Ráckeve Város Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2016. (VI.27.) önkormányzati rendelete

a településrendezési szerződések megkötésének szabályairól, és a közterület-kialakítási terv készítésének rendjéről

Hatályos: 2016. 07. 01

Ráckeve Város Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2016. (VI.27.) önkormányzati rendelete

a településrendezési szerződések megkötésének szabályairól, és a közterület-kialakítási terv készítésének rendjéről

2016.07.01.

Ráckeve Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvényének 32. Cikk (2) bekezdésben meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. Cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, figyelemmel az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 30/A.§ (1) bekezdésében foglaltakra, a következőket rendeli el:

l. §

A Közterület Kialakítási Tervben (továbbiakban: KKT) meghatározott műszaki infrastruktúra kiépítésével kapcsolatos fejlesztői és önkormányzati vállalások, jogok és kötelezettségek, továbbá az adott városfejlesztési beruházás megvalósíthatóságának garanciái tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Étv.) 30/A. § szerinti településrendezési szerződést (a továbbiakban: TRSZ) kell kötnie a mindenkori fejlesztőnek Ráckeve Város Önkormányzatával (továbbiakban: önkormányzat).
(1) A rendelet tárgyi hatálya kiterjed:
a. a településrendezési eszközökben újonnan beépítésre szánt és jelentős mértékben átépítésre kerülő területeken megvalósuló közterület-kialakításra, útépítésre és közműfejlesztésre,
b. olyan fejlesztők által kezdeményezett fejlesztési célok megvalósítására, mely a meglévő közterület átépítését, felújítását, közműkapacitás-növelést igényli,
c. közforgalom számára megnyitott magánutak önkormányzati tulajdonba történő átadására,
d. a külterületi ingatlanok belterületbe vonására, és
e. egyes településrendezési eszközök jelentős módosítására irányuló kérelemre.
(2) A rendelet hatálya nem terjed ki a közforgalom számára megnyitott magánutak létesítésére.

2. § E rendelet alkalmazásában:

1. fejlesztési terület: Az a terület, ahol a fejlesztés a rendezési tervi keretek között a szükséges műszaki infrastruktúra biztosítása mellett megvalósítható.

2. fejlesztő: Adott fejlesztési területen a településrendezési eszközökben rögzített célokat megvalósító tulajdonos vagy a tulajdonos kötelezettségét átvállaló magánszemély, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság.

3. közterület kialakítási terv: a fejlesztési területre készítendő olyan műszaki dokumentáció, amely a rendezési tervben kiszabályozott közterület műszaki infrastruktúra rendszerének kialakítását mutatja be.

4. településrendezési szerződés (a továbbiakban: TRSZ): olyan polgári jogi megállapodás, mely a településfejlesztési célok megvalósítása érdekében vállalt kötelezettségeket, műszaki, jogi feltételeket és biztosítékokat rögzíti.

3. § (1) A TRSZ létrejöttének elsődleges célja az egyes, településrendezési eszközökben (szabályozási/szerkezeti tervben) rögzített célok megvalósítására irányuló településfejlesztési törekvések jogi, pénzügyi, időbeli és műszaki kérdésköreit érintő részleteinek külön megállapodásban történő rögzítése és összehangolása, az utak és közművek kiépítésének, valamint a településrendezési eszközök megfelelő előkészítésének érdekében.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó esetekben a településrendezési eszközökben rögzített cél megvalósítása a fejlesztőt terheli.

(3) A TRSZ megkötését megelőzően a fejlesztési területen – ide értve a fejlesztési területen lévő ingatlanokon történő építési munkákat is – építési, műszaki munkálatok nem végezhetők.

(4) Az Étv. 28. § értelmében a településrendezési tervben újonnan beépítésre szánt, jelentős mértékben átépítésre kerülő, rehabilitációs területeken a kiszolgáló utakat, közműveket és egyéb műszaki infrastruktúra létesítményeket legkésőbb az általuk kiszolgált építmény használatbavételéig meg kell valósítani.

4. § (1) A KKT tervezésének területe az a terület, melyen belül a fejlesztési terület ellátásához szükséges műszaki követelmények biztosíthatók. Lehatárolása az önkormányzat egyetértésével történik.

(2) Az 1. § (1) bekezdés a) és b) pont esetén a fejlesztő köteles KKT-t készíteni és jóváhagyásra az önkormányzathoz benyújtani a TRSZ megkötését megelőzően.

(3) A jóváhagyott KKT az Étv. 30/A. (3) bekezdésében irt tanulmányterv részeként felhasználható. A KKT részeként a külön jogszabályokban meghatározott engedélyezési tervek is benyújthatóak.

(4) KKT-t a fejlesztő készítteti a tartalomnak megfelelő tervezési jogosultságú szaktervezők bevonásával az 1. sz. mellékletnek megfelelő tartalommal, a szükséges egyeztetések után.

(5) Az önkormányzat egyetértése szükséges a jóváhagyott KKT alapján készített szakági terv engedélyezésre történő benyújtásához.

(6) A KKT-ben rögzített műszaki tartalom érvényességi ideje addig tart, amíg a területre vonatkozó településrendezési eszközök változatlanok.

5. § (1) A TRSZ-ben rögzített és a fejlesztő által létrehozott közterületeket, közműveket, valamint egyéb műtárgyakat a fejlesztő külön megállapodás alapján térítésmentesen az önkormányzat tulajdonába adja. A felmerülő közteher-fizetési kötelezettség minden esetben a fejlesztőt terheli.

(2) A tárgyi terület- és városfejlesztések létrejöttét és megvalósíthatóságát elősegítendő az önkormányzat vállalja, hogy a jóváhagyott KKT alapján a fejlesztő által kiépített közterületeket tulajdonába, az itt megvalósuló infrastrukturális létesítményeket, közműveket pedig további kezelésre, fenntartásra átveszi, illetve átadja a szolgáltató, üzemeltető cégeknek.

(3) A TRSZ-ben a Fejlesztő által vállalt, és a fejlesztési területen létrehozott létesítmény és építmény rendeltetésszerű használatához szükséges hatósági határozatban a használatba vétel, üzembe helyezés, stb. feltételéül elő nem írt kötelezettség biztosítására a Fejlesztő megfelelő garanciát köteles nyújtani.

(4) A TRSZ megkötésének kötelezettsége alól a polgármester felmentést adhat különösen akkor, ha a fejlesztési területen lévő műszaki infrastruktúra alkalmas arra, hogy biztosítsa az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságát.

(5) Amennyiben a főépítész javaslata alapján a fejlesztés nincs összhangban az önkormányzat városfejlesztési stratégiájával, városrendezési célokkal, vagy a városképpel, az önkormányzat a szerződést nem köteles megkötni.

(6) Amennyiben TRSZ a Fejlesztőnek felróható okból nem jön létre, és az önkormányzatnak a fejlesztési terület beépítése kapcsán költségviselőként infrastrukturális beruházásokat kell megvalósítania, a beruházás teljes költéségét az Étv. 28. § (2) bekezdése alapján, önkormányzati hatósági határozatban az érintett ingatlanok tulajdonosaira kell hárítani.

6. § Ez a rendelet 2016. július 1. napján lép hatályba és rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

1. melléklet a 18/2016. (VI. 27.) önkormányzati rendelethez

Közterület Kialakítási Terv tartalmi előírásai

1. A külterületi Közterület Kialakítási Terv (KKT) tervlapjainak léptéke 1:1000 - 1:250-ig változhat, a belterületi KKT legalább 1:500 léptékű.

2. A KKT tervlapjai az alábbi szakági terveket és dokumentumokat kell, hogy tartalmazzák:

a) geodéziai felmérés: legalább a földmérési alaptérképnek megfelelő tartalommal

amennyiben szilárd burkolatú út kiépítése is a szerződés tárgya:
b) útépítési helyszínrajz: az útépítési tervnek legalább a meglévő kiépített hálózatig kell terjednie. Az útépítési terven jelölni kell a teljes telektömb beépítésének terveit, valamint a létesítendő kapubejárók helyét, továbbá a járdatő tervezett szintjét is. Ha a csapadékvíz-elvezetés nem zárt csatornahálózattal történik, akkor annak megoldását is legalább itt be kell mutatni, ügyelve a telekbejáratokra is. Az akadálymentes közlekedés jogszabályban előírt feltételeit biztosítani kell;
c) csapadékvíz elvezetés: a felszíni csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egészen a végbefogadóig ellenőrizni kell minden nagyobb (0,5 ha-t meghaladó telekterületű) beruházás esetén. A felszíni csapadékvíz elvezető rendszerek méretezése során hidrológiai, hidraulikai számításokkal kell igazolni a tervezett rendszer működésének alkalmasságát.
d) közműépítési helyszínrajz: a szorosan vett tervezési területen túl a tervnek legalább a meglévő hálózatok csatlakozási pontjáig; befogadó vagy táppontig kell terjednie. A tervnek tartalmaznia kell legalább a villamos energia ellátás, a vízellátás és a csatornázás, valamint a gázellátás megoldását is;
e) műszaki leírás: Ismerteti a műszaki infrastruktúrára (közművek, utak és egyéb műtárgyak) vonatkozó, a tervlapokat kiegészítő információkat, valamint az alkalmazott műszaki megoldásokat alátámasztó számításokat és indokolásokat;
f) költségbecslés (szakági tervező által készített);
g) egyeztetési jegyzőkönyvek: a leendő út- és a zöldfelületek kezelőivel, valamint a közmű-üzemeltetőkkel folytatott egyeztetésekről. (A dokumentumnak igazolni kell, hogy a tervi munkarész bemutatásra került, azzal az érintett szolgáltató, kezelő egyetértett, a tervezési területen kívüli hálózatfejlesztési igény felmerül-e.) és
h) tervezői nyilatkozat: a rendezési tervnek való megfelelőségről és jogszabályoknak való megfelelőségről.