1. § (1) E rendelet alkalmazásában:

(2) Az adóhiány, az adóbírság, a mulasztási bírság és a késedelmi pótlék fogalma alatt az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvényben (a továbbiakban: Art.), a végrehajtási költség alatt az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárás során felmerült végrehajtási költségek és a végrehajtási költségátalány megállapításának és megfizetésének részletes szabályairól szóló 8/2018. (III. 19.) NGM rendeletben meghatározottakat kell érteni.

2. § (1) Jelen rendelet célja, hogy az adóigazgatási feladatokat ellátó köztisztviselőket ösztönözze az önkormányzat ügykörébe tartozó adók és illetékek hatékony beszedésére, az éves adóterv teljesítésére, az adóellenőrzési és behajtási feladatok eredményes végrehajtására, az adóhátralékok hatékony beszedésére, valamint az adófizetésre kötelezettek felderítésére, valamint jogkövető magatartásuk elősegítésére, az önkormányzatot megillető adóbevételek növelése érdekében.

(2) A rendelettel az önkormányzat kötelezettséget vállal arra, hogy a hivatalban foglalkoztatott adóügyi feladatot ellátó köztisztviselőknek e rendeletben foglalt feltételek teljesülése esetén e rendeletben meghatározott kifizetéseket teljesíti.

3. § A rendelet személyi hatálya kiterjed a Szigetszentmiklósi Polgármesteri Hivatal adóigazgatási feladatokat ellátó köztisztviselőire (a továbbiakban: köztisztviselők).

4. § (1) Az érdekeltségi alap forrása:

(2) Az anyagi érdekeltségi rendszerbe nem vonható be az az adóbevétel, amely az adók rendes megfizetéséből az esedékesség előtt, vagy esedékességkor megfizetett adóbevételből származik.

(3) Az érdekeltségi alapba elkülönítendő összeget az ASP ADÓ program által előállított zárási összesítő és a végrehajtási eljárásokat összesítő adatok alapján kell megállapítani.

5. § (1) Az érdekeltségi alap javára képződött összegeket a (féléves, éves) zárási munkálatokat követően a Szigetszentmiklós Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) költségvetési elszámolási számláján, érdekeltségi alap jogcímen, számvitelileg elkülönítetten kell nyilvántartani.

(2) Az érdekeltségi alap forrásaként az adóhiány felderítéséről, az adóhátralék beszedéséről adónemenként nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásnak a következő adatokat kell tartalmaznia:

(3) Amennyiben az érdekeltségi alapon lévő forrás nem fedezi az érdekeltségi jutalékot, azt az arányosan csökkentett összegben kell kifizetni.

(4) A köztisztviselők érdekeltségi jutalékának kifizetése után az érdekeltségi alapban fennmaradó részt költségvetési bevételként kell kezelni.

(5) Az érdekeltségi jutalék kifizetéséről, a járulék utalásáról, valamint az adatszolgáltatásról a Pénzügyi Osztály gondoskodik.

(6) A jutalékot a munkában eltöltött idő arányában kell kifizetni. Munkában eltöltött időnek azokat a munkanapokat kell tekinteni, amelyen a jutalékban részesítendőt munkabér illeti meg.

(7) Az érdekeltségi alap képzésével, kezelésével és a felhasználásával kapcsolatos ellenjegyzésről a jegyző gondoskodik a polgármester egyetértésével.

(8) Az érdekeltségi alapot megillető részesedést félévente, adónemenkénti összesítésben kell az Önkormányzat költségvetési számlájára átutalni.

(9) A jegyző, az aljegyző, az adóügyi osztályvezető és a pénzügyi osztályvezető esetében e rendelet célkitűzéseinek elérése érdekében kifejtett döntéshozó, irányító, szervező és ellenőrző tevékenysége értékelendő.

(10) A teljesítést egy tizedes pontossággal, a kerekítés általános szabályai szerint kell kiszámítani és a jutalék megállapításánál alapul venni.

(11) Az érdekeltségi alap képzésével, kezelésével és felhasználásával kapcsolatos ellenőrzés a jegyző hatáskörébe tartozik.

6. § (1) Az érdekeltségi jutalék kifizetését – a zárásokat követően – a köztisztviselők vonatkozásában a szakmailag illetékes osztály vezetőjének javaslatára, a polgármesterrel egyetértésben a jegyző állapítja meg az elvégzett munka és az egyéni teljesítmények értékelése, a befolyt, bizonylatokkal igazolt bevételek alapján.

(2) A jegyző részére az érdekeltségi jutalék kifizetését a polgármester engedélyezi.

(3) Az egy adott személy részére, egy adóévre kifizetett érdekeltségi jutalék összege nem haladhatja meg az adott személy kifizetéskor esedékes havi bruttó illetményének 4,5-szeresét.

(4) A rendelet hatálya alá tartozó köztisztviselők részére, amennyiben az éves munkából a fizetett szabadságon túl 30 napot, a féléves munkából 15 napot meghaladóan távol voltak, a jutalék időarányos része fizetendő ki. A maradványérték 50 %-a, a helyettesítést ellátók javára fordítható.

(5) Az érdekeltségi alapnak fedeznie kell a bérjellegű kifizetéseket terhelő adók és járulékok összegét. Amennyiben az érdekeltségi alap nem nyújt fedezetet a 7. § (3) bekezdés szerinti kifizetés esetén a járulékok összegére, akkor a járulékokat a kifizetendő jutalék összegéből kell levonni.

(6) A tárgyévben jogviszonyát megszüntető, nyugdíjba vonuló, GYES-en lévő, GYED-en, illetve egyéb méltányolható okból távollévő köztisztviselő, az utolsó munkában töltött napig a feladata időarányos teljesítésének arányában kaphat jutalékot. Ezekben az esetekben a kifizetés az utolsó munkanapját követő első jutalékfizetés időpontja.

(7) Az érdekeltségi jutalék fegyelmi eljárás alatt vagy fegyelmi büntetés hatálya alatt álló köztisztviselő részére nem fizethető ki. Nem jogosult a jutalékra továbbá az sem, akinek fegyelmi eljárás ideje alatt közszolgálati jogviszonya megszűnik.

7. § (1) A köztisztviselőket adóbehajtási jutalék illeti meg, ha az építményadó esetében a teljesített bevétel eléri a helyesbített folyó évi terhelés 90 %-át, az iparűzési adó esetében a pénzforgalmilag teljesített bevétel eléri a költségvetési előirányzat 90 %-át.

(2) Az (1) bekezdés szerinti 90 % teljesülése esetén a köztisztviselők adóbehajtási jutalékban részesülnek. Az (1) bekezdésben meghatározott teljesülés esetén a köztisztviselők részére adónemenként a kifizetéskor esedékes havi bruttó illetményük 100 %-át, azaz 1 havi illetményt kell kifizetni.

(3) Az adónemenként 95-98 %-ig történő teljesítés esetén a köztisztviselők részére a (2) bekezdésben foglaltakon felül plusz jutalékként a kifizetéskor még 1 havi bruttó illetményt, azaz összesen 2 havi illetményt, 99 % feletti teljesítés esetén, további plusz 1 havi bruttó illetményt, azaz mindösszesen 3 havi illetményt kell kifizetni.

(4) Az adóbehajtási jutalékot az éves zárlati munkák befejezését követő hónap 15. napjáig kell kifizetni.

(5) Az év végi zárási munkálatokat követően, az érdekeltségi alap forrásának és mértékének ismertté válása birtokában, a végleges adóbehajtási jutalék kiszámítását követően, az adóbehajtási jutalék különbözete az adóévet követő év január hónapban, legkésőbb február hónapban kerül kifizetésre az arra – e rendelet alapján – jogosult köztisztviselők részére.

8. § (1) Az adókimunkálási jutalék azon köztisztviselőket illeti meg, akiknek a tevékenysége adótöbblet bevételt eredményezett az adóellenőrzés, adatszerzés, felderítés, vagy az adóbehajtási munka során.

(2) Az adókimunkálási jutalék 75 %-a kifejezetten az adófelderítésben részt vevő köztisztviselőket illeti meg, az adókimunkálási jutalék fennmaradó 25 %-ára pedig az adófelderítésben kifejezetten nem érintett, azonban az egyéb adóigazgatási feladatokat végző köztisztviselők jogosultak.

(3) Az adófelderítésben részt vevő köztisztviselőket differenciáltan, a felderítésben való közreműködés arányában és a végzett munka színvonalára tekintettel illeti meg az adókimunkálási jutalék.

(4) Az adóhiányra teljesített befizetés esetén a megállapított és megfizetett adóhiány, adóbírság, mulasztási bírság és késedelmi pótlék 35 %-áig terjedő összeg illeti meg adókimunkálási jutalék jogcímen az adó kimunkálásában részt vevő köztisztviselőket.

(5) Az adókimunkálási jutalékot évi két alkalommal, a félévi és év végi zárási munkákat követő hónap 15. napjáig kell kifizetni.

9. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

10. § E rendelet rendelkezéseit 2026. január 1-jétől kell alkalmazni.