Halásztelek Város Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2014(XII.01.) számú önkormányzati rendelet

Halásztelek Város Önkormányzata Képviselő-testületének

Hatályos: 2021. 08. 20- 2021. 09. 16

Halásztelek Város Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2014(XII.01.) számú önkormányzati rendelet

Halásztelek Város Önkormányzata Képviselő-testületének

16/2014.(XII.01.) önkormányzati rendelete

a Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Halásztelek Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőt rendeli el:

I. FEJEZET Általános rendelkezések

1. § (1) Az önkormányzat elnevezése: Halásztelek Város Önkormányzata

(2)[1] Az önkormányzat székhelye: 2314 Halásztelek, Kastély park 1.

(3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Halásztelek Város Önkormányzatának Képviselő-testülete.

(4) A Képviselő-testület hivatalának megnevezése: Halásztelki Polgármesteri Hivatal

(5) Az Önkormányzat illetékességi területe: Halásztelek Város közigazgatási területe.

2. § Az önkormányzat hivatalos jelképeit (címer és a zászló) és azok pontos leírását, valamint azok használatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.

3. § Az önkormányzat képviselő-testülete a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására külön rendeletet alkot.

4. § A képviselő-testület ápolja a nemzetközi kapcsolatait, testvérvárosi megállapodásokat köthet.

II. FEJEZET A képviselő-testület feladatai és hatásköre

Önkormányzati feladat- és hatáskörök

5. §

.

(1) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladatok és hatáskörök a Képviselő- testületet illetik meg.

(2) A Képviselő-testületet a polgármester, illetve az általa meghatalmazott személy képviseli.

(3) Az önkormányzati feladatokat a Képviselő-testület szervei:

- a polgármester;

- a bizottságai;

- a polgármesteri hivatal;

- a jegyző látják el.

(4) A Képviselő-testület átruházott hatásköreit a 1. és 2. számú melléklet tartalmazza.

(5) Az átruházott hatáskör gyakorlója teljes felelősséggel jár el és az átruházott hatáskör gyakorlásáról a képviselő-testületnek köteles beszámolni. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható át.

(6) Az önkormányzat intézményeit és az önkormányzat részvételével működő gazdasági társaság adatait az 1. számú függelék tartalmazza.

(7) Az önkormányzat kormányzati funkcióinak felsorolását a 4. számú melléklet tartalmazza.

III. FEJEZET A képviselő-testület működése

1. A képviselő-testület ülései

6. § (1) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

(2)[2] A képviselő-testület üléseit főszabályként Halásztelek Város Önkormányzatának Képviselő-testületi termében tartja (Halásztelek, Kastély park 1.)

(3)[3] A bizottságok üléseiket főszabályként Halásztelek Város Önkormányzatának Képviselő-testületi termében tartja (Halásztelek, Kastély park 1.)

(4) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja a (4) bekezdésben meghatározott helyen kívül máshová is összehívható.

2. A képviselő-testület megalakulása

7. § (1) A Képviselő-testület az alakuló ülését a választást követő 15 napon belül tartja meg.

(2) A képviselő-testület alakuló ülését a polgármester hívja össze és vezeti.

(3) A képviselők és a polgármester az alakuló ülésen esküt tesznek.

8. § (1) A Képviselő-testületei tagjai sorából a polgármester javaslatára főállású alpolgármestert választ és megállapítja az alpolgármester illetményét.[4]

(2) Az alpolgármester megválasztása a titkos szavazás szabályai szerint történik. Az alpolgármester megválasztásához a képviselők minősített többségű szavazata szükséges.

(3) Eredménytelen szavazás esetén a polgármester a soron következő testületi ülésen ismét javaslatot tesz az alpolgármester személyére.

3. Rendes ülés

9. § (1) A képviselő-testület az általa elfogadott munkaterv szerint, de évente legalább 8 alkalommal tart ülést.

(2) A képviselő-testület tavaszi és őszi ülésszakot tart. A tavaszi ülésszak január 10-től június 30-ig, az őszi ülésszak szeptember 1-től december 20-ig tart.

(3) A képviselő-testület július 1. és augusztus 31., valamint december 20-a és január 10-e között rendes ülést nem tart.

(4) A képviselő-testület az üléseit rendszerint szerdai napokon tartja. Az ülés maximális időtartama 5 óra. A meghatározott idő lejárta után berekesztett testületi ülés folytatására külön értesítés nélkül 5 munkanapon belül a megbeszélt időpontban kerül sor.

4. Rendkívüli ülés

10. § (1) A polgármester a képviselő-testület ülését tizenöt napon belüli időpontra köteles összehívni a települési képviselők ¼ - ének vagy a képviselő-testület bármely bizottságának, valamint a Kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára.

(2) Az indítványt a polgármesternél írásban kell előterjeszteni.

(3) A rendkívüli ülésre vonatkozó meghívóban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának indokát, tervezett napirendjét, helyét és idejét.

(4) A rendkívüli ülésen csak az a napirendi pont tárgyalható, amire az indítvány vonatkozott.

5. A képviselő-testület összehívása

12. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester írásbeli meghívó és az írásos előterjesztések együttes megküldésével hívja össze. A képviselő-testület ülése elektronikus úton is összehívható. A Képviselő-testület ülését a polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze és vezeti. A polgármester és alpolgármester együttes akadályoztatása esetén az ülést az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(2) A képviselő-testület írásbeli meghívóját úgy kell kézbesíteni, hogy azt a képviselők és a meghívottak legalább 5 nappal az ülés előtt megkapják.

(3) A meghívónak tartalmaznia kell:

  • a) az ülés helyét;
  • b) az ülés időpontját;
  • c) a napirendek tárgyát, a napirend előadóját.

(4) A rendkívüli ülésre szóló meghívót legalább 2 nappal az ülés előtt kell kézbesíteni, halaszthatatlan esetben rövid úton (telefon útján, szóban) is összehívható.

(5) A képviselő-testület ülésének időpontjáról és napirendjéről a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján kifüggesztéssel, ill. az önkormányzat honlapján kell a lakosságot értesíteni.

(6) A bizottsági, valamint a testületi ülésekről készült jegyzőkönyvek – zárt ülés anyagai kivételével- a polgármesteri hivatal ügyfélszolgálati irodáján megtekinthetők, és azokról térítés ellenében másolat kérhető.

13. § (1) A képviselő-testület ülésére - a képviselőkön kívül - tanácskozási joggal meg kell hívni:

  • a) a jegyzőt;
  • b) a polgármesteri hivatal pénzügyi és vagyongazdálkodási irodavezetőjét;
  • c) a nemzetiségi önkormányzatok elnökeit;
  • d) a napirendben érintett szervezet vezetőjét, illetve előadóját;
  • e) az önkormányzati bizottságok nem képviselő tagjait;

(2) Az (1) bekezdés c) - e) pontjában felsoroltak részére a meghívót, valamint csak az őket érintő előterjesztéseket kézbesíteni kell.

(3) A zárt ülés előterjesztéseit a képviselőkön kívül a feladatkör szerint meghatározottak részére kell megküldeni.

6. Az ülések nyilvánossága

14. § (1) A képviselő-testület ülései – a (2) bekezdésben meghatározott esetek kivételével – nyilvánosak.

(2) A képviselő-testület zárt ülést tart:

  • a) önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén;
  • b) az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor;
  • c) vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.

(3) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, meghívása esetén a polgármesteri hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vehet részt. A nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyalásakor vehet részt a zárt ülésen.

7. A képviselő-testület munkaprogramja

15. § (1) A képviselő-testület munkaprogramot készít mandátumának időtartamára.

(2) A polgármester a megválasztását követő 2 hónapon belül a képviselő-testület mandátumának időtartamára munkaprogram tervezetet (vázlatot) terjeszt a képviselő- testület elé. A polgármestert a munkaprogram elkészítésében a bizottságok elnökei segítik.

(3) A munkaprogram vázlatának tartalmaznia kell azon alapkérdések körét, amelyek megoldását a képviselő-testület mandátumának időtartama alatt hangsúlyos feladatának tart.

(4) A polgármester a program-vázlat alapján koordinálja a program elkészítését. A programot - a gazdasági programot is beleértve - az átfogó célok, működési irányok, határidők konkretizálása, lebontása érdekében, a munkaprogram-vázlat elfogadását követő 3 hónapon belül kell a képviselő-testület elé terjeszteni.

8. A képviselő-testület munkaterve

16. § (1) A képviselő-testület éves munkatervben rögzíti az adott időszakra szóló feladatai és célkitűzései teljesítése érdekében tervezett üléseinek időpontját és napirendi pontjait.

(2) A munkaterv tervezetét a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a képviselő-testület elé minden év utolsó ülésén. A képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz a következő évi munkaterv elfogadásáról.

(3) A munkatervhez kapcsolódó véleményeket, javaslatokat a jegyzőhöz kell benyújtani.

(4) A munkatervnek tartalmaznia kell:

  • a) az előző munkatervi időszak főbb feladatai végrehajtásának értékelését;
  • b) a képviselő-testület munkaprogramjából adódó feladatokat és a végrehajtásukkal összefüggő tennivalókat;
  • c) jogszabály, valamint e rendelet által kötelezően előírt napirendeket;
  • d) a képviselő-testület ülésének várható időpontját, a napirendek címét, előadóját, az előkészítésért felelős megjelölését, a bizottságok közreműködésének módját, a napirendhez kapcsolódó kiegészítő jelentések megjelölését és szükség szerint egyeztetési kötelezettségét;
  • e) a kiemelt napirendek (költségvetés, önkormányzati rendeletre vonatkozó előterjesztés) két fordulóban történő tárgyalásának feltételeit;
  • f) az adott évben szükséges, a lakosságot érintő rendezvények, közmeghallgatás, évfordulók, nemzeti ünnepek, megemlékezések szervezésének teendőit;
  • g) az adott évben lejáró intézményvezetői megbízásokat.

(8) A munkaterv összeállításához a jegyző javaslatot kér

  • a) a képviselőktől;
  • b) a képviselő-testület bizottságaitól;
  • c) a nemzetiségi önkormányzatoktól;
  • d) a civil szervezetektől;
  • e) a polgármesteri hivatal irodavezetőitől;
  • f) valamint a polgármester által meghatározott személyektől.

9. A rendes ülés napirendje

17. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének napirendjére a polgármester - a munkatervnek megfelelően - tesz javaslatot, amelynek alapján a napirendet a képviselő-testület állapítja meg.

(2) A képviselő-testület a napirend kérdésében vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(3) Az előterjesztő előterjesztését, határozati javaslatát a szavazás megkezdéséig visszavonhatja. A napirend elhalasztását - a napirend elfogadása előtt, alapos indokkal annak tárgyalása közben - idő hiányában, előkészítetlenség vagy egyéb alapos indok alapján bármely képviselő indítványozhatja. Ha az előterjesztő az elnapolással nem ért egyet, ebben az esetben az álláspontját 2 percben ismertetheti. A képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz a javaslat napirenden történő tartásáról. Amennyiben úgy dönt, hogy nem tárgyalja, a polgármester javaslatára meghatározza a napirend tárgyalásának időpontját.

(4) A meghívóban nem szereplő, a polgármester által indokolt esetben javasolt napirend ( 22. § szerinti sürgősségi indítvány) napirendre vételéhez a jelenlévő képviselők többségének egyetértése szükséges.

(5) Napirendre vett indítvány tárgyalására csak a 18. §-ban foglalt előírásoknak megfelelően előkészített javaslat benyújtása és elfogadása esetén kerülhet sor.

(6) A polgármester az önkormányzat érdekét sértő döntés esetén 3 napon belül kérheti a téma újbóli tárgyalását, a rendkívüli ülésre vonatkozó szabályok szerint.

(7) A napirendek tárgyalása előtt a polgármester:

  • a) beszámol az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről, valamint az olyan jelentősebb eseményekről, amelyek a képviselő-testület feladat- és hatáskörét érintik;
  • b) tájékoztatja a képviselő-testületet a lejárt határozatok végrehajtásáról.

(8) A napirendi pontok tárgyalásának sorrendjei:

  • a) az önkormányzati rendeletek tervezetei;
  • b) az önkormányzati gazdálkodáshoz, valamint a vagyonhoz kapcsolódó előterjesztések;
  • c) interpellációk;
  • d) kérdések, közérdekű bejelentések;
  • e) a képviselő-testület hatáskörébe tartozó egyedi ügyek;
  • f) egyéb előterjesztések, képviselői önálló indítványok.

10. Előterjesztés

18. § (1) A képviselő-testületi ülésre előterjesztésre jogosultak:

  • a) a polgármester és az alpolgármester;
  • b) a témakör szerint illetékes bizottság;
  • c) bármelyik képviselő;
  • d) a jegyző;
  • e) a képviselő-testület felkérésére az intézményvezetők;
  • f) nemzetiségi önkormányzat elnöke.

(2) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések főbb fajtái:

  • a) beszámoló valamely feladat elvégzéséről, valamely szerv tevékenységéről stb.;
  • b) döntést igénylő javaslat, amely rendeletalkotásra vagy határozathozatalra irányulhat;
  • c) tájékoztató anyagok, amelyek tudomásulvételt igényelnek.

(3) Az előterjesztések tartalmaznia kell:

  • a) az előterjesztés tárgyát;
  • b) határozati javaslat(ok)at;
  • c) a végrehajtás határidejét év, hónap, nap, vagy pontos időszak megjelöléssel és felelősét;
  • d) a jegyző törvényességi vizsgálatát igazoló kézjegyét;
  • e) a határozati javaslat elfogadásához szükséges többség jelzését;
  • f) azt, hogy az előterjesztés nyílt vagy zárt ülésen tárgyalható, vagy kell tárgyalni.

(4) Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző tizenötödik napon kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki jogszerűségi észrevételt tesz és gondoskodik valamennyi anyag megküldéséről.

(5) Az előterjesztések valamennyi típusa csak az illetékes bizottság(ok) állásfoglalásának ismeretében és a jegyző jogszerűségi észrevétele ismeretében tűzhető napirendre, kivéve a sürgősségi javaslatot.

11. Képviselői önálló indítványok

19. § (1) Képviselői önálló indítványt a képviselő-testület bármely tagja tehet.

(2) A képviselői indítványokat a képviselő-testület ülését megelőzően tizenöt nappal írásban lehet a polgármesternél benyújtani.

(3) A polgármester a 18. §-ban foglalt követelményeknek megfelelő előterjesztést köteles a soron következő rendes ülés napirendjére felvenni. Az indítványnak tartalmaznia kell annak tárgyát, az indítványozó nevét, aláírását és keltezését.

(4) A képviselő-testület ülésén felvetett képviselői önálló indítvány esetében az indítványozó legfeljebb 2 percben ismerteti indítványa lényegét, majd a testület a döntéshozatalra vonatkozó szabályok szerint határoz az indítványról.

12. Interpelláció

20. § (1) A települési képviselő a képviselő-testületi ülésen a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez önkormányzati ügyekben interpellálhat. Az interpellációra az ülésen legfeljebb 5 percben - vagy legkésőbb harminc napon belül írásban - érdemi választ kell adni, melyet a következő ülés anyagával a képviselőknek is meg kell küldeni.

(2) Államigazgatási hatósági ügyben interpellálni nem lehet.

(3) Az interpellációt az ülés napját megelőzően legalább három nappal a polgármesternél írásban kell benyújtani.

(4) Az interpellációnak tartalmaznia kell az interpelláló nevét, az interpelláció tárgyát, valamint annak feltüntetését, hogy az interpellációt szóban is elő kívánja e adni.

(5) Az írásban benyújtott interpellációt a polgármester az interpellált személynek a kérdés megvizsgálása és a válasz előkészítése céljából továbbítja, valamint a testületi ülés előtt írásban kiosztja a képviselőknek.

(6) A polgármester minden ülés elején bejelenti a képviselő-testületnek az írásban beterjesztett interpellációkat.

(7) Ha az előterjesztő képviselő az ülés interpellációs részén nincs jelen, az interpellációt visszavontnak kell tekinteni.

(8) Az interpellálót az írásbeli bejelentés mellett a szóbeli előterjesztés joga is megilleti, amely 2 percnél hosszabb időtartamú nem lehet.

(9) A válasz után - az írásban adott válasz esetén is - az interpelláló képviselőnek viszontválaszra van joga, amely nem terjedhet túl az interpellációra adott válasz értékelésén, illetőleg az értékelés indokolásán. A viszontválasz 2 percnél hosszabb nem lehet. Ha a képviselő a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(10) Ha a képviselő-testület a választ nem fogadta el, akkor elrendeli az ügy kivizsgálását. A vizsgálat lefolytatására megbízza az illetékes bizottságot, vagy ideiglenes bizottságot hoz létre. Az interpelláció során hozzászólási jog csak az interpellálót, vagy az interpelláltat illeti meg.

(11) Az interpellációt a képviselő-testület a bizottsági jelentés alapján, a következő ülésén ismét napirendre tűzi. A jelentésről vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.

(12) Az interpellációs időszak - amelybe a kérdések is beleértendők - legfeljebb harminc perc. Az interpellációkat és a kérdéseket a benyújtásuk idősorrendjében kell megtárgyalni.

13. Kérdés

21. § (1) A képviselők és a nemzetiségi önkormányzat elnöke a polgármesterhez, alpolgármesterhez, jegyzőhöz, valamint a bizottsági elnökökhöz a feladatkörükbe tartozó közérdekű ügyekben kérdést intézhetnek.

(2) A kérdezett az ülésen - vagy legkésőbb harminc napon belül - köteles a felvilágosítást megadni. A képviselő viszontválaszra nem jogosult, a képviselő-testület az adott felvilágosítás felett nem szavaz.

14. Sürgősségi indítvány

22. § (1) A polgármester, alpolgármester, a bizottságok, a képviselők és a jegyző javasolhatják a képviselő-testületnek valamely előterjesztés sürgős javaslatként történő kivételes tárgyalását.

(2) Az indítványt az ülést megelőző napon, 12 óráig kell a polgármesternél benyújtani.

(3) Az indítványozó a sürgősség indokait legfeljebb 2 percben kifejtheti.

(4) Az előterjesztés sürgősségi eljárásban történő tárgyalásának elfogadásához a jelenlévő képviselők egyszerű szótöbbsége szükséges. A képviselő-testület vita nélkül dönt.

15. Módosító javaslat

23. § (1) Az előterjesztésre jogosultak írásban módosító, illetve kiegészítő javaslatot tehetnek. Módosító javaslatnak az önkormányzati rendelet-tervezet vagy határozati javaslat szövegének konkrétan megjelölt részétől való egyértelműen megfogalmazott eltérési szándék tekinthető. A kiegészítő javaslatnak összefüggésben kell lennie a napirenden lévő előterjesztéssel.

(2) A módosító vagy kiegészítő javaslatot az ülés megkezdése előtt 24 órával a polgármesternél kell benyújtani.

(3) A vita során kialakult módosító javaslatok megfogalmazására az indítványozó kérése esetén az ülést levezető elnöknek időt kell biztosítani.

(4) Az előterjesztő az előterjesztését érintő módosító javaslatról köteles véleményt nyilvánítani.

(5) A módosító javaslat elfogadásáról – az előterjesztésre egyébként előírt szabályok szerint – a képviselő-testület határoz.

16. A rendkívüli ülés napirendje

24. § A rendkívüli ülés összehívására, vezetésére és napirendjére az általános szabályok – 12-14. és a 17-19. § – mellett az alábbi szabályokat kell alkalmazni:

  • a) a rendkívüli ülésen csak azok a napirendi pontok tárgyalhatók, amelyekre az indítványok vonatkoztak;
  • b) a rendkívüli ülés napirendjének előadója az indítványt tevő vagy annak képviselője.

17. A képviselő-testület tanácskozási rendje

25. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti.

(2) Az ülést a levezető elnök nyitja meg. A jelenléti ív felhasználásával megállapítja a jelenlévő képviselők számát, az ülés határozatképességét, ismerteti a távollévők, illetve a távollétüket bejelentők személyét. Az ülés tartama alatt az egyes napirendek határozathozatala előtt ellenőrzi a jelenlévő képviselők számát, és a képviselő-testület határozatképességét. Amennyiben azt állapítja meg, hogy a képviselő-testület nem határozatképes, az ülést berekesztheti vagy legfeljebb egy órára felfüggesztheti. Ha ezt követően sincs meg a szükséges létszám, a levezető elnök az ülést berekeszti és változatlan napirenddel új időpont kitűzésével elnapolja.

(3)[5] A képviselő-testület tagjainak választáskori létszáma: 11 fő.

(4) A képviselő-testület határozatképes, ha a megválasztott képviselőknek több mint a fele, azaz 5 fő jelen van.

(5) Ha a (4) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 5 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.

18. Az ülés rendjének fenntartása

26. § (1) A képviselő-testület ülésén résztvevő képviselők, illetve bármely jelenlévő személy köteles a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani.

(2) A levezető elnök gondoskodik az ülés rendjének fenntartásáról.

(3) A tanácskozás rendjének megtartása érdekében:

  • a) a tárgytól eltérő vagy ugyanazon érveket megismétlő felszólalót figyelmezteti, ismétlődő esetben megvonja tőle a szót;
  • b) rendzavarás esetén figyelmezteti a rendbontót, súlyos rendbontás esetén a tanácskozó helyiség elhagyására kötelezi, a képviselők kivételével;
  • c) rendre utasítja azt a képviselőt, aki a képviselő-testület tekintélyét sérti vagy bármely személyre sértő kifejezést használ.

(4) Súlyosabb esetben etikai ad hoc bizottságot hoz létre a képviselő-testület az ügy kivizsgálására. Az ügy kivizsgálásáról szóló bizottsági jelentést a képviselő-testület a soron következő ülésén napirendre tűzi.

(5) A levezető elnöknek a rendfenntartás érdekében tett - e rendeletben szabályozott - intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

(6) Tartós rendzavarás, állandó lárma vagy a tanácskozást lehetetlenné tévő egyéb körülmény esetén a levezető elnök az ülést felfüggesztheti, illetve az ülést berekesztve a még meg nem tárgyalt napirendeket a soron következő ülésre elnapolja.

27. § (1) A képviselő-testület nyilvános ülésén megjelenő polgárok a részükre kijelölt helyen foglalhatnak helyet. Kötelesek csendben és rendben követni a tanácskozást, tartózkodni mindenféle hangos véleménynyilvánítástól.

(2) A megjelent polgárokat a tanácskozás rendjének bármilyen módon történő megzavarása esetén a levezető elnök rendre utasítja, figyelmezteti.

(3) Ismétlődő rendzavarás esetén a levezető elnök az érintetteket a terem elhagyására kötelezi.

19. Felszólalás

28. § (1) A levezető elnök minden napirendi pont felett külön-külön nyit vitát.

(2) A képviselő-testület ülésén elsőként az adott napirendi pont előadóját illeti meg a szó.

29. § (1) A polgármester, az alpolgármester, a jegyző és a képviselők, valamint az ülés más résztvevői az ülésteremben elfoglalt helyükről beszélhetnek.

(2) A képviselő-testület ülésein a képviselők és a tanácskozási joggal részt vevő meghívottak kaphatnak szót. A polgármester felszólalási jogot adhat a nem tanácskozási joggal meghívottaknak.

(3) Azon meghívottak, akiket valamely napirend tárgyalásához hívtak meg, csak annak a napirendnek a vitájában vehetnek részt tanácskozási joggal, amelyhez meghívásuk kapcsolódik.

20. A felszólalások típusai

30. § A képviselő-testület ülésén az alábbi felszólalásokra kerülhet sor:

  • a) napirenden kívüli felszólalás;
  • b) felszólalás ügyrendi kérdésben;
  • c) napirendhez kapcsolódó felszólalás.

31. § (1) Napirenden kívüli felszólalásra bármelyik képviselő kérhet a levezető elnöktől engedélyt. A felszólalás témáját az ülés megnyitása előtt legalább 1 órával ismertetni kell a levezető elnökkel.

(2) Amennyiben a levezető elnök a felszólalás lehetőségét megtagadja, az engedély megadásáról - a képviselő kérésére - a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(3) A napirend kívüli felszólalás legfeljebb 5 percig tarthat. A felszólaláshoz kapcsolódó hozzászólás időtartama legfeljebb 2 perc, legfeljebb egy alkalommal.

(4) A napirenden kívüli felszólalással kapcsolatban határozat nem hozható.

32. § (1) A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő bármikor szót kérhet. Az ügyrendi javaslatok felett a képviselő-testület azonnal, vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

(2) Az ügyrendi kérdésben szót kérő képviselőnek meg kell jelölnie e rendelet azon szabályát, amellyel ellentétes intézkedést tapasztalt, illetve amely alapján felszólalni kíván. Ügyrendi kérdésnek tekintendők:

  • a) napirend felvétele, levétele;
  • b) a tárgy szerinti napirend egy, illetve kétfordulósnak minősítése;
  • c) az ülés nyitott, illetve zárt jellege;
  • d) a napirendek tárgyalásának sorrendje;
  • e) az ülés felfüggesztése, elnapolása, meghosszabbítása;
  • f) a vita lezárása;
  • g) a zárt ülésen jelenlévők körére tett javaslat;
  • h) egyeztetés céljából történő szünetkérés;
  • i) a szavazás módjára és menetére vonatkozó javaslat;
  • j) a szervezeti és működési szabályzatban foglaltak megsértése, ennek korrigálása.

33. § (1) A képviselők az ülésen kialakított helyükről elektronikus úton, a tanácskozási joggal jelenlévők, valamint a nyilvános ülésen megjelenő polgárok kézfelemeléssel szólásra jelentkezhetnek az ülés elnökénél.

(2) A napirendi pont tárgyalását szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő és a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke jogosult.

  • a) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a meghívottak kérdést intézhetnek. A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre. Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra.
  • b) A szavazás előtt a jegyző törvényességi észrevételt tehet.

(3) A napirend tárgyalásához kapcsolódó vita megkezdésekor elsőként a bizottságok elnökei, majd a polgármester kapnak szót. Felszólalásuk időtartama legfeljebb 5 perc.

(4) A képviselők, az előadó és a jegyző napirendi ponthoz kapcsolódó felszólalásának időtartama legfeljebb 5 perc, másodszori felszólalás esetén legfeljebb 2 perc.

21. A döntéshozatal szabályai

34. § (1) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettségét. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a Képviselő-testület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.

(2) A képviselői személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a meghozott önkormányzati határozat végrehajtását fel kell függeszteni és az ügyet az érintettség ismeretében újra kell tárgyalni úgy, hogy a mulasztó képviselő az ügyben szükségessé vált új döntéshozatalban, az előterjesztés megismételt tárgyalásában nem vehet részt.

(3) A képviselő-testület döntéseit egyszerű vagy minősített többséggel hozza.

(4) A javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges (egyszerű többség).

35. § (1) Minősített többséget igénylő döntéshez a megválasztott képviselők több mint felének szavazata szükséges.

(2) Minősített többségű döntést igényel:

  • a) a rendeletalkotás;
  • b) a képviselő-testület szervezetének kialakítása, működésének meghatározása;
  • c) önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás;
  • d) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozásról;
  • e) intézményalapítás, megszüntetés, alapító okirat elfogadása, illetve módosítása;
  • f) gazdasági társaság létrehozása, megszüntetése, alapító okirat elfogadása, illetve módosítása;
  • g) fegyelmi ügyek;
  • h) törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás;
  • i) zárt ülés elrendelése;
  • j) a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtt történő feloszlatása;
  • k) a gazdasági program a költségvetési rendelet és a végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadása, valamint a következő évi (évek) költségvetést érintő kötelezettségvállalás;
  • l) helyi népszavazás kiírása, népi kezdeményezés tárgyalása;
  • m) helyi adók megállapítása;
  • n) a településrendezési terv jóváhagyása;
  • o) 5 millió Ft feletti hitel felvétele, közösségi célú alapítvány és alapítvány forrás átadása-átvétele;
  • p) a képviselő-testület hatáskörének átruházása;
  • q) az önkormányzat vagyonával való rendelkezés.

(3) A döntési kérdést úgy kell feltenni, hogy arra igennel vagy nemmel lehessen szavazni. A javaslatot tagadó értelemben feltenni nem lehet. Ha egy kérdés több részletből áll, arról részenként is lehet szavazni.

22. A szavazás módja

36. § (1) Szavazni személyesen lehet.

(2) A szavazás nyíltan vagy titkosan történhet.

(3) A levezető elnök a szavazás megkezdése előtt ismerteti a módosító és a kiegészítő javaslatokat, valamint az alternatív határozati javaslatokat, azok szavazási sorrendjét, továbbá az elfogadásukhoz szükséges szavazati arányt.

(4) Ha az önkormányzati rendelet-tervezethez vagy a határozati javaslathoz több módosító indítvány hangzott el, azokat lehetőség szerint a következő sorrendben kell szavazásra bocsátani:

  • a) sorrendben az utolsóként elhangzott módosító javaslat;
  • b) az adott rész elhagyását javasoló;
  • c) a tartamilag módosítást magába foglaló;
  • d) végül a kiegészítő javaslatot.

(5) A szavazás eredményének megállapítása után a levezető elnök kihirdeti a határozatot.

(6) A szavazás során a képviselők először a javaslat mellett, majd ellene, végül a döntéstől tartózkodók szavaznak.

23. Nyílt szavazás

37. § (1) A nyílt szavazás esetén a szavazás elektronikus úton történik. A levezető elnök ismerteti a szavazati arányt és a kivetítőn megjeleníti.

(2) Az eredmény kihirdetése előtt a nem szavazók figyelmét fel kell hívni e körülményre. A felhívás után nyilatkoznak arról, hogy nem kívánnak szavazni, vagy pótolják az elmaradt szavazást. A nem szavazókat a határozatképesség szempontjából jelen lévő képviselőnek kell tekinteni.

(3) Kétség esetén a szavazást a levezető elnök döntése alapján meg kell ismételtetni.

(4) A szavazás után a levezető elnök megállapítja a javaslat mellett, a javaslat ellen szavazók számát, s végül a szavazástól tartózkodók számát.

(5) Nem név szerinti szavazás esetén bármely képviselő kérheti, hogy a jegyzőkönyvben rögzítsék szavazatát.

24. Név szerinti szavazás

38. § (1) Nyílt szavazás esetén az önkormányzati képviselők ¼-ének indítványára a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz a név szerinti szavazás megtartásáról.

(2) Nem lehet név szerinti szavazást tartani a bizottság létszáma és összetétele tekintetében, valamint ügyrendi kérdésben.

(3) Név szerinti szavazást kell tartani, ha a képviselő-testület a megbízatásának lejárta előtt a feloszlásáról dönt.

(4) Név szerinti szavazás esetén a jegyző abc sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazatokat a névsoron feltünteti, összeszámolja.

(5) A jegyző gondoskodik a szavazási névsor jegyzőkönyvben történő rögzítéséről vagy jegyzőkönyvhöz történő csatolásáról.

(6) Név szerinti szavazással dönt a testület:

  • a) önkormányzati tulajdonról való rendelkezés esetén;
  • b) 5 millió Ft feletti hitel felvételénél;
  • c) amely ügyekben a képviselő-testület a név szerinti szavazás mellett dönt.

25. A titkos szavazás

39. § (1) Titkos szavazást kell tartani, ha azt jogszabály előírja. Titkos szavazás tartható a zárt ülésen tárgyalt ügyekben, valamint ha a testület titkos szavazás mellett dönt.

(2) A titkos szavazás elrendelésére bármely képviselő javaslatot tehet. Erről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(3) A szavazás borítékba helyezett szavazólapokon, urna igénybevételével történik.

(4) Titkos szavazásnál az Ügyrendi Bizottság jelenlévő képviselő tagjai járnak el.

(5) A szavazólapra minden javaslat felkerül, amelyről a testület egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül dönt.

(6) Az Ügyrendi Bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok arányát, a szavazás eredményét, és a szavazásról jegyzőkönyvet készít.

(7) A jegyzőkönyv tartalmazza:

  • a) a szavazás helyét és idejét;
  • b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét;
  • c) a szavazás során felmerült rendkívüli eseményeket;
  • d) a szavazatszámlálás során hozott határozatokat;
  • e) a szavazás eredményét.

(8) A szavazásról készült jegyzőkönyvet az Ügyrendi Bizottság tagjai és a jegyzőkönyvvezető írja alá.

(9) A szavazás eredményéről az Ügyrendi Bizottság elnöke tájékoztatja a képviselő-testületet.

26. A képviselő-testület döntései

40. § (1) A képviselő-testület döntései:

  • a) önkormányzati rendelet;
  • b) testületi határozat.

(2) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:

  • a) a napirend meghatározásáról;
  • b) az ügyrendi kérdésekről;
  • c) a képviselői felvilágosítás-kérésről, valamint a kérdésre adott válasz elfogadásáról.

(3) A képviselő-testület - az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében szereplő feladatkörében - a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá a törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.

(4) A rendeleteket és a határozatokat külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni.

(5) A rendeletek jelölése: Halásztelek Város Önkormányzata Képviselő-testületének ....(a rendelet sorszáma arab számmal jelölve) /.....év (...hó.... nap) önkormányzati rendelete.

(6) A határozatok jelölése: Halásztelek Város Önkormányzata Képviselő-testületének .....(a határozat sorszáma arab számmal jelölve)/....év (...hó.... nap) számú önkormányzati határozata.

(7) A jegyző köteles gondoskodni az ülést követő 15 napon belül az elfogadott rendeletek kihirdetéséről és közzétételéről. A rendelet kihirdetésének napja a Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára való kifüggesztés napja.

(8) A közzététel az alábbi módokon történik:

  • a) a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel teljes terjedelemben;
  • b) az önkormányzati honlapon teljes terjedelemben.

27. A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve

41. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. Az ülésen elhangzottakat hangfelvételen is rögzíteni kell.

(2) A jegyzőkönyv tartalmazza:

  • a) a testületi ülés helyét;
  • b) időpontját;
  • c) a megjelent önkormányzati képviselők nevét;
  • d) a meghívottak nevét, megjelenésük tényét;
  • e) a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat;
  • f) az előterjesztéseket;
  • g) az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásuk, továbbá az ülésen elhangzottak lényegét;
  • h) a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát;
  • i) a döntéshozatalban résztvevők számát;
  • j) a döntésből kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát;
  • k) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését;
  • l) a szavazás számszerű eredményét;
  • m) a hozott döntéseket és
  • n) a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottakat.

(3) A tárgyalt napirendeknél legalább a tanácskozás lényegét a jegyzőkönyvbe kell foglalni. A képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint jegyzőkönyvbe venni.

(4) A képviselő-testület a döntéseit a polgármester által megfogalmazott javaslatról való szavazással hozza.

(5) A jegyzőkönyv mellékletei:

  • a) a meghívó;
  • b) az írásos előterjesztések, a képviselői önálló indítványok, az interpellációk, a nem önálló indítványok;
  • c) a jelenléti ív;
  • d) zárt ülésen tárgyalt javaslatról szóló döntés;
  • e) titkos szavazás esetén a jegyzőkönyv egy példánya;
  • f) a képviselő, valamint a kisebbségi önkormányzat elnöke által írásban benyújtott hozzászólása, valamint kérése alapján rögzített véleménye;
  • g) a jegyző törvényességi észrevétele;
  • h) a névszerinti szavazásról készült névsor.

42. § (1) A képviselő-testület bármely képviselő indítványára jegyzőkönyv hitelesítőket választhat. A jegyzőkönyv hitelesítő kijelölése nem kötelező.

(2) A hitelesítők csak képviselő-testületi tagok lehetnek. Legfeljebb két fő hitelesítőt lehet választani.

(3) A hitelesítők feladata az elkészült jegyzőkönyvek aláírásukkal történő hitelesítése.

43. § (1) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét a jegyző és a polgármester írja alá.

(3) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni, és rögzíteni kell, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen (érintett vagy szakértő).

(4) A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a Pest Megyei Kormányhivatal vezetőjének.

(5) A jegyző a jogszabálysértésre vonatkozó észrevételeit a képviselő-testület jegyzőkönyvének felterjesztésekor a jegyzőkönyvhöz csatolja.

(6) A jegyzőkönyv egy eredeti példányát a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodáján kell elhelyezni. A hangfelvétel anyagát, valamint a jegyzőkönyv másik eredeti példányát a (az előterjesztések és a jegyzőkönyv mellékleteinek lekötése után) a titkárságon meg kell őrizni. A hangfelvétel anyagát egy évig kell megőrizni.

(7) A jegyzőkönyvből készült hiteles kivonatot a jegyző vagy az általa megbízott személy írja alá.

(8) A jegyző a jegyzőkönyvet, mellékleteivel együtt minden évben bekötteti.

44. § (1) A választópolgárok - a zárt ülés kivételével - betekinthetnek a testületi ülések előterjesztéseibe és ülésének jegyzőkönyveibe.

(2) A jegyzőkönyvek betekinthetőségéről a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni. A jegyzőkönyv másolatáért oldalanként 80,- Ft-ot kell fizetni.

28. Rendelet-tervezetek társadalmi egyeztetése

45. § (1) Az önkormányzati rendeletalkotás előkészítésével kapcsolatos társadalmi egyeztetés lefolytatása érdekében a rendelet-tervezetet– a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – az Önkormányzat honlapján elektronikusan a képviselő-testületi ülést megelőző 11. napon, valamint a Polgármesteri Hivatal jegyzői titkárságán papír alapú dokumentumban a képviselő-testületi ülést megelőző 8. napon 12.00 óráig közzé kell tenni.

(2) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani:

  • a) az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló;
  • b) az Önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól, valamint a helyi adókról és egyéb fizetési kötelezettségekről szóló;
  • c) az Önkormányzat költségvetéséről szóló;
  • d) a zárszámadásról szóló;
  • e) a köztisztviselők közszolgálati jogviszonyával kapcsolatos kérdésekről szóló;
  • f) a rendkívüli képviselő-testületi ülés napirendjén szereplő;
  • g) a sürgősségi indítványként benyújtott

rendelet tervezetét.

(3) Az állampolgárok a rendelet-tervezettel kapcsolatos véleményüket, észrevételüket a képviselő-testületi ülést megelőző 5. nap 24.00 óráig névvel és címmel ellátva küldhetik meg elektronikus formában a jegyzo@halasztelek.hu e-mail címre.

(4) Papír alapú dokumentumban a rendelet-tervezettel kapcsolatos véleményt, észrevételt a képviselő-testületi ülést megelőző 6. nap 16.00 óráig lehet benyújtani a Polgármesteri Hivatal jegyzői titkárságán.

(5) A jegyző a beérkezett véleményeket szöveghűen – a sértő, névtelen és a tárgykörhöz nem tartozó vélemények kizárásával – a képviselő-testületi ülést megelőző 4. napon megküldi a képviselők részére. A megküldött vélemény mellett feltüntetésre kerül a beküldő neve, címe e-mail címe.

(6) A rendelet-tervezet honlapon történő közzététele során fel kell hívni a figyelmet, hogy:

  • a) a vélemény, észrevétel benyújtását az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 6. § (7) bekezdése értelmében az adatkezeléshez történő hozzájárulásnak kell tekinteni;
  • b) a rendelet-tervezettel kapcsolatosan benyújtott vélemény, észrevétel a döntéshozókat nem köti.

IV. FEJEZET A lakossági fórumok rendje

29. Közmeghallgatás

46. § (1) A testület évente legalább egy alkalommal - a munkatervben előre meghatározott időpontban - közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás olyan határozatképes testületi ülés, amelyen az állampolgárok, valamint az önkormányzat illetékességi területén működő társadalmi és egyéb szervezetek képviselői közvetlenül a képviselő-testület előtt, ahhoz intézve tehetik fel közérdekű kérdéseiket és javaslataikat.

(3) A közmeghallgatás helyéről, időpontjáról a lakosokat legalább 30 nappal előbb értesíteni kell.

(4) A közmeghallgatást olyan időpontban kell megtartani, amikor az állampolgárok részt tudnak venni az ülésen.

(5) Az értesítésről az alábbi módokon kell gondoskodni:

  • a) a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján ki kell függeszteni;
  • b) az önkormányzati honlapon meg kell jelentetni.

(6) Az állampolgárok közérdekű bejelentéseiket, javaslataikat a közmeghallgatáson szóban terjeszthetik elő. A bejelentések írásban is benyújthatók a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodáján a közmeghallgatás időpontja előtt.

(7) A közmeghallgatással egybekötött testületi ülés összehívására, és az ülés lefolytatására a testületi ülésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(8) A közmeghallgatáson elhangzó felszólalások időtartama az 5 percet nem haladhatja meg.

(9) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal válaszolni kell. Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat az ülésen nem válaszolható meg, azt a polgármester az illetékes bizottságnak, vagy a hivatalnak kivizsgálásra átadja.

(10) A polgármester a felszólalót harminc napon belül tájékoztatja a vizsgálat eredményéről.

30. Az önkormányzat által szervezett lakossági fórum

47. § (1) A képviselő-testület előre meghatározott közérdekű kérdésben, jelentősebb döntések előkészítése érdekében, valamint az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából lakossági fórumot tart, illetve tarthat.

A polgármester köteles a lakossági fórumot összehívni, ha azt a képviselők legalább 1/5-e írásban - a téma megjelölésével - kezdeményezi, és arról a képviselő-testület dönt. A kezdeményezők a lakossági fórumon kötelesek részt venni.

(2) A lakossági fórumról, témájáról, helyéről és idejéről az érintetteket a 46 § (5) bekezdésében foglaltak szerint kell tájékoztatni.

(3) A lakossági fórumról az elhangzottak lényegét tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni.

(4) A lakossági fórumon elhangzott javaslatokat, észrevételeket a képviselő-testület a döntésénél köteles figyelembe venni.

31. Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

48. § (1) A helyi népszavazás intézménye arra irányul, hogy az önkormányzat életét érintő legfontosabb kérdésekben a választópolgárok döntsenek, a választott képviselő-testület és annak szervei pedig ezt a többségi döntést juttassák érvényre, azt tartsák tiszteletben.

(2)[6]

(3)[7] A helyi népszavazásban az vehet részt, aki a helyi önkormányzati választásokon választójoggal rendelkezik

(4)[8] A helyi népszavazást a polgármesternél kell kezdeményezni.

(5)[9]

V. FEJEZET A települési képviselő

32. A megbízatás keletkezése

49. § A települési képviselő megbízatása, jogai és kötelezettségei a megválasztásával keletkeznek.

50. § (1) A települési képviselő a képviselő-testület alakuló ülésén esküt tesz a képviselő-testület előtt.

(2) A képviselő az eskü letételéig nem gyakorolhatja jogait.

(3) A képviselő a megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított harminc napon belül – törvényben szabályozott – vagyonnyilatkozatot köteles tenni a Mötv. 2. mellékletében foglaltak szerint. A képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének a vagyonnyilatkozatát.

(4) A (3) bekezdésben hivatkozott vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén – annak benyújtásáig – a képviselő a képviselői jogait nem gyakorolhatja, és képviselői megbízatásával kapcsolatban meghatározott juttatásokban nem részesülhet.

51. § A települési képviselő:

  • a) a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli választóinak érdekeit;
  • b) részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében.

52. § A települési képviselők névsorát a 3. sz. függelék tartalmazza.

  • 33. A képviselők jogai és kötelességei

53. § (1) Minden települési képviselőnek azonosak a jogai és kötelességei.

(2) A települési képviselő jogai különösen:

  • a) a képviselő-testület ülésén kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát, részt vesz a döntéshozatalban;
  • b) a polgármestertől (alpolgármestertől) a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb tizenöt napon belül írásban – érdemi választ kell adni;
  • c) a települési képviselő kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, illetőleg kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben;
  • d) tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a települési képviselőt meg kell hívni;
  • e) kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a helyi kisebbségi önkormányzat testületének – a képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését;
  • f) megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet;
  • g) a képviselő-testület hivatalától igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést;
  • h) közérdekű ügyben kezdeményezheti a képviselő-testület hivatalának intézkedését, amelyre a hivatal tizenöt napon belül érdemi választ köteles adni.

(3) A települési képviselők tiszteletdíját, juttatásait az önkormányzat képviselő-testülete külön rendeletben szabályozza.

(4) A települési képviselő kötelessége:

a) köteles részt venni a képviselő-testület munkájában;

b) eskütételét követően három hónapon belül köteles részt venni a Pest Megyei Kormányhivatal által szervezett képzésen;

c) kapcsolatot tartani a választóival, bevonni a döntés előkészítő munkába, tájékoztatni őket a képviselő-testület működése során hozott közérdekű döntésekről;

d) lehetőség szerint előre bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni;

e) a képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni;

f) a tudomására jutott minősített adatokat, üzleti titkot megőrizni.

34. A megbízatás megszűnése

54. § (1) A települési képviselő jogai és kötelezettségei a megbízatás megszűnésével szűnnek meg.

(2) A képviselő megbízatása megszűnik:

  • a) a megválasztását követő helyi önkormányzati általános választás napján;
  • b) a választójogának elvesztésével;
  • c) az összeférhetetlenség kimondásával;
  • d) méltatlanság megállapításával;
  • e) lemondással;
  • f) ha az önkormányzati képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén;
  • g) a képviselő-testület feloszlatásával;
  • h) a képviselő-testület feloszlása esetén;
  • i) a képviselő halálával.

55. § (1) Az önkormányzati képviselő lemondhat:

  • a) a lemondás tényének képviselő-testületi ülésen való bejelentésével. A lemondás és a megbízás megszűnésének időpontját az ülés jegyzőkönyvében rögzíteni kell;
  • b) képviselő-testülethez intézett írásbeli nyilatkozatával, amelyet a polgármesternek ad át vagy juttat el. Az írásbeli nyilatkozatot a képviselő-testület következő ülésén ismertetni kell.

(2) A lemondás nem vonható vissza.

(3) A képviselő megbízatása megszűnik:

  • a) képviselő által meghatározott, a lemondást követő egy hónapon belüli időpontban, ennek hiányában;
  • b) a lemondás bejelentésének, illetve az írásbeli nyilatkozat átvételének napján.

(4) A képviselői megbízás megszűnését a testület határozatban állapítja meg:

  • a) a képviselő összeférhetetlenségének kimondása esetén, valamint;
  • b) ha a megbízatást azért kell megszüntetni, mert a képviselő egy éven át nem vett részt a képviselő-testület ülésén.

(5) A (4) bekezdés szerinti határozatot az ülést követő munkanapon kézbesíteni kell:

  • a) az érintett önkormányzati képviselőnek;
  • b) a választási bizottságnak;
  • c) a Pest Megyei Kormányhivatal vezetőjének.

A képviselő-testület bizottságai

35. A bizottságok létrehozása

56. § (1) A képviselő-testület feladatainak hatékonyabb, eredményesebb ellátása érdekében állandó és ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(2) A bizottságok a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, döntései végrehajtásának szervezésében és ellenőrzésében vesznek részt. Feladatkörükbe tartozó kérdésekben önállóan tehetnek előterjesztést, terjeszthetnek be indítványt.

(3) A bizottságok mellérendeltségi viszonyban állnak egymással.

(4) A bizottság elnökét és tagjainak több mint felét a települési képviselők közül kell választani. A polgármester nem lehet a bizottság tagja, elnöke.

36. A bizottságok működése

57. § (1) A bizottság szükség szerint ülésezik.

(2) A bizottsági üléseket az elnök vagy a polgármester indítványára 8 napon belül össze kell hívni.

(3) Az üléseket a bizottság elnöke vezeti.

(4) A bizottság ülése nyilvános, a zárt ülésre vonatkozó szabályok a képviselő-testületi zárt ülésekre vonatkozó szabályokkal egyeznek meg.

(5) A bizottság döntéseit egyszerű többséggel hozza.

(6) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(7) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról az elnök esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt.

(8) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és tagja írja alá. A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a Pest Megyei Kormányhivatalnak.

(9) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a polgármesteri hivatal látja el.

  • 37. A bizottságok feladatai

58. § (1) A bizottság a következő feladatokat látja el:

  • a) feladatkörében előkészíti a képviselő-testület döntéseit;
  • b) szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását;
  • c) benyújtja az előterjesztéseket;
  • d) előterjesztésekhez állásfoglalást készít;
  • e) gyakorolja a testület által rá átruházott hatósági hatáskört;

(2) A bizottságok feladat- és hatáskörét a 2. számú melléklet tartalmazza.

  • 38. A képviselő-testület és a polgármester bizottságokkal kapcsolatos jogosítványai

59. § (1) A képviselő-testület bizottságokkal kapcsolatos jogosítványai:

  • a) meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyet a bizottság nyújt be a képviselő-testületnek;
  • b) meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyek a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez;
  • c) döntési jogot adhat a bizottságainak;
  • d) a bizottság által hozott döntést felülvizsgálhatja;
  • e) önkormányzati rendeletében hatósági hatáskört állapíthat meg a bizottságnak;
  • f) határoz a polgármester által felfüggesztett bizottsági döntések tárgyában (a felfüggesztést követő ülésen).

(2) A polgármester bizottságokkal kapcsolatos jogosítványai:

  • a) indítványára össze kell hívni a bizottságot,
  • b) felfüggeszti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit;
  • c) dönt a bizottság elnökének (személyes érintettség miatt történő) döntéshozatalból való kizárásáról.

39. A testület állandó bizottságai

60. § (1) A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:

  • a) Pénzügyi Bizottság;
  • b) Ügyrendi Bizottság;
  • c) Szociális Bizottság;
  • d) Kulturális Bizottság.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt bizottságok létszámát és összetételét a 4. számú függelék, a bizottságok feladat- és hatáskörét a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

  • 40. A testület ideiglenes bizottsága

61. § (1) A képviselő-testület az ideiglenes bizottságot:

  • a) meghatározott időre vagy
  • b) meghatározott feladat elvégzésére

hozhatja létre.

(2) A bizottság a meghatározott idő vagy a meghatározott feladat elvégzését követően automatikusan megszűnik.

(3) A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létrehozásakor:

  • a) dönt a bizottság elnevezéséről;
  • b) rendelkezik a bizottság személyi összetételéről, létszámáról;
  • c) meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket a bizottság nyújt be, továbbá azokat, amelyek a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez;
  • d) határozza meg a bizottságok feladat- és hatáskörét.

(4) Az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell – értelemszerűen – alkalmazni.

VII. FEJEZET A polgármester, az alpolgármester, a jegyző

41. A polgármester

62. § A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.

63. § A polgármester a megválasztását követően esküt tesz a képviselő-testület előtt.

64. § A polgármester tisztségét főállásban látja el.

65. § A polgármester tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat, munkabérét a jogszabály keretei között határozza meg. A polgármester az államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős.

66. § (1) A polgármester tudományos, oktatói, lektori, szerkesztői, művészeti és jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység kivételével egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet, más kereső foglalkozást nem folytathat, nem lehet gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja.

(2)[10] A polgármester szabadságának nyilvántartását a jegyző kezeli. A polgármester szabadságolására vonatkozó ütemtervet – ide értve a tárgyévben igénybe nem vett szabadság átütemezését is – az Ügyrendi Bizottság hagyja jóvá.

(3) A polgármester az összeférhetetlenségi okot a megválasztásától, illetve az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított harminc napon belül köteles megszüntetni.

(4) A polgármesterre megfelelően alkalmazni kell az önkormányzati képviselőre vonatkozó összeférhetetlenségi, méltatlansági, vagyonnyilatkozat-tételi szabályokat azzal, hogy a polgármester nem lehet más önkormányzatnál polgármester, alpolgármester, települési önkormányzati képviselő, megyei közgyűlés elnöke, alelnöke.

67. § (1) A polgármester e tisztsége megszűnik:

  • a) az új polgármester megválasztásával;
  • b) ha a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán már nem választható;
  • c) az összeférhetetlenség kimondásával;
  • d) méltatlanság megállapításával;
  • e) sorozatosan törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatti jogi felelősségének jogerős bírósági ítéletben történő megállapításával, az ítélet jogerőre emelkedésének a napjával;
  • f) a tisztségről történő lemondással;
  • g) a képviselő-testület feloszlásának kimondását követően új polgármester megválasztásával;
  • h) az Országgyűlésnek a helyi önkormányzat képviselő-testülete feloszlatását kimondó határozatával;
  • i) halálával.

(2) A polgármester e tisztségéről a képviselő-testülethez intézett írásbeli nyilatkozatával mondhat le, amelyet az alpolgármesternek, ennek hiányában a szervezeti és működési szabályzatban a képviselő-testület összehívására, vezetésére kijelölt képviselőnek adja át, részére juttatja el. A polgármester e tisztsége az általa meghatározott, a lemondást követő egy hónapon belüli időpontban, ennek hiányában az írásbeli nyilatkozat átvételének napjával szűnik meg. A lemondás nem vonható vissza. Az írásbeli nyilatkozatot a képviselő-testület következő ülésén ismertetni kell.

68. § (1) A polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt, továbbá vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége szándékos elmulasztása vagy a valóságnak nem megfelelő teljesítése esetén a képviselő-testület – minősített többséggel hozott határozata alapján – keresetet nyújthat be a polgármester ellen a helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes törvényszéknek a polgármesteri tisztségének megszüntetése érdekében. Egyidejűleg kérheti a polgármesternek e tisztségéből történő felfüggesztését is. A bíróság a keresetet soron kívül bírálja el.

(2) A bíróság eljárása során a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a perben viszontkeresetnek, szünetelésnek és egyezségnek nincs helye.

69. § (1) A polgármester önkormányzati, valamint államigazgatási feladatait, hatásköreit a polgármesteri hivatal közreműködősével látja el.

(2) A polgármester a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a hivatalt. A polgármester:

  • a) a jegyző javaslatainak figyelembe vételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában;
  • b) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörök- ben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja;
  • c) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására;
  • d) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;
  • e) Az általa meghatározott körben egyetértési jogot gyakorol a jegyző hatáskörébe tartozó kinevezés, vezetői megbízás, felmentés, a vezetői megbízás visszavonása és jutalmazás esetén;
  • f) segíti a képviselő-testület tagjainak testületi, illetve bizottsági munkáját;
  • g) gyakorolja a testület által a polgármesterre átruházott hatásköröket;
  • h) dönt a testvérvárosi, partnervárosi kapcsolattartással összefüggő önkormányzati delegáció külföldi utazásáról, tagjairól és napi díjáról.

(3) A polgármester, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül dönt.

(4) Amennyiben a testület határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, vagy két ülés közötti időszakban felmerülő halaszthatatlan döntést igénylő esetben – ide nem értve a testület át nem ruházható hatáskörébe tartozó ügyeket – a polgármester az alábbi ügyekben dönthet:

  • a) bármely vagyongazdálkodás ügyben, amelyben az önkormányzat károsodástól való megóvása és vagyona védelme érdekében az azonnali döntés elkerülhetetlenül szükséges;
  • b) bármely olyan ügyben, amely nem jár költségvetési forrás igénybevételével és nem eredményezi az önkormányzati vagyon csökkenését.

(5) A képviselő-testület egyes hatásköreit rendeletében vagy határozatában a polgármesterre ruházhatja. A polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzékét a 1. számú melléklet tartalmazza.

  • 42. Az alpolgármester

70. § (1) A Képviselő-testület a polgármester javaslatára minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére főállású alpolgármestert választ.

A főállású alpolgármester foglalkoztatási jogviszonya a Képviselő-testület erről szóló döntését követően, az alpolgármester megválasztásával jön létre.[11]

(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.

(3) Az alpolgármester e tisztsége megszűnik:

a) az önkormányzati választás napján, ha nem választották meg önkormányzati képviselőnek;

b) amennyiben önkormányzati képviselőnek megválasztották, akkor a képviselő-testület alakuló ülésének napján; továbbá

c) a 76. § (1) bekezdés b)-i) pontjában foglalt esetekben;

d) ha a képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel megbízását visszavonja.

(4) Amennyiben a képviselő-testület az alpolgármester megbízását a (3) bekezdés d) pontja alapján nem vonja vissza és a polgármester az alpolgármester feladatait írásban, teljes körűen megvonja, a feladatkör megvonását követően az alpolgármester a helyi önkormányzati képviselők tiszteletdíjával azonos mértékű díjra jogosult.

43. A jegyző, és az aljegyző[12]

71. § A jegyző vezeti a hivatalt, szervezi annak munkáját.

72. § (1) A jegyző

  • a) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben;
  • b) gyakorolja a munkáltatói jogokat a polgármesteri hivatal köztisztviselői és munkavállalói tekintetében;
  • c) gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról;
  • d) tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságának ülésén;
  • e) jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő;
  • f) évente beszámol a képviselő-testületnek a hivatal tevékenységéről;
  • g) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket;
  • h) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át;
  • i) dönt a hatáskörébe utalt önkormányzati és önkormányzati hatósági ügyekben;
  • j) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;
  • k) rögzíti a talált dolgok nyilvántartásába a talált idegen dologgal kapcsolatos a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló törvény szerinti adatokat, valamint a talált idegen dolog tulajdonosnak történő átadást követően törli azokat.

(2) A jegyző egyéb feladatai:

  • a) javaslatot tesz a polgármesternek a hivatal szervezeti felépítésére és ügyrendjére;
  • b) rendszeresen ügyfélfogadást tart;
  • c) gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről;
  • d) ellátja a közigazgatási tevékenység korszerűsítésével és fejlesztésével összefüggő feladatokat.

73. § (1) A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a testület szerveinek és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő.

(2) A polgármester – pályázat alapján határozatlan időre- nevezi ki a jegyzőt. A jegyzői kinevezés vezetői munkakörnek minősül, a jegyzőre alkalmazni kell a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény vonatkozó rendelkezéseit.

(3)[13] A polgármester – a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint – a jegyző javaslatára aljegyzőt nevez ki.

(4)[14] A jegyző és az aljegyzői tisztség betöltetlensége illetve tartós akadályoztatása esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a pénzügyi irodavezető látja el a polgármester irányításával.

VIII. FEJEZET A képviselő-testület hivatala

44. Polgármesteri Hivatal

74. § (1) A Polgármesteri Hivatal hivatalos elnevezése: Halásztelki Polgármesteri Hivatal.

(2)[15] A hivatal működési helye: 2314 Halásztelek, Kastély park 1.

(3) A képviselő-testület a polgármester indítványára - a jegyző javaslatának figyelembe vételével - meghatározza a hivatal belső szervezeti tagozódását.

(4) A hivatal belső szervezeti tagozódását, munkarendjét, valamint az ügyfélfogadás rendjét e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

IX. FEJEZET[16]

X. FEJEZET A vagyonnyilatkozatra vonatkozó szabályok

77. § (1) A vagyonnyilatkozatot az Ügyrendi Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi.

(2) A képviselő (beleértve a polgármestert is) vagyonnyilatkozata – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – nyilvános.

(3) A képviselő hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak az Ügyrendi Bizottság tagjai tekinthetnek be ellenőrzés céljából.

78. § (1) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást az Ügyrendi Bizottságnál bárki kezdeményezheti. Az eljárás eredményéről az Ügyrendi Bizottság tájékoztatja a soron következő ülésen a képviselő-testületet.

(2) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a vagyonnyilatkozatot ellenőrző bizottság felhívására a képviselő köteles saját, illetve a hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul írásban bejelenteni. Az azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő nyolc napon belül törölni kell.

(3) A képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja is vagyonnyilatkozat tételre köteles.

79. § Az Ügyrendi Bizottság a vagyonnyilatkozatok nyilvántartására és ellenőrzésére vonatkozóan részletes belső szabályokat állapíthat meg.

XI. FEJEZET Nemzetiségi Önkormányzatok

80. § Az önkormányzat a helyi nemzetiségi önkormányzat részére biztosítja az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. tv. rendelkezéseinek megfelelően.

XII. FEJEZET Záró rendelkezések

81. § Az SzMSz mellékletei:

  • 1. számú melléklet: A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök
  • 2. számú melléklet: A bizottságok feladat- és hatásköre
  • 3. számú melléklet: Polgármesteri Hivatal szervezeti felépítése – feladatcsoportok,

Polgármesteri Hivatal munka- és ügyfélfogadási rendje

82. § Az SzMSz függelékei:

  • 1. számú függelék: Az önkormányzat részvételével működő gazdasági társaság
  • 2. számú függelék: Az önkormányzat intézményei
  • 3. számú függelék: A képviselő-testület tagjainak és tisztségviselőinek névsora
  • 4. számú függelék: A képviselő-testület bizottságainak összetétele
  • 5. számú függelék: A nemzetiségi önkormányzat tagjainak névsora

83. § (1) Ez a rendelet 2014. december 1. napján lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével a többször módosított 10/2007.(V.04.) számú önkormányzati rendelet hatályát veszti.

Halásztelek, 2014. november 28.

Baloghné dr. Nagy Edit s.k. Szentgyörgyi József s.k.

jegyző polgármester

A rendelet kihirdetve:

Halásztelek, 2014. december 01.

Baloghné dr. Nagy Edit jegyző s.k.

1. melléklet

"1. számú melléklete a 16/2014. (XII.01.) önkormányzati rendeletnek"

A Képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök

  • a) dönt a közbeszerzési értékhatárt el nem érő beruházásokról, beszerzésekről;
  • b) beruházások esetén a bekerülési költség 5 %-ig többlet kötelezettséget vállal;
  • c) tulajdonosi hozzájárulások kiadása: az önkormányzat tulajdonában lévő közterületeken végzendő nyomvonal jellegű távközlési célú, közmű célú (gáz, víz, csatorna, elektromos), valamint egyéb vezetékek és műtárgyaik létesítési, használatbavételi, fennmaradási, bontási engedélyhez szükséges tulajdonosi hozzájárulás (nyilatkozat) kiadása, valamint megállapodás megkötése; e joga kiterjed a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyekre is - amennyiben azt halaszthatatlan döntés vagy üzleti titok megtartása igényli -, amelyekben a képviselő-testület utólagos jóváhagyása szükséges. Közérdekű használati jog, vezetékjog és szolgalmi jog alapítására, biztonsági övezet létrehozására, valamint közterület ilyen jellegű igénybevételére vonatkozó megállapodás, szerződés megkötése, módosítása és megszüntetése bruttó 5 millió forint szerződéses összegig, továbbá az önkormányzat közfeladatainak ellátásához, valamint a saját vagy társfinanszírozásában létrejövő fejlesztések, beruházások, rekonstrukciók megvalósításához szükséges esetben térítésmentesen,
  • d) dönt a távközlési, közmű és egyéb nyomvonalas vezetékek létesítésért járó kártalanítás feltételeiről, módjáról és mértékéről a képviselő-testület által meghatározott normatív keretek között;
  • e) rendelkezik az általános tartalékkal többletköltségek fedezetére negyedévenként legfeljebb 5 millió forint összeghatárig;
  • f) átmeneti intézkedést hozhat az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát veszélyeztető elemi csapás, illetőleg következményeinek elhárítása érdekében (veszély helyzetben);
  • g) dönt a legfeljebb 500 ezer forint értékű önkormányzati ingó vagyon hasznosításáról annak időtartamától függetlenül; az önkormányzati intézmény használatában álló 100 ezer forint és 500 ezer forint közötti egyedi bruttó forgalmi értékű ingó vagyontárgy pályáztatás nélküli értékesítése, intézmények közötti átadásának engedélyezése
  • h) rendelkezik az éves költségvetésben megállapított polgármesteri kerettel;
  • i) számlavezető pénzintézetnél a fizetési számlához kapcsolódóan alszámlát, számlát nyithat a vonatkozó jogszabályi előírások szerint;
  • j) a feladatok költségvetési szervek közötti átcsoportosítása esetén módosítja az érintettek előirányzatait. A megállapított működési, felújítási, beruházási előirányzatokon belül – új feladat felvétele nélkül – átcsoportosítást hajthat végre;
  • k) javaslatot tesz az önkormányzat tulajdonában lévő értékpapírok és más gazdasági érdekeltségek kezelésére;
  • l) két testületi ülés között dönt az önkormányzat pályázatai benyújtásához szükséges önrész biztosításáról, amely döntéséről a Képviselő-testület soron következő ülésén köteles beszámolni;
  • m) önkormányzat nemzetközi kapcsolatainak szervezése,
  • n) a polgármester az önkormányzat vagyonáról és vagyon hasznosítás szabályairól szóló rendelet alapján:

na) a vagyongazdálkodás körébe tartozó önkormányzati követelések behajtása, az önkormányzat tényleges vagy várományos vagyonát érintő perbeli vagy peren kívüli egyezség megkötése 2 millió forint perértékig vagy egyedi bruttó forgalmi értékig,

nb) a vagyongazdálkodási megállapodás megkötése, módosítása és megszüntetése,

nc) a jelzálogjoggal, az elidegenítési és terhelési tilalommal, a vételi joggal, a visszavásárlási joggal, stb. terhelt ingatlanon az önkormányzatot megillető jogokkal kapcsolatos nyilatkozatok megtétele, opciós jogot alapító szerződések szükség szerinti aktualizálása, valamint az önkormányzat által kötött szerződésekben kikötött elállási jog gyakorlása,

nd) a vagyonhasznosítással összefüggő megbízási szerződések megkötése a költségvetés keretén belül,

ne) eredménytelen vagyonhasznosítási vagy értékesítési pályázat esetén az eredménytelenné nyilvánítástól számított 6 hónapon belül benyújtott írásbeli ajánlat alapján – amennyiben ezen időszak alatt nem kerül sor újabb pályázat kiírására - a korábbi pályázati kiírásban szereplő feltételekkel történő hasznosítás vagy értékesítés, amennyiben törvény a pályáztatást nem teszi kötelezővé,

nf) önkormányzati tulajdonú ingatlan három hónapot meg nem haladó bérbeadása értékhatárra tekintet nélkül,

ng) mezőgazdasági rendeltetésű földterületre haszonbérleti szerződés megkötése, a földterület művelési ágának megváltoztatásához szükséges előzetes hozzájárulás kiadása,

nh) bérlemény bérlő általi átalakításához, felújításához való hozzájárulás megadása ezzel kapcsolatos megállapodás megkötése,

ni) az önkormányzat javára szóló öröklés és ajándékozás elfogadása, valamint a Ptk. alapján tett közérdekű kötelezettségvállalás elfogadására vonatkozó nyilatkozat kiadása térítésmentesen

nj) A polgármester figyelemmel kíséri a város vagyonának mindennemű hasznosítását. Feladata a vagyongazdálkodással kapcsolatos koncepciók, képviselő-testületi előterjesztések előkészítése, és a képviselő-testületi határozatok végrehajtása.

nk) A polgármester évente legalább egy alkalommal köteles tájékoztatni a képviselő-testületet az átruházott hatáskörben hozott vagyonhasznosítási döntésekről, valamint a költségvetési beszámolóval egyidejűleg köteles beszámolni a képviselő-testületnek a város vagyoni helyzetéről, és a beszámolási időszakban bekövetkezett vagyoni változásokról, intézkedésekről

2. melléklet [17]

"2. számú melléklete a 16/2014. (XII.01.) önkormányzati rendeletnek"

Bizottságok feladat- és hatásköre

I. RÉSZ Pénzügyi Bizottság: [1]

1. véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámoló tervezeteit; közreműködik az éves költségvetési javaslat kidolgozásában,

2. elfogadás előtt véleményezi az éves költségvetési javaslatot és előterjesztést;

3. elfogadás előtt véleményezi az éves költségvetési rendelet módosítására vonatkozó javaslatot és előterjesztést;

4. közreműködik a költségvetés végrehajtásáról szóló féléves beszámoló elkészítésében;

5. testületi jóváhagyás előtt véleményezi a zárszámadási javaslatot és előterjesztést (A költségvetés és a zárszámadás a Bizottság véleményezése nélkül nem terjeszthető a Képviselő-testület elé.);

6. figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását – különös tekintettel a saját bevételekre; a költségvetési kiadások alakulását az ellátott feladatokhoz viszonyítva a vagyonváltozás alakulását, értékeli az előidéző okokat;

7. az éves ellenőrzési terv összeállítása előtt javaslatot tehet ellenőrzések ellenőrzési tervbe való felvételére;

8. értékeli az éves ellenőrzésről készített jelentést;

9. részt vesz az önkormányzati beruházásokkal kapcsolatos döntések előkészítésében;

10. véleményezi a helyi adókra vonatkozó rendeleteket;

11. évenként a költségvetési rendelethez kapcsolódva részt vesz a hatályos helyi adórendeletek és egyéb adórendeletek felülvizsgálatában, közreműködik az önkormányzat gazdasági programjának kidolgozásában;

12. segíti az önkormányzat hosszú távú célkitűzéseihez kapcsolódó fejlesztési programok, koncepciók kidolgozását, felülvizsgálatát különösen azok pénzügyi vonatkozásaiban;

13. vizsgálja és vizsgáltatja a gazdálkodás hatékonyságát és ennek alapján javaslatot tesz a Képviselő-testületnek;

14. javaslatot tesz a város településrendezési, fejlesztési és építési ügyeiben, valamint működtetési kérdésekben;

15. javaslatot dolgoz ki, illetve állást foglal a település lakás- és helyiséggazdálkodását, illetve a közterületek felhasználását érintő ügyekben,

16. figyelemmel kíséri a település infrastruktúráját, energiagazdálkodását és a helyi közlekedést érintő valamennyi ügyet, javaslatot dolgoz ki, ezen témakörökben;

17. évközben figyelemmel kíséri a gazdálkodás menetét szükség szerint javaslatot tesz a költségvetés módosítására, illetve költségvetési gazdálkodásra vonatkozó intézkedéseket kezdeményez;

18. meghatározott időszakonként áttekinti az (önkormányzat által alapított és fenntartott) költségvetési szervek ellenőrzésének tapasztalatait;

19. az önkormányzat által lefolytatott közbeszerzési eljárás eredményéről – a Bíráló Bizottság döntési javaslatát, illetve írásbeli szakvéleményét figyelembe véve – dönt;

20. a bizottság előzetesen véleményezi a társasági jog hatálya alá tartozó önálló vállalkozás alapítását annak megszüntetését és átszervezését, a gazdasági társaságba való belépést és kilépést a képviselő-testület döntése előtt;

21. véleményezi a képviselő-testületi tárgyalást megelőzően az önkormányzat gazdasági programját és az önkormányzati vagyon hasznosítására vonatkozó közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervét,

22. véleményezi a képviselő-testület által jóváhagyott határozott időre szóló vagyonhasznosítási szerződések változatlan feltételekkel történő meghosszabbítását;

23. határozattal állapítja meg a mezőgazdasági földterület esetén fizetendő haszonbér mértékét a föld fekvésének, művelési ágának és kataszteri tiszta jövedelmének, valamint termelő képességének figyelembe vételével.

24. dönt az Önkormányzat az egyházi és civil szervezetek szakmai és pénzügyi beszámolójának elfogadásáról

II. RÉSZ Kulturális Bizottsága:

25. gondoskodik a város kulturális (éves és hosszú távú) koncepciójának megalkotásáról;

26. előkészíti az alapító jogokkal kapcsolatos döntéseket, beszerzi a szükséges véleményeket;

27. előkészíti az óvodai csoportok, meghatározásával kapcsolatos döntéseket;

28. előkészíti az intézményvezető megbízásával kapcsolatos döntéseket;

29. részt vesz az intézmény működési alapdokumentumairól szóló döntés előkészítésében;

30. véleményezi az önkormányzat által fenntartott kulturális, művészeti, közművelődési intézmények költségvetését, éves munkatervét, szervezeti és működési szabályzatát;

31. véleményezi a város arculatát alakító rendezvények tervét és költségvetését;

32. véleményezi a művészeti intézményekkel kötendő fenntartói megállapodásokat;

33. a bizottságnak javaslattételi feladata van valamennyi nevelést érintő kérdésben;

34. figyelemmel kíséri az Önkormányzat közművelődési intézményeinek személyi és tárgyi feltételeit, felszereltségét, a fejlesztési lehetőségek feltárása és javítása érdekében;

35. támogatja a tanulmányi versenyek, vetélkedők, pedagógiai rendezvények szervezését;

36. véleményt nyilvánít a település önszerveződő művelődési törekvéseivel kapcsolatban;

37. részt vesz a Képviselő-testület által kiírt művelődési pályázatok elbírálásában;

38. kapcsolatot tart a város területén működő közművelődési célú társadalmi és civil szervezetekkel;

39. figyelemmel kíséri a város kulturális- és sport életét;

40. javaslatot tesz a sport és kulturális programok szervezésére;

41. javaslatot tesz a költségvetés tárgyalásakor a civil szervezetek támogatására;

42. javaslatot tesz a művészeti támogatások, ösztöndíjak és pályázatok, kulturális, művészeti és közművelődési díjak, pedagógusokat érintő egyéb, irodalmi pályázatok díjának odaítélésére

43. előzetesen véleményezi az utca, településrész és intézmény név megállapítására vagy megváltoztatására irányuló javaslatokat;

44. előzetesen véleményezi a művészeti alkotás önkormányzati tulajdonban lévő épületen, közterületen való elhelyezésére, áthelyezésére, felújítására, lebontására vonatkozó előterjesztéseket;

45. támogatja a város kulturális emlékei megóvását, valamint a városi kötődésű művészi alkotások megőrzését és azok fennmaradását.

III. RÉSZ Ügyrendi Bizottság:

46. az SZMSZ elkészítése, módosítása, hatályosulásának vizsgálata;

47. az önkormányzati rendeletek hatályosulásának figyelemmel kisérése a jegyző bevonásával;

48. összeférhetetlenségi, méltatlansági ügyek kezelése, rendezése;

49. a közbiztonság és a bűnmegelőzés területén jelentkező helyi önkormányzati feladatok stratégiájának, kezelésének kidolgozása és hatékony működtetése. Kezdeményezhet a társadalmi bűnmegelőzést és a közbiztonság javítását szolgáló testületi hatáskörbe tartozó intézkedéseket, és közreműködik a hozott intézkedések végrehajtásának ellenőrzésében. Kapcsolattartói és koordinációs feladatokat lát el a rendőrség, a tűzoltóság, a katasztrófavédelem és az önkormányzat közös feladatellátása során;

50. részt vesz a népszavazás, népi kezdeményezéssel összefüggő ügyek előkészítésében, kapcsolatot tart a választási szervekkel;

51. a képviselő-testület hatáskörébe tartozó anyagi javadalmazási ügyek előkészítése, előterjesztése;

52. a testületi döntések végrehajtásának ellenőrzése;

53. ellátja a polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozatával összefüggő feladatokat;

54. javaslatot tesz a polgármester bérére, jutalmazására, továbbá az alpolgármester és a képviselők tiszteletdíjára.

IV. RÉSZ Szociális Bizottság: [2]

55. folyamatosan figyelemmel kíséri a szociális segélykeretek év közbeni felhasználását, javaslatot tesz év közbeni anyagi erők mozgósítására, átcsoportosítására, amennyiben erre szükség van;

56. figyelemmel kíséri a család- és ifjúságvédelem, valamint az időskorúak problémáit;

57. kapcsolatot tart a karitatív tevékenységet végző szervezetekkel;

58. dönt a testület által hatáskörébe utalt szociális juttatások elosztása tekintetében, szociális támogatásról szóló rendeletünk alapján;

59. folyamatosan figyeli, elemzi Halásztelek egészségügyi helyzetét, állapotát, és arról a testületet az aktualitásoknak megfelelően tájékoztatja;

60. az egészségügyet, illetve az egészségügyi ellátást (mint alapfeladatot) érintő problémák megoldására a szakmai szempontok szem előtt tartásával javaslatot tesz;

61. tevékenységével Halásztelek Város Önkormányzatának egészségügyi és egészségpolitikai tanácsadójaként a település lakói egészségének jobbítására törekszik;

62. szervezi az orvosi ügyeletet, az ügyelet működésével kapcsolatos ügyekben saját hatáskörben intézkedik, felügyeli annak működését;

63. figyelemmel kíséri az egészségügyet érintő társadalmi méretű eseményeket, az egészségügyi kormányzat szakmai és a szakmapolitikával összefüggő ajánlásait és tevékeny közreműködésével arra törekszik, hogy azokat a város javára érvényesítse;

64. szervezi az egészségnevelést;

65. részt vesz az egészségüggyel kapcsolatos pályázatok elbírálásában, elkészítésében;

66. állásfoglalásra és véleményezésre jogosult a települést közvetlenül érintő környezetvédelmi kérdésekkel kapcsolatban;

67. a környezeti ártalmakkal összefüggő (növényzet, vegyi anyagok, stb.), valamint a nem humán egészségügyi (állategészségügyi) kérdésekben szaksegítség igénybevételével véleményt nyilvánít, intézkedési javaslatot tesz;

68. részt vesz a környezetvédelmi koncepció kidolgozásában;

69. dönt a Bursa Hungarica ösztöndíjban részesülőkről, és az ösztöndíj összegéről, figyelembe véve az éves költségvetésben meghatározott keretösszeget, és a Bursa Hungarica Bírálati Szabályzatot”;

70. igazolást állít ki a 385/2014.(XII.31.) Korm. rendelet 7. § (1b) bekezdésében foglalt jogosultságról;

71. dönt a bölcsődei felvételek tárgyában.

72. dönt a kérelemre induló szociális ellátások esetében a hatáskörébe utalt támogatási kérelmek elbírálásáról

73. minden év október 30. napjáig dönt a karácsonyi csomag esetében a támogatás mértékéről és a csomag tartalmáról

74. minden év novemberében dönt a babacsomag esetében a támogatás mértékéről és a csomag tartalmáról

75. minden év július 10. napjáig dönt az iskolakezdési csomag esetében a támogatás mértékéről és a csomag tartalmáról

[1] Módosította a 20/2017.(IX.14.) önkormányzati rendelet 5. § (2) bekezdése. Hatályos: 2017. október 1. napjától

[2] Módosította a 20/2017.(IX.14.) önkormányzati rendelet 5. § (3) bekezdése. Hatályos: 2017. október 1. napjától

3. melléklet

"3. számú melléklete a 16/2014. (XII.01.) önkormányzati rendeletnek"

3.melléklet.docx

4. melléklet

"4. számú melléklete a 16/2014. (XII.01.) önkormányzati rendeletnek"

Kormányzati funkciók felsorolása

011130

Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége

011220

Adó-, vám- és jövedéki igazgatás

013320

Köztemető-fenntartás és -működtetés

013350

Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok

016080

Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények

022010

Polgári honvédelem ágazati feladatai, a lakosság felkészítése

031030

Közterület rendjének fenntartása

032060

Polgári védelmi stratégiai tartalékok tárolása, kezelése

041110

Általános gazdasági és kereskedelmi ügyek igazgatása

041140

Területfejlesztés igazgatása

041231

Rövid időtartamú közfoglalkoztatás

041232

Start-munka program – Téli közfoglalkoztatás

041233

Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás

045120

Út, autópálya építése

045160

Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása

047410

Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek

051050

Veszélyes hulladék begyűjtése, szállítása, átrakása

052080

Szennyvízcsatorna építése, fenntartása, üzemeltetése

064010

Közvilágítás

066010

Zöldterület-kezelés

066020

Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások

072111

Háziorvosi alapellátás

072112

Háziorvosi ügyeleti ellátás

074031

Család és nővédelmi egészségügyi gondozás

074032

Ifjúság-egészségügyi gondozás

076010

Egészségügy igazgatása

081010

Sportügyek igazgatása

081030

Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése

081043

Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása

081045

Szabadidősport- (rekreációs sport-) tevékenység és támogatása

082063

Múzeumi kiállítási tevékenység

082091

Közművelődés-közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése

083030

Egyéb kiadói tevékenység

086030

Nemzetközi kulturális együttműködés

086090

Egyéb szabadidős szolgáltatás

096015

Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben

096025

Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben

091140

Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai

091220

Köznevelési intézmény 1-4. évfolyamán tanulók nevelésével, oktatásával összefüggő működtetési feladatok

091250

Alapfokú művészetoktatással összefüggő működtetési feladatok

092120

Köznevelési intézmény 5-8. évfolyamán tanulók nevelésével, oktatásával összefüggő működtetési feladatok

092260

Gimnázium és szakképző iskola tanulóinak közismereti és szakmai elméleti oktatásával összefüggő működtetési feladatok

098010

Oktatás igazgatása

102031

Idősek nappali ellátása

104030

Gyermekek napközbeni ellátása családi bölcsőde, munkahelyi bölcsőde, napközbeni gyermekfelügyelet vagy alternatív napközbeni ellátás útján

104031

Gyermekek bölcsődében és mini bölcsődében történő ellátása

104037

Intézményen kívüli gyermekétkeztetés

106010

Lakóingatlan szociális célú bérbeadása, üzemeltetése

106020

Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások

107051

Szociális étkeztetés szociális konyhán

107052

Házi segítségnyújtás

109010

Szociális szolgáltatások igazgatása

1. függelék

AZ ÖNKORMÁNYZAT RÉSZVÉTELÉVEL MŰKÖDŐ GAZDASÁGI TÁRSASÁG

HATE Városüzemeltetési Nonprofit Kft (HATE NONPROFIT KFT).

Az Önkormányzat 100 %-os tulajdonos.

Címe: 2314 Halásztelek, Kastély park 1.

2. függelék

AZ ÖNKORMÁNYZAT INTÉZMÉNYEI

Márai Sándor Közművelődési Intézmény és Városi Könyvtár

Cím: 2314 Halásztelek, Szent László tér 1.

Halásztelki Humánszolgáltató Központ

Cím: 2314 Halásztelek, Iskola utca 2.

Halásztelki Tündérkert Óvoda

Cím: 2314 Halásztelek, Óvoda utca 3.

3. függelék

ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK NÉVSORA

Szabó Tibor
polgármester

Nagy Barnabás
alpolgármester

Berényi Beatrix

dr. Papp Kornél

Györök Zsolt Zoltánné

Mekker Attila

Popova Alexandra

Schvarczenberger Györgyné

Stefanik Zsolt

Szentgyörgyi József

Végváriné Nyíri Lídia

4. függelék

A bizottságok összetétele:

Ügyrendi Bizottság

elnöke: Mekker Attila képviselő

tagok: dr. Papp Kornél képviselő

Stefanik Zsolt képviselő

Páhi Zsombor külsős tag

Popov Szimeonov Trifonné külsős tag

Pénzügyi Bizottság

elnöke: Schvarczenberger Györgyné képviselő

tagok: Mekker Attila képviselő

Szentgyörgyi József képviselő

Bányász Tibor külsős tag

Szabó Sándor Zsolt külsős tag

Kulturális Bizottsága

elnöke: dr. Papp Kornél képviselő

tagok: Popova Alexandra képviselő

Végváriné Nyíri Lídia képviselő

Kardos Andrea külsős tag

Schöninger András külsős tag

Szociális Bizottság:

elnöke: Popova Alexandra képviselő

tagok: Berényi Beatrix képviselő

Györök Zsolt Zoltánné képviselő

Schvarczenberger Györgyné képviselő

Nyúl Ferencné külsős tag

Soltész Zoltánné külsős tag

5. függelék

Nemzetiségi Önkormányzati képviselők névsora

Bolgár Nemzetiségi Önkormányzat:

elnöke: Kusev Nikola

elnökhelyettese: Kuseva Anikó

képviselők: Kuseva Cvetanka

Iváncsik László

Iváncsik Nikola

Roma Nemzetiségi Önkormányzat:

elnöke: Krajczár István László

elnökhelyettese: Krajczár Ivett Mária

képviselő: Krajczár István József


[1] Módosította a 20/2017.(IX.14.) önkormányzati rendelet 1 §-a. Hatályos: 2017. október 1. napjától
[2] A 6. § (2) bekezdése a Halásztelek Város Önkormányzat Képviselő-testületének 22/2021. (VIII. 19.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
[3] A 6. § (3) bekezdése a Halásztelek Város Önkormányzat Képviselő-testületének 22/2021. (VIII. 19.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
[4] Módosította a 12/2019.(X.28.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos: 2019. október 28. napjától
[5] A 25. § (3) bekezdése a Halásztelek Város Önkormányzat Képviselő-testületének 22/2021. (VIII. 19.) önkormányzati rendelete 5. §-a szerint módosított szöveg.
[6] Törölte a 20/2017.(IX.14.) önkormányzati rendelet 3. § (1) bekezdése. Hatályos: 2017. október 1. napjától
[7] Módosította a 20/2017.(IX.14.) önkormányzati rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatályos: 2017. október 1. napjától
[8] Módosította a 20/2017.(IX.14.) önkormányzati rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatályos: 2017. október 1. napjától
[9] Hatályon kívül helyezte a 19/2017.(IX.14.) önkormányzati rendelet 3. § b) pontja. Hatálytalan: 2017. szeptember 15. napjától
[10] A 66. § (2) bekezdése a Halásztelek Város Önkormányzat Képviselő-testületének 22/2021. (VIII. 19.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
[11] Módosította a 12/2019.(X.28.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos: 2019. október 28. napjától
[12] Kiegészítette a 16/2019.(XII.18.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos: 2019. december 18. napjától
[13] Módosította a 16/2019.(XII.18.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos: 2019. december 18. napjától
[14] Kiegészítette a 16/2019.(XII.18.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatályos: 2019. december 18. napjától
[15] A 74. § (2) bekezdése a Halásztelek Város Önkormányzat Képviselő-testületének 22/2021. (VIII. 19.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
[16] Hatályon kívül helyezte a 20/2017.(IX.14.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan: 2017. október 1. napjától
[17] A 2. melléklet a Halásztelek Város Önkormányzat Képviselő-testületének 22/2021. (VIII. 19.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.