Halásztelek Város Önkormányzata Képviselő-testületének

11/2003. (V.28.) számú

R e n d e l e t e

az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás

szabályairól

A Képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) 16. §. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – figyelemmel az Ötv. 79-80 §-aiban, továbbá az államháztartásról szóló, módosított 1992. évi XXXVIII. törvény (továbbiakban: Ahtv.) 108-109. §-aiban foglaltakra - Halásztelek Város Önkormányzatának vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól az alábbi rendeletet alkotja.

I.

Általános rendelkezések

A rendelet hatálya

1. §
   

E rendelet hatálya kiterjed:

1. Halásztelek Város Önkormányzatára, annak szerveire, továbbá az önkormányzat által alapított és tulajdonosi irányítása alatt működő költségvetési szervekre (a továbbiakban: intézmények);
   
2. önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan és ingó dolgokra, vagyoni értékű jogokra, a gazdasági és közhasznú társaságokban az önkormányzatot megillető részesedésekre, valamint az értékpapírokra (a továbbiakban: önkormányzati vagyon).

Az önkormányzati vagyon

2.  §

1. Az önkormányzati vagyon, rendeltetése szerint törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.
2. A törzsvagyon körébe tartozó forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak körét a nemzeti vagyonról szóló törvény, vonatkozó rendelkezéseinek figyelembevételével e rendelet állapítja meg.
3. A kizárólag önkormányzati tulajdonban álló forgalomképtelen vagyontárgyakat az 1/A.  számú melléklet tartalmazza.
4.   A törvényben foglaltakon túlmenően korlátozottan forgalomképesek a 2/A. számú mellékletben felsorolt vagyontárgyak.
5. Forgalomképes, azaz az Üzleti vagyon része mindaz a vagyon, amely nem tartozik a (4) - bekezdés hatálya alá, illetve amely nem tartozik a törzsvagyon körébe. Az üzleti vagyon a 3/A. számú mellékletben felsorolt vagyontárgyak.
6. A kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon, melyet a Nemzeti vagyonról szóló törvény 2-es számú mellékletében felsorolt vagyonelemek, valamint e rendelet 4/A. számú mellékletében felsorolt vagyonelemek.

Vagyonnyilvántartás és leltár

3.  §

A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a vagyon elsődleges rendeltetése szerinti közfeladat megjelölését is.

II.

Az önkormányzati vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának közös

szabályai

A tulajdonosi jogok gyakorlása

4. §

1. A tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület gyakorolja, a tulajdonjog egyes részjogosítványainak gyakorlásával szerveit és az önkormányzati vagyonkezelőket e rendelet szerint bízza meg.
2. Az önkormányzati vagyont más jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, vagy magánszemély akkor kezelhet, ha a tulajdonosi jogok gyakorlója az erre irányuló szerződésben a tulajdonosi jogok egészének, vagy egy részének gyakorlásával megbízza.
3.  Önkormányzati vagyonkezelő szervek: az önkormányzat – intézményei (Hunyadi  Mátyás Általános Művelődési Központ, Tündérkert Óvoda), - közhasznú társasága (HATE Nonprofit KFT), valamint az Önkormányzat hivatala.
   
4. A vagyonkezelő szerv a kezelésében, használatában lévő önkormányzati vagyonnal – az önkormányzat kötelező feladatainak sérelmek nélkül – a törvények, és e rendelet keretei között gazdálkodik.
5. Az önkormányzat a tulajdonában lévő vagyontárgyak hasznosítására, üzemeltetésére, továbbá az önkormányzat tulajdonába kerülő vagyontárgyak létesítésére gazdasági társaságot alapíthat, illetve vagyonát gazdasági társaságban hasznosíthatja.
6. Amennyiben az önkormányzat olyan gazdasági társaságot alapít, vagy abba tagként, részvényesként belép, amelynek tevékenysége az önkormányzat ellátási felelősségi körébe tartozik, az önkormányzat, illetve több önkormányzat esetén az önkormányzatok együttes tulajdonosi, vagy szavazati aránya 51 %-nál kevesebb nem lehet.
7. Az önkormányzat által alapított gazdasági társaságokban a tulajdonosi jogosítványokat a képviselő-testület  nevében a polgármester gyakorolja. Attól eltérni csak a képviselő-testület nyilatkozatával lehet.
8. Az önkormányzati törzsvagyon állagának megőrzéséről, üzemeltetéséről a képviselő-testület, az önkormányzati vagyonkezelő szervek útján gondoskodik.
9. A korlátozottan  forgalomképes vagyontárgyak hasznosítására irányuló jogügyletek megkötése esetén a jognyilatkozat megtételére jogosult személy köteles a szerződésben foglaltak teljesítését folyamatosan figyelemmel kísérni.

Az önkormányzati vagyon hasznosításának nyilvánossága

5.  §

1. Az Önkormányzat a vagyon hasznosítását közép- és hosszú távú vagyonhasznosítási tervben teszi közzé, melyet a képviselő-testület a lejárat előtt felülvizsgál.
2. Jelen rendelet a középtáv alatt: 3 év és a hosszú táv alatt: 8 év vagy azon túli időszakot  határozza meg.
3. A Vagyon hasznosításával kapcsolatos további előírásaira, a nemzeti vagyonról szóló törvényi vonatkozó rendelkezések az irányadóak.
4. Az önkormányzat Pénzügyi, Ellenőrző- és Településfejlesztési Bizottsága, ellenőrzi a nyilvános értékesítést, hasznosítást.
5. A szerződés megkötésére a polgármester jogosult.

Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása

6.  §

1. A nemzeti vagyont, annak értékét és változásait a tulajdonosi joggyakorló nyilvántartja. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a vagyon elsődleges rendeltetése szerinti közfeladat megjelölését is. A nyilvántartási adatok nyilvánosak.
2. A vagyon értékének megállapítására általában a nyilvántartási érték az irányadó.
3. Értékesítéskor a vagyon értékét az alábbiak szerint kell megállapítani:
   1. értékpapír esetén, a névérték alapján,
   2. egyéb ingó és ingatlan vagyon esetén 6 hónapnál nem régebbi értékbecslés alapján.
4. Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.
5. Örökölt vagyon esetén a hagyatéki eljárás során megállapított értékét kell a vagyon értékének tekinteni, amennyiben az adó- és értékbizonyítványa 6 hónapnál nem régebbi.

Eljárás a tulajdonos képviseletében

7.  §

Az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát a polgármester gyakorolja. 

Az önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról a polgármester gondoskodik.

Az önkormányzati vagyon ingyenes, vagy kedvezményes átruházása,

követelés elengedése

8.  §

1. Az önkormányzati vagyont ingyenesen, vagy kedvezményesen átruházni – a törvényben meghatározott eseteken kívül – a következő célra lehet:

1. meghatározott céllal, más önkormányzatnak,
2. kötelezettségvállalással, közérdekű célra,
3. 
   
4. közösségi célra, alapítványi hozzájárulással.

2. Az önkormányzat és szerve csak az alábbi esetekben mondhat le részben vagy egészben követeléséről:

1. csődegyezségi megállapodásban,
2. bírói egyezség keretében,
3. felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg,
4. a végrehajtás során nem, vagy csak részben térül meg,
5. ha a követelés igazoltan csak veszteséggel (aránytalan költségráfordítással) érvényesíthető,
6. kötelezettje nem lelhető fel, s ez dokumentumokkal hitelt érdemlően bizonyított.

A felajánlott vagyon elfogadása

9.  §

1. Ha a vagyonról az önkormányzat javára lemondtak, ezt a lemondásban megnevezett vagyonkezelő elfogadhatja, feltéve, hogy képes az azzal járó kötelezettségek teljesítésére.
2. Az önkormányzat részére egymillió forint értékhatár felett ellenérték nélkül felajánlott vagyon elfogadásához szükség van a képviselő-testület jóváhagyására.
   

Rendelkezés az önkormányzati vagyonnal

10. §

A képviselő-testület hatáskörébe tartoznak az alábbi, vagyonhasznosításra vonatkozó döntések, értékhatártól függetlenül:

1. ingatlan vásárlása, cseréje, értékesítésre történő kijelölése,
2. gazdasági és közhasznú társaságokban fennálló részesedéseinek értékesítésre történő kijelölése, valamint pénzbeli és apport befektetése társaságokba,
3. hitel felvétele, illetve annak felvételéhez vagyoni fedezet biztosítékul nyújtása,
4. kötvény, váltó kibocsátása és elfogadása,
5. kezesség vállalása, egy évet meghaladó lejáratú értékpapír vásárlása,
6. gazdasági és közhasznú társaság alapítása,
7. társadalmi szervezet, alapítvány létrehozásának engedélyezése, társadalmi szervezethet, alapítványhoz való csatlakozás, hozzájárulás, azok támogatása.
8.  az önkormányzat tulajdonát képező vagyontárgyaknak az önkormányzati vagyon részeibe való besorolása.
   

11.  §

1. Az önkormányzati vagyonra vonatkozó egyéb döntések értékhatártól függően az önkormányzat és szervei, valamint a vagyonkezelők hatáskörébe tartoznak.
2. A képviselő-testület hatáskörébe tartozik

1. 1.000.000  Ft feletti vagyontárgy vásárlása,
2. 1.000.000 Ft értékhatár felett a vagyontárgy érékesítése, a vagyon használatának, illetve a hasznosítás jogának átengedése, cseréje, biztosítékul adása és egyéb módon való megterhelése.
3. behajthatatlan követelések törlése, 300.000 Ft értékhatár felett.

3. A képviselő-testület a Pénzügyi, Gazdasági, Településfejlesztési és Környezet-

védelmi Bizottságának hatáskörébe tartozik.

1. az önkormányzati vagyon nyilvános értékesítésének, hasznosításának ellenőrzése,
2. a biztosítási szerződések megkötésének véleményezése,
3. behajthatatlan követelések törlése 30.000 Ft és 300.000 Ft között.

4. A vagyonkezelő szervezet vezetőjének hatáskörébe tartozik a Pénzügyi, Gazdasági, Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság jóváhagyásával:

1. a közszolgáltatáshoz nélkülözhető vagyon – két évet meg nem haladó – határozott időtartamú bérbeadás útján történő hasznosítás,
2. a használatában kezelésében lévő, 100.000 Ft értéket meg nem haladó ingó   vagyontárgyak, vagyonértékű jog stb. értékesítése,
3.  100.000,- Ft-tól 1.000.000 Ft. értékhatárig ingó vagyontárgy adásvételének engedélyezése, valamint az éves költségvetésben jóváhagyott beszerzések engedélyezése,
   
4.  50.000 Ft – a számviteli szabályok szerint számított – egyedi értéket meghaladó elavult ingóságok értékesítése
   

5. A polgármester jogosult:

1. a hatáskörrel rendelkező szerv döntése alapján a vagyonhasznosítási jogügyletek megkötésére,
2. megkötni a nem intézményi használatban lévő bérleti szerződéseket,
3. megkötni – a gazdasági és vagyonbizottság véleményének figyelembevételével – a biztosítási szerződéseket.

III.

Záró rendelkezések

12.  §

1. E rendelet 2003. május 28-án lép hatályba. Hatálybalépésének időpontjával a 2/1994. (I.25.) és a 6/1997. (III.25.) számú rendeletek hatályukat vesztik.
2. A rendelet kihirdetéséről az SZMSZ előírásai szerinti helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik.

Halásztelek, 2003. május 22.

    Baloghné dr. Nagy Edit sk.                                 Stoffán Antal sk.

               jegyző                                                         polgármester

A rendelet kihirdetve:

2003. május 28-án

Baloghné dr. Nagy Edit sk.

          jegyző

A rendelet a 11/2004.(IV.28.), 10/2011. (VI.9.), 6/2012. (III.9.), 16/2012. (XI.14.), 22/2012. (XII.14.), 15/2013.(V.30.), 9/2014.(IV.25.) és a 21/2014.(XII.18.)számú önkormányzati rendelettel egységes szerkezetbe foglalva.

Hatályos: 2014. április 25.

Baloghné dr. Nagy Edit s.k.

jegyző