1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Szigetszentmárton Község Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Önkormányzat székhelye 2318 Szigetszentmárton, Telkes utca 10.

(3) Önkormányzat illetékessége Szigetszentmárton Község közigazgatási területére terjed ki.

(4) Önkormányzat hivatalos lapja a Szigetszentmártoni Fórum

(5) Önkormányzat hivatalos honlapja: www.szigetszentmarton.hu (a továbbiakban: Honlap)

2. § (1) A polgármester és a jegyző hivatalos kör alakú pecsétjén középen Magyarország címere szerepel, a köríven pedig a következő felirat olvasható:

(2) A képviselő-testület és szervei által használt bélyegzőn Magyarország címere, az önkormányzat megnevezése szerepel.

(3) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét az önkormányzat jelképeiről szóló helyi önkormányzati rendelet állapítja meg.

(4) Az önkormányzat helyi kitüntetéseit és elismerő címek alapítását és adományozásának rendjét külön rendelet állapítja meg.

3. § (1) A képviselő-testület testvérvárosi kapcsolatot tart fenn és ápol a németországi Vellmar (Stadt Vellmar) település önkormányzatával.

(2) A képviselő-testület és a testvérváros közötti kapcsolattartásról, ezek költségigényéről a költségvetési rendeletben dönt.

4. § (1) A képviselő-testület szervei:

(2) A képviselő-testület és szervei működésére, a jogszabályokban foglalt feladat- és hatáskörök gyakorlására jelen Szervezeti és Működési Szabályzat részletszabályait kell alkalmazni.

5. § A közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok ellátása céljából az Önkormányzat az alábbi intézményeket tartja fenn:

6. § E rendelet alkalmazásában:

7. § A képviselő-testület át nem ruházható feladat- és hatásköreit – a helyi önkormányzatokról szóló törvényben felsorolt hatáskörökön túl – az 1. melléklet tartalmazza.

8. § A képviselő-testület a feladat- és hatáskörének átruházásáról – e rendelet előterjesztésre és rendeletalkotásra vonatkozó szabályainak megfelelő alkalmazásával - rendeletben dönthet.

9. § (1) A képviselő-testület által

(2) A képviselő-testület szerve az átruházott feladatok és hatáskörök gyakorlásáról felhívásra, ezen kívül évente egyszer beszámol a képviselő-testületnek.

10. § Az Önkormányzat önként vállalt feladatait a 3. melléklet tartalmazza.

11. § A képviselő-testület, a fenntartásában álló önkormányzat szervei és intézményei útján gondoskodik az önként vállalt feladatok ellátásról.

12. § A képviselő-testület választáskori létszáma hat fő képviselő és egy fő polgármester. A képviselő-testület tagjainak száma 7 fő.

13. § A képviselő-testület tagjainak névjegyzékét a 4. melléklet tartalmazza.

14. § A képviselő a képviselő-testület ülésén a képviselő-testület tagjaként, képviselői minőségében vesz részt.

15. § A képviselő a jogszabályokban foglalt jogain túl:

16. § (1) A képviselő önkormányzati képviselői munkájáért nem vesz fel tiszteletdíjat.

(2) A képviselő és a nem képviselő bizottsági tag a képviselő-testület bizottságában betöltött munkájáért nem vesz fel tiszteletdíjat.

17. § (1) A képviselő a jogszabályokban foglalt kötelességein túl:

(2) A képviselő január 31. napjáig írásban, a Honlapon közzétéve, tájékoztatást nyújt a választópolgárok számára az előző évi munkájáról.

(3) A képviselő által készített éves tájékoztatás közzétételéről a jegyző gondoskodik.

(4) A képviselő a kötelező éves tájékoztatóján túl jogosult az elvégzett munkájáról további tájékoztatást adni a választópolgárok számára, mely megvalósításának módjáról és formájáról maga dönt és gondoskodik.

(5) A képviselő a képviselő-testület ülésén a sürgősségi indítvány szabályai szerint kezdeményezheti rendelet megalkotásának kezdeményezését vagy határozat meghozatalát.

18. § (1) Az önkormányzati képviselővel szemben felmerült összeférhetetlenség esetén a helyi önkormányzatokról szóló törvény összeférhetetlenségi eljárásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(2) Az önkormányzati képviselő az összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatok ellátására kijelölt bizottságnak haladéktalanul bejelenti az összeférhetetlenséget, mely lefolytatja az összeférhetetlenségi eljárást.

(3) A képviselő-testület az összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatok ellátására a Szociális és Kulturális Bizottságot jelöli ki.

19. § (1) A képviselő bejelenti az ülést vezető elnöknél a képviselő-testületi, illetve bizottsági ülés napján 12 óráig, ha az ülésen nem tud megjelenni, vagy késve tud megjelenni.

(2) Igazolt távollétnek kell tekinteni a távollétet, ha azt a képviselő előzetesen bejelentette.

20. § (1) A hiányzás nyilvántartása jelenléti ív alapján történik.

(2) Az előre nem bejelentett hiányzás alól nincs kimentési lehetőség.

(3) A képviselő a képviselő-testületi és a bizottsági ülésen pontosan köteles megjelenni. Amennyiben késését nem jelezte előre adott napirend döntésében a rendelkezésére álló információk alapján tud a döntésben részt venni.

21. § (1) A képviselő-testület bármely tagja az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó minden ügyben a polgármesterhez, az alpolgármesterekhez, az állandó bizottságok elnökeihez és a jegyzőhöz interpellációt intézhet.

(2) Az interpellációval a képviselő-testület a rendes ülésén foglalkozik. Az interpelláció napirendre tűzéséről a polgármester gondoskodik.

(3) A képviselő-testület tagjai a polgármesterhez, a bizottságok elnökeihez, a tanácsnokokhoz és a jegyzőhöz interpellációt intézhetnek. Az interpellációt – az ülés napját megelőző legalább 5 nappal – a polgármesterhez kell írásban benyújtani. Az írásban benyújtott interpellációnak tartalmaznia kell az interpelláló képviselő és az interpellált nevét, az interpelláció tárgyát és a feltett kérdéseket.

22. § (1) A szabályszerűen benyújtott interpelláció a napirend része.

(2) A benyújtott interpellációra a képviselő-testületi ülésen vagy legkésőbb az ülést követő 15 napon belül érdemben választ kell adni.

(3) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik, ezt követően a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt az interpelláció elfogadásáról.

(4) Az interpellációra határidő tűzésével adott válasz másolatát minden képviselőnek meg kell küldeni, melynek elfogadásáról a képviselő-testület a következő ülésén dönt.

(5) A települési képviselő interpellációja kivizsgálásában részt vehet.

(6) Ha a képviselő-testület az interpellációra adott választ nem fogadja el, az interpellációt a hatáskörrel rendelkező bizottságnak kell kiadni vizsgálat céljából. Az interpelláció tárgyalását a képviselő-testület a bizottsági jelentés alapján a következő ülésén köteles napirendre tűzni.

(7) A képviselő-testület az interpelláció alapján részletesebb vizsgálatot is elrendelhet. Az interpelláció kapcsán hozott határozatok végrehajtásáról a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolóban kell jelentést tenni.

(8) A képviselő-testület tagja a korábban már megválaszolt és a képviselő-testület által elfogadott interpelláció nem ismételhető meg, amennyiben az érintett kérdésben újabb körülmény nem merült fel.

23. § (1) Az interpelláció tárgyának szoros kapcsolatban kell állni az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladataival, illetőleg valamely önkormányzati szervezet (intézmény) hatáskörébe kell tartoznia. Az interpelláció csak konkrét kérdés megválaszolására irányulhat.

(2) Nincs helye interpellációnak:

(3) A képviselő-testület tagja a képviselő-testület ülésén legfeljebb 3 ügyben terjeszthet elő interpellációt. A képviselő-testület tagja az írásban beterjesztett interpellációjának témakörét szóban megjelölheti.

24. § A képviselő-testület bármely tagja a képviselő-testület ülésén a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottságok elnökéhez és a jegyzőhöz kérdést intézhet, tőlük önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb az ülést követő 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.

25. § A kérdésre adott válasz elfogadása tárgyában az érintett képviselő/k nyilatkozata után külön testületi döntésre nincs szükség.

26. § (1) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.

(2) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 rendes ülést tart.

(3) A képviselő-testület lehetőség szerint július-augusztus hónapban nem ülésezik.

27. § (1) A képviselő-testület az átgondolt működés érdekében határozatban félévente munkatervet fogad el.

(2) A munkaterv tartalmazza:

(3) A jegyző a képviselő-testület a júniusi és a decemberi ülésére előkészíti és a polgármester benyújtja a következő félévi munkatervet.

(4) A munkatervre és annak módosítására javaslatot tehet:

(5) A munkaterv előterjesztésekor a polgármester tájékoztatást ad a tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról, azok indokairól.

(6) A munkaterv év közben módosítható, a módosítást nem kell a képviselő-testület elé beterjeszteni.

28. § (1) A polgármester a képviselőket az Önkormányzat székhelyére - mely egyben a Polgármesteri Hivatal épülete - hívja össze.

(2) A képviselő-testületi ülés munkaterven kívüli összehívását a települési képviselők egynegyedének, vagy a képviselő-testület bármely bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének az ülés összehívásának indokát tartalmazó írásos indítványa alapján kezdeményezhető. Az ülést lehetőség szerint az indítvány benyújtásától számított 15 napon belüli időpontra kell összehívni.

(3) Indokolt esetben a képviselő-testület ülése - az Önkormányzat közigazgatási határain belül - a székhelyen kívül máshová is összehívható.

(4) A székhelyen kívül megtartott ülésen is biztosítani kell a nyilvánosságot.

(5) A polgármesteri tisztség betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetén az ülést az alpolgármester, több alpolgármester esetén a polgármester által kijelölt alpolgármester hívja össze és vezeti.

(6) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén, az ülést a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(7) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén, továbbá a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság elnökének betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásának esetén az ülést a Szociális és Kulturális Bizottság elnöke hívja össze.

(8) A képviselő-testületi ülés elektronikus úton kerül összehívásra.

(9) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek és a bizottsági tagoknak az ülés előtt legalább 5 nappal kell megküldeni. A meghívót ki kell függeszteni az önkormányzat hirdetőtáblájára és a Honlapra is.

(10) A meghívó kiküldésére az előterjesztés kiküldésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(11) Az ülésszünet idejére rendes ülés nem hívható össze.

29. § Sürgős, halasztást nem tűrő esetben rendkívüli ülés hívható össze, melynek meghívója az ülés előtt 24 órával is kiküldhető. Ebben az esetben el lehet tekinteni az írásbeliségtől és bármilyen értesítési mód igénybe vehető, (pl. telefon, telefax, e-mail), de a sürgősség okát közölni kell.

30. § (1) A képviselő-testület ülésére szóló meghívót írásban kell elkészíteni, azt a képviselők és meghívottak részére elektronikus úton, - technikai problémák felmerülése esetén papíralapon - kell megküldeni.

(2) A képviselő-testületi ülésre szóló meghívó tartalmazza az ülés helyét és idejét, a polgármester által tárgyalásra javasolt napirendeket az előadók megjelölésével.

31. § (1) A képviselő-testület ülésére meghívó kiküldésével tanácskozási joggal meg kell hívni a jegyzőt és a nem képviselő alpolgármestert.

(2) A képviselő-testület a tevékenységi kört érintő napirend tárgyalásához tanácskozási joggal meghívhatja a következő közösségek képviselőjét:

(3) A képviselő-testület ülésére meghívó kiküldésével felszólalási joggal meg kell hívni

32. § (1) A képviselő-testület, illetve a képviselő-testület bizottsága a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben előterjesztés útján dönt.

(2) Az írásbeli meghívó melléklete minden olyan előterjesztés - írásbeli anyag - amely a képviselő-testület ülésén megtárgyalásra kerül. Azon előterjesztések esetében, amelyek alapos megtárgyalása érdekében az elektronikusan kiküldött anyagon túlmenően egyéb háttér-információkra is szükség van, a meghívóban meg kell jelölni, hogy azok hol tekinthetők meg, illetőleg ki ad azokról tájékoztatást.

33. § (1) Előterjesztésre jogosult

(2) Előterjesztés a polgármesternél nyújtható be, írásban.

(3) A polgármester akadályoztatása esetén az előterjesztés benyújtására a képviselő-testület összehívásakor alkalmazandó helyettesítési szabályok alkalmazandók.

(4) Az előterjesztés valósághűen bemutatja a megvitatandó tárgykört, alkalmas a megfelelő következtetések és a legcélszerűbb döntések meghozatalára, tömör és az érdekeltek számára világos megfogalmazást használ.

(5) Rendeletalkotásra irányuló előterjesztés kezdeményezésére a helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározottak az irányadók.

34. § (1) Az előterjesztés bevezető, helyzetfeltáró, értékelő részből, határozati javaslatból és záró részből áll.

(2) Az előterjesztés bevezető része tartalmazza

(3) Az előterjesztés helyzetfeltáró része tartalmazza

(4) Az előterjesztés értékelő része tartalmazza

(5) A határozati javaslat tartalmazza

(6) Az előterjesztés záró része tartalmazza

(7) Rendeletek esetében az előterjesztés tartalmára az előterjesztésre vonatkozó szabályok az irányadóak azzal, hogy az előterjesztés rendelet-tervezetet tartalmaz, határozati javaslatot nem.

(8) Az előterjesztést legkésőbb a munkaterv szerinti bizottsági ülést megelőző 6. napon a jegyzőhöz el kell juttatni. Amennyiben a határidőt az előterjesztő elmulasztja, úgy az előterjesztés a soron következő képviselő-testületi ülésen kerül napirendre.

35. § (1) A jegyző törvényességi szempontból megvizsgálja az előterjesztést, továbbá ellenőrzi annak jogi, tartalmi és formai követelményeknek megfelelőségét. Abban az esetben, ha a jegyző az előterjesztés vizsgálata során jogsértést észlel, jelzi azt az előterjesztőnek.

(2) A törvényességi szempontból aggályos előterjesztést a jegyző nem hagyja jóvá.

(3) Amennyiben a jegyző megállapítja, hogy az előterjesztés megfelel a törvényességi, jogi, tartalmi és formai követelményeknek, a jóváhagyásával ellátva elektronikus úton megküldi az előterjesztést az azt tárgyaló ülést megelőző ötödik nap végéig az előterjesztés kezdeményezője, továbbá az adott ülésre meghívandók részére a címzettek által megadott, vagy a polgármesteri hivatal által a címzettek számára létrehozott e-mail címre.

(4) Amennyiben a jegyző számára nem áll rendelkezésre elegendő idő a törvényességi vizsgálathoz, vagy a törvényességi, jogi, tartalmi, formai követelmény nem orvosolható az ülést megelőző ötödik nap végéig, a képviselő-testület, illetve a bizottság a soron következő ülésén tárgyalja az előterjesztést.

36. § Az előterjesztés anyaga - a zárt ülésen tárgyalt ügyek kivételével – közérdekből nyilvános.

37. § (1) A sürgősségi előterjesztésre az előterjesztés szabályait kell alkalmazni az ebben a címben foglalt eltérésekkel.

(2) Sürgősségi előterjesztés legkésőbb az ülés napján 12 óráig írásban nyújtható be a polgármesternél.

(3) A sürgősségi előterjesztés a képviselő-testületi, illetve bizottsági ülésen az előterjesztő által kerül ismertetésre.

(4) A jegyző lehetőség szerint elvégzi a sürgősségi előterjesztés törvényességi, jogi, tartalmi és formai követelményeknek való megfelelését és ellátja jóváhagyásával. Amennyiben előbbiekre nincs lehetőség úgy felhívja a képviselő-testület figyelmét a vizsgálat hiányának tényére, és az esetleges jogkövetkezményekre.

38. § (1) Az előterjesztésre jogosultak a képviselő-testület, illetve bizottság ülése ideje alatt sürgősséggel bármikor tehetnek indítványt.

(2) Az ülés ideje alatt előterjesztett sürgősségi indítványról a képviselő-testület, illetve bizottság az új napirendi pont felvételére vonatkozó szabályok szerint szavaz.

(3) A sürgősségi indítvány vita céljából kerülhet napirendre, döntésre vonatkozó javaslatot nem tartalmazhat.

(4) A sürgősségi indítvány az ülésen szóban is előterjeszthető.

(5) A szóban előterjesztett indítvány jegyzőkönyvbe foglalásának idejére az ülésvezető szünetet rendelhet el.

(6) A sürgősségi indítvány előterjesztését az előterjesztésre jogosultak fejenként 2 perces időkeretben terjeszthetik elő.

(7) A sürgősségi indítványban az indítványozó megjelöli a sürgősség tényét alátámasztó körülményeket, a tárgyalandó témakört tárgyilagosan és tényszerűen bemutatja, a témakör anyagi és technikai feltételrendszerét ismerteti.

39. § (1) Bármely képviselő kérhet engedélyt az ülésvezetőtől a napirend előtti felszólalásra. A képviselő a felszólalás szövegét az ülés megnyitása előtt átadja az ülésvezetőnek.

(2) A napirend előtti felszólalás legfeljebb öt percig tarthat.

(3) A napirend előtti felszólalás során vitának és határozathozatalnak nincs helye.

40. § (1) Az előterjesztett napirendi javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) A képviselő-testület az általa elfogadott sorrendben tárgyalja a napirendi pontokat.

(3) Az elfogadott napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő vagy a képviselő-testület tagja tehet javaslatot, melyet az ülésvezető felszólítására indokolnia kell.

(4) Az elfogadott napirendi pont tárgyalásának elhalasztására irányuló javaslat és az ahhoz tartozó indokolás elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

41. § A polgármester a két ülés közötti időszak fontosabb eseményeiről szóló tájékoztatóját szóban a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló tájékoztatót írásban terjeszti a képviselő-testület elé.

42. § Az interpellációk, kérdések, bejelentések időtartamának korlátozására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz.

43. § (1) A képviselő-testület tagja a tárgyalt napirendi ponthoz két percre szót kérhet és ügyrendi javaslatot tehet az ülésvezetőnek.

(2) Az ügyrendi javaslatról annak elhangzása után, a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

44. § (1) A napirendi pontok tárgyalását az ülésvezető nyitja meg.

(2) Az ülésvezető a hozzászólásra jogosultak számára a jelentkezések sorrendjében adja meg a szót.

45. § (1) A napirendi pont tárgyalását megelőzheti a legfeljebb öt perces szóbeli kiegészítés, melynek megtételére az előterjesztő és a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke egyaránt jogosult.

(2) A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztésben foglaltakat, ahhoz képest új információt kell tartalmaznia.

(3) Szóbeli kiegészítés hiányában a napirendet tárgyaló bizottságok nevében az ülésvezető ismerteti a bizottság tárgyban hozott véleményét legfeljebb három percben.

46. § (1) A napirendi ponttal kapcsolatban a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal rendelkezők kérdést intézhetnek az előterjesztőhöz fejenként legfeljebb két percben.

(2) A feltett kérdésre az előterjesztő választ ad legfeljebb két percben, melyhez a kérdező hozzászólást fűzhet legfeljebb két percben.

(3) A képviselő-testületi ülés elnöke a tanácskozási joggal nem rendelkező személynek kétperces felszólalási jogot adhat a tárgyalt napirendi ponttal kapcsolatban.

(4) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, időkorlát nélkül.

(5) Az elnök a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra.

(6) A meghívottat abban a napirendi pontban illeti meg a felszólalás joga, melyre tekintettel meghívták az ülésre.

47. § (1) Az ülésvezető - az ülés jellegétől függetlenül -

(2) Az ülésvezető munkáját a jegyző segíti.

48. § Az ülésvezető a tanácskozás rendjének fenntartása érdekében

49. § (1) A nyilvános ülésen és a nyilvános ülés előkészítése során a hallgatóság az ülés rendjének megzavarásától – különös tekintettel a hangos, méltatlan véleménynyilvánításra, az ülés résztvevőinek megfélemlítésére alkalmas fellépésre - tartózkodni köteles.

(2) Amennyiben a hallgatóság tagja magatartásával az ülés rendjét zavarja, az ülésvezető szóban figyelmezteti és felszólítja a zavarás megszüntetésére.

(3) Amennyiben a figyelmeztetésben részesített személy továbbra is zavarja az ülés rendjét, az ülésvezető kiutasíthatja őt.

50. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános. Az ülésen bármely állampolgár szabadon részt vehet és az ülésvezető előzetes engedélyével felszólalhat.

(2) A nyilvános ülésen és a nyilvános ülés előkészítése során a hallgatóság a kijelölt helyeken foglalhat helyet, a médiatartalom-szolgáltató érdekében tevékenységet végző személyek a kép- illetve hangrögzítő eszközeiket a kijelölt helyen helyezhetik el.

51. § (1) A helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározott eseteken túl a képviselő-testület zárt ülést tart az önkormányzat vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.

(2) A zárt ülés megtartását a jogosult külön írásbeli kérelmére a képviselő-testület rendeli el.

52. § Normatív tartalmú döntéstervezet, határozat-tervezet zárt ülésen nem tárgyalható.

53. § (1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen az összes képviselő több mint fele jelen van (négy fő).

(2) Határozatképtelen a képviselő-testület, ha az ülésen az összes képviselő fele, vagy annál kevesebb van jelen.

(3) Határozatképtelen ülés esetén az ülést két napon belül újra össze kell hívni az összehívástól számított öt napon belülre.

54. § A határozatképtelenséggel érintett napirendi pontokat a képviselő-testület a soron következő ülésén tárgyalja.

55. § (1) Az ülésvezető az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító indítványokról dönt a testület – az elhangzás sorrendjében – majd az eredeti határozati javaslatról.

(2) A szavazásra bocsájtott javaslat akkor elfogadott, ha a javaslatot támogató igen szavazatok száma nagyobb a javaslatot elutasító nem szavazatok és a tartózkodó szavazatok számának összegénél.

(3) A minősített többséget igénylő javaslat elfogadásához a megválasztott képviselők több mint fele (négy fő) igen szavazata szükséges.

56. § (1) A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza

(2) A képviselő-testület határozatát jegyzőkönyvi kivonat formájában az érintettekkel igazolható módon közölni kell.

(3) A döntések közléséről, közzétételéről, nyilvántartásáról, a rendeletek kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

(4) A képviselő-testületi ülésen személyes megjelenés útján kell szavazni.

57. § Minősített többség szükséges a helyi önkormányzatokról szóló törvényben nevesített minősített többséget igénylő ügyeken túl

58. § (1) A képviselő-testület döntéseit kézfelemeléssel hozza.

(2) A nyílt szavazás eredményét az ülésvezető állapítja meg, kétség esetén bármely képviselő indítványára elrendelheti a szavazás megismétlését.

59. § (1) A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a jelenléti ív alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) az íven rögzíti. A szavazás végén a képviselő a leadott szavazatát aláírásával hitelesíti.

(2) A képviselő-testület, a helyi önkormányzatokról szóló törvény szerinti eseteken túl, bármelyik jelen lévő tagjának indítványára név szerinti szavazást rendel el.

60. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat a helyi önkormányzatokról szóló törvény szerinti és a rendelet 51. § (1) bek. szabályozott esetekben.

(2) Titkos szavazást tart a társadalmi megbízatású alpolgármester megválasztásakor.

(3) A titkos szavazás urna és szavazólapok igénybevételével történik

(4) Az urna és szavazólapok igénybevételével történő titkos szavazás lebonyolítása előtt a Szociális és Kulturális Bizottság három fő képviselő tagja szavazatszámláló bizottságot alakít.

(5) A szavazatszámláló bizottság elnöke a Szocbizottság elnöke. Amennyiben a Szocbizottság képvisleő tagjai hiányos létszámban vannak jelen, akkor a képviselő-testület tagjai sorából kell kiegészítő tagokat választani. A Szocbizottság elnökének hiányzása esetén elnököt is választani kel.

(6) A szavazólap előkészítéséről a bizottság elnöke gondoskodik.

(7) A bizottság elnöke felolvassa a képviselő-testület tagjainak a nevét, akik ezt követően átveszik a szavazólapot az elnöktől.

(8) Kitöltést követően a szavazólapot az urnába kell helyezni.

(9) A szavazatszámláló bizottság elnöke lezárja a szavazást, majd a szavazatszámláló bizottság tagjai összeszámolják a leadott szavazatokat.

(10) A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyvben rögzíti, majd a bizottság elnöke ismerteti a titkos szavazás végeredményét képviselő-testülettel.

61. § (1) A képviselő-testület tagja a szavazás megkezdése előtt köteles bejelenteni személyes érintettségét az adott ügyre vonatkozóan.

(2) A személyes érintettségre vonatkozó bejelentést követően az ülésvezető kezdeményezi az érintett képviselő döntéshozatalból történő kizárását, melyről a képviselő-testület dönt.

(3) Amennyiben az adott ügyben személyesen érintett képviselő bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, az ügyben a szavazást meg kell ismételni úgy, hogy a mulasztó személy a szavazásból kizárásra kerül.

62. § (1) A képviselő-testületi, illetve bizottsági ülés jegyzőkönyveire (a továbbiakban: jegyzőkönyv) a helyi önkormányzatokról szóló törvényben foglalt szabályok alkalmazandók.

(2) A képviselő-testület, illetve bizottság üléséről digitális hangfelvétel készül, melynek őrzési ideje öt év.

63. § (1) A jegyzőkönyv - a helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározott tartalmi elemeken túl - tartalmazza

(2) A nyílt ülés jegyzőkönyvét és az ahhoz tartozó mellékletet a köziratokról szóló törvény, valamint az önkormányzati hivatalok egységes irattári tervének kiadásáról szóló rendelet szabályai szerint kell őrizni.

(3) A nyílt ülés jegyzőkönyve és az ahhoz tartozó melléklet a választópolgárok számára a Szigetszentmártoni Polgármesteri Hivatalban és a Honlapon hozzáférhető.

(4) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

(5) A zárt ülés jegyzőkönyvébe betekinthet, valamint az ahhoz tartozó hangfelvételt meghallgathatja a zárt ülésen résztvevő személy, valamint az ügyben közvetlenül érintett.

(6) A zárt ülést érintő közérdekű adathoz és közérdekből nyilvános adatokhoz való hozzáférést a jegyző kivonat készítésével biztosítja.

64. § (1) Rendelet megalkotását, hatályos rendelet módosítását kezdeményezheti az, aki az előterjesztés rendjére vonatkozó szabályok szerint előterjesztésre vagy annak kezdeményezésére jogosult.

(2) Rendeletalkotásra irányuló kezdeményezés benyújtására az előterjesztés szabályai alkalmazandók.

65. § (1) A rendelet-tervezet véleményezésére hatáskörrel rendelkező bizottság véleményének kialakítása során

(2) A bizottság elnöke a bizottság rendelet-tervezetről alkotott állásfoglalását a képviselő-testületi ülésen ismerteti.

(3) A tervezet előkészítéséhez a képviselő-testület – szükség esetén – más szakértőket is felkérhet, illetőleg előkészítő csoportot hozhat létre.

66. § (1) A rendelet-tervezethez módosító indítványt csak írásban, legkésőbb a képviselő-testület tervezetet tárgyaló ülését megelőző munkanapon 12 óráig lehet benyújtani a polgármesternek.

(2) A képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönthet a rendelet-tervezet többfordulós tárgyalásáról a következő tárgyalás időpontjának és helyének megjelölésével.

(3) A rendelet-tervezet elfogadásáról szóló szavazás előtt a jegyző nyilatkozik a tervezet törvényességéről.

67. § (1) A rendelet-tervezet szakmai tartalmának kialakítása - különösen a tervezet szakmai tartalmának meghatározza, a közreműködők között a munka elosztása, a kodifikációs munka megszervezése és elvégzése, a tervezetek bizottsági véleményeztetéséről és az észrevételek feldolgozásáról való gondoskodás, az elvi célkitűzések érvényesítésének, a vitás kérdések megfelelő szintű eldöntésének biztosítása, az érintett társszervekkel való koordináció, az adminisztrációs munka megszervezése, a tervezet testület előtti megvitatásában való részvétel - a jegyző feladata.

(2) Az előkészítő a jogalkotásról szóló törvény szerinti indokolást és előzetes hatásvizsgálatot csatol a rendelet-tervezetet tartalmazó előterjesztéséhez.

(3) A megalkotott rendelet megjelölése a jogszabály kihirdetése során történő megjelöléséről szóló rendelet szabályai szerint történik.

68. § (1) A megalkotott rendelet kihirdetéséről, nyilvántartásáról, folyamatos hatályosulásáról a jegyző gondoskodik.

(2) A rendelet kihirdetésének módja a polgármesteri hivatal ügyfélterében történő kifüggesztés.

(3) A rendelet kihirdetésének időpontja a polgármesteri hivatal ügyfélterében történő kifüggesztés időpontja.

(4) A jegyző gondoskodik a kihirdetett rendelet közzétételéről a Nemzeti Jogszabálytárban, valamint a Honlapon való megjelenéséről.

69. § (1) A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló törvényben foglaltakon túl népszavazást kezdeményezhet, a legfrissebb népszámlálási adatok szerint, a település élő - bejelentett lakcímmel vagy tartózkodási hellyel rendelkező - választópolgárok 25%-a.

(2) A képviselő-testület köteles elrendelni a helyi népszavazást, ha azt az önkormányzati rendeletében meghatározott számú választópolgár kezdeményezte.

(3) A képviselő-testület a helyi népszavazás során alkalmazandó eljárásról külön rendeletet alkot.

(4) A helyi népszavazás kiírását tárgyaló képviselő-testületi ülésre a polgármester felszólalási joggal meghívja a helyi népszavazást kezdeményezők képviselőit.

70. § (1) A közmeghallgatás a képviselő-testület speciális ülése, melynek keretében a testület nem hoz döntést.

(2) A képviselő-testület évente egy alkalommal tart közmeghallgatást.

(3) A közmeghallgatás helyét és idejét legalább 10 nappal előbb, a helyben szokásos módon közzé kell tenni.

(4) A polgármester a közmeghallgatást a témák jellegétől, közérdekű jelentőségétől, az állampolgári kezdeményezések számától függően,

71. § (1) Közmeghallgatás, szükség esetén, a helyi lakosság, valamint a helyben érdekelt szervezetek képviselőinek személyes megjelenése nélkül - a különböző helyszínen jelen lévők között, egy időben, valós idejű kommunikációt lehetővé tévő, kép és hang egyidejű továbbítására alkalmas elektronikus hírközlő eszköz útján - is megtartható.

(2) Az elektronikus úton tartott közmeghallgatáson a képviselőknek időben és térben egy helyen szükséges személyesen jelen lenniük.

(3) Az elektronikus úton tartott közmeghallgatáson a résztvevők száma nem korlátozható.

72. § (1) A közmeghallgatás meghirdetéséről, valamint elektronikus úton tartott közmeghallgatás esetén az ahhoz való csatlakozás technikai feltételeinek közzétételéről a polgármester gondoskodik.

(2) A közmeghallgatáson elhangzottakat jegyzőkönyvbe kell rögzíteni.

73. § (1) A közmeghallgatás közben a választópolgárok és a településen érdekelt szervezetek képviselői a képviselő-testülethez szóban hozzászólás formájában, legfeljebb két percben, közérdekű kérdést, javaslatot tehetnek.

(2) A közmeghallgatás előtt írásban is feltehető kérdés, javaslat, melyet a polgármesteri hivatal közmeghallgatás előtti utolsó ügyfélfogadási napján délig lehet benyújtani a polgármesternek.

(3) Az írásban benyújtott kérdés, javaslat tartalmát a közmeghallgatást vezető személy ismerteti a résztvevőkkel.

74. § (1) A közmeghallgatáson felmerült, illetve ismertetett kérdésre a közmeghallgatáson választ kell adni. Amennyiben az azonnali válaszadás nem lehetséges, legkésőbb 15 napon belül írásban választ kell adni a kérdésre.

(2) Összetett ügyre, problémára irányuló kérdés esetén, a képviselő-testület megbízza a polgármestert, vagy amennyiben a kérdés tárgyköre a képviselő-testület bizottságának feladat- és hatáskörébe tartozik, az érintett bizottságot az ügy kivizsgálására. Amennyiben szükséges, az ügy vizsgálatára a képviselő-testület ideiglenes bizottságot is létrehozhat.

(3) A vizsgálat elrendelése esetén, a közérdekű javaslattevőt fel kell kérni a vizsgálatban való részvételre és lehetővé kell tenni számára, hogy a vizsgálatot figyelemmel kísérje, annak eredményéről információt kapjon.

(4) A vizsgálat eredményéről, a közbenső, illetve érdemi intézkedésről a vizsgáló bizottság elnöke, akadályoztatása esetén a polgármester tájékoztatja a képviselő-testületet.

(5) A közmeghallgatáson felmerült ügyben a probléma megoldását célzó intézkedésekről, a közmeghallgatáson feltett kérdésekről és a válaszokról a lakosságot a helyben szokásos módon kell tájékoztatni.

75. § (1) A község lakosságának széles körét érintő kérdés megvitatására a polgármester lakossági fórumot hívhat össze.

(2) A lakossági fórum összehívásáról szóló közleményt a polgármester a helyben szokásos módon hirdeti ki a fórum előtt legalább 7 nappal.

(3) A lakossági fórumot a polgármester vezeti.

76. § (1) A településrészi tanácskozás célja az adott településrész lakosságának bevonása az őket érintő közügyekbe, a lakosság tájékoztatása a településrészt érintő döntésekről, illetve az önkormányzati döntés végrehajtásának megszervezése, továbbá a lakosság és képviselő-testület tagjai közötti véleménycsere, mely során a településrész lakói előadhatják a közösséget érintő panaszaikat, javaslataikat, valamint véleményt nyilváníthatnak a településrészt érintő közügyekről.

(2) A településrészi tanácskozást a polgármester hívhatja össze.

(3) A településrészi tanácskozás összehívásról szóló közleményt legalább a tanácskozást megelőző 7 nappal a helyben szokásos módon ki kell hirdetni.

(4) Amennyiben a településrészi tanácskozást több mint 100 településrészi választópolgár írásban kezdeményezi, a polgármester köteles a tanácskozást összehívni.

(5) A településrészi tanácskozás megszervezésére, lebonyolítására a közmeghallgatásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

77. § (1) A polgármester, az alpolgármester és a képviselő fogadóórát tart.

(2) A fogadóóra helyét és idejét a polgármester, az alpolgármester és a képviselő határozza meg.

(3) A fogadóóra helye és ideje a Mártoni Fórumban és a Honlapon kerül közzétételre.

78. § A képviselő-testület a helyi közügyekről, a települést és a közösséget érintő aktuális hírekről a helyben szokásos módon túl a Mártoni Fórumban, a Honlapon és Facebook oldalán tájékoztatja a lakosságot.

79. § (1) A polgármester főállásban látja el feladatait.

(2) A képviselő-testület gyakorolja a polgármester felett a munkáltatói jogokat.

80. § (1) A polgármester ellátja a képviselő-testület által átruházott feladatokat.

(2) A polgármester feladatai a jogszabályban meghatározottakon túl:

(3) A polgármester együttműködik a különböző társadalmi, egyházi szervezetekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel, valamint a városban működő vállalatokkal, vállalkozásokkal, intézményekkel. Ezek vezetőitől jogszabályban előírt körben tájékoztatást kérhet, illetve tájékoztatja őket az önkormányzat fejlesztési elképzeléseiről, velük együttműködési megállapodásokat kezdeményezhet.

81. § (1) A polgármester a képviselő-testület döntését igénylő ügyben, a testület utólagos tájékoztatása mellett – a képviselő-testület át nem ruházható hatás- és feladatkörein kívül - döntést hozhat

(2) A rendelet 81. § (1) bekezdés a) pont szerinti esetben a polgármester a döntésről a képviselő-testületet a következő ülésén tájékoztatja.

(3) A rendelet 81. § (1) bekezdés b) pont szerinti esetben a polgármester a képviselő-testületet e-mail útján, haladéktalanul tájékoztatja a döntésről.

(4) A polgármester a költségvetésről szóló helyi rendeletben meghatározott értékhatárig dönt a forrásfelhasználásról, és a soron következő rendes ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet a döntésről.

82. § A polgármester e tisztségéről a képviselő-testülethez intézett írásbeli nyilatkozatával mondhat le, amelyet az alpolgármesternek, ennek hiányában, vagy az alpolgármester tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testület összehívásakor alkalmazandó helyettesítési szabályok szerint soron következő személy részére juttat el.

83. § A választható alpolgármesterek száma egy.

84. § Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.

85. § A jegyző a helyi önkormányzatokról szóló törvényben és további jogszabályokban felsorolt feladat- és hatáskörein kívül

86. § (1) A jegyző haladéktalanul jelzi a képviselő-testületnek, illetve annak szervének, amennyiben annak döntése vagy működése jogszabályt sért.

(2) A jogszabálysértő működésről vagy döntésről a jelzés tehető

(3) Ha a szóban tett jelzés ellenére a jogsértő állapot továbbra is fennáll, a jelzést írásba kell foglalni.

87. § (1) A polgármester gyakorolja a jegyző felett a munkáltatói jogokat.

(2) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a polgármesteri hivatal szervezeti és működési szabályzatában megjelölt köztisztviselő láthatja el.

(3) A jegyzői tisztség betöltésére irányuló pályázatot a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerint kell lefolytatni. A pályázati kiírást a jogszabályban megjelölt módon kívül a helyben szokásos módon is közzé kell tenni.

(4) A jelölteket a polgármester személyesen meghallgathatja.

88. § (1) A képviselő-testület önálló polgármesteri hivatalt működtet.

(2) A polgármesteri hivatal hivatalos elnevezése: Szigetszentmártoni Polgármesteri Hivatal.

(3) A polgármesteri hivatal székhelye: 2318 Szigetszentmárton, Telkes utca 10.

89. § (1) A polgármesteri hivatal belső szervezeti tagozódásának, létszámának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározását a polgármester - a jegyző javaslatára - az előterjesztésre vonatkozó szabályok szerint kezdeményezheti.

(2) A polgármesteri hivatal egységes, nem tagozódik irodákra.

(3) A polgármesteri hivatal a szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint végzi feladatait.

90. § (1) A képviselő-testület bizottságai előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrzési feladatokat ellátó - a képviselő-testület által önkormányzati ügyekben döntési jogkörrel is felruházható - egymással mellérendeltségi viszonyban álló, választott testületi szervek.

(2) A képviselő-testület állandó bizottságai:

(3) A Szociális és Kulturális Bizottság öt tagból áll, ebből három képviselő és kettő nem képviselő.

(4) A Szociális és Kulturális Bizottság tagjainak jegyzékét az 5.melléklet tartalmazza.

(5) A Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság öt tagból áll, ebből három képviselő és kettő nem képviselő.

(6) A Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság tagjainak jegyzékét az 5. melléklet tartalmazza.

(7) A Települési Értéktár Bizottság 2 képviselő és 1 nem képviselő tagból áll.

(8) A Települési Értéktár Bizottság tagjainak jegyzékét az 5. melléklet tartalmazza.

(9) Az állandó bizottságok által ellátandó feladatokat a 6. melléklet tartalmazza.

(10) A képviselő-testület tagjainak vagyonnyilatkozatának benyújtását a Szociális és Kulturális Bizottság felügyeli továbbá gondoskodik azok nyilvántartásáról, kezeléséről.

(11) A helyi önkormányzatokról szóló törvényben az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzésével kapcsolatban a törvény által létrehozandó pénzügyi bizottság számára meghatározott feladatokat a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság látja el.

(12) A Települési Értéktár Bizottság félévente, legkésőbb a félévet követő hónap utolsó napjáig beszámol tevékenységéről a képviselő-testületnek.

91. § (1) Bizottságba tagot a képviselő-testület tagjai és az alpolgármester jelölhetnek. A jelölést a polgármester részére, írásban kell benyújtani.

(2) A képviselő-testület a bizottság elnökét és a bizottsági tagokat a rendes ülésén választja meg.

(3) Képviselő több bizottságnak is tagja lehet.

(4) Bizottsági tag lehet olyan személy is, aki nem képviselő.

92. § (1) A képviselő-testület döntésével ideiglenes bizottságot hozhat létre meghatározott időre vagy feladat elvégzésére. Az ideiglenes bizottság a meghatározott idő elteltével, vagy a feladat végrehajtásával automatikusan megszűnik.

(2) Az ideiglenes bizottság az elvégzett munkáról jelentést készít, melynek elfogadásáról a képviselő-testület rendes ülésén dönt.

(3) Egy képviselő egyidejűleg egy ideiglenes bizottságnak lehet tagja.

(4) Az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

93. § Bizottság albizottságot nem hozhat létre.

94. § (1) A képviselő-testület a bizottság számára adott döntési jogot a szervezeti és működési szabályzatának módosításával vonhatja vissza. Az átruházott hatáskör gyakorlásához utasítást adhat.

(2) A bizottság döntése ellen a képviselő-testülethez lehet fellebbezni az általános közigazgatásról szóló törvényben meghatározott jogorvoslati szabályok szerint.

95. § (1) A Testület állandó bizottságai a munkaterv szerinti ciklusokban és időpontokban üléseznek.

(2) A munkatervtől eltérő, rendkívüli bizottsági ülés megtartására az a helyi önkormányzatokról szóló törvény bizottság összehívására vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a bizottság rendkívüli ülését a polgármesteren kívül

(3) A bizottsági ülésekre a képviselő-testületi ülésekre vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell.

96. § (1) A bizottsági ülésre meghívó kiküldésével meg kell hívni

(2) A bizottsági meghívót annak kiküldésével egyidejűleg a Honlapon is meg kell jelentetni.

(3) Az ülésekről a jegyzőkönyvre vonatkozó szabályok szerinti hangfelvétel készül.

97. § (1) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti, kiadmányozza a bizottság önkormányzati hatósági hatáskörben hozott döntéseit.

(2) A bizottság elnökének akadályoztatása esetén, az általa felkért bizottsági tag tölti be e tisztet. A felkérésről a bizottság elnöke a bizottsági ülés napján 12 óráig a polgármestert személyesen, telefonon, vagy elektronikus levélben tájékoztatja.

98. § (1) A bizottság tagja a bizottság ülésein köteles részt venni. Amennyiben az ülésen nem tud megjelenni, úgy e rendelet képviselőkre vonatkozó szabályai szerint köteles eljárni.

(2) Amennyiben a bizottsági tag a munkatervben meghatározott bizottsági ülések feléről folyamatosan hiányzik, úgy a bizottság elnökének javaslata alapján, a képviselő-testület a soron következő rendes ülésén dönt a bizottsági tagság megszüntetéséről.

(3) A személyes érintettség bejelentésére, a kizárásról szóló döntési eljárásra a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

99. § (1) A bizottság határozatképességére a képviselő-testület határozatképességére vonatkozó szabályok alkalmazandók.

(2) A bizottság átruházott önkormányzati hatáskörben hozott döntését határozati formában alkotja meg.

(3) A bizottság hatósági hatáskörében hozott határozataira az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(4) A bizottság döntéseinek és jegyzőkönyveinek nyilvántartása a polgármesteri hivatal iratkezelési szabályzatában meghatározottak szerint történik.

(5) A bizottsági előterjesztésekre a rendes előterjesztésekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(6) A bizottsági ülésről jegyzőkönyv készül a tartalmi követelmények megegyeznek a képviselő-testületre vonatkozó követelményekkel.

(7) A jegyzőkönyvet az elnök és az általa kijelölt bizottsági tag írja alá.

(8) A bizottság elnökét és tagjait a bizottság döntései kötik. A bizottsági ülésen megfogalmazott kisebbségi véleményt a kisebbségben maradt képviselők kérésére a képviselő-testületi ülésen ismertetni kell.

100. § (1) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a polgármesteri hivatal látja el.

(2) Két vagy több bizottság ügykörével kapcsolatos kérdés megtárgyalására együttes bizottsági ülés tartható. Az együttes bizottsági ülésen a bizottságoknak külön-külön határozatképesnek kell lenniük. Az elnöki teendőket ellátó személyről a bizottságok a bizottsági ülésen szavazással döntenek. Egyebekben a bizottsági ülésekre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

101. § (1) Az önkormányzati társulás létrehozását, megszüntetését, az abból történő kiválást, a társulási megállapodás módosítását, a társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozást, az abból történő kiválást kezdeményezheti az előterjesztés szabályainak megfelelően

(2) A társulás együttes ülésén az önkormányzatot a polgármester, akadályoztatása vagy a polgármesteri tisztség betöltetlensége esetén az alpolgármester képviseli.

(3) Az Önkormányzat kötelező feladatai hatékonyabb és gazdaságosabb ellátása érdekében társulási megállapodás keretében tagja az alábbi társulásoknak:

(4) A társulások részletes adatait és átruházott hatásköreit a rendelet 7. melléklete tartalmazza.

102. § (1) A képviselő-testület a fejlesztési elképzeléseit megbízatásának időtartamára vagy azt meghaladó időtartamra gazdasági programban rögzíti.

(2) A gazdasági program helyi szinten meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, színvonalának javítását szolgálják, különös tekintettel az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó fejlesztési elképzelésekre, a településfejlesztési politikára, az adópolitikai célkitűzésekre, pályázati projektek megvalósítására, továbbá a befektetés-támogatási politikára, a városüzemeltetési politika célkitűzéseire ezen felül a program tartalmazhatja a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését.

103. § (1) A gazdasági program elfogadása, a korábbi képviselő-testület ciklusidejéből átnyúló program kiegészítése vagy módosítása a képviselő-testület rendes ülésén történik, a gazdasági program véleményezésére feladatkörrel rendelkező bizottság állásfoglalása alapján.

(2) Az önkormányzat gazdálkodási feladatainak adminisztrációját a polgármesteri hivatal látja el.

104. § Az önkormányzat költségvetéséről és a költségvetés végrehajtásáról szóló rendelet előkészítése, a rendelettervezet egyeztetése és elfogadása az államháztartásról szóló törvényben és annak végrehajtásáról szóló rendeletben foglaltak szerint történik.

105. § (1) A jegyző a helyi önkormányzatokról szóló törvényben foglaltak szerint belső kontrollrendszert működtet, továbbá jóváhagyja a belső ellenőrzési vezető által kidolgozott ellenőrzési kézikönyvet.

(2) A jegyző a gazdálkodás belső ellenőrzéséről, jogszabályban meghatározott képesítéssel rendelkező ellenőr útján gondoskodik, melynek pénzügyi forrását a költségvetésről szóló rendelet biztosítja.

(3) Az Önkormányzat és képviselő-testület irányítása alá tartozó költségvetési szervek belső ellenőrzési feladatait külső szolgáltató látja el.

(4) A képviselő-testület az előző év utolsó ülésén jóváhagyja a jegyző által előterjesztett, az önkormányzatra vonatkozó éves ellenőrzési tervet.

106. § A helyi önkormányzat költségvetésének végrehajtására vonatkozó zárszámadási rendeletet a jegyző készíti elő az államháztartásról szóló törvény szabályai szerint.

107. § A képviselő-testület az önkormányzati vagyontárgyak számbavételére, elidegenítésére, megterhelésére, vállalkozásba vitelére, illetőleg más célú hasznosítására vonatkozó szabályokat a helyi vagyonrendeletben határozza meg.

108. § Hatályát veszti a Szigetszentmárton Község Önkormányzata Képviselő-testülete Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2020.(I.23.) önkormányzati rendelet.

109. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.