Szerkesztés...

Szigetszentmárton Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 33. § (7) bekezdésében, 38. §-ának (9) bekezdésében, 43/B. §-ában, 45. § (1) bekezdésében, 50. §-ának (3) bekezdésében, a 92. § (2) bekezdésében és a 132. § (4) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 18. § (1) bekezdés b) pontja, 21. § (1) bekezdésében, 29. § (1) bekezdésében, 131. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:

I. fejezet

Általános rendelkezések

1.§.

A rendelet célja és hatálya

1. (1) E rendelet célja, hogy Szigetszentmárton község közigazgatási területén a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza az önkormányzat által biztosított szociális ellátások formáit, szervezetét, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének garanciáit.
2. A rendelet hatálya kiterjed: a község közigazgatási területére, személyi hatályát tekintve az Sztv. 3. § (1)-(3) bekezdéseiben, illetve a Gyvt. 4. §-ában meghatározottakra.

2. §

Eljárási rendelkezések

3. Az e rendeletben szabályozott szociális ellátásra érvényes általános eljárási szabályokat az Sztv. 5-16. §-ai határozzák meg.
4. Az egyes ellátási formákhoz kapcsolódó speciális eljárási szabályokat az adott ellátási formák részletezik.

3.§.

Az eljárás megindítása

1. Az eljárás megindítása történhet: kérelemre, illetve hivatalból.
2. A kérelmet az önkormányzat Polgármesteri Hivatalában kell előterjeszteni. A kérelmet írásban kell benyújtani a Polgármesteri Hivatalban rendszeresített formanyomtatványon az e rendeletben meghatározott dokumentumokkal (igazolásokkal, nyilatkozatokkal) együtt.
3. Ha adott szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához e rendelet szerint kell benyújtani vagyoni, jövedelmi viszonyokra vonatkozó nyilatkozatot, illetve igazolást, akkor ezek tekintetében a jövedelemszámításnál irányadó időszak az Sztv. 10.§ (2) bekezdése.
4. A kérelmező köteles együttműködni a polgármesteri hivatallal a szociális helyzetének feltárásában. Ha arról e rendelet rendelkezik, a kérelemhez csatolni kell a kérelmező és családja jövedelmi viszonyairól szóló igazolásokat és mindazokat a bizonyítékokat (eredeti dokumentumokkal, vagy azok bemutatásával), amelyeket a rendelet az egyes ellátásoknál előír, továbbá amelyek az ügy elbírálásához elengedhetetlenül szükségesek.
5. A kérelmező vagyoni, szociális és lakáskörülményeinek tisztázása érdekében helyszíni szemle tartható és környezettanulmány készítését rendelheti el a hatáskör gyakorlója.

4.§

Az ellátások megállapítása

1. A képviselő-testület az e rendeletben szabályozott szociális ellátásokkal kapcsolatos hatáskörét - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a Pénzügyi és Szociális Bizottságára ruházza át.
2. ⁽²⁾⁽³⁾ A képviselő-testület a méltányossági közgyógyellátással kapcsolatos, az Sztv. 50. § (4) bekezdése szerinti hatáskörét a jegyzőre ruházza át.
3. A szociális ellátásokra a jogosultságot érintő jogok és kötelezettségek megállapítására, a szociális eljárásra a Ket. szabályait kell alkalmazni. Kérelemnek helyt adó döntés esetén – amennyiben nincs ellenérdekű ügyfél – egyszerűsített határozat hozható.

5. §

A pénzbeli ellátások kifizetése, folyósítása

1. A rendszeres szociális ellátásokat a jogosultak részére úgy kell kifizetni, hogy azt az ellátásban részesülő tárgyhót követő hónap 5. napjáig megkapja.
2. Az eseti ellátások kifizetéséről a határozat meghozatalát követően legkésőbb 8 napon belül gondoskodni kell, kivéve, ha a döntéshozó az azonnali kifizetést elrendeli.
3. A szociális ellátások kifizetése a házipénztárból, illetve banki átutalással történik, a rendszeres ellátások kifizetését egész évre előre meghatározott havi egy, az eseti ellátások kifizetéséről előre meghatározott heti egy ügyfélfogadási időre eső munkanapon kell gondoskodni.
4. Ahol az Sztv. Másképp nem rendelkezik, a rendszeres pénzbeli ellátások jogosultságát legalább kétévente felül kell vizsgálni.

II.  fejezet

Szociális ellátások

6. §

Az ellátások formái

1. A szociális ellátás lehet:
   1. szociális rászorultságtól függő pénzbeli támogatás
   2. természetbeni támogatás
2. Szociális rászorultságtól függő pénzbeli támogatás: ⁽²⁾⁽³⁾
   • ápolási díj
   • önkormányzati segély
3. Természetben nyújtott szociális ellátások: ⁽²⁾⁽³⁾
   • önkormányzati segély
   • közgyógyellátás

1. Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

7. §

Aktív korúak ellátása ⁽³⁾

Az önkormányzat az aktív korúak ellátására való jogosultság egyéb feltételeként előírja, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozó alábbi feltételeket teljesítse:

• a kérelmező vagy jogosult által életvitelszerűen lakott lakás vagy ház udvarának, kertjének, valamint
• a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartása, gyommentesítése, síkosságmentesítése.

8. §

Rendszeres szociális segély

1. ⁽³⁾ A rendszeres szociális segélyre jogosult személy – az egészségkárosodott személyek kivételével – köteles együttműködni az önkormányzattal, az önkormányzat által együttműködésre kijelölt szervvel a beilleszkedést elősegítő program keretében, illetve az általuk meghatározott esetekben a a Pest Megyei Kormányhivatal Ráckevei Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltségével.
2. ⁽³⁾ Az (1) bekezdés szerinti együttműködési kötelezettségre az önkormányzat által kijelölt szerv a Ráckeve és Környéke Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat (továbbiakban: családsegítő szolgálat).
3. Az önkormányzattal történő együttműködés keretében a rendszeres szociális segélyben részesülő személy köteles adatait és adatainak változását bejelenteni, a segélyre való jogosultság feltételeinek felülvizsgálatát elősegíteni, illetve a beilleszkedést elősegítő programban részt venni.
4. A rendszeres szociális segélyre jogosult köteles a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül a családsegítő szolgálattal felvenni a kapcsolatot.
5. A rendszeres szociális segélyt megállapító jogerős határozat egy példányát a Polgármesteri Hivatal megküldi a családsegítő szolgálat részére, amely a megjelent kérelmezőt nyilvántartásba veszi, majd 60 napon belül kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot és arról írásbeli megállapodást köt a segélyben részesülő személlyel.
6. A beilleszkedést segítő program a rendszeres szociális segélyben részesülő személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva a következőkre terjedhet ki:

1. az együttműködésre kijelölt szervvel való kapcsolattartásra,
2. az együttműködő személy számára előírt egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg a munkavégzésre történő felkészülési programon való részvételre,
3. a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben történő
   részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére.

7. A beilleszkedést segítő program tartalmi elemei:

• foglalkoztathatóság javítása, álláskeresésre felkészítés érdekében;
• szinten-tartás – karbantartás – társadalmi integráció erősítése;
• más ellátásba juttatás segítése.

8. Az együttműködési kötelezettség 2 éven belüli ismételt megszegése esetén a rendszeres   
    szociális segély folyósítását meg kell szüntetni.
9. Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a rendszeres szociális segélyben részesülő

• a (4) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem veszi fel a kapcsolatot a
  családsegítő szolgálattal, a megállapodást nem köti meg,
• a beilleszkedést segítő programban kötött megállapodásban meghatározottakat a megállapodásban rögzítettek szerint nem teljesíti, illetve annak elmulasztását hitelt érdemlően nem igazolja,
• ha a jogosultság felülvizsgálatában nem működik együtt az önkormányzattal.

9. §⁽²⁾

10. §

Ápolási díj 

(1) Ápolási díj állapítható meg annak az Sztv. 41.§. (1) bekezdésében meghatározott  hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi.

(2) Az ápolási díj akkor állapítható meg, ha a kérelmező családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a mindenkori nyugdíjminimumot, egyedülálló esetén a nyugdíjminimum 150%-át.

(3) Az ápolási díj megállapítását követően vizsgálni kell, hogy az ápolást végző személy kötelezettségét hogyan teljesíti.

(4) Az ápolási kötelezettség nem teljesítésének minősül, ha az ápolást végző személy több egymást követő napon nem gondoskodik az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről, az ellátott és lakókörnyezet megfelelő higiénés körülményeinek biztosításáról.

(5) ⁽³⁾ A kötelezettség teljesítésének ellenőrzésére az önkormányzat a Ráckeve és Környéke Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat (továbbiakban: családsegítő szolgálat) jelöli ki. A jegyző az ápolási díjat megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül értesíti a családsegítő szolgálat vezetőjét az ellátás megállapításáról. Az intézmény vezetője 6 havonta legalább egyszer ellenőrzi az ápolási kötelezettség teljesítését, melyről írásban tájékoztatja a jegyzőt.

11. § ⁽³⁾

Önkormányzati segély

1. A létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy
   tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyek részére önkormányzati segély állapítható meg.
2. Önkormányzati segélyben részesülhet az a személy, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 130 %-át, egyedülálló esetén 150 %-át nem haladja meg.
3. A hatáskör gyakorlója az (2) bekezdésben foglalt jövedelemhatártól legfeljebb 50 %-ban eltérhet, ha a családban három, vagy több gyermek van, a szülő gyermekét egyedül neveli, valamelyik szülő tartósan munkanélküli, illetve tartósan beteg,
4. Önkormányzati segély egy alkalommal kifizetett összege 1000,- Ft-nál kevesebb és a nyugdíjminimum 100 %-ánál magasabb összeg nem lehet.
5. Önkormányzati segély adható eseti jelleggel, vagy maximum hat hónap időtartamra havi rendszerességgel, a kifizetések időpontjának és összegének meghatározásával.
6. Önkormányzati segély pénzintézeti tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában is megállapítható, melynek összege a nyugdíjminimum 150 %-át nem haladhatja meg.
7. A kamatmentes kölcsön visszafizetésének időtartamát és a törlesztés összegét a kérelmező körülményeinek figyelembevételével kell megállapítani.
8. Önkormányzati segély iránti kérelmet a kérelmező, illetve a kérelmező helyett a Ráckeve és Környéke Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat családgondozója is benyújthatja, az utóbbi esetben az eljárást hivatalból kell lefolytatni.
9. Kivételes méltányosságból az önkormányzati segély annak is megállapítható, akinek a családjában az 1 főre jutó jövedelem felső határa a minimálbér.
10. E rendelet vonatkozásában kivételes méltányosságot különösen akkor lehet gyakorolni, ha a kérelmező

      - tartósan beteg, amely jelentős jövedelemkiesést, illetve költséget jelent, 

      - elemi kár, baleset, bűncselekmény miatt anyagi segítségre szorul,

      - részére, vagy gyermeke betegségére tekintettel egyszeri, nagy összegű gyógyszer, gyógyászati segédeszközbeszerzés szükséges,

      - előre nem tervezhető, nagyobb anyagi kihatással járó rendkívüli krízishelyzetbe került.

11. Amennyiben az önkormányzati segély a gyermekneveléssel kapcsolatos kiadásokra tekintettel kerül megállapításra, a segély összegének felhasználásáról a szülő a jegyzőnél köteles számlával elszámolni a segély felvételétől számított 30 napon belül.

12. § ⁽³⁾

1. Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként önkormányzati segélyre jogosult az a személy, aki a temetés költségeit viselte, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem a nyugdíjminimum háromszorosát, egyedülálló személy esetén négyszeresét nem haladja meg.
2. A kérelemhez mellékelni kell a temetési költségekről szóló számlát, amely igazolja, hogy a temetésről valóban a kérelmező gondoskodott.
3. Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapítható önkormányzati temetési segély összege: 10.000 Ft
4. Az elhunyt személy eltemettetéséhez nyújtható segély összege a (3) bekezdésben meghatározott összeghatárt akkor haladhatja meg, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy a családjának a létfenntartását veszélyezteti, de akkor sem haladhatja meg a helyben szokásos legolcsóbb temetés összegét.
5. A helyben szokásos, legolcsóbb temetés költsége: 100.000 Ft. 

2. Természetben nyújtott szociális ellátások

13. §

(1) ⁽²⁾⁽³⁾ Az önkormányzati segély részben vagy egészben természetbeni ellátás formájában is nyújtható, melyről a körülmények figyelembevételével a hatáskör ellátására felhatalmazott dönt.

(2) Természetbeni ellátást kell megállapítani akkor, ha

      a) a kérelem erre irányul vagy

      b) az ellátásban részesülő életvitele alapján feltételezhető, hogy a segély felhasználása nem rendeltetésének megfelelően történik.

(3) ⁽³⁾ A természetben nyújtott átmeneti segély formája különösen az Erzsébet-utalvány, az élelmiszercsomag, tüzelőanyag, tankönyv és tanszervásárlás támogatása, a tandíj, vagy a segély meghatározott célra történő átutalása lehet.

14. §

Közgyógyellátás

Közgyógyellátásra jogosult az a szociálisan rászorult személy, akinek a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke eléri, illetve meghaladja a nyugdíjminimum 25 %-át és családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén annak 200%-át.

III. fejezet

Gyermekvédelmi támogatások

15. § ⁽³⁾

IV. fejezet

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

16. §

Az ellátások formái

(1) Szigetszentmárton Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az alábbi személyes   
     gondoskodás keretébe tartozó alapellátási formákat biztosítja:

          a.)  szociális ellátások

                        - étkeztetés

                        - házi segítségnyújtás

                        - családsegítés

          b.) gyermekjóléti  ellátások:

                        - gyermekjóléti  szolgáltatás

                        - gyermekek napközbeni ellátása

                        - gyermekek átmeneti gondozása

17. §

Szociális szolgáltatások

1. ⁽³⁾ Szigetszentmárton Község Önkormányzata a személyes gondoskodás körébe tartozó szociális szolgáltatások köréből a házi segítségnyújtás és az étkeztetés alapszolgáltatásokat a Ráckevei Gyermekjóléti és Családsegítő Intézményi Társulás, mint fenntartó tagjaként a Ráckeve és Környéke Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat (2300 Ráckeve, Szent István tér 10.) keresztül biztosítja.
2. A Társulási Megállapodás értelmében a Sztv. 92. § (1) bekezdése alapján a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról Ráckeve Város Önkormányzat Képviselő-testülete alkot rendeletet.

18. §

Családsegítés

1. A családsegítő szolgáltatás célja a települési önkormányzat működési területén élő szociális és mentálhigiénés problémák miatt veszélyeztetett, illetve krízishelyzetbe került személyek, családok életvezetési képességének megőrzése, az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, valamint a krízishelyzet megszüntetésének elősegítése.
2. ⁽³⁾ A települési önkormányzat a családsegítő szolgáltatás a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló - módosított - 1993. évi III. törvény 65.§. (2)-(4) bekezdésben megjelölt feladatait társulásban a Ráckeve és Környéke Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat működtetésével látja el.

19. §

Gyermekjóléti szolgálat

(1) ⁽³⁾ A gyermekjóléti szolgáltatás az önkormányzat társulásban a Ráckeve és Környéke Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat keretén belül biztosítja.

(2) A gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes. A szolgáltatást a szülő, más törvényes képviselő kérelmére, illetve a Gyvt. 17.§.(1) bekezdésében felsoroltak, valamint a  jegyző, a gyámhivatal, vagy bármely állampolgár - a gyermek veszélyeztetettségére utaló - jelzése alapján végzi. A kérelmet előterjeszteni, illetve jelzést megtenni közvetlenül a családgondozónál lehet.

(3) Az ellátás biztosítását a családgondozó intézkedése alapozza meg.

(4) A nevelési oktatási intézmények, védőnők, gyermek- és háziorvosok, családgondozó közreműködnek a gyermekek, tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködnek a gyermekjóléti szolgálattal.

(5) A gyermekjóléti szolgálat feladata a Gyvt.  39-40. §-ai határozzák meg.

20. §

Gyermekek napközbeni ellátása

(1) ⁽³⁾ A gyermek napközbeni ellátását biztosító intézmények:

          a.) napköziotthonos  óvoda

          b.) általános iskola napközi otthona

    c.) Ráckeve és Környéke Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat

(2) A napköziotthonos óvodai ellátás, általános iskolai napközis foglalkozás igénybevételére a közoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXIX. Törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

21. §

Szociálpolitikai Kerekasztal

(1) Az önkormányzat Képviselő-testülete Helyi Szociálpolitikai Kerekasztalt működtet.

(2) A Helyi Szociálpolitikai Kerekasztal feladata különösen:

- a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérése.

(3) A Szociálpolitikai Kerekasztal szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülést tart.

(4) ⁽³⁾ A Szociálpolitikai Kerekasztal szavazati joggal rendelkező tagjai:

1. Pénzügyi és Szociális Bizottság elnöke
2. Napköziotthonos Óvoda vezetője
3. Szigetszentmártoni Általános Iskola igazgatója
4. Ráckeve és Környéke Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat képviselője
5. háziorvos
6. védőnő

22.§

Záró rendelkezések

(1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

(2) Jelen rendelet rendelkezéseit a hatálybalépést követően, illetve a folyamatban lévő ügyekben kell alkalmazni.

(3) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az egyes szociális ellátási formák szabályozásáról szóló 12/2003. (XII.11.) sz. önkormányzati rendelet, valamint az azt módosító 6/2006.(IV.04.), a 10/2006.(VI.29.), 15/2006.(XII.15.), 3/2008.(II.15.), 13/2008. (XII.12.), és a 4/2009.(III.20.) számú rendelet.

                Lerner Henrik                                                        Gécs Józsefné

                 polgármester                                                              jegyző

A rendelet egységes szerkezetbe foglalva:

Szigetszentmárton, 2013. december 20.

                                   Gécs Józsefné

                                            jegyző

⁽¹⁾  9/2011.(IX..13.) rendelettel módosítva. Hatályos 2011. szeptember 1-től

⁽²⁾  1/2012.(I.27.) rendelettel módosítva. Hatályos 2012. január 1-től

⁽³⁾  17/2013.(XII.18.) önkormányzati rendelettel módosítva. Hatályos 2014. január 1-től