésben foglaltakkal együtt - a képviselő-testület elé terjeszti.
(7) A rendelet-tervezet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg. A rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.
(8) A rendeletek hatályosulásával kapcsolatosan a jegyző – a Jat. 21. §-ában foglaltaknak megfelelően – utólagos hatásvizsgálatot végez, mely során összeveti a várt hatásokat a tényleges hatásokkal.
33. § A rendeleteket külön-külön - a naptári év elejétől kezdődően - folyamatos sorszámmal kell ellátni a következők szerint: Kiskunlacháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének........../......év. (..........hó.....nap) önkormányzati rendelete .................... (a tárgy megjelölése)
34. § (1) A jegyző köteles a hatályos rendeletek jegyzékét naprakész állapotban vezetni, egységes szerkezetben összeállítani, és kérés esetén a képviselők rendelkezésére bocsátani.
(2) A rendeletek szövegét elektronikus formában is meg kell őrizni, hogy az esetleges későbbi módosítások könnyen átvezethetőek legyenek a szöveg újraírása nélkül.
35. § (1) Az önkormányzati rendeletet a Hivatal hirdetőtábláján kell kihirdetni, a kifüggesztés időtartama 30 nap. Ezen kívül közzé kell tenni az önkormányzat hivatalos honlapján is.
(2) A jegyző gondoskodik arról, hogy az érintett szervek és személyek tudomást szerezzenek az őket érintő rendeletekről.
12. Határozathozatal
36. § (1) A képviselő-testület határozatai lehetnek
a) normatív határozat, mint közjogi szervezetszabályozó eszköz (a Jat. 23. §-a alapján)
b) önkormányzati hatósági határozat,
c) egyéb határozat.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti normatív határozatban szabályozza a képviselő-testület az általa irányított szervek, valamint saját tevékenységét, működését, szervezetét, saját cselekvési programját. A normatív határozatot a Hivatal hirdetőtábláján közzé kell tenni, ezen kívül meg kell jelentetni az Önkormányzat hivatalos honlapján is.
(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti önkormányzati hatósági határozat a képviselő-testület hatósági jogkörben hozott döntése, melynek formai és tartalmi követelményeit az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény ( a továbbiakban: Ákr) határozza meg.
(4) A határozatokat évenként, a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni.
a) A határozat megjelölése tartalmazza a sorszámot, az elfogadás évét, hónapját, napját.
b) A határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.
c) Az átruházott hatáskörben, valamint együttes ülésen hozott határozatokat külön kell jelölni, és külön nyilvántartást kell róluk vezetni.
13. A képviselő-testületi ülések jegyzőkönyve
37. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni a Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglalt tartalommal.
(2) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(3) A képviselő-testület nyílt üléséről képfelvétel, hangfelvétel és írásbeli jegyzőkönyv, a zárt ülésről hangfelvétel és írásbeli jegyzőkönyv készül, két eredeti példányban. Ebből:
a) az egyik példányt a jegyző kezeli,
b) a másik példányt az ülést követő 15 napon belül meg kell küldeni a Pest Vármegyei Kormányhivatal vezetőjének.
(4) A jegyzőkönyvek beköttetését az év utolsó képviselő-testületi ülésétől számított 60 napon belül meg kell oldani, melyért a jegyző felel.
(5) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv első példányához csatolni kell a meghívót és a mellékleteit, az elfogadott rendeleteket és a jelenléti ívet. A képviselő kérelmére az írásban is benyújtott és szóban is elmondott hozzászólást mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz, továbbá kérésére szó szerint kell rögzíteni a hozzászólását.
38. § (1) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző, valamint jegyzőkönyv-hitelesítők írják alá. A jegyzőkönyv-hitelesítőknek a jegyzőkönyv valamennyi oldalát alá kell írniuk.
(2) A képviselő-testület üléséről készült hangfelvételt 6 évig meg kell őrizni. A határidő letelte után a felvétel megsemmisíthető.
(3) A nyílt ülés aláírt jegyzőkönyveit az Önkormányzat honlapján meg kell jelentetni.
(4) A nyílt ülések előterjesztéseibe történő betekintést, arról másolat készítését a polgármester engedélyezheti, írásbeli, indokolással ellátott kérelem alapján. Hatósági ügyekbe csak az Ákr. szabályai szerint lehet betekinteni. A képviselők ellenőrzési jogosítványai a közigazgatási hatósági ügyekre nem terjednek ki.
(5) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek elkülönített kezeléséről a jegyző gondoskodik. a közérdekű adat és a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés esetén is biztosítani kell. A zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntés is nyilvános.
(6) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe csak a polgármester, a képviselők, a külső alpolgármester, a jegyző, a Pest Vármegyei Kormányhivatal vezetője, személyi ügy tárgyalása során az érintett nyerhet betekintést.
14. Népszavazás, népi kezdeményezés, lakossági fórum, közmeghallgatás
39. § A képviselő-testület külön rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és a népi kezdeményezés rendjét.
40. § (1) A polgármester vagy a képviselő-testület előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetőleg a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében, az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából, lakossági fórumot hívhat össze.
(2) A lakossági fórum helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a rendezvény előtt legalább 15 nappal a Hivatal hirdetőtábláján, valamint az Önkormányzat hivatalos lapjában kell tájékoztatni a lakosságot, illetőleg a helyben szokásos, egyéb módok is igénybe vehetők e célra.
(3) A lakossági fórumot a polgármester, az illetékes bizottság elnöke vagy az erre a feladatra kijelölt települési képviselő vezeti.
(4) A lakossági fórumra meg kell hívni a képviselőket, a külső alpolgármestert, a jegyzőt és a Hivatal téma szerint érintett szervezeti egységének vezetőjét.
(5) A lakossági fórumról jegyzőkönyv készül, amelynek vezetéséről a jegyző gondoskodik.
41. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal közmeghallgatást tart, melyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket tehetnek fel, és javaslatokat tehetnek.
(2) Az elhangzott javaslatokra, kérdésekre a közmeghallgatáson, vagy legkésőbb 15 napon belül választ kell adni.
(3) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a rendezvény előtt legalább 15 nappal a Hivatal hirdetőtábláján, valamint az Önkormányzat hivatalos lapjában kell tájékoztatni a lakosságot, illetőleg a helyben szokásos egyéb módok is igénybe vehetők e célra.
(4) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv és hanganyag is készül, amelyre a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok vonatkoznak.
(5) Az Mötv 54. §-ában foglaltak szerint a közmeghallgatás a helyi lakosság, valamint a helyben érdekelt szervezetek képviselőinek személyes megjelenése nélkül, az Önkormányzat hivatalos facebook oldalán, élőben közvetített, ún. online formában is lebonyolítható.
(6) Az (5) bekezdés szerinti online közmeghallgatás során a képviselő-testület tagjainak az élő közvetítés helyszínén egyidőben kell megjelenniük, továbbá biztosítani kell a lakosság részére a közvetítés során a kérdésfeltevés lehetőségét.
A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTER, A JEGYZŐ
15. A polgármester
42. § (1) A polgármester a képviselő-testület elnöke. A polgármester részletes feladat- és hatásköreit a jogszabályok és a képviselő-testület döntései határozzák meg.
(2) A polgármester a megbízatását főállásban látja el.
(3) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekinthető.
(4) A polgármester az önkormányzati, valamint az államigazgatási feladatait, hatásköreit a Hivatal közreműködésével látja el.
(5) A polgármester jogosítványait és feladatait a Mötv. 63-68. §-ai határozzák meg.
43. § A polgármester
a) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését,
b) gondoskodik a képviselő-testület működésének nyilvánosságáról, a helyi fórumok szervezéséről,
c) támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit,
d) kapcsolatot tart a helyi pártok és társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések vezetőivel és a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületével.
44. § (1) Amennyiben a képviselő-testület határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt két egymást követő alkalommal ugyanazon, a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe nem tartozó ügyekben nem hozott döntést, a polgármester döntést hozhat, melyről a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja. A döntéshozatal során figyelemmel kell lenni a jelen rendelet 60. § (2) bekezdésében foglaltakra.
(2) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe nem tartozó ügyekben. A döntéshozatal során figyelemmel kell lenni a jelen rendelet 60. § (2) bekezdésében foglaltakra.
16. A polgármesteri kabinet
45. § (1) A polgármester munkáját – tanácsadó testületként – az irányításával működő polgármesteri kabinet (a továbbiakban: kabinet) segíti.
(2) A kabinet tagjai a tanácsadók, személyüket a polgármester jelöli ki.
(3) A tanácsadó nem tagja a képviselő-testületnek, részére a képviselő-testület egyszerű többséggel hozott határozatával biztosíthat tanácskozási jogot a képviselő-testületi ülésen.
(4) A tanácsadók különböző területeken segítik a polgármester munkáját, úgy, mint: pénzügyi-gazdasági tanácsadó, oktatási-művelődési tanácsadó, jogi tanácsadó. A tanácsadókat a tevékenységi területükhöz kapcsolódó feladatot ellátó bizottság ülésére meg kell hívni, ott tanácskozási joggal vesznek részt.
(5) Azon tanácsadókat, akik konkrét feladat állandó jellegű ellátásra kapnak megbízást, ezen tevékenységükért a bizottsági tagoknak járó tiszteletdíj illeti meg.
(6) A kabinet üléseit a polgármester hívja össze.
17. A munkacsoport
46. § (1) A polgármester, saját szakmai munkájának segítésére munkacsoportot hozhat létre.
(2) A munkacsoport személyi összetételét, létszámát és feladatát a polgármester határozza meg.
(3) A munkacsoport tagjai tevékenységükért díjazásban nem részesülnek.
(4) A munkacsoport tevékenységét a polgármester irányításával végzi, munkájáról beszámolni is neki köteles.
18. Az alpolgármester
47. § (1) A képviselő-testület a saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára, a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester személyére a polgármester tesz javaslatot.
(3) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait, tevékenységéért díjazás illeti meg.
(4) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát.
(5) Az alpolgármester az általa meghirdetett időpontban tarthat fogadóórát a polgármesteri hivatalban.
(6) Az alpolgármesterre a polgármester helyettesítése esetén a polgármesterre vonatkozó szabályok az irányadók.
19. A külső alpolgármester
48. § (1) A képviselő-testület nem saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára, a polgármester munkájának segítésére külső alpolgármestert választ.
(2) A külső alpolgármester nem tagja a képviselő-testületnek és nem helyettese a polgármesternek, de a képviselő-testület ülésein tanácskozási joggal részt vesz. A külső alpolgármester jogállására egyebekben az alpolgármesterre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(3) A külső alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait, tevékenységéért díjazás illeti meg.
(4) A külső alpolgármester feladatai különösen
a) a testvértelepülési kapcsolatok koordinálása, ápolása,
b) a helyi hagyományok ápolása, gondozása és továbbadása terén végzett koordináció.
49. § (1) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatás esetén a képviselő-testület összehívására, működésére, az ülés vezetésére vonatkozóan a hatáskört a Szociális és Jogi Bizottság elnöke gyakorolja.
(2) Tartós akadályoztatásnak minősül
a) 30 napot meghaladó betegség, külszolgálat,
b) büntető vagy egyéb eljárás miatti tisztségből való felfüggesztés,
c) 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság.
20. A jegyző
50. § (1) A jegyző vezeti a Hivatalt, feladatait a Mötv. 81. § (3) bekezdése határozza meg.
(2) A jegyzőt – pályázat alapján, határozatlan időre – a polgármester nevezi ki, gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.
(3) A polgármester – a jegyző javaslatára – aljegyzőt nevezhet ki, aki a jegyzőt helyettesíti, ellátja a jegyző által meghatározott feladatokat.
(4) A jegyzői tisztség betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatása esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a polgármester által kijelölt, jegyzői képesítéssel rendelkező, a Hivatalban dolgozó köztisztviselő látja el.
A HIVATAL
51. § (1) A képviselő-testület az Önkormányzat működésével, valamint a polgármester és a jegyző feladat- vagy hatáskörébe tartozó ügyek előkészítésével és a döntések végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására létrehozza a Hivatalt.
(2) A Hivatalra vonatkozó részletes szabályokat annak szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
A BIZOTTSÁGOK
52. § (1) A képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladatok ellátására, döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére és ellenőrzésére állandó vagy ideiglenes bizottságokat hoz létre.
(2) A bizottság - feladatkörében – kezdeményezi, előkészíti a képviselő-testület döntéseit, a képviselő-testület által átruházott hatáskörben döntést hoz.
(3) A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:
a) Szociális és Ügyrendi Bizottság (SZÜB)
b) Pénzügyi és Fejlesztési Bizottság (PÜF)
c) Művelődési és Oktatási Bizottság (MOB)
d) Egészségügyi, Ifjúsági és Sport Bizottság (EIS)
(4) A bizottságok tagjainak felsorolását a 3. melléklet, feladatkörét a 4. melléklet tartalmazza.
53. § (1) A bizottság működésére a képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.
(2) A képviselő-testület állandó vagy ideiglenes jelleggel - szakmai tanácsadó szerveként, fő szabályként az illetékes bizottság tagjaiból - albizottságot alakíthat.
a) Az albizottság létszáma legalább 3 fő, a képviselő-testület szükség esetén külső szakértő bevonását is engedélyezheti.
b) Az albizottság működésének szabályait a képviselő-testület állapítja meg.
c) Az albizottság hatáskört nem kaphat, vezetője csak települési képviselő lehet, aki az albizottság tevékenységéről az illetékes bizottságnak rendszeresen beszámol.
(3) A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.
54. § (1) A bizottság elnökét és tagjainak több mint felét a települési képviselők közül kell választani. A polgármester, az alpolgármester és a külső alpolgármester nem lehet bizottság elnöke, tagja.
(2) A bizottság elnökét és tagjait a képviselő-testület választja meg.
(3) A Mötv 53. § (3) bekezdésében biztosított, a lakosság önszerveződő közösségeinek a bizottsági ülésen való részvételét a képviselő-testület a következők szerint szabályozza:
a) a Pénzügyi és Fejlesztési Bizottság ülésén tanácskozási joggal vehet részt a helyi mezőgazdasági vállalkozókat képviselő személy,
b) az Egészségügyi, Ifjúsági és Sport Bizottság ülésén tanácskozási joggal vehet részt a helyi civil és sportszervezeteket képviselő személy.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott személyek részére az általuk képviselt területhez szorosan kapcsolódó napirendek esetén meghívó kerül kiküldésre.
(5) A (3) bekezdésben meghatározott személyeket tevékenységükért díjazás nem illeti meg.
(6) A bizottság minden év február 28-ig készíti el éves munkatervét, mely a képviselő-testületi munkaterv alapját képezi.
55. § (1) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti, a meghívó kiküldéséről a bizottság elnöke gondoskodik.
(2) A polgármester indítványára a bizottságot össze kell hívni, az indítvány kézhezvételétől számított 8 napon belül.
(3) A polgármester felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az Önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz.
(4) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely, a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt is.
(5) A bizottság döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról az elnök esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt.
(6) A bizottság azokban az estekben tart vagy tarthat zárt ülést, amelyekben a Mötv. kötelezővé teszi vagy megengedi.
56. § (1) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntéseket, valamint - külön indítványra - a kisebbségi véleményeket tartalmazza.
(2) A bizottsági jegyzőkönyv egy példányát a jegyző 15 napon belül köteles megküldeni a Pest Vármegyei Kormányhivatal vezetőjének.
(3) A bizottság ügyviteli teendőit a Hivatal látja el.
TÁRSULÁSOKBAN VALÓ RÉSZVÉTEL
57. § (1) A helyi önkormányzatok képviselő-testületei megállapodhatnak abban, hogy egy vagy több önkormányzati feladat- vagy hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást hoznak létre.
(2) A társulásokra vonatkozó általános szabályokat, szervezetük és működésük rendjét a Mötv. 88-95. §-ai határozzák meg.
(3) Azon társulások felsorolását, melyeknek az Önkormányzat tagja, az 5. melléklet tartalmazza.
AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖLTSÉGVETÉSE, VAGYONA
21. Gazdasági program
58. § (1) A képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit gazdasági programban rögzíti, melynek elkészítéséért az önkormányzat felelős.
(2) A gazdasági programot – a Mötv. 116. §-ában foglalt tartalommal – a képviselő-testület alakuló ülését követő 6 hónapon belül fogadja el, vagy vizsgálja felül.
59. § Az Önkormányzat vagyonára vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet határozza meg.
22. Az önkormányzat költségvetése
60. § (1) A képviselő-testület az Önkormányzat működése, gazdálkodása, tervszerűségének biztosítása érdekében minden évben költségvetési rendeletet alkot. A költségvetés összeállításának részletes szabályait, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét központi jogszabályok határozzák meg.
(2) A költségvetési rendelet tervezetét a jegyző készíti elő, a költségvetési szervek vezetőivel egyezteti, s a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. Az előterjesztést a bizottságok előzetesen megtárgyalják, a Pénzügyi és Fejlesztési Bizottság írásban véleményezi.
(3) A zárszámadási rendelet tervezetének előkészítésére és előterjesztésére is a (2) bekezdésben foglaltak az irányadók.
23. Az Önkormányzat gazdálkodása
61. § (1) A polgármester vagy a helyettesítésére kijelölt személy kötelezettséget csak az Önkormányzat éves költségvetési rendeletének végrehajtásával kapcsolatban vállalhat.
(2) A képviselő-testület által elfogadott érvényes költségvetési rendelet előirányzatain felül 5.000.000.-Ft, azaz ötmillió forint értékhatárig a polgármester vállalhat kötelezettséget. Intézkedéséről a soron következő képviselő-testületi ülésen be kell számolni és a szükséges előirányzat-módosításról intézkedni. A kötelezettségvállalást a Pénzügyi Osztály vezetője ellenjegyzi.
(3) A képviselő-testület által elfogadott, hatályos költségvetési rendelet előirányzatain felül, 5.000.000 Ft feletti kötelezettségvállalásról kizárólag a képviselő-testület dönthet. A képviselő-testület akaratának megfelelő szövegezésű jognyilatkozatot vagy szerződést aláírás előtt a Szociális és Jogi Bizottságnak kell véleményeznie.
(4) Az Önkormányzat által lebonyolítandó közbeszerzésekre és a közbeszerzési értékhatár alatti beszerzésekre vonatkozó eljárások rendjét a képviselő-testület által elfogadott szabályzatok tartalmazzák.
62. § (1) Az Önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős. A gazdálkodással kapcsolatos egyéb teendőket a Hivatal látja el.
(2) A képviselő-testületnek elsődleges feladata az önkormányzati alapfeladatokat ellátó intézményrendszer és szakfeladatok működtetése, ezek fenntartásához szükséges bevételi források feltárása, biztosítása. A fenntartott intézmények (a továbbiakban: intézmények) felsorolását jelen rendelet a 6. melléklet tartalmazza.
(3) Az Önkormányzat az intézményeket az állami támogatáson felül – figyelembe véve az intézmény saját bevételeit is - támogatásban részesíti.
(4) Az intézmény az állami támogatást, a saját bevételét és az önkormányzati támogatást illetően a képviselő-testület által elfogadott, jóváhagyott költségvetés alapján előirányzat-felhasználási joggal rendelkezik.
(5) Az intézmény a használatában lévő vagyontárgyakat az alapfeladat és a nemzeti vagyonról szóló külön rendeletben előírtak sérelme nélkül használhatja fel.
63. § (1) Az Önkormányzat és az intézmények bevételeik növelése érdekében vállalkozási tevékenységet folytathatnak, amennyiben az nem veszélyezteti az alapfeladat ellátását.
(2) A (1) bekezdés szerinti bevételi források kiegészítése érdekében létrehozandó vállalkozási formák előzetes vizsgálata és engedélyezése képviselő-testületi hatáskörbe tartozik.
(3) Az Önkormányzat fizetőképességének helyreállítása érdekében, a kötelező feladatok ellátásának kivételével, más feladatok finanszírozását felfüggeszti.
24. Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése
64. § (1) Az Önkormányzat gazdálkodását az Mötv. 119 § (1) bekezdésében felsorolt szervek ellenőrizhetik.
(2) A jegyző köteles belső kontrollrendszert működtetni, a Mötv. 119. § (3) és (4) bekezdésében foglaltak szerint.
(3) Az önkormányzat gazdálkodásának, jogszabályok szerinti betartásának ellenőrzésére a jogszabályi feltételeknek megfelelő képesítésű belső ellenőrt alkalmaz.
(4) A Pénzügyi és Fejlesztési Bizottság a Mötv. 120. §-ában meghatározottak szerint végzi az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzését.
EGYÜTTMŰKÖDÉS A NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATTAL
65. § (1) A képviselő-testület az Önkormányzat rendelkezésére álló anyagi eszközei arányában biztosítja – az éves költségvetési rendelet keretein belül - a nemzetiségi önkormányzat részére a működéséhez szükséges feltételeket, a (2) bekezdésben foglaltak szerint.
(2) A képviselő-testület
a) ingyenesen biztosítja a nemzetiségi önkormányzat üléseinek lebonyolításához, illetve közmeghallgatásaihoz, fórumaihoz szükséges helyiséget a Hivatalban,
b) lehetővé teszi a nemzetiségi önkormányzat részére az önkormányzati intézményekben a rendezvényeinek ingyenes megszervezését. A teremhasználatot minden hónapban előre kell egyeztetnie az elnöknek az intézmény vezetőjével vagy a jegyzővel,
c) A képviselő-testület a Hivatalon keresztül biztosítja a nemzetiségi önkormányzat kérésének megfelelően a postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátását és az ezzel járó költségek viselését, a nemzetiségi önkormányzat működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket.
(3) A nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületi ülésein, közmeghallgatásán a jegyző vagy megbízottja, és a Hivatal témafelelősei részt vesznek.
(4) A nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatokat a jegyző a Hivatal Pénzügyi Osztályán keresztül biztosítja, külön megállapodás alapján.
(5) A nemzetiségi önkormányzat üléseinek előkészítését (meghívók, előterjesztések kiküldése, jegyzőkönyvek előkészítése, sokszorosítás, jegyzőkönyv közzététele stb.) a jegyző a Hivatalon keresztül biztosítja.
(6) A nemzetiségi önkormányzattal, a Pest vármegyei nemzetiségi önkormányzattal és az országos nemzetiségi önkormányzattal történő együttműködés keretében
a) a nemzetiségi önkormányzattól az képviselő-testület felé intézett javaslatokat, kezdeményezéseket a képviselő-testület Művelődési, Oktatási Bizottsága véleményezi, majd javaslatával ellátva továbbítja döntésre a képviselő-testületnek,
b) a nemzetiségi önkormányzattól a Pest vármegyei nemzetiségi önkormányzat és/vagy az országos nemzetiségi önkormányzat felé intézett javaslatokat, kezdeményezéseket a Hivatal megküldi a címzett szervezetnek,
c) a véleményezési és egyetértési jog gyakorlásának biztosítása érdekében Pest vármegyei nemzetiségi önkormányzattól és/vagy az országos nemzetiségi önkormányzattól a beérkezett dokumentumokat a Hivatal megküldi a nemzetiségi önkormányzatnak, a visszaérkezett észrevételeket pedig továbbítja a véleményt illetve egyetértési jogot kérő szervezetnek.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
66. §1
67. § Ez a rendelet 2024. október 8-án 8 órakor lép hatályba.
1. melléklet a 16/2024. (X. 8.) önkormányzati rendelethez
1. Polgármester
1.1. A képviselő-testület a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló rendeletben szabályozott önkormányzati segély esetében, felhatalmazza a polgármestert egyszeri önkormányzati segély nyújtására. Az így nyújtott támogatás összege a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 150%-át nem haladhatja meg.
1.2. A képviselő-testület a közterület rendeltetéstől eltérő használatáról, továbbá a hirdető-berendezések és hirdetmények elhelyezéséről szóló rendeletben szabályozott, a közművek kiépítése illetve javítása esetén kiadandó tulajdonosi hozzájárulás megadását a polgármesterre ruházza át.
1.3. A képviselő-testület a polgármesterre ruházza át Kiskunlacháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének az utólagos közműcsatlakozások rendjéről és a fizetendő díjról szóló 1/2022. (II.02.) önkormányzati rendelete 4. § (4) bekezdése szerinti utólagos csatlakozási díj mértékének és fizetési módjának meghatározását.
1.4. A képviselő-testület a polgármesterre ruházza át az ingatlan tulajdoni lapján beépítési kötelezettség, jelzálogjog biztosítására vonatkozó elidegenítési és terhelési tilalom, építési tilalom, valamint jelzálogjog, telekalakítási, változtatási, megosztási tilalom törlésére vonatkozó kérelem esetén a törléshez történő hozzájárulás adását.
1.5. A képviselő-testület a polgármesterre ruházza át a közművekkel kapcsolatos, önkormányzati tulajdonban lévő közterületeket, közutakat érintő engedélyezési, építési és javítási munkákhoz szükséges tulajdonosi hozzájárulás megadását.
1.6. A képviselő-testület a polgármesterre ruházza át az évi 2 millió Ft összeget meg nem haladó bérleti díjat tartalmazó bérleti szerződések, valamint az önkormányzati tulajdonú ingatlanok ingyenes használatát érintő szerződések tekintetében a döntéshozatalt.
2. Szociális és Ügyrendi Bizottság:
3. Egészségügyi, Ifjúsági és Sport Bizottság
4. Művelődési és Oktatási Bizottság
2. melléklet a 16/2024. (X. 8.) önkormányzati rendelethez
1. Polgármester
2. Képviselők
2.1. Foki Vilmos 2340 Kiskunlacháza, Móricz Zs.u.69. 06 20 529 6465
2.2. Kovácsné dr. Zsákai Teréz 2340 Kiskunlacháza, Puhi J. 17. 06 30 635 1018
2.3. Mózes Zsolt 2340 Kiskunlacháza, Móricz Zs. u. 53. 06 70 272 1678
2.4. Németh Mihály 2340 Kiskunlacháza, Dózsa Gy. u. 220. 06 30 416 7805
2.5. Polánszkiné Móri Emília 2340 Kiskunlacháza, Rákóczi u. 53. 06 20 489 8956
2.6. Sörös Gábor 2340 Kiskunlacháza, Dózsa Gy. u. 121. 06 30 380 7391
2.7. Varga Ilona 2340 Kiskunlacháza, Toldi u. 43. 06 20 463 8252
2.8. Vella Zoltán 2340 Kiskunlacháza, Bethlen Gábor u. 37. 06 20 318 6179
3. melléklet a 16/2024. (X. 8.) önkormányzati rendelethez
1.2 Szociális és Ügyrendi Bizottság
1.1. Kovácsné dr. Zsákai Teréz elnök
1.2. Németh Mihály elnök-helyettes
1.3. Mózes Zsolt
1.4. Horákné Kaczur Tímea
1.5. Atrakocsi Zsuzsanna
2. Pénzügyi és Fejlesztési Bizottság
2.1.3 Németh Mihály elnök
2.2.4 Sörös Gábor elnök-helyettes
2.3.5 Mózes Zsolt
2.4.6 Szecsei Imréné
2.5.7 Pénzes Andrásné
3. Művelődési és Oktatási Bizottság
3.1.8 Polánszkiné Móri Emília elnök
3.2.9 Kovácsné dr. Zsákai Teréz elnök-helyettes
3.3.10 Mózes Zsolt
3.4.11 Necsászné Markó Erzsébet
3.5.12 Krizsik Ilona
4. Egészségügyi, Ifjúsági és Sport Bizottság
4.1.13 Sörös Gábor elnök
4.2.14 Mózes Zsolt elnök-helyettes
4.3.15 Polánszkiné Móri Emília
4.4.16 Virág-Demeter Petra
4.5.17 Kovács Ildikó
4. melléklet a 16/2024. (X. 8.) önkormányzati rendelethez
1. Szociális és Ügyrendi Bizottság
1.1. - titkos szavazások lebonyolítása,
1.2. - képviselő-testületi tagok vagyonnyilatkozatainak kezelése,
1.3. - rendelet-tervezetek előzetes véleményezése,
1.4. - szerződés- tervezetek előzetes véleményezése,
1.5. - összeférhetetlenségi ügyekben állásfoglalás,
1.6. - egyéb, jogi szakértelmet igénylő ügyekben javaslattétel,
1.7. - döntés az átruházott hatáskörökben,
1.8. - a szociális ellátórendszer hatékony működtetéséhez kapcsolódó javaslattételek.
2. Pénzügyi és Fejlesztési Bizottság
2.1. - költségvetés és módosításai előzetes véleményezése,
2.2. - pénzügyi beszámolók előzetes véleményezése,
2.3. - a tulajdonosi jogokkal kapcsolatos döntések esetében javaslattétel,
2.4. - pénzügyi vagy településfejlesztési ügyekben javaslattétel.
3. Művelődési és Oktatási Bizottság
3.1. - oktatási intézményekkel kapcsolatos döntéseknél javaslattétel,
3.2. - az oktatási intézmények intézményvezetőinek megbízása előtt a pályázók meghallgatása, javaslattétel,
3.3. - a helyi médiumok kialakításában javaslattétel,
3.4. - döntés az átruházott hatáskörökben,
3.5. - közreműködés a település kulturális életének szervezésében,
3.6. - egyéb, a művelődés és az oktatás területéhez kapcsolódó ügyekben javaslattétel,
3.7. - nemzetiségi ügyek,
3.8. - a települési értékek körének meghatározása, szükség szerinti módosítása, a Kiskunlacházi Értéktár összeállítása és adminisztratív gondozása,
3.9. - a települési értékek megőrzéséről és szélesebb körben történő megismertetéséről való gondoskodás, ehhez az önkormányzati írott és elektronikus média használata
3.10. - javaslattétel Kiskunlacháza helyi értékeinek a Pest vármegyei értéktárba, illetve a Hungarikumok Gyűjteményébe történő felvételére,
3.11. - munkájába bevonja az országos és területi közművelődési szakmai szolgáltatást biztosító szervezetet, továbbá bevonhatja az értékek gyűjtésével, megőrzésével, hasznosításával foglalkozó, országos és területi szinten működő szakmai, egyházi és civil szervezeteket, valamint egyéb szakértőket,
3.12. - szerkeszti a helyi értéktár füzeteket.
4. Egészségügyi, Ifjúsági és Sport Bizottság
4.1. - a szociális ellátórendszer hatékony működtetéséhez kapcsolódó javaslattételek,
4.2. - az egészséges életmóddal kapcsolatos szervezési feladatok,
4.3. - az egészségügyi ellátórendszer hatékony működtetéséhez kapcsolódó javaslattételek,
4.4. - a sport területéhez kapcsolódó ügyekben javaslattétel,
4.5. - az ifjúsági érintő alapvető kérdések véleményezése, javaslattétel.
5. melléklet a 16/2024. (X. 8.) önkormányzati rendelethez
6. melléklet a 16/2024. (X. 8.) önkormányzati rendelethez
1. Intézmény neve: Petőfi Művelődési Központ és Könyvtár címe: 2340 Kiskunlacháza, Kinizsi út 1.
2. Intézmény neve: Kiskunlacházi Konyha címe: 2340 Kiskunlacháza, Rákóczi u. 8.
3. Intézmény neve: Kiskunlacházi Család- és Gyermekjóléti Szolgálat címe: 2340 Kiskunlacháza, Dózsa Gy. u. 59/c.
4. Intézmény neve: Dobó Sándor Óvoda címe: 2340 Kiskunlacháza, Vörösmarty u. 3.
5. Mesevár Bölcsőde címe: 2340 Kiskunlacháza, Kinizsi u. 1/B.
7. melléklet a 16/2024. (X. 8.) önkormányzati rendelethez
1. Badacsonytördemic
1.1. elérhetőség: 8283 Badacsonytördemic, Hősök útja 12.
1.2. polgármester: Csonka Gergő
2. Kraszna (Románia)
2.1. elérhetőség: Primara Crasna Nr. 13. Jud Salaj Cod 4570 85 Romania
2.2. polgármester: Kovács István
3. Móricgát
3.1. elérhetőség: 6132 Móricgát Deák Ferenc utca 26/B.
3.2. polgármester: Tóth Antal
9. melléklet a 16/2024. (X. 8.) önkormányzati rendelethez
|
COFOG kód |
COFOG megnevezés |
|
011130 |
Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége |
|
013320 |
Köztemető-fenntartás és -működtetés |
|
013350 |
Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok |
|
016010 |
Országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek |
|
031030 |
Közterület rendjének fenntartása |
|
041140 |
Területfejlesztés igazgatása |
|
041233 |
Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás |
|
045160 |
Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása |
|
047120 |
Piac üzemeltetése |
|
047410 |
Ár-és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek |
|
051030 |
Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása |
|
052020 |
Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése |
|
052080 |
Szennyvízcsatorna építése, fenntartása, üzemeltetése |
|
063080 |
Vízellátással kapcsolatos közmű építése, fenntartása, üzemeltetése |
|
064010 |
Közvilágítás |
|
066010 |
Zöldterület-kezelés |
|
066020 |
Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások |
|
072111 |
Háziorvosi alapellátás |
|
072112 |
Háziorvosi ügyeleti ellátás |
|
072420 |
Egészségügyi laboratóriumi szolgáltatások |
|
013360 |
Más szerv részére végzett pénzügyi-gazdálkodási, üzemeltetési, egyéb szolgáltatások18 |
|
074032 |
Ifjúság-egészségügyi gondozás |
|
082092 |
Közművelődés - hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása |
|
083030 |
Egyéb kiadói tevékenység |
|
084020 |
Nemzetiségi közfeladatok ellátása és támogatása |
|
086090 |
Egyéb szabadidős szolgáltatás |
|
091140 |
Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai |
|
096015 |
Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben |
|
104037 |
Intézményen kívüli gyermekétkeztetés |
|
104042 |
Család és gyermekjóléti szolgáltatások |
|
106020 |
Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások |
|
104031 |
Gyermekek bölcsődében és minibölcsődében történő ellátása |
A 66. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 3. melléklet 1. pontja a Kiskunlacháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2024. (X. 9.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 3. melléklet 2.1. pontja a Kiskunlacháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2024. (X. 9.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 3. melléklet 2.2. pontja a Kiskunlacháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2024. (X. 9.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 3. melléklet 2.3. pontja a Kiskunlacháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2024. (X. 9.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 3. melléklet 2.4. pontját a Kiskunlacháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2024. (X. 9.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 3. melléklet 2.5. pontját a Kiskunlacháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2024. (X. 9.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 3. melléklet 3.1. pontja a Kiskunlacháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2024. (X. 9.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 3. melléklet 3.2. pontja a Kiskunlacháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2024. (X. 9.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 3. melléklet 3.3. pontja a Kiskunlacháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2024. (X. 9.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 3. melléklet 3.4. pontját a Kiskunlacháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2024. (X. 9.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 3. melléklet 3.5. pontját a Kiskunlacháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2024. (X. 9.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 3. melléklet 4.1. pontja a Kiskunlacháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2024. (X. 9.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 3. melléklet 4.2. pontja a Kiskunlacháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2024. (X. 9.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 3. melléklet 4.3. pontja a Kiskunlacháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2024. (X. 9.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 3. melléklet 4.4. pontját a Kiskunlacháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2024. (X. 9.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 3. melléklet 4.5. pontját a Kiskunlacháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2024. (X. 9.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
Módosította a 27/2023.(X.12.) önkormányzati rendelet 1. §-a. hatályos 2023. október 12-től.