SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA
KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

1/2012.(II.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

Szigetszentmiklós Város Helyi Építési Szabályzatáról
és Szabályozási Tervéről

Szigetszentmiklós Város Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7. § (3) bekezdés c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésben meghatározott feladatkörében eljárva, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 9. §-ban véleményezési jogkörében eljáró Pest Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hivatala Állami Főépítész, Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Honvéd Vezérkar Hadműveleti Csoportfőnökség, Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Nemzeti Közlekedési Hatóság Légiközlekedési Igazgatóság, Szigetszentmiklósi Rendőrkapitányság, Dunavarsány Város Önkormányzatának Polgármestere, Taksony Nagyközség Polgármesteri Hivatala, Pest Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája, Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság, Nemzeti Közlekedési Hatóság Központ, Pest Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelőség, Tököl Város Polgármestere, Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatala Földügyi Osztály, Országos Kémiai Biztonsági Intézet, Pest Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóság, Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Budapesti Bányakapitányság, Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budafok-Tétény Budapest XXII. ker. Önkormányzat Főépítészi és Városrendezési Iroda, Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Halásztelek Város Polgármestere, Dunaharaszti Város Polgármestere, Budapest Főváros Kormányhivatala Ráckevei Kistérségi Népegészségügyi Intézete, Pest Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága, Országos Tisztifőorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatósága, Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve, Magyar Közút Nonprofit Zrt., Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ, Szigetszentmiklós Város Polgármesteri Hivatal Városgazdálkodási Osztály, Szigetszentmiklós Város Polgármesteri Hivatal Építéshatósági Osztály véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. Fejezet:
Általános előírások

 1. §  (1) A rendelet hatálya Szigetszentmiklós város közigazgatási területére terjed ki.

(2)   Az (1) bekezdésben lehatárolt területen (továbbiakban: a terv területe) belül építési tevékenységet folytatni, arra hatósági engedélyt adni, telket kialakítani, kötelezést előírni csak a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Étv.), az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK), valamint a jelen rendelettel jóváhagyott Szabályozási Terv és Helyi Építési Szabályzat előírásainak együttes figyelembevételével lehet.

(3)^[1] A rendelet csak a 2. mellékletet képező „M=1: 4000 - Szigetszentmiklós - Szabályozási Terv” c. tervlappal, szelvények SZT 1. – SZT 6, SZT 7.-j, SZT 8., SZT 9.-j, SZT 10., SZT 11.-j, SZT 12-j., SZT 13.-j, SZT 14.-j, SZT 15. – SZT 18., SZT 19.-j, SZT 20.- SZT 28., SZT 29.-j, SZT 30., SZT 31.-mj, SZT 32., SZT 33-j., SZT 34.-j, SZT 35.-j, SZT 36.-j, SZT 37.-j, SZT 38.-j, SZT 39.-j, SZT 40. – SZT 41., SZT 42.-j, SZT 43.-j, SZT 44.-j, SZT 45.-j, SZT 46.-j és SZT 47. (továbbiakban: Szabályozási Terv) együtt érvényes.

2. § A belterületbe vonást Szigetszentmiklós Város Önkormányzat Képviselő-testületének (a továbbiakban: képviselő-testület) külön döntése alapján ütemezetten kell megvalósítani.

II. Fejezet:
Településrendezési követelmények

1. Terület-felhasználás

3. § (1) A terv területe jellemző rendeltetésének megfelelően

a)      beépítésre szánt területekre, és

b)      beépítésre nem szánt területre

tagolódik.

(2)   A beépítésre szánt területek:

a)      Lakóterület, ezen belül

aa) Kisvárosias lakóterület (Lk)

ab) Kertvárosias lakóterület (Lke)

b)      Üdülőterület, ezen belül a Hétvégi házas üdülőterület (Üh),

c)      Vegyes terület, ezen belül

ca) Településközpont vegyes terület (Vt)

cb) Központi vegyes terület (Vk),

d)    ^[2]Gazdasági terület, ezen belül 

                   da) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz)

         db) Ipari gazdasági terület (Gip)

e)      Különleges terület, ezen belül

ea) Különleges – temető terület övezete (Kt)

eb) Különleges – sportolási célú terület övezete (Ksp)

ec) Különleges – rekreációs terület övezete (Kre)

ed) Különleges – szabadidőközpont övezete (Kszk)

ee) Különleges – adótorony terület övezete (Ka)

ef) Különleges – bányaterület övezete (Kb)

eg) Különleges – szennyvíztisztító övezete (Kszt)

eh) Különleges – egyéb helyi sajátosságot hordozó terület (Khes)

^[3]ei) Különleges közmű terület övezete (K-km)

besorolásúak.

(3)   A beépítésre nem szánt területek:

a)      Közlekedési és közműterület, ezen belül a Közlekedési és közműterület övezete

aa) Általános közlekedési terület övezete - közutak (KÖu)

ab) Kötöttpályás közlekedési terület - vasúti terület HÉV övezete - (KÖk),

b)    ^[4]Zöldterület, ezen belül

ba) Közpark övezete (Zkp),

bb) Egyéb zöldterület (Ze),

         bc) Különleges zöldterület (Kz),

c)      Erdőterület, ezen belül

ca) Elsődlegesen gazdasági rendeltetésű erdők övezete (Eg)

cb) Elsődlegesen védelmi rendeltetésű, védőerdők és védett erdők övezete (Ev)

cd) Elsődlegesen egészségügyi–szociális, turisztikai rendeltetésű erdők övezete (Ee),

d)      Mezőgazdasági terület, ezen belül

da) Általános mezőgazdasági terület övezete (Má)

db) Gyepgazdálkodási övezet (Mgy)

dc) Kertes mezőgazdasági terület övezete (Mk)

dd) Tanyák mezőgazdasági terület övezete (Mt),

e)      Vízgazdálkodási terület, ezen belül

ea) Duna medre és partja (V-D)

e.b) Vízmű területek övezete (Vv)

e.c) Kavicsbánya tavak övezete (Vbt)

e.d) Kavicsos-tó horgásztó övezete (Vkt)

besorolásúak.

2. Az előírások alkalmazása

4. § A szabályozási terven kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani:

a)      a bel- és külterületek lehatárolását (belterületi határvonal)

b)      a szabályozási vonalat,

c)      az övezetek határát,

d)      az építési övezetek határát,

e)      a jelölt építési vonalat,

f)      a közutak és közművek védőtávolságait, valamint

g)      a zöldfelületek kialakítását,

h)      a telepítendő fasorokat.

3. A tömb- és telekalakítás általános szabályai

5. § (1)            A terv területen építési telket alakítani csak a részletes szabályozásban rögzítettek szerint, övezeti előírásokban meghatározott minimális teleknagyság figyelembevételével lehet.

(2)   A terv területen feltüntetett új telekhatárok irányadó jellegűek.

(3)   Nyúlványos telek újonnan nem alakítható ki.

4. Az építés lehetőségeinek és követelményeinek meghatározása

6. § (1) Azokat a beépítésre szánt területeket, melyeken az építés feltételei (terület-előkészítés, tereprendezés, közművesítés hiánya, utak kialakítása) nem biztosítottak, nem lehet beépíteni.

(2)[1] A közművesítettség mértékének meghatározását a III. Fejezet szerinti övezeti szabályok tartalmazzák. A település területén, amennyiben nincs lehetőség a közüzemi szennyvízcsatornára történő csatlakozásra, csak zárt rendszerű, vízzáró és rendszeresen ürített szennyvíztároló létesíthető. Azokon a területeken, ahol lehetőség van a közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatra történő csatlakozásra és a rákötés műszaki feltételei adottak, a zárt rendszerű szennyvíztárolót üzemen kívül kell helyezni, illetve új zárt rendszerű szennyvíztárolót nem lehet létesíteni.

(3) Az egészségügyi, oktatási, szociális, közművelődési intézmények körül minimum 50,0 méteres körzetben bármelyik építési övezetben lévő telken állattartás céljára szolgáló új építmény nem helyezhető el.

(4) Kialakult telek akkor is beépíthető, ha az övezeti szabályozásban megadott minimális telekszélesség és telekmélység értékeinek nem felel meg, de azon épület a szükséges telepítési távolságok, valamint a sajátos övezeti előírások- betartásával elhelyezhető.

(5) Oldalhatáron álló beépítés esetén az oldalkertet a kedvezőbb égtáj (DK, DNY) felől kell kialakítani.

7. § (1) A lakóépületek csak magastetős kialakításúak lehetnek, a tető hajlásszöge 25⁰ – 45⁰ lehet a szomszédos beépítéshez igazodva. Ettől csak a már kialakult, környező beépítéshez történő illeszkedés esetén lehet eltérni.

(2)  Az építési helyen kívül álló meglévő épületek vízszintes irányú bővítése akkor lehetséges, amennyiben a bővítmény építési helyen belül létesül. Meglévő épületek függőleges irányba történő bővítése is csak az építési helyen belül lévő épületrészen lehetséges. Az építési helyen kívül álló épület vagy épületrész elbontása esetén csak építési helyen belül építhető vissza.

8. § Az elő-, oldal- és hátsókert méretének meghatározásánál a vonatkozó magasabb rendű jogszabályban meghatározottak szerint kell eljárni a következő kiegészítések figyelembe vételével:

a)    szint alatti gépjármű-tároló létesítése esetén az előkertnek minimum 8,0 méternek kell lennie,

b)    ha a beépítendő telek melletti két szomszédos telek már beépített, akkor az előkert méretét azokhoz igazodva kell meghatározni

9. § Új telekalakítás esetén a telek minimális szélessége szabadonálló beépítés esetén 16,0 méter, oldalhatáros beépítésnél 14,0 méter. 14,0 méternél keskenyebb új építési telket nem lehet kialakítani. A telek szélessége a két oldalsó (teljes) telekhatár közötti távolság. A telek mélysége az első és hátsó telekhatár közötti távolság.

10. § (1) Tetőfelépítmény, tetőablak a tetőfelület maximum 30 %-án építhető (kivéve a napenergia hasznosító berendezést).

(2)   ^[5]

(3)   A bruttó szintterületbe eredetileg be nem számított területek használati módjának megváltozása esetén, azok területét is bele kell számolni a bruttó szintterület mértékébe. Ezen építményrészek használati mód változása csak akkor engedhető meg, ha a szintterületi mutató nem lépi túl az építési övezetben megengedett legnagyobb mértéket.

(4) Az oldalhatáron álló épület oldalhatár felőli homlokzatmagassága nem haladhatja meg az övezetre megállapított építménymagasságot.

(5) Mobilház csak szálláshely szolgáltató funkcióval helyezhető el a Szabályozási Terven erre kijelölt területen.

5. Kerítések, kapuk kialakításának szabályai

11. § (1) A gazdasági területen, vegyes területen, különleges területen, kisvárosias és kertvárosias lakóterületen - gépjármű parkolóhelyek és fogadótér biztosítása érdekében - az utcafronti kerítés a telken belül is elhelyezhető.

(2)   Az utcafronti kerítés magassága legfeljebb 2,5 méter, felülete minimum 50%-ban áttört, lábazattal, vagy anélkül kialakított lehet.

12. § (1) A különleges temető,- rekreációs és sportterületen új kerítés maximum 2,0 méter magas, minimum 50%-ban áttört lehet.

(2)   A zöldterület övezeteiben kerítés csak a játszókertek körül létesíthető, legfeljebb 1,3 méter magasságig, lábazat nélkül 80%-ban áttörten.

13. § Beépítésre nem szánt, valamint védett területeken kerítést csak áttört, a látványt minimálisan korlátozó kivitelben, csak dróthálóból, illetve legalább 70%-ban áttört faanyagú szerkezettel (vagy élő sövényből) védelmi (vagyonvédelmi, vadvédelmi, természetvédelmi) céllal lehet létesíteni. Kerítéslábazatot nem lehet létesíteni.

6. Hirdetőtáblák, reklám célú építmények előírásai

14. § (1) Beépítésre nem szánt területen 5 m²-nél nagyobb felületű hirdetési és reklámcélú építmény vagy egyéb hirdetési felület nem létesíthető.

(2)   Hirdető berendezés elhelyezése és működtetése nem zavarhatja a köz- és közlekedésbiztonságot.

III. Fejezet:
Területfelhasználási egységek övezeti szabályozása beépítésre szánt területek esetében

7. Lakóterület

15. § (1) Terepszint alatti építmények építése az adott építési övezetben megengedett legnagyobb beépítettség nagyságát legfeljebb 10 %-kal meghaladó mértékben, csak az elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírások betartásával, a telekre vonatkozó legkisebb zöldfelület megvalósításával történhet, ha a terepszinttől számított magassága az 1,0 métert nem haladja meg.

(2) Az építési telkeken belül – a telek beépített területébe be nem számítva – az alábbi melléképítmények helyezhetők el, a biztonságos gépjárművel való beközlekedés biztosítása – 3,0 méter megtartása – mellett.

a)      elő- és oldalkertben:

aa) közmű-becsatlakozási műtárgy                                           

ab) hulladéktartály tároló (legfeljebb 1,50 m-es magassággal)

ac) kirakatszekrény,

b)      oldal- és hátsókertben:

ba) kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz),

bb) kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor

bc) kerti épített tűzrakó hely, lugas

bd) kerti szabadlépcső és lejtő,

c)      hátsókertben:

ca) kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz)

cb) kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor

cd) kerti épített tűzrakó hely, lugas, háztartási célú kemence

ce) kerti tető, legfeljebb 20 m² vízszintes vetülettel

cf) kerti szabadlépcső és lejtő

cg) szabadon álló és legfeljebb 6 méter magas szélkerék, szélturbina, antenna.

(3)   A lakóterületek építési telkein előkertben melléképületet, pavilont nem lehet elhelyezni.

(4)   A legkisebb zöldfelület kötelezően betartandó értékét az 1. melléklet összefoglaló övezeti szabályozásának táblázatai határozzák meg.

(5)   Árnyékszék lakóterületen nem létesíthető.

16. § (1) Kisvárosias lakóterületen épületet csak teljes közművesítéssel rendelkező telken szabad elhelyezni.

(2)   Kisvárosias lakóterületen a lakóépületeket, lakó funkciót kiegészítő építményeket, egyéb épületeket csak olyan rendeltetés céljára szabad létesíteni, mely a kisvárosias lakóterület jellegéhez illeszkedik, valamint a környezetvédelmi előírásokban szabályozott környezetvédelmi határértékeket betartja. Az építési telken lakókörnyezetét nem zavaró melléképítmény a zöldfelületi arány megtartása mellett elhelyezhető.

(3)   A kisvárosias építési övezetekben a gépjárműtárolók rendeltetésmód változása semmilyen esetben nem lehetséges.

(4)   A Kisvárosias lakóterületre vonatkozó építési szabályokat összefoglalóan az 1. melléklet 1. pontjában foglalt táblázat tartalmazza.

(5) Az Lk-5 övezeten belüli közparkokat a 4. melléklet tartalmazza.

17. § (1)^[6] Kertvárosias lakóterületeken belül a minimális telekterület, vagy annál kisebb telekterület esetében csak egy épületet lehet építeni.

(2)^[7] Kertvárosias lakóterületen az 500 m²-nél kisebb beépítetlen telkek – az Lke-12 és Lke-18 építési övezetek kivételével - csak akkor beépíthetők, ha a telek területe út szabályozás miatt csökken 500 m² alá.

(3)^[8] Kertvárosias lakóterületen - az Lke-18 építési övezet kivételével - 500 m²-nél kisebb telken meglévő épület a beépítettség megtartása vagy csökkentése mellett függőleges irányba bővíthető, de a bővítés nem eredményezhet új rendeltetési egységet.

(4) A kertvárosias lakóterületen nem lehet elhelyezni üzemanyagtöltőt.

(5)   Kertvárosias lakóterületen melléképületet csak a főépülettel egybe építve lehet létesíteni.

(6)   Az övezetben épületet csak víz, villany bekötéssel és csatornával vagy csatornapótló műtárggyal rendelkező telken szabad elhelyezni, a csatornahálózat megléte, illetve létesítése esetén a 6.§ (2) bekezdése szerinti előírás alkalmazása kötelező.

(7) Az Lke-14, Lke-15, Lke-16 és Lke-17 építési övezetekben csak lakóépületet lehet építeni.

(8)  Kertvárosias lakóterületen az épületek melletti feltöltés, illetve bevágás maximum 1,0 méter lehet, az építmény magasságát az eredeti terepszinttől kell számítani.

(9) A kertvárosias lakóövezetek már beépített telkein meglévő lakásszám – telkenként maximum 4 lakás – a meglévő beépítés átépítése, bővítése esetén is megmaradhat.

(10)^[9] Kertvárosias lakóterületen a homlokzat tagolatlan hossza 10 méternél több nem lehet.

(11)^[10] A kertvárosias lakóterületre vonatkozó építési szabályokat összefoglalóan az 1. melléklet 2. pontjában foglalt táblázat tartalmazza.

8. Üdülőterület

18. § (1) Az üdülőterületen lakóépület nem helyezhető el.

(2)   Üdülőterületen állattartó épület – az állattartásról szóló önkormányzati rendelet alapján az övezetben tartható állatok számára szolgáló építmények kivételével – nem helyezhető el.

19. § (1) Az „Üh” jelű hétvégi házas építési övezeten elhelyezhető:

a)      legfeljebb két üdülőegységes üdülőépület,

b)      a (6) bekezdés szerinti kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

c)      szálláshely szolgáltató épület,

d)      helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

e)      sportépítmény.

(2)   Az üdülőterületen nem helyezhető el különálló személygépkocsi-tároló.

(3)[1] Az övezetben épületet csak villany bekötéssel és zárt rendszerű szennyvíztárolóval rendelkező telken szabad elhelyezni, a csatornahálózat megléte, illetve létesítése esetén a 6. § (2) bekezdése szerinti előírás alkalmazása kötelező.

Az ivóvizet közüzemi hálózatról kell biztosítani. Ha az nem épült ki, ivóvíz felszín alatti vízkészletből is biztosítható, amennyiben a szakhatóság az akkreditált mintavételből származó vizet teljes körűen vizsgálta és megfelelőségét igazolta.

(4)   Az övezet területén 360 m²-nél kisebb telek nem építhető be. 360 m²-nél kisebb telken meglévő épület a beépítettség megtartása vagy csökkentése mellett vízszintes irányban nem, de függőleges irányban bővíthető.

(5)   Az építési övezet területén egy telken csak egy épületet lehet elhelyezni.

(6)   Kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó létesítmény az üdülőépület 50 %-án alakítható ki, az övezetre megengedett legnagyobb beépítettség teljes területe e célra nem használható fel.

(7)   Újonnan épülő két üdülő épület között minimum 6,0 méter távolság megtartása kötelező.

(8)   A Ráckevei-Soroksári Duna-ág melletti területen a parti sétány szabályozási szélessége 3,0-6,0 méter közötti.

(9) Az üdülőtelkeken csak 80 %-ban áttört kerítést vagy max. 2,0 m magas élősövényt lehet létesíteni.

(10) A Hétvégi házas üdülőterület építési övezetekre vonatkozó építési szabályokat összefoglalóan az 1. melléklet 3. pontjában foglalt táblázat tartalmazza.

9. Településközponti vegyes és központi vegyes terület

20. § (1) A településközpont vegyes területen a vonatkozó magasabb rendű jogszabályban meghatározottakon kívül más rendeltetésű épület kivételesen sem helyezhető el.

(2)   A településközpont vegyes területen nem helyezhető el közműpótló építmény vagy állattartás céljára szolgáló építmény.

(3)   Az épületek engedélyezési terve részeként a zöldfelületek tervezett kialakításáról kertépítészeti tervet kell készíteni, a zöldfelületeket az engedélyezett kertépítészeti terv alapján kell kivitelezni.

(4)^[11] Az építési övezetben az építés feltétele a legalább részleges közművesítettség.

(5)   A Vt-1 – Vt-5 építési övezet területén lévő garázsokat illetve az épületekben található gépjárműtárolókat nem lehet átminősíttetni.

(6)   A Településközpont vegyes területre vonatkozó építési szabályokat összefoglalóan az 1. melléklet 4. pontjában foglalt táblázat tartalmazza.

(7) ^[12]A Vt-2, Vt-7 és Vt-8 építési övezetekben javasolt telekalakítás a szabályozási terven jelölt tömbfeltáró kiszolgáló út megvalósítása után végezhető el.

21. § (1) A központi vegyes területen lakások az épületek második szintjétől és a tetőtérben helyezhetők el.

(2) Az építési telkeken az épületek szabadon állóan helyezhetők el.

(3)   Az építési telkek megengedett legnagyobb terepszint alatti beépítettsége nem lehet nagyobb, mint 60 %.

(4)   Az építési övezetben épületet csak teljes közművesítéssel rendelkező telken szabad elhelyezni.

(5)   Az épületek engedélyezési terve részeként a zöldfelületek tervezett kialakításáról kertépítészeti tervet kell készíteni, a zöldfelületeket az engedélyezett kertépítészeti terv alapján kell kivitelezni.

(6)   Vk-4 építési övezetben a legnagyobb megengedett építménymagasság: maximum 6,00 méter – kivéve a Csepeli úti telekhatártól 25,0 – 80,0 méterig terjedő terület, melyre egyedi építménymagasság: 12,0 méter vonatkozik.

(7)   A Központi vegyes területre vonatkozó építési szabályokat összefoglalóan az 1. melléklet 5. pontjában foglalt táblázat tartalmazza.

10. Gazdasági terület

22. §^[13] A gazdasági terület a terv területén kereskedelmi, szolgáltató és ipari gazdasági terület lehet.

23. § (1)^[14] A kereskedelmi, szolgáltató és ipari gazdasági építési övezetekben a közművesítettség mértéke legalább részleges.

(2)   A zöldfelületeket összefüggő széles területsávokon kell telepíteni, elsősorban a telekhatárok mentén, hogy a nagy területegységeket kellő mértékben tagolják, elhatárolják, a na­gyobb léptékű épületek látványát megtörjék.

(3)   Az építési övezet lakóterület felé eső telkein a szabályozási terven jelölt területen többszintes védő-zöldsáv, védőfásítás kialakítása kötelező.

(4)   A Gksz-8 építési övezetben csak a minimum 100,0 méter szélességű telkek építhető be.

(5)   A Gksz-12 építési övezetbe tartozó épületek kialakult állapotnak tekinthetők, - a minimális teleknagyság miatt – nem bővíthetők .

(6)   A Gksz-17 építési övezetben

a)      új épületet, építményrészt elhelyezni, vagy meglévő épületet átalakítani, bővíteni, illetve rendeltetési módját megváltoztatni csak teljes közművesítettség mellett lehet.

b)      nem helyezhető el önálló parkolóépület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

c)      az építési telkeken lévő épületek térszín alatt az épület teljes szélességében, míg térszín felett részlegesen, a két épület szomszédos homlokzati hosszának 1/3-án összeköthető, az érintett szakhatóságok hozzájárulása esetén.

d)^[15]     szennyvíz elszikkasztása nem lehetséges, zárt szennyvíztároló építése, valamint közműpótló berendezések alkalmazása a 6. § (2) bekezdés szerint lehetséges.

e)      közműnyomvonal kiépítését, közműlétesítmény elhelyezését, közműbekötéseket a vonatkozó szabványoknak, ágazati és eseti üzemeltetői előírásoknak megfelelően kell végrehajtani.

f)      az újonnan létesítendő közművezetékeket térszín alatt, a közművezetékek térszín alatti elhelyezkedését tartalmazó hatályos MSZ szerint kell elhelyezni.

g)      a kiépítendő közművek tervezésekor a közműszolgáltatók elvi nyilatkozatát, tájékoztatását meg kell kérni.

h)      térburkolatok kialakítása esetén az azokról elvezetett csapadékvizek előtisztítását szolgáló berendezést a térburkolatok elkészítésével egy időben kell elkészíteni.

 i)      a területen a vízhálózatot úgy kell kialakítani, hogy a mértékadó tűzszakaszokhoz szükséges vízmennyiséget minden körülmények között biztosítsa.

(7) Az építési övezet területén a meglévő lakóépületek kialakult állapotnak tekintendők, tovább nem bővíthetők, állagmegóvás és felújítás végezhető.

(8)   A Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területre vonatkozó építési szabályokat összefoglalóan az 1. melléklet 6. pontjában foglalt táblázat tartalmazza.

(9)^[16] Az Ipari gazdasági területre vonatkozó építési szabályokat összefoglalóan az 1. melléklet 6/A. pontjában foglalt táblázat tartalmazza.

(9)^[17] A Gksz-5 építési övezetben az M0 autóút tengelyétől 100 m-en belül lévő terület 50 %-án háromszintű növényzetet kell kialakítani a terület biológiai aktivitásértékének differenciált számítása alapján.

11. Különleges terület

24. § (1) A Különleges – temető terület (Kt) övezetben a temetkezés céljait szolgáló, valamint az azokat kiegészítő építmények, (ravatalozó, kápolna, kegyeleti hely, szerszámtároló, őrzés építményei) helyezhetők el.

(2)   Az övezetben szolgálati lakás nem létesíthető.

(3)   A sírok területét a zöldfelületi arány számításánál 100%-ban zöldfelületként kell figyelembe venni.

(4)   A temető területének rendezése, átalakítása csak kertépítészeti kiviteli terv alapján történhet.

(5)[1] Az építési övezetben az építés feltétele a legalább részleges közművesítettség.

(6) A Különleges temető terület övezetre vonatkozó építési szabályokat összefoglalóan az 1. melléklet 7. pontban foglalt táblázat tartalmazza.

25. § (1) A különleges sportolási célú terület (Ksp) a sportolást, a szabadidő eltöltését szolgáló létesítmények elhelyezésére alkalmas terület.

(2)   Gondoskodni kell a sportpálya környezetének zöldfelületi rendezéséről, a terület tájba illesztéséről, lehetőleg honos növények alkalmazásával.

(3)[1] Az építési övezetben az építés feltétele a legalább részleges közművesítettség.

(4)   Az épületeket, vagy épületegyütteseket magastetővel kell kialakítani, a tető hajlásszöge legfeljebb 45° lehet.

(5) A Ksp-1 és Ksp-3 jelű építési övezetben elhelyezhető:

 a)     sportépítmény,

 b)     a pihenést, testedzést szolgáló építmény,

 c)     kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató épület

 d)     parkolóterület,

 e)     parkoló üzemeltetéséhez szükséges építmény.

(6) A Ksp-2 jelű építési övezetben elhelyezhető:

 a)     sportépítmény,

 b)     parkolóterület,

 c)     parkoló üzemeltetéséhez szükséges építmény.

(7)   A Különleges - sportolási célú terület övezetre vonatkozó építési szabályokat összefoglalóan az 1. melléklet 8. pontjában foglalt táblázat tartalmazza:

26. § (1) A Különleges – rekreációs célú terület (Kre) övezetbe a sportolást és rekreációt szolgáló terület tartozik.

(2)              A területen az alábbi építmények helyezhetők el:

 a)     sportépítmények,

 b)     sportépítmények kiszolgáló létesítményei,

 c)     a területet használók ellátását szolgáló vendéglátás építményei, panzió

 d)     a terület fenntartásához szükséges tárolásra alkalmas építmények.

(3)   A (2) bekezdésben foglaltakon túl, más funkciójú épület kivételesen sem helyezhető el.

(4)   Az övezet teljes területén – a beépítettségbe be nem számítva – elhelyezhető a pihenést, testedzést, szórakozást szolgáló műtárgy és építmény (kertészeti építmény, pergola, sétaút, játszótér, stég, pihenő terasz, nyitott csónaktároló stb.)

(5)   Az építési engedélyezési dokumentáció részeként zöldfelületrendezési – kertépítészeti tervet kell készíteni.

(6)[1] Az építési övezetben az építés feltétele a legalább részleges közművesítettség.

(7)   A Különleges - rekreációs célú terület övezetre vonatkozó építési szabályokat összefoglalóan az 1. melléklet 9. pontjában foglalt táblázat tartalmazza.

27. § (1) A Különleges – szabadidő központ terület (Kszk) a sportolást, a szabadidő eltöltését szolgáló létesítmények elhelyezésére alkalmas terület.

(2)              A Kszk jelű építési övezetben elhelyezhető:

 a)     sportépítmény,

 b)     a pihenést, testedzést szolgáló építmény,

 c)     kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató épület

 d)     parkolóterület,

 e)     parkoló üzemeltetéséhez szükséges építmény.

(3) Az építési övezetben nem helyezhető el önálló lakóépület, vagy üzemanyagtöltő állomás.

4. [1]Az építési övezetben az építés feltétele a legalább részleges közművesítettség.

(5)              A Különleges - szabadidő központ terület övezetre vonatkozó építési szabályokat összefoglalóan az 1. melléklet 10. pontjában foglalt táblázat tartalmazza.

28. § (1) A Különleges terület – adótorony övezete (Ka) adótornyok, telefonátjátszó állomások elhelyezésére szolgál.

(2)   Az építési övezet területén lakás, illetve huzamos emberi tartózkodásra alkalmas épület céljára bármilyen építési engedély csak az Antenna Hungária engedélyével adható ki.

(3)   Az adótorony védőövezetén belül szabadvezeték nem létesíthető.

(4)   Az adótorony védőövezetén belül az építéshez szükséges, 4,0 méternél magasabb vagy ennél jobban kinyúló gémű daruk, emelőgépek az adóantenna működési ideje alatt nem üzemeltethetők.

(5)[1] Az építési övezetben az építés feltétele a legalább részleges közművesítettség.

(6)   A  már beépített telkeken meglévő lakásszám megtartható.

(7)   A Különleges terület - adótorony övezetre vonatkozó építési szabályokat összefoglalóan az 1. melléklet 11. pontjában foglalt táblázat tartalmazza.

29. § (1) A Különleges – bánya terület (Kb) bányaművelés és ezzel közvetlenül összefüggő tevékenység céljára kijelölt terület.

(2)   Az építési övezetben elhelyezhető építmények:

a)      a bányaüzemeltetéshez szükséges irodai és szociális szükségleteket kiszolgáló építmények

b)      porta és mérleg épület.

(3)   A meglévő bányaterület újrahasznosítása csak különleges rekreációs terület lehet. Azokra a területekre rekultivációs terv készítendő. A vízfelület a teljes bányatelek területének 2/3-a lehet.

4. (4) Az övezetben épületet csak részleges közművesítéssel - zártrendszerű szennyvíztároló kötelező - rendelkező telken szabad elhelyezni. A csatorna-hálózat kiépítése esetén a 6.§ (2) bekezdése szerinti előírás alkalmazása kötelező.

(5)   A Különleges bánya terület övezetre vonatkozó építési szabályokat összefoglalóan az 1. melléklet 12. pontjában foglalt táblázat tartalmazza:

30. § (1) A Különleges egyéb helyi sajátosságot hordozó terület (Kehs) kialakult terület, továbbépítés nem lehetséges.

2) Az építési övezet területe

1. Kehs-1 különleges egyéb, helyi sajátosságot hordozó terület – horgászházak övezet, valamint
2. ^[18]

31. § (1) A Különleges egyéb, helyi sajátosságot hordozó terület - horgászházak övezetébe (Kehs-1) sorolt területek a terv területének különleges használatú területrészei.

(2) Az építési övezetben - a huzamos emberi tartózkodásra alkalmas helyiségekre vonatkozó előírások teljesítése esetén - horgászház maradhat fenn.

(3)   A horgászhelyeket a telkek területén belül a kialakult, illetve kiosztott állapotnak megfelelően, valamint a szabályozási terv változtatásainak megfelelően kell figyelembe venni.

(4)   A telken belül a saját kezelésben lévő horgászhelyek egymástól és a parti sétánytól legfeljebb 1,40 méter magas, lehetőleg élősövénnyel választhatók el.

(5)   A tavak körül elhelyezhető építmények minimális padlószintjét az illetékes környezetvédelmi hatósággal egyeztetni kell. Az építmények környezetének szintje 96,00 - 96,50 méter B.f. terepszinten alakítható ki.

(6)   Az építmények mögötti partfal maximális rézsűhajlása csak 1:2 arányú lehet.

(7)   A horgászhelyeken a meglévő idős fák védendők!

8. (8) Az építési övezetben zárt rendszerű szennyvíz tároló használata kötelező. A csatornahálózat megléte, illetve létesítése esetén e rendelet 6.§ (2) bekezdése szerinti előírások alkalmazása kötelező.
9. (9) A félszigetek belső úthálózata (vegyeshasználatú útként) minimum 8,0 méter szabályozási szélességgel alakítható ki.
10. (10) A parkolás a horgászhelyeken és a kijelölt parkolóhelyeken biztosítandó.
11. (11) A parti sétány szabályozási szélessége 3,0 – 6,0 méter közötti, mely 96,0 -96,5 méter B.f. terepszinten alakítandó ki, ahol a tulajdonos az átjárási, területi szolgalmi jog biztosítására kötelezendő. A horgászhelyek területén a parti sétány kialakítása és fenntartása a horgászhely tulajdonosának feladata, melybe fát ültetni nem szabad. A parti sétányt, környezetet nem károsító anyagokkal szükséges burkolni.
12. (12) A közösségi tulajdonú csónakkikötők megközelítését szolgáló rámpák maximum 1:15 lejtőkkel alakítandók ki.
13. (13) A Kavicsbánya-tó M0 autóút 100 m-es védőtávolságon belül található partszakaszainál a - jelenleg már hangvédő töltéssel és véderdővel is védett - horgászhelyeknek a fennmaradási engedélyhez a jogszabály szerinti közlekedési hatóság hozzájárulása szükséges.
14. (14) A Különleges egyéb helyi sajátosságot hordozó terület – közjóléti erdő övezetben (Kehs-2) a feltáró utak és nyomvonal jellegű közműlétesítményeken túlmenően a szabadidő eltöltését szolgáló, nem épület jellegű létesítmények helyezhetők el (pihenőhely, erdei tornapálya, sportpályák, tűzrakóhely, stb.).
15. (15) A Különleges terület – egyéb helyi sajátosságot hordozó terület övezetre vonatkozó építési szabályokat összefoglalóan az 1. melléklet 13. pontjában foglalt táblázat tartalmazza.

32. §  (1)  A Különleges terület – szennyvíztisztító övezetben (Kszt) a települési hulladékok és szennyvizek kezelését biztosító, nem veszélyesnek minősülő hulladékok hasznosításához és kezeléséhez szükséges létesítmények és műtárgyai elhelyezésére szolgál.

(2)   Az építési övezeten belül a tevékenységet kiszolgáló műtárgyakon kívül csak az alaprendeltetést kiszolgáló építmények helyezhetők el.

(3)   Az építési övezetben olyan hulladékkezelési tevékenység folytatható, amelynek közegészségügyi hatóság által meghatározott védőtávolsága a 300 m-t nem haladja meg.

    (4)   ^[19]

(5)   A Különleges terület – szennyvíztisztító övezetre vonatkozó építési szabályokat összefoglalóan az 1. melléklet 14. pontjában foglalt táblázat tartalmazza.

32/A. §^[20] (1) A Kkm jelű Különleges közmű üzemi területen a közművek üzemeltetésével kapcsolatos létesítmények, az energiaszolgáltatás épületei és építményei, egyéb közmű ellátó műtárgyak, a funkcióból következő építmények, és azok kiszolgálásához szükséges egyéb épületek helyezhetők el.

(2)  A Különleges közmű üzemi terület övezetre vonatkozó építési szabályokat összefoglalóan  az 1. melléklet 14/A. táblázata tartalmazza.”

Területfelhasználási egységek övezeti szabályozása beépítésre nem szánt területek övezetei esetében

12.  Közlekedési és közműterület övezete

33. §  A közlekedési és közműterületen csak a közlekedést, illetve az érintett közművek karbantartását és megfelelő működését szolgáló építmények helyezhetők el.

34. § (1) A közlekedési létesítmények számára meghatározott területsávban kizárólag a közlekedés, a közművek és a hírközlés létesítményei, az érintett közművek karbantartását és megfelelő működését szolgáló építmények, valamint a közterületi funkciónak megfelelő illetve azt kiegészítő utcabútorok helyezhetők el.

(2)   A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességeit a szabályozási terv ábrázolja.

(3)   A közlekedési területeket, valamint a gyalogos közlekedést szolgáló járdákat (azok burkolatát, berendezését) egységes koncepció alapján kell kialakítani.

(4)   A terv közlekedési területei a tervben szabályozási vonalak által meghatározott:

 a)     KÖu jelzésű közterületei, melyek közlekedési és közműlétesítmények valamint ezek környezetvédelmi létesítményei elhelyezésére szolgálnak,

 b)     KÖk jelzésű kötöttpályás közlekedési terület (HÉV)

35. § (1) A „KÖu” jelű közúti közlekedési területeken az utak szabályozási szélességgel meghatározott területsávjai mentén új létesítményt elhelyezni csak a területsáv megtartásával szabad.

(2)   A helyi kiszolgáló utakat vegyes használatú útként is ki lehet alakítani.

(3)   Az útszélesség megállapításánál a csapadékvíz elvezetéséhez szükséges területet a méretezés során figyelembe kell venni.

(4) A területen az új funkcionális egységekhez tartozó gépkocsik elhelyezéséről az ingatlanokon belül kell gondoskodni.

(5) Az út 5. számú függelék szerinti mintakeresztszelvények elemei közül a forgalmi sávok száma és szélessége, az útpadka szélessége, valamint az elemek egymáshoz viszonyított elrendezése kötelező jellegű, a további méretek irányadó jellegűek.

(6) Az Lke-17-es övezetű lakópark belső úthálózatát lakó-pihenő övezetté kell kijelölni.

(7) A közúti közlekedési terület övezeteire vonatkozó építési szabályokat összefoglalóan az 1. melléklet 15. pontjában foglalt táblázat tartalmazza.

(8)Telkek vagy épületek megközelítésére szolgáló magánút kialakítása esetén a Köu-6 jelű kiszolgáló utakra előírtak az irányadók.

(9)  ^[21]Közlekedési területen kerítés nem helyezhető el.

36. § (1) A „KÖk” jelű vasúti közlekedési területeken (HÉV) a vasúti vágányok, műtárgyak, műszaki és biztonsági berendezések, azok működtetéséhez szükséges építmények, raktárak, szolgálati lakások, irodák, állomáshoz kapcsolódóan maximum 100 m² bruttó szintterületet meg nem haladó kiskereskedelmi-vendéglátó létesítmények, egyéb közlekedési pályák, várakozóhelyek (parkolók) mindezek zöldfelületi elemei, vízelvezetési és környezetvédelmi létesítményei, továbbá közművek és hírközlési létesítmények elhelyezésére szolgál.

(2)   A HÉV szélső vágányának tengelyétől mért 50,0-50,0 méter széles védőtávolságon belül építményt elhelyezni csak a jogszabályban kijelölt üzemeltető és hatóság szakhatósági hozzájárulásával lehet.

(3)   A HÉV szélső vágány tengelyétől új lakóház és melléklétesítmény 12,0 méterre, egyéb, emberi tartózkodásra alkalmas épület 10,0 méterre helyezhető el.

13.  Közműellátás, közmű létesítmények

 37. § (1) A terv területén a közműhálózatokat és a közműlétesítményeket az OTÉK előírásainak, a vonatkozó szabványoknak, ágazati előírásoknak és eseti szakhatósági, illetve üzemeltetői előírásoknak megfelelően kell elhelyezni, illetve kialakítani.

(2)   Új közművezetékek létesítésekor és egyéb építési tevékenység (útépítés, építmény-, épület-, műtárgy-építés stb.) esetén, a kivitelezés során a meglevő közművezetékek nyomvonalával, vagy közműlétesítmény telepítési helyével ütköző meglevő közművezetékek, vagy közműlétesítmények kiváltását, vagy szabványos keresztezését lehetőség szerint az ágazati előírásoknak megfelelően kell kivitelezni.

(3)   A meglevő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, vagy szabványos keresztezés kiépítésekor azoknak - szükség esetén - egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell.

(4)   A közlekedésfejlesztést, a területfejlesztést a közmű ágazati fejlesztési tervekkel egyeztetni kell a célszerű közös kivitelezés érdekében.

(5)   Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem szabad elépíteni.

(6)   A terület feltárását szolgáló új utak nyitásánál, útrekonstrukciónál a közművek egyidejű kiépítéséről - a terület elő-közművesítéséről - gondoskodni kell. A közműparamétereket a távlati maximális – a terület maximum beépítésének a megvalósulása esetén várható - igények alapján kell meghatározni. A meglevő és megmaradó közművezetékek, vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.

(7)   A közműbekötéseket telkenként, külön-külön kell kialakítani.

(8)   A közüzemi közműhálózatokat és közműlétesítményeket a közlekedési területeken, vagy a közmű üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Ettől eltérő esetben szolgalmi vagy vezeték jog bejegyzéssel kell a helyet biztosítani.

(9)   A közműhálózatok és létesítmények ágazati előírások szerinti biztonsági övezetének is a közlekedési területre kell esni, ettől eltérő esetben szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a területi igényt biztosítani. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemelő hozzájárulása esetén végezhető.

(10) A közművezetékek védőtávolságai építési tilalmi területek. Védőtávolságot igénylő közművezetékek és védőtávolságai:

a) 20 kV-os középfeszültségű elektromos vezeték esetén tengelytől 2,5 – 2,5 m

b) tervezett 120 kV-os elektromos vezeték 13-13 m

c) meglévő 1000 Rocla vízvezeték 10-10 m

d) Vecsés-Budafok földgázvezeték 23-23 m

e) Szigetszentmiklóst ellátó gázvezeték 16-16 m

illetve üzemeltetői állásfoglalás szerint.

(11) Az elsőrendű árvízvédelmi vonal mentén építési tilalommal kell védeni a töltéslábtól számított 10-10 m-es területsávot, az árvízvédelmi földmű mentén a lábvonaltól számított 100 m-en belül anyaggödröt nyitni nem szabad.

(12) A szennyvízátemelő elhelyezésére szolgáló övezetben (K-Km) a lakóterületek felé eső telekhatárok mentén 20,0m az üdülőterület felé 10,0 m széles, többszintű növényzetből (lombkorona- és cserjeszint) álló védő zöld sáv alakítandó ki.

38. § (1) A csatlakozó és házi bekötővezetékeket ingatlanonként elkülönítve kell építeni. A fogyasztásmérőket ingatlanon belül az Üzemeltető előírásai szerint kell megvalósítani.

(2) A telken belül képződő tiszta csapadékvizeket telken belül kell elszikkasztani.

(3) Az olajos szennyeződésnek kitett burkolt közlekedési felületekről - a telken belüli 10, vagy annál több parkolókból a lefolyó csapadékvizeket iszap- és olajfogón keresztül lehet csak a csapadékcsatornába; árokba vagy a talajba vezetni. A hordalékkal szennyezett csapadékvizeket a telken belül létesítendő hordalékfogókban kell megtisztítani.

(4) Beépítésre nem szánt területen zárt szennyvíztározó medencében kell a keletkező szennyvizeket összegyűjteni. A zárt szennyvíztározó medencékből az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt szennyvízleürítő helyre kell szállítani.

(5) A gazdasági területen keletkező, a határértéket meghaladó szennyezettségű szennyvizeket telken belül elő kell tisztítani (olaj-, zsír-, hordalékfogó stb.), a közcsatornákba csak megfelelő előtisztítás után szabad bevezetni. Az előtisztítást a hatóságok által előírt mértékben kell elvégezni.

(6) Az épületek, burkolt felületek csapadékvíz elvezetését úgy kell megoldani, hogy a csapadékvíz sem a saját, sem egyéb ingatlanok létesítményeit ne veszélyeztesse, ne károsítsa.

(7) Az ingatlanról közterületre felszíni vizet vezetni nem szabad.

(8) A vízfolyások rendezése során kizárólag környezet- és természetbarát mérnökbiológiai módszerek alkalmazhatók. A medrek burkolása tilos, a vízfolyások természetes állapotát meg kell őrizni.

39. § (1) Új távközlési hálózat létesítése, ill. meglévő vezeték rekonstrukciója esetén földkábelbe, ill. alépítménybe helyezve föld alatt vezetve kell azt elhelyezni.

(2)   A föld feletti vezetés fennmaradásáig területgazdálkodási szempontból, az utca-bútorozási és utca-fásítási lehetőség biztosítása érdekében a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a hírközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni. Ezekben az utcákban párhuzamosan új oszlopsor nem helyezhető el.

(3)   A földgázvezeték biztonsági övezete a földgázvezeték palástjától nagyközép-nyomású vezeték esetén 5,0 - 5,0 méter. A középnyomású vezeték biztonsági övezete az átmérőtől függően jobbra-balra 4,0 - 4,0 méter, a kisnyomású vezetéké 2,0 - 2,0 méter.

(4)   A gázelosztás középnyomású, új utcák szabályozási szélességét ennek megfelelően kell alakítani.

(5)   Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetők.

40. § (1) Az ország teljes területén a mikrohullámú összeköttetés biztosítása érdekében az üzemeltetővel egyeztetett magassági korlátozás betartandó.

(2)   A hírközlési fejlesztési lehetőségeket térszínen, vagy a meglévő tornyokon kell biztosítani.

14. Zöldfelületek

41. § (1) Új zöldfelület létesítését, illetve meglévő felújítását – a területfelhasználás jellegétől függően – kertépítészeti kiviteli-, tájrendezési vagy rekultivációs terv alapján kell végezni.

(2)   Az egyes telken belül kötelezően létesítendő védőzöldsáv kialakítása és fenntartása a telektulajdonos feladata.

(3)   A zöldfelületi kialakítású telekrészek növényzettel betelepítendők, szakszerű ápolásukról a terület tulajdonosának gondoskodni kell.

(4)   A zöldfelületek kialakítása során legalább 50 %-ban honos, a helyi ökológiai viszonyokhoz alkalmazkodó őshonos fafajok faiskolai változatát kell telepíteni.

(5) A zöldfelületek kialakítása összefüggő területen, minél nagyobb összefüggő területek megvalósításával történjen.

(6)   Az egyes ingatlanokon az övezetenként meghatározott zöldfelületek kialakításának a telek beépítésének befejezéséig meg kell történnie.

(7)   A kötelező fasort termőhelyi és táji adottságoknak megfelelően, őshonos fafajok felhasználásával, legalább a telek beépítésének befejezéséig el kell ültetni.

(8)   Növények telepítésekor az ingatlanok határától a következő ültetési távolságok tartandók be:

a) szőlő, valamint 3 m-nél magasabbra nem növő bokor (élőösvény) esetében 1,0 m,

b) 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs és egyéb fa esetében 1,5 m,

c) 3 m-nél magasabbra növő gyümölcs, egyéb fa és bokor (élő sövény) esetében 2,5 m

(9)   Természeti, műemléki védelem, helyi értékvédelem alapján védettnek minősülő telek esetében az építési engedélyezési terv kötelező részét képezi az érintett telekre készített olyan kertépítészeti és tereprendezési terv is, amely feltünteti a meglévő növényállományt, az esetlegesen kivágásra javasolt fákat és cserjéket (faj-, kor- és értékmeghatározással), továbbá a tervezett állapotot, tereprendezés esetén pedig az összes érintett telekkel és a közterülettel kapcsolatban a vízelvezetési megoldási javaslatot.

42. § (1) A település területén kialakításra kerülő 16,0 m szabályozási szélességű utak mentén kétoldali fasor, a 12,0 m szabályozási szélességű utak mentén egyoldali fasor telepítendő. Az utak mentén fasorok telepítésénél azonos, őshonos fajból álló, legalább kétszer iskolázott, környezettűrő fákból telepítendők.

(2) A közterületi zöldfelületek (közparkok, fasorok, közlekedési területek zöldfelületei) növényállománya lehetőség szerint maximálisan védendő. Ültetés, növénycsere, áttelepítés, visszavágás, fa csonkolása, esetleg kivágása csak kertészeti szakvélemény, kertépítészeti terv alapján végzett munkálatok során, illetve kertészeti fenntartás, felújítás esetén történhet. Fakivágás, csonkolás szakvélemény és engedély nélkül közvetlen baleset- (vagy élet-) veszély elhárítása érdekében és a fa biológiai pusztulása esetén végezhető.

(3)   Közparkokat, közkerteket, utcai fasorokat, továbbá közintézmények kertjeit, valamint a temetőket és kegyeleti parkokat érintő beavatkozások (létesítés, felújítás, rekonstrukció, átépítés stb.) csak kertépítészeti terv (kisebb jelentőségű esetekben kertészeti szakvélemény) alapján végezhetők.

43. §  (1) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági, valamint központi vegyes övezetekben a zöldfelület 100 m²-ként 1-1 közepes lombkoronájú díszfa telepítése kötelező.

(2)   A területen áthaladó gázvezeték védőtávolságában csak gyepesítés és cserjetelepítés megengedett.

(3)   Építési telken az építési tevékenység által közvetlenül nem érintett, a tervezett építmény rendeltetésszerű használatát nem akadályozó 20 cm törzsátmérő feletti egészséges fákat meg kell tartani, az építkezés időtartama alatt gondoskodva védelmükről.

(4)   Felsőtag településrészen a Csepeli út menti központi vegyes építési övezet területén a Szigetszentmiklós – Budapest-Csepel közigazgatási határ mellé minimálisan 25 méter többszintes zöldsáv kialakítása szükséges, a Csepeli út mentén a telekhatáron kettős fasor telepítése kötelező, a szabályozási tervlapon ábrázoltak szerint.

(5)   Amennyiben a kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen elhelyezkedő ingatlanokon a zöldfelület nagysága nem éri el a 20 %-ot, az ingatlan területén háromszintes zöldsáv (gyep, cserje és lombkoronaszint) alakítandó ki.

(6)   A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területnek a II. Rákóczi Ferenc úttal érintkező szélső telekhatárai mentén az adott telken belül fa- és cserjesor telepítése szükséges.

44. § (1) Zöldterületek az állandóan növényzettel fedett, valamint a szabályozási tervben zöldterületként (Z) körülhatárolt és megjelölt, e célra szolgáló terület.

(2)   Zöldterület rendeltetése szerint:

 a)     közpark (Zkp)

 b)     egyéb zöldterület (Ze)

 c)     ^[22]különleges zöldterület (Kz).

            övezetekbe sorolt.

45. § (1) Zöldterület a szabályozási terven közparkként (Zkp) lehatárolt, jellemzően állandóan növényzettel fedett közterület.

(2)   Közpark területén csak a játék, sport, pihenés, ismeretterjesztés és a terület fenntartási célját szolgáló építmények helyezhetők el. Mélygarázs (terepszint alatti parkoló) nem létesíthető. Közparkban vendéglátást szolgáló épület, építmény is elhelyezhető.

(3)   Közpark területén az azt igénybe vevők számára szükséges gépkocsiparkoló csak terepszinten, fásítva létesíthető, max. a közpark területének 5%-án.

(4)   Közparkban építmény-elhelyezés, gépkocsi parkoló építés érdekében fakivágás nem, csak fa átültetés engedhető meg, ez utóbbi is csak kertészeti szakvélemény alapján.

(5)   Közpark területét érintő kertészeti tevékenység (parkfenntartást kivéve) végzéséhez kertészeti szakvélemény, építéshez kertépítészeti terv is szükséges. Közpark csak kertépítészeti terv alapján létesíthető.

(6)   Az övezetben a zöldterület kialakítása csak kertészeti kiviteli terv alapján történhet. A kertészeti kiviteli tervnek kertrendezési tervet, növénykiültetési tervet, finom tereprendezési tervet, kitűzési tervet és költségvetési tervet, továbbá az ezekhez tartozó szöveges munkarészeket, valamint a biztonságos terepalakításra vonatkozó javaslatot kell tartalmaznia.

(7)   Az övezetben épületek legfeljebb 2 %-os beépítettséggel, szabadonálló módon, legfeljebb 4,50 m építménymagassággal helyezhetők el.

(8)   Közpark közhasználat elől elzárt területe az összterület max. 5%-a lehet.

(9)   Az övezet telkein a minimális zöldfelületi arány legkevesebb 40%-a fás növényállományként alakítandó ki. A zöldfelületi arány megállapításához az övezetben található vízfelület 100%-ban beszámítható.

(10) Az övezetben sportpálya, játszótér elhelyezése esetén azok elkerítése csak növényzettel kombinált, 80%-ban áttört térhatárolóval történhet.

46. § (1) A „Zkp-1” jelű, zöldterület - közpark övezetben - a területen áthaladó gázvezeték védőtávolságának területét kivéve - elhelyezhető:

 a)     a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér, stb.),

 b)     vendéglátó épület, a terület fenntartásához szükséges épület.

(2)   A zöldterületi övezet min. 60 %-át növényzettel fedetten kell kialakítani.

47. § (1) A „Zkp-2” jelű, zöldterület - közpark övezetben - a területen áthaladó gázvezeték védőtávolságának területét kivéve - elhelyezhető:

 a)     a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér, stb.),

 b)     vendéglátó épület,

 c)     a terület fenntartásához szükséges épület,

(2)   Az övezet területén – kivéve a gázvezeték tengelyétől mért 5,0 – 5,0 m-es távolságon belül - elhelyezhető parkolóterület a 3,5 t önsúlynál nem nehezebb gépjárművek számára.

(3)   A zöldterületi övezet min. 30 %-át növényzettel fedetten kell kialakítani.

(4)         ^[23]Az övezetben a növényzettel fedett terület 100%-át háromszintű zöldterületként kell kialakítani a terület biológiai aktivitásértékének differenciált számítása alapján.

48. § (1) A „Zkp-3” jelű, zöldterület - közpark övezetben szabadidős célokat szolgáló, a pihenés és testedzés létesítményei (pl. sportpálya, teniszpálya, stb.) helyezhetők el.

(2)   Az építési hely meghatározásánál a következőket kell figyelembe venni:

 a)     előkert építési határvonala: közúttól 20,0 m;

 b)     oldalkert építési határvonala: oldalhatártól 6,0 m;

 c)     hátsókert építési határvonala: telekhatártól 10,0 m.

(3)   Az épület vagy épületegyüttes kizárólag magastetős kivitelű lehet.

49. § A „Zkp-4” jelű zöldterület – közpark övezetben a minimális telekterület 5000 m².

50. § (1) A „Ze-1” jelű, egyéb zöldterület övezet a közlekedési pályák által közrezárt, illetve egyéb környezeti okok miatt funkcionális zöldfelületként (kert, park) nem használható egyéb, állandóan növényzettel fedett közterület részére fenntartott terület.

(2)   Az övezetben épület nem helyezhető el, a legkisebb zöldfelület mértéke nem lehet kevesebb 90 %-nál.

(3)   A területen:

 a)     a terület fenntartásához szükséges építmények;

 b)     biztonsági okból szükséges építmények;

 c)     közlekedési, közmű építmények, vezetékek;

     helyezhetők el.

50/A. §^[24] A Kz jelű különleges zöldterület területén építmény nem helyezhető el.

51. §  (1) Erdőterület, a földhivatali nyilvántartás szerint erdő művelési ágban nyilvántartott, vonatkozó jogszabály szerint erdőnek minősülő, valamint a szabályozási tervben erdőként (E) körülhatárolt és megjelölt, e célra szolgáló terület.

(2)   Az erdőterület az építési használata szerint (épület, építmény elhelyezése szempontjából), az erdő rendeltetése szerint:

 a)     védelmi (Ev)

 b)     gazdasági (Eg)

 c)     turisztikai (Et)

 rendeltetésű övezetekbe tartozik.

(3)   Az erdőterületen az épületek, építmények csak tájbaillők, hagyományos szerkezetűek, magastetős, 35-45° közötti hajlásszögűek lehetnek.

(4)   A szabályozási terven védelmi rendeltetésű erdőövezetként (Ev) szabályozott területen épület nem helyezhető el.

(5)   Az Ev övezet területén elhelyezhetőek:

 a)     feltáró utak,

 b)     nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik, a külön jogszabályok keretei között,

 c)     köztárgyak,

 d)     a kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló épületnek nem minősülő építmények,

 e)     a honvédelmet és a belbiztonságot szolgáló műtárgyak,

 f)     szemétgyűjtők,

(6)   Védelmi rendeltetésű erdőövezetben kizárólag olyan nem épület jellegű építmények, létesítmények helyezhetők el, amelyek az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem akadályozzák.

(7)   Védelmi rendeltetésű erdőterületeken fa kizárólag akkor vágható ki, ha azt a fa egészségi állapota, vagy balesetveszély elhárítása teszi szükségessé.

(8)   A védőzöld-sáv erdősítését, háromszintes (magas fa, bokor, cserje) telepítéssel, őshonos, a területen fenntartható növényfajokkal, erdészeti üzemterv alapján, a gyűjtő, illetve kiszolgáló utak kialakítását követően kell megvalósítani.

(9)   Gazdasági rendeltetésű erdőövezetként (Eg) szabályozott erdőterületen az erdőgazdálkodáshoz, fa- vagy szaporítóanyag-termeléshez, vadgazdálkodáshoz erdészeti kutatáshoz, oktatáshoz kapcsolódó funkciójú épületek a következő feltételekkel helyezhetők el:

 a)     Beépíthető legkisebb telekterület: 10 ha (100 000 m²)

 b)     Beépítési mód: szabadonálló

 c)     Beépítettség (maximum): 0,5 %

 d)     Építménymagasság (maximum): 4,5 m

(10) Turisztikai rendeltetésű erdőövezetben (Et) a turizmust, rekreációt, szabadidő-eltöltést szolgáló, az erdő rendeltetésének megfelelő építmények (pihenőhely, erdei tornapálya, sportpályák, tűzrakóhely, stb.) a következő feltételekkel helyezhetők el:

 a)     Beépíthető legkisebb telekterület: 10 ha (100 000 m²)

 b)     Beépítési mód: szabadonálló

 c)     Beépítettség (maximum): 5 %

 d)     Építménymagasság (maximum): 6,0 m

15.  Mezőgazdasági területek

52. § (1)  A mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés (növénytermesztés, állattenyésztés és az ezekkel közvetlenül kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás) és annak építményei elhelyezése céljára szolgáló része, ahol a termőföldvédelem mellett a hagyományos és egyedi tájhasználati és természeti értékek megőrzését is figyelembe kell venni. Mezőgazdasági területen csak tájbaillő, magastetős, minimum 30, maximum 45° tetőhajlásszögű, nyeregtetős épület létesíthető.

(2)   A mezőgazdasági terület övezeteiben a terv jóváhagyása előtt már meglévő lakó és gazdasági épületek (tanyák) a kialakult beépítettségtől függetlenül megtarthatók és felújíthatók.

(3)   Kerítés a beépítetlen földrészleteken nem létesíthető. Beépített földrészlet esetén – amennyiben kerítés létesítését az övezeti szabályozás megengedi – kerítés csak dróthálóból, illetve legalább 70%-ban áttört faanyagú szerkezettel (vagy élősövényből) készülhet. Kerítéslábazat nem létesíthető.

(4)   Mezőgazdasági területen építménynek nem minősülő, ott tartózkodás vagy tárolás céljára szolgáló zárt objektumok (pl. konténer, lakókocsi, járműszekrény) nem helyezhetők el.

(5)   A mezőgazdasági területek a tájjelleg, tájhasználat, tájképi és környezetvédelmi érzékenység, valamint a beépítettség intenzitása, és építési lehetőségek, sajátos használatuk szerint a következő mezőgazdasági övezetekbe tartoznak:

 a)     Má – általános mezőgazdasági terület

 b)     Mgy – gyepgazdálkodás övezete

 c)     Mk – kertes mezőgazdasági terület

 d)     Mt – tanya mezőgazdasági terület

(6)   Mezőgazdasági területeken gazdálkodás a következő környezeti feltételek biztosítása mellett történhet:

 a)     a mezőgazdasági övezetek területén bűzt, ill. diffúz légszennyezést okozó tevékenység nem folytatható.

 b)     a mezőgazdasági rendeltetésű területeken - különösen a hullámtéri területeken - ösztönözni kell a kemikáliák használatának korlátozását, környezetkímélő mezőgazdasági művelés folytatására kell törekedni.

 c)     a mezőgazdasági övezetek területén a felszín alatti vízkészlet használata (pl.: öntözési célra) csak vízjogi engedély alapján történhet.

 d)     mezőgazdasági rendeltetésű terület szennyvízzel történő öntözése nem engedélyezhető.

 e)     a csatornahálózatba nem bekapcsolható mezőgazdasági területen bármely szennyvizet eredményező létesítmény csak akkor üzemeltethető, ha a szennyvíz gyűjtése és átmeneti tárolása zárt, szivárgásmentes tárolóban történik. Szippantott szennyvíz csak a kijelölt Szigetszentmiklósi szennyvíztisztító-telepre szállítható.

 f)     a káros, ill. veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek előtisztítását, kezelését a keletkezés helyén, a mindenkor hatályos magasabb szintű jogszabályok szerint kell megoldani a csatornahálózatba, ill. a zárt tárolóba vezetés előtt.

g)      szilárd és folyékony hulladékok csak a kijelölt területeken helyezhetők el.

h)      amennyiben a mezőgazdasági létesítményekben folytatott tevékenységek során veszélyes hulladék keletkezik, azt az ártalmatlanításig, ill. az elszállításig a mindenkor hatályos magasabb szintű jogszabályokban előírt módon, hulladék-fajtánként elkülönítetten kell gyűjteni és környezetszennyezés nélkül tárolni.

 i)      robbanás és tűzveszélyes, továbbá veszélyes anyagok felhasználása és tárolása csak a környezet veszélyeztetése, szennyezése nélkül a vonatkozó biztonsági és egyéb előírások betartásával folytatható.

 j)      zajt kibocsátó, rezgést okozó létesítmény csak abban az esetben üzemeltethető, ill. engedélyezhető, ill. környezeti zajt okozó tevékenység csak abban az esetben folytatható, ha az általa okozott környezeti zaj, rezgés a meghatározott védendő létesítmények környezetében a hatályos rendeletben előírt határértékeket nem haladja meg.

 k)     a hullámtéri mezőgazdasági rendeltetésű területeken- ösztönözni kell a kemikáliák használatának korlátozását, környezetkímélő mezőgazdasági művelés folytatására kell törekedni.

53. § (1) Általános mezőgazdasági terület övezetébe (Má) jellemzően az árutermelő mezőgazdasági területek (szántók, zöldség-gyümölcstermesztő ültetvények) tartoznak. Az övezetben a növénytermesztés és az állattenyésztés, az ezekkel közvetlenül kapcsolatos termékfeldolgozás, - tárolás és - szolgáltatás építményei, továbbá lakóépület helyezhető el.

(2)   Az általános mezőgazdasági terület övezetében (jelenleg jellemzően szántó művelési ágú területek) az építmények elhelyezésének és kialakításának feltételei a következők:

 a)     Beépíthető telek területe szántó művelési ág esetén:

aa) lakó-, és gazdasági , épülettel: minimum10 ha (100 000 m²)

ab) gazdasági épülettel: minimum 3 ha (30 000 m²),

 b)     Beépíthető telek területe szőlő, gyümölcsös és kert művelési ág esetén:

ba) lakó-, és gazdasági épülettel: minimum 3 ha (30 000 m²)

bb) gazdasági épülettel: minimum 1 ha (10 000 m²),

 c)      Beépítettség: maximum 3%, de gazdasági épület(ek) össz-alapterülete telkenként maximum 1000 m², a lakóépület alapterülete maximum 300 m² lehet. Egy telken maximum 2 lakás létesíthető,

 d)      ^[25]Építménymagasság: lakóépületnél maximum 4,5 méter, gazdasági épületnél maximum 5,5 méter. Az övezetben az építménymagasság a mezőgazdasági üzemi tevékenységhez szükséges üzemi építmények (pl. silók) részére maximum 10,00 m-ig növelhető.

 e)      Beépítési mód: szabadonálló, előkert: minimum 10,0 méter,

 f)      Az övezet területén kialakítható legkisebb földrészlet nagysága 3000 m², szélessége 10 méter,

 g)      Beépíthető telek minimális szélessége 50 méter.

(3)   Az övezetben nagy létszámú állattartó telep belterülethez, lakóterülethez, üdülőterülethez, különleges szabadidős, sport, strand területhez 300 m-nél, vízfolyásokhoz, vízfelületekhez 100 m-nél közelebb, illetve hidrogeológiai védőterületen nem létesíthető. Hígtrágyás rendszerű állattartás csak úgy folytatható, hogy az nem járhat együtt szabadtéri (fedetlen) trágyalé gyűjtő létesítésével, illetve talaj, vagy felszíni és felszín alatti vizek szennyezésével és zavaró bűzhatással.

(4)   A gazdasági épület egy maximum 20 m²-es ideiglenes tartózkodásra is alkalmas részt is magába foglalhat.

(5)   Az övezetben kerítés csak sövénnyel vagy cserjesávval takart drótfonatból vagy fából készíthető.

(6)^[26] Az általános mezőgazdasági terület Má* övezetében az építmények elhelyezésének és kialakításának feltételei a következők:

a)  Beépíthető telek területe:

aa) lakó- és gazdasági épülettel: 6 000 m²

ab) gazdasági épülettel: 3 000 m²,

c)  Beépítettség: maximum 3%, de gazdasági épület(ek) össz-alapterülete telkenként maximum bruttó 1000 m², a lakóépület alapterülete maximum bruttó 300 m² lehet. Egy telken maximum 2 lakás létesíthető,

d)  Építménymagasság: lakóépületnél maximum 7,5 méter, gazdasági épületnél maximum 5,5 méter. Az övezetben az építménymagasság a mezőgazdasági üzemi tevékenységhez szükséges üzemi építmények (pl. silók) részére maximum 10,00 m-ig növelhető.

e)  Beépítési mód: szabadonálló, előkert: 10,0 méter,

f)  Az övezet területén kialakítható legkisebb földrészlet nagysága 3000 m², szélessége legalább 10 méter,

    g)  Beépíthető telek minimális szélessége 30 méter.

 54. § (1) A gyepgazdálkodási övezetbe (Mgy) a gyep (rét, legelő) földhivatali besorolású telkek művelési ága nem változtatható meg.

(2)   Épület és létesítmény elhelyezés lehetőségei (funkció alapján):

a)    lakóépület nem építhető

b)    gazdasági épületként csak a gyepterületek művelésével (pl. szénatároló), a legeltetéses állattartással (istálló, karám) kapcsolatos építmény építhető

c)    természetvédelmi bemutatást és kezelést szolgáló épület és a sportolási célú állattartást szolgáló istállóépület kivételesen elhelyezhető

d)    nagy létszámú állattartó telep nem létesíthető, hígtrágyás rendszerű állattartás nem folytatható

(3)   Beépítés részletes előírásai:

a)    a beépíthető telek nagysága minimum 8 ha (80 000 m²)

b)    beépítettség: maximum 0,5%, de telkenként maximum 300 m² össz-alapterületű épület(ek) építhető, a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájbaillő, földszintes kialakítással.

c)    építménymagasság: maximum 4,5 méter,

d)    beépítési mód: szabadonálló,

e)    előkert: minimum 10 méter, oldalkert minimum 3,0 méter.

f)    természetvédelmi és természeti területen elvi építési engedélykérelem benyújtása kötelező.

g)    az épületnek vízfolyástól, vízfelülettől minimum 50 méter távolságra kell lennie.

55. § (1) A kertes mezőgazdasági területbe (Mk) a hagyományosan kertgazdálkodású területrészek (zömmel volt zártkerti területek) tartoznak.

(2)   Az övezet telkein telkenként általában egy (ideiglenes tartózkodásra is alkalmas) gazdasági épület (présház, szerszám-, vegyszer-, kisgép-, terménytároló), a növénytermesztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos terményfeldolgozás és tárolás épületei, építményei, illetve egy földdel borított pince helyezhető el.

(3)   Állattartó épület, nagy létszámú állattartó telep (kivéve: méhészet, illetve az övezetben már meglévő, vagy létesülő lakóépület telkén saját szükségletű állattartást is szolgáló építmény) az övezetekben nem létesíthető.

(4)   Az övezetekben a beépíthetőség szempontjából említett művelési ágak (szőlő, gyümölcsös, szántó, kert) az esetben vehetők figyelembe, ha a telek területének  legalább 75%-a az említett művelési ágban nyilvántartott (földhivatali nyilvántartás) és ténylegesen is úgy művelt.

(5)   A kertes mezőgazdasági terület Mk-1 (Felsőtag) és Mk-2 (Ragád) jelű övezetében az épületek és az építmények elhelyezésének és kialakításának feltételei a következők:

 a)     Az övezet területén kialakítható legkisebb földrészlet nagysága 700 m², szélessége minimum 14,0 méter.

 b)     Az övezet területén meglévő épületek, melyek a fentebb meghatározottaknál kisebb telkeken állnak, megtarthatók, felújíthatók, de alapterületük nem bővíthető.

 c)     Legnagyobb beépítettség: 3 %

 d)     Legnagyobb építménymagasság: 3,5 méter.

(6)   Az övezetben egy telken egy gazdasági épület helyezhető el. A gazdasági épület alapterülete legfeljebb 50 m² lehet.

(7)   A gazdasági épület egy maximum nettó 20 m²-es ideiglenes tartózkodásra alkalmas részt is magába foglalhat.

(8)   Különálló árnyékszék nem létesíthető.

(9)   Az övezetben növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor elhelyezhető.

(10) Az épületek elhelyezésekor 6,0 méter előkert, 3,0 méteres oldalkert és 6,0 méter hátsókert biztosítandó.

(11) Az övezetben kerítés csak sövénnyel vagy cserjesávval takart drótfonatból vagy fából készíthető.

(12) Mk-4 jelű övezet területén a védett növények élőhelyének megóvása érdekében új építmények nem helyezhetők el.

(13) Mk-3 jelű övezet területén figyelembe kell venni, hogy a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által védett területek szerint a nagyvízi meder – ha nem minősül védett természeti területnek – természeti területként kezelendő. A természeti területen – a jogszerűen beépített területek, valamint vízjogi engedéllyel rendelkező építmények kivételével - tilos a vízfolyások hullámterében új építmények elhelyezése.

56. § (1) Az Mt-1 jelű, Mezőgazdasági terület - tanyák övezetbe a Csepeli út melletti lakóépületekkel beépített terület tartozik, mely kialakult állapotnak tekinthető. Az övezet területén levő, meglévő tanyák lakóépületein karbantartási, állagmegóvási, korszerűsítési vagy egyszeri, de új lakást nem eredményező, a lakás alapterületét legfeljebb 25 m²-rel növelő lakásbővítési munkák végezhetők. A meglévő épületek építmény magassága nem növelhető.

(2)   Az Mt-2 jelű, Mezőgazdasági terület - tanyák övezetbe a meglévő, megmaradó tanyák tartoznak, mely kialakult állapotnak tekinthető. Az övezet területén lévő, meglévő tanyák lakóépületein karbantartási, állagmegóvási, korszerűsítési, vagy egyszeri, de új lakást nem eredményező, a lakás alapterületét legfeljebb 25 m²-rel növelő lakásbővítési munkák végezhetők. A meglévő épületek építménymagassága nem növelhető.

(3)   Mt-1 övezet

 a)     A beépítés jellemző módja: szabadonálló

 b)     A kialakítható legkisebb telek területe 3000 m²

 c)     A megengedett legnagyobb beépítettsége: 5 %

 d)     Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,0 méter.

(4)   Mt-2 övezet

 a)     A beépítés jellemző módja: szabadonálló

 b)     A kialakítható legkisebb telek területe kialakult

 c)     A megengedett legnagyobb beépítettsége: 3 %

 d)     Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 méter.

16.  Vízgazdálkodási terület övezetei

57. §  (1) A vízgazdálkodási övezetbe tartozik a közigazgatási területen meglévő állóvizek, a Nagy-Duna, a Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág medre és partja, valamint a vízbázis védelmi területek.

(2)   A vízgazdálkodási övezetek beépítetlen területét gyepterületként kell fenntartani és kezelni.

(3)   Az övezetben létesítmények csak a mindenkor hatályos magasabb szintű jogszabályok és hatósági előírások alapján helyezhetők el.

(4)   A vízgazdálkodási övezetben mindennemű települési vagy veszélyes hulladék elhelyezése, vegyszer vagy más környezetszennyező anyag tárolása tilos, a károkozókat közigazgatási- vagy büntetőeljárás keretében felelősségre kell vonni.

(5)   Az övezetben partrendezési munkálat a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság vízjogi létesítési engedélye, illetve a kezelő hozzájárulása alapján végezhető.

(6)   Az övezet területén nem folytathatók olyan tevékenységek, amelyek:

 a)     veszélyeztetetik a vízbázisok, továbbá a talaj- és a talajvizek állapotát, és talaj- vagy talajvízszennyezést okozhatnak,

 b)     során káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek keletkeznek,

 c)     során veszélyes hulladékok keletkeznek.

58. § (1) A V-D jelű vízgazdálkodási terület – Duna medre és partja övezetbe tartozik a Nagy - Duna és a Ráckevei (Soroksári) - Duna-ág medre és partja, valamint a parti sávban lévő zöldfelületek (rét és gyepterületek, facsoportok, ligeterdő-foltok).

(2)   A vízpartot a közhasználat elől elzárni, lekeríteni nem lehet.

(3)   A Ráckevei (Soroksári) – Duna árvédelmi töltésének lábától 10-10m szélességű sáv karbantartás számára szabadon hagyandó. A nyílt árkok karbantartására az egyik oldalon legalább 3 m, a másik oldalon legalább 1m sáv biztosítandó karbantartási célra. Az árvízvédelmi létesítményeknél a mentett oldalon a töltéslábaktól 10 m-es távolságon belül a szabadon hagyandó sávban épület, építmény, kerítés stb. nem kerülhet, még rövid átmeneti időre sem lehet semminemű berendezést vagy anyagot ideiglenesen elhelyezni, ill. tárolni.

(4)   Az övezetben magán- illetve közösségi stég nem létesíthető.

59. § (1) A V-v jelű vízgazdálkodási terület – Vízmű terület övezetbe tartoznak a vízművek egyéb üzemi létesítményeinek területe.

(2)       Az övezetben kizárólag a vízgazdálkodást szolgáló építmények, illetve az övezet rendeltetésének megfelelő kiszolgáló épületek helyezhetők el.

60. § (1) A Vbt jelű vízgazdálkodási terület – kavicsbánya tavak övezetbe tartoznak a területen meglévő állóvizek medre és partja.

(2)       A vízgazdálkodási övezetben mindennemű települési vagy veszélyes hulladék elhelyezése, vegyszer vagy más környezetszennyező anyag tárolása tilos, a károkozókat közigazgatási- vagy büntetőeljárás keretében felelősségre kell vonni.

61. § (1) A Vkt jelű vízgazdálkodási terület – Kavicsos-tó horgásztó övezetben a vízfelület csak horgászás céljára vehető igénybe.

(2)       A horgászhely tulajdonosának feladata a partvonal szakszerű és biztonságos terepalakítása.

17.  Védőtávolságból adódó építési korlátozások külterületen ill., beépítésre nem szánt területen

62. § (1) Országos közutak és a vasút mentén 100,0-100,0 méter, illetve 50,0-50,0 méter védőtávolság érvényes, a Szabályozási Terven jelöltek szerint.

(2)   Nagynyomású gázvezeték és szénhidrogén (kőolaj) távvezeték védősávjában építési korlátozás érvényes, létesítmény kialakítási igénye esetén az üzemeltetővel egyezetni szükséges.

(3)       A szennyvíztisztító telep védőtávolsága 300,0 méter.

18. Állattartásra vonatkozó előírások

63. § (1) Állattartásra alkalmas építmények kialakítása csak a talaj- és vízminőség-védelem figyelembe vételével történhet. Az építményeket úgy kell üzemeltetni, hogy azok a környezetre káros hatást ne fejtsenek ki.

(2)   Az állattartás céljára szolgáló épületek kizárólag a lakóépület mögött helyezhetők el a külön rendeletben meghatározott védőtávolságok kötelező betartásával.

(3)   Az állattartás részletes szabályait külön helyi rendelet tartalmazza.

IV. Fejezet:
A települési környezet védelmi előírásai

19. A környezet védelmének általános előírásai

64. § (1)  A környezethasználatot úgy kell megszervezni, hogy

a)      a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,

b)      megelőzze a környezetszennyezést,

c)      kizárja a környezetkárosítást.

(2)   Valamennyi terület-felhasználás, létesítés, beavatkozás tervezése során érvényre kell juttatni a környezetvédelem előírásait.

65. § (1) A terv területén az országos jelentőségű természetvédelmi terület, az egyéb természeti területek, Natura 2000 besorolású területek, ökológiai zöld folyosó területek esetében a mindenkor hatályos magasabb szintű jogszabály által kijelölt hatóság, helyi jelentőségű védett természeti területeket érintően a helyi önkormányzat jegyzője az első fokú természetvédelmi hatóság. A védett területeket érintő építési munkák, illetve a területek állapotát befolyásoló egyéb tevékenységek csak az első fokú természetvédelmi hatóság előzetes hozzájárulásával végezhetők.

(2)   Az ökológiai hálózat védelme érdekében a műszaki beavatkozásokat úgy kell végezni, hogy az érintett területek értékeit a legkevésbé károsítsa, az élőhelyek fenntartásának esélyeit ne rontsa, a biológiai diverzitás fenntartásához szükséges ökológiai folyosókat lehetőség szerint ne vágja el. A műszaki létesítménnyel elvágott területek közötti ökológiai kapcsolat kialakulását mesterségesen elő kell segíteni.

(3)   Bánya nyitása és egyéb, a táj karakterét kedvezőtlenül megváltoztató beavatkozások (építés, területhasználat) a település területén nem végezhetők.

(4)   A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és az esztétikai adottságok megóvása érdekében az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség tájvédelmi szakhatóságként működik közre

a)      települések külterületén és

b)     a települések belterületén egyedi tájérték, természeti terület és az országos jelentőségű védett természeti terület esetén.

66. § (1) A mezőgazdasági, gazdasági és szolgáltatói telephelyeken csak a mindenkor hatályos magasabb szintű jogszabályoknak megfelelő tevékenységek folytathatók.

(2)   Az építmények és használatuk külön-külön és együttesen sem eredményezhetnek a mindenkor hatályos magasabb szintű jogszabályokban és más hatósági előírásokban megállapított terhelési határértékeket meghaladó mértékű káros hatást a környezetükre.

(3)       A terhelési határértékek zaj- és rezgésvédelem, talajvédelem, radioaktivitás, a levegő tisztaságának védelme és a vízminőség tekintetében az építési engedély megkérésekor a mindenkor hatályos magasabb szintű jogszabályok alapján kell meghatározni.

20. Föld- és talajvédelem

67. § (1) A mezőgazdasági termőföldek minőségének megóvása, a termőképesség fenntartása, rendeltetésszerű használata a földtulajdonosok, ill. használók kötelessége.

(2)   A termőföld védelméről külön törvény rendelkezik. A termőföldön történő beruházások esetében a beruházó köteles a területileg illetékes körzeti Földhivatal földvédelmi hatósági engedélyét beszerezni. A beruházó köteles gondoskodni a termőréteg megmentéséről.

(3)   A termőföld minőségének védelme érdekében a földhasznosítás során a termőhely ökológiai adottságaihoz igazodó talajvédő gazdálkodást kell folytatni.

(4)   A művelés alóli kivonásokat a beépítés ütemének megfelelően, szakaszosan kell végrehajtani, és a munkák megkezdéséig a területet az eredeti művelési ágnak megfelelően kell hasznosítani.

(5)   Földmozgatással járó munkavégzések esetén

 a)     a felső humuszos szintet külön kell letermelni és deponálni;

 b)     a földmozgatás, majd a végleges elhelyezés során a külön tárolt humuszos szintet a kiporzás ellen védeni kell (takarással, füvesítéssel, nedvesítéssel);

 c)     az építési tevékenység befejezésekor a humuszos feltalajt helyben kell legfelső rétegként elteríteni;

 d)     a feleslegben maradó humuszos feltalajt a területről elszállítani csak a talajvédelmi hatóság nyilatkozata alapján szabad.

(6)   A területen fellelhető humusz legalább 25 cm vastagságban beépítés előtt letermelendő, parkosításra felhasználandó. A szennyezések, és szennyezett talajok eltávolításáról a terület tulajdonosainak gondoskodni kell.

(7) Az erózió elleni védelem és a táji adottságok megőrzése miatt a területen 1 méternél magasabb feltöltések és bevágások nem alakíthatók ki, kivétel veszélyhelyzet megelőzése esetén. A veszélyhelyzet fennállását talajmechanikai szakértő szakvéleményével kell igazolni. A telkeken rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága a telek területén belül biztosítható legyen.

(8) A tóparti rézsűket a környezetvédelmi, vízvédelmi szempontok figyelembevételével, továbbá a balesetvédelmi előírásoknak megfelelően kell kialakítani.

(9) A veszélyes partszakaszok tereprendezése előtt talajmechanikai és statikai szakvéleményeket kötelező készíttetni.

(10) Tereprendezés során feltöltések kialakítására környezetet károsító vagy veszélyes hulladékot tartalmazó anyag nem alkalmazható. Az I. fokú építési hatóság elrendelheti a feltöltésre szánt anyagok vizsgálatát. Feltöltést csak hulladéknak nem minősülő inert anyaggal lehet végezni.

68. § (1) A terv területén a talajt és a talajvizet szennyező tevékenység átmenetileg sem folytatható.

(2)   A talaj védelme érdekében folyékony és veszélyes hulladékot, növényvédő szert, műtrágyát, útsózási anyagot csak fedett, zárt, vízzáró szigetelésű, a tárolt anyaggal nem reakcióképes tárolóban szabad tárolni.

(3)   A területfeltöltések esetén a talajmechanikai vizsgálat mellett a feltöltésre szolgáló anyag szennyezettségét, valamint a várhatóan lezajló talajkémiai és hidrogeológiai folyamatok megengedhetőségét is meg kell vizsgálni, csak olyan beavatkozás végezhető, csak olyan anyag helyezhető el, mely az alapkőzetet, a talajt, a felszíni és felszín alatti vizeket, a medreket és a víztartó képződményeket nem károsíthatja.

(4)  A területen belül hulladékokat, anyagokat úgy kell szállítani, hogy a szállítás során talajszennyeződés ne következzék be.

(5) Tekintettel arra, hogy a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelméről szóló kormányrendelet értelmében Szigetszentmiklós a nitrát érzékeny kategóriába sorolt települések közé tartozik, a szerves trágyával történő tápanyag utánpótlás során ügyelni kell arra, hogy a kijuttatott szerves nitrogén mennyisége ne haladja meg a 170 kg/ha/év határértéket.

(6)       A mélyépítési munkálatok során esetlegesen felszínre kerülő szennyezett anyagok szakszerű kitermelésével és ártalmatlanításával mentesítendő a beépítésre kerülő ingatlan, az esetleges szennyezésről a Felügyelőséget tájékoztatni kell.

21. Levegőtisztaság-védelem

69. §  (1) A terv területén hulladék nyílt téri, vagy háztartási tüzelőberendezésben történő égetése (kis mennyiségű háztartási, papír és fahulladék kivételével), továbbá veszélyes hulladék égetése (vagy más formában történő ártalmatlanítása) nem engedhető meg.

(2) Állattartó telep és egyéb, kellemetlen szaghatást, bűzt okozó létesítmény, lakóterülethez, belterülethez, rekreációs különleges területhez 300 m-nél közelebb nem létesíthető.

(3) A levegőt védeni kell minden olyan mesterséges hatástól, amely annak természetes minőségét hátrányosan megváltoztatja vagy az egészségre káros módon terheli.

(4) A területen csak olyan építmények helyezhetők el és olyan tevékenységek folytathatók, melyek során a területre vonatkozó technológiai kibocsátási határértékek teljesülnek.

(5) A szállópor terhelés mérséklésére az utak vonalában zárt, nagy lombozatú fasorok telepítéséről legkésőbb az út felújítása, kiépítése során az út tulajdonosának, ill. kezelőjének kell gondoskodni.

(6) A beruházó az építési (létesítési) és használatbavételi (üzembe helyezési) engedélyezés során igazolni, a levegőtisztaság- védelmi hatóság pedig ellenőrizni köteles, hogy a tervezett, illetőleg a megvalósított műszaki megoldás megfelel-e a levegőtisztaság-védelmi előírásoknak. Az igazolásnál és ellenőrzésnél valamennyi légszennyező anyagot figyelembe kell venni.

(7) A területen a vonatkozó levegőtisztaság védelmi határértékek (emisszió – immisszió) betartandók. Az üdülőterületeket zavaró hatású, szennyező üzemi – energetika – ipari létesítmény a területen nem építhető.

(8) A beépítésre szánt övezetben és környezetében nem létesíthető a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló rendelet szerinti védelmi övezetet igénylő tevékenység, ha védő övezete a lakóterületet érinti.

(9) Diffúz légszennyezést, kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek az övezetben nem folytathatók.

22. Vízminőség-védelem

70.  § (1) A felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendelet előírásai betartandók. A mindenkori mértékadó határérték a „B” szennyezettségi határérték.

(2) A terv területe a felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendelet alapján felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan és kiemelten érzékeny terület, illetve a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezéssel szembeni védelméről szóló kormányrendelet alapján nitrát-érzékeny terület, a szerves trágyával történő tápanyag utánpótlás során ügyelni kell arra, hogy a kijuttatott szerves nitrogén mennyisége ne haladja meg a 170 kg/ha/év határértéket.

(3) Az esetleges szennyezésnek nagy valószínűséggel kitett csapadékvizek nem szikkaszthatók el, a csapadékvizek elővizsgálatának elvégzése szükséges. Összefüggő parkoló területek víztelenítése csak olaj és zsírfogó műtárgyak közbeiktatásával alakítható ki.

(4) A területen a felszíni és felszín alatti vizek védelme miatt a szennyvíz elvezetéséhez csak zárt rendszerű csatorna alakítható ki, mely a meglévő közcsatornába köthet be.

(5) A terület Kiemelten Védett kategóriába sorolt a felszíni vizek és a talajvédelem szempontjából.

(6) Szennyező hatású anyagok – hulladékok, kemikáliák, stb.- felszíni vagy felszín alatti vízkészletbe való határértéket meghaladó mértékű bejutását technológiai eszközökkel kell kizárni.

71. §    (1) A felszíni vizek minősége védelmének egyes szabályairól szóló kormányrendeletben foglaltak szerint a csapadékvíz szennyeződését el kell kerülni, befogadóba kizárólag tiszta csapadékvíz vezethető.

(2)   A csapadékvíz csatornákba a rakodórámpák illetve parkolók csapadékvizét csak olajfogón történő tisztítás után lehet bevezetni.

(3) A területen utak, térburkolatok kialakításánál, tervezésénél, felújításánál, építésénél csak szilárdburkolat valósítható meg, nyílt csapadékvíz elvezető rendszerrel addig, míg a zárt csapadékvíz-elvezető rendszer nem épül ki.

(4) Az utak szilárd burkolattal történő ellátásával egy időben a csapadékvíz-elvezetést is meg kell oldani.

(5) A területen I. rendű árvízvédelmi vonal húzódik, mely a kezelésében lévő 02.03. Szigetújfalu - Csepel árvízvédelmi szakasz része.

(6)  Mind a Nagy-Dunába, illetve az R/S/D-be történő csapadékvíz elvezetésnél olaj- és hordalékfogó elhelyezése szükséges.

72. § (1) Az élővizeket terhelő szennyező üzemi vízkibocsátásoknál - a technológiai fegyelem betartása mellett - a vizeket kezelni, tisztítani kell.

(2) A területfelhasználás és az építmények elhelyezése során biztosítani kell, hogy szennyeződés a vizekbe ne juthasson, továbbá a vizek mennyisége, minősége és szintje kedvezőtlenül meg ne változzon.

(3) A terv területen nem helyezhető el olyan létesítmény, nem folytatható olyan tevékenység, amely a horgásztó, a talajvíz, illetőleg a rétegvizek elszennyeződését okozhatja.

(4) A meglévő bányatavak vizének minőségét befolyásoló bármilyen jellegű tevékenységet tervezni, engedélyezni csak a mindenkor hatályos magasabb szintű jogszabályok és a bányató üzemeltetésére kiadott vízjogi engedélyben – a vízkészlet minőségének védelme érdekében – meghatározott jogok és kötelezettségek figyelembe vételével lehet. A bányatavak hasznosításával kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről szóló kormányrendelet rendelkezéseit a területre vonatkozóan figyelembe kell venni.

(5) A horgásztó feliszapolódott öblözeteit - szükség szerinti időközökben - kotorni kell, mely vízjogi engedély köteles tevékenység, a vízminőség javítása érdekében az iszapeltávolító kotrás mellett időszakos oxigénadagolás szükséges a tó vizébe. E feladatok elvégzését a horgászhelyek tulajdonosainak kötelességük tűrni.

(6) A horgásztóból kikotort iszapot, lehalászott uszadékot kijelölt lerakóhelyre kell szállítani.

(7) A tavak védelme érdekében a tervezési területen az elő-közművesítést el kell végezni (vízellátás, szennyvízcsatornázás, valamint a csapadékvíz csatornázás).

(8) A szabályozási terv megvalósulása során a kavicsbánya tavak minősége nem romolhat.

(9)   Vendéglátó egység csak úgy létesíthető és üzemeltethető, hogy a tavak vízminősége ne romoljon.

(10) A bányatavak a Fővárosi Vízművek Rt. ivóvízbázisainak hidrogeológiai védőterületén helyezkednek el.

(11) A Szigetszentmiklós közigazgatási területét érintő Csepel-Halásztelki vízbázis külső védőövezetén és hidrogeológiai „A” védőövezetén az autópálya, autóút és egyéb utak burkolt felületein keletkezett csapadékvizeket előkezelést követően vízzáróan burkolt csapadékvízárok-rendszerrel kell kivezetni a védőterületekről. A fenti tevékenység környezeti hatásvizsgálat, illetve környezetvédelmi felülvizsgálat, vagy egyedi vizsgálat köteles tevékenység. A vízbázis külső és hidrogeológiai ’A’ védőövezetein csapadékvizet szikkasztani, szikkasztó műtárgyat beépíteni nem lehet. A vízbázis védőterületein tervezett tevékenységek esetében az területileg illetékes környezetvédelmi felügyelőséget meg kell keresni.

73. § (1) A szennyvízcsatornába normál lakossági minőségű szennyvíztől eltérő minőségű szennyvíz rákötése csak a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló mindenkor hatályos magasabb szintű jogszabály alapján és a keletkező szennyvizek előkezelésére szolgáló műtárgyak megléte esetén, illetve a szennyvízminőség előkezelés nélküli megfelelőségének igazolása alapján szabad.

(2) A szükséges szennyvíz előkezelést telken belül kell megoldani.

(3) A rézsűk alján épült azon felépítmények esetében, ahol a majdani szennyvízcsatorna-hálózatra a rákötés műszakilag gravitációsan nem oldható meg, házi szennyvízátemelőt kell építeni.

(4) A szennyvízcsatorna-hálózat kiépültéig szennyvizek kizárólag zárt, szivárgásmentes tárolókban gyűjthetők. Rendszeres ürítésükről a tulajdonosoknak gondoskodni kell.

(5) A szennyvíztárolót a telken belül úgy kell elhelyezni, hogy a vízfelülettől (tó) minél távolabb legyen. A tároló teljes terjedelmében a talajvízszint fölött helyezkedjen el.

(6) A területen nem engedélyezhető olyan tevékenység, szolgáltatás, amely során káros vagy veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvíz keletkezik.

23. Zaj- és rezgésvédelem

74. § (1) Azon ingatlanok esetében, amelyek közlekedési eredetű zajterhelése nagy, vagy várhatóan növekedni fog, akusztikai védelmet kell biztosítani, a tervezett kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek forgalmának elvezetését úgy kell megoldani, hogy a meglévő és létesítendő védendő épület homlokzatai előtt 2 m-re a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló mindenkor hatályos magasabb szintű jogszabályban a területi funkciónak megfelelő zajterhelési határértékek teljesüljenek.

(2)   A tervezett kereskedelemi, szolgáltató gazdasági területek és lakóterületek határán megfelelő védőtávolságok hiánya miatt akusztikailag méretezett zajvédelmi műtárgyak elhelyezése szükséges a kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek mentén, hogy a zaj és rezgésvédelemről szóló mindenkor hatályos magasabb szintű jogszabályban leírtak maradéktalanul teljesüljenek.

(3)   Szálláshely funkciójú épületek a területen csak a vonatkozó zaj határértékek betartásával létesíthetők.

(4)   A területen építményt, berendezést és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak oly módon szabad létesíteni, építési munkát végezni, hogy azok rendeltetésszerű használata, illetőleg az építési munka végzés során keletkező zaj a területre megengedett zajterhelési értéket ne haladja meg.

(5)   A területen a közlekedésből származó környezeti zajszint nappal az 50 dB-t, éjjel a 40 dB-t nem haladhatja meg.

(6)       A szórakoztató-, vendéglátóipari létesítmények környezetében a zajszint nappal az 50 dB-t, éjjel a 40 dB-t nem haladhatja meg.

24. Hulladékgazdálkodás

75. § (1) A településen a kommunális és termelési hulladék, ill. a veszélyes hulladék kezelése a hulladékgazdálkodásról szóló törvény előírásai szerint történhet. A kommunális hulladékok gyűjtését, szállítását, ártalmatlanítását az elkészítendő települési hulladékgazdálkodási terv, illetve a mindenkor érvényben lévő önkormányzati köztisztasági rendeletben előírtak szerint kell tervezni és végrehajtani.

(2)   A településen keletkező hulladékokat úgy kell gyűjteni, hogy elkülönítve kerüljön kezelésre és elszállításra a kommunális, az ipari (nem veszélyes), valamint a veszélyes hulladék. A települési szilárd és folyékony hulladékokkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló EüM rendelet alapján alkalmazandók.

(3)   A terület elszennyeződésének megakadályozása érdekében a településen keletkező hulladékokat úgy kell gyűjteni, kezelni és tárolni, hogy az ne szennyezze a talajt, levegőt, felszíni és felszín alatti vizeket, illetve ne okozzon fertőzésveszélyt.

(4)   Szippantott szennyvizek termőföldre történő kijuttatása a település teljes közigazgatási területén tilos. A szippantott szennyvizek ártalmatlanítása, leürítése csak a hatóságilag engedélyezett fogadóállomásokon, helyeken lehetséges.

(5)   Bármely terület hulladéknak minősülő anyagokkal történő feltöltése a mindenkor hatályos magasabb szintű jogszabály alapján kizárólag a környezetvédelmi hatóság hozzájárulásával végezhető.

(6)   A területen keletkező hulladékok kezelése, tárolása és szállítása során biztosítottak legyenek a hulladékgazdálkodásról szóló törvényben foglaltak. Különös tekintettel az elhagyott hulladékokra vonatkozó rendelkezésekre, a lakóöveztek kialakítása során az önkormányzatokat terhelő feladatokra, valamint a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzéséről szóló kormányrendelet rendelkezéseire.

(7)   A településen esetlegesen előforduló illegális hulladéklerakást fel kell számolni. Az elhagyott hulladék kezelésénél a hulladékgazdálkodásról szóló törvényben foglalt előírásokat be kell tartani.

4. A területen keletkező kommunális és házi hulladékokat a településen megszervezett hulladék elszállításnál használt edényzetben és az edényeztek részére kialakított tárolóba kell tárolni az elszállításig. A telkeken egyéni hulladéktárolót a komposztáló tárolón kívül kialakítani, építeni nem lehet.
5. A mélyépítési munkálatok során esetlegesen felszínre kerülő szennyezett anyagok szakszerű kitermelésével és ártalmatlanításával mentesítendő a beépítésre kerülő ingatlan.

(11)     A Felsőtag, Kavicsos-tó környezetében szilárd kommunális hulladékok a kihelyezett konténerekben gyűjthetők.

76.§   (1)  A veszélyes hulladékok gyűjtését, tárolását, szállítását, ártalmatlanítását, hasznosítását a hulladékgazdálkodásról szóló törvényben előírtak szerint kell tervezni és végrehajtani. A veszélyes hulladék gyűjtéséről, elszállításáról, illetőleg ártalmatlanításáról a hulladéktermelőnek kell gondoskodni.

(2)   Hulladékot a területen csak zárt rendszerben, a veszélyes és nem veszélyes anyagok elválasztásával lehet gyűjteni. A veszélyes hulladékok lerakóhelyre, vagy megsemmisítő helyre szállításáról a keletkeztetőnek kell gondoskodni, auditált szakvállalkozó bevonásával.

(3)   A területen működő létesítmények veszélyesnek minősülő hulladékaikat a szennyvízhálózatba nem bocsáthatják, kommunális szilárd hulladékkal együtt nem kezelhetik.

(4)   A közműépítéseknél, egyéb építési tevékenységeknél, tereprendezéseknél keletkező hulladékokat hulladékkezelési engedéllyel rendelkező hulladéklerakón kell elhelyezni, és a hulladékokat csak hulladékkezelési engedéllyel rendelkező szervezet szállíthatja el.

(5)   Az építési és bontási hulladékok kezelésére az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló BM-KvVM együttes rendeletben foglaltak az irányadók.

(6)   A tervezett létesítményeket figyelembe véve gondoskodni kell a mindenkor hatályos magasabb szintű jogszabályoknak megfelelő hulladék gyűjtőhelyek kialakításáról, ahol biztosított a keletkező hulladékok, veszélyes hulladékok szelektív, környezetszennyezést kizáró gyűjtése.

(7)       Folyékony fázisú veszélyes hulladék közcsatornába nem engedhető.

25. Katasztrófavédelem

77. § (1) A területen a vízhálózatot úgy kell kialakítani, hogy a mértékadó tűzszakaszhoz szükséges vízmennyiséget minden körülmények között biztosítsa.

(2)   Az úthálózatot úgy kell megtervezni, hogy a mindenkor hatályos magasabb szintű jogszabály szerint biztosítsa a tűzoltási útvonalat.

(3)   Az élet, anyagi javak, kulturális értékek védelmére tervezett építményt (építményrészt, óvóhelyet) úgy kell megvalósítani és fenntartani, hogy a településrendezési és építési követelményekről szóló mindenkor hatályos magasabb szintű jogszabályok és a kötelező szabványok előírásainak megfeleljen.

(4)   A mindenkor hatályos magasabb szintű jogszabály értelmében az ivóvíz készlet minőség megóvása, kül- és belterületi vízelvezető rendszerek kiépítése, befolyásolja a település katasztrófák elleni védekezési rendszerét.

(5)       Biztosítani kell a lakosság légi és katasztrófa riasztásának feltételeit.

V. Fejezet:
Az épített környezet védelmi előírásai, kulturális örökségvédelem

78. § (1) A műemlékek jegyzékét az 1. függelék tartalmazza.

(2)   A műemléki környezet határa: a műemlékekkel szomszédos és a műemlékekkel határos utcaszakaszok túloldalán (szemben lévő) lévő épületek, a belterületi szabályozási terven jelöltek szerint. Műemléki környezet lehatárolását az 1. függelék tartalmazza.

(3)   Az országosan védett műemlékek esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal az elsőfokú eljáró hatóság.

(4)   A műemléki környezetben végzendő építési munkák, a régészeti lelőhelyeken tervezett  földmunkák (bontás, alapozás, pince-, mélygarázs-, építés, közművesítés, egyéb nyomvonalas létesítmények kiépítése, tereprendezés) illetve telekalakítás engedélyeztetési eljárása során a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal területileg illetékes szakhatóságként meg kell keresni.

79. §  (1) A közigazgatási területen található régészeti lelőhelyek jegyzékét a 2. függelék tartalmazza.

(2)   A vonatkozó magasabb rendű jogszabály értelmében a régészeti lelőhelyeket a földmunkával járó beruházásokkal lehetőség szerint el kell kerülni. Az örökségvédelmi törvény szerint, ha a lelőhely elkerülése a földmunkával járó fejlesztés, beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás másutt nem valósítható meg, a beruházással veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni. A vonatkozó magasabb rendű jogszabály előírja, hogy – a KÖH eltérő rendelkezésének hiányában – a megelőző feltárás részeként a lelőhelyen először próbafeltárást kell végezni. A megelőző feltárásra az örökségvédelmi törvény, valamint a régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló NKÖM rendelet  értelmében a beruházónak szerződést kell kötnie a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságával, illetve az 500 M Ft értékhatárt meghaladó ún. nagyberuházások esetében a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálattal.

(3)   A terv területén, annak új beépítésű részein, illetve a már ismert régészeti lelőhelyek közelében minden esetben a hatósági engedélyezéshez szükséges régészeti szakhatósági jogkört a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal gyakorolja

(4)   Amennyiben régészeti lelőhelynek nem minősülő területen földmunkák során váratlan régészeti lelet vagy emlék kerül elő, a kulturális örökségvédelmi törvényben foglaltak szerint eljárva haladéktalanul értesíteni kell a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságát. A bejelentési kötelezettség az építtetőt, a kivitelezőt, az ingatlan tulajdonosát és a lelet felfedezőjét egyetemlegesen terheli.

(5)       Az Örökségvédelmi törvény értelmében a régészeti örökség elemei a régészeti érdekű területről csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. Ezért e területen a földmunkával járó beruházások megkezdése előtt régészeti állapotfelmérést kell végezni, melynek módszere a próbaásatás. Ennek hiányában bármiféle földmunka csak régészeti megfigyelés mellett lehet elvégezni. A régészeti megfigyelés során a lelőhelyeken a vonatkozó hatályos magasabb szintű jogszabályok alapján megelőző feltárásra is sor kerülhet.

VI. Fejezet:
A településrendezési feladatok megvalósítását biztosító sajátos jogintézmények

80. § (1) Az önkormányzatot az alábbi célok megvalósítása érdekében elővásárlási jog illeti meg:

• a) lakóterület fejlesztés érdekében
• b) településközponti vegyes területek fejlesztése érdekében
• c) gazdasági területek fejlesztése érdekében
• d) a belterületi zöldterületi rendszer fejlesztése érdekében
• e) a közlekedés és parkolás javítása érdekében
• f) közműterületek kialakítása érdekében
• g) a települési értékek megóvása, a települési értékvédelem érdekében
• h) a környezeti és természeti értékek megóvása érdekében.

(2)   A háromszintű növényállomány kialakítása a területen honos fajok felhasználásával történhet.

(3) A Képviselő-testület hatósági határozatban beépítési, helyrehozatali és beültetési kötelezettséget állapíthat meg.

VII. Fejezet:
Záró rendelkezések

81. § (1) Ez a rendelet a Településszerkezeti Terv módosítás (TSZT-1/M) megállapítását követő 30. napon lép hatályba.

(2)   A jelen rendeletet a hatályba lépését követően induló ügyekben kell alkalmazni.

82. § (1) Hatályát veszti Szigetszentmiklós Város Szabályozási Tervéről és Helyi Építési Szabályzatról szóló 1/2009. (I. 28.) önkormányzati rendelete és annak módosításáról szóló 16/2011. (V.26.) önkormányzati rendelete.

(2)   Hatályát veszti Szigetszentmiklós Város Képviselő-testületének 13/1994. (IX.22.) sz. rendelete a Leshegy és környéke részletes rendezési tervének szabályozási előírásairól.

 (3)  Hatályát veszti Szigetszentmiklós Város Képviselő-testületének 11/1998. (VII.8.) sz. rendelete a Sáméhegyi-dűlő Helyi Építési Előírásairól.

1. melléklet az 1/2012. (II.01.) önkormányzati rendelethez
Összefoglaló az egyes övezetekre vonatkozó építési szabályokról

1. Kisvárosias lakóterületek[1]

Jelmagyarázat:

*Többszintes növényállomány telepítése esetén a zöldfelület aránya 17%-ra csökkenthető. (3 %-kal csökkenthető)

**A Petőfi út mentén az előkert: 8,0 m

*** A Bajcsy-Zs. utca mentén az előkert: 5,0 m

****A Jókai u. mentén az előkert: 5,0 m

*****Az építménymagasság templomtorony részére max. 40 m-ig növelhető.

****** Az Lk-5 övezeten belüli közparkokat a 4. melléklet tartalmazza

SZ = szabadonálló

CS = csoportos

O = oldalhatáros

K = kialakult

2. Kertvárosias lakóterület^[27]

Jelmagyarázat:

SZ = szabadonálló

Ikr = ikres

O = oldalhatáros

K = kialakult

3.Hétvégi házas üdülőterület[1]

Jelmagyarázat:

O = oldalhatáros

K= kialakult

SZ= szabadonálló”

4.    Településközpont vegyes terület^[29]

Jelmagyarázat:

*Az építménymagasság templomtorony részére max. 40 m-ig növelhető.

SZ = szabadonálló

O = oldalhatáros

K = kialakult

^[35]**A telek területének 30 %-án háromszintű növényzetet kell kialakítani a terület biológiai aktivitásértékének differenciált számítása alapján.

5. Központi vegyes terület[1]

Jelmagyarázat:

SZ = szabadonálló

* A Csepeli út mentén az előkert 15,0 m.

** A Csepeli út mentén az előkert 20,0 m.

6. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület^[36]

Jelmagyarázat:

SZ = szabadonálló

K = kialakult

* Az építménymagasság növelhető, maximum 30,0 méter magas önálló reklámhordozó részére.

** Többszintes növényállomány telepítése esetén az előírt legkisebb zöldfelület mértéke csökkenthető az OTÉK 25. § alapján

*** A Csepeli út mentén az előkert 15,0 m.

**** A Leshegyi út mentén az előkert 20,0 m.

***** Kivéve porta épület és kiszolgáló épületek. Porta épület legkisebb megengedett építménymagassága 3,0 m

6/A.  Ipari gazdasági terület^[40]

Jelmagyarázat:

*A telek területének 5 %-án háromszintű növényzetet kell kialakítani.

SZ = szabadonálló

O = oldalhatáros

^[42]**A telek területének 25 %-án háromszintű növényzetet kell kialakítani a terület biológiai aktivitásértékének differenciált számítása alapján.

7.            Különleges temető terület

Jelmagyarázat:

SZ = szabadonálló

K = kialakult

8.         Különleges – sportolási célú terület

Jelmagyarázat:

SZ = szabadonálló

9.            Különleges – rekreációs célú terület

Jelmagyarázat:

SZ = szabadonálló

10.          Különleges - szabadidő központ terület[1]

Jelmagyarázat:

SZ = szabadonálló

11.          Különleges terület – adótorony övezet[1]

Jelmagyarázat:

SZ = szabadonálló

12.          Különleges bánya terület[1]

Jelmagyarázat:

SZ = szabadonálló

K = kialakult

13.          Különleges terület – egyéb helyi sajátosságot hordozó terület

Jelmagyarázat: SZ = szabadonálló

14.          Különleges terület – szennyvíztisztító övezet

Jelmagyarázat: SZ = szabadonálló

15.      Közúti közlekedési területek

*             a csomóponti ágaktól 50,0 méter

2. melléklet az 1/2012. (II.01.) önkormányzati rendelethez
 A szabályozási tervlap: „Szabályozási Terv -  SZT 1-47 szelvények” M= 1: 4000

3. melléklet az 1/2012. (II.01.) önkormányzati rendelethez

Fogalom-meghatározások

1. Mobilház: egy erős alvázra szerelt, helyéről elmozdítható, más helyszínen telepíthető könnyűszerkezetes építmény. Építészeti meghatározása: mobil műszaki alkotás. Turisztikai és lakás funkciók betöltésére is alkalmas.

2. Szintterületi mutató: az adott telken építhető összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosa.

3. Melléképület: Az építési telken, építési területen, illetőleg földrészleten, az övezeti előírások szerinti elhelyezhető főrendeltetésű épületnek nem minősülő, a rendeltetési egységhez tartozó egyéb, kiegészítő helyiséget (tárolás, állattartás, fő rendeltetési egység működéséhez kapcsolódó, kiegészítő rendeltetésű tevékenységek) magába foglaló épület.

4. ^[43]Háromszintű növényzet: gyep és 40 db cserje/150 m² és 1 db nagy lombkoronájú fa/150 m².
   
5. ^[44]Rendeltetési egység: meghatározott rendeltetés céljára önmagában alkalmas helyiség vagy helyiségcsoport, amelynek a szabadból vagy az épületen belül közlekedőből nyíló önálló bejárata van. Nem minősülnek önálló rendeltetési egységnek a lakáshoz, irodához, kereskedelemhez kötődő, a vonatkozó jogszabály által előírt gépkocsi tárolására szolgáló helyiségek,  épületek.
   

4. melléklet az 1/2012. (II.01.) önkormányzati rendelethez[1]
Az Lk-5 övezeten belüli közparkok

3607, 3598, 3612, 3615, 3620, 3623, 3649, 3642 hrsz