Ráckeve Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ktd. tv.) 26. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 11. pontjában, valamint a Ktd. tv. 21/A. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a talajterhelési díjjal kapcsolatos szabályok megállapításáról az alábbi rendeletet alkotja.

1. A rendelet hatálya, a talajterhelési díj alanya

1. §

A rendeletet hatálya kiterjed a helyi önkormányzat illetékességi területén minden természetes, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező kibocsátóra (továbbiakban: kibocsátó), aki/amely a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá és helyi vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi engedélyezés hatálya alá tartozó szennyvízelhelyezést, ideértve az egyedi zárt szennyvíztározót is, alkalmaz. Amennyiben a közcsatornát év közben helyezik üzembe, a díjfizetési kötelezettség a kibocsátót a közcsatorna üzembe helyezését követő 90. naptól terheli.

2. A talajterhelési díj mértékének meghatározása

2. §

1. A talajterhelési díj alapja a szolgáltatott, vagy egyedi vízbeszerzés esetében a méréssel igazolt felhasznált, illetve mérési lehetőség hiányában az átalány alapján meghatározott víz mennyisége, csökkentve a külön jogszabály szerinti locsolási célú felhasználásra figyelembe vett víz mennyiségével.

2. A talajterhelési díj alapja csökkenthető azzal a számlákkal igazolt mennyiséggel, amelyet a kibocsátó szennyvíztárolójából, olyan arra feljogosított szervezettel szállíttat el, amely a folyékony hulladék jogszabályi előírások szerinti elhelyezését igazolja.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott locsolási célú felhasználásra figyelembe vett vízmennyiségként a víziközmű-szolgáltatásokról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013. (II.27.) Korm. rendelet 63. § d) pontja alapján az elkülönített mérés hiányában a lakossági felhasználó által a házikert öntözéséhez május 1-jétől szeptember 30-ig terjedő időszakban az elszámolás alapjául szolgáló ivóvízfogyasztás 10 százaléka.

3. A talajterhelési díj egységdíjának mértéke 1.200 Ft/m³.

4. Az éves talajterhelési díj mértékét a talajterhelési díj alapja, a talajterhelési egységdíj, valamint a település közigazgatási területére vonatkozó területérzékenységi szorzó szorzata határozza meg. Ráckeve város közigazgatási területére vonatkozó, a felszín alatti víz állapota szempontjából megállapított területérzékenységi szorzó 3.

Ráckeve tekintetében a talajterhelési díj mértéke az éves díjalap x 1.200 Ft/m3 x 3.

3. Eljárási szabályok

3.§

1. A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díjjal kapcsolatos adóztatási feladatokat az önkormányzat adóhatósága látja el.

2. A talajterhelési díjat a kibocsátónak kell megállapítania, bevallania és megfizetnie a tárgyévet követő év március 31. napjáig.

3. A díj fizetési kötelezettség keletkezéséről az adóhatóság által rendszeresített formanyomtatványon kell bevallást tenni.

4. Ha a kibocsátó több ingatlannal vagy telephellyel rendelkezik, bevallásában az adatokat ingatlanonként, telephelyenként kell feltüntetnie.

5. A talajterhelési díj megfizetésének kötelezettsége a tényleges kibocsátót terheli abban az esetben is, ha a fogyasztómérő (vízóra) nem az ő nevén van. Több tényleges kibocsátó esetén a talajterhelési díjat nem a tulajdoni hányad, hanem a vízdíjfizetés arányában kell megfizetni.

6.  A talajterhelési díjat egyösszegben a bevallás benyújtásával egyidejűleg kell megfizetni Ráckeve Város Önkormányzat 11742070-15393238-03920000 számú Talajterhelési Díj Beszedési számlájára.

7. A talajterhelési díj fizetési kötelezettség megszűnik a közcsatornára történő rákötés napján.

4. Adatszolgáltatásra vonatkozó szabályok

(1) Felhatalmazást kap a közcsatorna hálózat üzemeltetője, talajterhelési díj megállapításához szükséges adatok kezelésére és a helyi adóhatóság részére történő adatszolgáltatásra a tárgyévet követő év február 20. napjáig.

2. A (1) bekezdésben megjelölt adatok a következők:

a.) Nem vállalkozó magánszemélyeknél: családi és utónév, nők esetében leánykori családi és utónév is, születési hely és idő, lakcím, adóazonosító jel;

b.) Vállalkozóknál: név, székhely, telephely, adószám és statisztikai számjel.

c.) A kibocsátók tárgyévi vízfogyasztása, korrigálva a locsolási kedvezmény mennyiségével. A csak alapdíjat fizetők adatai.

5. Mentességek

1. Mentesül 2. §-ban meghatározott a talajterhelési díj fizetési kötelezettség alól

1. a magánszemély építkező telektulajdonos az épület használatbavételének tudomásulvételéig vagy a használatbavételi engedély kiadásáig,
2. a rákötést követő évben az az magánszemély ingatlantulajdonos kibocsátó, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornahálózatra ráköt és a rákötés tényét a víziközmű szolgáltatóval megkötött közüzemi szerződés bemutatásával igazolja,
3. az a kibocsátó, aki az ingatlanon kizárólag kerti csapot üzemeltet,
4. ^[1]

2. Mentesül a talajterhelési díjhátralék megfizetésének 100 % alól az az ingatlantulajdonos, aki 2018.12.31-ig, 50 % alól, aki 2019.12.31-ig, 25 % alól, aki 2020. december 31-ig a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornahálózatra ráköt és a rákötés tényét a víziközmű szolgáltatóval megkötött közüzemi szerződés bemutatásával igazolja.

3. Az ingatlantulajdonos kibocsátó kérelmére a csőtörés igazolására tekintettel a tárgyévben a talajterhelési díj megfizetésére díjkedvezmény állapítható meg az elfolyt vízmennyiséget figyelembe véve. A bevalláshoz mellékelni kell a közszolgáltató igazolását az elfolyt víz mennyiségéről.

4. A 2.§-ban foglaltak alapján meghatározott díj összegéből 50 %-os kedvezmény illeti meg tárgyévben kérelmére azt az építményben életvitelszerűen tartózkodó tulajdonos, haszonélvező vagy bérlő lakossági kibocsátót, akinél

a) az ingatlanban életvitelszerűen tartózkodó közeli hozzátartozók között az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori minimális összegének kétszeresét,

b) az ingatlanban egyedüliként életvitelszerűen tartózkodó 65 év feletti ingatlantulajdonost, akinél a jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori minimális összegének két és félszeresét,

c) saját háztartásban három, vagy több kiskorú gyermeket; súlyosan fogyatékos gyermeket; továbbá egyedülállóként két vagy több kiskorú gyermeket nevel, akinél a jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori minimális összegének két és félszeresét,

d) egyedülálló és jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori minimális összegének kétszeresét

e) aki a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján – 67 %-os munkaképesség csökkenés miatt – aktív korúak ellátásban részesül

f) aki időskorúak járadékában részesül.

(5) Valamennyi kedvezmény és mentesség személyenként kizárólag egy ingatlan után érvényesíthető.

6. Értelmező rendelkezések

6. §

Kibocsátó: az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akik vagy amelyek az elő szervezeti (életközösségeik) és a környezet élettelen elemeivel, valamint azok természetes és az emberi tevékenység által alakított környezetével kapcsolatosan jogokkal rendelkeznek, illetve akiket vagy amelyeket kötelezettségek terhelnek, akik vagy amelyek a környezetet igénybe vevő, terhelő, veszélyeztető, illetőleg szennyező tevékenységet folytatnak.

Életvitelszerű lakóhely: magánszemély számára az a lakóingatlan szolgál ténylegesen, életvitelszerűen lakóhelyéül, ahonnan az életét szervezi munkavégzés esetén rendszeresen innen indul munkába vagy ide tér haza és ahol a magánszemély az életviteléhez szükséges tevékenységeket legjellemzőbben folytatja, amely a családi élete helyszínéül szolgál, amely vonatkozásában közüzemi szolgáltatásokat vesz igénybe.

7. Egyéb eljárási szabályok

7. §

Az önkormányzati adóhatóság a talajterhelési díjjal kapcsolatos adóztatási feladatok során a Ktd. tv. -ben nem szabályozott esetekben az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény, az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény, valamint az adóhatóság által foganatosítható végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény rendelkezéseit alkalmazza.

8. Környezetvédelmi alap

8. §

(1) Az önkormányzat a környezetvédelmi feladatainak megoldása, elősegítése érdekében önkormányzati Környezetvédelmi alapot hoz létre.

(2) A Környezetvédelmi alap bevételei a következők:

a) a települési önkormányzat által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege,

b) a területi környezetvédelmi hatóság által az önkormányzat területén jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírságok összegének 30 %-a,

c) a környezetterhelési díjak és az igénybevételi járulékok külön törvényben meghatározott része,

d) az önkormányzati bevételek környezetvédelmi célokra elkülönített összege,

e) egyéb bevételek.

(3) A Környezetvédelmi alapot környezetvédelmi célokra kell felhasználni.

(4) A Képviselő-testületnek a Környezetvédelmi alap tervezett felhasználásról a költségvetési rendelet megalkotásakor, a tényleges felhasználásról a zárszámadás elfogadásával egyidejűleg évente rendelkeznie kell.

(5) A helyi vízgazdálkodási hatósági körbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díj az önkormányzat Környezetvédelmi alapjának a bevételét képezi.

(6) Az önkormányzat a talajterhelési díjból származó bevételét - a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a talaj, valamint a felszín alatti víz mennyiségi, minőségi védelmére használhatja fel. (3) bekezdés szerinti felhasználásnak minősül különösen a csatornázás, a szennyvíztisztítás, a vízbázisvédelem, települési monitoring kialakítása és működtetése, a tartós környezetkárosodások kármentesítése, a potenciális és tényleges szennyező források szennyezésének megelőző, illetőleg utólagos műszaki védelme.

9. Záró rendelkezések

1. E rendelet 2018. augusztus 1. napján lép hatályba. E rendelet 5. § (1) d.) pontja 2019.01.01. napján hatályát veszíti.

2. Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról szóló- többször módosított-  23/2004. (IX.27.) számú önkormányzati rendelet.

         Szadai József                                                                           dr. Kereszturi Zita

         polgármester                                                                                    jegyző