Tököl Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2018.(III.1.) önkormányzati rendelete
a szociális támogatásokról, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátásokról
Hatályos: 2020. 02. 15- 2022. 09. 23Tököl Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2018.(III.1.) önkormányzati rendelete
a szociális támogatásokról, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátásokról
Tököl Város Önkormányzata Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 10. § (1) bekezdésében, 32. § (3) bekezdésében, 92. § (1) bekezdés a) pontjában és (2) bekezdésében, illetve 132. § (4) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 18. § (2) bekezdésében, 29. § (1) és (2) bekezdéseiben, illetve 131. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – figyelemmel a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 4. § a) és b) pontjaiban, továbbá a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 4. § f) pontjában foglalt rendelkezésekre – a szociálisan rászorult személyek és a gyermekes családok méltányos érdekeinek, továbbá a város pénzügyi helyzetének figyelembe vételével a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni támogatások, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátások szabályozására az alábbi rendeletet alkotja:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. cím Általános rész
A rendelet célja
1. § A rendelet célja, hogy az egyének és családok szociális biztonságának megőrzése érdekében szabályozza Tököl Város Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat) által nyújtott, szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások formáit, a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátások intézményrendszerét, a mindenkor hatályos szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi jogszabályok felhatalmazása alapján az intézményi jogviszony egyes elemeit, amellyel elősegíti az önhibájukon kívül nehéz anyagi körülmények közé került személyek, családok helyzetének javítását, a gyermekek törvényben foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítését, valamint a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzését és megszüntetését.
A rendelet hatálya
2. § (1) E rendelet hatálya kiterjed a Tököl város illetékességi területén állandó lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező, az Szt. 3. §-ában, valamint a Gyvt. 4. §-ában meghatározott személyekre és gyermekeikre. A lakcím megállapítása szempontjából a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatai az irányadók.
(2) E rendelet hatálya kiterjed Tököl város közigazgatási területén az önkormányzat által fenntartott szociális, gyermekjóléti, valamint nevelési-oktatási intézményekben ellátásban részesülő személyekre, továbbá ezen intézményekben foglalkoztatott személyekre.
Támogatások és azokban eljáró szervek hatáskörei
3. § (1) E rendelet hatálya alá tartozó ellátások szociális rászorultság esetén az alábbiak:
a) Pénzbeli ellátásként, települési támogatás
aa) rendkívüli települési támogatás,
b) Természetbeni ellátásként
ba) köztemetés,
bb)
c) Személyes gondoskodást nyújtó szociális alap- és szakosított ellátásként
ca) étkeztetés, gyermekétkeztetés
cb) házi segítségnyújtás,
cc)
cd) nappali ellátás,
ce) átmeneti elhelyezés,
d) Gyermekjóléti alapellátásként
da) család és gyermekjóléti szolgálat,
db) gyermekek napközbeni ellátása
dba) bölcsőde.
(2) Az (1) bekezdés a), b) pontjaiban, továbbá ca) és db) alpontjaiban meghatározott feladatokat az önkormányzat látja el. A cb), cd) és a ce) alpontokban megnevezett ellátási formák teljesülését az önkormányzat szerződés útján, a Nyírfaliget Idősek Otthonán (továbbiakban: Idősek Otthona) keresztül, integrált szervezeti formában biztosítja. A da) alpontokban meghatározott ellátásokat az önkormányzat Szigetszentmiklós Család- és Gyermekjóléti Központ közreműködésével feladat ellátású szerződés útján biztosítja.
Értelmező rendelkezések
4. § E rendeletben használt fogalmakat az Szt. 4. §-a és a Gyvt. 5. §-a definiálja.
2. cím Általános eljárási szabályok
5. § (1) A szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátásokra vonatkozó kérelmeken felül az étkezés, a nappali ellátás és az átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátások tekintetében a kérelmeket a polgármesteri hivatal szociális ügyekért felelős igazgatási egységénél, a 3. § (1) bekezdésében meghatározott további ellátások és a gyermekjóléti alapellátások tekintetében a kérelmeket a szociális szolgáltató intézmény vezetőjénél, vagy az intézményvezető által kijelölt személynél nyújthatja be az ellátást igénylő személy.
(2) Ha az ellátást igénylő személy
a) cselekvőképtelen vagy cselekvőképességében teljesen korlátozott, a kérelmet törvényes képviselője,
b) korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképességében részlegesen korlátozott, a kérelmet törvényes képviselője beleegyezésével vagy önállóan,
c) törvényes képviselője ideiglenes gondnok, a kérelmet a gyámhatóság előzetes jóváhagyásával együtt terjesztheti elő.
(3) A kérelemhez minden esetben csatolni kell az Szt., a Gyvt., a vonatkozó szakmai jogszabályokban, valamint az e rendeletben előírt mellékleteket.
(4) A 3. § (1) bekezdés a), ba) és a ca) pont szerinti ellátások esetében benyújtott kérelmek elbírálásáról a Képviselő-testület átruházott határkörében (továbbiakban: polgármester), míg ue. rendelkezés ce) és a dba) pontjait illetően a Szociális és Egészségügyi Bizottság (továbbiakban: bizottság) dönt. A 3. §-ban felsorolt további ellátások körében benyújtott kérelmekről az intézmény vezetője dönt.
6. § Az Szt. szerinti szociális ellátásokra való jogosultság elbírálásához benyújtandó kérelem mellé az Szt. 10. §-ban foglaltakat mellékelni szükséges. A szociális és gyermekjóléti szolgáltatás igénybevételére vonatkozó kérelem e rendelet 26. § (3) bekezdése szerint nyújtható be.
7. § (1) Az e rendeletben szabályozott ellátásban részesülő személy vagy törvényes képviselője a jogosultság feltételeit érintő tények, körülmények lényeges változását 15 napon belül köteles bejelenteni az ellátást megállapító hatóságnál. Amennyiben az ellátásban részesülő fenti kötelezettségének nem tesz eleget és a körülmények megváltozása folytán az ellátásra már nem lenne jogosult, az ellátást soron kívül meg kell szüntetni.
(2) Az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevőt a pénzbeli ellátás visszafizetésére, természetbeni ellátás esetén a dolog visszaszolgáltatására vagy a szolgáltatásnak megfelelő pénzegyenérték megfizetésére, személyes gondoskodást nyújtó ellátás esetén az intézményi térítési díj összegének megfizetésére kell kötelezni. A megtérítésre vonatkozó eljárási szabályokra az Szt. 17. §-ában és a Gyvt. 133. §-ában foglaltak az irányadók.
PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI ELLÁTÁSOK RÉSZLETES SZABÁLYAI
1.cím
Pénzbeli ellátások
Települési támogatás
Rendkívüli települési támogatás
8. § (1) A polgármester eseti vagy meghatározott időszakra havi rendszerességgel rendkívüli települési támogatást nyújt a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére az Szt. 45. § (4) bekezdésében meghatározott esetekben, valamint egy nevelési évre azon gyermek intézményben történő étkezési költségeihez történő hozzájárulásként, aki a Gyvt. 21/B. § alapján ingyenes és kedvezményes gyermekétkeztetésre jogosult és szakorvos által igazolt diétás étkezése a közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról szóló 37/2014.(IV.30.) EMMI rendelet 15. §-ának rendelkezésein kívül esik.
(2) Rendkívüli települési támogatás igényelhető
a) átmenetileg nehéz anyagi helyzetbe került személy, család kiadásaihoz való hozzájárulásra (továbbiakban: krízis támogatás),
b) eseti gyógyszerkiadás mérséklésére (továbbiakban: gyógyszertámogatás),
c) gyermek és fiatal felnőtt hátrányos helyzete miatt szükségessé vált anyagi támogatásra (továbbiakban: gyermeknevelési segély),
d) iskoláztatási kiadások mérséklésére (továbbiakban: beiskolázási támogatás),
e) temetési költségekhez történő hozzájárulásra (továbbiakban: temetési támogatás),
f) gyermek intézményben történő étkezési költségeihez, ha a gyermek a Gyvt. 21/B. § alapján ingyenes és kedvezményes gyermekétkeztetésre jogosult és szakorvos által igazolt diétás étkezése a közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról szóló 37/2014.(IV.30.) EMMI rendelet 15. §-ának rendelkezésein kívül esik.
9. § (1) A rendkívüli települési támogatással kapcsolatos kérelmet a polgármesteri hivatal szociális ügyekért felelős igazgatási egységénél kell benyújtani.
(2) Rendkívüli települési támogatás megállapításának kérelemre és hivatalból is helye van.
(3) Rendkívüli települési támogatás – kivéve a temetési támogatás, gyógyszertámogatás, és a 10. § (4) bekezdés szerinti krízis támogatás esetében – annak a kérelmezőnek adható, akinek az egy főre jutó havi jövedelme
a) családban élő kérelmező esetén – figyelembe véve a közös háztartásban együtt élő személyek összes jövedelmét – az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át,
b) egyedül élő személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400%-át nem haladja meg.
(4) A kérelmező és a vele közös háztarásban élő családtagjai számára az ugyanabban a tárgyban, 30 napon belül ismételten benyújtott kérelemre vagy hivatalból indult eljárásra rendkívüli települési támogatás – a temetési támogatás kivételével – nem állapítható meg.
(5) A polgármester rendkívüli települési támogatás megállapítása tekintetében a kérelem beérkezéstől, illetve a hivatalból indult eljárás megindításától számított 15 napon belül dönt.
(6) Ha a rendkívüli települési támogatás megállapítása meghatározott időszakra előre láthatólag több alkalommal is indokoltnak látszik, a konkrét időtartam meghatározásával az ellátás havi rendszerességgel történő folyósítása rendelhető el.
(7) A rendkívüli települési támogatás kifizetéséről, a döntés közlésétől számított 5 napon belül a polgármesteri hivatal pénzügyekért felelős igazgatási egysége gondoskodik.
10. § (1) Krízis támogatás adható e rendelet 8. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltak esetén, amennyiben a kérelmező
a) a létfenntartási gondokkal küzd, és önmaga, illetve családja eltartásáról más módon nem tud gondoskodni.
b) súlyos betegség, elemi kár, vagy más, előre nem látható ok miatt rendkívüli élethelyzetbe került.
c) életvitele ellehetetlenül, vagyis
ca) lakhatása a támogatás nélkül az adott helyzetben saját otthonában nem biztonságos, vagy
cb) a lakhelyéül szolgáló ingatlanban a támogatás nélkül további súlyos károk, vagy a kérelmező megbetegedése valószínűsíthetőek, vagy
cc) a kérelmező olyan súlyos betegségben szenved, melyet a krízis helyzet tovább súlyosbíthat.
d) megélhetése ellhetetlenül, vagyis olyan egészségügyi kezelésre szorul, és jogosult, melyet a kérelem benyújtás időpontjakor pénzügyi helyzetében nem képes megfizetni, és az általa fizetendő számlákat a kérelem benyújtásakor (azt megelőzően legalább 31 napig) nem volt képes megfizetni, vagy olyan banki vagy egyéb tartozással rendelkezik, amelyet önerőből az adott helyzetben nem képes rendezni.
(2) Az (1) bekezdés a) pont szerinti kérelmező részére megállapítható krízis támogatás összege egy alkalomra legalább 3000 forint. A tárgyévben megállapított ellátás összege ellátottanként nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 130%-át.
(3) Az (1) bekezdés b) pont szerinti kérelmező részére krízis támogatás nyújtható kamatmentes kölcsön (továbbiakban: kölcsön), valamint vissza nem térítendő támogatás formájában is. A vissza nem térítendő támogatás összege legfeljebb 50.000.- Ft lehet. A kölcsön összege: 24.000,-Ft, mely visszafizetésének időtartama legfeljebb két év.
(4) Az (1) bekezdés c) és d) pont szerinti kérelmező részére a vissza nem térítendő támogatás esetén a támogatás összege felemelhető, azonban a vissza nem térítendő támogatás összege akkor sem haladhatja meg a (3) bekezdés szerinti összeg kétszeresét. Ez a támogatási forma azonos kérelmezőnek 3 évente egyszer állapítható meg.
(5) A kölcsön megállapításáról szóló határozatban rendelkezni kell a visszafizetés időtartamáról és feltételeiről. A kölcsön megállapítása esetén a jogosulttal szerződést kell kötni, amelyben rögzíteni kell a kifizetés módját, a visszafizetés módjára vonatkozó szabályokat, valamint fel kell tüntetni a visszafizetés elmulasztásának jogkövetkezményeit is. Újabb kölcsön, illetve krízis támogatás csak az előző kölcsön összegének visszafizetését követően folyósítható. Kölcsön megállapítása esetén a jogosulttal történő szerződéskötés a polgármester hatásköre.
(6) Az (1) bekezdés c) és d) ponttal kapcsolatban a betegségről szóló szakorvosi igazolást szükséges bemutatni. A számlatartozás a tárgyhavi lejárt és befizetetlen számlák másolatának benyújtásával igazolható, míg a banki tartozással kapcsolatosan bármilyen banki dokumentum elfogadható a fennálló tartozásról (fizetési felhívás stb.), egyebekben a kérelmezőnek a nyilatkozatával kell igazolnia a kérelemben foglaltakat. (7) Az (1) bekezdés c) és d) pont szerinti támogatás esetén a kérelmező jövedelmét úgy kell megállapítani, a kérelem benyújtásakor, hogy a benyújtás hónapjában (krízis helyzetben) felmerült ( és igazoltan benyújtott) kiadások levonása után az abban a hónapban szerzett jövedelemből fennmaradó összeg nem haladhatja meg 9. § (3) bekezdés b) pontja szerinti összeghatárt.
10/A. § (1) Gyógyszertámogatás annak a kérelmezőnek adható, akinek az egy főre jutó havi jövedelme
a) családban élő esetén – figyelembe véve a közös háztartásban együtt élő személyek összes jövedelmét – az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át,
b) egyedül élő személy esetén az öregségi nyugdíjminimum 250%-át nem haladja meg.
(2) A gyógyszertámogatásra való jogosultsághoz a Szt. 10. § (1) bekezdésében foglaltakon túl szükséges annak igazolása, hogy a kérelem benyújtásának napján a kérelmező nem részesül közgyógyellátásban.
(3) A kérelemhez csatolni szükséges a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz eseti vagy havi költségéről szóló igazolást is.
(4) A gyógyszertámogatás negyedévente adható, melynek egyszeri mértéke a (3) bekezdésben igazolt összeg, de legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 30%-a lehet.
(5) A gyógyszertámogatásra vonatkozó kérelmet azonnal el kell bírálni.
10/B. § (1) Gyermeknevelési segélyben részesül az a 8. § (2) bekezdés c) pontja szerinti személy, akinek családja időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, illetve akinek családját alkalmanként többletkiadások terhelik. Gyermeknevelési segélyben részesülhet továbbá az a gyermek, akinek a családjában az alábbi veszélyeztetettségi tényezők valamelyike fennáll:
a) három vagy többgyermekes család,
b) gyermekét egyedül nevelő szülő,
c) a gyermeket gondozó személy tartósan munkanélküli, illetve tartósan beteg.
(2) Az egyszeri támogatás mértéke legalább 3.000, legfeljebb 10.000 forint.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott támogatás gyermekenként kerül megállapításra.
(4) A kérelemhez csatolni szükséges az Szt. 10. § (1) bekezdése szerinti jövedelemigazolás mellett az e rendelet 10/B. § (1) bekezdésében foglalt körülmények igazolására szolgáló iratokat.
10/C. § (1) Beiskolázási támogatásra jogosult a nappali tagozatos
a) általános iskolában tanuló,
b) középfokú iskolában tanuló, legfeljebb a 23. életévének betöltéséig,
c) felsőoktatásban jogviszonnyal rendelkező hallgató, legfeljebb a 23. életévének betöltéséig.
(2) A kérelem benyújtására minden év augusztus 1. napjától - szeptember 30. napjáig van lehetőség.
(3) A 6. § szerinti jövedelemigazoláson felül be kell nyújtani az oktatási intézménnyel kapcsolatos jogviszony igazolására vonatkozó dokumentumot.
(4) A beiskolázási támogatás egyszeri és egységes összegéről a polgármester minden év július 31. napjáig dönt.
10/D. § (1) Temetési támogatásban részesíthető az,
a) aki az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodik, valamint
b) aki az eltemettetésről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles és a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti,
(2) Temetési támogatás nem állapítható meg annak a személynek,
a) aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 16. §-a alapján temetési hozzájárulásban részesül,
b) aki az elhunyt eltemettetésére tartási-, életjáradéki-, öröklési szerződés alapján köteles.
(3) A temetési támogatás összege hamvasztásos temetés esetén 25.000,-Ft, koporsós temetés esetén 40.000.-Ft.
(4) A kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelem benyújtását megelőző 6 hónapon belül, a kérelmező nevére szóló, eredeti temetési számlák benyújtásával az eredeti halotti anyakönyvi kivonatot is fel kell mutatni.
(5) Indokolt esetben a (4) bekezdés szerinti számla utólag is benyújtható.
10/E. § (1) A rendelet 8. § (2) bekezdés f) pontja alapján igényelt települési támogatásra vonatkozó kérelemhez csatolni kell a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011.(XII.29.) Korm. rendeletben a gyermekétkeztetési kedvezmények igénybe vételéhez előírt bizonyítékokat.
(2) A támogatás összege havonta:
a) a Gyvt. alapján ingyenes intézményi gyermekétkeztetésre jogosult esetén a gyermek által az adott hónapban az intézményben töltött napok számának és az Önkormányzat által a közétkeztetési szerződés alapján a napi diétás ételért fizetendő bruttó szolgáltatási díj forintösszegének a szorzata,
b) a Gyvt. alapján 50%-os normatív gyermekétkeztetési kedvezményre jogosult esetén a gyermek által az adott hónapban az intézményben töltött napok számának és az Önkormányzat által a közétkeztetési szolgáltatási szerződés alapján a napi diétás ételért fizetendő bruttó szolgáltatási díj forintösszege 50%-ának a szorzata.
(3) Az egyes hónapokra járó támogatás összegének kiszámításához az intézményi jelenléti napokról az a nevelési-oktatási intézmény szolgáltat adatot, amellyel a gyermek jogviszonyban áll. Amennyiben a jogosult gyermeknek nem Tököl közigazgatási területén lévő nevelési-oktatási intézménnyel van jogviszonya az intézményi jelenléti igazolást a kérelmező szerzi be és nyújtja be a Hivatalnál.
10/F. §
Időskorúak év végi támogatása
2. cím
Természetbeni ellátások
Köztemetés
11. § (1) A köztemetés feltételeit az Szt. 48. §-a szabályozza.
(2) Az eltemettetésre köteles személy a köztemetés költségeinek megtérítési kötelezettsége alól részben vagy egészben mentesíthető, amennyiben
a) az egy főre számított havi családi jövedelme – figyelembe véve a közös háztartásban együtt élő személyek összes jövedelmét – az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át,
b) egyedül élő személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350%-át nem haladja meg.
(3) A köztemetés költségeinek megtérítése alól nem mentesíthető az a személy, aki az elhunyt személy eltemettetését a haláleset előtt szerződésben vállalta.
SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ SZOCIÁLIS ALAP- ÉS SZAKOSÍTOTT ELLÁTÁSOK
1. cím
Általános rendelkezések
Az ellátásokért fizetendő térítési díjak
Fizetésre kötelezett személyek köre
12. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért – amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik – térítési díjat kell fizetni.
(2) A térítési díj megfizetésére kötelezett személy:
a) az ellátást igénybe vevő,
b) a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő,
c) a jogosultnak a házastársa, élettársa, egyeneságbeli rokona, örökbe fogadott gyermeke, örökbe fogadó szülője, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét,
d) a jogosult tartását szerződésben vállaló személy,
e) a jogosult tartására bíróság által kötelezett személy.
(3) Nem kell térítési díjat fizetni annak az ellátott személynek, aki jövedelemmel nem rendelkezik, továbbá aki bentlakásos ellátás esetében az Szt. 119. § (2) bekezdése szerinti jelzálog alapjául szolgáló vagyonnal nem rendelkezik.
Fizetendő térítési díj mértéke
13. § (1) A személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások térítési díját (továbbiakban: intézményi térítési díj) – mely a szolgáltatási önköltség és az állami normatíva különbözete – képviselő-testület évente állapítja meg.
(2) A kötelezett által fizetendő térítési díjat (továbbiakban: személyi térítési díj) a szolgáltatást nyújtó szerv - az Szt. 116. § és a 117. § figyelembe vételével konkrét összegben állapítja meg, melyről az igénylőt az ellátás igénybevételét megelőzően a felek között kötendő megállapodásban tájékoztatja.
(3) A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét.
(4) E rendeletben szabályozott személyes gondoskodást nyújtó ellátások közül nem kell személyi térítési díjat fizetni:
a)
b) hajléktalan személyek részére a nappali ellátásért.
b) Ezen szolgáltatások esetén intézményi térítési díjat szintén nem kell megállapítani.
(5) Ha az igénylő, illetve törvényes képviselője a személyi térítési díj összegét vitatja, vagy annak csökkentését, illetve elengedését kéri, az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a bizottsághoz fordulhat, mely bizottság a kötelezett jövedelmi és vagyoni helyzetét figyelembe véve hozza meg döntését.
14. § (1) A személyi térítési díj a megállapodás időpontjától függetlenül évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg, kivéve az Szt. 115. § (6) bekezdés a.) és b.) pontjában foglaltak esetében.
(2) A személyi térítési díj felülvizsgálata alatt a 13. § (5) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni. A térítési díj felülvizsgálata során megállapított új személyi térítési díj megfizetésének időpontjáról a fenntartó rendelkezik, azzal a feltétellel, hogy az új térítési díj megfizetésére a kötelezett a felülvizsgálatot megelőző időszakra nem kötelezhető .
(3) E rendelet alapján nyújtandó szolgáltatásoknál a szociálisan nem rászorult személy esetében a személyi térítési díj összegét a fenntartó szabadon állapítja meg.
Eljárás megszüntetésének módja és feltételei
15. § (1) Az intézményi jogviszony megszűnik:
a) az intézmény jogutód nélküli megszűnésével,
b) jogosult halálával,
c) a határozott idejű intézeti elhelyezés esetén a megjelölt időtartam lejártával, kivéve ha az Szt. rendelkezései alapján az elhelyezés időtartama meghosszabbítható.
(2) Az intézményvezető megszünteti az intézményi jogviszonyt, ha a jogosult
a) másik intézménybe történő elhelyezése indokolt,
b) a házirendet súlyosan megsérti,
c) intézményi elhelyezése nem indokolt,
d) írásban lemond az ellátás igénybevételéről,
e) jogosultsági feltételei nem állnak fenn,
f) jogosulatlanul és rosszhiszeműen járt el az ellátás igénybevételekor,
g) térítési díjfizetési kötelezettségének az írásos felszólítás átvételét követő 2 hónapon belül nem tesz eleget.
h) az igénylő a szolgáltatást 30 napot meghaladóan nem vette igénybe.
(3) A bölcsődei ellátás megszűnésére a Gyvt. 42/A. §-ában, valamint e rendelet 30. § (3)-(5) bekezdéseiben foglaltak az irányadók.
16. § Az étkeztetés tekintetében a 15. § (1) bekezdés b.) pontjában, illetve ue. szakasz (2) bekezdés d.) – h.) pontjában foglaltak fennállása az ellátás megszüntetést vonják maguk után.
17. § (1) Az ellátás megszüntetése írásban történik. A megszüntetés ellen panasznak van helye. A panasszal a jogosult, illetve törvényes képviselője az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül az intézmény fenntartójához fordulhat. Ilyen esetben az ellátást változatlan feltételek mellett mindaddig biztosítani kell, amíg a fenntartó, illetve a bíróság jogerős és végrehajtható határozatot nem hoz.
(2) Ha az intézményi jogviszonyt beutaló határozat alapozza meg, a jogviszony megszüntetésére a 15. §-ban foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell, s a jogviszonyt a beutaló szerv határozata szünteti meg.
A szociális szolgáltató feladat- és jogkörei
18. § (1) A szociális szolgáltatónak a személyes gondoskodást nyújtó ellátásaival kapcsolatos részletes feladatait az Szt., a Gyvt. vonatkozó szakmai jogszabályok és módszertani útmutatók, valamint e rendelet szabályozza. A szociális szolgáltató szakmai tevékenységére vonatkozóan szakmai programot, szervezeti felépítésére és működésére vonatkozóan szervezeti és működési szabályzatot, a szolgáltatások igénybevételének a jogszabály által nem szabályozott helyi viszonyaira vonatkozóan házirendet készít. A szakmai programot, a szervezeti és működési szabályzatot és a házirendet (továbbiakban: intézményi alapiratok) a Képviselő-testület fogadja el, illetve hagyja jóvá. Az intézményi alapiratoknak bármilyen módosításához, kiegészítéséhez a Képviselő-testület jóváhagyása szükséges.
(2) A szociális szolgáltató intézményvezetője, helyettese és szakmai vezetői a szakmai munka eredményességének érdekében folyamatosan együttműködnek a fenntartóval, illetve folyamatosan figyelemmel kísérik a város lakóinak életkörülményeit, különös figyelemmel a gyermekek életkörülményeire, amelyek alapján a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi rendszer javítására, kiegészítésére, új ellátási módok bevezetésére javaslatot tehetnek az önkormányzat felé.
(3) A szociális szolgáltató intézményvezetője évente egy alkalommal, legkésőbb a tárgyévet követő év május 31-éig köteles az intézmény tevékenységéről átfogó szakmai beszámolót benyújtani az önkormányzat felé.
2.cím
Személyes gondoskodást nyújtó alapellátások
Étkeztetés
19. § (1) Az étkeztetést az önkormányzat szociális konyha formájában biztosítja, melynek keretében a szociálisan rászorult személyek napi egyszeri meleg étkeztetéséről gondoskodik.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak szempontjából szociálisan rászorult az a személy, akinek önellátó képessége olyan mértékben csökkent, hogy étkezéséről gondoskodni nem tud, különösen
a) aki 70. életévét betöltötte, vagy
b) korhatárra tekintet nélkül, akinek
ba) egészségi állapota,
bb) fogyatékossága,
bc) pszichiátriai betegsége,
bd) szenvedélybetegsége vagy
be) hajléktalansága ezt indokolja
(3) A (2) bekezdés ba)-be) alpontjaiban foglaltak szerint szociálisan rászorultnak kell tekinteni
a) egészségi állapota miatt azt a személyt, aki mozgásában korlátozott, krónikus, vagy akut megbetegedése, fogyatékossága miatt önmaga ellátásáról – részben vagy teljes mértékben – gondoskodni nem tud,
b) fogyatékossága miatt azt a személyt, aki a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény rendelkezései alapján fogyatékossági támogatásban részesül,
c) pszichiátriai betegsége, illetve szenvedélybetegsége miatt azt a személyt, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel és önmaga ellátására részben képes,
d) hajléktalansága miatt azt a személyt, aki bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik vagy bejelentett lakóhelye hajléktalan szállás.
(4) A (2) bekezdés ba)-be) alpontjaiban foglalt szociális rászorultság igazolására az alábbi igazolások fogadhatók el:
a) a (2) bekezdés ba) és bd) alpontokban foglaltakra vonatkozóan szakorvosi igazolás, illetve az NRSzH jogtudód intézményeinek a szakvéleménye,
b) a (2) bekezdés bb) alpontjában foglaltakra vonatkozóan a fogyatékossági támogatást, vakok személyi járadékát, illetve magasabb összegű családi pótlékot megállapító határozat, valamint ezek folyósítását igazoló irat,
c) a (2) bekezdés bc) alpontjában foglaltakra vonatkozóan pszichiáter vagy neurológus szakorvos szakvéleménye,
d) a (2) bekezdés be) alpontjában foglaltakra vonatkozóan a kérelmező lakcímét igazoló igazolvány.
(5) Az önkormányzat által biztosított étkeztetés történhet
a) elvitellel,
b) házhoz szállítással.
(6) Szociális étkeztetést külön eljárás nélkül kell nyújtani, ha a szolgáltatás biztosításának hiánya, az igénylő életét, testi épségét veszélyezteti.
(7) Külön eljárás keretében biztosítható az ellátás amennyiben az az egyedül élő igénylő, aki munkaképessége szempontjából aktív korúnak számít és a (2) bekezdés b) pontja szerinti feltételek nála nem állnak fenn (betegség, fogyatékosság, szenvedély betegség, pszichiátriai betegség, hajléktalanság), azonban munkanélküli, továbbá munkanélküli ellátásban már nem részesül és étkezéséről átmenetileg más módon gondoskodni nem képes. A külön eljárás során azt, hogy az igénylő munkanélküli és ellátásban nem részesül, valamint, hogy élelmezéséről más módon gondoskodni nem képes igazolnia szükséges.
20. § (1) Az étkeztetés személyi térítési díjának mértékét az 1. számú mellékletben foglaltaknak megfelelően kell megállapítani.
(2) A térítési díj befizetésének módját és a befizetés elmulasztásának jogkövetkezményeit a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet 31. §-a alapján a gyermekétkeztetési és egyéb étkeztetési térítési díjak megállapításáról szóló 4/2018.(II.16.) számú helyi rendelet tartalmazza.
Gyermekétkeztetés
21. § (1) A Gyvt. 151. §-ában foglaltak alapján a gyermekétkeztetési szabályait kell alkalmazni az önkormányzat által fenntartott bölcsődében és óvodában nyújtott étkeztetésre, így annak fejében térítési díj állapítható meg.
(4) A gyermekétkeztetésért fizetendő térítési díjat a kedvezményre való jogosultság fennállásáig csökkenteni kell a Gyvt. által szabályozott normatív kedvezmény mértékével.
Házi segítségnyújtás
22. § (1) Az Szt. 63. §-ban foglalt feltételek fennállása esetén az Önkormányzattal szerződéses viszonyban álló Idősek Otthona házi segítségnyújtásban részesíti azt a személyt, akinek egészségi állapota, továbbá gondozási szükségletének vizsgálata azt indokolttá teszi.
(2) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.
(3) Házi segítségnyújtás során biztosítani kell
a) az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését,
b) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést,
c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást.
Családsegítés
23. §
Nappali ellátás
24. § (1) A nappali ellátást a hajléktalan személyek mellett elsősorban a saját otthonukban élő tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek vehetik igénybe.
(2) Az ellátás biztosítása az Idősek Otthonában történik, ahol lehetőség van a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére. Ezeken felül igény szerint megszervezésre kerül az ellátottak – ide nem értve az idős személyeket – napközbeni étkeztetése is.
3. Cím
Szakosított ellátás
Átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátás
25. § (1) Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátást azok az időskorúak, valamint azok a 18. életévüket betöltött beteg személyek vehetik igénybe, akik önmagukról betegségük miatt vagy más okból otthonukban időlegesen nem képesek gondoskodni.
(2) Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi forma az önkormányzattal szerződéses viszonyban álló, időskorúak gondozóházaként működő Idősek Otthona keretei között teljesül, ahol ideiglenes jelleggel legfeljebb egyévi időtartamra teljes körű ellátást biztosítanak az arra rászorulónak.
(3) Az átmeneti elhelyezést különös méltányolást érdemlő esetben az intézmény orvosa szakvéleményének figyelembe vételével egy alkalommal, egy évvel meghosszabbítható.
GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOK
1. cím Család és gyermekjóléti szolgálat
26. § (1) Tököl Város Önkormányzata Gyvt. 40. § (1) bekezdés szerinti feladatait feladatellátási szerződéssel Szigetszentmiklós Város Önkormányzata útján látja el.
(2) A gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes.
(3) A szolgáltatás igénybevételére vonatkozó kérelmet az igénylő, vagy törvényes képviselője a Gyvt. 31,32. §-aiban foglaltak figyelembevételével, az e rendelet (1) bekezdésében meghatározott, ellátást biztosító intézmény vezetőjénél, vagy a szerződésben meghatározott képviselőjénél (a továbbiakban együtt: az intézményvezető) terjesztheti elő. (4) A szolgáltatás a Gyvt. 37/A. §-ában foglalt esetekben szűnik meg, szüntethető meg. A szolgáltatás megszűnése, megszüntetése esetén az intézményvezető a Gyvt. 37/A. §-ában foglaltak szerint jár el.
2. cím Gyermekek napközbeni ellátását biztosító bölcsődei elhelyezés
27. § (1) A családban nevelkedő, harmadik életévüket be nem töltött gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését az önkormányzat bölcsőde fenntartásával biztosítja. A bölcsőde működésének szabályait, valamint a bölcsődei gondozás szakmai előírásait a Gyvt., a vonatkozó szakmai jogszabályok, valamint a módszertani útmutatók tartalmazzák.
(2) A bölcsődei felvételre irányuló kérelmet a bölcsőde intézményvezetőjénél a gondozási év alatt folyamatosan be lehet nyújtani. A bölcsődei felvételi kérelemhez az alábbi dokumentumokat kell csatolni:
a) mindkét szülő munkáltatói igazolását (határozott vagy határozatlan, mióta áll fent a jogviszony, heti hány órában, felmondás alatt áll-e) vagy szándéknyilatkozatát a munkába állás pontos dátumának és időtartamának megjelölésével,
b) másolatot a gyermek anyakönyvi kivonatáról, TAJ kártyájáról, lakcímkártyájáról, személyi igazolványáról,
c) másolatot a szülők lakcímkártyájáról és személyi igazolványáról,
d) nyilatkozatot a családban együtt nevelt gyermekek számáról,
e) három vagy több gyermek esetén a gyermekek születési anyakönyvi kivonat másolatát és az emelt családi pótlékról szóló határozatot,
f) ha gyermek tartós beteg vagy ételallergiás, akkor az arról szóló szakorvosi vélemény másolatát
g) ha a gyermek sajátos nevelési igényű, akkor a szakértői bizottság szakvéleményének másolatát
h) a gyermekorvos igazolását, hogy a gyermek bölcsődében gondozható,
i) egyedülállósági nyilatkozat esetén határozatot arról, hogy kié a gyermek felügyeleti joga (egyedülálló az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált és nincs élettársa)
j) ha jogosult a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, a határozat másolatát.
(3) A kérelmeket a vezető az átvételtől számított 8 napon belül továbbítja a Tököli Polgármesteri Hivatal Igazgatási Irodájához. A beérkezett kérelmek tekintetében, illetve minden egyéb bölcsődei elhelyezést érintő ügyekben a bizottság dönt.
28. § (1) Bölcsődei felvételre jogosult az a gyermek,
a) aki, illetve akinek a törvényes képviselői a településen állandó bejelentett vagy tartózkodási lakóhellyel rendelkeznek. A tartózkodási hellyel rendelkezők estében nyilatkozat szükséges arról, hogy életvitelszerűen a településen élnek és
b) akinek törvényes képviselője igazolt munkaviszonnyal rendelkezik, illetve a felvételi kérelem benyújtásáig gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben vagy gyermeknevelési támogatásban részesül, és legalább munkáltatói szándéknyilatkozattal igazolja munkába állásának pontos időpontját és a munka napi időtartamát és
c) akire vonatkozóan a gyermekorvos igazolja, hogy egészségi állapota alapján bölcsődében gondozható,
d) akit a területi védőnő a gyermek hátrányos helyzete, a család szociális helyzete, vagy egyéb ok miatt bölcsődei felvételre javasol, vagy e) akinek törvényes képviselői a szociális szolgáltató javaslatát a bölcsődei felvételre vonatkozóan beszerezték.
(2) A jogosultsági feltételeknek megfelelő gyermek esetében – a (1) bekezdésben foglaltakon felül – előnyben kell részesíteni azt a gyermeket, aki a településen bejelentett állandó lakóhellyel rendelkezik és
a) három vagy több gyermeket nevelő családban él,
b) törvényes képviselője egyedülálló, vagy
c) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága megállapításra került.
29. § (1) A gondozási év közben megüresedő férőhelyek betöltése folyamatosan történik a várólistán szereplő gyermekek törvényes képviselőinek kérelmei és a felvételi döntés időpontjáig beérkezett új kérelmek alapján.
(2) A polgármester felvételi időszakonként legfeljebb kettő bölcsődei férőhely betöltésére vonatkozóan méltányossági jogkör gyakorlására jogosult, mely alapján a bizottság felé javaslatot tehet a felvételre javasolt gyermekek személyére vonatkozóan.
(3) A településen bejelentett állandó lakóhellyel nem rendelkező család gyermeke abban az esetben kerülhet bölcsődei gondozásba, amennyiben valamennyi, a 28. § (1) bekezdésben meghatározott feltételnek megfelelő gyermek bölcsődei felvétele megtörtént és a bölcsődében további betölthető férőhely áll rendelkezésre.
(4) A 28. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott munkáltatói szándéknyilatkozat vagy munkáltatói igazolás benyújtásától abban az esetben lehet eltekintetni, ha a szülő tartós kórházi kezelésre szorul, illetve egészségi vagy mentális állapota miatt – szakvélemény által igazoltan – a gyermek folyamatos napközbeni ellátását biztosítani nem tudja.
(5) A bizottság jogosult a kérelem és a kérelemhez csatolt igazolások valóságtartalmát vizsgálni, ezen belül különösen a becsatolt munkáltatói igazolások alapján a társadalombiztosítási járulék befizetésével kapcsolatban az illetékes hatóságtól arra vonatkozóan adatot kérni, hogy a kérelmező után munkáltatója a járulékot megfizeti-e.
(6) A gyermek felvételéről – a megüresedő férőhelyeket figyelembe véve – lehetőség szerint soron kívül kell dönteni abban az esetben, ha a gyámhatóság a gyermek veszélyeztetettségének megszüntetése érdekében, a gyermek védelembe vételével egyidejűleg a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátás keretei között nyújtott, a gyermek napközbeni ellátásának igénybevételére kötelezi a szülőt.
30. § (1) A felvételi kérelem elutasításra kerül, ha
a) a gyermek és családja a 28. § (1) bekezdésben meghatározott jogosultsági feltételek egyikének sem felelnek meg,
b) a kérelem kötelező mellékletei hiányoznak és azok pótlását a törvényes képviselő a hiánypótlási felhívás ellenére nem csatolja,
c) a gyermek és családja a jogosultsági feltételeknek megfelelnek, de a kérelmezők száma a betölthető üres férőhelyek számát meghaladja és nem állapítható meg olyan körülmény, amely alapján a gyermeket a többi kérelmezővel szemben előnyben kell részesíteni.
(2) A bölcsődei felvételre vonatkozó döntés visszavonható, amennyiben a felvételre vonatkozó döntés kézbesítését követő 15 napon belül a törvényes képviselő a bölcsődével a gyermek gondozásának megkezdése érdekében a kapcsolatot – írásban, szóban vagy elektronikus úton – nem veszi fel.
(3) A gyermek bölcsődei gondozása megszűnik, ha
a) a bölcsődei gondozási év végén, ha a gyermek a törvényben meghatározott életkort eléri, és további bölcsődei gondozása a jogszabályban meghatározott feltételek alapján nem lehetséges,
b) a gyermek óvodai felvételt nyer, az óvodai felvételről szóló határozatban foglalt időponttól,
c) a gyermek, a gyermekorvos szakvéleménye szerint egészségi állapota miatt bölcsődében nem gondozható, illetve magatartászavara veszélyezteti a többi gyermek fejlődését – az orvosi szakvélemény kézhezvételének napjától,
d) az ellátás feltételei a továbbiakban nem állnak fenn és a gyermek napközbeni ellátása más módon megoldható – a határozathozatalt követő hónap első napjától,
e) a szülők étkezési térítési díj-fizetési kötelezettségüknek határidőben nem tesznek eleget és díjhátralékukat a szociális szolgáltató intézményvezetője vagy az általa megbízott személy felszólítása ellenére nem rendezik – a határozathozatalt követő hónap első napjától,
f) a gyermek 30 napot meghaladóan a bölcsődei ellátást nem veszi igénybe, kivéve, ha ez alatt az időtartam alatt az ellátás igénybevétele a gyermek hosszabb betegsége következtében nem volt lehetséges – az erre vonatkozó intézményi jelzés kézhezvételének napjától,
g) a szülő külön erre irányuló kérelmére – a kérelemben foglalt időponttól kezdődően,
h) ha a szülő a bölcsőde házirendjét az intézményvezető írásbeli figyelmeztetése ellenére sem tartja be
i) a szülő a kötelező védőoltásokat nem adatja be gyermekének.
(4) A (1) bekezdés c) pontja alapján történő elutasítás esetén a szülő az elutasító határozat kézhezvételét követő 15 napon belül külön kérelem benyújtásával kérheti a gyermek várólistára történő felvételét. Ezen kérelmet a Bölcsőde vezetőjéhez kell benyújtani.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott határidő elmulasztása jogvesztő, annak elmulasztását követően a gyermek bölcsődei felvételére vonatkozóan új felvételi kérelmet kell benyújtani.
31. § A várólista tárgyév szeptember 1-jétől a tárgyévet követő évben történő beiratkozás napja előtti napig érvényes. A várólistáról a gyermeket törölni kell
a) a szülőknek megküldött erre vonatkozó értesítéssel egyidejűleg, amennyiben a gyermek a harmadik életévét betöltötte,
b) külön értesítés nélkül
ba) amennyiben a bizottság a gyermek bölcsődébe történő felvételéről döntött,
bb) a szülő erre irányuló kérelmére,
bc) a következő gondozási évre történő beiratkozás napja előtti napon.
32. § A Képviselő-testület a Tököli Városi Bölcsődében a gondozásért nem kíván személyi térítési díjat megállapítani. Az intézményi térítési díj összege: a gondozás esetében 0,-Ft, azaz nulla forint.
HELYI SZOCIÁLPOLITIKAI KEREKASZTAL
33. § (1) Az Önkormányzat az Szt. 58/B. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően helyi szociálpolitikai kerekasztalt (továbbiakban: kerekasztal) hoz létre.
(2) A kerekasztal feladata:
a) véleményezési joga van a Szolgáltatástervezési Koncepció megalkotása és módosítása során, melyet az Önkormányzat lehetőség szerint figyelembe vesz,
b) a Szolgáltatástervezési Koncepció megalkotását követően az abban meghatározott feladatok megvalósításának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérése és javaslatot tehet az Önkormányzat felé az esetleges módosításokra vonatkozóan.
(3) A kerekasztal tagjai:
a) Szavazati joggal rendelkezők
BURSA-HUNGARICA FELŐOKTATÁSI ÖSZÖNDÍJ RENDSZER
34. § A Képviselő-testület:
a) A Bursa Hungarica Felsőoktatási ösztöndíjrendszer keretében elbírált és támogatott pályázatok alapján megítélt ösztöndíjjal a felsőoktatási intézményben tanulók részére határozott időre szóló támogatást biztosít.
b) E támogatás odaítélése a bizottság javaslata alapján az Oktatási, Művelődési és Sport Bizottság hatáskörébe tartozik.
c) A támogatás elbírálásához szükséges okmányok köre megegyezik az Szt. 10. §-ában meghatározottakkal.
d) Egyéb kérdésekben a jelen rendelet 2. sz. mellékletét képező szabályzat rendelkezései alkalmazandók, valamint a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati ösztöndíj pályázat aktuális évi általános szerződési feltételei az irányadóak, különös tekintettel az ösztöndíj időtartamára és mértékére.
ZÁRÓ RENDELKEZÉS
35. § E rendelet 2018. március 1. napján lép hatályba.
36. § E rendelet rendelkezéseit hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
37. § E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszíti Tököl Város Önkormányzatának a szociális támogatásokról, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátásokról szóló 13/2013.(XII.20.) számú rendelete.
1. melléklet
A szolgáltatásra jogosult rendszeres havi jövedelme |
Fizetendő térítési díj a napi térítési díj %-ában |
Jövedelemmel nem rendelkezik |
- |
Legfeljebb a nyugdíjminimum 130%-ával rendelkezik |
15% |
Akinek a jövedelme a nyugdíjminimum 130%-át meghaladja, de legfeljebb annak 160 %-ával rendelkezik |
35% |
Akinek a jövedelme a nyugdíjminimum 160%-át meghaladja, legfeljebb annak 250%-ával rendelkezik |
50% |
A nyugdíjminimum 250%-ánál magasabb jövedelemmel rendelkezik |
100% |
2. melléklet
I. A szabályzat célja
II. A Szabályzat hatálya
1. A Szabályzat hatálya kiterjed Tököl város közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező, hátrányos szociális helyzetű, felsőoktatási intézményben (felsőoktatási hallgatói jogviszony keretében) teljes idejű (nappali tagozatos), alapfokozatot és szakképzettséget eredményező alapképzésben, mesterfokozatot és szakképzettséget eredményező mesterképzésben, egységes, osztatlan képzésben, vagy felsőfokú szakképzésben tanuló hallgatókra, akik a képzési keretidőn belül folytatják tanulmányaikat, valamint utolsó éves érettségi előtt álló középiskolásokra, illetve felsőfokú diplomával nem rendelkező, felsőoktatási intézménybe felvételt még nem nyert érettségizettekre.
2. E szabályzat hatálya nem terjed ki a katonai, illetve rendvédelmi felsőoktatási intézmények katonai, illetve rendvédelmi képzésében részt vevő hallgatóira
III. Az eljárás rendje
1. Tököl Város Önkormányzat Képviselő-testülete Oktatási, Művelődési és Sport Bizottsága a Szociális és Egészségügyi Bizottság javaslata alapján átruházott hatáskörben dönt:
a) a beérkezett pályázatok elbírálásáról, valamint kialakítja a támogatott pályázatok rangsorát (A és B típusú pályázat)
b) a támogatás visszavonásáról abban az esetben, ha a támogatásban részesített elköltözik az önkormányzat illetékességi területéről (A és B típusú pályázat)
c) a megítélt támogatás visszavonásáról, ha az ösztöndíjas szociális rászorultsága már nem áll fenn (A és B típusú pályázat)
d) az ösztöndíjasok szociális rászorultságának éves egyszeri kötelező felülvizsgálatáról (B típus)
2. A támogatás feltételeit a felsőoktatásban résztvevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet és a mindenkori pályázati kiírás tartalmazza.
IV. Az elbírálás rendje
1. az Oktatási, Művelődési és Sport Bizottság az önkormányzati ösztöndíjrész elbírálása során az alábbiak szerint jár el:
a) a határidőn túl benyújtott, vagy formailag nem megfelelő pályázatokat a bírálatból kizárja és a kizárást írásban indokolja
b) a határidőn belül benyújtott, formailag megfelelő pályázatot érdemben elbírálja és döntését írásban indokolja.
c) az elbírálás során kizárólag a pályázó szociális rászorultságának objektív vizsgálatát végzi.
d) az ösztöndíj összegét, valamint az ösztöndíjat elnyerők számát a rendelkezésre álló keretösszeg és a pályázók számának ismeretében határozza meg.
2. A szociális rászorultság feltételei:
a) jövedelmi viszonyok:
b) egyéb szociális helyzet:
3. A pályázó a szociális rászorultsága igazolására, valamint a vele egy háztartásban élők egy főre jutó jövedelmének megállapítására mellékletként köteles igazolást benyújtani.
V. Az önkormányzati ösztöndíjrész támogatási összege és folyósítása
1. Az Oktatási, Művelődési és Sport Bizottság a szociális rászorultság feltételei - a jövedelmi viszonyok, az egyéb szociális helyzet - objektív vizsgálata alapján dönt a támogatás havi összegéről.
2. Az ösztöndíjbíráló bizottság a pályázót havi támogatásban részesíti. A megítélt támogatásnak havonta azonos összegűnek és 100 forinttal maradék nélkül oszthatónak kell lennie.
3. Az ösztöndíjak folyósításának időtartama a mindenkori pályázati kiírásnak megfelelően kerül meghatározásra.
4. Az ösztöndíj a következő félévtől visszavonandó, ha az önkormányzat illetékességi területéről a hallgató elköltözik.
5. Az ösztöndíjas a jogosultság megszűnését annak bekövetkeztétől számított 15 napon belül köteles írásban jelenteni az önkormányzat felé.