Tököl Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2002.(IX.17.) számú önkormányzati rendelete
Tököl, Dunai Repülőgépgyár Vagyonkezelő Kft. területére vonatkozó szabályozási tervről és építési szabályzatról
Hatályos: 2002. 09. 17- 2008. 02. 14
Tököl Város Önkormányzata Képviselő-testületének17/2002.(IX.17.) önkormányzati rendelete
Tököl, Dunai Repülőgépgyár Vagyonkezelő Kft. területére vonatkozó szabályozási tervről és építési szabályzatról
2002.09.17.
Tököl Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. §. (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7. §-ában kapott felhatalmazás alapján Tököl, DUNAI REPÜLŐGÉPGYÁR VAGYONKEZELŐ KFT. Területére vonatkozó szabályozási tervről és építési szabályzatról szóló rendeletét (a továbbiakban a rendelet) az alábbiak szerint alkotja meg:
I. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
A rendelet hatálya
1. § A rendelet hatálya Tököl közigazgatási területén a Dunai Repülőgépgyár Vagyonkezelő Kft. területére terjed ki, amelynek területi határai: a tököli repülőtér területe, az 5101-es j. ök. út (0324/1 hrsz), Szigethalom területén a 011/19 és a 011/22-es hrsz-ú ingatlanok.
Az építési szabályzat alkalmazása
2. § Az e rendelet hatálya alá tartozó területen az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendeletnek (továbbiakban: OTÉK) az előírásait, az e rendeletben foglalt eltérésekkel, továbbá a helyi építési szabályzat mellékletét képező 1:1000-es méretarányú Szabályozási Tervlap (T-3.) együttes figyelembevételével kell alkalmazni.
3. § (1) A szabályozási terv kötelező szabályozási vonalakat tartalmaz, a település fejlesztése, terület-felhasználása és szerkezete szempontjából meghatározható elemeket, ezért azok módosítása csak a szabályozási terv felülvizsgálatával és módosításával történhet. A kötelező szabályozási elemek:
- a tervezett beépítésre szánt terület határa,
- építési övezetek határa,
- az építési övezet jele,
- az építési övezetekre vonatkozó előírások,
- a beépítés feltételére vonatkozó előírások,
- a közterületek szabályozási területei,
- az infrastruktúra - hálózatok és építmények szabályozást igénylő elemei,
- a településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények.
(2) A szabályozási terv kötelező erejű elemeinek módosítására vonatkozóan az 1997. évi LXXVIII. és az
1999. évi CXV. törvényben és a 253/1997.(XII.20.) Kormányrendeletben (a továbbiakban az OTÉK) foglaltak az irányadók.
A telekalakítás és az építés engedélyezése
4. § (1) A területen építési engedély csak a szükséges teendők elvégzése után (útépítés, telekalakítás, terület előkészítés, vízrendezés, közművesítés stb.), az építési feltételek rendelkezésre állását követően adható.
(2) A területen telekalakítás a telekalakításról szóló 85/2000. (X.8.) FVM rendelet alapján történhet. Az épület(ek) a jelölt építési hely 1 határain belül helyezendők el.
II. TERÜLET-FELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK, ÖVEZETEK
A tervezési terület felhasználási egységek
5. § (1) Az 1.§-ban lehatárolt terület építési szempontból beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekre tagozódik.
(2) A terület az alábbi terület-felhasználási egységekre tagozódik:
a) beépítésre szánt terület
- gazdasági terület
- különleges terület
b) beépítésre nem szánt terület
- közlekedési- és közműterület
A tervezési terület építési övezetei
6. § A rendelet hatálya alá tartozó terület külterület marad, melyet beépítésre szánt területté kell nyilvánítani.
7. § (1) Az építési övezetek jeleit, határvonalait a szabályozási tervlap ábrázolja.
(2) Az építési övezetek és övezetek a tervezési területen:
a) Beépítésre szánt területek
Gazdasági terület
- Ipari terület IG
- Különleges terület (közművek üzemi területe) KM
b) Beépítésre nem szánt területek
Közlekedési- és közművek elhelyezésére szolgáló közlekedési terület K
III. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
Gazdasági terület
Gazdasági területre vonatkozó általános előírások
(1) A rendelet hatálya alá tartozó területen belül kizárólag nem jelentős zavaró hatású ipari, kereskedelmi, szolgáltató, üzemi létesítmények, továbbá igazgatási és egyéb irodaépületek alakíthatók ki.
(2) A telkeket kerítéssel kell körülvenni. A telek homlokvonali kerítése, építési engedély köteles. Az oldalkerítések - épített (zárt), dróthálós, kerítés lehet - magassága a rendezett járdaszinttől min. 2,0 m, max. 2,5m lehet. Jelen előírások mellett az OTÉK 44. §-át is kötelező betartani.
(3) Az épületek magas tetős kivitelezése esetén a tető hajlásszöge max.: 35o.
(4) Gazdasági területeken a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:
a) a különböző építési övezetekben az egyes telkek minimális zöldfelületi borítottságát az építési övezetek előírásai tartalmazzák.
b) a telkek zöldfelülettel borított részének legalább kétharmadát háromszintű (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen), vagy kétszintű (gyep- és cserjeszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani.
c) a telkeken az egyes telekhatárok mentén legalább két sorban egységes fasor telepítendő. Azon telekhatárok mentén, ahol a szabályozási terven az építési hely a telekhatártól 20m-re került kijelölésre, a kerítés mentén legalább 10m széles, többszintű növényzet telepítendő (cserje- és lombkoronaszint együttesen).
d) a szabályozási terven az IG1 övezeten belül „kizárólagosan zöldfelületi hasznosítású terület”-ként lehatárolt területrész zöldfelületi hasznosítása megtartandó.
e) a szabályozási terven „megtartandó értékes növényzet”, továbbá „megtartandó értékes növényegyed” jelel lehatárolt zöldfelületi elemek védelmét biztosítani kell.
f) az engedélyezési terveknek kertészeti tervet kell tartalmazniuk. A kertészeti terv kötelező munkarészei: kertrendezési terv, növénykiültetési terv, kitűzési terv, finom tereprendezési terv és az e munkarészekhez tartozó szöveges műleírások. A kertészeti tervet kizárólag arra jogosultsággal rendelkező tervező készíthet. A használatbavételi engedély kizárólag abban az esetben adható ki, ha a helyi építési szabályzat előírásainak megfelelő, a kertészeti tervben előírt növénytelepítés egyidejűleg megtörtént.
g) a kúszó-kapaszkodó növényekkel borított homlokzati felületek területének 30 %-a vehető figyelembe zöldfelületként, amennyiben a kúszó-kapaszkodó növények telepítési távolsága legalább 4 m.
h) a parkolók telken belül is fásítva alakíthatók ki: 4 pakolóhelyenként legalább 1db, legalább kétszer iskolázott fa ültetendő. A 12 férőhelynél nagyobb parkolók merőleges és ferde beállású parkolóhelyeinek úttal párhuzamos túlsó oldalán a fák elhelyezésére legalább 1,5 m széles zöld sáv létesítendő.
i) a műanyag gyepráccsal borított, füvesített parkolók területének 50%-a, a beton gyephézagos burkolatú parkolók felületének 10%-a vehető figyelembe a zöldfelületi borítottság számításánál.
j) a gazdasági területen belül kialakításra kerülő belső feltáró utak mentén legalább egy oldalon egységes, azonos korú és azonos fajból álló fasor telepítendő.
(5) A gazdasági területek építési övezeteiben létesítmények az alábbi környezeti feltételek biztosítása esetén engedélyezhetők, ill. üzemeltethetők:
a) új légszennyező létesítmény, technológia kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló
21/2001. (II.14.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően, az elérhető legjobb technikát figyelembe véve megállapításra kerülő kibocsátási határértékeket teljesíteni tudja.
b) meglévő légszennyező létesítmények esetén, az elérhető legjobb technikát figyelembe véve megállapításra kerülő kibocsátási határértékeket a
21/2001. (II.14.) Korm. rendeletben meghatározott, ill. a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség által előírt határidőig mérésekkel igazoltan teljesíteni kell. A határértékeket nem teljesítő légszennyezők a határidőn túli időszakban nem üzemeltethetők.
c) a
21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 7. §-a szerinti, a térség légszennyezettségi állapotát figyelembe véve kijelölésre kerülő zónarendszer megállapítását követően a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség által pontosított levegővédelmi követelmények betartása feltétele a légszennyező létesítmények üzemeltetésének.
d) az övezetben nem engedélyezhető a
21/2001. (II.14.) Korm. rendelet szerinti védelmi övezetet igénylő tevékenység (Korm. rendelet 2.sz. melléklet), amennyiben védőterülete lakó-, vegyes-, üdülő-, vagy rekreációs hasznosítású különleges területet érint.
e) diffúz légszennyezést okozó tevékenységek kizárólag zárt térben folytathatók.
f) kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek kizárólag abban az esetben folytathatók, ha az elszívási technológiával a bűzanyagok külső légtérbe való kijutása megakadályozható, vagy a létesítmény körül a szükséges védőtávolság biztosítható.
g) kizárólag olyan tevékenységek folytathatók, ill. technológiák alkalmazhatók, amelyek során a
10/2000 (VI.2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendeletben előírt, a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges, az „A” érzékeny besorolású területekre vonatkozó határértékek teljesíthetők.
h) a területen kockázatos anyagok [a
33/2000. (III.17.) Korm. rendelet 1.sz. mellékletében felsorolt anyagok] közvetetten a felszín alatti vizekbe kerülését eredményező tevékenységek nem folytathatók.
i) a területen a felszín alatti vizek minőségéről szóló
33/2000 (III. 17.) Korm. rendelet 3.sz. mellékletében felsorolt tevékenységek kizárólag a Korm. rendeletben előírt engedéllyel folytathatók. Az övezet területe a Korm. rendelet szerinti „A” „fokozottan érzékeny” besorolású terület.
j) káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába nem vezethetők. A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a közcsatornába vezetés előtt a telephelyen belül előtisztítani, ill. előkezelni kell. A közcsatornába kizárólag a
34/1993. (XII.23.) KTM rendelettel módosított
4/1984. (II.7.) OVH rendelkezés előírásainak megfelelő szennyvizek vezethetők.
k) az előtisztítás eredményeként visszamaradó káros és veszélyes anyagokat, valamint a szennyvíziszapot kizárólag engedéllyel rendelkező, kijelölt lerakóhelyre és szennyvíztisztító telepre lehet elszállítani.
m) talajszennyezést okozó tevékenységek kizárólag víz- és szénhidrogénzáró aljzaton végezhetők.
n) épületek, létesítmények elhelyezésekor a földmunkával érintett területeken a beruházónak a humuszos termőréteg védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról gondoskodnia kell. A humuszos termőréteg letermelésénél, deponálásánál és felhasználásánál az MSZ 21476 sz. szabványban foglaltaknak megfelelően kell eljárni. Beruházások során e tevékenységekhez a talajvédelmi szakhatóság hozzájárulása szükséges.
o) feltöltések kialakítására kizárólag talajvédelmi szempontból minősített, vagy szabványosított termék és anyag használható. Környezetet károsító anyag, ill. veszélyes hulladék alkalmazásának gyanúja esetén az I. fokú építésügyi hatóság az engedélyezési eljárás keretében elrendelheti a feltöltésre szánt anyagok vizsgálatát.
p) a telkeken rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága a telek területén belül biztosítható legyen.
q) az egyes tevékenységek során keletkező, a
98/2001. (VI.15.) Korm. rendelet szerinti veszélyes hulladékokat az ártalmatlanításig, ill. az elszállításig a vonatkozó jogszabályokban előírt módon, hulladék fajtánként elkülönítetten kell gyűjteni és környezetszennyezés nélkül tárolni.
r) az ipari, üzemi-, kisipari- és szolgáltató létesítményekben folytatott tevékenységek során keletkező veszélyes hulladékok kezelése szállítása a vonatkozó rendeletek és szakhatósági előírások szerint történhet.
s) övezeten kívül keletkezett veszélyes hulladékok az övezet területén abban az esetben dolgozhatók fel és hasznosíthatók, ha:
- az alkalmazandó technológia korszerűnek minősül, bizonyított, hogy a tevékenység a környezetben károsodást nem okoz,
- a Környezetvédelmi Felügyelőség és az ÁNTSZ nem emel kifogást a létesítmény, ill. a technológia ellen.
t) amennyiben a gazdasági terület tisztán ipari hasznosítású, az üzemi, ipari, kisipari tevékenységből származó környezeti zajszint a telekhatárok mentén sem nappal, sem éjjel a 70 dB határértéket nem haladhatja meg.
u) amennyiben a gazdasági területen belül védendő funkciójú helyiség található (pl.: iroda, bemutató terem, tárgyaló), a védendő homlokzat előtt az üzemi, ipari, kisipari tevékenységből származó környezeti zajszint nappal a 60dB, éjjel az 50dB határértékeket nem haladhatja meg.
v) a kedvezőtlen látványt nyújtó tevékenységeket a telkeken belül oly módon kell elhelyezni, vagy takarásukról gondoskodni (pl.: többszintű növénytelepítéssel, vagy kerítéssel), hogy azok közterületről, ill. a területet feltáró belső úthálózatról ne okozzanak rendezetlen, kedvezőtlen látványt.
(6) E rendeletben szabályozottak mellett az OTÉK 35-37. §-ait kötelező figyelembe venni.
9. § Ipari gazdasági övezet: ebbe az övezetbe a meglévő, megmaradó és a tervezett iparterületek területei tartoznak.
– Beépítési módja: tömbtelken szabadon álló beépítés (SZ)
– Legkisebb telekterület: 2,5 ha
– Legnagyobb beépítettség: 35%
– Legkisebb zöldfelület: 40%
– Építmények legnagyobb építménymagassága: 10,0 m
b) Az építési hely: a kialakult állapot szerint (az épületek átépítésekor az új épületek a régi épületek kontúrján túl nem nyúlhatnak) 2
(2) IG2 övezet
a) Az építési telek
– Beépítési módja: tömbtelken szabadon álló beépítés (SZ)
– Legkisebb telekterület: 3,0 ha
– Legnagyobb beépítettség: 40%
– Legkisebb zöldfelület: 35%
– Építmények legnagyobb építménymagassága: 12,0 m
b) Az építési hely: a kialakult állapot szerint (az épületek átépítésekor az új épületek a régi épületek helyére épülhetnek az övezetre meghatározott beépítési százalék alapján.)3
(3) IG3 övezet
a) Az építési telek
– Beépítési módja: közterületi homlokvonalra épített, szabadon álló beépítés (SZ)
– Legkisebb telekterület: 9000m2
– Legnagyobb beépítettség: 60%
– Legkisebb zöldfelület: 25%
– Építmények legnagyobb építménymagassága: 12,5 m
b) Az építési hely: a kialakult állapot szerint (az épület átépítésekor az új épület a régi épület helyére épülhet, a tervezett övezet beépítési százalékának megfelelően)4
(4) IG4 övezet
a) Az építési telek
– Beépítési módja: szabadon álló beépítés (SZ)
– Legkisebb telekterület: 4500 m2
– Legnagyobb beépítettség: 50%
– Legkisebb zöldfelület: 25%
– Építmények legnagyobb építménymagassága: 10,0 m
b) Az építési hely: a kialakult állapot szerint (az épületek átépítésekor az új épületek a régi épületek kontúrján túl nem nyúlhatnak)5
(5) IG5 övezet
a) Az építési telek
– Beépítési módja: közterületi homlokvonalra épített szabadon álló beépítés (SZ)
– Legkisebb telekterület: 5000 m2
– Legnagyobb beépítettség: 50%
– Legkisebb zöldfelület: 25%
– Építmények legnagyobb építménymagassága: 10,0 m
b) Az építési hely: a kialakult állapot szerint (az épületek átépítésekor az új épületek a régi épületek kontúrján túl nem nyúlhatnak)6
(6) IG6 övezet
a)Az építési telek
– Beépítési módja: tömbtelken szabadon álló beépítés (SZ)
– Legkisebb telekterület: 1,3 ha
– Legnagyobb beépítettség: 45%
– Legkisebb zöldfelület: 35%
– Építmények legnagyobb építménymagassága: 10,0 m
b) Az építési hely: a kialakult állapot szerint (az épületek átépítésekor az új épületek a régi épületek helyére épülhetnek az övezetre meghatározott beépítési százalék alapján.)7
(7) IG7 övezet
a) Az építési telek
– Beépítési módja: tömbtelken szabadon álló beépítés (SZ)
– Legkisebb telekterület: 8000 m2
– Legnagyobb beépítettség: 40%
– Legkisebb zöldfelület: 30%
– Építmények legnagyobb építménymagassága: 16,0 m
b) Az építési hely: a kialakult állapot szerint (az épületek átépítésekor az új épületek a régi épületek kontúrján túl nem nyúlhatnak)8
- Beépítési módja: tömbtelken szabadon álló beépítés (SZ)
- Legkisebb telekterület: 5000
- Legnagyobb beépítettség: 45%
- Legkisebb zöldfelület: 30%
- Építmények legnagyobb építménymagassága: 10,0 m
b) Az építési hely: szabályozási terv szerint
Előkert: 10,0m, 13,0m, 14,0m, 15,0m
(2) Az építési hely határain belül egy épület építendő.
12. § Ebbe az övezetbe tartozik a rendelet hatálya alá tartozó terület nyugati területén kijelölt meglévő záportározó és környezetének területe.
A beépítésre szánt területek építési használatának megengedett alsó és felső határértékei
13. § A beépítésre szánt területek építési használatának megengedett alsó és felső határértékeit az alábbi táblázat tartalmazza:
Építési övezet |
Megengedett legnagyobb szintterület –sűrűség |
Legnagyobb beépítettség
% |
Építmény
magasság
(m) |
Legkisebb zöldfelület
% |
Kialakítható legkisebb telekterület
(m2) |
IG1 |
1,5 |
35 |
10,0 |
40 |
2,5ha |
IG2 |
1,5 |
40 |
12,0 |
35 |
3,0ha |
IG3 |
1,5 |
60 |
12,5 |
25 |
9000 |
IG4 |
1,5 |
50 |
10,0 |
25 |
4500 |
IG5 |
1,5 |
50 |
10,0 |
25 |
5000 |
IG6 |
1,5 |
45 |
10,0 |
35 |
1,3ha |
IG7 |
1,5 |
40 |
16,0 |
30 |
8000 |
IG8 |
1,5 |
45 |
10,0 |
30 |
5000 |
IV. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
Közlekedési területek (K)
14. § (1) Közlekedési- és közművek elhelyezésére szolgáló közlekedési területen
a) A szabályozási tervben a közlekedési létesítmények számára meghatározott területsávban semmilyen építményt nem szabad elhelyezni.
b) A közlekedési létesítmények számára fenntartott területsávba eső meglévő épülteken végezhető mindennemű építési tevékenység - csak a területsáv fejlesztésének várható idejét, az épületnek a területsávban elfoglalt helyét, az épület sajátosságait mérlegelve, az útkezelő hozzájárulása alapján, illetékes közlekedési szakhatóság állásfoglalásának figyelembevételével engedélyezhető.
(2) A közlekedési területek számára szükséges területbiztosítás a területen a szabályozási terv szerint a következő: Belső kiszolgáló út Szabályozási szélessége 14,0 m
(3) Az út mintakeresztszelvények elemei közül a forgalmi sávok száma és szélesség, valamint az elemek egymáshoz viszonyított elrendezése kötelező jellegű, a további méretek irányadó jellegűek.
(4) A tervezett beépítéseknél az OTÉK 42. §-a szerinti parkolási igények telken belül elégítendők ki.
(5) Az 5101-es jelű összekötő út külterületi szakaszán a védőtávolság az úttengelytől mért 50-50 m, az út külterületi jellegét továbbra is meg kell tartani.
(6) A védőtávolságokon (50m) belüli építkezésekkor minden esetben közútkezelői hozzá járulás szükséges. Ezen építményekre, ill. létesítményekre a közúti érdekek érvényre juttatása céljából a PMKF szakhatósági hozzájárulását is meg kell kérni.
(7) A közutakat érintő munkavégzés, illetve útépítés engedély köteles, építés engedélyező hatóság a PM Közlekedési Felügyelet. A szabályozási területről az 5101.j. összekötő útra új útcsatlakozás nem létesíthető.
(8) A tervezett közművezeték építésekor, mely közutat vagy annak védőtávolságát érinti, az érintett közútkezelő(k) hozzájárulását be kell szerezni.
(9) A létesítési, illetve építési engedély köteles közművezetékek - melyek közutat vagy annak védőtávolságát érintik - esetében a területileg illetékes I. fokú hatóság szakhatósági állásfoglalását is be kell szerezni.
Közműlétesítmények elhelyezésére szolgáló közterület
15. § (1) A közüzemi közműhálózatokat és közműlétesítményeket közterületeken – az országos közút területén kívül, annak árkán túl - vagy a közmű üzemeltető telkén belül, kell elhelyezni. Ettől eltérő esetben szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a helyet biztosítani.
(2) A közműlétesítmények elhelyezésére vonatkozóan az országos érvényű jogszabályok (OTÉK) előírásait, valamint a megfelelő ágazati előírásokat kell figyelembe venni.
(3) A közműhálózatok és létesítmények ágazati előírások szerinti biztonsági övezetének is közterületre kell esni, ettől eltérő esetben szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a területi igényt biztosítani. Közművek számára szolgalmi jogi bejegyzést csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol építési korlátozást nem okoz. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemelő hozzájárulása esetén engedélyezhető.
(4) Új közművezetékek létesítésekor és egyéb építési tevékenység (útépítés, építmény-, épület, műtárgyépítés, stb.) esetén a kivitelezés során a meglévő közművezetékek nyomvonalával, vagy közműlétesítmény telepítési helyével ütköző építéseknél a meglévő közművezetékek, vagy közműlétesítmények kiváltását, vagy szabványos keresztezését ágazati előírások szerint kell kivitelezni.
(5) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, szabványos keresztezés kiépítésekor annak – szükség esetén – egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell. A kiváltandó feleslegessé vált közműveket fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat a földön.
(6) A tervezési területen építési tevékenységet folytatni a felszíni vízrendezés és a teljes közműhálózat kiépítése ill. korszerűsítése után szabad.
(7) A későbbiekben készülő bármilyen közműtervet jelen terv közműellátási javaslataival egyeztetni kell.
(8) Épületek építésére engedély kizárólag a teljes közművesítés biztosítása esetén adható.
(9) A felszíni vizek telken belüli szikkasztását, a parkolók felületéről lekerülő vizek megfelelő tisztítását (hordalékfogás, olajfogás) a megfelelően méretezett és kiépített műtárgyakkal kell megvalósítani.
(10) Az ingatlanról közterületre felszíni vizet vezetni nem szabad.
(11) A tűzcsapokat úgy kell elhelyezni, hogy a 35/1996. (XII.29.) BM rendelettel kiadott Országos tűzvédelmi szabályzat 49. §. (5) bek. szerint, hogy a védendő építményektől 100,0 m-nél nagyobb távolság ne legyen.
(12) A tervezési területen a tervezett közművek (hálózatok és műtárgyak):
- vízellátás,
- szennyvíz-elvezetés,
- csapadékvíz elvezetés,
- villamos energia ellátás,
- vezetékes gázellátás,
- távközlés
számára a helyigényt az utak szabályozási szélességén belül kell biztosítani.
(13) Az ivóvízellátást biztosító létesítményeknél be kell tartani a
123/1997.(VII.18.) Korm. rendelet előírásait. Új létesítmény csak közcsatornával ellátva építhető.
(14) Közcsatornába kizárólag a
34/1993. (XII. 23.) KTM rendelettel módosított 4/1984.(II.7.) OVH rendelet előírásainak megfelelő szennyvíz vezethető. A mennyiben ez nem teljesülne, a csatornába való csatlakozás előtt előkezelőt kell létesíteni.
(15) A csapadékvizek szennyeződését el kell kerülni, befogadóba kizárólag tiszta csapadékvíz vezethető, a 33/1993 (XII.23) KTM rendelettel módosított 3/1984. (II.7) OVH rendelet előírásai szerint.
(16) A csapadékvíz elvezető csatornát részben nyílt árokként, részben zárt szelvénnyel kell kialakítani a terepviszonyoknak megfelelően.
(17) A távközlés és a villamos-energia ellátás vezetékeit földkábelben kötelező kialakítani.
(18) Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek, vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.
(19) Táv- és hírközlési antennák csak építési engedéllyel helyezhetők el. Táv- és hírközlési antennák telepítéséhez az engedély kiadásának a feltétele, hogy előzetesen
a) településképi és sziluett-vizsgálat készüljön
b) az önkormányzattal egyeztetett helykijelölési eljárás lefolytatásra kerüljön.
16. § A rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, mellyel egy időben az e rendelet hatálya alá tartozó területre vonatkozó Tököl ÁRT szabályozási előírásairól szóló 15/1997. (IX.2.) számú. önkormányzati rendeletben foglaltak hatályukat vesztik.