1. § (1) A rendelet hatálya Tököl Város Önkormányzat (a továbbiakban az önkormányzat) tulajdonában álló minden lakásra és nem lakás célú helyiségre terjed ki.

(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya az önkormányzat törzsvagyonának részét képező, az önkormányzat közüzemi vállalata, illetve költségvetési szerve használatában lévő helyiségekre, amelyek bérbeadásának feltételeit a vállalat vagy a költségvetési szerv a vagyon feletti rendelkezést szabályozó jóváhagyás rendjének megtartásával önállóan határozza meg.

2. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő lakás és nem lakáscéljára szolgáló helyiség felett a tulajdonosi jogokat a képviselő-testület - az e rendeletben meghatározott eltérésekkel – gyakorolja, az SZMSZ szerint kijelölt illetékes szakbizottság állásfoglalása, javaslata alapján.

(2) Az önkormányzati tulajdonban és bérbeadás útján hasznosított, e rendelet hatálya alá tartozó lakások és nem lakás célú helyiségek bérbeadásával, elidegenítésével kapcsolatos feladatokat a képviselő-testület a Polgármesteri Hivatal és a GAMESZ közreműködésével látja el.

(3) A Polgármesteri Hivatal és a GAMESZ (2) bekezdés szerinti feladataikat a képviselő-testület egyedi döntései szerint, az alapító okirataikba, szervezeti és működési szabályzataikban (ügyrend) és az e rendeletben meghatározottak szerint teljesítik.

3. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő bérlakásra a város közigazgatási területén lakó, vagy dolgozó személy jogosult az alábbi feltételek együttes fennállása esetén:

(2) Bérbevételi kérelmet a polgármester elutasítja, ha:

(3) A bérbevételi kérelemben a jelen rendeletben meghatározott lakásigény mértékénél kisebb szobaszámú lakásra is lehet kérelmet benyújtani.

(4) Az igényjogosultság megállapításánál együtt költözőként azok vehetők figyelembe, akiket a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogadhat be a bérlő a lakásba és ezen személyek ingatlannal, vagy bérlakással nem rendelkeznek.

(5) A lakás bérbeadásakor a jogos lakásigény maximális mértékét a mindenkor hatályos jogszabályok alapján kell figyelembe venni.

(6) A lakásigény mértékének megállapításánál a bérlakásra jogosultat és a vele, állandó jelleggel együtt lakó azon személyeket kell figyelembe venni, akik a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogadhatók be a lakásba, feltéve, hogy beköltözhető lakás tulajdonjogával, bérleti jogával, illetőleg lakás haszonélvezeti jogával nem rendelkeznek. A bérlő a lakásba a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül fogadhatja be gyermekét (az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermekét), a befogadott gyermekétől az együttlakás ideje alatt született unokáját, a házastársát, a szülőjét (örökbefogadó, mostoha- és nevelő szülőjét).

(7) A polgármester azonnali intézkedést igénylő esetben rendkívüli méltányosságból – egészségügyi, családvédelmi, gyermekvédelmi okokból – szükség, vagy csökkentett komfort fokozatú lakást jogosult kiutalni, legfeljebb egy évi időtartamra, a Képviselő-testület egyidejű tájékoztatása mellett.

(8) Szükség, vagy csökkentett komfort fokozatú lakáskijelölés szociális jövedelmi és vagyoni feltételei:

4. § Lakás nem lakás céljára csak kivételesen adható bérbe, egyedi kérelem és a bérbeadó döntése alapján.

5. § A lakás bérlőjének kijelölésére vagy kiválasztására megállapodás alapján más szerv is feljogosítható, egyedi kérelem és a bérbeadó döntése alapján.

6. § (1) A lakást több bérlő együttesen is bérelheti (bérlőtársak).

(2) Önálló bérlet esetén bérlőtársi jogviszony akkor létesíthető, ha ebben a bérbeadó és a bérlő, valamint a leendő bérlőtárs megállapodnak.

(3) A polgármester a bérlő és a vele életvitelszerűen együttlakó házastársa, szülője (örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülője), élettársa, gyermeke (örökbefogadott mostoha- és nevelt gyermek) unokája, testvére kérelmére, bérlőtársi szerződést köt, ha:

7. § (1) A bérlő a lakásba más személyt - a kiskorú gyermeke, valamint a befogadott gyermekének az együttlakás ideje alatt született gyermeke kivételével - a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.

(2) A bérlő a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül is befogadhatja házastársát, gyermekét, befogadott gyermekének a gyermekét, valamint szülőjét.

(3) A bérlőtárs a lakásba más személyt - a kiskorú gyermeke, valamint a befogadott gyermekének az együttlakás ideje alatt született gyermeke kivételével - a másik bérlőtárs írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.

(4) A társbérlő a lakrészébe – a (2) bekezdésben említetteken kívül – más személyt csak a másik társbérlő írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.

(5) A (3)–(4) bekezdés szerinti befogadáshoz a bérbeadó írásbeli hozzájárulása is szükséges, kivéve azt a személyt, akit a bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül is befogadhat.

(6) A bérbeadói hozzájárulás csak akkor adható meg, ha:

8. § (1) A bérlő a lakásbérleti jog folytatása ellenében tartási szerződést a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával köthet.

(2) A bérbeadó megtagadhatja a tartási szerződéshez való hozzájárulását, ha a szerződő felek életkora vagy egyéb körülményei alapján a bérlő tartásra nem szorul, illetőleg az eltartó a tartásra nem képes.

(3) A tartási szerződéshez való hozzájárulást meg kell tagadni, ha:

9. § (1) Lakás szolgálati jelleggel annak adható bérbe, aki az önkormányzattal, vagy az önkormányzat költségvetési szervével közszolgálati, vagy közalkalmazotti jogviszonyban, illetve munkaviszonyban áll.

(2) Lakás szolgálati jelleggel csak közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszony, illetve munkaviszony fennállásának időtartamára adható bérbe.

(3) A (2) bekezdésben rögzített feltétel megszűnését követő 30 napon belül a bérlő köteles a lakást üresen, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadó rendelkezésére bocsátani.

(4) Szolgálati jelleggel bérbe adott lakásba a bérlő házastársán, gyermekén (örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermekén) jogszerűen befogadott gyermekétől született unokáján, valamint szülőjén kívül más személyt nem fogadhat be, és a lakást albérletbe nem adhatja.

10. § (1) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak, hogy a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá és látja el a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel. A megállapodásban a felmerülő költségek megtérítését és annak feltételeit is meg kell határozni, melyek az alábbiak:

(2) Az épülettel, illetőleg a közös használatra szolgáló helyiségekkel és területtel összefüggő egyéb kötelezettségek teljesítésére a felek megállapodása az irányadó. A megállapodás során az (1) bekezdés szerinti feltételek az irányadók.

(3) A feleknek meg kell állapodniuk abban is, hogy a bérlő a bérbeadótól átvállalt kötelezettség teljesítése esetén milyen mértékű lakbérmérséklésre tarthat igényt. A megállapodás során az (1) bekezdés szerinti feltételek az irányadók.

(4) Ha a felek eltérően nem állapodnak meg, a bérlő köteles gondoskodni a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek a karbantartásáról, felújításáról, pótlásáról, illetőleg cseréjéről. A megállapodás során az (1) bekezdés szerinti feltételek az irányadók, ha azonban a munkák elvégzése a bérlőt terheli, akkor a szerződés megkötésekor a lakbért ennek figyelembevételével kell megállapítani.

(5) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak, hogy a bérlő a lakást átalakítja, korszerűsíti. A megállapodásnak tartalmaznia kell:

(6) A felek úgy is megállapodhatnak, hogy a visszaadáskor a lakást és a lakásberendezéseket a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá. Ebben az esetben az ezzel kapcsolatban felmerült költségeket a bérlő köteles a bérbeadónak megtéríteni. A megállapodásnak tartalmaznia kell:

(7) Az épület felújítása, illetőleg a vezetékrendszer meghibásodása miatt a lakáson belül szükséges munkák elvégzéséről a bérbeadó köteles gondoskodni.

(8) A bérbeadó a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente egyszer ellenőrzi. A bérlő arra alkalmas időben a lakásba történő bejutást biztosítani, és az ellenőrzést tűrni köteles; ez a rendelkezés megfelelően irányadó a rendkívüli káresemény, illetőleg a veszélyhelyzet fennállása miatt a lakáson belül szükséges hibaelhárítás elvégzésének biztosítása esetén.

(9) Az e §-ban nem szabályozott kérdésekben a megállapodás tartalmának meghatározására a polgármester jogosult.

11. § (1) A lakást jogcím nélkül használó, a jogosult részére lakáshasználati díjat (a továbbiakban: használati díj) köteles fizetni. A használati díj a lakásra megállapított lakbérrel azonos összeg.

(2) A jogcím nélküli használat kezdetétől számított két hónap elteltével a használati díj emelhető. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a jogcím nélküli használó másik lakásra tarthat igényt.

(3) Lakás esetén a használati díj emelésének mértékét és feltételeit az alábbiak

(4) Bérlőkijelölési jog esetén a használati díj emelésének mértékét a bérlőkijelölésre jogosult határozza meg. A használati díj lakbért meghaladó összege a bérlőkijelölésre jogosultat illeti meg.

12. § (1) A lakbér mértékét a lakás alapvető jellemzői, így különösen: a lakás komfortfokozata, alapterülete, minősége, a lakóépület állapota és településen, illetőleg a lakóépületen belüli fekvése, továbbá a szerződés keretében a bérbeadó által nyújtott szolgáltatás figyelembevételével e rendelete melléklete állapítja meg, melyet képviselő-testület minden évben a költségvetési rendelet elfogadásával egyidejűleg felülvizsgál.

(2) A bérbeadó a lakbér elengedését, mérséklését állapíthatja meg arra az időre, amíg a bérlőt a lakás rendeltetésszerű használatában akadályozza, vagy jelentősebb mértékben korlátozza.

13. § (1) A felek az Ltv-ben szabályozottakon túl a lakásra kötött szerződést közös megegyezéssel úgy is megszüntethetik, hogy a bérbeadó a bérlőnek másik lakást ad bérbe, vagy pénzbeli térítést fizet. A másik lakás bérbeadása mellett pénzbeli térítés is fizethető, ami nem haladhatja meg a bérleti jog értékének 50%-át.

(2) A bérbeadó a lakás átalakítása, korszerűsítése, lebontása vagy társbérlet megszüntetése céljából való szerződés felmondása esetén a bérlővel megállapodhat, hogy lakás felajánlása helyett részére pénzbeli térítést fizet.

(3) A szerződés megszűnése után a lakásban visszamaradó személy – az Ltv alapján bérleti jog folytatására jogosult kivételével – másik lakásra akkor tarthat igényt, ha a bérbeadó, illetőleg a bérlőkijelölésre vagy a bérlőkiválasztásra jogosult erre kötelezettséget vállalt.

14. § (1) A bérlő a bérbeadó hozzájárulásával a lakás egy részét albérletbe adhatja. Az albérleti díjban a felek szabadon állapodnak meg. Az albérleti szerződést írásba kell foglalni.

(2) Az egész lakás albérletbe adásához hozzájárulni csak akkor és arra az időre lehet, ha a lakásból a bérlő azért van távol, mert:

(3) Az egész lakás albérletbe adásához hozzájárulás adható akkor is, ha a lakás bérlője kiskorú személy, akinek elhelyezése hatósági határozatalapján a gyermekvédelmi intézményben, vagy törvényes képviselőjénél történik.

(4) Az albérletbe adást meghatározott időre lehet engedélyezni. A polgármester a határidőt a bérlő kérelmére meghosszabbíthatja.

(5) A bérlő az albérleti szerződést a következő hónap utolsó napjára felmondhatja. Az albérlő a határozatlan időre kötött albérleti szerződést hónap tizenötödik vagy utolsó napjára felmondhatja. A felmondási idő tizenöt nap.

15. § (1) A bérlő a helyiség bérleti jogát a bérbeadó hozzájárulásával másra átruházhatja, vagy elcserélheti. Az erre vonatkozó szerződést írásba kell foglalni. A hozzájárulás feltétele, hogy a bérlő vállalja az átruházás ellenértéke, de legalább a helyiség 5 éves bérleti díja 20%.ának megfizetését.

(2) A bérleti jog átruházásához való hozzájárulást meg kell tagadni, ha:

(3) A hozzájárulás nem tagadható meg, ha a cserélő fél az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételeket vállalja.

18. § (1) Üres helyiséget elsősorban pályázat útján kell hasznosítani. Üres helyiségnek minősül a helyiség, ha a helyiség bérletére kötött határozott idejű bérleti jogviszony időtartama lejárt, illetve a határozatlan idejű bérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésében a felek megállapodnak, és a szerződés megszűnéséig kevesebb, mint két hónap van hátra.

(2) A helyiség hasznosítására irányuló pályázati kiírás tartalmazza

(3) A pályázati kiírást a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára legalább 15 napra kifüggesztés útján közszemlére kell tenni, az (1) bekezdés a-m pontjában foglaltakat, pedig egy országos napilapban pályázati hirdetményként meg kell jelenteni.

(4) A pályázati eljárás során biztosítani kell, hogy a pályázók a bérbeadás jogi feltételeiről részletes tájékoztatást kapjanak.

(5) A bérleti szerződés azzal a pályázóval köthető meg, aki a legnagyobb összegű megszerzési díj, illetve bérleti díj megfizetését vagy azzal egyenértékű más szolgáltatás teljesítését és a pályázat egyéb feltételeit vállalja. A pályázat elbírálása során figyelembe vehető a helyiség tervezett felhasználási módja, a lakosság számára kedvezőbb funkció megjelölés esetén az alacsonyabb ajánlatot tevő mellett is lehet dönteni.

(6) A pályázat elbírálását követően a pályázat nyertesét a bérleti szerződés megkötésére haladéktalanul fel kell hívni, a többi pályázót eredményéről írásban kell tájékoztatni. A pályázat eredménye nyilvánosan is kihirdethető.

(7) A pályázati eljárás egyéb e rendeletben nem szabályozott szabályait a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 18/1995.(X.10.) számú önkormányzati rendelet melléklete az árverési szabályzat tartalmazza.

(8) Nem kell pályázatot kiírni, ha:

(10) Eredménytelen pályázat esetén új pályázat kiírása is elrendelhető.

(11) Helyiség térítésmentesen is használatba adható.

16. § (1) Helyiség határozott időre vagy feltétel bekövetkeztéig adható bérbe.

(2) A helyiség határozatlan időre is bérbe adható, feltéve, hogy ezt a pályázati kiírásban szabályozzák.

(3) Bérleti szerződés feltétel bekövetkeztéig akkor köthető, ha

17. § (1) A bérleti jogot pályázat útján megszerző bérlővel a pályázati ajánlatában szereplő, egyébként a bérleti szerződés megkötésekor érvényes olyan bérleti díjban kell megállapodni, hogy a bérbeadó a helyiségért fizetendő bérleti díjat 12 havonta a KSH által hivatalosan közzétett fogyasztói árindex mértékének megfelelően korrigálja.

(2) A bérbeadó az(1) bekezdésben meghatározott alapbérleti díjon felül a bérleti díj minden év január 1-ével történő növelésében is megállapodhat.

18. § (1) A bérlő nem követelheti a bérbeadótól, hogy a helyiséget az abban folytatni kívánt tevékenység gyakorlásához szükséges módon átalakítsa, felszerelje, vagy berendezze.

(2) A bérbeadó a helyiséget a pályázati kiírásban megjelölt állapotban és felszereltséggel leltár alapján köteles a bérlőnek átadni.

(3) A bérlő a helyiséget a bérleti jogviszony megszűnésekor – eltérő megállapodás hiányában – az eredeti állapotban és felszereltséggel köteles visszaadni.

(4) A bérlet tartalma alatt a bérbeadó gondoskodik a bérlő tűrési kötelezettsége mellett:

(5) A bérlet tartalma alatt a bérlő köteles gondoskodni

(6) A felek a szerződésben a (4)-(5) bekezdésben foglaltaktól eltérően is megállapodhatnak, illetve a már megkötött szerződést a bérleti díjra is kiterjedően módosíthatják.

19. § (1) A helyiség jogcím nélküli használója használati díjat köteles fizetni.

(2) A jogcím nélküli helyiséghasználó havonta a jogcím nélküli helyiséghasználat kezdetétől számított hat hónap elteltével a havi bérleti díj kétszeresét, kilenc hónapot meghaladóan négyszeresét, egy év eltelte után hatszorosát fizeti.

20. § (1) Az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került önkormányzati, illetőleg az állami lakásra, más személyt megelőző elővásárlási jog illeti meg a bérlőt; a bérlőtársakat egyenlő arányban; a társbérlőt az általa kizárólagosan használt – az Ltv 45. § (2) bekezdésének figyelembevételével meghatározott – lakóterület arányában; és e felsoroltak hozzájárulásával, azok egyenes ági rokonát, valamint örökbe fogadott gyermekét.

(2) Az (1) bekezdésben említett jog illeti meg azt is, aki vételi jogával az Ltv-ben megállapított határidőben nem élt.

(3) Annak a bérlőnek a lakását, aki nyugellátásban részesül, és az elővásárlási jogával nem él, a szerződésének fennállásáig harmadik személy részére csak a bérlő írásbeli hozzájárulásával lehet elidegeníteni.

(4) Az első adásvételi szerződés megkötését megelőzően – az egylakásos, illetőleg az egy helyiségből (helyiségcsoportból) álló épület kivételével – az épületet társasházzá kell alakítani. A társasház alapító okirat tervezetének előkészítésébe a leendő tulajdonostársakat be kell vonni. Az alapító okirat tervezetének meg kell felelnie a leendő tulajdonostársak többségi akaratának.

21. § (1) Az önkormányzati és az állami lakás vételárát – ha a lakást az Ltv alapján arra jogosult vásárolja meg – a hasonló adottságú lakások helyi forgalmi értéke alapján, különösen

(2) A vételár megállapításakor a forgalmi értékből le kell vonni a bérlőnek a lakásra fordított és meg nem térített értéknövelő beruházásainak az értékét.

(3) Ha a lakást az Ltv alapján az arra jogosult vásárolja meg, részére – kérelmére – legalább tizenöt évi részletfizetési kedvezményt kell adni. Ha a jogosult kéri, a szerződés megkötésekor a megállapított vételár legfeljebb húsz százalékának egy összegben való megfizetése köthető ki. Az első vételárrészlet befizetése után fennmaradó hátralékra a havonta fizetendő részleteket egyenlő mértékben kell megállapítani. A vételár egy összegben való megfizetése, vagy az előírtnál rövidebb törlesztési idő vállalása esetén a vevőt árengedmény, illetőleg a vételárhátralékból engedmény illeti meg.

(4) Az eladó a szerződés megkötésekor a vételárhátralékra évi 20%-os kamatot köthet ki.