1. § E rendelet alkalmazásában

2. § A rendelet célja a kegyeleti közszolgáltatás kulturált színvonalú és rendeltetésszerű biztosítása, valamint a köztemető használati rendjének szabályozása.

3. § A rendelet hatálya kiterjed

4. § (1) A rendelet szempontjából köztemetőnek a Tököl, Csépi út mentén található 095. hrsz-ú ingatlanon kijelölt és működő temető tekintendő.

(2) A rendelet szempontjából lezárt temetőnek a Vásár tér mögött lévő temetőt kell tekinteni.

(3) A rendelet szempontjából kegyeleti emlékhelynek tekintendő:

5. § (1) A köztemető kezeléséről, fenntartásáról és üzemeltetéséről Tököl Város Önkormányzata közszolgáltatási szerződést útján gondoskodik.

(2) Az üzemeltető a temető fenntartásáról és üzemeltetéséről a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvényben (továbbiakban: Tv.), a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 145/1999.(X.1.) Korm.rendeletben (továbbiakban: Kormányrendelet), e rendeletben és a kegyeleti közszolgáltatási szerződésben foglaltak szerint köteles gondoskodni.

6. § A köztemető fenntartásával és üzemeltetésével összefüggő feladatok ellátását a temetkezési szolgáltatást engedélyező hatóság ellenőrzi.

7. § (1) A köztemető beépítési előírásait Tököl Város Képviselő-testülete Tököl Város helyi építési szabályzatáról szóló 15/2010.(IX.28.) számú rendeletében (a továbbiakban a helyi építési szabályzat) határozza meg.

(2) A köztemető létesítéséről, bővítéséről, lezárásáról, megszüntetéséről és újra használatba vételéről a képviselő-testület az üzemeltető közreműködésével gondoskodik.

8. § (1) A köztemetőben az eltemetés módja szerint a temetés hamvasztással, vagy elhamvasztás nélkül történhet.

(2) A köztemetőbe – felekezethez való tartozásra tekintet nélkül – csak az elhalálozásuk idején bejelentett állandó tököli lakcímmel rendelkező személyeket, lehet temetni.

(3) Ha az elhunyt más településen rendelkezett állandó bejelentett lakcímmel a hozzátartozó kérésére a polgármester hozzájárulásával lehet eltemetni a köztemetőben. A hozzájárulást, amennyiben a kérelmező az elhunyt tököli állandó bejelentett lakcímmel hozzátartozója (PTK Nyolcadik Könyv Záró rendelkezések Első rész Értelmező rendelkezések 8:1. § (1) bekezdés 2. pontja), nem lehet megtagadni.

9. § A köztemető tisztántartása, a keletkezett hulladék rendszeres gyűjtése, elhelyezése és kezelése, valamint a ravatalozó rendszeres takarítása és szükség szerinti fertőtlenítése az üzemeltető feladata, az önkormányzat erre vonatkozó részletes előírásait az üzemeltetővel kötendő szerződésben kell rögzíteni.

10. § (1) A temetőben végzendő munka időpontját – a sírgondozás és a sírok beültetése és díszítése kivételével – be kell jelenteni az üzemeltetőnek. A munkavégzés során a szomszédos temetési hely nem sérülhet, illetve búcsúztatás alatt a munkavégzéssel keletkezett hang, vagy egyéb hatás nem zavarhatja a szertartást.

(2) Építőanyagot a temetőbe beszállítani, építési és bontási munkát megkezdeni, vagy bontási anyagot elszállítani csak az üzemeltető hozzájárulásával szabad. Az építési hulladékot keletkezésétől számított 3 napon belül el kell szállítani. Az építéshez szükséges ömlesztett anyagot (pld. betont) csak vaslemezen lehet előkészíteni.

(3) A temetőben tűzveszélyes tevékenységet végezni csak a tűzvédelmi előírások betartásával szabad.

(4) A temető területéről sírkövet, síremléket, fejfákat kiszállítani csak az üzemeltető írásos engedélyével lehet.

11. § (1) A temetőben csak az alább megjelölt nyitvatartási időben lehet tartózkodni:

(2) A temetőben mindenki a hely jellegének megfelelő magatartást köteles tanúsítani. Tilos a temetőben minden olyan magatartás vagy tevékenység, amely a kegyeleti érzést sértheti.

(3) A temető környezetének védelme, rendjének és tisztaságának megőrzése, minden látogató kötelessége.

12. § (1) A látogatók gépjárműveiket csak az erre a célra a temetőn kívül kijelölt területen helyezhetik el.

(2) A vakvezető kutya kivételével a temetőbe állatot bevinni tilos.

13. § A temetőben elhelyezett tárgyakért, valamint a sírok és síremlékek esetleges megrongálásáért az üzemeltetőt anyagi felelősség nem terheli.

14. § A temetőben 12 éven aluli gyermek felügyelet nélkül nem tartózkodhat.

15. § (1) A temetőben csak a sírok, síremlékek, urnahelyek díszítésére szolgáló, a kegyeleti jelleget nem sértő tárgyak, növények helyezhetők el. Az engedély nélküli, vagy a temető rendjét zavaró tárgyakat, növényeket a temető üzemeltetője eltávolítja vagy az elhelyezővel eltávolíttatja.

(2) Kegyeleti tárgyakat, a növényeket és egyéb díszítő anyagokat bepiszkítani, rongálni, eltávolítani és szemetelni tilos.

16. § (1) A sírhely gondozása úgy végezhető el, hogy az ne sértse más elhunyt hozzátartozójának, illetve más látogatóknak kegyeleti érzéseit, és ne akadályozza azokat a sírgondozásban.

(2) A sírhely gondozása során keletkező szemetet az üzemeltető által kijelölt helyre kell vinni. Avart, elszáradt koszorú-és virágmaradványt elégetni a temetőben tilos.

(3) Tilos a sírhelyek környékét felásni, a talajt elhordani, vagy sírfeltöltésre használni.

(4) A sírhantokon szükséges földpótlás céljára az üzemeltető köteles a temetőben termőföldet tárolni.

17. § (1) A temetési helyek, illetve azok újra váltási díját, továbbá a temetkezési szolgáltatók kivételével a temetőben vállalkozásszerűen munkát végzők által fizetendő temető fenntartási hozzájárulás díját és a kegyeleti közszolgáltatás igénybevételéért fizetendő díjak fajtáit és mértékét a képviselő-testület állapítja meg. A díjak az üzemeltető javaslata alapján évente felülvizsgálhatók.

(2) A temetkezési hely használati, illetve újra megváltási díját előre kell megfizetni, amit a temető fenntartása és üzemeltetése körében felmerült költségek fedezésére kell fordítani.

18. § (1) A temetési hely (sírhely, sírbolt, urnafülke, urnasírhely, urnasírbolt) felett az rendelkezik, aki megváltotta.

(2) Temetkezési helyet – a kettős sírhely üresen maradó felének kivételével – megváltani csak haláleset bekövetkezése miatt lehet.

(3) A rendelkezési jogosultság kezdő időpontja a megváltás napja.

(4) A rendelkezési jog kiterjed a temetési helyre helyezhető személyek körének meghatározására, síremlék, sírjel állítására és mindezek gondozására.

(5) A temetési hely újra váltása során elsőbbséget élvez az eltemettető, halála esetén pedig a törvényes öröklés rendje szerint soron következő hozzátartozója.

(6) A használati idő azonos időtartammal akkor váltható meg újra, ha a temető, vagy a sírtábla nem kerül lezárásra vagy átrendezésre. A használati idő korlátozása esetén a díj arányos részére kell megfizetni.

(7) A temetési helyek feletti rendelkezési jog időtartamát (a továbbiakban a használati idő) és a megváltási díjait a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(8) A temetési hely feletti rendelkezési jog – a (4) bekezdés kivételével – meghosszabbítható (újra váltható), melynek időtartamára az 1. mellékletben foglaltak az irányadók.

(9) A meghosszabbítás nem tagadható meg, kivéve akkor, ha a temető tulajdonosa a területet átalakítja, vagy más célra kívánja felhasználni, erről a temetési hely felett rendelkezni jogosult nyilatkozatot kérhet, vagy a temetési hely, sírjel nem felel meg e rendelet előírásainak.

(10) Megszűnik a rendelkezési jog, ha

(11) A rendelkezési jog gyakorlása megszűnését követően a temetési hely újra használatba vehető, ha a megszűnéstől számított egy év eltelt és a temető üzemeltetője az újrahasznosítás előtt legalább egy hónappal erről honlapján, valamint a temetőben tájékoztatást tesz közzé.

19. § (1) Ha a rendelkezési jog azért szűnik meg, mert a jogosult a holttestet más temetési helyen kívánja eltemetni a jogosult részére a megváltási díj időarányos részét vissza kell téríteni.

(2) A megváltott, de fel nem használt temetkezési hely megváltásakor díjat a megváltástól számított egy éven belül a kezelési költség levonásával az ügyfél kérésére vissza kell téríteni.

(3) A temetkezésre megváltott hely magánszemélyek között csere, vagy adásvétel tárgya nem lehet.

20. § (1) Az elhunytakat az elhalálozás idejének sorrendje szerint következő sírhelyre kell temetni, kivéve a kettős sírhelyeket. Indokolt esetben a temető üzemeltetője ettől eltérhet.

(2) Az elhunyt hamvait tartalmazó urna a lezárt temetőben lévő sírban is elhelyezhető, ezért megváltást fizetni nem kell

21. § (1) Rátemetésre vonatkozó engedélyt csak akkor lehet adni, ha a sírhely táblát még nem zárták le, és a későbben eltemettetett részére sírhely esetén a 25 év, urnasírhely esetén a 10 év nyugvási idő biztosítható.

(2) Ha a rátemetés miatt a sírhely használati ideje meghosszabbodik, a használati díj időarányos részét meg kell fizetni. Ez 5 évre eső díjnál kevesebb nem lehet.

(3) A rátemetésre vonatkozó engedélyt az üzemeltető a sírnyitásra vonatkozó szabályok betartása mellett adhatja meg.

22. § (1) A temetési helyeket (sírboltok, gyermek-, kétszemélyes- és urnasírok részére), valamint az eltemettető igénye esetén, a képviselő-testület hozzájárulása alapján a hamvak szétszórásához és bemosásához szükséges területet a temető üzemeltetője jelöli ki. Az üzemeltető biztosítja a temetési helyek nyilvántartással való azonosíthatóságát, valamint a sírhelytábla számozását a helyszínen is feltünteti.

(2) A köztemető egyes területei építészeti, kertészeti kialakításának és gondozásának részletes feltételeit az üzemeltető - a helyi építési szabályzatban foglaltak figyelembevételével - meghatározhatja, e feltételeket a temetési hely felett rendelkezni jogosulttal kötött szerződésben kell rögzíteni.

(3) A temetési helyeket egymástól minimum 60 cm, maximum 1 méter távolságra, a sír sorokat egymástól 1 m távolságra kell elhelyezni. A sírhelytáblák között 4 m széles utat kell hagyni.

(4) A temetési helyek mérete:

(5) A sírgödör mélysége legalább 200 cm. Koporsós rátemetés esetén a felülre kerülő koporsó aljának legalább 160 cm mélyre kell kerülnie (mélyített sír) a felszíntől.

(6) A sírhelyeken a sírdomb felhantolására nem kötelező, megengedhető magassága maximum 60 cm lehet.

(7) Sírbolt, urnafülke és urna sírbolt – a köztemető tulajdonosának hozzájárulásával – a jogszabályban meghatározott esetekben építési engedéllyel építhető. A tulajdonosi hozzájárulás kibocsátására a polgármester jogosult.

(8) A temetőben a sírhelyek bekerítése tilos, erre engedély nem adható.

(9) A sírkő mérete a sírhely méreténél nem lehet nagyobb.

23. § (1) A temetési hely megjelölésére sírjel használható, illetve létesíthető. A sírjel nem foglalhat el e rendeletben meghatározott temetési helynél nagyobb területet, magasságát a helyi építési szabályzat szerint kell kialakítani.

(2) A síremlék és tartozékai, valamint az emlékoszlop tervét (vázrajzát) a temető üzemeltetőjének az elhelyezés előtt be kell mutatni.

(3) A temetési helyen túlterjeszkedő közízlést sértő, vagy oda nem illő felirattal ellátott sír jelet elhelyezni nem szabad. E szabályt a meglévő sírjelek felújításánál is alkalmazni kell.

(4) A halva született magzat sírhelyet jelzőfával kell megjelölni, amelyen a temetés napját és a temetési hely sorszámát kell feltüntetni.

(5) Ha halva született magzat eltemetéséről, kérésére – közeli hozzátartozója gondoskodott, a sírhelyen kereszt vagy fejfa is elhelyezhető, és azon utónevet is fel lehet tüntetni.

(6) A sírjellel az rendelkezik, aki a temetési hellyel rendelkezik.

24. § (1) A sírjel vagy sírbolt helyreállítására, felújítására a temető üzemeltetője a temetési hely felett rendelkezni jogosultat felhívhatja, az állékonyságát, az életet és a biztonságos használatot veszélyeztető állapot (a továbbiakban: közvetlen veszély) fennállása esetén köteles felhívni. A felhívást – a temetési hely megjelölésével – a temető kapuján (hirdetőtábláján) és a parcella sarkán 90 napra ki kell függeszteni.

(2) A közvetlen veszély fennállása esetén az építési engedély köteles sírjel helyreállítását a temető tulajdonosának kérelmére az építésügyi hatóság elrendeli, illetve a kötelezés nem teljesítése esetén a veszélyhelyzetet hatósági úton - temető tulajdonosának közreműködésével – megszünteti.

(3) A sírjel vagy sírbolt helyreállításáig a temetési helyre további temetkezés nem történhet.

25. § (1) A temető fenntartásának és üzemeltetésének költségeire az önkormányzat biztosítja a fedezetet az üzemeltető részére a sírhelyek megváltási, illetve újra megváltási díjából, a létesítményeknek a vállalkozók részéről történő igénybevételének díjából, úgy, hogy azokat közvetlenül az üzemeltető szedi be.

(2) A kegyeleti közszolgáltatások ellátásának pénzügyi és tárgyi feltételeit a kegyeleti közszolgáltatási szerződésben kell meghatározni.

(3) Az üzemeltető évente tájékoztatja a képviselő-testületet a fenntartással és az üzemeltetéssel összefüggő tevékenységéről, bevételeiről, kiadásairól. Az üzemeltető ezen tájékoztatót a tárgyévet követő év március 1-éig köteles a polgármester útján a képviselő-testületnek megküldeni.

(4) Az üzemeltető amennyiben a kegyeleti közszolgáltatás mellett temetkezési szolgáltatást is végez, köteles a kegyeleti közszolgáltatást más gazdasági tevékenységétől, így a temetkezési szolgáltatástól számvitelileg is elkülöníteni.

26. § (1) Az üzemeltető

(2) A temetési helyekről, befogadó nyilatkozat alapján az elhunytak más temetőbe, temetkezési emlékhelyre történő elhelyezéséről, valamint temetőn, temetkezési emlékhelyen kívüli urnaelhelyezés esetén az eltemetésre kötelezett személy nyilatkozatának tartalma alapján az üzemeltető nyilvántartást vezet. A sírboltokról szóló nyilvántartás vezetésére a sírbolt könyv, az egyéb temetési helyek nyilvántartására a nyilvántartó könyv szolgál.

27. § Az üzemeltető köteles a temető bejáratánál kifüggeszteni az üzemeltető nevét, címét, tartózkodási helyét és idejét, a kegyelet szolgáltató nyitvatartási idejét, a temető rendjére vonatkozó szabályokat, valamint az elhelyezhető síremlékek méretét.

28. § Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Tv., a Kormányrendelet rendelkezései, valamint az e rendelet felhatalmazása alapján a köztemető használati rendjére vonatkozó üzemeltetői intézkedések az irányadók.

29. § (1) A temetkezési szolgáltató a temető létesítményeit (ravatalozó, hűtőkamra stb.) e rendelet 2. mellékletében meghatározott bérleti díj fejében veheti igénybe, melyet az üzemeltető számlájára igénybevételt megelőzően köteles befizetni. A bérleti igényeket az üzemeltető felé kell bejelenteni, a ravatalozó használata esetén legalább az igénybevételt megelőző 24 órával.

(2) Az üzemeltető az igényekről nyilvántartást vezet.

(3) Az üzemeltető a létesítmény átadását az igénylőtől – a más vállalkozó részéről történő korábbi lefoglalás esetét kivéve – nem tagadhatja meg.

(4) Amennyiben a temetkezési szolgáltató az (1) bekezdésben foglalt befizetési kötelezettségének nem tesz eleget a temetői létesítményt nem veheti igénybe.

(5) A létesítmények igénybevételének indokolatlan megtagadása esetén a vállalkozó az esetet követő három napon belül benyújtott írásos panasszal élhet a jegyzőhöz, aki az esetet haladéktalanul kivizsgálja, és megteszi a szükséges intézkedéseket.

(6) A temetkezési szolgáltatások közül, kötelező az üzemeltető szakszemélyzetének és berendezésének (létesítményének) igénybevétele az alábbi feladatokkal összefüggésben:

(7) Az üzemeltető köteles biztosítani a ravatalozó igénybevételét, az üzemeltető szakszemélyzetének és ravatalozási szolgáltatásának igénybevételét az üzemeltető szakszemélyzetének és ravatalozási szolgáltatásának igénybevétele nélkül. A ravatalozó létesítmények használata, nem köthető az üzemeltető által biztosított ravatalozási szolgáltatás igénybevételéhez.

30. § Hatályát veszti A temetők fenntartásáról, rendjéről ás üzemeltetéséről szóló 7/2000.(II.15.) önkormányzati rendelet.Továbbá hatályukat vesztik az alábbi rendeletek:

31. § Ez a rendelet 2022. december 1-jén lép hatályba.