Ráckeve Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2023. (IX. 26.) önkormányzati rendelete
az önkormányzati vagyonról és a vagyongazdálkodás rendjéről
Hatályos: 2023. 10. 02Ráckeve Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2023. (IX. 26.) önkormányzati rendelete
az önkormányzati vagyonról és a vagyongazdálkodás rendjéről
Ráckeve Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 6. § (5) és (6) bekezdésében, 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdésében, 143. § (4) bekezdés i) pontjában, valamint a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény 2. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében biztosított eredeti jogalkotói hatáskörében és a 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
A rendelet hatálya, az önkormányzati vagyon
1. § A rendelet hatálya Ráckeve Város Önkormányzat tulajdonában álló ingatlanokra, ingó dolgokra, vagyoni értékű jogokra, gazdasági társaságban lévő üzletrészekre, értékpapírokra, pénzeszközökre terjed ki.
2. § (1) Az önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.
(2) A törzsvagyon körébe tartozó vagyonelemek működtetői kötelesek a tőlük elvárható gondossággal eljárni a vagyon működtetése során, e kötelezettség teljesítéséért a használó intézmények, gazdasági társaságok vezetői, valamint a vagyonkezelők, haszonélvezők, vagyonhasznosítók felelnek.
3. § (1) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 5. § (2) bekezdése szerinti
a) forgalomképtelen törzsvagyonként az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő és nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonnak minősülnek a rendelet 1. mellékletében felsorolt,
b) korlátozottan forgalomképes törzsvagyonnak minősülnek a rendelet 2. mellékletében felsorolt vagyonelemek.
(2) A forgalomképtelen vagyontárgyak elidegenítésére kötött szerződés semmis, azok hitel fedezetéül nem használhatók fel és semmilyen más módon nem terhelhetők meg. Ezen vagyontárgyakra vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló jog, szolgalom nem szerezhető, osztott tulajdon nem létesíthető.(2)
(3) A korlátozottan forgalomképes vagyon hasznosítása megterhelése a nemzeti vagyon rendeltetését nem veszélyeztetheti, elidegenítésére, elcserélésére, akkor van lehetőség, ha a vagyon a közfeladatok ellátásához feleslegesség válik, vagy megszűnik az a közfeladat ellátási kötelezettség, amelyre tekintettel jogszabály, vagy a Képviselő-testület a vagyon korlátozott forgalomképességét megállapította.
(4) Az önkormányzati vagyon forgalmi értékét
a) ingatlan és ingó vagyon esetén 3 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján,
b) tagsági jogot megtestesítő értékpapír esetén, ha az
ba) a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett, vagy forgalmazott kategóriában szerepel, úgy a tőzsdén kialakult árfolyam figyelembevételével,
bb) a tőzsdén kívüli másodlagos értékpapírpiacon forgalmazott értékpapír, úgy az értékpapír kereskedők által sajtóban közzétett vételi középárfolyam alapján, c) egyéb társasági üzletrész esetén 3 hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján kell meghatározni.
4. § (1) Az önkormányzat üzleti vagyona a telkekből, iparterületi földrészletekből, az önkormányzati bérlakásokból és nem lakáscélú ingatlanokból, ingóságokból és mindazon vagyontárgyakból áll, melyek nem tartoznak a törzsvagyon körébe.
(2) Az önkormányzat üzleti vagyona forgalomképes.
(3) Az üzleti vagyonba tartozó forgalomképes ingatlanok körét részletesen a vagyonnyilvántartás tartalmazza.
A tulajdonosi jogok gyakorlása, gazdálkodási szabályok
5. § (1) Az Önkormányzatot megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.
(2) A tulajdonost megillető jogokat a képviselő-testület gyakorolja.
(3) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában átruházott hatásköreben a polgármester jogosult:
a) az önkormányzat tulajdonában lévő vagyont érintő megterhelés megszüntetése tulajdonosi jognyilatkozatok megtételére.
b) településrendezési tervben közút, vagy egyéb közterület rendeltetésű ingatlan tulajdonjogának ellenérték nélküli elfogadására, megszerzését tartalmazó szerződés megkötésére.
6. § (1) Az önkormányzati vagyon elidegenítésére, ellenérték fejében történő hasznosítására és megterhelésére irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy piaci értékének meghatározásához
a) Ingó vagy ingatlan esetében három hónapnál nem régebbi értékbecslést,
b) Értékpapír esetében egyes értékpapírok piacán kialakult értékesítés, hasznosítás árfolyamának értékelését
c) Társasági részesedést megtestesítő vagyoni értékű jog esetében három hónapnál nem régebbi könyvvizsgálói értékelést szükséges végeztetni és azt döntésre előterjeszteni.
(2) Amennyiben a földterület vagy épület piaci értéken történő értékesítése az értékbecslő által megállapított áron nem lehetséges, a Képviselő-testület a megállapított árhoz képest legfeljebb 5 %-kal alacsonyabb áron az ingatlant értékesítheti.
(3) Az önkormányzat szabad rendelkezésű vagyona – az e rendeletben szabályozott feltételek szerint – üzleti vállalkozásba fektethető. Az üzleti vállalkozásba adott vagyonnal a legnagyobb jövedelmet biztosító és vagyongyarapodással járó módon kell gazdálkodni.
(4) Az Nvtv. 13. §. (3) bekezdésében meghatározott ingyenes tulajdonjog átruházás esetében kötelezően ki kell kötni 15 év elidegenítési tilalmat, amely a hatósági ingatlan-nyilvántartásba bejegyezésre kerül. A tulajdonos köteles az átadásnak megfelelő célra hasznosítani az ingatlant, és hasznosításról évente beszámolni a képviselő-testületnek. E szabálymegszegése esetén a forgalmi érték kamattal növelt megtérítésére köteles a tulajdonos.
(5) Tulajdonjog átruházása bruttó 15 millió Ft értékhatár felett csak versenyeztetéssel lehetséges, a mindenkor hatályos Versenyeztetési Szabályzatban foglaltaknak megfelelően, mely a rendelet 3. melléklete.
(6) Ingatlantulajdon megszerzése esetén a vételár megállapításakor 3 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés szerinti értéket kell alapul venni.
(7) Ingó vagyon tulajdonjoga megszerzésének módjára a mindenkor hatályos beszerzési szabályzat irányadó.
(8) A településrendezési terv végrehajtását célzó, nem önálló ingatlanként nyilvántartott földrészlet értékesítése, vagy cseréje esetén versenyeztetés nem szükséges, a szerződést 3 hónapnál nem régebbi értékbecslésen alapuló forgalmi érték megjelölésével kell megkötni.
(9) Az önkormányzat tulajdonába tartozó vagyonról és vagyoni értékű jogról – figyelmet fordítva a vagyon gyarapodására vagy esetleges csökkenésére – a jegyző kétévente készít átfogó leltárt, s annak eredményét a polgármester az előző évi zárszámadással együtt terjeszti a képviselő-testület elé.
A korlátozottan forgalomképes vagyon feletti tulajdonjog gyakorlása
7. § A képviselő-testület dönt a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak önkormányzati vagyonszerzésről, elidegenítésről, megterhelésről és gazdasági társaságba való bevitelről.
8. § A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak akkor idegeníthetők el, ha kihasználtságuk alacsony szintje, vagy magas fenntartási költségeik miatt nagy terhet és tartós veszteséget jelentenek az önkormányzat számára és a kötelező feladatellátást más módon meg tudja oldani.
Tulajdonosi jogok gyakorlása gazdasági társaságokban
9. § (1) Az önkormányzat csak olyan gazdasági társaságot alapíthat, vagy csak olyan gazdasági társaságban szerezhet üzletrészt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.
(2) A Képviselő-testület az Önkormányzat költségvetésében biztosítja a városüzemeltetés, fenntartás és fejlesztés feladatainak előirányzatait, amelyek közül egyes feladatokat az önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaságok közreműködésével, külön szerződésekben rögzítettek szerint lát el.
10. § (1) Az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok az Önkormányzat által átadott feladatokból származó bevételek és ráfordítások elszámolását, éves beszámolójukat, üzleti tervüket kötelesek a Képviselő-testülethez benyújtani.
(2) Az Önkormányzat által átadott feladatokból származó bevételek és ráfordítások elszámolásának határidejét az Önkormányzat és az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság által kötött szerződésben kell meghatározni.
(3) Az éves beszámolót a számvitelről szóló törvényben meghatározott letétbe helyezési határidőt legalább 20 nappal megelőzően kell az Önkormányzat számára a tulajdonosi jóváhagyás kérése céljából benyújtani.
(4) Az üzleti tervet tárgyév február 15-éig kell az Önkormányzat számára a tulajdonosi jóváhagyás kérése céljából benyújtani.
Az önkormányzat vagyona feletti vagyonkezelői jog gyakorlása
11. § (1) A képviselő-testület a helyi önkormányzatok tulajdonában lévő nemzeti vagyonra az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet.
(2) Az önkormányzat vagyonának kezelői lehetnek a költségvetési intézményei valamint a Klebersberg Központ.
12. § (1) Vagyonkezelői jog versenyeztetés nélkül létesíthető.
(2) A bérbeadás útján történő hasznosítás az alapfeladatok ellátását nem korlátozhatja, az csakis a feladatellátás színvonalának megtartása vagy javítása mellett történhet.
A vagyonkezelői jog ellenőrzése
13. § A vagyonkezelői jog gyakorlásának, valamint a vagyonkezelés ellenőrzésének szabályait a számvitelről szóló törvény, a nemzeti vagyonról szóló törvény és az államháztartás rendjéről szóló törvény alapján vagyonkezelési szerződésben kell rögzíteni. A vagyonkezelési szerződés tartalmi elemeit ezen jogszabályok rögzítik.
14. § A vagyonkezelő köteles a rábízott vagyon alakulásáról évente beszámolni a Képviselő-testületnek.
15. § Az önkormányzati ingatlanvagyon tulajdonjog-változással nem járó, egyéb módon történő hasznosításáról, kivéve a lakásrendeletben szabályozottakat - a képviselő-testület dönt az Nvtv. 11. § (13) bekezdését szem előtt tartva.
Az üzleti vagyon hasznosítása
16. § (1) A képviselő-testület rendelkezik a nem törzsvagyon körébe tartozó ingatlan vagyonról, valamint az önkormányzati ingó vagyon szerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről, bérbeadásáról, használatba adásáról és gazdasági társaságba történő beviteléről, illetve bármilyen más tulajdonjog-változásról.
(2) Az önkormányzat gazdasági ügyekkel megbízott bizottsága átruházott hatáskörben jogosult a térítés nélkül felajánlott tehermentes vagyon elfogadására.
(3) Az önkormányzat tulajdonában lévő bérlakások és helyiségek bérbeadása és elidegenítése a vonatkozó, e tárgyú helyi önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint történik.
17. § Az önkormányzat pénz- és értékpapírvagyonával az önkormányzat elfogadott hatályos költségvetési rendeletében meghatározottak szerint rendelkezik.
A vagyontárgyak minősítése, Vagyongazdálkodási terv
18. § Az önkormányzat tulajdonába kerülő olyan vagyontárgy, amely egyértelműen nem sorolható valamelyik vagyoni kategóriába, a képviselő-testület a tulajdonba vétellel egyidejűleg dönt a minősítésről és e rendelet mellékleteinek módosításáról.
19. § (1) A képviselő-testület
a) három évre szóló középtávú és
b) hat évre szóló hosszú távú
vagyongazdálkodási tervet készít.
(2) A vagyongazdálkodási terve a képviselő-testület határozattal fogadja el.
20. §1
21. § Ez a rendelet 2023. október 1-jén lép hatályba.
1. melléklet a 18/2023. (IX. 26.) önkormányzati rendelethez
Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon köre |
||||
Sorszám: |
Hrsz. |
m2 |
Jellege, hasznosítási módja: |
|
1 |
5800 |
6622 |
Senki-sziget (beépítetlen terület) |
|
Helyi jelentőségű természetvédelmi terület |
||||
Natura 2000 terület |
||||
2. melléklet a 18/2023. (IX. 26.) önkormányzati rendelethez
KORLÁTOZOTTAN FORGALOMKÉPES ÖNKORMÁNYZATI TÖRZSVAGYON |
|||
|---|---|---|---|
Sorszám: |
Hrsz. |
m2 |
Jellege: |
1. |
9 |
1173 |
Bíróság |
(Kossuth Lajos utca 14.) |
|||
Műemléki jelentőségű terület |
|||
2. |
50/1 |
581 |
Gimnáziumi lakások |
(lakóház és udvar) |
|||
(Kossuth Lajos utca 82/A.) |
|||
Műemléki jelentőségű terület |
|||
3. |
50/2 |
5361 |
Beépített terület |
(Kossuth Lajos utca 82.) |
|||
Műemléki jelentőségű terület |
|||
4. |
50/2/A/1 |
2919 |
Középiskola |
(Ady Endre Gimnázium) |
|||
6. |
50/2/B/1 |
540 |
Középiskola |
(Ady Endre Gimnázium) |
|||
8. |
408 |
3563 |
Városháza |
(Kossuth Lajos utca 25.) |
|||
Gazdasági Szolgáltatóház (Eötvös utca 1.) |
|||
Műemlék |
|||
Műemléki jelentőségű terület |
|||
9. |
1653 |
3160 |
Óvoda, általános iskola |
és közösségi ház |
|||
(Iskola utca 48-50.) |
|||
10. |
497 |
5734 |
Óvoda |
(Ifjúság utca 2.) |
|||
11. |
4998/3 |
2178 |
Óvoda |
(Dömsödi út 67.) |
|||
12. |
663 |
3209 |
Óvoda |
(Vörösmarty utca 40.) |
|||
13. |
475/1 |
4377 |
Gólyafészek Bölcsőde |
(Gábor Áron utca 19.) |
|||
Műemléki környezet |
|||
14. |
488/3 |
1.6911 |
Árpád Fejedelem Általános Iskola tornaterem és egyéb épület, udvar |
(Kölcsey Ferenc utca 7.) |
|||
15. |
543 |
1089 |
Szakorvosi Rendelőintézet I.ép. |
(Szent István tér 17.) |
|||
Műemléki jelentőségű terület |
|||
16. |
18 |
1242 |
Szakorvosi Rendelőintézet II.ép |
(Kossuth Lajos utca 30.) |
|||
Műemléki jelentőségű terület |
|||
17. |
540/1 |
748 |
Kék Ház |
(Szent István tér 5.) |
|||
Műemléki jelentőségű terület |
|||
18. |
540/2 |
1470 |
Beépített terület |
(Szent István tér 4.) |
|||
Műemléki jelentőségű terület |
|||
19. |
540/2/A/1 |
71 |
Stúdió |
20. |
540/2/B/1 |
1663 |
Polgármesteri Hivatal (községháza) |
21. |
540/2/C/1 |
66 |
Irattár |
22. |
531 |
432 |
Ráckeve és Környéke család- és Gyermekjóléti Központ |
(Szent István tér 10.) |
|||
Műemléki jelentőségű terület |
|||
23. |
1903 |
1324 |
Ráckeve és Környéke család- és Gyermekjóléti Központ |
(Szent Vendel utca 44.) |
|||
24. |
331/6 |
359 |
Stoch-ház (lakóház és udvar) |
(Ady Endre utca 2.) |
|||
Műemléki jelentőségű terület |
|||
25. |
16 |
673 |
Patay László Városi Képtár |
(Kossuth Lajos utca 26.) |
|||
Műemlék, Műemlék jellegű |
|||
Műemléki jelentőségű terület |
|||
26. |
374 |
4120 |
Beépített terület |
(Kossuth Lajos utca 51.) |
|||
Műemlék, Műemlék jellegű |
|||
Műemléki jelentőségű terület |
|||
27. |
374/A |
85 |
Raktár |
28. |
374/C |
681 |
Ács Károly Művelődési Ház (kultúrház) |
(Kossuth Lajos utca 51.) |
|||
29 |
374/D |
192 |
KEVE Galéria |
(Kossuth Lajos utca 49.) |
|||
30 |
331/4 |
1764 |
Skarica Máté Városi Könyvtár |
(Kossuth Lajos utca 9.) |
|||
Műemléki jelentőségű terület |
|||
3. melléklet a 18/2023. (IX. 26.) önkormányzati rendelethez
1. Versenyeztetési eljárás
2. E szabályzat alkalmazásában:
2.1. Kiíró (ajánlatkérő): a jelen rendeletben meghatározottak szerint a tulajdonosi jogok gyakorlója, vagy a tulajdonosi jogok gyakorlójától kapott felhatalmazás alapján a Polgármester, a Képviselő-testület bizottsága vagy a költségvetési szerv vezetője.
2.2. Ajánlattevő (pályázó): aki a versenyeztetési eljárás során a pályázati kiírás alapján ajánlatot tesz.
2.3. Nyílt pályázati eljárás: ha az ajánlattevők köre előre meg nem határozható, illetve a meghatározott ajánlattevői körbe tartozók száma nem ismert.
2.4. Zártkörű (meghívásos) pályázati eljárás: a kiíró az érdekelteket – megfelelő határidő kitűzésével – közvetlenül hívja fel ajánlattételre, és kizárólag a kiíró által meghívottak nyújthatnak be pályázatot.
2.5. Egyfordulós pályázati eljárás: olyan nyílt vagy zártkörű pályázati eljárás, melynek során a kiíró a pályázati kiírás feltételeinek megfelelő pályázatok közül választja ki a nyertes ajánlattevőt vagy azok hiányában a pályázati eljárást eredménytelennek nyilvánítja.
2.6. Többfordulós pályázati eljárás: olyan nyílt vagy zártkörű pályázati eljárás, amelynek során a kiíró az első forduló pályázati feltételeinek megfelelő pályázók számára a második fordulóban további feltételeket határoz meg, és az ezen feltételeknek megfelelő pályázók közül választja ki a nyertes pályázót.
3. A pályázati eljárás
3.1. A pályázati eljárás típusai:
3.2. A pályázati eljárás nyílt vagy zártkörű lehet.
3.3. Zártkörű pályázati eljárás akkor folytatható le, ha a hasznosítani kívánt vagyon jellege, jelentősége, valamint a hasznosítás hatékonyságát elősegítő feladatok megoldása e feltételeket teljesíteni képes gazdasági szereplők részvételét teszi szükségessé.
3.4. A kiíró döntésétől függően a pályázati eljárás egy vagy többfordulós lehet. A jelen szabályzat alkalmazásában több fordulós pályázati eljárás legfeljebb két fordulóból állhat. Az első forduló feltételeinek megfelelő pályázókat a kiíró a második fordulóban a pályázat kiegészítésére szólítja fel. Az első fordulóban beadott pályázatokban vállalt feltételek csak a kiíró felhívásában foglaltak szerint módosíthatók. A második fordulóban azt a pályázót lehet nyertessé nyilvánítani, aki a pályázat kiegészítésére való felszólításnak eleget tett.
4. A pályázati eljárás kiírása, meghirdetése:
4.1. A pályázatot jelen szabályzat 2.1. pontjában meghatározott kiíró írhatja ki.
4.2. A pályázati kiírást a Polgármesteri Hivatal hirdető tábláján és honlapján kell közzétenni a beadás határidejét megelőző legalább 15 nappal korábban. A pályázati kiírás megjelenéséről a kiíró közleményt jelentethet meg egy országos napilapban, a Ráckevei Újságban vagy más újságban.
4.3. Zártkörű pályázati eljárásról a kiíró az érintetteket a pályázati kiírás megküldésével postai úton értesíti úgy, hogy a pályázati kiírás megjelenéséről szóló közlemény közzétételétől számítva a pályázatok benyújtására legalább 15 nap álljon rendelkezésre.
4.4. Zártkörű pályázati eljárás esetén legalább három gazdasági szereplőnek kell megküldeni a pályázati kiírást.
4.5. A pályázati eljárást a hasznosítani kívánt vagyon (vagyonrész) egészére, vagy meghatározott részére (részeire) lehet meghirdetni.
4.6. Többfordulós pályázati eljárás esetén a második fordulóban résztvevő pályázók számára eljuttatott, a pályázat kiegészítésére vonatkozó felhívás megküldésére a 10.3. pontban foglaltakat kell alkalmazni.
4.7. A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:
a) a kiíró megnevezését;
b) a pályázati eljárás célját, jellegét (nyílt vagy zártkörű), illetve a fordulók számát;
c) a pályázati eljárás tárgyát, annak értékét;
d) szükség esetén a kiíró által elfogadható minimumárat, az alkalmazható fizetési módot;
e) az ajánlati biztosíték megjelölését, rendelkezésre bocsátásának határidejét és módját;
f) a hasznosítás feltételeit;
g) a pályázat benyújtásának helyét, módját és pontos időpontját;
h) a pályázatok felbontásának helyét és időpontját;
i) a hiánypótlás lehetőségét;
j) a pályázatok elbírálásának szabályait, szempontrendszerét;
k) a kiíró azon jogának fenntartását, hogy érvényes pályázatok benyújtása esetén is a pályázati eljárást eredménytelennek nyilváníthatja;
l) az eredményhirdetés módját, helyét és várható idejét;
m) többfordulós pályázati eljárás esetén a kiegészítésre történő felszólításra való utalást;
n) a pályázati eljárással kapcsolatos további információszerzés lehetőségének megjelölését.
5. Az ajánlati biztosíték
5.1. A pályázati eljáráson való részvétel ajánlati biztosíték adásához köthető, melyet a pályázati kiírásban meghatározott időpontig és módon kell a kiíró részére megfizetni. A befizetés teljesítésének a jóváírás napja minősül.
5.2. Az ajánlati biztosítékot a pályázati kiírás visszavonása, a pályázat érvénytelenségének megállapítása, a pályázatnak a benyújtási határidőt megelőző visszavonása esetén, továbbá az ajánlati kötöttség lejárta után 3 munkanapon belül vissza kell fizetni. Nem jár vissza a biztosíték, ha a pályázó az ajánlati kötöttség időtartama alatt pályázatát visszavonta, vagy a szerződés megkötése neki felróható vagy az ő érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg.
5.3. A nyertes pályázó által befizetett ajánlati biztosítéknak megfelelő összeg vételárelőlegként számít be.
6. A pályázati eljáráson való részvétel feltételei
6.1. A pályázatok elbírálása során csak a pályázati kiírásban meghatározott időben és módon benyújtott pályázatok vehetők figyelembe.
6.2. A pályázati eljárásban – a kiírás eltérő rendelkezése hiányában – devizabelföldi- és külföldi (továbbiakban: külföldi) természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéni vállalkozó, vagy ezek konzorciuma vehet részt. Az együttes pályázati ajánlattétel céljából alapított ajánlattevői közösség; vagy más alkalmi egyesülés (konzorcium), és tagjainak felelőssége a pályázati eljárás és a szerződéskötés során egyetemleges.
7. A pályázatok érvényességi feltételei, az ajánlati kötöttség
7.1. A pályázó pályázatát zárt, a pályázó személyére való bármely utalás nélküli borítékban, egy példányban köteles a pályázatok benyújtására nyitva álló határidő alatt, a pályázati kiírásban meghatározott helyen, az adott pályázatra utaló jelzéssel személyesen, vagy meghatalmazott útján benyújtani.
7.2. A benyújtott pályázatnak tartalmaznia kell:
a) a pályázó nevét, székhelyét (lakóhelyét), természetes személy pályázó esetén természetes személyazonosító adatait (családi és utónév, születési családi és utónév, születési hely és idő) és elérhetőségeit (telefonszám, e-mail cím;
b) a pályázó rövid bemutatását;
c) a megajánlott ellenszolgáltatást (vételár, bérleti díj, stb.);
d) a pályázati kiírásban foglalt feltételek elfogadására irányuló nyilatkozatot;
e) a fizetés módját és ütemezését;
f) a pályázó által vállalt további kötelezettségre vonatkozó ajánlatot,
g) a pályázati kiírásban előírt ajánlati biztosíték megfizetéséről szóló igazolást,
h) nyilatkozatot a pályázati ajánlati biztosíték óvadékká történő átminősítéséről
i) a pályázó nyilatkozatát az ajánlati kötöttség idejéről. (az ajánlati kötöttség lejárta nem lehet kevesebb a pályázat benyújtásától számított 90 napnál),
j) Felolvasólapot alább felsoroltak szerint:
7.2.1. ajánlattevő neve és székhelye
7.2.2. a pályázati ár összegére tett megajánlás bruttó módon, Ft-ban meghatározva
7.2.3. nyilatkozat, hogy az Önkormányzat felé semmilyen jogcímen lejárt tartozás nem áll fenn
7.2.4. nyilatkozat a pályázati felhívásban foglaltak tudomásul vételéről.
7.3. Ha a pályázati kiírás biztosítékadási kötelezettséget ír elő, a pályázat csak akkor érvényes, ha a pályázó igazolja, hogy a kiírásban megjelölt összegű ajánlati biztosítékot az ott megjelölt formában és módon a kiíró rendelkezésére bocsátotta.
7.4. A pályázatnak tartalmaznia kell:
7.4.1. ha a pályázó jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, a pályázónak a beadáshoz képest:
a) 30 napnál nem régebbi eredeti cégkivonatát vagy annak hitelesített másolatát, valamint aláírásra jogosult képviselőjének eredeti aláírási címpéldányát vagy annak hitelesített másolatát,
b) a létrejöttét igazoló bírósági, vagy más egyéb nyilvántartásba vételéről szóló okiratot, valamint a képviselet jogára vonatkozó továbbá az aláírás hitelességét igazoló okiratot.
c) nyilatkozat arról, hogy az Nvtv. szerint átlátható szervezetnek minősül.
7.4.2. egyéni vállalkozó esetén a vállalkozói engedély hiteles másolatát;
7.4.3. természetes személy pályázó esetén természetes személyazonosító adatai (családi és utónév, születési családi és utónév, születési hely és idő)
7.5. A konzorciumban pályázóknak ajánlatukhoz csatolni kell a közöttük létrejött megállapodás eredeti vagy hitelesített másolatát, melynek ki kell térnie arra, hogy a tagok felelőssége egyetemleges, meg kell jelölniük, továbbá a meghatalmazással eljáró képviselőjük nevét.
7.6. Külföldi pályázónak hiteles magyar fordításban is be kell nyújtania a megjelölt dokumentumokat. Külföldi pályázó köteles belföldi székhellyel (lakóhellyel) rendelkező kézbesítési megbízottat megnevezni.
7.7. A pályázó ajánlatához a pályázati kiírásban meghatározott időpontig, de legalább a benyújtási határidő lejártától számított 90 napig kötve van. A pályázó ajánlati kötöttségétől szabadul, amennyiben a kiíró ezen időponton belül írásban közli, hogy pályázatot érvénytelenné nyilvánította, vagy nem nyilvánította nyertessé. Abban az esetben, ha a bíráló bizottság javaslatában második helyezettet is megjelöl, úgy az ilyen pályázó ajánlati kötöttsége a 90 napon belül akkor szűnik meg, ha a kiíró a nyertes pályázóval szerződést köt, és erről írásban értesíti a második helyezettet.
7.8. A pályázó ajánlati kötöttsége akkor kezdődik, amikor a pályázatok benyújtására nyitva álló határidő lejárt.
8. A pályázatok átvétele, bontása
8.1. A pályázat személyesen vagy meghatalmazott útján a pályázati kiírásban megjelölt helyen és időben, legkésőbb a pályázat beadására nyitva álló határidőig adható be. A pályázat átvétele során az átvétel időpontját rá kell vezetni a pályázatot tartalmazó borítékra, egyúttal átvételi elismervénnyel kell igazolni az átvétel tényét.
8.2. A határidőben beérkezett pályázatok felbontása a benyújtási határidőt követő 15 napon belül történik. A bontáson a kiíró képviselője, a kiíró által meghívott személyek, valamint a pályázók, illetve meghatalmazottjaik is jelen lehetnek.
8.3. A pályázatok bontásakor a jelenlevőkkel ismertetni kell a pályázatot benyújtók nevét, székhelyét (lakóhelyét), azonban az ajánlatokkal kapcsolatos további részletek nem hozhatók nyilvánosságra.
9. A pályázatok értékelése:
9.1. A felbontott pályázatokat a kiíró által létrehozott legalább 3 fős bizottság a bontásról számított 15 napon belül formai és tartalmi szempontból értékeli, és az elbírálásra vonatkozó javaslatát indoklással együtt a kiíró részére előterjeszti, a döntés előtt a pénzügyekkel foglalkozó bizottság véleményezi.
9.2. A pályázat értékelésében nem vehet részt az a személy, aki pályázó, vagy annak:
a) közeli hozzátartozója;
b) munkaviszony, illetve köztisztviselői jogviszony alapján a felettese, vagy alkalmazottja;
c) más szerződéses viszonyban foglalkoztatója vagy foglalkoztatottja;
d) tulajdonosa, tagja vagy vezető tisztségviselője – amennyiben a pályázó jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság vagy ezek konzorciuma.
9.3. A pályázat értékelésében részt vevő köteles haladéktalanul a kiírónak bejelenteni, ha vele szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn. Összeférhetetlenségi vita esetén a kiíró dönt.
9.4. A pályázatok értékelésében résztvevő személyeket titoktartási kötelezettség terheli. A pályázatok értékelésében résztvevők az e minőségükben tudomásukra jutó információkat kizárólag a pályázatok értékelésének céljára használhatják fel.
9.5. A bizottság munkájáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell különösen:
a) a pályázat tárgyául szolgáló vagyont (vagyonrészt);
b) a lebonyolítás rövid ismertetését, a beérkezett pályázatok számát;
c) a beérkezett pályázatok összefoglalását;
d) a pályázatok értékelésének főbb szempontjait, az egyes pályázatokkal kapcsolatban kialakult véleményeket;
e) a legkedvezőbb pályázat javaslatának indokait;
f) a pályázati eljárás eredményének összefoglaló értékelését, az első és esetlegesen a második helyre javasolt pályázó megjelölését.
10. Érvényesség, eredményesség
10.1. Érvénytelen a pályázat, ha:
a) a pályázatot a kiírásban meghatározott határidő után nyújtották be;
b) biztosítékadási kötelezettség esetén a biztosítékot a pályázó nem bocsátotta, vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta a kiíró rendelkezésére;
c) a megvásárolni kívánt vagyon (vagyonrész) mértékét és az ajánlati árat (díjat) nem egyértelműen határozta meg, vagy más ajánlatához vagy feltételhez kötötte, továbbá ha a megajánlott vételár a minimum árat nem éri el;
d) a pályázó nem tett részletes és kötelező erejű jognyilatkozatot az ajánlatával kapcsolatban, és nem vállalt ajánlati kötöttséget
e) a pályázat az előző esetekben felsoroltakon túlmenően nem felel meg a pályázati kiírásban, a jogszabályokban, valamint a jelen eljárási rendben foglaltaknak;
f) olyan pályázó nyújtotta be, aki nem jogosult részt venni a pályázati eljáráson.
10.2. Eredménytelen az eljárás, ha:
a) a pályázati eljárás során egyáltalán nem nyújtottak be, vagy csak érvénytelen pályázatot nyújtottak be;
b) a benyújtott pályázatok egyike sem felelt meg a pályázati kiírásban foglalt feltételeknek;
c) a kiíró egyéb okból eredménytelennek nyilvánítja.
10.3. Eredményes az eljárás, ha a pályázati kiírásban foglalt feltételeknek megfelelő legalább egy érvényes pályázat érkezett, kivéve a 10.2. c) pontban foglalt esetet.
11. A döntés
11.1. A pályázatok érvényességéről, a pályázati eljárás eredményességéről, valamint a nyertes pályázatról a kiíró dönt – ha a pályázati kiírás másképp nem rendelkezik – a bontástól számított 30 napon belül. A határidőt a kiíró egyoldalú nyilatkozattal, egy alkalommal, legfeljebb 15 nappal meghosszabbíthatja, amelyről az érintetteket tájékoztatni kell.
11.2. A pályázatok közül összességében legkedvezőbb feltételeket kínáló pályázat mellett kell dönteni. A döntésben meg lehet jelölni a nyertes pályázón kívül a második helyezettet is.
11.3. döntés során felmerülő összeférhetetlenségre e szabályzat 9.2. pontjában foglaltakat kell alkalmazni.
12. A pályázat eredményének közlése
13. A szerződés megkötése
13.1. A kiíró a pályázati eljárás nyertesével, ennek meghiúsulása esetén – amennyiben megjelölésre került – a második helyezettel köthet szerződést.
13.2. A pályázati eljárás nyertese az, akit a kiíró döntésében nyertesnek nyilvánított.
13.3. A szerződést a kiíró döntését követő 30 napon belül meg kell kötni.
13.4. Ha a pályázat nyertesével a szerződéskötés meghiúsulna, vagy a szerződés aláírása után a nyertes a szerződést nem teljesíti, és ezért a kiíró a szerződéstől elállt, vagy a felek felbontották azt, úgy a kiíró korábbi döntése alapján jogosult – amennyiben megjelölésre került – a második legjobb pályázóval szerződést kötni, vagy új pályázati eljárást kiírni.
A 20. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.