Halásztelek Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2008(VIII.14.) önkormányzati rendelete

a helyi környezet védelméről és a település tisztaságáról

Hatályos: 2014. 09. 01- 2020. 12. 13

Halásztelek Város  Önkormányzata  Képviselő-testületének

     15/2008.(VIII.14.) önkormányzati rendelete

a helyi környezet védelméről és a település tisztaságáról


 Halásztelek Város Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, valamint a környezet védelméről szóló 1995. évi LIII. törvény 46. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján Halásztelek Város tiszta, esztétikus képének, valamint a környezet rendjének és tisztaságának kialakítása, fenntartása és védelme érdekében – a helyi körülményeket figyelembe véve – az alábbi rendeletet alkotja:

I. fejezet


Általános rendelkezések


A rendelet célja


1. §

           

(1) A rendelet célja, hogy megállapítsa az ember egészségének és környezetének megóvása érdekében a környezeti elemek védelmének előírásait.


(2) Halásztelek harmonikus környezetének kialakítása, a környezet elemeinek és folyamatainak védelme.  

A rendelet területi és személyi hatálya


2. §


(1) Jelen rendelet hatálya kiterjed Halásztelek Város közigazgatási területén minden jogi és természetes személyre, valamint a jogi személyiség nélküli társaságokra, szervezetekre, akik állandó vagy ideiglenes jelleggel a település közigazgatási területén tartózkodnak, működnek, tevékenykednek. 


(2) A rendelet szabályait kell alkalmazni a szolgáltató tevékenységet ellátó új és már működő üzemi létesítmények esetén, így különösen:

- térzene, mutatványos tevékenység,

- művelődési intézmény, cirkusz, varieté,

- játékterem,

- üzlet, kereskedelmi egység, kölcsönző

- üdülő, üdülőtábor, camping,

- sportpálya,

- autóbusz állomás,

- hirdetésre, reklámozásra, figyelemfelkeltésre, illetve tájékoztatásra használt szabad vagy zárt térben elhelyezett bármilyen zaj- és káros rezgéseket kibocsátó berendezések működésére.


(3) A rendelet hatálya nem terjed ki arra a zajra és rezgésre:

- mely a szomszédos, egybeépített más létesítményekbe az épületen keresztül átszűrődik,

- amely a természeti csapás elhárítása érdekében vagy más fontos közérdekű célból (pl: közművezeték meghibásodása) származik.


(4) Az ingatlanok tisztántartásáról az ingatlan tulajdonosa, használója (a továbbiakban: használója) köteles gondoskodni.

3. §


A környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy érvényesüljön a megelőzés - helyreállítás, együttműködés, tájékozódás - tájékoztatás és a nyilvánosság elve.


 (1) A környezeti elemeket védeni kell minden olyan hatástól, terheléstől és igénybevételtől, amely az állapotot és a megújuló képességet károsan befolyásolja, egészségre ártalmas, az életkörülményeket rontja.


(2) A környezethasználóknak kötelessége környezetszennyezést nem okozó tevékenységet kialakítani vagy védelmi módszereket és eszközöket alkalmazni az ezeket szolgáló létesítményeket megvalósítani.


 (3) A környezeti elemek minőségi és mennyiségi védelme érdekében, az azok állapotára hatást gyakorló tevékenységeket az adott hatásterületen a környezethasználók kötelesek összehangolni.


(4) Az egyes környezeti elemek részletes védelme a következőkre terjedjen ki:

- A föld védelme

- A víz védelme

- A levegő védelme

- Az élővilág védelme

- Az épített környezet védelme (Ingatlanok és közterületek tisztántartása)

II. FEJEZET


KÖRNYEZETI ELEMEK VÉDELME


A föld védelméről


4. §


(1) Halásztelek közterületein a föld felszínén, illetve a földben bármilyen anyag, csak az önkormányzat engedélyével helyezhető el.


(2) Beruházás, építkezés esetén gondoskodni kell a termőréteg letermeléséről és termőtalajkénti felhasználásáról. 

A víz védelméről


5. §


(1) Az ivóvizet szolgáló kutak környezetét az ivóvíz szennyeződésének megakadályozásának céljából különös gonddal kell tisztán tartani és megvédeni a szennyeződésektől.


(2) Ivóvizet szolgáló kút környékén szennyező forrást (istállót, ólat, illemhelyet, szennyvízemésztő gödröt, trágyatárolót stb.) elhelyezni nem szabad.

(3) Az ivóvíz szerzés céljára már nem használt (használaton kívüli) kutat az ingatlan használója megfelelően (balesetveszélyt kiküszöbölő módon) köteles tartani. A kutakat betemetni, abba szemetet szórni vagy szennyvizet bevezetni tilos!


(4) Ásott, vert kútból vizet fogyasztani tilos!


(5) Az ivásra alkalmatlan, szennyezett, fertőzött vizet szolgáltató kutat, magánterületen az ingatlan használója, közterületen a polgármesteri Hivatal “NEM IVÓVÍZ” feliratú táblával köteles ellátni.


(6) Tilos a közkutak környékén vagy más területen elhelyezett, közcélt szolgáló ivóvíz kifolyóinál motorkerékpárt, gépkocsit illetőleg bármely dolgot vagy használati tárgyat mosni.


(7) Tilos közkifolyóból – tűzoltás esetét kivéve – gumicsövön keresztül vizet venni.

A csapadékvíz és szennyvíz


6. §


(1) Az épület tulajdonosa köteles gondoskodni arról, hogy az épület tetőzetéről az esővíz, hólé ne a közterületre, járdára csorogjon.


(2) A háztetőkről letakarított, valamint az ingatlanon felgyülemlett hó elhordásáról – amennyiben ez szükséges – az ingatlan használója gondoskodik. A hó lerakó helyeket a Polgármesteri Hivatal Műszaki Osztálya jelöli ki.


(3) Havat és jeget a háztetőknek a közterület fölé eső oldaláról, csak olyan időszakban szabad letisztítani, amikor az a forgalmat nem akadályozza. A tisztítás idején a járdát le kell zárni és a járókelőket figyelmeztetni kell az elhaladás veszélyére.


(4) Meg kell akadályozni a csapadékvízből, az állóvizek keletkezését, a posványosodást. A járműbehajtók átereszeinek a tisztítása az ingatlanhasználó feladata.


(5) Az ingatlan használója az ingatlanán lehullott csapadékvíz elszikkasztásáról úgy köteles gondoskodni, hogy a szomszédos ingatlanokat ne károsítsa.


(6) Esővíz, csatornakivezető nyílás a járdára nem torkolhat, azt a szomszédos ingatlanra és közterületre vezetni tilos.


(7) Halásztelek területén, a belvíz elvezető árokba csapadékvizet, szennyvizet bevezetni tilos.(


(8) A zárt csapadékvíz-elvezető és szennyvízcsatornában, illetve nyílt árkokban, vízfolyásokban a természetes vizek elfolyását akadályozni tilos.


(9) Tilos ingatlanok, intézmények, üzemek szennyvizét, illetve egyéb szennyezést, vagy mérgező anyagot (szemetet, trágyalét, iszapot, vegyszermaradékot) nyílt felszínű és zárt csapadékvíz-elvezető csatornába, üzemelő vagy használaton kívüli kútba, illetve bármilyen módon a talajba juttatni.


(10) Tilos a meglévő ivóvízellátást biztosító hálózatot veszélyeztetni, szabálytalan, engedély nélküli rákötéssel az ivóvizet szennyezni.


(11) Szennyvizet a meglévő szennyvízhálózatba kell elvezetni. Szennyvízcsatorna hiányában közműpótló zárt szennyvíztározóba kell vezetni a szennyvizet. (A már korábban beépített ingatlanok zárt szennyvíztárolóira vonatkozik)

A levegő védelméről


7. §


(1) Mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladék ártalmatlanításáról elsősorban komposztálással, ha ez nem lehetséges, elszállításával kell gondoskodni. 


(2) Belterületen ipari hulladékot égetni tilos.


(3) Égetni csak megfelelően kialakított helyen, a vagyoni és személyi biztonságot nem veszélyeztető módon lehet.


(4) Égetni - kizárólag a kerti hulladékot - a környezet zavarása nélkül minden héten csütörtökön reggel 7,00 és 20,00 óra között szabad.


(5) Az égetendő hulladék kommunális, illetve ipari eredetű hulladékot (műanyagot, festéket, gumit, vegyszert, illetve ezek maradékait) nem tartalmazhat.


(6) Az egyedi fűtéssel rendelkező lakóházakban, a megfelelően karbantartott tüzelő-berendezésekben csak az arra a berendezésre engedélyezett tüzelőanyagot szabad elégetni.


(7) Fűtőberendezésekben egészségre káros égéstermékeket kibocsátó anyagot (különösen ipari hulladékot, műanyagot, gumit, vegyszert, festéket, stb.) égetni tilos.


(8) Tarlóégetést csak engedéllyel lehet végezni. Az engedélyt Halásztelek Város jegyzője adja ki.


(9) Tarlóégetés csak rendkívül indokolt esetben, járványveszély elhárítása érdekében engedélyezhető. Az engedélyezési eljárás során be kell szerezni a növény-egészségügyi hatóság állásfoglalását.

Az élővilág védelméről


8. §


 (1) Az egészségre ártalmas vagy mérgező anyagot tartalmazó hulladékot az arra illetékes szerv rendelkezései szerint kell ártalmatlanítani vagy megsemmisíteni.


(2) Rothadó, bűzös hulladékot az ingatlan használója haladéktalanul köteles elszállítani, illetve megsemmisíteni.


(3) Azokon a területeken, ahol gépjármű és gyalogosforgalom nincs, törekedni kell, hogy a földfelszín legalább füvesített legyen és az ne vízzáró módon kerüljön lefedésre


(4) A jegyző a kertészeti munkák elvégzését előírhatja.


(5) Tilos a védett állatok, és növények bármilyen eszközzel való rongálása, zavarása, irtása.

Porképző és bűzös anyagok kezelésére vonatkozó szabályok


9. §


(1) Porképző vagy könnyen lesodródó anyagokat csak rögzített ponyvával, nedvesített állapotban szabad szállítani.


(2) Építésnél, tatarozásnál, bontásnál és az úttest felbontásánál keletkezett port, terjedésének megakadályozására vízzel kell nedvesíteni.


(3) Bűzös anyagot csak légmentesen lezárt tartállyal felszerelt járművön szabad szállítani.


(4) A Városban keletkező por képződésének megakadályozása érdekében törekedni kell, hogy a fedetlen talajterületek növényzettel borítottak legyenek. Az építési területek végleges rendezését és parkosítását az építkezés befejezésével együtt kell biztosítani.


(5) Közterületen szennyező anyagot csak oly módon lehet szállítani, hogy az a területen szennyeződést ne okozzon. A szállító az esetlegesen okozott szennyeződést azonnal köteles eltávolítani, az adott területet megtisztítani.


(6) A közterület-használati engedély kiadásánál ügyelni kell arra, hogy a közterületen lévő berendezések, felszerelési tárgyak, fák, növények, árkok szabadon maradjanak, és ne rongálódjanak. A kiadott engedélyben meg kell határozni az esetleges helyreállítás módját, idejét és a költségviselési kötelezettséget, beleértve a környezetszennyezés megszüntetését is.

Zöldterületek fenntartása és kezelése


10. §


(1) A tulajdonosok kötelesek gondoskodni a zöldterületek, valamint növényzet ápolásáról és az idényszerű növényvédelmi munkálatok elvégzéséről.


(2) Tilos az élő fára plakát, hirdetés, egyéb reklámberendezés kiragasztása vagy kiszegezése.


(6) Köteles minden tulajdonos, üzemeltető a tulajdonában lévő területen a közlekedést akadályozó (járda és úttest fölé nyúló) faágak, bokrok gondozását, nyesését elvégezni.


(3) Elektromos hálózat alatt magasra nyúló fákat telepíteni csak engedéllyel lehet.

III. FEJEZET


INGATLANOK ÉS KÖZTERÜLETEK TISZTÁNTARTÁSA


11. §


(1) A köztisztaság és a települési környezet fenntartása elsőrendű közegészségügyi érdek, ezért ennek előmozdításában mindenki köteles hathatósan közreműködni, a szennyeződést, fertőzést eredményező tevékenységtől, illetőleg magatartástól tartózkodni.


 (2) Az egyes ingatlanok tisztántartásáról az ingatlan tulajdonosa, kezelője, az ingatlan használója (haszonélvező, használó, bérlő, albérlő) köteles gondoskodni.


(3) Az ingatlan tulajdonosának az ingatlanán kötelessége továbbá a rendszeres rovar-, rágcsáló- és gyomirtásról való gondoskodás.

12.§


(1) Intézmények, kereskedelmi és vendéglátó-ipari egységek és más elárusítóhelyek előtti járdaszakaszt a tényleges használónak kell tisztántartani.

Ez a kötelezettség kiterjed a hó eltakarítással, a síkosság megszüntetésével kapcsolatos feladatokra is.


(2) Az élelmiszer üzletek, vendéglátóhelyek előtt egységesített szemétgyűjtő tartályok elhelyezése és tisztántartása, napi ürítése az üzemeltető feladata.


(3) A járdaszakasz tisztántartásakor a környezetkárosító anyagok használata tilos.


(4) Az ingatlan tulajdonosa/használója köteles a járdaszakasz melletti átereszeknek, árkoknak hótól, jégtől és egyéb lefolyást gátló anyagoktól való megtisztításáról gondoskodni.


(5) A közutakra tilos olyan anyagot kihelyezni, mely az út rendeltetésszerű használatát akadályozza vagy állagát rontja, illetve amely a környezetet szennyezi.


(6) Tilos közterületen kihelyezett gyűjtőkonténerbe, továbbá a szelektív hulladéktároló konténerekbe, azok mellé háztartási hulladékot elhelyezni. 

13. §


(1) Építési területen és az építkezés közvetlen környékén (az építkezés előtti területen) az építést végző kivitelezőnek kell biztosítani a tisztaságot.


(2) Beruházások esetén a birtokbavételtől a kivitelezés megkezdéséig a beruházónak (bonyolítónak), ezt követően a kivitelezés befejezéséig a kivitelezőnek kell gondoskodni az általa elfoglalt terület tisztántartásáról.


(3) Építésnél, bontásnál vagy tatarozásnál a munkálatokat úgy kell végezni, az építési és bontási anyagokat, a kiásott földet úgy kell tárolni, hogy por és egyéb szennyeződés ne keletkezzen.


(4) Közterületen építési, bontási anyagot a polgármester által kiadott közterület-használati engedélyben meghatározott területen, az engedélyben megjelölt módon és időtartamig szabad tárolni. Magánterületen engedély nem szükséges, de csak olyan anyagot szabad tárolni, amely közegészségügyi szempontból veszélytelen.


(5) Közterületen bárminemű burkolat (úttest, járda stb.) felbontása csak a jegyző, az országos közúthálózatba tartozó utak tekintetébe a közút kezelőjének hozzájárulásával lehetséges.


(6) Amennyiben a munkálatok végzése során építési törmelék, illetve hulladék anyag keletkezik, úgy azt folyamatosan, legkésőbb a munka befejezésétől számított 48 órán belül a kivitelezést végző szervnek vagy személynek el kell szállítani, és a közterületet helyre kell állítani, illetőleg meg kell tisztítani.

Az ingatlantulajdonosok feladata az ingatlanokkal kapcsolatban


14. §


(1) A település területén lévő ingatlanok tulajdonosai/használói kötelesek ingatlanukat rendben tartani, gyomtól, gaztól, szeméttől megtisztítani.


(2) A település területén működő kereskedelmi egységek, vendéglátó ipari és szolgáltató létesítmények külső és belső nagytakarítását (a környezet rendezését) az üzemeltetők kötelesek elvégezni. Kötelesek továbbá a homlokzat, az épület szerkezeti egységeinek (előtető, portál, ernyőszerkezet, cégtábla, stb.) jó karbantartásáról gondoskodni.


(3) Az ingatlanok tulajdonosai kötelesek az épület homlokzatán vagy egyéb jól látható helyen házszámot, vagy helyrajzi számot tartalmazó táblát elhelyezni.

A közterületek rendje


15. §


(1) A közterületen anyagot lerakni és tárolni, közterületet elfoglalni, illetve a rendeltetéstől eltérő módon használni csak engedély alapján lehet.


 (2) A közterületek, sportolás céljára szolgáló területek beszennyezése tilos. A köztisztaság megóvása és a balesetek elkerülése végett az említett területeken a szemetet, hulladékot, szennyező vagy egészségre ártalmas anyagot kiönteni, elmosni, kiengedni vagy eldobni nem szabad.


(3) Közterületen plakátok, hirdetmények stb. elhelyezése csak e célra rendszeresített helyen, a Város hirdetőtábláin történhet. Tilos az építményeket, villanyoszlopokat, kerítéseket bármilyen felirattal megrongálni.


(4) Hirdetmények, plakátok eltávolítása annak a feladata, aki azt a hirdetőtáblákon elhelyezte, illetve elhelyeztette.


(5) Élelmiszer, zöldség-gyümölcs nem állandó épületben történő árusítása, a nagy forgalmú utaktól és kereszteződésektől számított 15 m-en belül nem engedélyezhető.


(6)[1] Tilos a dohányzás az önkormányzati tulajdonú játszótereken.

IV. FEJEZET


Halásztelek Polgármesteri Hivatalának környezetvédelmi feladatai


16. §


(1) Biztosítja a környezet védelmét szolgáló jogszabályok végrehajtását, ellátja a hatáskörébe utalt hatósági feladatokat.


(2) Az Országgyűlés Környezetvédelmi Programjában foglalt célokkal, feladatokkal és a település rendezési tervével összhangban önálló települési, környezetvédelmi programot dolgoz ki, melyet a képviselőtestület hagy jóvá és 2 évente felülvizsgál.


(1) Együttműködik a környezetvédelmi feladatot ellátó egyéb hatóságokkal, a szomszédos önkormányzatokkal, társadalmi szervezetekkel.


(2) Elemzi, értékeli a környezet állapotát Halásztelek területén, és arról évente egyszer tájékoztatja a lakosságot.


(3) A fejlesztési feladatok során érvényesíti a környezetvédelem követelményeit, elősegíti a környezeti állapot javítását.


(4) Halásztelek Képviselőtestülete más jogszabályokban előírtaknál nagyobb mértékben korlátozó környezetvédelmi előírásokat határozhat meg.


 (5) A környezetvédelmi rendeletet és programot a szomszédos önkormányzatoknak, illetve a területi környezetvédelmi hatóságnak meg kell küldeni.



(6) A hivatal a lakossági bejelentésre, a környezetvédelmi panaszt kivizsgálja, szükség szerint szakértő bevonásával, és tájékoztatja a képviselőtestületet.


(7) Új utak tervezésekor a légszennyező hatás csökkentése érdekében a lakóterületek mellett haladó útszakaszok mentén a védő növénysáv telepítésére vonatkozó javaslatokat a beruházási programnak tartalmaznia kell. Törekedni kell arra, hogy a védő növénysávok telepítésére az utak kivitelezésével egy időben kerüljön sor.

Környezetvédelmi alap


17. §


(1) Környezetvédelmi feladatok megoldására Halásztelek Önkormányzata környezetvédelmi alapot hoz létre.


(2) A Környezetvédelmi Alap létrehozásának célja, hogy hatékonyan segítse az önkormányzat környezetvédelmi feladatainak ellátását:

a.) a szükséges környezetvédelmi intézkedések végrehajtása,

b.) a környezeti károk mérséklése,

c.) a környezetvédelmi ártalmak megelőzése,

d.) a környezetkímélő tevékenységek, környezetbarát technológiák elterjedésének elősegítése,

e.) a zöldfelület-gazdálkodás,

f.) a természeti értékek megóvása,

g.) a környezetvédelmi oktatás, nevelés területén.


(3) A környezetvédelmi alap bevételei:

(a) a jegyző által kiszabott környezetvédelmi bírság,

(b) a területi környezetvédelmi hatóság által Halásztelek területén kiszabott környezetvédelmi bírságok összegének harminc százaléka,

(c) az önkormányzat bevételeinek környezetvédelmi célokra elkülönített összege,

(d) az Alap lekötéséből származó kamatbevételek,

(e) az állampolgárok, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek által az Alap részére történt befizetések, illetve bármely az Alapot megillető bevétel.


(4) A környezetvédelmi alap felhasználásáról a képviselő-testület dönt.


(5) A Környezetvédelmi Alapból pályázat alapján támogatást kaphat olyan természetes és jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki a városban végez az Alap céljaival egybeeső tevékenységet.

A környezetvédelmi bírságról


18. §


(1) Az önkormányzat jegyzője e rendelet érvényesítésére környezetvédelmi bírságot szabhat ki, a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény alapján.


(2) A környezetvédelmi bírság mértéke 5.000-100.000 Ft összeg között.

V. FEJEZET

A köztisztasági rendelkezések betartásának

ellenőrzése



19. §


(1) [2]


(2) A jelen rendeletbe foglalt előírások megtartását a közterület-felügyelő, a jogszabályok szerinti ellenőrzésre jogosult más szervek, illetve az Önkormányzat által megbízott köztisztviselők a helyszínen vagy más alkalmas módon ellenőrzik.

�lyiséggel nem rendelkező szervezet, aki a városban végez az Alap céljaival egybeeső tevékenységet.


Fogalmi meghatározások


20. §


(1) Környezeti elem: a föld, a levegő, a víz, az élővilág, valamint az ember által létrehozott épített (mesterséges) környezet, továbbá ezek összetevői.


(2) A környezet: a környezeti elemek, azok rendszerei, folyamatai, szerkezete.


(3) Környezetszennyezés: a környezet valamely elemének a kibocsátási határértéket meghaladó terhelése.


(4) Környezethasználat: a környezetnek vagy valamely elemének igénybevételével, illetőleg terhelésével járó hatósági engedélyhez kötött tevékenység.


(5) Környezetvédelem: olyan tevékenységek és intézkedések összessége, amelynek célja a környezet veszélyeztetésének, károsításának, szennyezésének megelőzése, a kialakult károk mérséklése vagy megszüntetése, a károsító tevékenységet megelőző állapot helyreállítása. 

Záró rendelkezések


21. §.


(1)E rendelet 2008. augusztus 14-én lép hatályba, a hatályba lépésével egyidejűleg a 11/2001. (VI.27) Halásztelek Nagyközség környezetének védelméről szóló rendelet hatályát veszti.



Halásztelek, 2008. augusztus 13.



                             Baloghné dr. Nagy Edit s.k.                        Szentgyörgyi József s.k.                     

                                         jegyző                                                      polgármester





A rendelet kihirdetve:

Halásztelek, 2008. augusztus 14.


Baloghné dr. Nagy Edit s.k.

              jegyző



A rendelet a 12/2010.(IX.16.)számú, a 12/2014.(VIII.29.)számú önkormányzati rendelettel egységes szerkezetbe foglalva.


Hatályos: 2014. augusztus 29.


A rendelet kihirdetve:

Halásztelek, 2014. augusztus 29.



Baloghné dr. Nagy Edit s.k.

            jegyző

[1]

Módosította a 12/2010.(X.16.) számú önkormányzati rendelet. Hatályos 2010. X. 05-től

[2]

Hatályát vesztette a 12/2014.(VIII.29.) rendelettel. Hatálytalan: 2014. VIII. 29-től