A talajterhelési díjról szóló 8/2015.(V.22.) önkormányzati rendelet szabályozza a talajterhelési díj fizetési kötelezettséget, díjkedvezményeket, mentességeket. A talajterhelési díj mértékét a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény határozza meg. Szigetszentmártonban a díj mértéke - a területérzékenységi szorzót is figyelembe véve - 3.600.- forint/m’. Fizetésre az a kibocsátó kötetelezett, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá. Az önkormányzat a lakosság érdekeinek szem előtt tartásával él a törvény által biztosított lehetőséggel és a díjkedvezmények, mentességek eseteit önkormányzati rendeletében szabályozza.

Az ún. RSD-projekt alapján megvalósult a gerinchálózat kiépítése a Szigetszentmártonhoz tartozó Rafás-szigeten is, azonban a szigeten meglévő áramhálózat nem tette lehetővé az ingatlantulajdonosok számára a közcsatornára való rákötést, ezért az műszakilag nem állt rendelkezésre, így nem valósult meg az a feltétel, hogy a kibocsátó ráköthessen a csatornára.

A csatorna műszakilag rendelkezésre álló hálózatként csak 2022. év végétől tudott üzemelni, vagyis a fent hivatkozott jogszabály alapján a talajterhelési díj fizetési kötelezettség 2023. január 1. óta áll fenn. Mivel a rendelet korábban is biztosított több alkalommal is „türelmi” időt, vagyis arra lehetőséget, hogy a kibocsátó talajterhelési díj fizetés alól mentesüljön amennyiben bizonyos ideig megvalósítja a rákötést, ezért javasoljuk ennek a kedvezménynek a jelen helyzetből adódó biztosítását is.

A műszakilag rendelkezésre állás óta eltelt egy év során az ingatlantulajdonosok jelentős számban már rákötöttek a csatornára, illetve kezdeményezték a rákötés engedélyeztetési eljárását vagy már annak műszaki kivitelezését is, ezért javasoljuk, hogy a mentesség biztosítása 2023. január 1. napjától 2023. december 31. napjáig történő rákötések esetében álljon fent, ezzel is ösztönözve a rákötések felé teendő erőfeszítéseket.

A településvezetés javasolja, hogy a talajterhelési díjról szóló önkormányzati rendelet 9. §-a az alábbi (5) bekezdéssel egészüljön ki:

A tervezett jogszabály jelentősnek ítélt hatásai:

Az előterjesztés szöveges része képezi az általános indokolást. A Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 21. § (1) és (2) bekezdése értelmében „a központi költségvetésről szóló törvény, annak módosítása és a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvény tervezetéhez tartozó indokolást nem kell közzétenni. A kormányrendelet, a miniszteri rendelet, a miniszterelnöki rendelet, a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete, valamint az önkormányzati rendelet tervezetéhez tartozó indokolást - a jogszabály előkészítőjének az indokolásban kifejtett, erre vonatkozó álláspontja alapján - nem kell közzétenni, ha a jogszabály a) jelentős társadalmi, gazdasági, költségvetési hatása, környezeti és egészségi következménye, adminisztratív terheket befolyásoló hatása nem kimutatható, illetve b) technikai vagy végrehajtási jellegű.”

A rendelet célja szerinti módosító rendelkezést tartalmazza.

A záró és hatálybaléptető rendelkezések.