Halásztelek Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény és végrehajtási rendeletei, az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. XLVI. törvény valamint az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V.28.) FM rendelet figyelembevételével, a helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény alapján Halásztelek Város területén az állatok tartásáról az alábbi rendeletet alkotja:^[1]

I.                   Fejezet

Általános rendelkezések

1. §

(1) A rendeletet Halásztelek Város^[2] Önkormányzat közigazgatási területén alkalmazni kell:

a.) minden olyan természetes személyre, valamint szervezetre, aki, illetőleg amely az állat tulajdonosa, továbbá, aki az állatot vagy az állatállományt gondozza, felügyeli,

b.) minden olyan ingatlanra, épületre és építményre, ahol állattartás folyik.

(2) A rendelet nem alkalmazható: cirkuszra, állatkiállításra, vágóhídra, engedéllyel működő állatfelvásárló telephelyre, lósport telepre, nagy létszámú állattenyésztő és állattartó telepre, állatkórházra, gyepmesteri telepre, állatkertre, vadaskertre, veszélyes állatok tartásának engedélyezésére, laboratóriumi kísérleti állattartásra és a fegyveres testületek állattartására.

2. §

A rendelet alkalmazása szempontjából :

(1) ^[3] Állattartás: olyan tevékenység, amely állati eredetű termék előállítására (pl. hús, tej, gyapjú, tojás stb.), sportcélok elérésére, kedvtelésre és egyéb hasznosítás megvalósítására történik.

(2) Haszonállat:

a.) nagyállat: a ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly,

b.) kisállat: sertés, juh, kecske, strucc,

c.) egyéb kisállat: baromfi (tyúk, kacsa, liba, pulyka, gyöngytyúk), galamb,

d.) prémes állat: nutria, nyérc, ezüst és kék róka, nyúl stb.

(3) Kedvtelésből tartott állat: az eb, a macska, díszmadarak, díszhalak, kistestű rágcsálók (szíriai aranyhörcsög, tengerimalac stb.).

II.                   Fejezet

Az állattartás közös szabályai

3. §

(1)Állatot tartani az állategészségügyi, állatvédelmi, közegészségügyi, építésügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartásával, a lakosság nyugalmának zavarása (zaj, bűz stb.) nélkül lehet.

(2)Az állatok tartására szolgáló építmények és az ezekhez tartozó kiszolgáló létesítmények kialakítása építési engedély alapján történhet a közegészségügyi, állategészségügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartásával. Az építmények megvalósítása során alkalmazandó védőtávolságokat e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(3)Az állattartó köteles az állat tartására szolgáló létesítmény tisztaságát biztosítani, szükség szerint takarítani, fertőtleníteni, a káros rovarok és rágcsálók irtásáról rendszeresen gondoskodni, és az állattartás során a jogszabályok rendelkezéseit folyamatosan betartani.

(4)Az állattartó köteles gondoskodni állatának megfelelő tartásáról, takarmányozásáról és gondozásáról. Állata egészségének megóvása érdekében köteles az állategészségügyi rendelkezéseket betartani, és az állat megbetegedése esetén állatorvos igénybevételéről gondoskodni.

(5)A lakás lebontása miatt vagy egyéb okból történő elköltözés esetén az állattartó állatának elhelyezéséről köteles gondoskodni. Ha az állattartó az állatra nem tart igényt, köteles előzetes bejelentés alapján a felmerülő költségek megtérítésével az állatnak gyepmesterrel történő elszállításáról gondoskodni.

Az állatok tartása és elhelyezése

4. §

(1)Halásztelek Város^[4] Önkormányzat közigazgatási területe az állattartás szempontjából az alábbi állattartási övezetekre tagolódik:

a.)kisvárosias és településközpont vegyes övezet,

b.)családi házas övezet,

c.)külterületi mezőgazdasági övezet,

d.)egyéb övezetek (kereskedelmi, gazdasági, ipari).

5. § ^[5]

6. §

(1) Kisvárosias és településközpont vegyes övezet területén

a.) ^[6]

b.) ^[7] kedvtelésből tartott állatok tenyésztése tilos,

c.) több lakásos épületben lakásonként 1 eb, valamint 2 macska tartható, amennyiben a társasház alapító okirata ezt lehetővé teszi.

(2) ^[8] Családi házas övezetben az 550m²-t meg nem haladó területű ingatlanokon tartható 2 eb, 2 macska, valamint ezek egyszeri szaporulatai elválaszthatóságukig.

(3) ^[9] Családi házas övezetben az 550m²-t meghaladó területű ingatlanokon a vonatkozó jogszabályok és e rendelet előírásainak betartásával valamennyi haszonállat tartható. A tartható állatszám 2 eb, 2 macska, valamint ezek szaporulatai elválaszthatóságukig.

(4) Külterületi mezőgazdasági övezetben a vonatkozó jogszabályok és e rendelet előírásainak betartása mellett létszámkorlátozás nélkül valamennyi haszonállat tartható.

(5) ^[10] Az (1),(2) és (3) bekezdésben meghatározottnál nagyobb létszámú eb indokolt esetben a polgármester külön engedélyével a Budapest Főváros Kormányhivatala, Ráckevei Kistérségi Népegészségügyi Intézete (2300 Ráckeve, Kossuth Lajos u. 25.) és a ráckevei főállatorvos szakvéleményének figyelembevételével tartható.

(6) Az egyes övezetbe tartozó utcákat a Helyi Építési Szabályzat alapján a hivatal tartja nyilván.

7. §

(1)Az állatok elhelyezésére szolgáló helyiséget könnyen tisztítható, hézag- és szivárgásmentes, megfelelő lejtésű, csúszásmentes szilárd padozattal, valamint hézagmentesen fedett zárt trágyagyűjtővel kell ellátni.

(2)Az állattartásra szolgáló helyet el kell keríteni, és amennyiben 20 kisállatnál vagy 5 nagyállatnál több haszonállatot tart a tulajdonos, gazdasági udvart kell kialakítani. Az állattartás céljára lekerített udvar nem csatlakozhat közvetlenül a szomszédos ingatlanhoz. A kerítéstől számítva legalább egy méteres sávot szabadon kell hagyni, amit sövénnyel kell beültetni.

(3)Az istállót, ólat, ketrecet rendszeresen takarítani kell, s szükség szerint, de évente legalább két alkalommal fertőtlenítő meszelést kell végezni.

(4)Az alkalmazott tartási rendszernek biztosítani kell az állatok megfigyelhetőségének lehetőségét, valamint az etető- és itató berendezésekhez való akadálytalan hozzáférhetőséget.

(5)A beteg vagy sérült állat szükség szerinti elkülönítése, gyógykezelése céljára helyet kell biztosítani.

(6)Az állattartásra szolgáló építmények szellőzőnyílásait, szellőző berendezéseit a saját udvar felé kell kiképezni.

(7)A keletkező bűzös gázok áramlását természetes vagy mesterséges szellőzéssel a magasba kell terelni.

(8)Belterületen a trágya-és trágyalétárolót résmentes födéllel kell ellátni, oldalát és aljzatát pedig vízzáró módon kell kiképezni. Az ólakban és a trágyatárolókban az ammóniaképződés csökkentésére szagtalanító anyagokat kell használni.

(9)A híg trágyát zárt csöveken kell az aknába elvezetni. A szilárd trágyát szalmával keverve kell tárolni.

(10) Külterületen a trágya tárolása lakóépülettől, ideiglenes tartózkodásra használt gazdasági épülettől legalább 30 méter távolságra történhet. A trágyát földdel, szalmával, fóliával lefedve kell tárolni.

(11)A trágya- és trágyalégyűjtő kiürítéséről szükség szerint kell gondoskodni. A tárolóból a trágyalé kifolyását illetőleg a csapadékvíz oda való befolyását meg kell akadályozni.

(12)A haszonállatok alom nélküli, hígtrágyás tartása tilos.

Az eb tartásának szabályai

8. §

(1) Az ebeket az állattartók úgy kötelesek tartani – szükség esetén megkötve, zárt helyen, hogy azok ne tudjanak elkóborolni, közterületre felügyelet nélkül kijutni.

(2) A többlakásos épületben az eb tartója köteles gondoskodni arról, hogy a lépcsőházban lakók nyugalmát az eb tartósan vagy rendszeresen ne zavarja, szabad mozgásukat ne gátolja.

(3) Az érintett lakók a (2) bekezdésben foglaltak be nem tartása esetén az eb-tartás korlátozását vagy megszüntetését kérhetik. Az érdekeltek nyilatkozatai és a szakhatóságok véleménye alapján a polgármester az eb-tartást korlátozhatja vagy megtilthatja.

(4) Bekerített ingatlanon eb szabadon tartható, azonban a kerítést úgy kell kialakítani, hogy az eb közterületre való kijutását, a szomszédos ingatlanokra történő bejutását, valamint a kerítés résein történő kiharapását megakadályozza.

(5) Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos. Az állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az eb a tartási helyét, illetve az ingatlan határait ne hagyhassa el.

(6) Harapós, támadó vagy kiszámíthatatlan természetű eb tartása esetén az ingatlan vagy a ház bejáratán, szembetűnő módon erre utaló figyelmeztető táblát kell elhelyezni.

(7) Amennyiben az állattartó az ebet kennelben tartja, annak minimális nagysága állatonként 2x2 méter. A kennel közvetlenül a szomszéd kerítésre nem építhető, minimum a kerítéstől számított 1 méter távolságot be kell tartani, és a kerítés mentén a telepítési távolságok betartásával növényzetet kell telepíteni.

(8) Amennyiben a kertben kennel nem létesíthető a mozgástér biztosítása érdekében minimum 4 méter huzalhoz csatlakozó legalább 2 m-es lánccal lehet az ebet kikötni.

(9) A szabadon tartott eb számára mindenesetben a méretének megfelelő ólat kell építeni.

9. §

 (1) Ebet többlakásos épület erkélyén, folyosóján tartani tilos, a közös használatú udvaron pedig csak a szomszédok írásbeli beleegyezésével lehet.

(2) Közterületen, lakóház folyosóján és lépcsőházában az ebet fajtára való megkülönböztetés nélkül pórázzal, a 20 cm marmagasságú ebet pedig szájkosárral is el kell látni.

10. §

(1) Közterületen történő tartózkodás esetén az oltást igazoló műanyag lapocskát az eb nyakörvére erősítve kell tartani, és azt szükség esetén az ellenőrzésre jogosult, illetve megharapott személy részére fel kell mutatni.

(2) Ebharapás esetén az állattartó köteles az ebet hatósági állatorvoshoz vinni, megvizsgáltatni, és az arról szóló igazolást a sérelmet szenvedett személynek, illetve képviselőjének átadni.

(3)Az állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az eb a közterületet és a lakóház közös használatú területét, helyiségeit (gyalogjárda, sétány, park, lépcsőház, lift stb.) ne szennyezze. Az e területeken keletkezett szilárd ürüléket az állattartó köteles haladéktalanul eltávolítani. Ennek érdekében közterületen történő tartózkodás során az eb tartója köteles az e célra rendszeresített és alkalmas eszközöket (zacskó, lapát) magánál tartani és ellenőrzés esetén az arra jogosult személynek bemutatni.

11. §

(1) Tilos ebet beengedni vagy bevinni a vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helyiségbe.

(2) Tilos ebet – a vakvezető eb kivételével – beengedni vagy bevinni

a)oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális intézmény területére és kegyeleti helyre,

b)ügyfélforgalmat lebonyolító középületbe, diákszállásra,

c)az olyan parkba, zöldterületre, nyílt vízfelületre és tóba, ahol tábla tiltja az ebek beengedését és bevitelét.

(3) A (2) bekezdés a.) pontja szerinti létesítményekbe, illetve területekre őrző-védő eb bevihető, ha azt az ingatlan védelme szükségessé teszi.

(4) Élelmiszer szállítására szolgáló járművön ebet szállítani tilos.

​12. §

Őrző-védő szolgálatot ellátó magánszemély, szervezet eb tartásához a külön jogszabályban meghatározott előzetes engedély szükséges. Az engedélyben az eb-tartást szabályozó valamennyi jogszabály betartásán túlmenően – a helyi körülményeket figyelembe véve – különös feltételek betartására (pl. kerítés, zajártalom megelőzése) kötelezhető az eb tartója.

13. §

(1) Az eb tartója köteles az ebet évenként – a három hónapos kort elért ebet harminc napon belül, majd hat hónapon belül ismételten – a saját költségére magán-állatorvossal veszettség ellen beoltatni.

(2) Az eb tartója köteles:

a)az oltási igazolását a legközelebbi védőoltásig megőrizni, az ellenőrzésre jogosult hatóságoknak kérésre felmutatni, az igazolás elvesztése esetén megfelelő igazolásról gondoskodni,

b)ha az eb nem a tulajdonos állandó lakóhelyén részesült veszettség elleni védőoltásban, az oltás megtörténtét az oltási igazolás felmutatásával a lakóhely szerinti települési önkormányzat jegyzőjéhez bejelenteni.

(3) Az eb tartója évente egy alkalommal köteles az eb féregtelenítését elvégeztetni, és ennek megtörténtét az oltási igazolásban is feltüntettetni.

(4) A védőoltásban nem részesült ebet, - mint az emberre egészségügyi szempontból veszélyes, valamint az állatok egészségét veszélyeztető beteg vagy betegségre gyanús ebet  - a települési önkormányzat állami kártalanítás nélkül köteles kiirtani. A kiirtásra akkor kerülhet sor, ha a települési önkormányzat jegyzője az előző évi oltást elmulasztó ebtartót – szabálysértési eljárás megindítása mellett – január 31-ig felszólította a 15 napon belüli pótoltásra, valamint annak igazolására, de a felszólításnak az eb tartója nem tett eleget.

14. §

(1) Ha a települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreiről szóló 245/1998. (XII.31) Korm. rendelet 7. §-a alapján a jegyző az eb tartását megtiltotta, az eb eltávolításáról a tartó köteles gondoskodni; ennek elmaradása esetén ezt a feladatot hatósági rendelkezésre a tulajdonos költségére a gyepmester végzi el.

(2) A gazdátlan kóbor ebek elfogásáról és a gyepmesteri telepre történő szállításáról a gyepmester gondoskodik.

(3) Az elfogott és telepre beszállított ebet – a tartás költségének megtérítését követően – az igazolt tulajdonosa 14 napon belül kiválthatja. A ki nem váltott ebbel a gyepmester szabadon rendelkezhet (ivartalaníthatja, menhelynek átadhatja stb.).

(4) A ki nem váltott és fajtiszta ebek további sorsáról történő rendelkezés előtt a gyepmester köteles a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által elismert, az adott fajtát tenyésztő szervezetet értesíteni.

Állatbetegségek megelőzése és leküzdése

​

15. §

(1) Az állati hullák és melléktermékek begyűjtését, őrzését és ártalmatlanná tételét (megsemmisítését) a gyepmester végzi a Gyepmesteri telepen.

(2) Minden állattartó köteles a tulajdonában levő, illetve gondjaira bízott kis és nagy állat fertőző betegségben vagy annak gyanújában történő elhullását a körzeti állatorvosnak bejelenteni, és annak ezzel kapcsolatos további utasítását betartani.

Szabálysértés

16. §

(1) ^[11] E rendelet szabályainak megsértése esetén – amennyiben az intézkedésre jogszabály nem a jegyzőt vagy más szervet jogosítja fel – a polgármester az állattartót megfelelő tartásra kötelezi, illetve az állattartást korlátozza, vagy megtiltja. Az eljárásra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény szabályait kell alkalmazni.

(2) Szabálysértést követ el és harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki e rendelet

a)^[12] 3.§-ában, 6.§-ában,  7. §-ában az  állatok tartására,

b)8.§ (1)-(5), valamint (7)-(9) bekezdésében, 9.§-ában, 10. § (1)-(2) bekezdésében, 13.§-ában az ebtartásra

vonatkozólag megállapított rendelkezéseket megszegi.

(3) Az (2) bekezdésben meghatározott szabálysértés tetten ért elkövetőjét a közterület-felügyelő és az ellenőrzésre felhatalmazott személy ötszáztól tízezer forintig terjedő helyszíni bírsággal sújthatja.

Záró rendelkezések

17. §

(1) ^[13]     Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2)^[14]

(3) ^[15]

(4) A rendelet kihirdetéséről az SzMSz-ben meghatározott módon a jegyző gondoskodik.

Halásztelek, 2004. március 23.

                                    Baloghné dr. Nagy Edit sk.                Stoffán Antal sk.

                                                  Jegyző                                  polgármester

A rendelet kihirdetve 2004. március 24.

                               Baloghné dr. Nagy Edit sk.

                                               jegyző

A rendelet a 13/2005. (VII.15.) és a 18/2012. (XII.14.) számú rendelettel egységes szerkezetbe foglalva.

Hatályos: 2012. december 14.

Baloghné dr. Nagy Edit s.k.

jegyző