1. § Jelen rendelet és a helyi építési szabályzat hatálya Szigetszentmárton község közigazgatási területére terjed ki, kivéve

2. § (1) Az 1. §-ban meghatározott közigazgatási területen az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Kormány rendelet (továbbiakban: OTÉK) előírásait, az e rendeletben foglalt eltérésekkel, továbbá a helyi építési szabályzatot és az e rendelet mellékletét képező 1:2880-as és 1:10 000-es méretarányú T-8 és T-9 számú szabályozási terv lapjainak (továbbiakban tervlapok) együttes figyelembevételével kell alkalmazni.

(2) A szabályozási terv kötelező elemeinek módosítására vonatkozóan az Étv.-ben és az OTÉK-ban foglaltak az irányadóak.

3. § Az 1. §-ban meghatározott közigazgatási területen építési engedély azon építési telkekre adható ki, ahol az építési övezet szerinti építési feltételek rendelkezésre állnak, telekalakítás a telekalakításról szóló rendelet alapján történhet.

4. § E rendelet értelmében

5. § (1) Az 1. §-ban meghatározott közigazgatási terület belterületből és külterületből, beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekből áll. Az 1. §-ban meghatározott teljes közigazgatási területen bányaterület nem alakítható ki.

(2) A belterület beépítésre szánt területe az alábbi terület-felhasználási egységekre tagozódik:

(3) A belterület beépítésre nem szánt területe az alábbi terület-felhasználási egységekre tagozódik:

(4) A külterület beépítésre szánt területei az alábbi terület-felhasználási egységbe tartoznak:

6. § A terület-felhasználási egységek, építési övezetek és övezetek (a továbbiakban a besorolási övezetek) jeleit, határvonalait a szabályozási tervlapok ábrázolják.

7. § (1) Beépítésre szánt területek

8. § (1) Beépítésre szánt területek

9. § (1) Az épületeket magas tetővel kell kialakítani, a tető hajlásszöge 35º-45 a szomszédos beépítéshez igazodva. Ettől csak indokolt esetben lehet eltérni, ha a környező beépítés erre okot ad. Tetőtér-beépítés megengedett. A héjazat anyaga: égetett agyagcserép illetve ahhoz formában alkalmazkodó egyéb anyagú lehet. A héjazat színe: piros, barna és ezek árnyalatai lehetnek.

(2) Az építési engedélyhez - a szomszédos 3-3 épület homlokzatának feltüntetésével - „utcakép” csatolandó minden olyan esetben, amely az utcaképben változtatást eredményez.

(3) Az épületek melletti feltöltés, illetve bevágás maximum 1,0 m lehet.

(4) A lakótelkeken 1db lakóépület, kizárólag az építési hely határain belül az utcavonaltól az építési övezetre előírt előkert kialakításával helyezhető el.

(5) Az állattartás céljára szolgáló épületek kizárólag a lakóépület mögött helyezhetők el az önkormányzat állattartási rendeletét is figyelembe véve, az önkormányzat állattartási rendeletében meghatározott védőtávolságok kötelező betartásával.

(6) A telkeken az építési hely határain belül lakóépület mellett állattartó épület, garázs, hobby épület külön épületben az utcai telekhatártól minimum 20 méterre építhető, építménymagassága max. 3,5 m lehet, továbbá az állattartó épület a lakóépülettől 10,0 m-re lehet.

(7) A település lakóterületein üzemanyagtöltő nem létesíthető.

(8) A lakótelkeken kerítés az országos érvényű jogszabályok alapján építhető, amely az alábbiakkal egészül ki:

10. § (1) Az egyes telkek területének legalább 50 %-át zöldfelületként kell kialakítani.

(2) A telkek zöldfelülettel borított területének legalább felét két- (gyep- és cserjeszint együttesen) vagy háromszintű (gyep-, cserje- és lombkoronaszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani.

(3) Növények telepítésekor az ingatlanok határától a következő kötelező ültetési távolságok tartandók be:

(4) Az Lke-4 kertvárosias lakóövezetben a zöldfelületek kialakítására a további előírások vonatkoznak:

11. § (1) Kertvárosias lakóterületre (Lke) vonatkozó szabályok: A kertvárosias lakóterület laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgál.

12. § (1) A vegyes terület lakó- és kereskedelmi, szolgáltató gazdasági épületek vegyesen történő elhelyezésére szolgál.

(2) A vegyes terület lehet:

13. § (1) Az egyes telkek területének legalább 30 %-át zöldfelületként kell kialakítani.

(2) A telkek zöldfelülettel borított részének legalább felét háromszintű (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen), vagy kétszintű (gyep- és cserjeszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani.

(3) A parkolók telken belül is fásítva alakítandók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1, legalább kétszer iskolázott lombos fa telepítendő.

(4) A nagyobb zöldfelületi borítottság elérése miatt javasolt a parkolók gyepráccsal történő borítása. A gyepráccsal borított terület a kötelező legkisebb zöldfelület számításnál 50%-kal vehető figyelembe. Egyéb gyephézagos burkolattal ellátott parkoló felület – pl. gyephézagos betonburkolat – a kötelező legkisebb zöldfelület számításnál nem vehető figyelembe.

(5) Új közhasználatú létesítmények (pl. óvoda, iskola, szociális otthon, templom) kialakítása, ill. meglévő közhasználatú létesítmények átalakítása esetén az engedélyezési terv részeként a kert kialakítására vonatkozóan kertépítészeti tervet (léptéke M 1:200) kell készíteni, melynek kertrendezési tervet, növénykiültetési tervet, tereprendezési tervet, a tervezett kerti létesítmények részletrajzait és műleírást kell tartalmaznia.

14. § (1) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények, elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

(2) A településközpont vegyes területen a létesítményekhez az országos érvényű jogszabály által előírt szükséges parkoló-mennyiséget telken belül kötelező kialakítani.

(3) Az övezetben nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

(4) A településközpont vegyes területre (Vt) vonatkozó szabályok:

(5) Az építési övezetekben az országos érvényű jogszabályban meghatározott létesítmények alakíthatók ki, melyek az alábbiak:

15. § (1) A gazdasági terület elsősorban gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A gazdasági terület lehet:

(3) Az 1. § szerint meghatározott közigazgatási területen kizárólag környezetkímélő kereskedelmi, szolgáltató létesítmények helyezhetők el.

(4) A telkeket kerítéssel kell körülvenni.

16. § (1) Az egyes telkek területének legalább 30 %-át zöldfelületként kell kialakítani.

(2) Az egyes telkek zöldfelülettel borított részének legalább felét háromszintű (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani. Kizárólag egyszintű növényzet (gyep) a telkek zöldfelülettel fedett részének legfeljebb 1/4-ét boríthatja.

(3) A gazdasági övezetekben az egyes telkeken a kötelező zöldfelület egy részét a telekhatárok mentén egybefüggően kell kialakítani. A telekhatárok mentén:

(4) Telken belül a parkolók fásítva alakítandók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1, legalább kétszer iskolázott lombos fa telepítendő.

(5) A parkoló-felületet kiemelt szegéllyel, hordalék és olajfogóval, vízzáró módon kell kialakítani.

(6) A növényfajok kiválasztásakor a honos fajok előtérbe helyezése javasolt.

(7) Gazdasági területeken a zöldfelületek kialakítására vonatkozóan az engedélyezési terv részeként kertépítészeti tervet kell készíteni. A kertépítészeti tervnek legalább kertrendezési tervet (léptéke M 1:200), növénykiültetési tervet, tereprendezési tervet és műleírást kell tartalmaznia.

17. § (1) Kereskedelmi, szolgáltató (Gksz) építési övezet: Ebbe az építési övezetbe a meglévő és a tervezett kereskedelmi és szolgáltató területek tartoznak, ahol raktározás, árusítás, környezetkímélő tevékenység folytatható.

18. § (1) Az üdülőterület elsősorban üdülőépületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az üdülőterület lehet:

19. § (1) A hétvégiházas üdülőövezetekben:

(2) Az üdülőházas üdülőterületeken:

20. § (1) A különleges területek a célzott felhasználás, valamint az elhelyezhető épületek, építmények szempontjából az alábbi területekre tagolódnak:

(2) A területekre vonatkozó helyi építési szabályok:

21. § (1) A temető területén ravatalozó, kápolna, sírépítmények, továbbá a terület fenntartásához szükséges épület helyezhetők el.

(2) A temető területén a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

22. § (1) A nagykiterjedésű sportterület a pihenés, szabadidő eltöltés, testedzés céljára szolgáló terület.

(2) Az övezetben az alábbi létesítmények helyezhetők el:

(3) Az övezetben az építési hely határvonalai:

(4) Az övezetben a kerítés kizárólag fából, vagy drótfonatból készülő, lábazat nélküli, áttört kialakítású lehet, tömör kerítés az övezetben nem létesíthető.

(5) Az övezetben a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

23. § (1) A rekreációs terület a pihenés, szabadidő eltöltés, lovas sport céljára szolgáló terület.

(2) Az övezetben az alábbi létesítmények helyezhetők el:

(3) Az övezetben egyenként maximum 500 m² bruttó beépített területű épületek helyezhetők el.

(4) Az övezetben az építési hely határvonalai:

(5) Az övezetben a kerítés és a zöldfelületek kialakítása a nagykiterjedésű sportterületre vonatkozó előírások (22. §.(4) és (5) bekezdések) szerint történhet.

24. § (1) A strand területén az alábbi létesítmények helyezhetők el:

(2) Az övezetben az építési hely határvonalai:

(3) Az övezetben a zöldfelületek kialakítása a nagykiterjedésű sportterületre vonatkozó előírások (22. §. (5) bekezdés), valamint az alábbi előírás szerint történhet:

25. § .

(1) Közlekedési- és közművek elhelyezésére szolgáló közlekedési területen

(2) A közlekedési területek számára szükséges területbiztosítás belterületen a szabályozási terv szerint a következő:

26. § (1) A közüzemi közműhálózatokat és közműlétesítményeket közterületeken, vagy a közmű üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Országos közút területén közműlétesítmény az országos közút területén kívül, annak árkán túl tervezhető. Ettől eltérő esetekben szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a helyet biztosítani.

(2) A közműlétesítmények elhelyezésére vonatkozóan az országos érvényű jogszabályok (OTÉK) előírásait, valamint a megfelelő ágazati előírásokat kell figyelembe venni. A teljes közigazgatási terület a 33/2000. (III.17.) Korm. rendelet 2/1 sz. melléklete szerinti „A” fokozottan érzékeny területnek minősül.

(3) A közműhálózatok és létesítmények ágazati előírások szerinti biztonsági övezetének is közterületre kell esni, ettől eltérő esetben szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a területi igényt biztosítani. Közművek számára szolgalmi jogi bejegyzést csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol építési korlátozást nem okoz. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemelő hozzájárulása esetén engedélyezhető.

(4) Új közművezetékek létesítésekor és egyéb építési tevékenység (útépítés, építmény-, épület, műtárgyépítés, stb.) esetén a kivitelezés során a meglévő közművezetékek nyomvonalával, vagy közműlétesítmény telepítési helyével ütköző építéseknél a meglévő közművezetékek, vagy közműlétesítmények kiváltását, vagy szabványos keresztezését ágazati előírások szerint kell kivitelezni.

(5) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, szabványos keresztezés kiépítésekor annak – szükség esetén – egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell. A kiváltandó feleslegessé vált közműveket fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat a földön.

(6) Épületek építésére engedély csak az övezeti előírásoknak megfelelő közművesítés biztosítása esetén adható.

(7) A településen minden meglévő és újonnan épült létesítményt, épületet csatlakoztatni kell a közcsatorna-hálózatra, építési engedély csak az övezeti előírásoknak megfelelő közművesítés biztosítása esetén adható. Közcsatornába kizárólag az országos érvényű jogszabály előírásainak megfelelő szennyvíz vezethető. Amennyiben ez nem teljesülne, a csatornába való csatlakozás előtt előkezelőt kell létesíteni a telephelyen.

(8) Az 1. §-ban meghatározott közigazgatási területen közmű építési tevékenységet folytatni a felszíni vízrendezés és a teljes közműhálózat kiépítése után szabad.

(9) A felszíni vizek telken belüli szikkasztását, a parkolók felületéről lekerülő vizek megfelelő tisztítását (hordalékfogás, olajfogás) a megfelelően méretezett és kiépített műtárgyakkal kell megvalósítani.

(10) Az ingatlanról közterületre felszíni vizet vezetni nem szabad.

(11) A település teljes közigazgatási területére el kell készíttetni az egységes csapadékvíz elvezetésének tervét.

(12) A tűzcsapokat úgy kell elhelyezni, hogy az országos érvényű jogszabálynak megfeleljen, a védendő építményektől 100,0 m-nél nagyobb távolság ne legyen.

(13) A tervezési területen a tervezett közművek (hálózatok és műtárgyak):

27. § (1) Zöldterület a Szabályozási terven „Z” szabályozási jellel jelölt, állandóan növényzettel fedett közterület.

(2) A zöldterületek funkciójuk, kialakításuk, valamint az elhelyezhető létesítmények alapján az alábbi övezetekre tagolódnak:

(3) A Z-1 övezetben:

(4) A Z-3 övezetben a telkek legfeljebb 2 % beépítettségével az országos érvényű jogszabályban meghatározott épületek, építmények helyezhetők el.

(5) A Z-3 övezetben az építési hely határvonalai: a telekhatároktól 15 m-re húzódnak.

(6) A Z-1 és a Z-3 övezetben az egyes telkek zöldfelülettel borított részének legalább 1/3-át háromszintű növényzet (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen) alkalmazásával kell kialakítani. Kizárólag egyszintű növényzet (gyep) a telkek zöldfelülettel fedett részének legfeljebb 1/3-át boríthatja.

(7) A Z-2 övezet a Ráckevei-(Soroksári)-Duna partvonalát kísérő zöldfelülettel fedett közterület. Az övezetben a pihenést szolgáló építmények (sétaút, pihenőhely) helyezhetők el. Az övezetben épületek nem alakíthatók ki.

(8) A Z-2 övezetben a természetes, természetközeli növénytársulások megőrzendők, növénytelepítés során ligetszerű telepítéssel kizárólag a termőhelyi adottságoknak megfelelő, honos, vízparti növényfajok ültethetők.

(9) A zöldterületeken elhelyezésre kerülő kerti építmények kizárólag tájba illő építészeti kialakításúak (hagyományos anyaghasználatúak és felületi kiképzésűek, színezésűek) lehetnek.

(10) Új zöldterületek kialakítása, meglévő zöldterületek átépítése kizárólag kertépítészeti terv alapján történhet. A Kertépítészeti tervnek legalább favédelmi tervet, kertrendezési tervet (léptéke legalább M 1:500 vagy M1:200), növénykiültetési tervet, tereprendezési tervet, a tervezett kerti létesítmények részletrajzait és műleírást kell tartalmaznia.

(11) A település zöldfelületeinek megóvása érdekében:

28. § (1) A közigazgatási területen található erdőterületek funkciójuk és az elhelyezhető építmények szerint az alábbi övezetekbe sorolhatók:

(2) A védő erdőterületeken (Ev-1) kizárólag olyan nem épület jellegű építmények, létesítmények (pl. nyomvonal jellegű közmű és távközlési létesítmények, feltáró utak) helyezhetők el, amelyek az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem akadályozzák. Védő rendeltetésű erdőterületen épületek nem helyezhetők el.

(3) Védett erdőterületeken (Ev-2) a táji, természeti értékek megőrzése, a természetes, ill. természetközeli ökoszisztémák megóvása biztosítandó. Védett erdő övezetben kizárólag természetközeli erdőművelés (természetes erdőfelújítás, őshonos fafajokkal történő erdőfelújítás) folytatható. Védett rendeltetésű erdőterületen épületek nem helyezhetők el.

(4) Az építmények kizárólag tájbaillő, hagyományos szerkezetűek, anyaghasználatúak és színezésűek lehetnek.

(5) Az egészségügyi-szociális, turisztikai erdőterületen (Ee) a vonalas létesítményeken (nyomvonal jellegű közmű létesítmények, feltáró utak) túlmenően a szabadidő eltöltését szolgáló építmények, létesítmények (pihenőhely, erdei tornapálya, sportpálya, játszótér, sétaút, fedett esőbeálló stb.) helyezhetők el. Az övezetben épületek nem alakíthatók ki.

(6) Amennyiben a jelenlegi elsődleges rendeltetésű erdőterületen más ajánlott elsődleges rendeltetés szerepel, akkor az erdészeti tevékenységet lehetőség szerint az ajánlásban foglaltakra figyelemmel kell folytatni.

(7) Az országos ökológiai hálózat területén található erdőterületeken a táji, természeti értékek megőrzése, a természetes, ill. természetközeli ökoszisztémák megóvása biztosítandó, az erdőgazdálkodás során természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazandók.

(8) Erdőtelepítés, erdőfelújítás során valamennyi erdőterületen a termőhelyi adottságoknak megfelelő honos fafajok telepítendők.

(9) Erdőterületen erdőgazdálkodás kizárólag az erdőtörvény, az erdőterv, ill. a különböző tulajdonú erdők kezelésére létrehozott szervezetek (pl.:erdőbirtokossági társulás) belső előírásai szerint történhet.

(10) Az erdőterületek létesítéséhez (fásításhoz és erdőtelepítéshez), fakitermelési munkák végzéséhez, az erdőterületek igénybevételének minősülő tevékenységekhez (kivonás, időleges kivonás, rendeltetésszerű használatot akadályozó létesítmény elhelyezése), erdőterületek megosztásához az erdészeti hatóság engedélye, illetve szakhatósági hozzájárulása szükséges.

29. § (1) A Szabályozási terven jelölt mezőgazdasági területek sajátos használatuk szerint ún. általános mezőgazdasági területek.

(2) A kialakult jellegzetes településszerkezet megtartása, a hagyományos tájhasználat és a táji, természeti értékek megőrzése érdekében a mezőgazdasági területek a telekalakítás és az épületek, építmények elhelyezése szempontjából a következő övezetekre tagolódnak:

(3) A mezőgazdasági területekre az alábbi általános előírások vonatkoznak:

(4) Az övezetek részletes előírásai az alábbiak:

30. § .

(1) Az övezetbe az 51107 sz. út és a Ráckevei-(Soroksári)-Duna-ág közötti tájképi, környezetvédelmi szempontból érzékeny mezőgazdasági területek tartoznak.

(2) Az övezetben kizárólag a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezzel kapcsolatos terményfeldolgozás és tárolás épületei, építményei helyezhetők el, lakó funkciójú épület az övezetben nem alakítható ki.

(3) Az övezetben az építési hely határvonalai:

(4) Az övezet országos ökológiai hálózathoz tartozó részén a kialakult tájhasználatot megváltoztatni kizárólag a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad.

(5) Az övezet területén ösztönözni kell az extenzív jellegű, természet-, ill. környezetkímélő gazdálkodást.

(6) Az övezetben az ökológiai kapcsolatok zavartalan biztosítása és a tájkép védelme miatt kerítések nem létesíthetők.

31. § .

(1) A tájkarakter erősítése érdekében az övezet területe szőlő- vagy gyümölcstermesztéssel hasznosítandó.

(2) Az övezetben kizárólag a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást vagy a gyümölcstermesztést, gyümölcsfeldolgozást szolgáló gazdasági épület, építmény helyezhető el.

(3) Az övezetben gazdasági épület létesítése kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha a telek legalább 80 %-a szőlő-, vagy gyümölcstermesztéssel hasznosított.

(4) Az övezetben az építési hely határvonalai:

(5) Az övezetben a kerítés kizárólag fából, vagy drótfonatból készülő, lábazat nélküli, áttört kialakítású lehet, tömör kerítés az övezetben nem létesíthető.

32. § .

(1) Árutermelési mezőgazdasági övezetbe tartoznak az Má-1 és Má-2 övezeten kívüli mezőgazdasági területek.

(2) Az övezetben a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos terményfeldolgozás és tárolás épületei, építményei, birtokközpont területén továbbá lakófunkciót is szolgáló épület helyezhetők el.

(3) Az övezetben az építési hely határvonalai:

(4) Az övezetben több telekből álló, legalább 50 ha nagyságú birtoktest kialakítható. Birtoktest kialakításába kizárólag a közigazgatási területen található mezőgazdasági területek vonhatók be. Birtoktest esetén az adott övezetben előírt legnagyobb beépíthetőség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken is kihasználható (birtokközpont), ha a telek területe legalább a 10 000 m²-t eléri és a beépítés a szomszéd telek rendeltetésszerű használatát nem veszélyezteti. A birtokközpont telkén a beépítettség a 30%-ot nem haladhatja meg.

(5) Birtokközpont lakóépületének alapterülete —a tájkarakter megőrzése érdekében— legfeljebb 200 m² lehet. Birtokközpont lakóépülete csak akkor helyezhető el, ha az OTÉK 33. §-ában felsorolt feltételek biztosíthatók. A szükséges feltételek biztosításának módját az építési engedélynek tartalmaznia kell. A használatba vételi engedély kizárólag az előírt feltételek teljesülését követően adható ki.

(6) A birtokközpont kialakítására vonatkozó építési engedélynek a vonatkozó jogszabályok előírásain túlmenően kertépítészeti tervet is tartalmaznia kell. A kertépítészeti tervnek legalább kertrendezési tervet (léptéke M 1: 200), növénykiültetési tervet, tereprendezési tervet és műleírást kell tartalmaznia.

(7) Kerítés kizárólag a birtokközpont körül alakítható ki. A birtokközpont körül kerítés csak fából, vagy cserjesávval takart drótfonatból építhető. Tömör kerítés az övezetben nem létesíthető.

33. § (1) A vízgazdálkodási terület a jellemző használat, az elhelyezhető funkció és építmények szempontjából a következő övezetekre tagolódik:

(2) A V-1 övezetbe a Ráckevei-Soroksári Duna medre és parti sávja tartozik, a Duna parti sávja a partéltől számítva 6 m.

(3) A V-3 övezetbe a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja tartoznak, a csatornák parti sávja a partéltől számítva 3-3 m.

(4) A V-1 és V-3 övezetben:

(5) A V-1 övezetben stégek kialakítása kizárólag a vonatkozó önkormányzati rendeletben foglaltaknak megfelelően történhet.

(6) A V-2 övezetbe az árvízvédelmi töltés területe tartozik, az árvízvédelmi töltés lábaitól mért 10-10 m szélességű sávot a karbantartás számára szabadon kell hagyni.

(7) A vízgazdálkodási övezetekben kizárólag a vízügyi jogszabályoknak megfelelő és a vízügyi hatóság által jóváhagyott létesítmények helyezhetők el. Az övezetekben épületek nem alakíthatók ki.

34. § (1) Levegőterhelést okozó légszennyező forrásokra az elérhető legjobb technika alapján jogszabályban, ill. a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság egyedi eljárásának keretében kerülnek megállapításra a kibocsátási határértékek.

(2) A közigazgatási terület az egyes légszennyező anyagok szerint az alábbi zónacsoportokba tartozik:

(3) Levegőtisztaság-védelmi szempontból védelmi övezetet igénylő tevékenység kizárólag a gazdasági területeken és kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha védő övezete lakóterületet, vegyes területet, üdülőterületet, rekreációs célú területet (különleges terület, zöldterület, turisztikai erdőterület), továbbá természetvédelmi szempontból értékes területet (védett természeti terület, természeti terület, ökológiai hálózat területe, Natura 2000 terület) nem érint. Védelmi övezeten belül lakó-, üdülőépület, oktatási, egészségügyi, szociális és igazgatási célú épület nem helyezhetők el.

(4) Diffúz légszennyezést, kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek nem folytathatók.

35. § (1) Szigetszentmárton a felszín alatti vizek és a földtani közeg szennyeződéssel szembeni érzékenysége szempontjából fokozottan érzékeny terület. A közigazgatási területen kizárólag olyan tevékenységek folytathatók, ill. technológiák alkalmazhatók, amelyek során a vonatkozó országos érvényű jogszabályokban előírt, a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges, a fokozottan érzékeny besorolású területekre vonatkozó határértékek teljesíthetők.

(2) Új beépítésre szánt terület kizárólag abban az esetben alakítható ki, ha egyidejűleg a területen a csatornahálózat is kiépül. Meglévő beépítésre szánt területeken – kivéve az üdülőterületeket - létesítmények kizárólag abban az esetben létesíthetők, ha a szennyvizek közcsatorna-hálózatba vezetése biztosítható.

(3) A csatornahálózatba be nem kapcsolható beépítésre nem szánt területeken, valamint a csatornahálózat kiépítéséig az üdülőterületeken bármely szennyvizet eredményező létesítményre építésügyi hatósági engedélyt adni kizárólag a környezetvédelmi és vízügyi hatóság által elfogadott vízzáró szennyvíztároló, ill. egyedi szennyvízelhelyezési kisberendezés (korszerű csatorna-közműpótló) létesítése esetén lehet. Szippantott szennyvíz kizárólag kijelölt szennyvíztisztító telepre szállítható. A szennyvizek szikkasztása még átmeneti jelleggel sem engedhető meg.

(4) Káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába, ill. szennyvízgyűjtőbe nem vezethetők. A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a közcsatornába vezetés előtt a telephelyen belül előtisztítani, ill. előkezelni kell. A közcsatornába kizárólag a vonatkozó országos érvényű jogszabályok előírásainak megfelelő szennyvizek vezethetők.

(5) Mezőgazdasági területen trágya, trágyalé kizárólag zárt tárolóban gyűjthető.

(6) Szigetszentmárton nitrátérzékeny területen lévő település, ezért a település teljes közigazgatási területén be kell tartani a jó mezőgazdasági gyakorlat jogszabályban meghatározott szabályait.

(7) A közigazgatási terület Tököl-Szigetújfalu „B” hidrogeológiai védőterülete által érintett területein a vízbázisok védelméről szóló jogszabály előírásait, korlátozásait be kell tartani.

(8) A felszíni vizek bármilyen jellegű szennyezése tilos. A vízfolyások védelme érdekében:

36. § (1) Talajszennyezés veszélyével járó tevékenységek a szennyezést kizáró (a tevékenységtől függően víz-, szénhidrogén-, stb. záró) aljzaton végezhetők.

(2) A termőföld minőségének védelme érdekében a földhasznosítás során a termőhely ökológiai adottságaihoz igazodó talajvédő gazdálkodást kell folytatni.

(3) A fejlesztési területek kialakítását úgy kell megvalósítani, hogy a létesítmények elhelyezése a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa. A művelés alóli kivonásokat a beépítés ütemének megfelelően kell végrehajtani, a művelés alóli kivonásig az eredeti művelési ágnak megfelelő területhasznosítást kell folytatni.

(4) Épületek, létesítmények elhelyezésekor a terület előkészítése során a beruházónak a humuszos termőréteg védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról gondoskodnia kell. A humuszos termőréteget lehetőség szerint a beruházással érintett területen kell elhelyezni, a felesleges humuszt értékesíteni, vagy más területen elhelyezni kizárólag a talajvédelmi hatóság hozzájárulásával lehet.

(5) Feltöltések kialakítására kizárólag talajvédelmi szempontból minősített, vagy szabványosított termék és anyag használható. Környezetet károsító anyag, ill. veszélyes hulladék alkalmazásának gyanúja esetén az I. fokú építésügyi hatóság az engedélyezési eljárás keretében elrendelheti a feltöltésre szánt anyagok vizsgálatát.

(6) A telkeken rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága a telek területén belül biztosítható legyen.

37. § (1) A keletkező kommunális szilárd hulladékok rendezett gyűjtését és a szükséges időközönkénti elszállítását biztosítani kell. A keletkező hulladékok kizárólag kijelölt hulladéklerakó helyre szállíthatók.

(2) Lakó- és vegyes területen veszélyes hulladékot eredményező tevékenységek kizárólag a lakosság alapfokú ellátását szolgáló tevékenységek folytatása esetén engedélyezhetők (pl.: fotólabor, gyógyszertár, fogorvos, javítószolgáltatások stb.).

(3) A keletkező veszélyes hulladékokat az ártalmatlanításig, ill. az elszállításig a vonatkozó jogszabályokban előírt módon, hulladékfajtánként elkülönítetten kell gyűjteni és környezetszennyezés nélkül tárolni.

(4) Az övezeten kívül keletkezett veszélyes hulladékok a közigazgatási területen nem tárolhatók és nem dolgozhatók fel.

38. § (1) Zajt kibocsátó, rezgést okozó létesítmény kizárólag abban az esetben üzemeltethető, ill. engedélyezhető, ill. környezeti zajt okozó tevékenység abban az esetben folytatható, ha az általa okozott környezeti zaj, rezgés a zaj ellen védendő létesítmények környezetében a jogszabályban meghatározott, illetve a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság által a létesítményre megállapított zaj- és rezgésterhelési határértékeket nem haladja meg.

(2) A közlekedéstől származó környezeti zajszint a zaj ellen védendő létesítmények környezetében a jogszabályban meghatározott határértékeket nem haladhatja meg.

39. § (1) A kedvezőtlen településképi látványt nyújtó tevékenységeket a telkeken belül oly módon kell elhelyezni, vagy takarásukról gondoskodni (pl. többszintű növényzettel vagy kerítéssel), hogy azok közterületről ne okozzanak rendezetlen, kedvezőtlen látványt.

(2) A környezetre jelentős mértékben hatást gyakorló tevékenység megkezdése előtt környezeti hatásvizsgálatot kell végezni. A környezeti hatásvizsgálat készítésére kötelezett tevékenység kizárólag a területileg illetékes környezetvédelmi hatóságtól kapott környezetvédelmi engedély birtokában folytatható.

(3) Robbanás- és tűzveszélyes, továbbá veszélyes anyagok felhasználása és tárolása csak a környezet veszélyeztetése, szennyezése nélkül a vonatkozó biztonsági és egyéb előírások betartásával folytatható.

40. § (1) Tilalom

(2) Feltétel teljesítéséhez kötött építési tilalmi területekre vonatkozó szabályok:

43. § (1) Az 1. § szerinti területen 1-3-ig számozott régészeti lelőhelyek -találhatók (felsorolásukat lásd.: függelék).

(2) A régészeti lelőhelyeken tervezett földmunkák (bontás, alapozás, pince-, mélygarázs építés, közművesítés, egyéb nyomvonalas létesítmények kiépítése, tereprendezés), illetve telekalakítás engedélyezési eljárása során a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal területileg illetékes Budapesti Regionális Irodáját szakhatóságként meg kell keresni a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. (továbbiakban örökségvédelmi) törvény 63. §. (4) bekezdése alapján.

44. § (1) A rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, mellyel egy időben a területre vonatkozó 8/1997. (XI. 25.) számú építési szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletben foglaltak hatályukat vesztik.

(2) A rendelet kihirdetéséről a Jegyző gondoskodik.

(3) ⁽¹⁾ E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.