A helyi rendeletek évenkénti felülvizsgálata, esetleges módosítása a következő szabályok alapján lehetséges:

Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 32. §-a szerint adókötelezettséget megállapító, az adóalanyok körét bővítő, az adó mértékét növelő, illetve kedvezményt, mentességet megszüntető jogszabály kihirdetése és hatályba lépése között legalább 30 napnak el kell telnie. Ezen rendelkezés az önkormányzati adórendeletekre is vonatkozik, ami azt jelenti, hogy valamely adóév január 1. napján hatályba léptetni szándékozó új adónemet bevezető, vagy a hatályos szabályozást (pl. adómérték, kedvezmény tekintetében) módosító adórendelet legkorábban a kihirdetést követő 30. napon léptethető hatályba.

Fenti rendelkezések értelmében, amennyiben a Képviselő-testület 2022. január 1-től új adónemet kíván bevezetni, illetve a korábban bevezetett adónemek mértékén kíván változtatni, azt legkésőbb 2021. december 1-ig ki kell hirdetni, annak érdekében, hogy 2022. január 1-jén hatályba léptethető legyen.

Az építményadóra, a telekadóra vonatkozó törvényi felső mértékek 2005. január 1-jétől a KSH által közzétett fogyasztói árszínvonal változással valorizálhatóak. A törvényi felső mérték és a valorizáció együttesen határozza meg ezen adónemek tekintetében az adómaximumot. A 2022. január 1-jétől alkalmazható adómaximumok (a tételes helyi adómértékek valorizációja alapján) a következők:

A Htv. értelmében: Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész. Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed annak rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül.

Szigetszentmárton Község Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2010.(XII.17.) Önkormányzati rendeletének 5. § (1) bekezdése alapján az adó mértéke:

A Htv. értelmében: Adó alanya (adófizetésre kötelezett): akinek az év első napján az építmény a tulajdonosa (haszonélvezője). Közös tulajdon esetében a tulajdonosok tulajdoni hányaduk arányában lesznek adóalanyok.

Szigetszentmárton Község Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2010.(XII.17.) Önkormányzati rendeletének 7. § alapján a magánszemélyek kommunális adójának mértéke adótárgyanként 12.000,- Ft/év

A Htv. rendelkezései szerint: Adóköteles: az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység. Adómentesség, kedvezmény: A Htv. hatályos szabályozása szerint az önkormányzat az alacsony adóalapú (2,5 millió forint alatti adóalapú) vállalkozások, továbbá a háziorvos, védőnő vállalkozók számára rendeletben biztosíthat adómentességet, adókedvezményt. A Htv. 2019. január 1-től – a beruházások ösztönzése és a vállalkozások letelepedésének elősegítése érdekében – kiterjesztette e rendelet-alkotási jogosultságot.

Idegenforgalmi adóban adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltöltött.

Az idegenforgalmi adót általában az adó beszedésére kötelezett szedi be, azaz a szálláshely ellenérték fejében történő átengedése esetén a szállásdíjjal együtt a szállásadó, a szálláshely vagy bármely más ingatlan ingyenesen történő átengedése esetén a szálláshellyel, ingatlannal rendelkezni jogosult szedi be az ott-tartózkodás utolsó napján.

Idegenforgalmi adó alapja és mértéke az önkormányzat szabályozása alapján eltérő lehet. A vendégéjszakák adóztatása esetében az adó alapja a megkezdett vendégéjszakák száma (az adó mértékének felső határa személyenként és vendégéjszakánként 300 forint és ennek inflációs valorizálása (max. 568 Ft/vendégéjszaka), vagy a megkezdett vendégéjszakára eső szállásdíj lehet (legfeljebb 4%-os mértékkel).

Szigetszentmárton községben az idegenforgalmi adó alapja – 1991 júliusa óta - a vendégéjszakák száma alapján került meghatározásra.

/A COVID19 okozta veszélyhelyzet miatt 2020. április 26-tól 2021. június 30-ig a vendégeknek nem kellett megfizetniük az idegenforgalmi adót./

A környező településeken - ahol éltek az idegenforgalmi adó megállapításának jogával -, az alábbiak szerint alakul az adóztatás:

Fentiekből megállapítható, hogy az adómérték tekintetében a középmezőnyben, kedvezmények tekintetében viszont példa nélkül állunk. A elő- és utószezon kedvezmény gyakorlatilag azt jelenti, hogy az év 9 hónapjában 150 Ft/fő/vendégéjszaka az adómérték.

2012. április 15. napjától a szabálysértésekről szóló törvény változása miatt a más szervek által kiszabott, de be nem fizetett szabálysértési és helyszíni bírságokat már nem az önkormányzati adóhatóság hajtja be. Ezért a beszámolási időszakban már csak a korábban átadott, el nem évült, meg nem fizetett szabálysértési bírságokból, helyszíni bírságokból keletkezhet egyéb bevételünk, amely 100 %- ban az önkormányzat saját bevételét képezi. Jelenleg egyetlen szabálysértési bírság behajtására vonatkozó megkeresés sincs folyamatban. Önkormányzati rendeletben előírt kötelezettség megszegése miatt kiszabott közigazgatási bírság ügyében eddig két esetben kellett megkeresnünk a NAV-ot az összeg behajtása végett.

Az adók módjára behajtandó köztartozások másik csoportjába azok az ügyek tartoznak, amelyek behajtása az önkormányzat feladata, de a beszedett összeg a kimutató szervet illeti meg. Ebbe a körbe tartoznak a más önkormányzatnál nyilvántartott adótartozások, a megelőlegezett gyermektartásdíjak, környezetvédelmi bírságok, erdővédelmi bírságok, munkavédelmi bírságok, vízi társulati érdekeltségi hozzájárulás, hulladékszállítási díjak, igazgatási szolgáltatási díjak, elővezetési költségek stb. és a közigazgatási bírságok is. Jogszabály változás miatt 2017. január 1. napjától az adók módjára behajtandó köztartozások egy részét – amit korábban a kormányhivatalok, illetve azok jogelődjei az önkormányzatnak adtak át behajtásra – a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hajtja be. Ebbe a körbe tartoznak a megelőlegezett gyermektartásdíjak, a környezetvédelmi, erdővédelmi, munkavédelmi és egyéb eljárási bírságok, igazgatási szolgáltatási díjak, közigazgatási bírások egy része. Továbbra is az önkormányzat hatáskörében maradt a szabálysértési eljárási költségek, az elővezetési költségek adók módjára történő behajtása. A behajtásra átadott ügyek nagymértékben olyan személyeket érintenek, akik ismétlődően nem tanúsítanak jogkövető magatartást, így ezen összegek behajtása is nehézséget okoz.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2019. évtől megküldi a helyi adóhatóságok részére a székhellyel, illetve telehellyel rendelkező vállalkozások adataiban bekövetkezett változást. Ennek többsége adókötelezettséget nem érintő változás (tevékenységi kör módosítás, tulajdonosok, képviselők adataiban történt változás). Mód van arra, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól adatot kérjünk a székhellyel, telephellyel rendelkező vállalkozásokról, ezt összevethetjük az iparűzési adót fizető vállalkozásokkal, és felszólítást küldhetünk ki iparűzési adó bevallásra. Jelentős mennyiségű adóhátralékok behajtására került sor az idei évben is. Az adóhatóság a végrehajtási eljárás során az adózás rendjéről szóló törvény és a végrehajtásról szóló törvény szabályai szerint jár el. A legtöbb esetben fizetési felhívással, mint a végrehajtási cselekményt bevezető első lépéssel kezdődik az eljárás, ám lehetőség van arra is - azon adózók esetében, akikre a fizetési felhívás nincs hatással – hogy mellőzzük ezt a lépést, rögtön a végrehajtás valamilyen formáját alkalmazzuk. A beszámolási időszakban az adóhátralékok beszedése érdekében az alábbi behajtási cselekményeket alkalmazhatjuk:

- azonnali beszedési megbízás

- letiltás munkabérből, nyugdíjból

- gépjármű forgalomból kitiltás (egy éven túli gépjárműadó hátralék esetében)

A végrehajtás időtartamát megnöveli, hogy a munkahelyi adatok és a bankszámlaszámok kiderítése céljából más hatóságoktól (NAV, egészségbiztosítási pénztár) és pénzintézetektől kell adatot kérnünk, amely jelentős adminisztrációval jár, továbbá viszonylag hosszú időt vesz igénybe. Az adózóknak lehetőségük van továbbá arra, hogy amennyiben adófizetési kötelezettségüket határidőre nem tudják teljesíteni, pótlékmentes fizetési halasztást vagy részletfizetést kérjenek. Továbbá lehetőség van arra is, hogy az adóhatóság a magánszemély kérelme alapján mérsékelje, illetve elengedje az adó-, valamint pótléktartozást, ha annak megfizetése súlyosan veszélyezteti az adózó, illetve a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését. A vállalkozók esetében az adóhatóság a pótlék- és bírságtartozást mérsékelheti vagy elengedheti, ha annak megfizetése a vállalkozási tevékenységet ellehetetlenítené. Egyes esetekben a pótlékelengedést az adóhatóság feltételhez köti, mint például a fennálló adótartozás megfizetéséhez. Az adóigazgatási feladatokat a Hivatal 1 fő, felsőfokú végzettségű, és 1 fő középfokú végzettségű köztisztviselő látja el. A dolgozó köztisztviselők közül egy fő alap- és szakvizsgával rendelkezik, egy fő esetében pedig az alapvizsga letétele folyamatban van. A munkavégzés tárgyi feltételei is biztosítottak. Az adónyilvántartások vezetése már évek óta a Magyar Államkincstár által térítésmentesen biztosított, országosan is használt ASP szakrendszer segítségével történik. Ügyfeleink tájékozódását segíti a Magyar Államkincstár honlapján elérhető, általa üzemeltetett rendszer, amelyen valamennyi település helyi adóira vonatkozó szabályozás megtalálható. Fentiek mellett a község honlapján a helyi adókhoz tartozó előterjesztések, döntések, ügymenetleírások, valamint rendeletek is megtalálhatók. Az adóigazgatásban alkalmazott nyomtatványok (bevallások, bejelentések) szintén a honlapon elérhetők, tájékoztatóval az elektronikus ügyintézés folyamatáról. Az ügyfelek adóügyben az ügyeiket teljeskörűen intézhetik elektronikusan az e-önkormányzat portál segítségével. A portálon lehetőség van ügyindításra, ügykövetésre, illetve a helyi adóegyenlegüket is lekérdezhetik az ügyfelek egy ügyfélkapus azonosítást követően.

A tervezett jogszabály jelentősnek ítélt hatásai:

Az előterjesztés szöveges része képezi az általános indokolást. A Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 21. § (1) és (2) bekezdése értelmében „a központi költségvetésről szóló törvény, annak módosítása és a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvény tervezetéhez tartozó indokolást nem kell közzétenni. A kormányrendelet, a miniszteri rendelet, a miniszterelnöki rendelet, a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete, valamint az önkormányzati rendelet tervezetéhez tartozó indokolást - a jogszabály előkészítőjének az indokolásban kifejtett, erre vonatkozó álláspontja alapján - nem kell közzétenni, ha a jogszabály a) jelentős társadalmi, gazdasági, költségvetési hatása, környezeti és egészségi következménye, adminisztratív terheket befolyásoló hatása nem kimutatható, illetve b) technikai vagy végrehajtási jellegű.”

Mindemellett az önkormányzati feladatok, szolgáltatások megfelelő színvonalú ellátásához illetve a település költségvetésében meghatározott feladatok forrásigényének biztosításához, az önkormányzat önálló gazdálkodási feltételeinek megteremtéséhez elengedhetetlen a helyi közösség és a vállalkozások fokozottabb szerepvállalása, a közös terhekhez való hozzájárulása, melynek egyik hangsúlyos eszköze a helyi adók rendszere. Az elmúlt időszakban – kiemelkedően a COVID19 vírus által okozott járványveszély és annak gazdasági hatásai miatt - számos jogszabály lépett életbe, melyek az önkormányzati költségvetés bevételi forrásait és kiadásait jelentősen befolyásolták. Ennek megfelelően a működési költségek racionalizálása mellett szükséges bevételeink növelése a zavartalan önkormányzati működés fenntartásához.

A záró és hatálybaléptető rendelkezések.