Szigetszentmárton Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2021. (X. 21.) önkormányzati rendeletének indokolása

az önkormányzati adóhatóság anyagi érdekeltségéről

Hatályos: 2021. 10. 22
az önkormányzati adóhatóság anyagi érdekeltségéről
Részletes indokolás
Az 1–8. §-hoz
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: törvény) 45. §-a ad felhatalmazást a képviselő-testületnek, hogy az önkormányzat ügykörébe tartozó adók és illetékek hatékony beszedésének elősegítésére a feltárt és beszedett adóhiányból, valamint a beszedett adó- és illetéktartozásból az önkormányzatokat megillető bevétel terhére rendeletében szabályozza az anyagi érdekeltség feltételeit.
Az érdekeltségi célú juttatásból az adóhatáskör címzettjei (jegyző), továbbá a polgármesteri hivatal adóügyi feladatokat ellátó köztisztviselői részesülhetnek.
Adóhiány fogalma az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) szerint:
„Adóhiánynak minősül az adózó terhére megállapított adókülönbözet, önadózás esetén csak akkor, ha az adókülönbözetet az esedékesség időpontjáig nem fizették meg, illetve a költségvetési támogatást igénybe vették.”
Adókülönbözet fogalma (Art. szerint):
„bevallott, bejelentett, bevallani, bejelenteni elmulasztott vagy az adatbejelentés, bevallás alapján kivetett, illetve kivethető és az adóhatóság által utólag megállapított adó, költségvetési támogatás különbözete, ide nem értve a következő időszakra átvihető követelés különbözetét.”
Az önkormányzati gazdálkodási rendszer jelentősen átalakult. A helyi adók szerepe tovább nőtt az önkormányzat költségvetésében, a pénzügyi stabilitás megteremtésében.
Az önkormányzati bevételek nagy részét, biztos bevételi forrását a helyi adóbevételek képezik, ezért a kintlévőségek hatékony beszedése, az ellenőrzési munka eredményessége, az adófelderítői tevékenység egyre nagyobb jelentőséggel bír.
Az önkormányzatot megillető adóbevétel hatékony beszedése az adóügyi dolgozók munkájának függvénye.
Az adóigazgatásban dolgozó köztisztviselők terhelése folyamatosan nő. A megnövekedett és széleskörű ismereteket igénylő államigazgatási, végrehajtói, ügyfélfogadási és ellenőrzési tevékenység szakszerű és hatékony ellátása érdekében fontos az erkölcsi és anyagi megbecsülés.
A rendelet megalkotásának célja az önkormányzat ügykörébe tartozó adók hatékony beszedése, eredményes végrehajtása, valamint az adóhátralékok csökkentése iránt elkötelezett személyi állomány ösztönzése, az önkormányzatot megillető adóbevételek növelése érdekében.
Ez utóbbi okán több településnél működik az érdekeltségi rendszer. A környékbeli települések honlapjain elérhető, illetve a jogtárban fellelhető rendeletek alapján pl. Szigetcsép, Ráckeve, Taksony, Délegyháza, Szigethalom, Szigetszentmiklós, Dunaharaszti településeken találtunk erre vonatkozó szabályozást, melyek főbb ismérveit az alábbi táblázatban mutatjuk be.
Fontos megjegyezni, hogy az adóérdekeltségi juttatás alapját csak azoknak az adóbevételeknek a bizonyos százaléka képezi, amelyek érdekében külön végrehajtási intézkedést kell tenni, külön lefolytatott adóellenőrzés során megállapított adóhiányból és bírságból származnak, illetve felderítés eredményeként lettek előírva és befizetve.
Fontos hangsúlyozni továbbá azt is, hogy az adóellenőrzés és felderítés során újólag feltárt adózók, illetve az adókülönbözet a következő adóévekben már előírásként szerepel, amely bevételre biztonsággal lehet számolni, javítja az önkormányzat gazdálkodási helyzetét.

Érdekeltségi alap forrásai

Feltétel

Kifizetési korlát

Behajtott adótartozás

Feltárt és befolyt adóhiány

Ezekhez tartozó bírság, pótlék

Szigetcsép

25 %

50 %

50 %

adóelőirány-zat 95 %-os teljesülése

Nincs korlát.Egyéb megjegyzés: közvetetten közreműködő köztisztviselők is részesülhetnek az alapból

Ráckeve

--

50 %

50 %

--

--

Taksony

inkasszó 10 %

50 %

bírság 100 %
pótlék 20 %

adóelőirány-zat 95 %-os teljesülése

vezető max. fél havi bér,ügyintéző max. 1 havi bér összegét kaphatja
Egyéb megjegyzés: nem adóügyi alkalmazottak jutalmazására is szolgál

Délegyháza

20 %

20 %

bírság 20 %
pótlék 40 %

adóelőirányzat 90 %-os teljesülése: 1 havi bér,90% felett minden további 1 % esetén újabb 1-1 havi bér
KORLÁT: legfeljebb összesen 3 havi bér

Szigethalom

Az érdekeltségi alap forrása a teljesített helyi adóbevétel 3 %-a

Bevétel-teljesítési jutalékként:85 %-os teljesülés esetén 1 havi bér88 %-os teljesüléstől újabb, legfeljebb 1 havi bér
Adókimunkálási jutalékként, ha a beszedett adóhiány, és tartozás összege eléri a hátralék:60-70%-át: 1 havi bér70-80%-át: 2 havi bér80-90%-át: 3 havi bér összege

Szigetszentmiklós

25 %

35 %

100 %

Adóbehajtási jutalékként (évente egyszer):96 %-os teljesülés esetén 1 havi bér100 %-os teljesüléstől, adónemként 1 havi bér101-105%: további 1 havi bér adónemenként,105% felett: további 2 havi bérKORLÁT: max. 4,5 havi bér összege
Adókimunkálási jutalék (évente 2 alkalommal):
vezető által differenciáltan megállapított, közreműködés arányában.
Egyéb megjegyzés: az év végi maradványösszeg a nem adóügyi alkalmazottak jutalmazására is szolgál

Dunaharaszti

50 %

50 %

50 %

adóelőirányzat 90 %-os teljesüléseévente 2 alkalommala munkában töltött idő arányában felosztva
KORLÁT: max. 6 havi alapilletmény

Az előterjesztett rendelet-tervezetben az érdekeltségi alap forrásaként a behajtott tartozás 25 %-a, a feltárt és befolyt adóhiány 50 %, a bírság és pótlék szintén 50 %-a szerepel.
A megállapítás feltétele az adóelőirányzat 90 %-os teljesítése.
A kifizetési korlát legfeljebb összesen 2 havi bérnek megfelelő összeg.
Az érdekeltségi alapból kell fedezni a kifizetéshez kapcsolódó, munkáltatót terhelő közterheket is.
A fentiek alapján javasoljuk a Szigetszentmárton Község Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzati adóhatóság anyagi érdekeltségéről szóló önkormányzati rendelet megalkotását az előterjesztésben szereplő rendelet-tervezet szerint.
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § alapján az előterjesztés tartalmazza az indoklást.
ELŐZETES HATÁSVIZSGÁLAT
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. § (1) bekezdése alapján az alábbiakról tájékoztatom a tisztelt képviselő-testületet:
A tervezett jogszabály jelentősnek ítélt hatásai:

Társadalmi, gazdasági, költségvetési hatása

Társadalmi hatása az adómorál javítása a fokozott ellenőrzésekkel, felderítési tevékenységgel.
Az adóügyi feladatokat ellátó köztisztviselők anyagi ösztönzése bevezetésével várható, hogy a munkavállalók a végrehajtási tevékenységre, adóellenőrzésekre, adófelderítésre többletmunkát fognak fordítani, amelynek gazdasági hatása van: javítja a gazdálkodás helyzetét , mivel ezek az összegek a költségvetésben jóváhagyott adóelőirányzaton felül képződnek.

Távolabbi évekre való kihatása: azon bevételek, amelyeket az adócsoport feltár, a következő években adóelőírásként rögzítésre kerülnek és a további évek előirányzatát javítják.

Környezeti, egészségi következménye

A tervezett rendeletalkotásnak környezeti, egészségi hatása nincs.

Adminisztratív terheket befolyásoló hatása

A tervezett rendeletalkotásnak az adminisztratív hatása abban nyilvánul meg, hogy az adócsoportnak az Érdekeltségi Alapot elkülönítetten kell kezelni, dokumentálnia kell ügyiratonként, hogy az adott bevételt adóellenőrzéssel, adófelderítéssel, behajtással érte el az adócsoport.
Az érdekeltségi célú juttatás kifizetésének szabályszerűségéért a jegyző felel és ennek megfelelő dokumentálása jár bizonyos adminisztratív teherrel.

Jogszabály megalkotásának szükségessége, elmaradásának várható következménye

Az érdekeltségi jutalék ösztönzően hat az adóhatósági feladatokat ellátó munkavállalókra, akik az elérni kívánt cél érdekében jelentős mennyiségű többletmunkát is fognak végezni.
A rendeletalkotás elmaradás esetén az önkormányzat nagyobb bevételektől eshet el és a követelések végrehajtásához való jog elévülése miatt egész éveket kell törölni a követelésállományból.
A rendelet elfogadás elősegítheti stabil személyi állomány kialakítását és fenntartását.

Jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek

A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek rendelkezésre állnak.

A helyi rendelet megalkotását a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény
18. §-ában foglaltaknak megfelelően eljárva az alábbiak szerint indokolom:
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Szigetszentmárton Község Önkormányzat 2020. március hónapban elfogadott Gazdasági Stratégia Programja az adópolitikával kapcsolatban az alábbiakat határozta meg:
Törekedni kell olyan helyi adórendszer megteremtésére, amely megfelel a helyi adópolitika elvárásainak, és hatékony eszköze az Önkormányzat saját forrás növelésének. Ennek lépéseit a következő években meg kell tenni, ha szükséges a helyi adó rendeleteket felül kell vizsgálni.
Fenti célkitűzés megvalósítása a munkavállalók ösztönzésével hatékonyabbá válik.
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1991. január 1-től kezdődően teremtett jogszabályi lehetőséget a helyi önkormányzatok számára, hogy az ügykörébe tartozó adók és illetékek hatékony beszedésének elősegítése érdekében a feltárt és beszedett adóhiányból, valamint a beszedett adó és illeték tartozásból az önkormányzatot megillető bevétel terhére rendeletében szabályozhatja az anyagi érdekeltség feltételeit.
Szigetszentmárton Község Önkormányzata eddig nem élt ezzel a szabályozási lehetőséggel.
Az adófizetési kötelezettség teljesítésének ellenőrzésére szolgáló jelenlegi rendszerek nincsenek összekapcsolva egymással, így nem automatikus az adófizetési kötelezettség megállapítása. Külön ellenőrzésekkel kell meggyőződni, hogy azon adózók, akiknek a terhére az önkormányzat a vonatkozó rendeletei szerint adófizetési kötelezettséget rótt, ténylegesen szerepelnek-e az adózói törzsállományban.
A tervezett rendeletalkotás oka közvetetten abban jelentkezik, hogy a fokozott adóellenőrzésekkel javul az adóztatási morál. A fokozott végrehajtási intézkedésekkel a kintlévőségek összege csökken. A fokozott felderítési tevékenységgel az adófizetésre kötelezett személyek az adóhatóság tudomására jutnak és kezdetét veszi a jogszabály szerinti adóhatósági intézkedés. A munka ösztönzésének távolabbi hatása: azon adózók, akiket ellenőrzéssel felderítéssel szorít rá az adócsoport bevallási kötelezettségének teljesítésére, a következő adóévekben már a törzsállományban szerepelnek és adóznak.
A tervezett rendeletalkotás célja az önkormányzat ügykörébe tartozó adók hatékony behajtása, az adóellenőrzési, adófelderítési feladatok eredményes végrehajtása érdekében az adóhatósági feladatokat ellátó munkavállalók anyagi elismerése, motivációjának javítása.
A tervezett rendeletalkotás gazdasági oka: a hatékonyabb munkavégzéssel az önkormányzati adóbevételek növekedése várható, ezáltal az önkormányzati gazdálkodás biztonságosabbá válhat, továbbá az adóelkerülés és az adóbevételek megrövidítésének megakadályozása.
A tervezett rendeletalkotás szakmai okai: az adóhatósági munka eredményesebbé és hatékonyabbá tétele, többletmunka elvégzésére való ösztönzés.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1-2. §-hoz
Meghatározza a rendelet célját és hatályát.
3. §-hoz
Meghatározza az Érdekeltségi Alap fogalmát.
4. §-hoz
Megjelöli az Érdekeltségi Alap forrásait, azok százalékos mértékét.
5. §-hoz
Meghatározza az Érdekeltségi Alap feltöltésének idejét és módját.
6. §-hoz
Meghatározza az Érdekeltségi Alapból történő kifizetésekhez köthető hatásköröket, valamint a kifizetések korlátait, feltételeit.
7. §-hoz
Meghatározza az Érdekeltségi Alapból történő kifizetések különleges szabályait (pl. nyudíjba vonuló, GYED, illetve egyéb okból távol lévő munkavállaló kifizetéseit), valamint az esetleges fegyelmi eljárás esetén alkalmazandó szabályokat.
8. §-hoz
A rendelet hatályba lépésére vonatkozó szabályokat tartalmazza.