Ráckeve Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2025. (II. 4.) önkormányzati rendelete
a vásár és piac létesítéséről és működésének rendjéről
Hatályos: 2025. 03. 01- 2025. 03. 01Ráckeve Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2025. (II. 4.) önkormányzati rendelete
a vásár és piac létesítéséről és működésének rendjéről
[1] Ráckeve város közigazgatási területén Ráckeve Város Önkormányzata Képviselő-testülete által létesített, fenntartott vásár és piac rendezésének, és az ott folytatott kereskedelmi tevékenységek szabályozásával a lakosság élelmiszerekkel és közszükségleti cikkekkel történő szélesebb körben biztosított ellátása. Mindemellett a kistermelők, őstermelők számára – jogszabályban meghatározott termékeik – értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is.
[2] Ráckeve Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló, 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 14. pontjában biztosított feladatkörben eljárva, figyelemmel a vásárokról, a piacokról, és a bevásárlóközpontokról szóló 55/2009. (III. 13.) Korm. rendeletben foglaltakra a piac- és vásártartás szabályairól a következőket rendeli el:
1. Általános rendelkezések
1. § (1) A rendelet hatálya
a) Ráckeve Város Önkormányzat (továbbiakban: önkormányzat)
b) az önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaság
által létesített és fenntartott (üzemeltetett) vásárokra és piacokra (továbbiakban együtt: piac) terjed ki.
(2) E rendelet hatálya kiterjed az (1) bekezdésben meghatározottak által rendezett vásárokra is. Ezen vásárokra megfelelően alkalmazni kell a piacokra vonatkozó szabályokat.
(3) Jelen rendelet kiterjed
a) minden olyan természetes személyre, egyéni vállalkozóra, őstermelőre, egyéni cégekre, jogi személyre és jogi személyiség nélküli szervezetre (továbbiakban: kereskedő), aki/amely a vásárban, piacon bármilyen értékesítő vagy szolgáltató tevékenységet végez,
b) a piacon vásárló, illetve a piac területén tartózkodó minden személyre,
c) valamint a piac és vásár üzemeltetőjére,
d) a vásár rendezőjére.
(4) A rendelet hatálya nem terjed ki az üzletek előtti kitelepülésekre és az üzleti kiárusításra, vagy azzal egy tekintet alá eső alkalmi árusításra, még abban az esetben sem, amikor azt vásár elnevezéssel szervezik.
2. § (1) A piac létesítéséről, helyéről, típusáról és megszüntetéséről – a település-fejlesztési és –rendezési előírások, valamint a vonatkozó egyéb jogszabályok keretei között – az önkormányzat képviselő-testülete dönt.
(2) Az önkormányzat által létrehozott piacterületek:
a) Ráckeve város területén, az önkormányzati tulajdonban lévő, piactartásra kijelölt terület: Ráckeve 15/1 helyrajzi számú terület, mely természetben: Duna parti sétány – Szegedi Kis István sétány, Pauer püspök sétány, Skarica Máté sétány – az Árpád hídtól a Magdics utca végénél lévő lejáróig terjed és a Ráckeve 5 helyrajzi számú terület, mely természetben a Református templom melletti lejáró. Rövid elnevezése: Csónakos piac.
b) Ráckeve város területén, önkormányzati tulajdonban lévő, vásártartásra kijelölt terület: Ráckeve, Újtelepi városrészen a 4964/2 helyrajzi számú ingatlan, elnevezése: „Vásártér”
3. § A rendelet alkalmazása szempontjából:
a) vásár alatt országos kirakodó és állatvásárt, a búcsúvásárt, a népművészeti vásárt, az alkalmi (ünnepi) vásárt, a helyi kirakodóvásárt;
b) piac alatt élelmiszerpiacot, termelői piacot, a virágpiacot, a használt cikk piacot
kell érteni.
2. A piac üzemeltetése
4. § Az e rendelet hatálya alá tartozó piacok üzemeltetésével kapcsolatos feladatok ellátásával az önkormányzat a Ráckeve Városüzemeltetési és Szolgáltató Nonprofit Kft.-t bízza meg (a továbbiakban: üzemeltető).
5. § (1) Az üzemeltető feladata:
a) árusítóhelyek kijelölése,
b) az árusítás zavartalanságának biztosítása,
c) a piaci rend fenntartása, folyamatos ellenőrzése,
d) helyhasználati díj megállapítása, annak beszedése,
e) elkészíti a piac területére vonatkozó helyszínrajzot, piaci rendszabályokat és azokat a lejáratoknál elhelyezi,
f) a helyhasználati díjakról tájékoztatót függeszt ki a piac területén,
g) kivizsgálja a tevékenységével kapcsolatosan beérkező írásbeli panaszokat,
h) a piacon kereskedelmi tevékenységet végzőkről, bérlőkről az adatvédelmi jogszabályok betartása mellett nyilvántartást vezet a vásárokról, a piacokról, és a bevásárlóközpontokról szóló 55/2009. (III. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 7. § (3) bekezdése szerint.
i) gondoskodik a piac takaríttatásáról és a piactartása során keletkezett háztartási hulladékhoz hasonló hulladék paci, vásári napon történő elszállíttatásáról,
j) üzemeltetéssel kapcsolatos egyéb feladatok ellátása.
(2) Az üzemeltető feladata érvényt szerezni a vonatkozó jogszabályok által meghatározott előírásoknak és tilalmaknak – ide értve a vonatkozó közegészségügyi, élelmiszer-higiéniai, növény- és állat-egészségügyi, a munkavédelmi, a tűzvédelmi, valamint az egyéb hatósági előírások betartása, betartatása.
(3) Az üzemeltető köteles a piac rendjét, a forgalomba hozott termékeket, valamint a piacokra és az árusításra vonatkozó jogszabályok, hatósági határozatok és egyéb rendelkezések megtartását folyamatosan ellenőrizni, megsértésük esetén a szükséges intézkedéseket megtenni, valamint eljárást kezdeményezni.
(4) Az üzemeltető köteles elősegíteni az ellenőrzésre jogosult hatóságok tevékenységét.
(5) Az üzemeltető minden év március 1-ig köteles a képviselő-testület felé a piac előző évi üzemeltetéséről írásban beszámolni.
3. A piac nyitva tartásának rendje
6. § (1) Országos állat és kirakodó vásár évente három alkalommal szervezhető, április, július és november hónap első hétfőjén 6.00 és 15.00 óra között.
(2) Piac hetente szerdán és szombaton tartható 6.00 és 15.00 óra között.
(3) Az alábbi nemzeti és állami ünnepnapokon piac nem tartható: január 1., március 15., húsvét vasárnap és hétfő, május 1., pünkösd vasárnap és hétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26.
(4) Amennyiben a piac (3) bekezdés szerinti napokra esik, úgy azt az ünnepet megelőző napon meg lehet tartani.
7. § Az üzemeltető köteles gondoskodni a nyitvatartási rend folyamatos közzétételéről.
8. § A vásár rendezője a vásár megszervezésére vonatkozóan a Korm. rendeletben előírtak szerint köteles eljárni.
4. A piaci árusítás általános szabályai
9. § (1) Az árusítás történhet:
a) árusítóhelyekről (sátor, asztal, mozgó járműből)
b) élőállat árusítása a kijelölt helyen történhet ketrecből, járműből
c) zöldség, gyümölcs árusítása a kijelölt helyen történhet fentieken felül kosárból, ládából.
(2) A kereskedő a vásár, piac időtartamára sátrat, standot létesíthet.
10. § (1) A kereskedő köteles az általa árusított árucikkek egységárát a vásárlók számára jól látható helyen és módon feltüntetni.
(2) A kereskedő köteles az árusításhoz szükséges engedélyeket, igazolásokat az árusítás teljes ideje alatt magánál tartani és ezeket felhívásra az ellenőrzést végzőnek bemutatni.
11. § (1) Az őstermelőnek az őstermelői igazolványt magánál kell tartani, és azt felhívásra az ellenőrzést végzőnek bemutatni.
(2) Az őstermelői termékek értékesítése során az őstermelő nevében eljárhat közeli hozzátartozója vagy alkalmazottja is, az alkalmazottnak azonban az értékesítés során igazolni kell tudnia az őstermelővel fennálló foglalkoztatási jogviszonyát.
(3) Az őstermelőnek illetve a nevében árusítónak az értékesítés helyszínén ki kell helyeznie a „Saját őstermelői tevékenységből származó termék” feliratot, továbbá az őstermelő FELIR és (NÉBIH) tevékenység azonosítóját.
12. § (1) A piacon csak az árusíthat, aki a vonatkozó jogszabályokban meghatározott feltételeknek és követelményeknek megfelel, továbbá a szükséges hatósági engedélyekkel rendelkezik.
(2) Az árusítóhelyek vonatkozásában az üzemeltető határozza meg, hogy a piac egyes területein milyen árucikkeket lehet árusítani (szakosított beosztás). Ennek során figyelembe kell venni a közegészségügyi előírásokat és a vásárlói igényeket, valamint a kialakult szokásokat is.
(3) A piac élelmiszer árusítására kijelölt részein az árusítóhelyeket kizárólag élelmiszerek árusítására kell hasznosítani.
(4) A piacon forgalomba nem hozható (tilalmazott) áruk körét, valamint a korlátozottan forgalmazható áruk körét és ezen áruk forgalmazásának korlátait a vonatkozó jogszabályok határozzák meg.
13. § A kereskedőknek a piaci árusítás során meg kell tartani az árusítóhelyre, az árusítást végző személyekre, az árusított termékekre, állatokra vonatkozó kereskedelmi, közegészségügyi, állat- és növény-egészségügyi, köztisztasági előírásokat, valamint az egyéb hatóságok előírásait.
14. § (1) A piac területére romlott, romlásnak indult, illetve egyébként bűzt árasztó árut vagy anyagot bevinni vagy ott tárolni tilos.
(2) A romlásnak indult árut a kereskedő köteles az árusítóhelyről haladéktalanul eltávolítani. Amennyiben a kereskedő az eltávolítási kötelezettségének nem tesz eleget, úgy az üzemeltető köteles őt erre felszólítani. A felszólítás eredménytelensége esetén az eltávolításról az üzemeltető – a kereskedő költségére – gondoskodik.
5. A piaci árusítás különös szabályai
15. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó vásáron, piacon a vásár, a piac jellegének megfelelő olyan termék hozható forgalomba:
a) amely forgalomba hozatalát jogszabály nem tiltja,
b) amely forgalomba hozatalát jogszabály állandó vagy ideiglenes jelleggel a vásári, piaci forgalomból nem zárja ki,
c) amely forgalomba hozatalára vonatkozó jogszabályi előírásokat a forgalmazó betartja.
(2) Gyűjtött, szedett gomba csak akkor árusítható, ha a gombaértékesítési engedély kiadására és az értékesítés ellenőrzésére a piac területén a teljes nyitvatartási idő alatt gombavizsgáló szakellenőr működik, a gyűjtött, szedett gombát a gombavizsgáló szakellenőr bevizsgálta és a gombaértékesítési engedélyt kiadta.
(3) Az árusítás során maradéktalanul be kell tartani az adott termék tárolására, csomagolására és forgalmazására vonatkozó jogszabályokat.
(4) A rendelet nem érinti azoknak a jogszabályoknak a rendelkezéseit, amelyek az egyes termékek értékesítéséhez külön feltételeket állapítanak meg.
16. § Az állati eredetű élelmiszerek árusítását és piaci tárolásának higiéniai rendjét az állategészségügyi és élelmiszer ellenőrző állomás szakállatorvosa rendszeresen és folyamatosan ellenőrzi, szükség esetén az élelmiszerekből mintát vesz és a jogszabályokban előírt módon eljár.
6. Árusítóhelyek hasznosítása
17. § (1) A piacon lévő, üzlethelyiségnek nem minősülő árusítóhelyeket (a továbbiakban: árusítóhely) a kereskedőkkel kötött megállapodás (a továbbiakban: helyfoglalási engedély) útján hasznosítja az üzemeltető.
(2) Vásáron, piacon árusítani csak a helyhasználati díj megfizetése, illetve helyfoglalási engedély birtokában lehet, az üzemeltető által kijelölt helyen.
18. § (1) Helyfoglalási engedély csak határozott időre adható. A helyfoglalási engedély fajtái:
a) napi helyfoglalási engedély;
b) tartós helyfoglalási engedély.
(2) A napi helyfoglalási engedély – a benne meghatározott - egy árusítási napon jogosít árusításra. Napi helyfoglalási engedély az árusítás megkezdése előtt legkésőbb 6.30 óráig kérhető.
(3) A tartós helyfoglalási engedély legrövidebb időtartama egy hónap, leghosszabb időtartama egy év – az alatt tárgyévet kell érteni - lehet. A tartós helyfoglalási engedély időtartama – kérelemre – több alkalommal is meghosszabbítható. A tartós helyfoglalási engedély a benne meghatározott árusítási napokon jogosít árusításra. A tartós helyfoglalási engedélyt írásba kell foglalni.
(4) A tartós helyfoglalási engedély kiadását az árusítás megkezdése, illetve a már meglevő helyfoglalási engedély időtartamának lejárta előtt legalább 3 munkanappal az üzemeltetőtől kell kérni.
(5) A helyfoglalási engedély másra nem ruházható át. A kijelölt hely a kereskedő által nem változtatható meg, nem cserélhető fel.
19. § (1) A vásár rendezője, a piac fenntartója a helyfoglalási engedélyt helyhasználati díj, valamint az igénybe vett elektromos energia megfizetéséhez köti.
(2) A helyhasználati díj mértékét a rendelet 1. számú melléklete határozza meg. A helyhasználati díjak napi díjak. A piac területe 1. és 2. zónára van osztva, melyekben folyóméterre kerültek megállapításra a helyhasználati díjak, s azokat külön bontva szerdai és szombati piaci napokra.
20. § (1) Az 1. zónán belüli árusítóhely legkisebb mérete: 1 folyóméter. A 2. zónán belüli árusítóhely legkisebb mérete: 1 folyóméter.
(2) Az árusítóhelyek mélysége minden esetben 2 méter.
(3) Az árusítóhelyeket úgy kell kialakítani, hogy az e rendelet piacrend szabályainak megsértése nélkül valósuljon meg.
(4) A piacon gépjárműről megvalósuló rakodóterület akkor vehető igénybe, amennyiben a gépjármű úgy fér el az árusítóhely mögötti betonrészen, hogy az a rendelet 27. § (2) bekezdése szerinti előírásokat nem sérti, és e rendelet 1. mellékletében meghatározott helyhasználati díj megfizetésre került. Ebben az esetben minimum 4 folyóméter helyhasználati díjat szükséges fizetni, de legalább a rakodóterületre használt gépjármű hossza szerinti folyómétert.
(5) A (4) bekezdés szerinti előírásokat kell alkalmazni azon kereskedők esetébe is, akinek a gépjárműve nem minősül üzletként engedélyezett mozgó járműnek, de azt az árusításhoz igénybe kívánja venni.
21. § (1) Amennyiben a tartós helyhasználati engedéllyel rendelkező kereskedő az engedély szerinti időszakra szóló piac napon 6.30 óráig árusítás céljából a piacon nem jelenik meg, a piacfelügyelő az árusítási helyet másnak – helyhasználati díj megfizetése ellenében – átadhatja, s az így átadott területet 7.00 óráig el kell foglalni.
(2) A tartós helyhasználati engedéllyel rendelkező kereskedő az engedély szerinti időszakra eső első piac napja előtti nap 12.00 óráig történő megfizetés esetén kezdheti meg az árusítást.
22. § (1) A tartós helyfoglalási engedély esetében az alábbi kedvezmény alapján kerül megállapításra a rendelet 1 számú melléklete szerinti helyhasználati díj:
a) 6 hónaptól 11 hónapig szóló tartós helyfoglalási engedély esetében a helyhasználati díj 10%-os kedvezménnyel kerül megállapításra,
b) 12 hónapig szóló tartós helyfoglalási engedély esetében a helyhasználati díj 20%-os kedvezménnyel kerül megállapításra.,
(2) Minden év január 1. napjától március 15. napjáig közötti szerdai piaci napokon az elárusítás díjmentes.
23. § (1) A helyhasználati díjat egy összegben, előre meg kell fizetni.
(2) A helyhasználati díjak felülvizsgálatának, módosításának jogát a képviselő-testület a mindenkori gazdasági bizottságára átruházza. A bizottság az adott év önkormányzati költségvetésének tervezésekor azokat felülvizsgálja, és annak módosítása felől dönthet.
24. § A helyfoglalási engedély megszűnik:
a) az abban foglalt időtartam lejártával;
b) felmondással.
25. § (1) Ha a tartós helyfoglalási engedéllyel rendelkező kereskedő:
a) a helypénzt a megállapított időpontig nem fizeti meg;
b) az árusítás szabályait vagy a hulladékkezelési szabályokat ismételten vagy súlyosan megszegi;
c) az árusítóhelyen az engedélytől eltérő tevékenységet folytat vagy a szükséges hatósági engedélyekkel, és a működéshez szükséges egyéb engedélyekkel nem rendelkezik, illetve
d) jogszabályban előírt vagy megállapodásban, működési szabályzatban rögzített egyéb kötelezettségét megszegi az üzemeltető a megállapodást (helyfoglalási engedélyt) azonnali hatállyal felmondja.
(2) Az üzemeltető a megállapodást (helyfoglalási engedélyt) azonnali hatállyal akkor is felmondja, ha a kereskedőt a piaci rend megsértésével vagy veszélyeztetésével, a piacon folytatott vállalkozásával, illetve a vásárlók megkárosításával összefüggésben elkövetett bűncselekmény elkövetéséért jogerősen elítélték vagy ilyen szabálysértés elkövetéséért két éven belül háromszor megbüntették.
(3) Az (1) bekezdés szerinti felmondásnak csak akkor van helye, ha az üzemeltető - a következményekre való figyelmeztetéssel - a kereskedőt előzőleg nyolc napos határidővel írásban felszólította a kötelezettsége teljesítésére.
(4) A jelen § szerinti felmondás esetében az üzemeltető a kereskedő részére új helyfoglalási engedélyt a felmondástól számított egy éven belül nem adhat ki.
7. Hulladékkezelési szabályok
26. § (1) A kereskedő a piaci, árusítási tevékenysége során keletkezett háztartási hulladékhoz hasonló hulladékot – ide nem értve a (3) bekezdés szerinti veszélyes hulladékot - megfelelő, zárt, hulladékgyűjtésre alkalmas eszközbe (zsák) kell gyűjteni, azt az árusítási idő végeztével az üzemeltető által erre kijelölt gyűjtőhelyen köteles elhelyezni.
(2) A kereskedő a tevékenysége során keletkezett veszélyes hulladék elszállításáról és ártalmatlanításáról a saját költségén maga köteles gondoskodni. Az erre vonatkozó megállapodást a kereskedő köteles bemutatni az üzemeltető részére.
(3) Az árusítás során keletkezett göngyöleget az árusítási idő végeztével a kereskedőnek el kell szállítania.
(4) Az üzemeltető a vásárlók részére a piac területén hulladékgyűjtő ládákat köteles elhelyezni.
(5) Az összegyűjtött hulladék elszállításáról – ide nem értve a (2) bekezdés szerinti veszélyes hulladékot – az üzemeltető gondoskodik.
(6) A kereskedő csakis a helyszínen végzett árusítása során keletkezett háztartási hulladékhoz hasonló hulladékot helyezheti el az (1) bekezdés szerinti gyűjtőhelyen. Minden más hulladék elhelyezése tilos.
8. Piaci rendszabályok
27. § (1) A vásárra és piacra érkezők a járművüket az erre kijelölt helyen kötelesek elhelyezni úgy, hogy mások érkezését és távozását ne akadályozzák.
(2) A piac területén hosszanti irányban 3 méter széles és 3 méter magas szabadon hagyott közlekedő utat kell biztosítani a vásárlók részére, amely területre árú és elárusító bútor nem helyezhető el még ideiglenesen sem. A piac közlekedő útjait eltorlaszolni tilos.
(3) A biztonságos üzemeltetés érdekében tilos továbbá a piac területén:
a) a kereskedőknek, vásárlóknak a vásár és piac területére kerékpárt, motorkerékpárt, személygépkocsit és munkagépet bevinni - kivéve azon kereskedőket, akik áruikat, felszereléseiket gép- és egyéb járművekkel szállítják a helyszínre, annak odaszállításának és elszállításának ideje alatt, továbbá azon kereskedők akik, az árusítást járműről végzik.
b) az építményeket, berendezéseket rendeltetésétől eltérő módon használni, rongálni,
c) a kedvtelésből tartott állatot - a vakvezető, rohamkutya és a rendőrkutya kivételével – bevinni,
d) romlott, vagy romlásnak indult anyagot a vásár, illetve a piac területére bevinni,
e) hitelesítéssel nem rendelkező mérőeszközt és súlyt használni,
f) az elárusító asztalok közé gépjárművel, kerékpárral behajtani,
g) piaci napokon a piac területén a nyitvatartási idő alatt kerékpárral közlekedni,
h) a közrend megzavarására alkalmas viselkedést tanúsítani,
i) kitiltás ellenére a piac területén tartózkodni,
j) tiltott szerencsejátékot űzni,
k) 3,5 tonnánál nagyobb összsúlyú járművel bemenni.
(4) Az el nem adott árut az árusítási idő befejezésével a piac területéről el kell szállítani.
(5) A tűzrendészeti követelmények betartása a piac területén mindenkire nézve kötelező.
(6) Az árúsítóhelyet mindenki köteles az árusítás befejeztével azt eredeti állapotának megfelelően megtisztítani.
28. § (1) A piac területén az áruszállítás - és rakodás rendjét, a járművel való közlekedés rendjét, valamint a járművek várakozásának rendjét az üzemeltető állapítja meg.
(2) A kereskedők járműveikkel 07:00 és 13:00 között nem közlekedhetnek a piac területén, még akkor sem, ha aznapra az árusítást befejezték.
29. § Az üzemeltető a jogszabályi rendelkezéseken túlmenően egyéb baleset-megelőzési és munkabiztonsági szabályokat is előírhat. A piac területén ezek betartása mindenki számára kötelező.
30. § Az üzemeltető a piac teljes nyitvatartási ideje alatt köteles biztosítani a nyilvános illemhely használatát. Az illemhely használatáért díjat kell fizetni.
9. Működési szabályzat
31. § (1) A piac működésére vonatkozó, a jelen rendeletben nem szabályozott egyéb részletes szabályokat a piac Működési Szabályzata tartalmazza. A Működési Szabályzatot az üzemeltető javaslata alapján a Polgármester hagyja jóvá.
(2) A Működési Szabályzatban meg kell határozni különösen:
a) a piac nyitvatartási idejét;
b) a piac szakosított beosztását;
c) a helyhasználati díj és az egyéb szolgáltatási díjak megfizetésének szabályait;
d) az üzemeltető által nyújtott külön szolgáltatásokat és azok igénybevételének feltételeit, valamint az eszköztárolás szabályait;
e) az üzemeltető által előírt egyéb tisztasági, baleset-megelőzési és munkabiztonsági előírásokat (szabályokat);
f) az áruszállítás és a járművek közlekedésének rendjét
g) panaszelbírálás szabályait.
(3) A piac rendjéről az üzemeltető jól látható helyen közzétett hirdetményben tájékoztatja a kereskedőket és a vásárlókat. A Működési Szabályzatot mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni.
10. Vegyes rendelkezések
32. § Az üzemeltető alkalmazottjai a tevékenységüket a kulturált ügyintézés szabályai szerint, megfelelő öltözetben kötelesek végezni.
33. § (1) A piacon a napi helypénz beszedése az üzemeltetővel szerződéses jogviszonyban álló piacfelügyelő feladata.
(2) A piacfelügyelő az üzemeltető képviseletében eljárva a piac rendjének biztosítása érdekében ellenőrzi a kereskedelmi, szolgáltató tevékenységet folytatók jogosultságát, kezeli a vásárlói panaszokat, közreműködik a szakhatóság által végzett ellenőrzésekben, jogsértés esetén pedig értesíti az illetékes hatóságot – ide értve a közterület-felügyeletet - , amely hatóság szükség esetén megindítja a hatáskörébe tartozó eljárást.
34. § (1) A piac területén – a rájuk vonatkozó jogszabályok előírásai szerint – a közterület-felügyelők is intézkedhetnek, s e rendeletben foglalt rendszabályok megsértése a közterület-felügyelő által kiszabott közigazgatási bírságot, illetve szabálysértési eljárás kezdeményezését vonja maga után.
(2) A vásár, piac területén kárt okozó személy az általa okozott kárért a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szabályai szerint felel.
(3) A kereskedőknek, vásárlóknak, illetve a piacra, vásárra látogatóknak felróható okból keletkezett károkért az Üzemeltetőt és a Fenntartót felelősség nem terheli. A piac, vásár területén elhelyezett árukban, vagyontárgyakban bekövetkezett károkért Üzemeltetőt és Fenntartót felelősség nem terheli.
35. § (1) E rendeletben jármű fogalma alatt a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KÖHÉM rendelet 2. § (1) bekezdése szerinti meghatározást kell érteni.
(2) E rendeletben a háztartási hulladékhoz hasonló hulladék fogalma alatt a a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 2. § (1) bekezdés 22. pontja szerinti meghatározást kell érteni.
36. § A közösségi együttélés alapvető szabályairól szóló 4/2019. (III.5.) önkormányzati rendelet 18/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Aki a vásár és piac létesítéséről és működésének rendjéről szóló önkormányzati rendeletben foglalt kötelezettségeket nem teljesíti, vagy azt ott meghatározott előírásokat megszegi, az a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő szabályszegést követ el.”
37. § Hatályát veszti a piac- és vásártartás szabályairól szóló 20/2022. (XI. 24.) önkormányzati rendelet.
38. § Ez a rendelet 2025. március 1-jén lép hatályba.
1. melléklet az 1/2025. (II. 4.) önkormányzati rendelethez
Zónák |
Terület |
Kereskedő |
Fizetendő díj |
Fizetendő díj |
---|---|---|---|---|
|
|
Őstermelők |
300,- |
500,- |
Őstermelőn kívüli minden más kereskedők |
800,- |
1.100,- |
||
|
Pauer Püspök sétány és Magdics köz közötti szakaszon |
Őstermelőn kívüli minden más kereskedők |
700,- |
900,- |