1. § (1) Az önkormányzat elnevezése: Halásztelek Város Önkormányzata

(2)^[1] Az önkormányzat székhelye: 2314 Halásztelek, Kastély park 1.

(3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Halásztelek Város Önkormányzatának Képviselő-testülete.

(4) A Képviselő-testület hivatalának megnevezése: Halásztelki Polgármesteri Hivatal

(5) Az Önkormányzat illetékességi területe: Halásztelek Város közigazgatási területe.

2. § Az önkormányzat hivatalos jelképeit (címer és a zászló) és azok pontos leírását, valamint azok használatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.

3. § Az önkormányzat képviselő-testülete a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására külön rendeletet alkot.

4. § A képviselő-testület ápolja a nemzetközi kapcsolatait, testvérvárosi megállapodásokat köthet.

6. § (1) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

(2)^[2] A képviselő-testület üléseit főszabályként Halásztelek Város Önkormányzatának Képviselő-testületi termében tartja (Halásztelek, Kastély park 1.)

(3)^[3] A bizottságok üléseiket főszabályként Halásztelek Város Önkormányzatának Képviselő-testületi termében tartja (Halásztelek, Kastély park 1.)

(4) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja a (4) bekezdésben meghatározott helyen kívül máshová is összehívható.

7. § (1) A Képviselő-testület az alakuló ülését a választást követő 15 napon belül tartja meg.

(2) A képviselő-testület alakuló ülését a polgármester hívja össze és vezeti.

(3) A képviselők és a polgármester az alakuló ülésen esküt tesznek.

8. § (1) A Képviselő-testületei tagjai sorából a polgármester javaslatára főállású alpolgármestert választ és megállapítja az alpolgármester illetményét.^[4]

(2) Az alpolgármester megválasztása a titkos szavazás szabályai szerint történik. Az alpolgármester megválasztásához a képviselők minősített többségű szavazata szükséges.

(3) Eredménytelen szavazás esetén a polgármester a soron következő testületi ülésen ismét javaslatot tesz az alpolgármester személyére.

9. § (1) A képviselő-testület az általa elfogadott munkaterv szerint, de évente legalább 8 alkalommal tart ülést.

(2) A képviselő-testület tavaszi és őszi ülésszakot tart. A tavaszi ülésszak január 10-től június 30-ig, az őszi ülésszak szeptember 1-től december 20-ig tart.

(3) A képviselő-testület július 1. és augusztus 31., valamint december 20-a és január 10-e között rendes ülést nem tart.

(4) A képviselő-testület az üléseit rendszerint szerdai napokon tartja. Az ülés maximális időtartama 5 óra. A meghatározott idő lejárta után berekesztett testületi ülés folytatására külön értesítés nélkül 5 munkanapon belül a megbeszélt időpontban kerül sor.

10. § (1) A polgármester a képviselő-testület ülését tizenöt napon belüli időpontra köteles összehívni a települési képviselők ¼ - ének vagy a képviselő-testület bármely bizottságának, valamint a Kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára.

(2) Az indítványt a polgármesternél írásban kell előterjeszteni.

(3) A rendkívüli ülésre vonatkozó meghívóban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának indokát, tervezett napirendjét, helyét és idejét.

(4) A rendkívüli ülésen csak az a napirendi pont tárgyalható, amire az indítvány vonatkozott.

12. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester írásbeli meghívó és az írásos előterjesztések együttes megküldésével hívja össze. A képviselő-testület ülése elektronikus úton is összehívható. A Képviselő-testület ülését a polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze és vezeti. A polgármester és alpolgármester együttes akadályoztatása esetén az ülést az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(2) A képviselő-testület írásbeli meghívóját úgy kell kézbesíteni, hogy azt a képviselők és a meghívottak legalább 5 nappal az ülés előtt megkapják.

(3) A meghívónak tartalmaznia kell:

• a) az ülés helyét;
• b) az ülés időpontját;
• c) a napirendek tárgyát, a napirend előadóját.

(4) A rendkívüli ülésre szóló meghívót legalább 2 nappal az ülés előtt kell kézbesíteni, halaszthatatlan esetben rövid úton (telefon útján, szóban) is összehívható.

(5) A képviselő-testület ülésének időpontjáról és napirendjéről a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján kifüggesztéssel, ill. az önkormányzat honlapján kell a lakosságot értesíteni.

(6) A bizottsági, valamint a testületi ülésekről készült jegyzőkönyvek – zárt ülés anyagai kivételével- a polgármesteri hivatal ügyfélszolgálati irodáján megtekinthetők, és azokról térítés ellenében másolat kérhető.

13. § (1) A képviselő-testület ülésére - a képviselőkön kívül - tanácskozási joggal meg kell hívni:

• a) a jegyzőt;
• b) a polgármesteri hivatal pénzügyi és vagyongazdálkodási irodavezetőjét;
• c) a nemzetiségi önkormányzatok elnökeit;
• d) a napirendben érintett szervezet vezetőjét, illetve előadóját;
• e) az önkormányzati bizottságok nem képviselő tagjait;

(2) Az (1) bekezdés c) - e) pontjában felsoroltak részére a meghívót, valamint csak az őket érintő előterjesztéseket kézbesíteni kell.

(3) A zárt ülés előterjesztéseit a képviselőkön kívül a feladatkör szerint meghatározottak részére kell megküldeni.

14. § (1) A képviselő-testület ülései – a (2) bekezdésben meghatározott esetek kivételével – nyilvánosak.

(2) A képviselő-testület zárt ülést tart:

• a) önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén;
• b) az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor;
• c) vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.

(3) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, meghívása esetén a polgármesteri hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vehet részt. A nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyalásakor vehet részt a zárt ülésen.

15. § (1) A képviselő-testület munkaprogramot készít mandátumának időtartamára.

(2) A polgármester a megválasztását követő 2 hónapon belül a képviselő-testület mandátumának időtartamára munkaprogram tervezetet (vázlatot) terjeszt a képviselő- testület elé. A polgármestert a munkaprogram elkészítésében a bizottságok elnökei segítik.

(3) A munkaprogram vázlatának tartalmaznia kell azon alapkérdések körét, amelyek megoldását a képviselő-testület mandátumának időtartama alatt hangsúlyos feladatának tart.

(4) A polgármester a program-vázlat alapján koordinálja a program elkészítését. A programot - a gazdasági programot is beleértve - az átfogó célok, működési irányok, határidők konkretizálása, lebontása érdekében, a munkaprogram-vázlat elfogadását követő 3 hónapon belül kell a képviselő-testület elé terjeszteni.

16. § (1) A képviselő-testület éves munkatervben rögzíti az adott időszakra szóló feladatai és célkitűzései teljesítése érdekében tervezett üléseinek időpontját és napirendi pontjait.

(2) A munkaterv tervezetét a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a képviselő-testület elé minden év utolsó ülésén. A képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz a következő évi munkaterv elfogadásáról.

(3) A munkatervhez kapcsolódó véleményeket, javaslatokat a jegyzőhöz kell benyújtani.

(4) A munkatervnek tartalmaznia kell:

• a) az előző munkatervi időszak főbb feladatai végrehajtásának értékelését;
• b) a képviselő-testület munkaprogramjából adódó feladatokat és a végrehajtásukkal összefüggő tennivalókat;
• c) jogszabály, valamint e rendelet által kötelezően előírt napirendeket;
• d) a képviselő-testület ülésének várható időpontját, a napirendek címét, előadóját, az előkészítésért felelős megjelölését, a bizottságok közreműködésének módját, a napirendhez kapcsolódó kiegészítő jelentések megjelölését és szükség szerint egyeztetési kötelezettségét;
• e) a kiemelt napirendek (költségvetés, önkormányzati rendeletre vonatkozó előterjesztés) két fordulóban történő tárgyalásának feltételeit;
• f) az adott évben szükséges, a lakosságot érintő rendezvények, közmeghallgatás, évfordulók, nemzeti ünnepek, megemlékezések szervezésének teendőit;
• g) az adott évben lejáró intézményvezetői megbízásokat.

(8) A munkaterv összeállításához a jegyző javaslatot kér

• a) a képviselőktől;
• b) a képviselő-testület bizottságaitól;
• c) a nemzetiségi önkormányzatoktól;
• d) a civil szervezetektől;
• e) a polgármesteri hivatal irodavezetőitől;
• f) valamint a polgármester által meghatározott személyektől.

17. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének napirendjére a polgármester - a munkatervnek megfelelően - tesz javaslatot, amelynek alapján a napirendet a képviselő-testület állapítja meg.

(2) A képviselő-testület a napirend kérdésében vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(3) Az előterjesztő előterjesztését, határozati javaslatát a szavazás megkezdéséig visszavonhatja. A napirend elhalasztását - a napirend elfogadása előtt, alapos indokkal annak tárgyalása közben - idő hiányában, előkészítetlenség vagy egyéb alapos indok alapján bármely képviselő indítványozhatja. Ha az előterjesztő az elnapolással nem ért egyet, ebben az esetben az álláspontját 2 percben ismertetheti. A képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz a javaslat napirenden történő tartásáról. Amennyiben úgy dönt, hogy nem tárgyalja, a polgármester javaslatára meghatározza a napirend tárgyalásának időpontját.

(4) A meghívóban nem szereplő, a polgármester által indokolt esetben javasolt napirend ( 22. § szerinti sürgősségi indítvány) napirendre vételéhez a jelenlévő képviselők többségének egyetértése szükséges.

(5) Napirendre vett indítvány tárgyalására csak a 18. §-ban foglalt előírásoknak megfelelően előkészített javaslat benyújtása és elfogadása esetén kerülhet sor.

(6) A polgármester az önkormányzat érdekét sértő döntés esetén 3 napon belül kérheti a téma újbóli tárgyalását, a rendkívüli ülésre vonatkozó szabályok szerint.

(7) A napirendek tárgyalása előtt a polgármester:

• a) beszámol az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről, valamint az olyan jelentősebb eseményekről, amelyek a képviselő-testület feladat- és hatáskörét érintik;
• b) tájékoztatja a képviselő-testületet a lejárt határozatok végrehajtásáról.

(8) A napirendi pontok tárgyalásának sorrendjei:

• a) az önkormányzati rendeletek tervezetei;
• b) az önkormányzati gazdálkodáshoz, valamint a vagyonhoz kapcsolódó előterjesztések;
• c) interpellációk;
• d) kérdések, közérdekű bejelentések;
• e) a képviselő-testület hatáskörébe tartozó egyedi ügyek;
• f) egyéb előterjesztések, képviselői önálló indítványok.

18. § (1) A képviselő-testületi ülésre előterjesztésre jogosultak:

• a) a polgármester és az alpolgármester;
• b) a témakör szerint illetékes bizottság;
• c) bármelyik képviselő;
• d) a jegyző;
• e) a képviselő-testület felkérésére az intézményvezetők;
• f) nemzetiségi önkormányzat elnöke.

(2) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések főbb fajtái:

• a) beszámoló valamely feladat elvégzéséről, valamely szerv tevékenységéről stb.;
• b) döntést igénylő javaslat, amely rendeletalkotásra vagy határozathozatalra irányulhat;
• c) tájékoztató anyagok, amelyek tudomásulvételt igényelnek.

(3) Az előterjesztések tartalmaznia kell:

• a) az előterjesztés tárgyát;
• b) határozati javaslat(ok)at;
• c) a végrehajtás határidejét év, hónap, nap, vagy pontos időszak megjelöléssel és felelősét;
• d) a jegyző törvényességi vizsgálatát igazoló kézjegyét;
• e) a határozati javaslat elfogadásához szükséges többség jelzését;
• f) azt, hogy az előterjesztés nyílt vagy zárt ülésen tárgyalható, vagy kell tárgyalni.

(4) Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző tizenötödik napon kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki jogszerűségi észrevételt tesz és gondoskodik valamennyi anyag megküldéséről.

(5) Az előterjesztések valamennyi típusa csak az illetékes bizottság(ok) állásfoglalásának ismeretében és a jegyző jogszerűségi észrevétele ismeretében tűzhető napirendre, kivéve a sürgősségi javaslatot.

19. § (1) Képviselői önálló indítványt a képviselő-testület bármely tagja tehet.

(2) A képviselői indítványokat a képviselő-testület ülését megelőzően tizenöt nappal írásban lehet a polgármesternél benyújtani.

(3) A polgármester a 18. §-ban foglalt követelményeknek megfelelő előterjesztést köteles a soron következő rendes ülés napirendjére felvenni. Az indítványnak tartalmaznia kell annak tárgyát, az indítványozó nevét, aláírását és keltezését.

(4) A képviselő-testület ülésén felvetett képviselői önálló indítvány esetében az indítványozó legfeljebb 2 percben ismerteti indítványa lényegét, majd a testület a döntéshozatalra vonatkozó szabályok szerint határoz az indítványról.

20. § (1) A települési képviselő a képviselő-testületi ülésen a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez önkormányzati ügyekben interpellálhat. Az interpellációra az ülésen legfeljebb 5 percben - vagy legkésőbb harminc napon belül írásban - érdemi választ kell adni, melyet a következő ülés anyagával a képviselőknek is meg kell küldeni.

(2) Államigazgatási hatósági ügyben interpellálni nem lehet.

(3) Az interpellációt az ülés napját megelőzően legalább három nappal a polgármesternél írásban kell benyújtani.

(4) Az interpellációnak tartalmaznia kell az interpelláló nevét, az interpelláció tárgyát, valamint annak feltüntetését, hogy az interpellációt szóban is elő kívánja e adni.

(5) Az írásban benyújtott interpellációt a polgármester az interpellált személynek a kérdés megvizsgálása és a válasz előkészítése céljából továbbítja, valamint a testületi ülés előtt írásban kiosztja a képviselőknek.

(6) A polgármester minden ülés elején bejelenti a képviselő-testületnek az írásban beterjesztett interpellációkat.

(7) Ha az előterjesztő képviselő az ülés interpellációs részén nincs jelen, az interpellációt visszavontnak kell tekinteni.

(8) Az interpellálót az írásbeli bejelentés mellett a szóbeli előterjesztés joga is megilleti, amely 2 percnél hosszabb időtartamú nem lehet.

(9) A válasz után - az írásban adott válasz esetén is - az interpelláló képviselőnek viszontválaszra van joga, amely nem terjedhet túl az interpellációra adott válasz értékelésén, illetőleg az értékelés indokolásán. A viszontválasz 2 percnél hosszabb nem lehet. Ha a képviselő a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(10) Ha a képviselő-testület a választ nem fogadta el, akkor elrendeli az ügy kivizsgálását. A vizsgálat lefolytatására megbízza az illetékes bizottságot, vagy ideiglenes bizottságot hoz létre. Az interpelláció során hozzászólási jog csak az interpellálót, vagy az interpelláltat illeti meg.

(11) Az interpellációt a képviselő-testület a bizottsági jelentés alapján, a következő ülésén ismét napirendre tűzi. A jelentésről vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.

(12) Az interpellációs időszak - amelybe a kérdések is beleértendők - legfeljebb harminc perc. Az interpellációkat és a kérdéseket a benyújtásuk idősorrendjében kell megtárgyalni.

21. § (1) A képviselők és a nemzetiségi önkormányzat elnöke a polgármesterhez, alpolgármesterhez, jegyzőhöz, valamint a bizottsági elnökökhöz a feladatkörükbe tartozó közérdekű ügyekben kérdést intézhetnek.

(2) A kérdezett az ülésen - vagy legkésőbb harminc napon belül - köteles a felvilágosítást megadni. A képviselő viszontválaszra nem jogosult, a képviselő-testület az adott felvilágosítás felett nem szavaz.

22. § (1) A polgármester, alpolgármester, a bizottságok, a képviselők és a jegyző javasolhatják a képviselő-testületnek valamely előterjesztés sürgős javaslatként történő kivételes tárgyalását.

(2) Az indítványt az ülést megelőző napon, 12 óráig kell a polgármesternél benyújtani.

(3) Az indítványozó a sürgősség indokait legfeljebb 2 percben kifejtheti.

(4) Az előterjesztés sürgősségi eljárásban történő tárgyalásának elfogadásához a jelenlévő képviselők egyszerű szótöbbsége szükséges. A képviselő-testület vita nélkül dönt.

23. § (1) Az előterjesztésre jogosultak írásban módosító, illetve kiegészítő javaslatot tehetnek. Módosító javaslatnak az önkormányzati rendelet-tervezet vagy határozati javaslat szövegének konkrétan megjelölt részétől való egyértelműen megfogalmazott eltérési szándék tekinthető. A kiegészítő javaslatnak összefüggésben kell lennie a napirenden lévő előterjesztéssel.

(2) A módosító vagy kiegészítő javaslatot az ülés megkezdése előtt 24 órával a polgármesternél kell benyújtani.

(3) A vita során kialakult módosító javaslatok megfogalmazására az indítványozó kérése esetén az ülést levezető elnöknek időt kell biztosítani.

(4) Az előterjesztő az előterjesztését érintő módosító javaslatról köteles véleményt nyilvánítani.

(5) A módosító javaslat elfogadásáról – az előterjesztésre egyébként előírt szabályok szerint – a képviselő-testület határoz.

24. § A rendkívüli ülés összehívására, vezetésére és napirendjére az általános szabályok – 12-14. és a 17-19. § – mellett az alábbi szabályokat kell alkalmazni:

• a) a rendkívüli ülésen csak azok a napirendi pontok tárgyalhatók, amelyekre az indítványok vonatkoztak;
• b) a rendkívüli ülés napirendjének előadója az indítványt tevő vagy annak képviselője.

25. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti.

(2) Az ülést a levezető elnök nyitja meg. A jelenléti ív felhasználásával megállapítja a jelenlévő képviselők számát, az ülés határozatképességét, ismerteti a távollévők, illetve a távollétüket bejelentők személyét. Az ülés tartama alatt az egyes napirendek határozathozatala előtt ellenőrzi a jelenlévő képviselők számát, és a képviselő-testület határozatképességét. Amennyiben azt állapítja meg, hogy a képviselő-testület nem határozatképes, az ülést berekesztheti vagy legfeljebb egy órára felfüggesztheti. Ha ezt követően sincs meg a szükséges létszám, a levezető elnök az ülést berekeszti és változatlan napirenddel új időpont kitűzésével elnapolja.

(3)^[5] A képviselő-testület tagjainak választáskori létszáma: 11 fő.

(4) A képviselő-testület határozatképes, ha a megválasztott képviselőknek több mint a fele, azaz 5 fő jelen van.

(5) Ha a (4) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 5 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.

26. § (1) A képviselő-testület ülésén résztvevő képviselők, illetve bármely jelenlévő személy köteles a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani.

(2) A levezető elnök gondoskodik az ülés rendjének fenntartásáról.

(3) A tanácskozás rendjének megtartása érdekében:

• a) a tárgytól eltérő vagy ugyanazon érveket megismétlő felszólalót figyelmezteti, ismétlődő esetben megvonja tőle a szót;
• b) rendzavarás esetén figyelmezteti a rendbontót, súlyos rendbontás esetén a tanácskozó helyiség elhagyására kötelezi, a képviselők kivételével;
• c) rendre utasítja azt a képviselőt, aki a képviselő-testület tekintélyét sérti vagy bármely személyre sértő kifejezést használ.

(4) Súlyosabb esetben etikai ad hoc bizottságot hoz létre a képviselő-testület az ügy kivizsgálására. Az ügy kivizsgálásáról szóló bizottsági jelentést a képviselő-testület a soron következő ülésén napirendre tűzi.

(5) A levezető elnöknek a rendfenntartás érdekében tett - e rendeletben szabályozott - intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

(6) Tartós rendzavarás, állandó lárma vagy a tanácskozást lehetetlenné tévő egyéb körülmény esetén a levezető elnök az ülést felfüggesztheti, illetve az ülést berekesztve a még meg nem tárgyalt napirendeket a soron következő ülésre elnapolja.

27. § (1) A képviselő-testület nyilvános ülésén megjelenő polgárok a részükre kijelölt helyen foglalhatnak helyet. Kötelesek csendben és rendben követni a tanácskozást, tartózkodni mindenféle hangos véleménynyilvánítástól.

(2) A megjelent polgárokat a tanácskozás rendjének bármilyen módon történő megzavarása esetén a levezető elnök rendre utasítja, figyelmezteti.

(3) Ismétlődő rendzavarás esetén a levezető elnök az érintetteket a terem elhagyására kötelezi.

28. § (1) A levezető elnök minden napirendi pont felett külön-külön nyit vitát.

(2) A képviselő-testület ülésén elsőként az adott napirendi pont előadóját illeti meg a szó.

29. § (1) A polgármester, az alpolgármester, a jegyző és a képviselők, valamint az ülés más résztvevői az ülésteremben elfoglalt helyükről beszélhetnek.

(2) A képviselő-testület ülésein a képviselők és a tanácskozási joggal részt vevő meghívottak kaphatnak szót. A polgármester felszólalási jogot adhat a nem tanácskozási joggal meghívottaknak.

(3) Azon meghívottak, akiket valamely napirend tárgyalásához hívtak meg, csak annak a napirendnek a vitájában vehetnek részt tanácskozási joggal, amelyhez meghívásuk kapcsolódik.

30. § A képviselő-testület ülésén az alábbi felszólalásokra kerülhet sor:

• a) napirenden kívüli felszólalás;
• b) felszólalás ügyrendi kérdésben;
• c) napirendhez kapcsolódó felszólalás.

31. § (1) Napirenden kívüli felszólalásra bármelyik képviselő kérhet a levezető elnöktől engedélyt. A felszólalás témáját az ülés megnyitása előtt legalább 1 órával ismertetni kell a levezető elnökkel.

(2) Amennyiben a levezető elnök a felszólalás lehetőségét megtagadja, az engedély megadásáról - a képviselő kérésére - a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(3) A napirend kívüli felszólalás legfeljebb 5 percig tarthat. A felszólaláshoz kapcsolódó hozzászólás időtartama legfeljebb 2 perc, legfeljebb egy alkalommal.

(4) A napirenden kívüli felszólalással kapcsolatban határozat nem hozható.

32. § (1) A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő bármikor szót kérhet. Az ügyrendi javaslatok felett a képviselő-testület azonnal, vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

(2) Az ügyrendi kérdésben szót kérő képviselőnek meg kell jelölnie e rendelet azon szabályát, amellyel ellentétes intézkedést tapasztalt, illetve amely alapján felszólalni kíván. Ügyrendi kérdésnek tekintendők:

• a) napirend felvétele, levétele;
• b) a tárgy szerinti napirend egy, illetve kétfordulósnak minősítése;
• c) az ülés nyitott, illetve zárt jellege;
• d) a napirendek tárgyalásának sorrendje;
• e) az ülés felfüggesztése, elnapolása, meghosszabbítása;
• f) a vita lezárása;
• g) a zárt ülésen jelenlévők körére tett javaslat;
• h) egyeztetés céljából történő szünetkérés;
• i) a szavazás módjára és menetére vonatkozó javaslat;
• j) a szervezeti és működési szabályzatban foglaltak megsértése, ennek korrigálása.

33. § (1) A képviselők az ülésen kialakított helyükről elektronikus úton, a tanácskozási joggal jelenlévők, valamint a nyilvános ülésen megjelenő polgárok kézfelemeléssel szólásra jelentkezhetnek az ülés elnökénél.

(2) A napirendi pont tárgyalását szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő és a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke jogosult.

• a) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a meghívottak kérdést intézhetnek. A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre. Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra.
• b) A szavazás előtt a jegyző törvényességi észrevételt tehet.

(3) A napirend tárgyalásához kapcsolódó vita megkezdésekor elsőként a bizottságok elnökei, majd a polgármester kapnak szót. Felszólalásuk időtartama legfeljebb 5 perc.

(4) A képviselők, az előadó és a jegyző napirendi ponthoz kapcsolódó felszólalásának időtartama legfeljebb 5 perc, másodszori felszólalás esetén legfeljebb 2 perc.

34. § (1) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettségét. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a Képviselő-testület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.

(2) A képviselői személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a meghozott önkormányzati határozat végrehajtását fel kell függeszteni és az ügyet az érintettség ismeretében újra kell tárgyalni úgy, hogy a mulasztó képviselő az ügyben szükségessé vált új döntéshozatalban, az előterjesztés megismételt tárgyalásában nem vehet részt.

(3) A képviselő-testület döntéseit egyszerű vagy minősített többséggel hozza.

(4) A javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges (egyszerű többség).

35. § (1) Minősített többséget igénylő döntéshez a megválasztott képviselők több mint felének szavazata szükséges.

(2) Minősített többségű döntést igényel:

• a) a rendeletalkotás;
• b) a képviselő-testület szervezetének kialakítása, működésének meghatározása;
• c) önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás;
• d) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozásról;
• e) intézményalapítás, megszüntetés, alapító okirat elfogadása, illetve módosítása;
• f) gazdasági társaság létrehozása, megszüntetése, alapító okirat elfogadása, illetve módosítása;
• g) fegyelmi ügyek;
• h) törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás;
• i) zárt ülés elrendelése;
• j) a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtt történő feloszlatása;
• k) a gazdasági program a költségvetési rendelet és a végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadása, valamint a következő évi (évek) költségvetést érintő kötelezettségvállalás;
• l) helyi népszavazás kiírása, népi kezdeményezés tárgyalása;
• m) helyi adók megállapítása;
• n) a településrendezési terv jóváhagyása;
• o) 5 millió Ft feletti hitel felvétele, közösségi célú alapítvány és alapítvány forrás átadása-átvétele;
• p) a képviselő-testület hatáskörének átruházása;
• q) az önkormányzat vagyonával való rendelkezés.

(3) A döntési kérdést úgy kell feltenni, hogy arra igennel vagy nemmel lehessen szavazni. A javaslatot tagadó értelemben feltenni nem lehet. Ha egy kérdés több részletből áll, arról részenként is lehet szavazni.

36. § (1) Szavazni személyesen lehet.

(2) A szavazás nyíltan vagy titkosan történhet.

(3) A levezető elnök a szavazás megkezdése előtt ismerteti a módosító és a kiegészítő javaslatokat, valamint az alternatív határozati javaslatokat, azok szavazási sorrendjét, továbbá az elfogadásukhoz szükséges szavazati arányt.

(4) Ha az önkormányzati rendelet-tervezethez vagy a határozati javaslathoz több módosító indítvány hangzott el, azokat lehetőség szerint a következő sorrendben kell szavazásra bocsátani:

• a) sorrendben az utolsóként elhangzott módosító javaslat;
• b) az adott rész elhagyását javasoló;
• c) a tartamilag módosítást magába foglaló;
• d) végül a kiegészítő javaslatot.

(5) A szavazás eredményének megállapítása után a levezető elnök kihirdeti a határozatot.

(6) A szavazás során a képviselők először a javaslat mellett, majd ellene, végül a döntéstől tartózkodók szavaznak.

37. § (1) A nyílt szavazás esetén a szavazás elektronikus úton történik. A levezető elnök ismerteti a szavazati arányt és a kivetítőn megjeleníti.

(2) Az eredmény kihirdetése előtt a nem szavazók figyelmét fel kell hívni e körülményre. A felhívás után nyilatkoznak arról, hogy nem kívánnak szavazni, vagy pótolják az elmaradt szavazást. A nem szavazókat a határozatképesség szempontjából jelen lévő képviselőnek kell tekinteni.

(3) Kétség esetén a szavazást a levezető elnök döntése alapján meg kell ismételtetni.

(4) A szavazás után a levezető elnök megállapítja a javaslat mellett, a javaslat ellen szavazók számát, s végül a szavazástól tartózkodók számát.

(5) Nem név szerinti szavazás esetén bármely képviselő kérheti, hogy a jegyzőkönyvben rögzítsék szavazatát.

38. § (1) Nyílt szavazás esetén az önkormányzati képviselők ¼-ének indítványára a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz a név szerinti szavazás megtartásáról.

(2) Nem lehet név szerinti szavazást tartani a bizottság létszáma és összetétele tekintetében, valamint ügyrendi kérdésben.

(3) Név szerinti szavazást kell tartani, ha a képviselő-testület a megbízatásának lejárta előtt a feloszlásáról dönt.

(4) Név szerinti szavazás esetén a jegyző abc sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazatokat a névsoron feltünteti, összeszámolja.

(5) A jegyző gondoskodik a szavazási névsor jegyzőkönyvben történő rögzítéséről vagy jegyzőkönyvhöz történő csatolásáról.

(6) Név szerinti szavazással dönt a testület:

• a) önkormányzati tulajdonról való rendelkezés esetén;
• b) 5 millió Ft feletti hitel felvételénél;
• c) amely ügyekben a képviselő-testület a név szerinti szavazás mellett dönt.

39. § (1) Titkos szavazást kell tartani, ha azt jogszabály előírja. Titkos szavazás tartható a zárt ülésen tárgyalt ügyekben, valamint ha a testület titkos szavazás mellett dönt.

(2) A titkos szavazás elrendelésére bármely képviselő javaslatot tehet. Erről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(3) A szavazás borítékba helyezett szavazólapokon, urna igénybevételével történik.

(4) Titkos szavazásnál az Ügyrendi Bizottság jelenlévő képviselő tagjai járnak el.

(5) A szavazólapra minden javaslat felkerül, amelyről a testület egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül dönt.

(6) Az Ügyrendi Bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok arányát, a szavazás eredményét, és a szavazásról jegyzőkönyvet készít.

(7) A jegyzőkönyv tartalmazza:

• a) a szavazás helyét és idejét;
• b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét;
• c) a szavazás során felmerült rendkívüli eseményeket;
• d) a szavazatszámlálás során hozott határozatokat;
• e) a szavazás eredményét.

(8) A szavazásról készült jegyzőkönyvet az Ügyrendi Bizottság tagjai és a jegyzőkönyvvezető írja alá.

(9) A szavazás eredményéről az Ügyrendi Bizottság elnöke tájékoztatja a képviselő-testületet.

40. § (1) A képviselő-testület döntései:

• a) önkormányzati rendelet;
• b) testületi határozat.

(2) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:

• a) a napirend meghatározásáról;
• b) az ügyrendi kérdésekről;
• c) a képviselői felvilágosítás-kérésről, valamint a kérdésre adott válasz elfogadásáról.

(3) A képviselő-testület - az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében szereplő feladatkörében - a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá a törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.

(4) A rendeleteket és a határozatokat külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni.

(5) A rendeletek jelölése: Halásztelek Város Önkormányzata Képviselő-testületének ....(a rendelet sorszáma arab számmal jelölve) /.....év (...hó.... nap) önkormányzati rendelete.

(6) A határozatok jelölése: Halásztelek Város Önkormányzata Képviselő-testületének .....(a határozat sorszáma arab számmal jelölve)/....év (...hó.... nap) számú önkormányzati határozata.

(7) A jegyző köteles gondoskodni az ülést követő 15 napon belül az elfogadott rendeletek kihirdetéséről és közzétételéről. A rendelet kihirdetésének napja a Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára való kifüggesztés napja.

(8) A közzététel az alábbi módokon történik:

• a) a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel teljes terjedelemben;
• b) az önkormányzati honlapon teljes terjedelemben.

41. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. Az ülésen elhangzottakat hangfelvételen is rögzíteni kell.

(2) A jegyzőkönyv tartalmazza:

• a) a testületi ülés helyét;
• b) időpontját;
• c) a megjelent önkormányzati képviselők nevét;
• d) a meghívottak nevét, megjelenésük tényét;
• e) a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat;
• f) az előterjesztéseket;
• g) az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásuk, továbbá az ülésen elhangzottak lényegét;
• h) a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát;
• i) a döntéshozatalban résztvevők számát;
• j) a döntésből kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát;
• k) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését;
• l) a szavazás számszerű eredményét;
• m) a hozott döntéseket és
• n) a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottakat.

(3) A tárgyalt napirendeknél legalább a tanácskozás lényegét a jegyzőkönyvbe kell foglalni. A képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint jegyzőkönyvbe venni.

(4) A képviselő-testület a döntéseit a polgármester által megfogalmazott javaslatról való szavazással hozza.

(5) A jegyzőkönyv mellékletei:

• a) a meghívó;
• b) az írásos előterjesztések, a képviselői önálló indítványok, az interpellációk, a nem önálló indítványok;
• c) a jelenléti ív;
• d) zárt ülésen tárgyalt javaslatról szóló döntés;
• e) titkos szavazás esetén a jegyzőkönyv egy példánya;
• f) a képviselő, valamint a kisebbségi önkormányzat elnöke által írásban benyújtott hozzászólása, valamint kérése alapján rögzített véleménye;
• g) a jegyző törvényességi észrevétele;
• h) a névszerinti szavazásról készült névsor.

42. § (1) A képviselő-testület bármely képviselő indítványára jegyzőkönyv hitelesítőket választhat. A jegyzőkönyv hitelesítő kijelölése nem kötelező.

(2) A hitelesítők csak képviselő-testületi tagok lehetnek. Legfeljebb két fő hitelesítőt lehet választani.

(3) A hitelesítők feladata az elkészült jegyzőkönyvek aláírásukkal történő hitelesítése.

43. § (1) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét a jegyző és a polgármester írja alá.

(3) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni, és rögzíteni kell, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen (érintett vagy szakértő).

(4) A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a Pest Megyei Kormányhivatal vezetőjének.

(5) A jegyző a jogszabálysértésre vonatkozó észrevételeit a képviselő-testület jegyzőkönyvének felterjesztésekor a jegyzőkönyvhöz csatolja.

(6) A jegyzőkönyv egy eredeti példányát a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodáján kell elhelyezni. A hangfelvétel anyagát, valamint a jegyzőkönyv másik eredeti példányát a (az előterjesztések és a jegyzőkönyv mellékleteinek lekötése után) a titkárságon meg kell őrizni. A hangfelvétel anyagát egy évig kell megőrizni.

(7) A jegyzőkönyvből készült hiteles kivonatot a jegyző vagy az általa megbízott személy írja alá.

(8) A jegyző a jegyzőkönyvet, mellékleteivel együtt minden évben bekötteti.

44. § (1) A választópolgárok - a zárt ülés kivételével - betekinthetnek a testületi ülések előterjesztéseibe és ülésének jegyzőkönyveibe.

(2) A jegyzőkönyvek betekinthetőségéről a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni. A jegyzőkönyv másolatáért oldalanként 80,- Ft-ot kell fizetni.

45. § (1) Az önkormányzati rendeletalkotás előkészítésével kapcsolatos társadalmi egyeztetés lefolytatása érdekében a rendelet-tervezetet– a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – az Önkormányzat honlapján elektronikusan a képviselő-testületi ülést megelőző 11. napon, valamint a Polgármesteri Hivatal jegyzői titkárságán papír alapú dokumentumban a képviselő-testületi ülést megelőző 8. napon 12.00 óráig közzé kell tenni.

(2) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani:

• a) az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló;
• b) az Önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól, valamint a helyi adókról és egyéb fizetési kötelezettségekről szóló;
• c) az Önkormányzat költségvetéséről szóló;
• d) a zárszámadásról szóló;
• e) a köztisztviselők közszolgálati jogviszonyával kapcsolatos kérdésekről szóló;
• f) a rendkívüli képviselő-testületi ülés napirendjén szereplő;
• g) a sürgősségi indítványként benyújtott

rendelet tervezetét.

(3) Az állampolgárok a rendelet-tervezettel kapcsolatos véleményüket, észrevételüket a képviselő-testületi ülést megelőző 5. nap 24.00 óráig névvel és címmel ellátva küldhetik meg elektronikus formában a jegyzo@halasztelek.hu e-mail címre.

(4) Papír alapú dokumentumban a rendelet-tervezettel kapcsolatos véleményt, észrevételt a képviselő-testületi ülést megelőző 6. nap 16.00 óráig lehet benyújtani a Polgármesteri Hivatal jegyzői titkárságán.

(5) A jegyző a beérkezett véleményeket szöveghűen – a sértő, névtelen és a tárgykörhöz nem tartozó vélemények kizárásával – a képviselő-testületi ülést megelőző 4. napon megküldi a képviselők részére. A megküldött vélemény mellett feltüntetésre kerül a beküldő neve, címe e-mail címe.

(6) A rendelet-tervezet honlapon történő közzététele során fel kell hívni a figyelmet, hogy:

• a) a vélemény, észrevétel benyújtását az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 6. § (7) bekezdése értelmében az adatkezeléshez történő hozzájárulásnak kell tekinteni;
• b) a rendelet-tervezettel kapcsolatosan benyújtott vélemény, észrevétel a döntéshozókat nem köti.

46. § (1) A testület évente legalább egy alkalommal - a munkatervben előre meghatározott időpontban - közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás olyan határozatképes testületi ülés, amelyen az állampolgárok, valamint az önkormányzat illetékességi területén működő társadalmi és egyéb szervezetek képviselői közvetlenül a képviselő-testület előtt, ahhoz intézve tehetik fel közérdekű kérdéseiket és javaslataikat.

(3) A közmeghallgatás helyéről, időpontjáról a lakosokat legalább 30 nappal előbb értesíteni kell.

(4) A közmeghallgatást olyan időpontban kell megtartani, amikor az állampolgárok részt tudnak venni az ülésen.

(5) Az értesítésről az alábbi módokon kell gondoskodni:

• a) a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján ki kell függeszteni;
• b) az önkormányzati honlapon meg kell jelentetni.

(6) Az állampolgárok közérdekű bejelentéseiket, javaslataikat a közmeghallgatáson szóban terjeszthetik elő. A bejelentések írásban is benyújthatók a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodáján a közmeghallgatás időpontja előtt.

(7) A közmeghallgatással egybekötött testületi ülés összehívására, és az ülés lefolytatására a testületi ülésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(8) A közmeghallgatáson elhangzó felszólalások időtartama az 5 percet nem haladhatja meg.

(9) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal válaszolni kell. Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat az ülésen nem válaszolható meg, azt a polgármester az illetékes bizottságnak, vagy a hivatalnak kivizsgálásra átadja.

(10) A polgármester a felszólalót harminc napon belül tájékoztatja a vizsgálat eredményéről.

47. § (1) A képviselő-testület előre meghatározott közérdekű kérdésben, jelentősebb döntések előkészítése érdekében, valamint az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából lakossági fórumot tart, illetve tarthat.

48. § (1) A helyi népszavazás intézménye arra irányul, hogy az önkormányzat életét érintő legfontosabb kérdésekben a választópolgárok döntsenek, a választott képviselő-testület és annak szervei pedig ezt a többségi döntést juttassák érvényre, azt tartsák tiszteletben.

(2)^[6]

(3)^[7] A helyi népszavazásban az vehet részt, aki a helyi önkormányzati választásokon választójoggal rendelkezik

(4)^[8] A helyi népszavazást a polgármesternél kell kezdeményezni.

(5)^[9]

49. § A települési képviselő megbízatása, jogai és kötelezettségei a megválasztásával keletkeznek.

50. § (1) A települési képviselő a képviselő-testület alakuló ülésén esküt tesz a képviselő-testület előtt.

(2) A képviselő az eskü letételéig nem gyakorolhatja jogait.

(3) A képviselő a megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított harminc napon belül – törvényben szabályozott – vagyonnyilatkozatot köteles tenni a Mötv. 2. mellékletében foglaltak szerint. A képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének a vagyonnyilatkozatát.

(4) A (3) bekezdésben hivatkozott vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén – annak benyújtásáig – a képviselő a képviselői jogait nem gyakorolhatja, és képviselői megbízatásával kapcsolatban meghatározott juttatásokban nem részesülhet.

51. § A települési képviselő:

• a) a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli választóinak érdekeit;
• b) részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében.

52. § A települési képviselők névsorát a 3. sz. függelék tartalmazza.

• 33. A képviselők jogai és kötelességei

53. § (1) Minden települési képviselőnek azonosak a jogai és kötelességei.

(2) A települési képviselő jogai különösen:

• a) a képviselő-testület ülésén kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát, részt vesz a döntéshozatalban;
• b) a polgármestertől (alpolgármestertől) a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb tizenöt napon belül írásban – érdemi választ kell adni;
• c) a települési képviselő kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, illetőleg kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben;
• d) tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a települési képviselőt meg kell hívni;
• e) kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a helyi kisebbségi önkormányzat testületének – a képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését;
• f) megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet;
• g) a képviselő-testület hivatalától igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést;
• h) közérdekű ügyben kezdeményezheti a képviselő-testület hivatalának intézkedését, amelyre a hivatal tizenöt napon belül érdemi választ köteles adni.

(3) A települési képviselők tiszteletdíját, juttatásait az önkormányzat képviselő-testülete külön rendeletben szabályozza.

(4) A települési képviselő kötelessége:

54. § (1) A települési képviselő jogai és kötelezettségei a megbízatás megszűnésével szűnnek meg.

(2) A képviselő megbízatása megszűnik:

• a) a megválasztását követő helyi önkormányzati általános választás napján;
• b) a választójogának elvesztésével;
• c) az összeférhetetlenség kimondásával;
• d) méltatlanság megállapításával;
• e) lemondással;
• f) ha az önkormányzati képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén;
• g) a képviselő-testület feloszlatásával;
• h) a képviselő-testület feloszlása esetén;
• i) a képviselő halálával.

55. § (1) Az önkormányzati képviselő lemondhat:

• a) a lemondás tényének képviselő-testületi ülésen való bejelentésével. A lemondás és a megbízás megszűnésének időpontját az ülés jegyzőkönyvében rögzíteni kell;
• b) képviselő-testülethez intézett írásbeli nyilatkozatával, amelyet a polgármesternek ad át vagy juttat el. Az írásbeli nyilatkozatot a képviselő-testület következő ülésén ismertetni kell.

(2) A lemondás nem vonható vissza.

(3) A képviselő megbízatása megszűnik:

• a) képviselő által meghatározott, a lemondást követő egy hónapon belüli időpontban, ennek hiányában;
• b) a lemondás bejelentésének, illetve az írásbeli nyilatkozat átvételének napján.

(4) A képviselői megbízás megszűnését a testület határozatban állapítja meg:

• a) a képviselő összeférhetetlenségének kimondása esetén, valamint;
• b) ha a megbízatást azért kell megszüntetni, mert a képviselő egy éven át nem vett részt a képviselő-testület ülésén.

(5) A (4) bekezdés szerinti határozatot az ülést követő munkanapon kézbesíteni kell:

• a) az érintett önkormányzati képviselőnek;
• b) a választási bizottságnak;
• c) a Pest Megyei Kormányhivatal vezetőjének.

A képviselő-testület bizottságai

56. § (1) A képviselő-testület feladatainak hatékonyabb, eredményesebb ellátása érdekében állandó és ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(2) A bizottságok a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, döntései végrehajtásának szervezésében és ellenőrzésében vesznek részt. Feladatkörükbe tartozó kérdésekben önállóan tehetnek előterjesztést, terjeszthetnek be indítványt.

(3) A bizottságok mellérendeltségi viszonyban állnak egymással.

(4) A bizottság elnökét és tagjainak több mint felét a települési képviselők közül kell választani. A polgármester nem lehet a bizottság tagja, elnöke.

57. § (1) A bizottság szükség szerint ülésezik.

(2) A bizottsági üléseket az elnök vagy a polgármester indítványára 8 napon belül össze kell hívni.

(3) Az üléseket a bizottság elnöke vezeti.

(4) A bizottság ülése nyilvános, a zárt ülésre vonatkozó szabályok a képviselő-testületi zárt ülésekre vonatkozó szabályokkal egyeznek meg.

(5) A bizottság döntéseit egyszerű többséggel hozza.

(6) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(7) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról az elnök esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt.

(8) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és tagja írja alá. A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a Pest Megyei Kormányhivatalnak.

(9) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a polgármesteri hivatal látja el.

• 37. A bizottságok feladatai

58. § (1) A bizottság a következő feladatokat látja el:

• a) feladatkörében előkészíti a képviselő-testület döntéseit;
• b) szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását;
• c) benyújtja az előterjesztéseket;
• d) előterjesztésekhez állásfoglalást készít;
• e) gyakorolja a testület által rá átruházott hatósági hatáskört;

(2) A bizottságok feladat- és hatáskörét a 2. számú melléklet tartalmazza.

• 38. A képviselő-testület és a polgármester bizottságokkal kapcsolatos jogosítványai

59. § (1) A képviselő-testület bizottságokkal kapcsolatos jogosítványai:

• a) meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyet a bizottság nyújt be a képviselő-testületnek;
• b) meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyek a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez;
• c) döntési jogot adhat a bizottságainak;
• d) a bizottság által hozott döntést felülvizsgálhatja;
• e) önkormányzati rendeletében hatósági hatáskört állapíthat meg a bizottságnak;
• f) határoz a polgármester által felfüggesztett bizottsági döntések tárgyában (a felfüggesztést követő ülésen).

(2) A polgármester bizottságokkal kapcsolatos jogosítványai:

• a) indítványára össze kell hívni a bizottságot,
• b) felfüggeszti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit;
• c) dönt a bizottság elnökének (személyes érintettség miatt történő) döntéshozatalból való kizárásáról.

60. § (1) A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:

• a) Pénzügyi Bizottság;
• b) Ügyrendi Bizottság;
• c) Szociális Bizottság;
• d) Kulturális Bizottság.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt bizottságok létszámát és összetételét a 4. számú függelék, a bizottságok feladat- és hatáskörét a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

• 40. A testület ideiglenes bizottsága

61. § (1) A képviselő-testület az ideiglenes bizottságot:

• a) meghatározott időre vagy
• b) meghatározott feladat elvégzésére

hozhatja létre.

(2) A bizottság a meghatározott idő vagy a meghatározott feladat elvégzését követően automatikusan megszűnik.

(3) A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létrehozásakor:

• a) dönt a bizottság elnevezéséről;
• b) rendelkezik a bizottság személyi összetételéről, létszámáról;
• c) meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket a bizottság nyújt be, továbbá azokat, amelyek a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez;
• d) határozza meg a bizottságok feladat- és hatáskörét.

(4) Az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell – értelemszerűen – alkalmazni.

62. § A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.

63. § A polgármester a megválasztását követően esküt tesz a képviselő-testület előtt.

64. § A polgármester tisztségét főállásban látja el.

65. § A polgármester tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat, munkabérét a jogszabály keretei között határozza meg. A polgármester az államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős.

66. § (1) A polgármester tudományos, oktatói, lektori, szerkesztői, művészeti és jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység kivételével egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet, más kereső foglalkozást nem folytathat, nem lehet gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja.

(2)^[10] A polgármester szabadságának nyilvántartását a jegyző kezeli. A polgármester szabadságolására vonatkozó ütemtervet – ide értve a tárgyévben igénybe nem vett szabadság átütemezését is – az Ügyrendi Bizottság hagyja jóvá.

(3) A polgármester az összeférhetetlenségi okot a megválasztásától, illetve az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított harminc napon belül köteles megszüntetni.

(4) A polgármesterre megfelelően alkalmazni kell az önkormányzati képviselőre vonatkozó összeférhetetlenségi, méltatlansági, vagyonnyilatkozat-tételi szabályokat azzal, hogy a polgármester nem lehet más önkormányzatnál polgármester, alpolgármester, települési önkormányzati képviselő, megyei közgyűlés elnöke, alelnöke.

67. § (1) A polgármester e tisztsége megszűnik:

• a) az új polgármester megválasztásával;
• b) ha a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán már nem választható;
• c) az összeférhetetlenség kimondásával;
• d) méltatlanság megállapításával;
• e) sorozatosan törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatti jogi felelősségének jogerős bírósági ítéletben történő megállapításával, az ítélet jogerőre emelkedésének a napjával;
• f) a tisztségről történő lemondással;
• g) a képviselő-testület feloszlásának kimondását követően új polgármester megválasztásával;
• h) az Országgyűlésnek a helyi önkormányzat képviselő-testülete feloszlatását kimondó határozatával;
• i) halálával.

(2) A polgármester e tisztségéről a képviselő-testülethez intézett írásbeli nyilatkozatával mondhat le, amelyet az alpolgármesternek, ennek hiányában a szervezeti és működési szabályzatban a képviselő-testület összehívására, vezetésére kijelölt képviselőnek adja át, részére juttatja el. A polgármester e tisztsége az általa meghatározott, a lemondást követő egy hónapon belüli időpontban, ennek hiányában az írásbeli nyilatkozat átvételének napjával szűnik meg. A lemondás nem vonható vissza. Az írásbeli nyilatkozatot a képviselő-testület következő ülésén ismertetni kell.

68. § (1) A polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt, továbbá vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége szándékos elmulasztása vagy a valóságnak nem megfelelő teljesítése esetén a képviselő-testület – minősített többséggel hozott határozata alapján – keresetet nyújthat be a polgármester ellen a helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes törvényszéknek a polgármesteri tisztségének megszüntetése érdekében. Egyidejűleg kérheti a polgármesternek e tisztségéből történő felfüggesztését is. A bíróság a keresetet soron kívül bírálja el.

(2) A bíróság eljárása során a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a perben viszontkeresetnek, szünetelésnek és egyezségnek nincs helye.

69. § (1) A polgármester önkormányzati, valamint államigazgatási feladatait, hatásköreit a polgármesteri hivatal közreműködősével látja el.

(2) A polgármester a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a hivatalt. A polgármester:

• a) a jegyző javaslatainak figyelembe vételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában;
• b) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörök- ben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja;
• c) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására;
• d) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;
• e) Az általa meghatározott körben egyetértési jogot gyakorol a jegyző hatáskörébe tartozó kinevezés, vezetői megbízás, felmentés, a vezetői megbízás visszavonása és jutalmazás esetén;
• f) segíti a képviselő-testület tagjainak testületi, illetve bizottsági munkáját;
• g) gyakorolja a testület által a polgármesterre átruházott hatásköröket;
• h) dönt a testvérvárosi, partnervárosi kapcsolattartással összefüggő önkormányzati delegáció külföldi utazásáról, tagjairól és napi díjáról.

(3) A polgármester, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül dönt.

(4) Amennyiben a testület határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, vagy két ülés közötti időszakban felmerülő halaszthatatlan döntést igénylő esetben – ide nem értve a testület át nem ruházható hatáskörébe tartozó ügyeket – a polgármester az alábbi ügyekben dönthet:

• a) bármely vagyongazdálkodás ügyben, amelyben az önkormányzat károsodástól való megóvása és vagyona védelme érdekében az azonnali döntés elkerülhetetlenül szükséges;
• b) bármely olyan ügyben, amely nem jár költségvetési forrás igénybevételével és nem eredményezi az önkormányzati vagyon csökkenését.

(5) A képviselő-testület egyes hatásköreit rendeletében vagy határozatában a polgármesterre ruházhatja. A polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzékét a 1. számú melléklet tartalmazza.

• 42. Az alpolgármester

70. § (1) A Képviselő-testület a polgármester javaslatára minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére főállású alpolgármestert választ.

71. § A jegyző vezeti a hivatalt, szervezi annak munkáját.

72. § (1) A jegyző

• a) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben;
• b) gyakorolja a munkáltatói jogokat a polgármesteri hivatal köztisztviselői és munkavállalói tekintetében;
• c) gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról;
• d) tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságának ülésén;
• e) jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő;
• f) évente beszámol a képviselő-testületnek a hivatal tevékenységéről;
• g) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket;
• h) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át;
• i) dönt a hatáskörébe utalt önkormányzati és önkormányzati hatósági ügyekben;
• j) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;
• k) rögzíti a talált dolgok nyilvántartásába a talált idegen dologgal kapcsolatos a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló törvény szerinti adatokat, valamint a talált idegen dolog tulajdonosnak történő átadást követően törli azokat.

(2) A jegyző egyéb feladatai:

• a) javaslatot tesz a polgármesternek a hivatal szervezeti felépítésére és ügyrendjére;
• b) rendszeresen ügyfélfogadást tart;
• c) gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről;
• d) ellátja a közigazgatási tevékenység korszerűsítésével és fejlesztésével összefüggő feladatokat.

73. § (1) A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a testület szerveinek és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő.

(2) A polgármester – pályázat alapján határozatlan időre- nevezi ki a jegyzőt. A jegyzői kinevezés vezetői munkakörnek minősül, a jegyzőre alkalmazni kell a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény vonatkozó rendelkezéseit.

(3)^[13] A polgármester – a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint – a jegyző javaslatára aljegyzőt nevez ki.

(4)^[14] A jegyző és az aljegyzői tisztség betöltetlensége illetve tartós akadályoztatása esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a pénzügyi irodavezető látja el a polgármester irányításával.

74. § (1) A Polgármesteri Hivatal hivatalos elnevezése: Halásztelki Polgármesteri Hivatal.

(2)^[15] A hivatal működési helye: 2314 Halásztelek, Kastély park 1.

(3) A képviselő-testület a polgármester indítványára - a jegyző javaslatának figyelembe vételével - meghatározza a hivatal belső szervezeti tagozódását.

(4) A hivatal belső szervezeti tagozódását, munkarendjét, valamint az ügyfélfogadás rendjét e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

77. § (1) A vagyonnyilatkozatot az Ügyrendi Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi.

(2) A képviselő (beleértve a polgármestert is) vagyonnyilatkozata – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – nyilvános.

(3) A képviselő hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak az Ügyrendi Bizottság tagjai tekinthetnek be ellenőrzés céljából.

78. § (1) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást az Ügyrendi Bizottságnál bárki kezdeményezheti. Az eljárás eredményéről az Ügyrendi Bizottság tájékoztatja a soron következő ülésen a képviselő-testületet.

(2) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a vagyonnyilatkozatot ellenőrző bizottság felhívására a képviselő köteles saját, illetve a hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul írásban bejelenteni. Az azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő nyolc napon belül törölni kell.

(3) A képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja is vagyonnyilatkozat tételre köteles.

79. § Az Ügyrendi Bizottság a vagyonnyilatkozatok nyilvántartására és ellenőrzésére vonatkozóan részletes belső szabályokat állapíthat meg.

80. § Az önkormányzat a helyi nemzetiségi önkormányzat részére biztosítja az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. tv. rendelkezéseinek megfelelően.

81. § Az SzMSz mellékletei:

• 1. számú melléklet: A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök
• 2. számú melléklet: A bizottságok feladat- és hatásköre
• 3. számú melléklet: Polgármesteri Hivatal szervezeti felépítése – feladatcsoportok,

Polgármesteri Hivatal munka- és ügyfélfogadási rendje

82. § Az SzMSz függelékei:

• 1. számú függelék: Az önkormányzat részvételével működő gazdasági társaság
• 2. számú függelék: Az önkormányzat intézményei
• 3. számú függelék: A képviselő-testület tagjainak és tisztségviselőinek névsora
• 4. számú függelék: A képviselő-testület bizottságainak összetétele
• 5. számú függelék: A nemzetiségi önkormányzat tagjainak névsora

83. § (1) Ez a rendelet 2014. december 1. napján lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével a többször módosított 10/2007.(V.04.) számú önkormányzati rendelet hatályát veszti.