Tököl Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (VII. 2.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről szóló 10/2019.(V.10.) számú rendelet módosításáról
Hatályos: 2025. 07. 02- 2025. 07. 02Tököl Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (VII. 2.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről szóló 10/2019.(V.10.) számú rendelet módosításáról
[1] Tököl Város Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,
[2] az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 5. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el
1. § A településkép védelméről szóló 10/2019.(V.10.) önkormányzati rendelet a következő 1/A. §-sal egészül ki:
„1/A. § (1) Az e rendeletben szabályozott településképi véleményezési, településképi bejelentési és településképi kötelezési eljárásokkal kapcsolatos hatásköröket Tököl Város Önkormányzat Képviselő-testülete a Polgármesterre ruházza át.
(2) Az (1) bekezdés szerinti döntéseket a Tököli Polgármesteri Hivatal közreműködésével az önkormányzati főépítész készíti elő.”
2. § A településkép védelméről szóló 10/2019.(V.10.) önkormányzati rendelet 2. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(E rendelet az alábbi mellékletekkel együtt érvényes:)
3. § (1) A településkép védelméről szóló 10/2019.(V.10.) önkormányzati rendelet 3. § 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E rendelet alkalmazásában:)
(2) A településkép védelméről szóló 10/2019.(V.10.) önkormányzati rendelet 3. § 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E rendelet alkalmazásában:)
4. § A településkép védelméről szóló 10/2019.(V.10.) önkormányzati rendelet 5. § (2) bekezdés a) pontja a következő ae) alponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdés szerinti kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
helyi egyedi védelem esetén a helyi védettség alá helyezésével vagy megszüntetésével érintett érték]
„ae) értékvizsgálatát és a kezdeményezés indokolását.”
5. § A településkép védelméről szóló 10/2019.(V.10.) önkormányzati rendelet a 7. alcímét megelőzően a következő fejezetcímmel egészül ki:
A településképi követelmények”
6. § (1) A településkép védelméről szóló 10/2019.(V.10.) önkormányzati rendelet 12. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A város területén építmények létesítése, bővítése, vagy felújítása során az adott terület történeti építészeti karakteréhez illeszkedő, hagyományos építőanyagok használata kívánatos.
(2) A felhasznált anyagok színe, textúrája, az épületszerkezetek fő arányai illeszkedjenek a környezetében jellemző hagyományos történeti példákhoz.”
(2) A településkép védelméről szóló 10/2019.(V.10.) önkormányzati rendelet 12. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Kerítés nem lehet nagytáblás fém-, vagy műanyag hullámlemez.
(4) Közterületi ingatlanhatáron csak áttört kerítés létesíthető.”
7. § A településkép védelméről szóló 10/2019.(V.10.) önkormányzati rendelet 14–19. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„14. § A Történelmi településmag településrészre vonatkozó területi építészeti követelmények:
a) beépítés telepítési módja: oldalhatáron és szabadon álló beépítés. Illeszkedni kell a történelmileg kialakult környező és jellemző telepítési módhoz, a kialakult közterület-hálózat nem változtatható meg, új épület a kialakult utcaképhez igazodóan helyezhető el
b) jellemző szintszám: földszintes, földszint+tetőtér-beépítéses, földszint+emelet, az épületek magassága a meglévő/szomszédos épületekhez, az utcaképhez igazodó legyen
c) a közterületekre közterület-alakítási terv készítendő.
15. § A Történelmi településmag településrészre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:
a) Épület építése, bővítése átalakítása esetén:
aa) a homlokzat tagolásával, színezésével, a nyílászárok kiosztásával, az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival összefüggő, a homlokzatra és az épülettömegre vonatkozó építészeti megoldásokkal, és
ab) az alaprajzi elrendezésből adódó tömeg- és homlokzatképzéssel illeszkedjen az utcaképbe
ac) világos pasztellszínek alkalmazhatók, az élénk, harsány színeket kerülni kell
ad) a homlokzat színezésénél az élénk, rikító, és sötét színek kerülendők,
ae) műanyag homlokzatburkolat, ragasztott szabálytalan díszítő kőburkolat, csempeburkolat nem alkalmazható.
b) A területen mobilház létesítése tilos.
c) Közterülettel érintkező telekhatáron történő építés esetén, az azonos telken lévő valamennyi épület, épületrész utcai homlokzatát egységesen kell kialakítani.
d) Épület az alábbiak szerint alakítható ki:
da) az épületek főtömegét 25-45° közötti hajlásszögű tetővel kell fedni, a db) és dc) pontban meghatározott eltérésekkel
db) 5-25° közötti tetők kialakítása korcolt vagy kiselemes héjalású fémlemezzel, sík pala fedéssel vagy zöldtetővel fedetten megengedett,
dc) lapostető kialakítása tetőteraszként járható tetőként, vagy zöldtetővel fedetten megengedett.
e) A közterület felőli kerítést és kapu(ka)t az épület építészeti karakteréhez, anyaghasználatához, megjelenéséhez, településképi sajátosságaihoz illeszkedően kell kialakítani.
f) Közterületi telekhatáron, kerítés mentén sövény, fasor a tájkarakterbe nem illő tűlevelű és lomblevelű örökzöld növényekből nem létesíthető. A térhatárolásra, takarásra szolgáló sövény kialakításhoz alkalmazásra javasolt növényfajokat a 4. melléklet tartalmazza.
g) Intézmények, közintézmények környezete, telkének zöldfelülete kizárólag kertépítészeti terv alapján rendezhető.
h) A tököli Fő utca karaktert adó vérszilva fasora megőrzendő, az ingatlan előtti közterület fásítása vérszilva (Prunuscerasifera ’Nigra’) növényegyedekkel történhet. A fák telepítési helyét és az egy ütemben megvalósítandó növénytelepítéssel érintett utcaszakaszokat közterület-alakítási tervben kell meghatározni.
i) A tető héjazata fém trapéz-, és hullámlemez, hullámpala, bitumenes sík- és hullámlemez, PVC, műanyag hullám és síklemez, valamint polikarbonát fedésű nem lehet.
j) A tetőfelület színe nem lehet rikító, harsány (kék, zöld, lila, sárga), javasolt a barna, vörös, szürke színű fedési anyagok használata.
k) Elaprózott tetőfelületekből túlformált tetőforma nem alakítható ki.
16. § A Hagyományos kertvárosias lakóterületekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények:
a) A hagyományos épületarányok és építési anyagok használatára kell törekedni.
b) Műanyag homlokzatburkolat, ragasztott szabálytalan díszítő kőburkolat, csempeburkolat nem alkalmazható.
c) A homlokzat színezésénél az élénk, rikító, és sötét színek kerülendők.
d) Az épületek telken való elhelyezésénél az építési területen belül, a helyi építési szabályzat előírásain túlmenően, a szomszédsági illeszkedés szabályait is követni kell.
e) Az épület az alábbiak szerint alakítható ki
ea) az épületek főtömegét 20-45° közötti hajlásszögű tetővel kell fedni, a eb) és ec) pontban meghatározott eltérésekkel
eb) 5-20° közötti tetők kialakítása korcolt vagy kiselemes héjalású fémlemezzel, pala fedéssel vagy zöldtetővel fedetten megengedett,
ec) lapostető kialakítása tetőteraszként járható tetőként, vagy zöldtetővel fedetten megengedett.
f) A tető héjazata fém trapéz-, és hullámlemez, hullámpala, bitumenes sík- és hullámlemez, PVC, műanyag hullám és síklemez, valamint polikarbonát fedésű nem lehet.
g) Elaprózott tetőfelületekből túlformált tetőforma nem alakítható ki.
h) A tetőfelület színe nem lehet rikító, harsány (kék, zöld, lila, sárga), javasolt a barna, vörös, szürke színű fedési anyagok használata.
i) A területen mobilház létesítése tilos.
17. § Az Intenzív beépítésű lakóterületekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
a) beépítés telepítési módja: szabadon álló beépítés
b) tetőforma: magas-tető vagy lapos-tető. Lapostető kialakítása tetőteraszként járható tetőként, vagy zöldtetővel fedetten megengedett.
c) színhasználat: felújításkor a környezetre jellemző világos pasztellszínek alkalmazhatók, az élénk, harsány színeket kerülni kell
d) kerítés: teljesen tömör, átláthatatlan utcai kerítés építése nem megengedett. Térhatárolásként, kerítésként alacsony vagy középmagas (0,4-1,5 m) nyírt vagy nyíratlan sövény telepíthető.
e) közterületek, közterületi zöldfelületek: átalakítása, fejlesztése közterület-alakítási terv alapján történhet.
f) a tömbházas épületek homlokzatainak felújítása, színezése, tetőzetének megváltoztatása egységes építészeti koncepció alapján történhet, az egyes épületek homlokzatainak felújítása, színezése egységesen, egy időben történhet. Az egyes épületeken belül nem lehet egymástól eltérő
fa) a homlokzati nyílászárók anyaga, színe és osztása,
fb) a bejáratok, előtetők, erkélyek és korlátok anyaga, jellege,
g) a területen mobilház létesítése tilos,
h) A tető héjazata fém trapéz-, és hullámlemez, hullámpala, bitumenes sík- és hullámlemez, PVC, műanyag hullám és síklemez, valamint polikarbonát fedésű nem lehet.
18. § A Gazdasági jellegű területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
a) beépítés telepítési módja: szabadon álló beépítés a jellemző.
b) tetőforma: magastető vagy lapostető. Lapostető kialakítása zöldtetővel fedetten javasolt.
c) jellemző szintszám: az épületek magassága a meglévő/szomszédos épületekhez, az utcaképhez igazodó legyen.
d) színhasználat: a környezetre jellemző világos pasztellszínek alkalmazhatók, az élénk, harsány színeket kerülni kell.
e) kerítés: a teljesen tömör, átláthatatlan kerítés építése nem megengedett.
f) a telekhatáron honos növényekből álló többszintes növényzet telepítendő a művi létesítmény tájba illesztésének elősegítése érdekében.
g) A telephelyek zöldfelületének legalább ötven százalékát kétszintes növénytakaróval kell kialakítani.
h) A telephelyek előtti közterületeken, utakon összefüggő fasor telepítésére kell törekedni.
i) A homlokzat színezésénél az élénk, rikító, és sötét színek kerülendők.
j) A tető héjazata bitumenes sík- és hullámlemez, PVC, műanyag hullám és síklemez, valamint polikarbonát fedésű nem lehet.
k) Elaprózott tetőfelületekből túlformált tetőforma nem alakítható ki.
l) A tetőfelület színe nem lehet rikító, harsány (kék, zöld, lila, sárga), javasolt a barna, vörös, szürke színű fedési anyagok használata.
m) Lapostető csak zöldtetővel fedetten készülhet.
n) A területen mobilház létesítése tilos.
19. § Az Egyedi területek besorolású településrészekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
a) A homlokzat színezésénél az élénk, rikító, és sötét színek kerülendők.
b) A tető héjazata bitumenes sík- és hullámlemez, PVC, műanyag hullám és síklemez, valamint polikarbonát fedésű nem lehet.
c) Elaprózott tetőfelületekből túlformált tetőforma nem alakítható ki.
d) A tetőfelület színe nem lehet rikító, harsány (kék, zöld, lila, sárga), javasolt a barna, vörös, szürke színű fedési anyagok használata.
e) Lapostető csak zöldtetővel fedetten készülhet.
f) A területen mobilház létesítése tilos.
g) A tulajdonosoknak a meglévő kerítések jó karbantartásáról gondoskodnia kell, a kerítés egységes képe megőrzendő.”
8. § A településkép védelméről szóló 10/2019.(V.10.) önkormányzati rendelet 20. § (1)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A Kis Duna menti üdülési, rekreációs használatú területek településképi szempontból meghatározó terület karakterében az üdülőterületre, a Ráckevei(Soroksári)-Duna-ágra és a Tököli parkerdőre tagolódik, melyekre a településképet meghatározóan a (2)-(4) bekezdésben foglalt területi és egyedi építészeti követelmények érvényesek:
(2) Az üdülőterületen:
a) beépítés telepítési módja: üdülőházas területen, szabadon álló beépítés, hétvégi házas területen, szabadon álló/oldalhatáron álló beépítés
b) tetőforma: Lapostető kialakítása tetőteraszként járható tetőként, vagy zöldtetővel fedetten megengedett.
c) a Duna-parti ingatlanok épületeinek Dunával párhuzamos homlokzata 8,0 m-nél szélesebb nem lehet.
d) jellemző szintszám: földszintes, vagy tetőtér-beépítéses, az épületek magassága a meglévő/szomszédos épületekhez, az utcaképhez igazodó legyen.
e) színhasználat: az élénk, harsány színeket kerülni kell.
f) kerti építmények, műtárgyak: utcától 6,0 m-en túl helyezhetők el, tömege igazodjon a főépület kialakításához.
g) közterületi telekhatáron, kerítés mentén sövény, fasor a tájkarakterbe nem illő tűlevelű és lomblevelű örökzöld növényekből nem létesíthető. A térhatárolásra, takarásra szolgáló sövény kialakításhoz alkalmazásra javasolt növényfajokat a 4. melléklet tartalmazza.
h) az üdülőterület fás-ligetes jellege megőrzendő, az üdülőtelkek zöldfelületének legalább felét többszintes növényzettel fedetten kell kialakítani. A telepítésre javasolt karaktert adó növényfajokat a Rendelet 4. melléklete tartalmazza.
i) a parti sétány (Diana sétány) rendezése közterület-alakítási terv alapján történhet.
j) csak áttört kerítés létesíthető.
k) a tető héjazata fém trapéz-, és hullámlemez, hullámpala, bitumenes sík- és hullámlemez, PVC, műanyag hullám és síklemez, valamint polikarbonát fedésű nem lehet.
l) elaprózott tetőfelületekből túlformált tetőforma nem alakítható ki.
m) a tetőfelület színe nem lehet rikító, harsány (kék, zöld, lila, sárga), javasolt a barna, vörös, szürke színű fedési anyagok használata.
n) a területen mobilház létesítése tilos.
(3) A Ráckevei(Soroksári)-Duna-ág vízparti sávjában és árterén:
a) a folyópart karakterét adó jellegzetes növényzet, nádasok és puhafás ligetek megőrzendők.
b) a vízparti sávban a szintkülönbségek áthidalására kizárólag növényzettel borított, a környezetbe illesztett rézsűfelületek létesíthetők.
c) kerítés, kerti pavilon, épített tűzrakó, burkolt pihenők, teraszok nem alakíthatók ki.
d) a víziállások és a rajta elhelyezett építmények - padok, korlátok - színezésüket tekintve egymáshoz és a szomszédos víziállásokhoz illeszkedően alakítandók ki.
(4) A Tököli parkerdő területén:
a) az erdőterület felújítása lehetőség szerint a termőhelyi adottságoknak megfelelő honos fa- és cserjefajokkal, természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazásával történjen.
b) épületek és építmények a természetes környezetbe illesztetten, természetes anyagok felhasználásával alakíthatók ki. Épületek kialakítása és átalakítása az (2) bek. a)-d) pontjaiban meghatározott településképi követelmények figyelembevételével történhet.”
9. § A településkép védelméről szóló 10/2019.(V.10.) önkormányzati rendelet 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. § A Duna és hullámtere besorolású településrészekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
a) a folyópart karakterét adó jellegzetes növényzet, puhafás- és keményfás ligeterdők megőrzendők.
b) a gyepterületek, erdőterületek megtartandók, tájhasználat változás a természetes állapothoz közelítés érdekében történhet.
c) erdőfelújítás, erdőtelepítés során a tájkarakter erősítése érdekében a termőhelyi adottságoknak megfelelő honos fafajok telepíthetők, valamint természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazhatók.
d) a terület beépítetlensége biztosítandó, kivéve az árvízi védekezéshez és ivóvízbázis védelemhez, valamint a kikötőhöz kapcsolódó építményeket, létesítményeket.
e) kerítés nem létesíthető, kivéve az ivóvízbázis védelemhez szükséges építményeket.
f) A kikötőhöz kapcsolódó építmények, létesítmények esetén
fa) A tető héjazata fém trapéz-, és hullámlemez, hullámpala, bitumenes sík- és hullámlemez, PVC, műanyag hullám és síklemez, valamint polikarbonát fedésű nem lehet.
fb) Elaprózott tetőfelületekből túlformált tetőforma nem alakítható ki.
fc) A tetőfelület színe nem lehet rikító, harsány (kék, zöld, lila, sárga), javasolt a barna, vörös, szürke színű fedési anyagok használata.
fd) Lapostető csak zöldtetővel fedetten készülhet.
fe) A homlokzat színezésénél az élénk, rikító, és sötét színek kerülendők.
ff) A területen mobilház létesítése tilos.”
10. § A településkép védelméről szóló 10/2019.(V.10.) önkormányzati rendelet 23. §-a a következő (14)–(19) bekezdéssel egészül ki:
„(14) Az épületek utcai homlokzatán, tetőfelületein nem helyezhető el az épülettől elkülönülő, az épület megjelenéséhez nem illeszkedő műszaki berendezés és klímaberendezések kültéri egysége.
(15) Az épületeket ellátó, zajkeltő sajátos építményeket, műtárgyakat vagy műszaki berendezéseket előkertbe nem lehet telepíteni.
(16) Belterületen új beépítésre szánt területen az új vezetékes energiaellátási és elektromos hírközlési hálózatokat felszín alatti elhelyezéssel kell kiépíteni.
(17) Belterület beépített területén, külterület beépítésre szánt területén, - ahol a meglévő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek – új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglévő oszlopsorra, vagy közös tartóoszlopra kell elhelyezni. Amennyiben a meglévő oszlopsoron nem helyezhető el az új hálózat, vagy nincs a területen föld feletti hálózat,– elektromos, vagy hírközlési – csak felszín alatti telepítés megengedett.
(18) Beépítésre nem szánt területen új elektronikus hírközlési hálózat csak meglévő szabadvezeték oszlopsorára építhető meg, ebben az esetben a közvilágítási lámpák is a meglévő oszlopsorra helyezendők el.
(19) Beépítésre szánt területen a villamosenergia bekötés házi hálózati csatlakozását földkábellel kell kiépíteni.”
11. § A településkép védelméről szóló 10/2019.(V.10.) önkormányzati rendelet 12. alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. Az épületportálok kialakítására, a cégérek, cég- és címtáblák elhelyezésére vonatkozó egyes szabályok”
12. § A településkép védelméről szóló 10/2019.(V.10.) önkormányzati rendelet 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„24. § (1) A cégérek, cégtáblák, cégfeliratok csak homlokzati felületen, vagy arra merőlegesen helyezhetők el.
(2) Cégfeliratok kerítésen csak szakmai konzultáció hozzájáruló véleménye alapján helyezhetők el.
(3) Cégérek, cégtáblák, cégfeliratok lombhullató és örökzöld fán nem helyezhetők el.
(4) Cégérek, cégtáblák, cégfeliratok
a) kialakítása, részletképzése, színezése az épület homlokzatával összhangban legyen,
b) igazodjon a nyílászárók és egyéb homlokzati elemek osztásrendjéhez,
c) felülete nem lehet nagyobb, mint 1 m2,
d) összes felülete nem haladhatja meg a homlokzat 5 %-át és nem haladhatja meg a homlokzat vagy homlokzatszakasz 3 méter magas homlokzati tömör felületének 1/4-ét.
e) hagyományos, vagy a természetes anyagokból (kovácsoltvas, tűzzománc, réz, bronz, acél, fa, üveg, kerámia) készülhet,
f) A cégér kialakításánál a míves megjelenésre kell törekedni.
(5) Az épületek utcai homlokzatán vállalkozásonként egy darab cégér, cégtábla, cégfelirat, címtábla helyezhető el.
(6) Egy homlokzaton több cégér, cégtábla, cégfelirat, címtábla színben, anyaghasználatban, elhelyezésben csak egymáshoz illeszkedően helyezhető el.
(7) Kizárólag az ingatlan önálló rendeltetési egységeiben folytatott tevékenység (pl. kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó tevékenység) tartalmának megfelelő hirdetés helyezhető el, illetve az ingatlan tulajdonosának tilos azt fenntartani, amennyiben a hirdető-berendezés helye szerinti ingatlanban megszűnik az a tevékenység, melyhez a hirdető-berendezés közvetlenül kapcsolódott.
(8) Az épületek homlokzatain elhelyezhető cégéreket, cégtáblákat és cégfeliratokat úgy kell kialakítani, hogy azok szervesen illeszkedjenek a homlokzatok meglévő, vagy tervezett vízszintesés függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival. Ha cégérek és hirdetőtáblák utólagos elhelyezésénél ez nem biztosítható, akkor az utólagos elhelyezés nem engedhető meg.
(9) Tetőfelületre cégér nem helyezhető el.
(10) Épületek homlokzataira kerülő cég- és címtábla, információs vagy más célú berendezés épületdíszítő tagozatot nem takarhat el.
(11) Üzlethelyiség kirakatának üvegfelületének legfeljebb 20%-a fóliázható le, melynek nyílászárónként kell teljesülnie.
(12) A kereskedelmi-, szolgáltató- és vendéglátó rendeltetési egységet, valamint közforgalmú irodát, illetve bemutatótermet magába foglaló új épület tervének, továbbá meglévő épület esetén az ilyen rendeltetés-változásra vonatkozó bejelentés mellékletének tartalmazni kell az épület közterületről látható felületén (a homlokzaton, a kapualjban, az épület előtti kerítésen, illetve támfalon) elhelyezendő cég- és címtáblák, valamint a saját vállalkozást népszerűsítő berendezés és az egyéb épületszerkezetek (pl. esővédő tetők, árnyékolól és kirakatszekrények), valamint a homlokzat érintett szakasza megvilágításának megoldását.
(13) A terven az esetben is fel kell tüntetni valamennyi lehetséges cég- és címtábla, valamint saját vállalkozást népszerűsítő berendezés elhelyezését, méretét, tartó-, illetve hordozó felületét és szerkezeti megoldását, ha azok megvalósítása több ütemben történik.”
13. § (1) A településkép védelméről szóló 10/2019.(V.10.) önkormányzati rendelet 24/A. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A szakmai konzultáció kötelező az alábbi esetekben:)
(2) A településkép védelméről szóló 10/2019.(V.10.) önkormányzati rendelet 24/A. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(A szakmai konzultáció kötelező az alábbi esetekben:)
14. § A településkép védelméről szóló 10/2019.(V.10.) önkormányzati rendelet 13. alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. A bejelentési eljárással érintett építmények”
15. § A településkép védelméről szóló 10/2019.(V.10.) önkormányzati rendelet 25. §-a a következő g)–q) ponttal egészül ki:
[Településképi bejelentési eljárást (a továbbiakban: bejelentési eljárás) kell lefolytatni]
16. § (1) A településkép védelméről szóló 10/2019.(V.10.) önkormányzati rendelet 27. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bejelentési eljárás során
a) a kérelem és annak melléklete,
b) a hiánypótlás és
c) az ügyfél által tett nyilatkozat
elektronikus úton vagy – természetes személy esetén – papír alapon, írásban terjeszthető elő.”
(2) A településkép védelméről szóló 10/2019.(V.10.) önkormányzati rendelet 27. § (2) bekezdés c)–e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A bejelentés tartalmazza:)
(3) A településkép védelméről szóló 10/2019.(V.10.) önkormányzati rendelet 27. § (3) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(A bejelentéshez a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki, illetve egyéb tervet, továbbá rendeltetésváltozás esetén a településrendezési eszközök rendeltetésekre vonatkozó követelményeinek való megfelelést igazoló dokumentációt kell mellékelni. A bejelentésnek a bejelentés tárgyától függően tartalmaznia kell:)
(4) A településkép védelméről szóló 10/2019.(V.10.) önkormányzati rendelet 27. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) Amennyiben a benyújtott dokumentáció nem felel meg az (2) bekezdésben meghatározott tartalmi követelményeknek, az eljárást meg kell szüntetni.
(5) Amennyiben a benyújtott dokumentáció hiánytalan a bejelentést követően, az Ákr. szerinti teljes eljárásban a Magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (továbbiakban: Méptv.) meghatározott határidőn belül (15 nap) a 419/2021.(VII.15.) Korm.rendelet 47.§-a szerint hatósági határozatban kell dönteni.”
17. § A településkép védelméről szóló 10/2019.(V.10.) önkormányzati rendelet a következő alcímmel egészül ki:
„14/A. Településképi véleményezési eljárás
27/A. § (1) a Tkr.-ben foglaltak figyelembevételével településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni a (2) bekezdésben meghatározott esetekben.
(2) Az e rendelet előírásai szerint településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni meglévő és új építményekre vonatkozó
a) építési, módosított építési, fennmaradási engedélyezési,
b) lakóépületekre vonatkozó egyszerű bejelentés hatálya alá tartozó eljárásokat,
c) helyi védett érték bontását vagy részleges bontását megelőzően.
(3) Nem kell településképi véleményezési eljárást lefolytatni az építési tevékenység engedélyezését javasló településképi véleménnyel rendelkező, az elfogadotthoz képest homlokzati- és tömegváltozást, rendeltetési szám és mód változást nem eredményező módosított építési vagy fennmaradási engedélyezési eljárásban.”
18. § A településkép védelméről szóló 10/2019.(V.10.) önkormányzati rendelet V. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:
„14/B. Településképi véleményezési eljárás szabályai
27/B. § (1) A véleményezési eljárás lefolytatásához a kérelmezőnek a véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációt és a kérelmet az ÉTDR-en keresztül szükséges benyújtania.
(2) A véleményezéshez az építési tevékenység tárgyától és a kérelem tartalmától függően, a megértéshez szükséges kidolgozottsággal az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia:
a) a településképi és építészeti követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet, ennek részeként:
aa) műszaki leírást,
ab) fotódokumentációt a tervezési területről,
ac) az épület tömegalakítását meghatározó jellemző szintek alaprajzát,
ad) metszetet a megértéshez szükséges mértékben,
ae) helyszínrajzot az építmények, zöldfelületek és burkolt felületek, valamint a telek környezetének ábrázolásával,
af) valamennyi homlokzati rajzot, amelyen feltüntetésre kerül a meglévő és tervezett hirdető- és reklám-berendezések helye,
ag) utcakép ábrázolását, ha a tervezett építmény az utcaképben megjelenik, valamint
ah) látványtervet vagy modellfotót a tervezett állapotról.
b) a rendeltetés meghatározását, valamint
c) az egyedi építészeti követelményeknek való megfelelésről szóló rövid leírást.
(3) A településképi vélemény iránti, a Tkr. és e rendelet előírásainak megfelelő tartalmú kérelmet és annak mellékleteit – lehetőség szerint elektronikus úton – a polgármesterhez kell benyújtani.
27/C. § (1) A településképi véleményezési eljárásban a véleményezés részletes szempontjai:
a) a településképi követelményeknek való megfelelés, ennek keretében különösen:
aa) a kialakult településszerkezetnek és telekszerkezetnek való megfelelőség,
ab) a tervezett, távlati adottságokat, a településfejlesztési terveket figyelembe vevő megfelelőség,
ac) a tömegalakítás, homlokzatképzés, magassági megfelelőség,
ad) a beépítés környezeti illeszkedése, továbbá a természetvédelem, a rálátás és látványvédelem követelményének való megfelelőség,
ae) az épület belső elrendezésének és szerkezetének funkcionális megfelelősége, tömegalakításra gyakorolt hatása,
b) a közterület mentén az épület kialakításának módja és feltételei,
c) közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító berendezéseknek és reklámhordozóknak a kialakítása.
(2) A településképi véleményezés során az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálandó, hogy az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének vagy homlokzatának településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését.
(3) A településképi véleményezés során az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálandó, hogy
a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, vagy a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez,
b) a homlokzatok tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
c) a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezés elhelyezésére és kialakítására,
d) a terv városképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére,
e) a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítménye – megfelelően illeszkedik-e a domináns környezet adottságaihoz, és
f) tömegalakítása, homlokzatfelület színezése, anyaghasználata harmonizál-e.
(4) A településképi véleményezés során a határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálandó, hogy
a) a közterületre benyúló építményrész, szerkezet, berendezés milyen módon befolyásolja a közterület használatát,
b) korlátozza-e a közúti közlekedést és annak biztonságát,
c) korlátozza-e vagy zavarja-e a gyalogos és a kerékpáros közlekedést és azok biztonságát,
d) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, és
e) a terv megfelelő javaslatot ad-e az esetleg szükségessé váló – közterületet érintő – beavatkozásra.
27/D. § (1) Amennyiben a kérelem nem felel meg a 27/B. § (2) bekezdésben foglaltaknak, az önkormányzat legfeljebb 15 napos határidő biztosításával egy ízben hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt.
(2) Amennyiben a benyújtott dokumentáció hiánytalan a kérelem benyújtását követően, az Ákr. szerinti teljes eljárásban a településkép védelméről szóló 2023. évi C. törvény (továbbiakban MépTv.) meghatározott határidőn belül (15 nap) a 419/2021. (VII.15.) Korm. rendelet 45. §-a szerint hatósági határozatban kell dönteni”
19. § (1) A településkép védelméről szóló 10/2019.(V.10.) önkormányzati rendelet 1. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.
(2) A településkép védelméről szóló 10/2019.(V.10.) önkormányzati rendelet az 1. melléklet szerinti 6. melléklettel egészül ki.
20. § Hatályát veszti a településkép védelméről szóló 10/2019.(V.10.) önkormányzati rendelet
1. 2. § (2) bekezdése,
2. 3. § 2. pontja,
4. 3. § 14. pontja,
5. 3. § 17. pontja,
6. 3. § 22. pontja,
9. 11. § IV. pontja,
10. 22. § j) pontja,
11. 23. § (5) bekezdése,
12. 25. § d)–f) pontja,
13. 26. § címe,
14. 27. § (3) bekezdés f) pontja,
15. 27. § (7) bekezdése,
16. 28/A. §-a,
17. FÜGGELÉKEKe.
21. § Hatályát veszti a településképi eljárásokkal kapcsolatos hatáskörök átruházásáról szóló 11/2021. (IX. 28.) önkormányzati rendelet.
22. § Ez a rendelet 2025. július 2-án lép hatályba.
1. melléklet a 8/2025. (VII. 2.) önkormányzati rendelethez
|
Kérelem, adatlap településképi véleményezési eljárás, településképi bejelentési eljárás, szakmai konzultáció iránt |
||
|
szám |
megnevezés |
adat |
|
1 |
Eljárás típusa |
Településkép-védelmi tájékoztatás |
|
2 |
Terv tárgya: |
|
|
3 |
Helyszín címe: |
|
|
4 |
Építtető/Kérelmező neve: |
|
|
5 |
Felelős tervező neve: |
|
|
6 |
Tervdokumentáció |
Építési/fennmaradási engedélyezési terv |
|
7 |
Kérelem rövid leírása: |
|
|
8 |
Építtető/Kérelmező Aláírása |
|
2. melléklet a 8/2025. (VII. 2.) önkormányzati rendelethez