Szigetszentmárton Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott jogalkotói hatáskörében, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 32. § (1) bekezdés b) pontjában és (3) bekezdésében, 26. §-ában, 33. § (7) bekezdésében, 38. §-ának (9) bekezdésében, 45. § (1) és (5) bekezdésében, 48.§ (4) bekezdésében, 58/B.§ (2) bekezdésében, 92. § (2) bekezdésében és a 132. §. (4) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (1) bekezdés b) pontja, 21. § (1) bekezdésében, 29. § (1) bekezdésében, 131. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában és az 1993. évi III. törvény 2. §-ában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. fejezet

Általános rendelkezések

1.§

A rendelet célja és hatálya

1. E rendelet célja, hogy Szigetszentmárton község közigazgatási területén a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza az önkormányzat által biztosított szociális ellátások formáit, szervezetét, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, kifizetésének, folyósításának és ellenőrzésének a szabályait..
2. A rendelet hatálya kiterjed Szigetszentmárton község közigazgatási területén lakcímmel  rendelkező, valamint a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 3. § (1)-(3) bekezdéseiben, illetve a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 4. §-ában meghatározott személyekre.

2. §

Eljárási rendelkezések

1. Az e rendeletben szabályozott szociális ellátásra érvényes általános eljárási szabályokra az Sztv. 5-17. §-ainak rendelkezéseit kell alkalmazni.
2. Az egyes ellátási formákhoz kapcsolódó speciális eljárási szabályokat az adott ellátási formák részletezik.
3. Az e rendeletben nem szabályozott fogalmak, kérdések vonatkozásában a magasabb rendű szociális és gyermekvédelmi tárgyú jogszabályok rendelkezései az irányadók.

3.§.

Az eljárás megindítása

1. Az eljárás megindítása történhet: kérelemre, illetve hivatalból.
2. A kérelmet az önkormányzat Polgármesteri Hivatalában kell előterjeszteni. A kérelmet írásban kell benyújtani a Polgármesteri Hivatalban az egyes ellátásokra rendszeresített formanyomtatványon. A kérelemhez csatolni kell a formanyomtatványon felsorolt – a jogosultság megállapításához szükséges – dokumentumokat.
3. Ha adott szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához e rendelet szerint kell benyújtani vagyoni, jövedelmi viszonyokra vonatkozó nyilatkozatot, illetve igazolást, akkor ezek tekintetében a jövedelemszámításnál irányadó időszak az Sztv.. 10.§ (2) bekezdése.
4. A kérelmező köteles együttműködni a polgármesteri hivatallal a szociális helyzetének feltárásában. Ha arról e rendelet rendelkezik, a kérelemhez csatolni kell a kérelmező és családja jövedelmi viszonyairól szóló igazolásokat és mindazokat a bizonyítékokat (eredeti dokumentumokkal, vagy azok bemutatásával), amelyeket a rendelet az egyes ellátásoknál előír, továbbá amelyek az ügy elbírálásához elengedhetetlenül szükségesek.
5. A kérelmező vagyoni, szociális és lakáskörülményeinek, egészségügyi állapotának tisztázása érdekében helyszíni szemle tartható és környezettanulmány készítését rendelheti el a hatáskör gyakorlója.

4.§

Az ellátások megállapítása

1. A képviselő-testület az e rendeletben szabályozott szociális ellátásokkal kapcsolatos hatáskörét - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a Pénzügyi és Szociális Bizottságára ruházza át.
2. A képviselő-testület a köztemetéssel kapcsolatos, a Sztv. 48. §-a szerinti hatáskörét a polgármesterre ruházza át.
3. A képviselő-testület a lakhatási támogatással kapcsolatos hatáskörét a jegyzőre ruházza át.
4. A szociális ellátásokra a jogosultságot érintő jogok és kötelezettségek megállapítására, a szociális eljárásra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2004. évi CXL. törvény szabályait kell alkalmazni. Kérelemnek helyt adó döntés esetén – amennyiben nincs ellenérdekű ügyfél – egyszerűsített határozat hozható.

5. §

A pénzbeli ellátások kifizetése, folyósítása

1. A rendszeres települési támogatást a jogosultak részére úgy kell kifizetni, hogy azt az ellátásban részesülő tárgyhót követő hónap 5. napjáig megkapja.
2. Az eseti támogatások kifizetéséről a határozat meghozatalát követően legkésőbb 8 napon belül gondoskodni kell, kivéve, ha a döntéshozó az azonnali kifizetést elrendeli.
3. A szociális ellátások kifizetése a házipénztárból, illetve banki átutalással történik, a rendszeres ellátások kifizetését egész évre előre meghatározott havi egy, az eseti ellátások kifizetéséről előre meghatározott heti egy ügyfélfogadási időre eső munkanapon kell gondoskodni.
4. A rendszeres települési támogatás a támogatásról rendelkező határozatban megjelölt időponttól illeti meg az érintettet.
5. A rendszeres ellátások havi együttes összege személyenként nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

6. §

A lakókörnyezet rendezettségének követelménye

Az önkormányzat az aktív korúak ellátására való jogosultság egyéb feltételeként előírja, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozó alábbi feltételeket teljesítse:

• a kérelmező vagy jogosult által életvitelszerűen lakott lakás vagy ház udvarának, kertjének, valamint
• a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartása, gyommentesítése, síkosságmentesítése.

II.  fejezet

Települési támogatások

7. §

Az ellátások formái   

(1) Települési támogatás keretében igényelhető támogatások:

• ápolási támogatás
• lakhatási támogatás
• gyógyszertámogatás
• temetési támogatás
• rendkívüli települési támogatás

2.  A települési támogatás – az ápolási támogatás és a lakhatási támogatás kivételével – eseti támogatás.
3. A települési támogatás elsősorban pénzbeli támogatás, azonban részben vagy egészben természetbeni ellátás formájában is nyújtható, melyről a körülmények figyelembevételével a hatáskör ellátására felhatalmazott dönt.
4. Természetbeni ellátást kell megállapítani akkor, ha

     a) a kérelem erre irányul vagy

     b) az ellátásban részesülő életvitele alapján feltételezhető, hogy a segély  

         felhasználása nem rendeltetésének megfelelően történik.

5. A természetben nyújtott települési támogatás formája különösen az Erzsébet-utalvány, az élelmiszercsomag, tüzelőanyag, tankönyv és tanszervásárlás támogatása, a tandíj, vagy a segély meghatározott célra történő átutalása lehet.

8. §

Ápolási támogatás 

1. Ápolási támogatás állapítható meg annak hozzátartozónak (Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pont), aki 18. életévét betöltött tartósan beteg, Szigetszentmártonban lakcímmel rendelkező, és életvitelszerűen is Szigetszentmártonban lakó személy ápolását, gondozását végzi.
2. Tartósan beteg az a személy, aki előreláthatólag három hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolást, gondozást igényel.
3. A (2) bekezdés szerinti tényt az ápolt személy háziorvosa igazolja.
4. Az ápolási támogatás akkor állapítható meg, ha a kérelmező családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a mindenkori nyugdíjminimumot, egyedülálló esetén a nyugdíjminimum 150%-át.
5. Nem jogosult ápolási támogatásra a hozzátartozó, ha

• ápolási díjban részesül,
• az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bennlakásos szociális intézményi ellátásban részesül,
• rendszeres pénzellátásban részesül vagy az arra való jogosultság megállapításához szükséges feltételekkel rendelkezik,
• nappali rendszerű képzés keretében folytat tanulmányokat,
• keresőtevékenységet folytat.

6. Az ápolási támogatásra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha

• az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé,
• az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti,
• az ápolt személy kéri,
• az ápolt személy meghal,
• az ápolást végző vagy az ápolt személy tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott,
• az ápolást végző az ápolási támogatásra való jogosultsága felülvizsgálatára irányuló eljárásban az eljáró hatóság felhívásának nem tesz eleget,
• a jogosultságot kizáró körülmény következik be.

7. Az ápolási támogatás megállapítását követően vizsgálni kell, hogy az ápolást végző személy kötelezettségét hogyan teljesíti.
8. Az ápolási kötelezettség nem teljesítésének minősül, ha az ápolást végző személy több egymást követő napon nem gondoskodik az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről, az ellátott és lakókörnyezet megfelelő higiénés körülményeinek biztosításáról.
9. A kötelezettség teljesítésének ellenőrzésére az önkormányzat a Ráckeve és Környéke Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat (továbbiakban: családsegítő szolgálat) jelöli ki. Az eljáró hatóság felkérésére az intézmény vezetője 6 havonta legalább egyszer ellenőrzi az ápolási kötelezettség teljesítését, melyről írásban tájékoztatja a jegyzőt.
10.  Az ápolási támogatás havi összege a központi költségvetésről törvényben meghatározott alapösszeg 80 %-a.
11. Az ápolási támogatásra való jogosultság megállapítása határozatlan időre történik.
12.  Az ápolási támogatásra való jogosultság feltételeinek fennállását kétévente legalább egyszer felül kell vizsgálni, és ha a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a feltételek továbbra is fennállnak, a hatáskör gyakorlója az ellátást továbbfolyósításáról dönt.

9. §

Lakhatási támogatás

1. Lakhatási támogatásra való jogosultság állapítható meg a szociálisan rászoruló személyek részére a háztartásuk tagjai által lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez.
2. Lakhatási támogatás a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, albérleti díjhoz, illetve a tüzelőanyag költségeihez nyújtható.
3. Lakhatási támogatásra jogosult az a személy, aki a kérelemben megjelölt lakásban bejelentett lakcímmel rendelkezik, abban életvitelszerűen lakik (tulajdonos vagy bérlő) és háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedülálló és egyedül élő kérelmező esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, továbbá a háztartása egyik tagjának sincs vagyona.
4. Nem jogosult lakhatási támogatásra, aki lakásfenntartási támogatásban részesül.
5. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.
6. Fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,

b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,

c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,

d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,

e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.

7. Ha a háztartás

a) (6) bekezdés a)-c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy

b) (6) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak,

c) a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot, a nevelőszülőt és a hivatásos nevelőszülőt – él,

a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

8. A lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség 450 Ft.
9.  Az elismert lakásnagyság

a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm,

b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm,

c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm,

d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm,

e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm, de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

10.  A lakhatási támogatás egy hónapra jutó összege

a)  a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át,

b) a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja,

de nem lehet kevesebb, mint 2500 forint, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.

11.  A (10) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik:

TM=0,3 – J-0,5NYM x 0,15

                NYM

ahol a J a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.

12.  A lakhatási támogatást egy évre kell megállapítani.
13.  A lakhatási támogatás iránti kérelmet legkorábban a jogosultság időtartamának lejárta előtt egy hónappal lehet benyújtani, mely esetben az új jogosultság kezdő időpontja a korábbi jogosultság lejártát követő nap.
14.  A lakhatási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

10. §

Gyógyszertámogatás

1. Gyógyszertámogatásra jogosult az a szociálisan rászorult személy, akinek a havi rendszeres gyógyszerköltsége, illetve gyógyászati segédeszköz költségének mértéke eléri, illetve meghaladja a nyugdíjminimum 25 %-át és családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén annak 200%-át.
2. A gyógyító ellátás költségét szakorvos, illetve a háziorvosi igazolja.
3. A (2) bekezdés szerinti háziorvosi igazoláson kizárólag a kérelmező személyes szükségletének kielégítéséhez szükséges, társadalombiztosítási támogatásba befogadott gyógyszereinek költségét lehet feltüntetni.
4. Az egy alkalommal megállapított gyógyszertámogatás maximális összege 10.000,- Ft.
5. Nem jogosult gyógyszertámogatásra az a személy, aki közgyógyellátásban részesül.

11. §

Rendkívüli települési támogatás

1. A létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy
   tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatás állapítható meg.
2. Rendkívüli települési támogatásban részesülhet az a személy, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 130 %-át, egyedülálló esetén 150 %-át nem haladja meg.
3. A hatáskör gyakorlója az (2) bekezdésben foglalt jövedelemhatártól legfeljebb 50 %-ban eltérhet, ha a családban három, vagy több gyermek van, a szülő gyermekét egyedül neveli, valamelyik szülő tartósan munkanélküli, illetve tartósan beteg,
4. A rendkívüli települési támogatás egy alkalommal kifizetett összege 1000,- Ft-nál kevesebb és a nyugdíjminimum 100 %-ánál magasabb összeg nem lehet.
5. Rendkívüli települési támogatás pénzintézeti tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában is megállapítható, melynek összege a nyugdíjminimum 150 %-át nem haladhatja meg.
6. A kamatmentes kölcsön visszafizetésének időtartamát és a törlesztés összegét a kérelmező körülményeinek figyelembevételével kell megállapítani.
7. Kivételes méltányosságból a rendkívüli települési támogatás annak is megállapítható, akinek a családjában az 1 főre jutó jövedelem felső határa a minimálbér.
8. E rendelet vonatkozásában kivételes méltányosságot különösen akkor lehet gyakorolni, ha a kérelmező

-   tartósan beteg, amely jelentős jövedelemkiesést, illetve költséget jelent, 

-   elemi kár, baleset, bűncselekmény miatt anyagi segítségre szorul,

- részére, vagy gyermeke betegségére tekintettel egyszeri, nagy összegű gyógyszer, gyógyászati segédeszközbeszerzés szükséges,

-   előre nem tervezhető, nagyobb anyagi kihatással járó rendkívüli krízishelyzetbe került.

9. Amennyiben a rendkívüli települési támogatás a gyermekneveléssel kapcsolatos kiadásokra tekintettel kerül megállapításra, a segély összegének felhasználásáról a szülő a jegyzőnél köteles számlával elszámolni a segély felvételétől számított 30 napon belül.

12. §

Temetési támogatás

1. Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként temetési támogatásra jogosult az a személy, aki az elhunyt hozzátartozója eltemettetéséről gondoskodott, és akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát, egyedülálló személy esetén négyszeresét nem haladja meg.
2. A kérelemhez mellékelni kell a temetési költségekről szóló számlát, amely igazolja, hogy a temetésről valóban a kérelmező gondoskodott, valamint a halotti anyakönyvi kivonatot, amennyiben a haláleset nem Szigetszentmártonban került anyakönyvezésre.
3. Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapítható önkormányzati temetési segély összege: 10.000 Ft
4. Az elhunyt személy eltemettetéséhez nyújtható segély összege a (3) bekezdésben meghatározott összeghatárt akkor haladhatja meg, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy a családjának a létfenntartását veszélyezteti, de akkor sem haladhatja meg a helyben szokásos legolcsóbb temetés összegét.
5. A helyben szokásos, legolcsóbb temetés költsége: 100.000 Ft.
6. A temetési támogatás iránti kérelmet az elhalálozás napjától számított 90 napos, jogvesztő határidőn belül lehet benyújtani. 
7. A temetési támogatás összegét, vagy a kérelem elutasításának tényét az arról szóló határozat számával együtt a temetési számlára rá kell vezetni és a számlát a kérelmező részére vissza kell adni.

13. §

Köztemetés

1. A köztemetés költségének megtérítésére a hatáskör gyakorlója méltányosságból részletfizetést engedélyezhet, illetve indokolt esetben a megtérítéstől részben vagy egészben eltekinthet, ha az a kötelezett vagy családjának megélhetését veszélyezteti, vagy számára aránytalanul nagy terhet jelent.
2. E rendelet alkalmazásában a megélhetést súlyosan veszélyeztető, vagy aránytalanul nagy terhet jelentő élethelyzetnek kell tekinteni, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem a nyugdíjminimum 150 %-át, egyedülélő esetén a 200 %-át nem haladja meg és vagyonnal nem rendelkeznek.

III. fejezet

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

14. §

Az ellátások formái

Szigetszentmárton Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az alábbi személyes  
gondoskodás keretébe tartozó alapellátási formákat biztosítja:

         a.)  szociális ellátások

                       - étkeztetés

                        - házi segítségnyújtás

                        - családsegítés

                        - jelzőrendszeres segítségnyújtás

         b.) gyermekjóléti  ellátások:

                        - gyermekjóléti szolgáltatás

                        - gyermekek napközbeni ellátása

15. §

Szociális szolgáltatások

1. Szigetszentmárton Község Önkormányzata a személyes gondoskodás körébe tartozó a 16. § a) pontja szerinti alapszolgáltatásokat a Ráckevei Gyermekjóléti és Családsegítő Intézményi Társulás, mint fenntartó tagjaként a Ráckeve és Környéke Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat (2300 Ráckeve, Szent István tér 10.) keresztül biztosítja.
2. A Társulási Megállapodás értelmében a Sztv. 92. § (1) bekezdése alapján a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról Ráckeve Város Önkormányzat Képviselő-testülete alkot rendeletet.

16. §

Gyermekjóléti szolgáltatás

(1) A gyermekjóléti szolgáltatást az önkormányzat társulásban a Ráckeve és Környéke Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat keretén belül biztosítja.

(2) A gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes. A szolgáltatást a szülő, más törvényes képviselő kérelmére, illetve a Gyvt. 17.§ (1) bekezdésében felsoroltak, valamint a jegyző, a gyámhivatal, vagy bármely állampolgár - a gyermek veszélyeztetettségére utaló - jelzése alapján végzi. A kérelmet előterjeszteni, illetve jelzést megtenni közvetlenül a családgondozónál lehet.

(3)  Az ellátás biztosítását a családgondozó intézkedése alapozza meg.

(4)  A nevelési oktatási intézmények, védőnők, gyermek- és háziorvosok, családgondozó közreműködnek a gyermekek, tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködnek a gyermekjóléti szolgálattal.

17. §

Gyermekek napközbeni ellátása

3. (1) A gyermek napközbeni ellátását biztosító intézmények:

          a.) Szigetszentmártoni Gesztenyés Óvoda

          b.) Szigetszentmártoni Általános Iskola napközi otthona

    c.) Ráckeve és Környéke Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat

(2) Az óvodai ellátás, általános iskolai napközis foglalkozás igénybevételére a nemzeti köznevelésről szóló CXC. Törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

18. §

Szociálpolitikai Kerekasztal

1. Az önkormányzat Képviselő-testülete Helyi Szociálpolitikai Kerekasztalt működtet.
2. A Helyi Szociálpolitikai Kerekasztal feladata különösen:

- a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérése.

3. A Szociálpolitikai Kerekasztal szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülést tart.
4. A Szociálpolitikai Kerekasztal szavazati joggal rendelkező tagjai:

1. Pénzügyi és Szociális Bizottság elnöke
2. Szigetszentmártoni Gesztenyés Óvoda vezetője
3. Szigetszentmártoni Általános Iskola igazgatója
4. Ráckeve és Környéke Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat képviselője
5. háziorvos
6. védőnő
7. a hivatal szociális ügyekkel foglalkozó ügyintézője.

19. §

Záró rendelkezések

1. Ez a rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően benyújtott kérelmek esetében kell alkalmazni.
2. A 2015. március 1-jét megelőző időponttal megállapított méltányossági ápolási díj 2015. március 1-jétől ápolási támogatásként kerül továbbfolyósításra a 2015. február 28-án hatályos összeggel.
3. A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a szociális igazgatás és szociális ellátások, valamint a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályairól szóló 4/2011.(III.22.) sz. önkormányzati rendelet, valamint az azt módosító 9/2011.(IX..13.), 1/2012.(I.27.) és a    17/2013.(XII.18.) számú rendelet.

                Lerner Henrik                                                       Gécs Józsefné

                 polgármester                                                              jegyző