Szigetszentmárton Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. § (1)  Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Szigetszentmárton Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Az Önkormányzat székhelye: 2318 Szigetszentmárton, Telkes utca 10.

(3) Az Önkormányzat törzsszáma: 730907

(4) Az Önkormányzat statisztikai számjele: 15730909-8411-321-13

(5) Az Önkormányzat tevékenységi besorolása: 841105 Helyi Önkormányzatok, valamint Többcélú Kistérségi Társulások igazgatási tevékenysége.

(6) A település hazai és nemzetközi partnerkapcsolatai:

1. Hazai kapcsolatok:
2. Külföldi kapcsolatok:           

ba) Vellmar (Stadt Vellmar) városával (Németország) az önkormányzat hivatalos kapcsolatot tart fenn.

 (7) A képviselő-testület hivatalának hivatalos megnevezése: Szigetszentmártoni Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: polgármesteri hivatal)

(8) A polgármesteri hivatal székhelye: 2318 Szigetszentmárton, Telkes utca 10.

(9) Az önkormányzat szervei:

               a) a polgármester

               b) a képviselő-testület bizottságai

               c) a képviselő-testület hivatala

               d) a jegyző

               e) a társulás

2. Az önkormányzat jelképei

2. § (1) Az önkormányzat jelképei a címer és a zászló

(2) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a képviselő-testület önálló rendeletben határozza meg.

(3) Szigetszentmárton község önkormányzat pecsétje:

Kör alakú, középen a község címerével, Szigetszentmárton Község Önkormányzata körbefutó felirattal.

(4) Polgármester pecsétje: Kör alakú, középen a község címerével, Szigetszentmárton Község Polgármestere körbefutó felirattal.

(5) Jegyző pecsétje: Kör alakú, középen Magyarország címerével Szigetszentmártoni Polgármesteri Hivatal Jegyzője körbefutó felirattal.

3. §  A képviselő-testület külön rendelet szabályozza a helyi kitüntetések és elismerések adományozásának rendjét.

3. A képviselő-testület által átruházott hatáskörök

4. § (1) A képviselő-testület alábbi hatásköreinek gyakorlását átruházza a polgármesterre.

1. Dönt a címer és a zászló használatának engedélyezéséről az önkormányzati jelképek alkotásáról és használatuk szabályozásáról szóló önkormányzati rendelet alapján.
2. Intézkedik a köztemetés megállapításáról az önkormányzat szociális és gyermekvédelmi igazgatásról és ellátásokról szóló rendeletében foglaltak teljesülése esetén.
3. Dönt a szabad pénzeszköz lekötéséről a jegyzővel és a gazdasági vezetővel való egyeztetés alapján.
4. Dönt a közterület használatáról és rendjéről szóló önkormányzati rendeletben foglaltak szerint a használat engedélyezéséről,

a) közterületbe nyúló üzlethomlokzat, kirakatszekrény, üzleti védőtető (előtető), ernyőszerkezet, hirdető-berendezés, fényreklám, továbbá cég és címtábla elhelyezése,

b) egyes vendéglátó, kereskedelmi, szálláshely szolgáltatást végző, valamint egyéb szolgáltató tevékenységet folytató létesítményekhez a közterületi környezetben kialakult várakozó helyek igénybe vétele,

c) hirdetési célú eszközök (pl. molino), hirdető-berendezések, táblák el-, illetve kihelyezése,

d) építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag, törmelék, felvonulási konténerek, egyéb anyagok elhelyezésére, tüzelőanyag 24 órát meghaladó elhelyezése,

e) alkalmi- és mozgóárusításra, javító-, szolgáltató tevékenység, vendéglátó ipari előkert, terasz, üzlet előtti közterület használata, idényjellegű árusítás, göngyöleg ideiglenes elhelyezése és rakodási célú, 2 órát meghaladó időtartamú használat,

f) kiállítás, vásár, cirkuszi és mutatványos tevékenységek folytatása,

g) nyomvonal jellegű létesítmények elhelyezése, a négy alapközmű (víz, gáz, csatorna, elektromos) felszín feletti létesítményeinek elhelyezése,

h) a köztisztasággal kapcsolatos építmények és tárgyak elhelyezése,

i) sport-célú, kulturális-, egyéb közösségi célú rendezvények céljára történő használat, sportrendezvények, versenyek (így például futó-, kerékpár versenyek), nonprofit jellegű rendezvények szervezői számára frissítőpontok, verseny útvonal, verseny-állomások (pecsételő-pontok) céljára a szervező nyilatkozata és bejelentése alapján,

j) a karitatív célok érdekében végzett tevékenységek végzéséhez kapcsolódó területhasználat tárgyában benyújtott kérelmek esetében, valamint dönt a bejelentés-köteles közterület-használati igények esetén bejelentés tudomásul vételéről vagy a használattól való eltiltásról.

5. Dönt a települési főépítész állásfoglalása alapján az önkormányzat településképi rendeletében meghatározott hatáskörökben, településképi bejelentési-, településképi véleményezési-, településképi kötelezés ügyekben.  

(2) A képviselő-testület az alábbi hatásköreinek gyakorlását átruházza a Szociális és Kulturális Bizottságra.

1. Dönt a települési támogatás keretében igényelhető támogatások odaítéléséről, kivéve a lakhatási támogatásokat.
2. Dönt a nyersanyagköltség meghatározásáról, az intézményi térítési díjak, valamint az önkormányzati tulajdonú lakások bérleti díjának megállapításáról.

(3) A képviselő-testület alábbi hatásköreinek gyakorlását átruházza a jegyzőre:

1. Intézkedik és dönt a települési támogatás keretében igényelhető lakhatási támogatásokról az önkormányzat szociális és gyermekvédelmi igazgatásról és ellátásokról szóló rendeletében foglaltak teljesülése esetén.
2. Dönt a fakivágás engedélyezése tárgyában az önkormányzat környezetvédelemről szóló rendeletében foglaltak teljesülése esetén.  

(4) Az átruházott hatáskör gyakorlója az átruházott hatásköreiben hozott döntéseiről és intézkedéseiről a képviselő-testületet éves beszámolóban tájékoztatja. Az átruházott hatáskörben hozott határozat ellen benyújtott fellebbezést a képviselő-testület a soron következő ülésén megtárgyalja.

4. A képviselő-testület működése, az alakuló ülés

5. § (1) A képviselő-testület tagjainak választáskori összlétszáma hét fő.

(2) Az alakuló ülést a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választását követő 15 napon belül össze kell hívni. Az alakuló ülés összehívásáról és vezetéséről a megválasztott polgármester gondoskodik.

(3) Az alakuló ülés első napirendjeként a Helyi Választási Bizottság elnöke beszámol a választások eredményéről.

(4) Az alakuló ülés összehívása során a polgármester eltérhet a rendelet, a képviselő-testület összehívását szabályozó rendelkezéseitől, különösen a meghívó kiküldésre vonatkozó határidő, az ülés szokásos időpontja, valamint az előterjesztés elkészítésére és benyújtására meghatározott határidő tekintetében. A szabályozástól való eltérés nem sértheti a nyilvánosság biztosítására vonatkozó előírások betartását.

(5) A képviselő-testület féléves munkaterv alapján szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart. A képviselő-testület - lehetőség szerint - július és augusztus hónapokban nem ülésezik.

(6)          A képviselő-testület üléseit az önkormányzat hivatalában tartja. Amennyiben a tárgyalandó napirend, vagy egyéb körülmény indokolja a képviselő-testület ülése a székhelyén kívül máshol is összehívható. 

5. Munkaprogram, munkaterv, a képviselő-testület programja

6. § A polgármester az alakuló üléstől számított hat hónapon belül gazdasági programot terjeszt a képviselő-testület elé, amely a – testület megbízatásának időtartamára – a területfejlesztés, a helyi közszolgáltatások szervezésének főbb céljait, a feladatokat tartalmazza. A munkaprogram, illetve gazdasági program végrehajtására éves munkatervet készít.

7. § (1) A képviselő-testület tevékenységét megbízatásának időtartamára szóló program alapján végzi.

(2) A polgármester megválasztásától számított 6 hónapon belül a településfejlesztés és a helyi közszolgáltatásokból eredő feladatokat és célokat tartalmazó program-tervezetet a képviselő-testület elé terjeszti.

(3) A képviselő-testület mandátumának lejárta előtt 3 hónappal értékeli a középtávú programban foglalt célkitűzések megvalósítását.

8. § (1) A  képviselő-testület féléves munkaterv alapján végzi a munkáját, amelynek tervezetét a polgármester állítja össze minden tárgyévet megelőző év december végéig, illetve tárgyév június végéig.

(2) A munkaterv tartalmazza az ülések helyét, időpontját, napirendjét, a napirendi pontok előadóit, a közmeghallgatás napirendjét, időpontját és helyét.

(3) A munkaterv összeállításához javaslatot tehetnek:

1. a települési képviselők,
2. a képviselő-testület bizottság(ok),
3. a jegyző.

(4) A munkaterv-tervezetet a jegyző állítja össze és a polgármester terjeszti elfogadásra a képviselő-testület elé.

6. A képviselő-testület ülésének összehívása, vezetése

9. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén a képviselő-testületi tag alpolgármester hívja össze és vezeti. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetén a korelnök jogosult a képviselő-testület ülésének összehívására és az ülés levezetésére.

(2) Az ülést össze kell hívni 15 napon belül a települési képviselők egynegyedének, vagy a képviselő-testület bármely bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének az ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára is.

(3) A képviselő-testület ülésére szóló meghívót írásban kell elkészíteni, azt a képviselők és meghívottak részére elektronikus úton, - technikai problémák felmerülése esetén papíralapon - kell megküldeni. A meghívó tartalmazza az ülés helyét, időpontját, a tervezett napirendeket és azok előterjesztőit.

(4)       Sürgős, halasztást nem tűrő esetben rendkívüli ülés hívható össze, melynek meghívója az ülés előtt 24 órával is kiküldhető. Ebben az esetben el lehet tekinteni az írásbeliségtől és bármilyen értesítési mód igénybe vehető, (pl. telefon, telefax, e-mail), de a sürgősség okát közölni kell.

(5) A képviselő-testület az ülését a munkaterv szerint, az elfogadott tárgysorozat lezárásáig, de maximum 21⁰⁰ óráig tartja.

(6) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek az ülés előtt legalább 5 nappal kell megküldeni. A meghívót ki kell függeszteni az önkormányzat hirdetőtáblájára.

(7) Az írásbeli meghívó melléklete minden olyan írásbeli anyag, amely a képviselő-testület ülésén megtárgyalásra kerül. Azon előterjesztések esetében, amelyek alapos megtárgyalása érdekében a postázott anyagon túlmenően egyéb háttér-információkra is szükség van, a meghívóban meg kell jelölni, hogy azok hol tekinthetők meg, illetőleg ki ad azokról tájékoztatást.

(8)  A képviselő-testület ülése nyilvános. Az ülésen bármely állampolgár szabadon részt vehet és az ülésvezető előzetes engedélyével felszólalhat.

(9) A képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv. 46. § (2) bekezdése szerinti esetekben.

(10) Üzleti érdeket sért a nyilvános tárgyalás, amennyiben az a gazdasági társaság, egyéni vagy társas vállalkozás tevékenységéhez kapcsolódó tény, információ, megoldás vagy adat nyilvánosságra hozatala esetén a jogosult pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné. A zárt ülés megtartását a jogosult külön írásbeli kérelmére a képviselő-testület rendeli el.

(11) A közmeghallgatás összehívására és lefolytatására a képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályok az irányadók.

(12) Határozatképtelenség esetén a képviselő-testületet nyolc napon belül újra össze kell hívni.

10. §  (1)  A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

               a.) teljes joggal a képviselőket,

               b.) tanácskozási joggal

ba) az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan:

• a jegyzőt;
• az önkormányzati intézmények vezetőit;
• a helyi nemzetiségi önkormányzat testületének elnökét;

bb)  az ülés adott napirendi pontjához kapcsolódóan:

• a napirendi pontok előadóit;
• a bizottságok nem képviselő tagjait;
• a (2) bekezdésben meghatározott közösségek képviselőit, akiknek működési területét a napirend érinti;
• a polgármesteri hivatal napirendi pont szerint illetékes ügyintézőit;
• akiket az előterjesztő, a polgármester, vagy a bizottságok elnökei indokoltnak tartanak.

 (2) A képviselő-testület a tevékenységi kört érintő napirend tárgyalásához tanácskozási joggal meghívhatja a következő közösségek képviselőjét:

1. Művelődési Ház Kultúregyüttesei
2. Önkéntes Tűzoltóegyesület
3. Polgárőrség
4. Sportegyesület
5. Vöröskereszt
6. Szigetszentmártoni Faluszépítő és Segítő Egyesület

(3) A meghívó az érintett közösség vezető tisztségviselője által kapcsolattartásra előzetesen megjelölt elektronikus levélcímre kerül kiküldésre. A tanácskozási joggal meghívottak részére a betöltött funkciót, beosztást, célt, tevékenységi kört érintő napirend előterjesztését a meghívó mellékleteként elektronikus úton meg kell küldeni.

7. Előterjesztések

11. § (1) A képviselő-testület ülésére készített előterjesztéseket a polgármester hatáskörébe tartozó ügyekben a polgármester, a jegyző hatáskörébe tartozó ügyekben a jegyző terjeszti a képviselő-testület elé.

(2) A téma szerint érintett bizottság az előterjesztője azoknak az ügyeknek, melyekben a képviselő-testület a döntési jogkört a bizottságnak átadta. A bizottság terjeszti a képviselő-testület elé elbírálásra az önkormányzati hatósági ügyben hozott elsőfokú határozata ellen benyújtott fellebbezést.

(3) A polgármester véleményével láthatja el azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság készít és terjeszt a testület elé.

(4) A téma szerint illetékes bizottság bármely, a képviselő-testület napirendjén szereplő ügyben hozandó döntés előkészítésében, végrehajtásának ellenőrzésében részt vehet, előzetesen véleményt nyilváníthat, a testület más szerveitől és a jegyzőtől tájékoztatást kérhet.

12. § Az előterjesztésnek tartalmazni kell a jegyző azon nyilatkozatát, mely szerint az törvényességi szempontból megfelelő.

13. § (1) A képviselő-testület elé írásbeli, rendkívüli esetben szóbeli előterjesztés kerülhet. Rendeletalkotás, intézmény alapítása, átszervezése, megszűntetése, helyi népszavazás kiírása, valamint az önkormányzat vagyonával kapcsolatos szerződések, teljesítések, kötelezettségvállalások tárgyában az előterjesztések kizárólag írásban nyújthatók be.

(2) Szóbeli előterjesztésnek a testületi ülés napján kiosztott, az előzetesen megküldött napirendekhez nem kapcsolódó írásos előterjesztés minősül.

(3) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztés a következő két részből áll:

a) az első részben:

1. utalni kell azon előzményekre, amelyek az adott napirend megtárgyalását szükségessé tették,
2. ismertetni kell, hogy az adott témakör szerepelt-e már korábban is napirenden, ha igen, milyen döntés született, utalni kell a hozott határozatok végrehajtására,
3. elemezni kell a kialakult helyzetet a korábbi időszakhoz viszonyítva,
4. a szakmai megállapítások mellett foglalkozni kell az adott napirenddel összefüggő politikai-társadalmi hatásokkal, a kapcsolódó jogszabályok érvényesülésével,
5. meg kell jelölni a napirenddel kapcsolatos feladatok végrehajtásához szükséges dologi eszközöket és költségkihatásokat,
6. az adott napirend feladatainak elemzése alapján meg kell jelölni a legfontosabb célkitűzések megvalósítása érdekében teendő intézkedéseket,
7. amennyiben az adott feladat végrehajtásában többféle megoldás lehetséges, mindegyiket ismertetni kell,
8. meg kell nevezni az előkészítésben résztvevőket és ismertetni kell a felmerült kisebbségi véleményeket is,
9. amennyiben az adott témakörben közmeghallgatást tartottak, ki kell térni az ott elhangzott véleményekre,
10. bizottsági állásfoglalást igénylő előterjesztések közül a költségvetési rendelet-tervezet és a költségvetés végrehajtásáról szóló rendelet-tervezet (zárszámadás) esetében, továbbá, ha ezt a bizottság kéri, csatolni kell a bizottság állásfoglalását, egyéb esetekben a bizottság állásfoglalása szóban vagy írásban is ismertethető.

b) a második rész a határozati javaslat, amely:

1. az előterjesztés első részére épül és az ott felhozott problémák megoldására tartalmaz javaslatot (külön indokolást nem tartalmazhat),
2. megjelöli a teendő intézkedéseket, a végrehajtás határidejét és felelőseit, a határozat végrehajtásáról szóló beszámoló előterjesztésének határidejét,
3. anyagi eszközöket igénylő előterjesztés esetén megjelöli azok fedezetének forrásait,
4. ha az adott feladat végrehajtásában több szerv, személy, vagy bizottság érintett, a határozati javaslat ezeket külön is megjelöli azzal, hogy a végrehajtás megszervezése és összehangolása kinek a feladata,
5. bizottsági állásfoglalást igénylő előterjesztés esetében tartalmazza a bizottság esetleges határozati javaslatot módosító, kiegészítő indítványát is.

c) Rendeletek esetében az előterjesztés tartalmára az a) pontban foglaltak az irányadóak azzal, hogy az előterjesztés rendelet-tervezetet tartalmaz, határozati javaslatot nem.

(4) Szerződéskötés esetén a szerződés tervezetet kell javaslatként a képviselő-testület elé terjeszteni, vagy a szerződés fontos tartalmi elemeinek meghatározásával kell a határozati javaslatot elkészíteni, a szerződés konkrét szövegének elkészítésével pedig a végrehajtásért felelőst megbízni.

(5) Önkormányzati hatósági ügyben az előterjesztés első része a rövid tényállást és az addig hozott döntéseket, intézkedéseket, az alkalmazandó jogszabályokat, a második részt alkotó határozati javaslat a tervezett döntés lényegét tartalmazza.

(6) Tájékoztató jelentés határozati javaslatot nem tartalmazhat. Tartalmára egyébként a (3) bekezdés a) pontjában foglaltak az irányadók.

(7) Az előterjesztés kötelező melléklete a nettó 1.000.000 Ft feletti beszerzések, beruházások esetén legalább 3 árajánlat.

8. A tanácskozás rendje, a tanácskozás rendjének fenntartása

14. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, távollétében az alpolgármester, a tisztség betöltetlensége, vagy akadályoztatás esetén a korelnök - együttesen: levezető elnök - vezeti.

(2)  Tartós akadályoztatásnak minősül:

a.) 30 napot meghaladó betegség, külszolgálat,

b.) büntető vagy egyéb eljárás miatti tisztségből való felfüggesztés,

c.) 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság.

(3) Az ülés megnyitásakor az ülés vezetője a megjelent képviselők létszáma alapján megállapítja az ülés határozat képességét és azt az ülés során folyamatosan figyelemmel kíséri.

(4) A levezető elnök a határozatképesség megállapítását követően javaslatot tesz a tárgyalandó napirendekre és azok sorrendjére. A tárgyalandó napirendeket és azok sorrendjét a képviselő-testület vita nélkül, szótöbbséggel fogadja el.

(5) A képviselő-testület első napirendként dönt az előző ülésen benyújtott interpellációkra írásban adott válaszok elfogadásáról. A napirendek végén a képviselő-testület dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló jelentés elfogadásáról.

(6) A levezető elnök minden előterjesztés felett külön-külön vitát nyit. A képviselő-testület úgy is határozhat, hogy több, témájánál összefüggő előterjesztés vitáját együtt folytatja le. Az írásos előterjesztést az előterjesztő a vita előtt szóban kiegészítheti. Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, melyre a vita előtt válaszol. A vita lezárása után a napirend előterjesztője válaszol a hozzászólásokra, a polgármester szükség szerint összefoglalót tart. Önkormányzati rendelet-tervezet, illetőleg az eredetileg előterjesztett határozati javaslat részbeni megváltoztatására irányuló módosítási indítványt az indítványt előterjesztő konkrétan, szövegszerűen megfogalmazott formában terjesztheti elő. Nem konkrét, szövegszerűen megfogalmazott módosító indítvány nem bocsátható szavazásra.

(7)  A levezető elnök:

1. tájékoztatást ad a két ülés között eltelt időszak fontosabb eseményeiről, a tett intézkedésekről, átruházott hatásköreiben hozott döntéseiről és intézkedéseiről,
2. napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,
3. napirendi pontonként szavazásra bocsátja a határozati javaslatot és kihirdeti a határozatokat,
4. biztosítja a képviselők interpellációs, kérdezési jogát,
5. tájékoztatást ad a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról,
6. berekeszti az ülést.

15. § (1) A képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek az előadóhoz, amelyre a vita előtt kell választ adni.

(2) A vitát a levezető elnök vezeti, aki meghatározza, hogy ki kap szót, és meghatározza a hozzászólások sorrendjét.

(3)  Levezető elnök jogosult:

1. figyelmeztetni a hozzászólót, hogy másokat sértően fogalmazott,
2. rendre utasítani azt, aki a képviselő-testület felé méltatlan magatartást tanúsít,
3. rendre utasítani a nyilvános ülésen, hallgatóként részt vevő rendbontót, ismétlődő rendzavarás esetén kötelezni a terem elhagyására,
4. az ülést határozott időre félbeszakítani.

(4) A hozzászólások időbeni korlátozására bármely képviselő javaslatot tehet, illetve javasolhatja a vita lezárását. Erről a képviselő-testület vita nélkül, szótöbbséggel határoz.

16. § A napirend előadója a szavazás megkezdése előtt javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül szótöbbséggel határoz.

17. § A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslat, vagy az indítvány tekintetében törvényességet érintő észrevételt kíván tenni.

18. § A képviselő-testület elhatározhatja, hogy a kiemelkedően fontos ügyeket két fordulóban, előbb az elveket, majd a konkrét döntéstervezeteket tárgyalja meg.

19. § (1) Az előterjesztés megtételére jogosultak:

1. polgármester,
2. települési képviselő,
3. jegyző,
4. témakör szerint illetékes bizottság(ok) elnöke(i),
5. nemzetiségi önkormányzat elnöke a nemzetiséget érintő ügyben.

(2) Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

20. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartása a levezető elnök feladata. Ennek során:

1. figyelmezteti a képviselőt és azt a tanácskozási joggal résztvevő hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától,
2. rendreutasítja a képviselőt és azt a tanácskozási joggal résztvevőt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít, illetve a tanácskozás méltóságához nem illő megfogalmazást használ.

(2) A hallgatóság a képviselő-testület ülésén csak a részére kijelölt helyen foglalhat helyet és tetszést vagy nem tetszést nem nyilváníthat. Ha a hallgatóság az ülést zavarja, a levezető elnök a rendzavarót, vagy ha annak személye nem állapítható meg, a teljes hallgatóságot az ülésről kiutasíthatja.

(3) A levezető elnök javaslatára a képviselő-testület az ülést határozott időre félbeszakíthatja, ha a testületi ülésen olyan rendbontás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi. Amennyiben az ülés félbeszakad, kizárólag újabb polgármesteri összehívásra folytatódhat.

9. Kérdés, interpelláció

21. § (1) Települési képviselő a képviselő-testület ülésén önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől és a bizottság elnökétől, illetve hozzájuk kérdést intézhet.

(2) A kérdés, felvilágosítás kérés szóban és írásban is előterjeszthető.

(3) A települési képviselő a kérdést, illetve a felvilágosítás kérést a napirendek tárgyalását követően terjesztheti elő.

(4) A kérdésre, illetve a felvilágosítás kérésre az ülésen szóban, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni.

(5) A kérdésre adott válasz elfogadása tárgyában az érintett képviselő/k nyilatkozata után külön testületi döntésre nincs szükség.

22. § (1) A képviselő-testület tagjai a polgármesterhez, a bizottságok elnökeihez, a tanácsnokokhoz és a jegyzőhöz interpellációt intézhetnek. Az interpellációt – az ülés napját megelőző legalább 3 nappal – a polgármesterhez kell írásban benyújtani. Az írásban benyújtott interpellációnak tartalmaznia kell az interpelláló képviselő és az interpellált nevét, az interpelláció tárgyát és a feltett kérdéseket.

(2) Az interpelláció tárgyának szoros kapcsolatban kell állni az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladataival, illetőleg valamely önkormányzati szervezet (intézmény) hatáskörébe kell tartoznia. Az interpelláció csak konkrét kérdés megválaszolására irányulhat.

(3) Nincs helye interpellációnak:

1. államigazgatási és önkormányzati hatósági ügyekkel kapcsolatosan,
2. olyan ügyek esetében, melyben az önkormányzatnak vagy szerveinek nincs hatásköre,
3. önkormányzati intézmény szakmai és személyi ügyeit érintő kérdésekben.

(4) A képviselő-testület tagja a képviselő-testület ülésén legfeljebb 3 ügyben terjeszthet elő interpellációt. A képviselő-testület tagja az írásban beterjesztett interpellációjának témakörét szóban megjelölheti.

(5) A képviselő-testület tagja ugyanazon ügyben – 1 éven belül – interpellációt ismételten nem terjeszthet elő.

(6) Az interpellációra 15 napon belül írásban, legkésőbb azonban a soron következő testületi ülésen kell választ adni. Az interpellációra adott válasz elfogadásáról – az interpelláló képviselő véleményét is figyelembe véve – a testület dönt.

(7) A települési képviselő interpellációja kivizsgálásában részt vehet.

(8) Ha a képviselő-testület az interpellációra adott választ nem fogadja el, az interpellációt a hatáskörrel rendelkező bizottságnak kell kiadni vizsgálat céljából. Az interpelláció tárgyalását a képviselő-testület a bizottsági jelentés alapján a következő ülésén köteles napirendre tűzni.

(9) A képviselő-testület az interpelláció alapján részletesebb vizsgálatot is elrendelhet. Az interpelláció kapcsán hozott határozatok végrehajtásáról a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolóban kell jelentést tenni.

23. § Az ülés befejezése előtt, a napirendek után a polgármester, alpolgármesterek, a jegyző, a tanácsnokok és a képviselő-testület tagjai tájékoztatást adnak olyan önkormányzati ügyekről, amelyek külön testületi döntést nem igényelnek.

24. § Az interpellációk, kérdések, bejelentések időtartamának korlátozására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz.

10. Döntéshozatal

25. § (1) A levezető elnök az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító indítványokról dönt a testület – az elhangzás sorrendjében – majd az eredeti határozati javaslatról.

(2) Amennyiben a szavazásra bocsátott kérdés a szavazástól tartózkodók száma miatt nem kapja meg a többségi igen, vagy nem szavazatot, újraszavazás rendelhető el. Az újraszavazás során a képviselő-testület lépcsőzetes szavazással (a legkisebb igen szavazatot kapott javaslat szavazási fordulónként kiesik) dönt olyan kérdésekben, amelyekben csak az egymás utáni többszöri szavazás vezet eredményre.

(3) Nem rendelhető el újraszavazás olyan napirendek esetében, amelyekben név szerinti szavazás történt. Újraszavazás elrendelése esetén a napirend felett vitát újra nyitni nem lehet.

(4) Határozatképesség hiánya esetén a napirendet a képviselő-testület a következő ülésen újratárgyalja.

(5) Amennyiben a képviselő-testület két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester döntést hozhat mindazon ügyben, mely az önkormányzat feltétlen érdekét szolgálja, és a döntés vagyonkiadással, tulajdonjog változással nem jár. Nem hozható döntés a képviselő-testület által át nem ruházható hatáskörébe tartozó ügyekben. Döntést hozhat továbbá a polgármester mindazon ügyben, mellyel az önkormányzatot károsodástól óvja meg. A polgármester döntéséről köteles a képviselő-testületet utólag, a következő ülésen tájékoztatni.

(6)  A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek az Mötv. 49. § (3) bekezdés szerinti hozzátartozóját az ügy személyesen érinti.

(7) A személyes érintettséget a képviselő az ülésen, legkésőbb a napirend tárgyalása előtt köteles bejelenteni.

26.§ (1) Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

a)           polgármester,

b)           alpolgármester,

c)           jegyző,

d)           települési képviselő.

27. § (1) A kezdeményezést a polgármesternél kell írásban benyújtani, aki a kezdeményezést az illetékes bizottságok, és a hivatal bevonásával a képviselő-testület elé terjeszti. A rendeletalkotás szükségességéről a képviselő-testület dönt.

(2) A rendelet-tervezet szakmai előkészítéséről, megszövegezéséről és annak törvényességi vizsgálatáról, előterjesztéséről a jegyző gondoskodik.

(3) A rendelet előkészítője előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri a szabályozás várható következményeit. A hatásvizsgálat során vizsgálni kell a rendelet tervezet társadalmi, gazdasági hatásait, környezeti és esetleges egészségi következményeit. A hatásvizsgálatnak ki kell terjednie a rendelet szükségességére, az alkalmazásához szükséges szervezeti, pénzügyi, tárgyi feltételeire is.

(4) A tervezethez indokolást kell csatolni, amelyben az előterjesztő bemutatja azokat a társadalmi, gazdasági, szakmai okokat, melyek a jogi szabályozást szükségessé teszik, továbbá ismerteti a várható hatásokat.

28. § (1) A rendelet-tervezetet indokolásával együtt a jegyző terjeszti a testület elé.

(2) A képviselő-testület által alkotott rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

(3) Az önkormányzati rendeletet a kihirdetést követően meg kell küldeni a kormányhivatalnak.

(4) Ha a rendelet kihirdetett szövege eltér a rendelet aláírt szövegétől, a polgármester vagy a jegyző kezdeményezi annak helyesbítését. A rendelet a hatálybalépést megelőzően legkésőbb a kihirdetést követő hatodik munkanapon helyesbíthető.

(5) A helyesbítés megjelenéséről a jegyző a rendelet kihirdetésével azonos módon gondoskodik.

(6) Az önkormányzati rendeletet külön-külön a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni.

(7) A rendeletekről nyilvántartást kell vezetni, melyről a jegyző gondoskodik.

(8) A jegyző gondoskodik rendeletek kihirdetéséről, nyilvántartásáról, folyamatos karbantartásáról, és szükség esetén kezdeményezi a rendeletek módosítását vagy hatályon kívül helyezését.

29. § (1) A rendelettervezet előkészítésében részt vesznek a Polgármesteri Hivatal tárgykör szerint érintett munkatársai.

(2) A lakosság széles körét nagymértékben érintő, a közösség életét jelentős mértékben befolyásoló, kötelezettséget megállapító rendeletek tervezeteit előterjesztéssel együtt az előkészítésben való társadalmi részvétel, véleményalkotás biztosítása érdekében a képviselő-testületi ülést megelőző 7 nappal az önkormányzat hirdetőtábláján közzé kell tenni. A vélemények írásos megküldésére Szigetszentmárton Község Önkormányzat Képviselő-testülete részére a közzétételtől számított 3 nap áll rendelkezésre.

(3) A rendelet az ülésről készült jegyzőkönyv mellékletét képezi.

30. § (1) A rendelet kihirdetése az önkormányzat polgármesteri hivatalánál történik.

(2) A rendelet kihirdetéséről és nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

(3) A rendelet közzététele az önkormányzat polgármesteri hivatalánál, és a www.szigetszentmarton.hu honlapon történik.

31. § Az önkormányzati rendelet végrehajtására kötelezettek – a polgármester indítványára – tájékoztatást adnak a rendelet hatályosulása helyzetéről és a fontosabb tapasztalatokról.

11. Szavazati arányok

32. § (1) A határozati javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges (egyszerű szótöbbség).

(2)  Minősített többség szükséges az alábbi ügyek eldöntésére:

1.  a képviselő-testület gazdasági programjának elfogadása,
2. költségvetési koncepció elfogadása,
3.  féléves, háromnegyed-éves, éves pénzügyi beszámolók elfogadása,
4. településrendezési terv elfogadása,
5. önkormányzati vagyonnal való rendelkezés,
6. hitelfelvétel,
7. kitüntetés, díszpolgári cím adományozása,
8. helyi népszavazás kiírása,

(3)  A zárt ülésen hozott határozat tartalmát nyilvános ülésen ismertetni kell.

33. § (1) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha azt:

1. a polgármester, vagy
2. a képviselő-testület jelenlévő tagjainak fele

indítványozta.

(2) Név szerinti szavazás esetén a levezető elnök felolvassa a képviselő-testületi tagok nevét, s a jelenlévő képviselők pedig a nevük felolvasásakor az „igen”, „nem”, vagy „tartózkodom” szavak érthető kimondásával szavazhatnak.

(3)  A jegyző által hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

34. § A szavazatok összeszámlálásáról a levezető elnök gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy azt valamelyik települési képviselő kéri, az elnök a szavazást köteles megismételni.

35. § (1) A képviselő-testület határozatait külön-külön – a naptári év elejétől kezdődve – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:

Szigetszentmárton Község Önkormányzat     sorszám/év (hó, nap) számú határozata.

(2) A testületi határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.

36. § A határozat-kivonatokat a testületi ülést követő három munkanapon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

37. § A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a jegyző készíti elő, és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

12. A jegyzőkönyv

38. § (1) A testületi ülésről készített jegyzőkönyvből a Polgármesteri Hivatalban biztosítani kell egy példányt a nyilvános betekintés céljából.

(2) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyv eredeti példányához csatolni kell a meghívót és a mellékleteit, a rendelet tervezetét, a jelenléti ívet. A képviselő kérelmére az írásban is benyújtott hozzászólást mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz.

(3) Képviselő-testület nyilvános üléseiről készült jegyzőkönyv Szigetszentmárton honlapján megtekinthetőek, melyek öt évig a honlapról nem távolíthatóak el.

39. § (1) A jegyzőkönyv az önkormányzati törvényben szabályozott elemeken túl tartalmazza:

1. a polgármester esetleges intézkedéseit, interpellációkat, az ülésen elhangzottak lényegét, azon hozzászólásokat és kérdéseket, melyeket a hozzászóló „jegyzőkönyvben kérem rögzíteni a következőket” felhívással kifejezetten rögzíteni kér, mint lényeges elemet,
2. az ülés bezárásának időpontját.

(2) A képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá.

(3) A jegyzőkönyv készítésének megkönnyítésére készülhet hangfelvétel is.

13. A települési képviselő

40.§ A képviselő főbb jogai:

1. részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében,
2. kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül a polgármesternek, a képviselő-testület által átruházott önkormányzati ügyben hozott döntését,
3. sürgős, azonnali intézkedést igénylő közérdekű ügyben kezdeményezheti a polgármesteri hivatal intézkedését,
4. joga van a képviselő-testület által megállapított juttatást igénybe venni.

41. § (1) A képviselő főbb kötelezettségei:

a)   olyan magatartást tanúsít, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,

b)   részt vesz a testületi ülések előkészítésében,

c)   a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti titok megőrzése, az adatvédelemre vonatkozó szabályok betartása. Titoktartási kötelezettsége a megbízatása után is fennáll.

d)   kapcsolattartás a választópolgárokkal, az ingatlantulajdonosokkal, közösségekkel.

(2) A települési képviselők havi egy alkalommal, a rendes testületi ülés előtti egy órában az önkormányzat hivatalában fogadóórát tartanak.

42.§ (1) A települési képviselők a képviselői és bizottsági tagok tiszteletdíjáról szóló rendeletben meghatározott tiszteletdíjra jogosultak.

(2) A képviselő köteles előre a polgármesternek, vagy az alpolgármesternek bejelenteni, hogy a képviselő-testület ülésén való részvételében, illetőleg egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van.

(3) Igazolt távollétnek kell tekinteni a távollétet, ha azt a képviselő előzetesen bejelentette, vagy annak okát utólag igazolja.

(4) A kötelezettségét megszegő képviselő (pl. igazolatlan távollét) esetében a polgármester javaslatára a képviselő-testület dönt a tiszteletdíj megvonásáról.

14. A polgármester, alpolgármester, a bizottság

43. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen:

1. segíti a képviselők munkáját,
2. összehívja és vezeti a testület üléseit,
3. képviseli az önkormányzatot,
4. támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit,
5. kapcsolatot tart a megyei közgyűléssel,
6. kapcsolatot tart a területileg illetékes hatóságokkal.

(3) A polgármester fogadónapja: szerdai napokon, délelőtt 9⁰⁰ óra és 12⁰⁰ óra, délután 13⁰⁰ óra és 15⁰⁰ óra között előzetes bejelentkezés alapján. A megjelölt napok a polgármesteri tisztségből fakadó, településen kívüli hivatali elfoglaltság miatt módosulhatnak.

44. § (1) Szigetszentmárton Község Önkormányzat Képviselő-testülete a polgármester javaslata alapján, titkos szavazással, minősített többséggel egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ tagjai közül a polgármester általános helyettesítésére, munkájának segítésére.

(2) A polgármester és az alpolgármester közötti munkamegosztás a polgármester intézkedése alapján történik. A társadalmi megbízatású alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.

45. § (1) (A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó vagy ideiglenes (ún. ad hoc) bizottságokat hoz, illetve hozhat létre.

(2) A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:

1. Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság, létszáma: 5 fő (3 fő képviselő + 2 fő nem képviselő)
2. Szociális és Kulturális Bizottság, létszáma: 5 fő (3 fő képviselő + 2 fő nem képviselő)
3. Települési Értéktár Bizottság, létszáma: 3 fő (2 fő képviselő + 1 fő nem képviselő)

 (3)  Az állandó bizottságok által ellátandó feladatokat a 1. sz. melléklet tartalmazza.

46. § (1) A bizottsági szervezet összetételének és működésének főbb szabályai:

1. a bizottság elnökét, valamint képviselő és nem képviselő (külső szakértő) tagjait a polgármester vagy bármely önkormányzati képviselő javaslatára a képviselő-testület választja meg;
2. a bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak;
3. a képviselő több bizottság tagjának is megválasztható.

(2) A képviselő-testület a munkatervében meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, illetve azokat, amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez.

(3) A bizottság ülését az elnök, akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze és vezeti. A bizottság elnöke köteles összehívni a bizottság ülését a képviselő-testület döntése alapján, a polgármester indítványára.

(4) A bizottság ülése nyilvános, azonban zárt ülést tart azokban az esetekben, amelyekben azt az Mötv. kötelezővé teszi, vagy megengedi.

(5) A zárt ülésen a bizottság tagjai, a képviselő-testület tagjai, a nemzetiségi önkormányzat elnöke és a jegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt.

(6) A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni.

(7) A bizottság a feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben egyszerű többséggel hoz döntést. A bizottság döntéseiről csak annak elnöke adhat tájékoztatást.

(8) A bizottság döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek az Mötv. 49. § (3) bekezdés szerinti hozzátartozóját az ügy személyesen érinti.

(9) A személyes érintettséget a bizottsági elnöke az ülést megelőzően a polgármesternek, a bizottsági tag az ülésen a bizottságnak, legkésőbb a napirend tárgyalása előtt köteles bejelenteni.

(10) A bizottság üléséről e rendeletben foglaltaknak megfelelő tartalmú jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.

(11) A jegyzőkönyv elkészítésére a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(12) A Települési Értéktár Bizottság félévente, legkésőbb a félévet követő hónap utolsó napjáig beszámol tevékenységéről a képviselő-testületnek.

47. § (1) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a polgármesteri hivatal látja el.

(2) Két vagy több bizottság ügykörével kapcsolatos kérdés megtárgyalására együttes bizottsági ülés tartható. Az együttes bizottsági ülésen a bizottságoknak külön-külön határozatképesnek kell lenniük. Az elnöki teendőket ellátó személyről a bizottságok a bizottsági ülésen szavazással döntenek. Egyebekben a bizottsági ülésekre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

15. A jegyző, a Polgármesteri Hivatal, a hivatali munkarend

48. § (1) A polgármesteri hivatal jegyzője (továbbiakban: jegyző) vezeti a képviselő-testület hivatalát. A jegyző a polgármesteri hivatal létrehozásáról szóló okiratban foglaltak szerint gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról.

Ebben a körben:

1. a szervezeti és működési szabályzatnak megfelelően előkészíti a képviselő-testületi ülés, és a képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket,
2. ellátja a testület, a képviselők ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
3. törvényességi észrevételeket tehet az előterjesztés vitájában és a végszavazás előtt,
4. rendszeresen tájékoztatja a polgármestert, a képviselő-testületet az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról, a polgármesteri hivatal munkájáról, az ügyintézésről,
5. köteles jelezni, ha a döntés meghozatala vagy a képviselő-testület működése során jogszabálysértést észlel;

(2) A jegyző egyéb fő feladatai:

1. szervezi a polgármesteri hivatal munkáját,
2. ellátja az államigazgatási tevékenység egyszerűsítésével összefüggő feladatokat.

(3)  A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén hat hónap időtartamra a jegyzői feladatokat a polgármesteri hivatal – jegyzőre vonatkozó képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő – munkakörileg a jegyző helyettesítésére feljogosított köztisztviselője látja el.

49. § (1) Szigetszentmárton Község Önkormányzata vonatkozásában a Szigetszentmártoni Polgármesteri Hivatal látja el a településen keletkező közigazgatási feladatokat.

(2) A Szigetszentmártoni Polgármesteri Hivatal elérhetősége:

Cím:                2318 Szigetszentmárton, Telkes u. 10.

Telefon/fax:    24/456-325

Honlap cím:    www.szigetszentmarton.hu

50. § A polgármesteri hivatal belső szervezeti tagozódását, hivatali munkarendjét, ügyfélfogadási rendjét a 2. sz. melléklet tartalmazza.

51. § A jegyző fogadó napja szerdai napokon délelőtt 9⁰⁰ óra és 12⁰⁰ óra, délután 13⁰⁰ óra és 15⁰⁰ óra között előzetes egyeztetés alapján.

52. §  A jegyző az ügyfélfogadást megbízottja útján is teljesítheti.

53. §  (1) Fontosabb lakossági fórumok:

a)   közmeghallgatás,

b)   falugyűlés

(2) A lakossággal való élő és szorosabb kapcsolattartást szolgálja az önkormányzat működésével összefüggő híreknek a „Mártoni Fórum” önkormányzati lapon, valamint Szigetszentmárton honlapján keresztül történő közlése.

(3) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egy esetben közmeghallgatást tart, az alábbi szempontok szerint:

a) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek képviselői kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatot tehetnek.

b) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, napirendjéről a hirdetőtáblákon, a település honlapján történő közzététellel kell tájékoztatni a lakosságot a rendezvény előtt legalább öt nappal.

c) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

d) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok. A jegyzőkönyv vezetéséről a jegyző gondoskodik.

(4) A polgármester előre meghatározott közérdekű ügyekben, illetőleg a jelentősebb döntések előkészítése érdekében – az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából falugyűlést hívhat össze.

a)   A gyűlés helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a hirdetőtáblákon, a helyi újság útján, a település honlapján történő közzététellel kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább öt nappal.

b)   A gyűlést a polgármester vezeti, erre meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt, a hivatal tárgy szerint érintett köztisztviselőit.

c)   A gyűlésről jegyzőkönyv készül, amelynek vezetéséről a jegyző gondoskodik.

16. Az önkormányzat vagyona, gazdálkodása, költségvetése

54.§ (1) Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó részletes szabályokat önálló önkormányzati rendelet határozza meg, melyben elő kell írni a különböző gazdasági vállalkozásokban való részvétel formájára és módjaira vonatkozó fontosabb szabályokat is.

(2) A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg

(3) költségvetési rendelet tervezetét a jegyző készíti elő, a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. A költségvetési rendelettervezetet a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság és a Szociális és Kulturális Bizottság előzetesen megtárgyalja és véleményezi.

(4) A zárszámadási rendelet tervezetének elkészítésére és előterjesztésére a (3) bekezdésben írt szabályok irányadók azzal, hogy az előterjesztést csak a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság tárgyalja kötelezően.

55. §  (1) Az önkormányzati gazdálkodással kapcsolatos feladatokat, valamint az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények gazdálkodását a jogszabályi előírások alapján a polgármesteri hivatal látja el.

(2)  A képviselő-testület gazdálkodásának belső ellenőrzéséről külső vállalkozó megbízásával gondoskodik.

(3)  A képviselő-testület felterjesztési jogának gyakorlását megelőzően köteles kikérni a tárgy szerint illetékes képviselő-testületi bizottságok véleményét.

56. §  (1) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az önkormányzat hatályos rendeletei szerint járjon el a koncepcióban megfogalmazott, költségvetésben meghatározott fejlesztési célok megvalósítása érdekében, a képviselő-testület folyamatos tájékoztatása mellett.

(2) Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények:

a) Szigetszentmártoni Gesztenyés Óvoda, német név: Kastanien Kindergarten Sankt Martin 2318. Szigetszentmárton, Ráckevei út 13.

Tevékenység jellege: Két és fél éves kortól az iskolába lépésig gyermekek óvodai nevelése, gondozása, iskolai életmódra való felkészítése.

A szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján ellátja a sajátos nevelési igényű (a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenessége, megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenessége, beszédfogyatékos, a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott) gyermekek integrált nevelését.

Az intézmény alapító okiratát Szigetszentmárton Község Önkormányzat Képviselő-testülete a 130/2012.(IX.29.) számú határozatával jóváhagyta.

17. A belső ellenőrzési kötelezettség, a belső ellenőrzést végző személy/szervezet jogállásának, feladatának meghatározása

57. § (1) Az államháztartásról szóló jogszabályokban meghatározott belső ellenőrzési feladatait megállapodás útján látja el az önkormányzat.

(2) Az önkormányzati intézmények pénzügyi, belső ellenőrzéséről a képviselő-testület gondoskodik.

58. § (1) Az Önkormányzat szervezeti felépítését a 3 melléklet tartalmazza.

(2) Az Önkormányzat Kormányzati funkcióit a 4. számú melléklet tartalmazza.

18. A helyi nemzetiségi önkormányzat

59. §  (1) A képviselő-testület a nemzetiségi önkormányzat elnökét az üléseire meghívja, részére tanácskozási jogot biztosít.

(2) A képviselő-testület az éves költségvetési rendeletében határozza meg a helyi nemzetiségi önkormányzatnak a működéséhez biztosított hozzájárulást.

(3)A képviselő-testület a nemzetiségi önkormányzattal való együttműködésére a mindenkor hatályos Együttműködési Megállapodás vonatkozik.

(4) A helyi önkormányzat biztosítja a települési nemzetiségi önkormányzat testületi működésének feltételeit. Ennek végrehajtásáról a polgármesteri hivatal gondoskodik.

(5) A működés feltételeinek biztosításához szükséges ingó és ingatlan vagyontárgyakat ingyenes használatba adja az alábbiak szerint:

1. a Polgármesteri Hivatal épületében helyiséghasználat biztosítása:

aa) a testületi működéshez, ülések lebonyolítására a tanácsterem;

ab) igény esetén a képviselői fogadóórához, ügyintézéshez önálló iroda.

2. a Művelődési Ház  épületében helyiséghasználat biztosítása a közmeghallgatás vonatkozásában.
3. a postai kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátásához szükséges eszközök biztosítása, az ezzel járó költségek viselése.

19. Az önkormányzati társulás

60. § (1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt.

(2)  A képviselő-testület a rendelkezésére álló (szellemi és anyagi) eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak.

(3)  Az SZMSZ 5. sz. melléklete tartalmazza azon önkormányzati társulások jegyzékét, melyekben az önkormányzat részt vesz.

20. Záró rendelkezések

61. § (1) E rendelet 2020. január 23. napján lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Szigetszentmárton Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2011.(IV.19.) önkormányzati rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról.

Bencs Tamás                                                                                               Dr. Cseh Balázs

polgármester                                                                                                       jegyző