Halásztelek Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2015(II.12.) önkormányzati rendelete

a pénzbeli és természetben nyújtható szociális és gyermekvédelmi, valamint a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról

Hatályos: 2016. 03. 24- 2016. 06. 23

Halásztelek Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület) az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 1.§ (2) bekezdésében, 10.§ (1) bekezdésében, a 26.§-ában, a 32. § (3) bekezdésében, a 45. §-ában, a 48.§ (4) bekezdésében, a 92. § (1) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 18. § (2) bekezdésében, 29. § (2) bekezdésében, 131. § (1) bekezdésében, és a 162. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja.


I. FEJEZET


ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK


1. A rendelet célja


1. §


A rendelet célja, hogy a szociálisan rászorult személyek, családok szociális biztonságának megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza a szociális és gyermekvédelmi ellátás helyi rendszerét, az egyes ellátási formák igénybevételének feltételeit, valamint a jogosultság érvényesítésének garanciáit.


2. A rendelet hatálya


2. §


A rendelet hatálya kiterjed az Szt. 3.§ (1)-(3) bekezdésében és a Gyvt. 4.§-ában meghatározott azon személyekre, akik Halásztelek Városban bejelentett lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkeznek, továbbá a különös elbírálást igénylő esetben (pl.: életveszély) a városban ideiglenesen tartózkodó személyekre.

II. FEJEZET


ELJÁRÁSI RENDELKEZÉSEK


3. A kérelem tartalmi, formai követelményei


3. §


(1) A támogatási formák igénybevételére irányuló kérelmeket postai úton vagy ügyfélszolgálati időben a Polgármesteri Hivatalban (továbbiakban: Hivatal) kell benyújtani, a Hivatal által e célra rendszeresített formanyomtatványon.

(2) A kérelemnek tartalmaznia, illetve a kérelemhez mellékelni kell:

a) a kérelmező személyi adatait, TAJ azonosító jelét,

b) a kérelmezővel közös háztartásban élő, közeli hozzátartozók nevét és személyi adatait, valamint a hozzátartozói minőséget, TAJ azonosító jelét,

c) a kérelmező és a vele egy háztartásban életvitelszerűen együtt lakó hozzátartozók jövedelemigazolását, igazolást a rendszeres pénzbeli ellátásokról,

d) Az 2.§ alá tartozó személyek esetében az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedélyt,

e) nyilatkozatát, amelyben rögzíti, hogy az általa közölt adatok a valóságnak megfelelnek, és egyben hozzájárul az általa közölt adatainak leellenőrzéséhez,

f) a lakóingatlannal nem rendelkező kérelmezők ingatlan használatának jogcímét igazoló lakáshasználati vagy lakásbérleti szerződést.

(3) A lakcím megállapítása szempontjából a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatai irányadók.


4. A döntéshozatal


4. §


(1) A Képviselő-testület hatáskörébe tartozó kérelmek elbírálásáról a Szociális Bizottság dönt.

(2) A Szociális Bizottság döntése elleni fellebbezéseket a Polgármesteri Hivatalhoz kell benyújtani, amely gondoskodik a szükséges iratokkal együtt a fellebbezés Képviselő-testület elé terjesztéséről.

(3) A kérelemben és a jövedelemnyilatkozatban szereplő adatok, tények valódisága az eljárás során szükség esetén, az alábbiakkal ellenőrizhető:

a) környezettanulmány elkészítése a kérelmező által megadott tartózkodási helyen,

b) az ügyintéző megkeresheti a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervet, helyi gépjármű-nyilvántartót, jövedelemigazolást kiállító munkáltatót, Nemzeti Adó és Vámhivatalt, Magyar Államkincstárt, az illetékes Munkaügyi Központot, Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot, társhatóságot,

c) munkanélküli státusz az illetékes Munkaügyi Központ határozatával igazolható,

d) házasság felbontását, gyermektartásdíjat, bontóperi ítélettel, vagy a tartásdíj megállapítása, vagy végrehajtása iránti eljárás megindításáról kiállított igazolással kell bizonyítani, amennyiben a tartásdíjról a szülők egyezséget kötöttek, az erről szóló nyilatkozat is elfogadható,

e) 16. életévét betöltött kérelmező tanulói, hallgatói jogviszonya iskolalátogatási igazolással igazolandó,

       (4) A rendeletben szabályozott szociális és gyermekvédelmi ellátásra nem jogosult az, akinek

a) családja egynél több lakóingatlannal rendelkezik,

b) családja a Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában, illetve a Gyvt. 19. § (7) bekezdésében meghatározott értéknél nagyobb értékű vagyonnal rendelkezik.

       (5) E rendelet alkalmazásában a gyermekét egyedül nevelő szülő egyedülállóságát:

a) amennyiben a gyermek (gyermekek) házasságból született (születtek), a válást és a gyermek elhelyezését bizonyító jogerős bírósági ítélet bemutatásával köteles igazolni, illetve

b) amennyiben a szülők házasságban, de külön háztartásban vagy élettársi kapcsolatban éltek, de az már megszakadt - a gyermek(ek) szülői felügyeletének  gyakorlása, illetve a gyermektartásdíj megfizetésére vállalt kötelezettség tekintetében gyámhatósági határozat, jogerős bírósági ítélet vagy közokiratba foglalt kötelezettségvállaló nyilatkozat bemutatásával köteles igazolni.

        (6) Települési támogatás esetén a megállapított támogatás felhasználásának elszámolása egyedi elbírálás alapján                    előírható.


5. Ellátások kifizetése


5. §


A megállapított pénzbeli ellátásokat és támogatásokat a Hivatal a határozatban foglaltak szerint banki átutalással, postai úton teljesíti.


6. Jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése


6. §

(1) A rendszeresen folyósított pénzellátás esetén, a támogatásban részesülő a támogatás alapjául szolgáló körülményekben bekövetkezett változásokat 15 napon belül köteles bejelenteni a szociális ügyintézőnek.

(2) A jogosulatlanul, vagy rosszhiszeműen igénybe vett ellátás esetén az Szt.-ben foglaltak szerint kell eljárni.

(3) Az a személy, aki a visszatérítési kötelezettségnek nem tett eleget, a tartozás fennállása alatt – kivéve, ha az engedélyezett részletfizetési kötelezettségét teljesíti – de legfeljebb a visszatérítésre megállapított határidő időtartama alatt települési támogatásban, rendkívüli települési támogatásban nem részesülhet.


7. Adatvédelem


7. §


Az eljárás során az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló törvényt, valamint az Szt. adatkezelésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. 

III. FEJEZET


8. Települési támogatás


8. §


(1) Települési támogatásként az egészségi állapot megőrzését jelentő szolgáltatások költségeihez való hozzájárulás állapítható meg annak a személynek,

a) aki közgyógyellátási igazolványra nem jogosult és

b) havonta az igazoltan rendszeresen szedett gyógyszer kiadása, vagy gyógyászati segédeszköz beszerzésének költsége meghaladja a család egy főre jutó jövedelmének 15%-át.

(2) Az (1) bekezdés szerinti települési támogatás a kérelem benyújtásától egy éves időtartamra állapítható meg, összege havi 2.500,- Ft.

(3) Települési támogatásként a lakhatás elősegítése érdekében 50%-os szemétszállítási díjkedvezmény állapítható meg szociális rászorultság alapján annak az egyedül élő nyugdíjasnak, aki

a) saját nevére szóló szolgáltatási számlával rendelkezik,

b) nincs elmaradt tartozása a szolgáltató felé,

c) jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át nem haladja meg.

(4) Nem állapítható meg szemétszállítási kedvezmény annak a kérelmezőnek,

a) aki ingatlanát bérbeadással hasznosítja

b) akinek az ingatlanán életvitelszerűen más személy tartózkodik,

kivéve: kérelmező gondnoksága alá helyezett személy, fogyatékos, I-II. csoportú rokkant.

 (5) A (3) bekezdés szerinti támogatás a kérelem benyújtását követő hónap első napjától a tárgyév december 31. napjáig állapítható meg, a megállapított támogatás összege a szolgáltatást nyújtó gazdasági szervezetnek kerül átutalásra.


(6)[1] Az önkormányzat vissza nem térítendő természetbeni települési támogatást – 1 kis kaloda tűzifát kiszállítással – biztosít annak a személynek:

a) akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át,

b) egyedül élőknek, ha az egy főre jutó jövedelme nem haladja meg az öregség nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át.

c) Rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények esetén az egy főre jutó jövedelemtől családonként évente egy alkalommal el lehet térni.[2]

(7) A tűzifa támogatás ugyanazon lakott ingatlanra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és a háztartások számától.

(8) A tűzifa támogatás évente egy alkalommal igényelhető. Kizáró ok, ha az ingatlanban élő személyek bármelyike lakásfenntartási támogatásban részesül.

(9) A tűzifában részesülő személy a tűzifát nem értékesítheti, nem adhatja át másnak, csak saját célra használhatja fel.


9. Rendkívüli települési támogatás


9. §


(1) Rendkívüli Települési támogatás állapítható meg elsősorban:

a) létfenntartási gondokkal küzdő kérelmező részére,

b) hosszan tartó betegség idejére,

c) gyógyszer és gyógyászati segédeszköz beszerzésére, kórházi költség fedezésére,

d) válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához,

e) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez, egészségügyi ellátáshoz való hozzájárulásához;

f) elemi kár, rendkívüli időjárás esetén, amennyiben a károsult biztosítással nem rendelkezik, vagy hathatós segítséget számára az azonnal kifizethető támogatás jelent.

(2) Az rendkívüli települési támogatás megállapítása kérelemre, vagy hivatalból történik.

(3) Rendkívüli települési támogatás pénzbeli és természetbeni ellátásként egyaránt nyújtható. Természetbeni ellátásként kell megállapítani, ha

a) a kérelem erre irányul, vagy

b) az ellátásban részesülő életvitele alapján indokolt és célravezetőbb.

(4) A természetben nyújtott támogatás formája lehet Erzsébet-utalvány, élelmiszer, és közüzemi díjhátralék rendezése.




10. §


(1) Rendkívüli települési támogatás állapítható meg pénzbeli formában amennyiben a családban az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedülálló esetén 200%-át.

(2) Ugyanazon családnak, illetve egyedülálló kérelmezőnek az évente legfeljebb három alkalommal adható rendkívüli települési támogatás összegének meghatározása egyedi elbírálással történik, amelynek együttes összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem haladhatja meg.

(3) A rendkívüli, létfenntartást veszélyeztető élethelyzetet minden esetben hitelt érdemlő módon igazolni szükséges (pl.: orvosi igazolás, recept, három hónapnál nem régebbi zárójelentés, közüzemi hátralékigazolás, közüzemi szolgáltató kikapcsolási értesítője).


11. §


(1) Rendkívüli települési támogatás állapítható meg pénzbeli ellátásként annak a jogosultnak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti, és

a) családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át,

b) egyedül élő személy esetében a jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át.

(2) A temetési költségek finanszírozására nem állapítható meg rendkívüli települési támogatás annak, aki a hadigondozásról szóló törvény alapján temetési hozzájárulásban részesül.

(3) Az (1) bekezdés szerint megállapított támogatás összege 15.000,- Ft, egyedül élő esetén 25.000,- Ft.

(4) A támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a halotti anyakönyvi kivonatot és a temetés költségeiről szóló, a támogatást kérő vagy egy háztartásban élő családtagja nevére kiállított számlák eredeti példányát.

(5) Az (4) bekezdésben meghatározott számlákat a kérelmező részére vissza kell adni. A támogatás összegét – vagy a kérelem elutasításának tényét – illetve a határozat számát a számlákra rá kell vezetni.


12. §


Rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények esetén a 10.§ (1) bekezdésben meghatározott egy főre jutó jövedelemtől, valamint a támogatás összegétől családonként évente egy alkalommal 50.000,- Ft erejéig el lehet térni.

IV. FEJEZET


10. Köztemetés


13. §


(1) Akinek nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles hozzátartozója, vagy az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik, annak közköltségen történő eltemettetéséről – a halálesetről való tudomásszerzést követő 21 napon belül – a helyben szokásos legolcsóbb temetés formájában köztemetés elrendelésével a képviselő-testület gondoskodik.

(2) A képviselő-testület, a köztemetés költségeinek megtérítési kötelezettsége alól részben vagy egészben különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén mentesítheti az eltemettetésre köteles személyt.

(3) Nem rendelhető el köztemetés, ha tartási-, életjáradéki-, illetve öröklési szerződés alapján, mások eltartásában lévő személy eltemettetéséről az eltartást vállaló személy köteles gondoskodni.

(4) Amennyiben az elhunyt olyan ingatlanvagyonnal rendelkezett, melynek értéke fedezi a temetés költségeit, úgy a hozzátartozóval jegyzőkönyvben kell rögzíteni, hogy hozzájárul az önkormányzat javára az ingatlan terhére történő jelzálogjog bejegyzéséhez. A jelzálogjog bejegyzéséről a köztemetést elrendelő határozatban rendelkezni kell.

(5) Amennyiben az elhunyt személy eltemettetésére köteles személy fellelhető, úgy a tudomásra jutástól számított 15 napos határidő kitűzésével fel kell szólítani, hogy gondoskodjék az elhunyt személy eltemettetéséről.

V. FEJEZET


SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ ELLÁTÁSOK


11. Általános szabályok


14. §


(1)Személyes gondoskodás keretében biztosított szociális és gyermekjóléti alapellátás formái:

a) Gyermekjóléti szolgálat

b) Családsegítés

c) Étkezés

d) Házi segítségnyújtás

e) Nappali ellátás

(2) A személyes gondoskodás igénybevétele általában önkéntes, az ellátást igénylő vagy törvényes képviselője (továbbiakban: kérelmező) kérelmére történik.

(3) A gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló törvény által meghatározott esetekben – ha a gyermek védelme az ellátás önkéntes igénybevételével nem biztosított – a személyes gondoskodás kötelező igénybevételét kell elrendelni.

(4) A személyes gondoskodást nyújtó ellátás iránti kérelmet a Halásztelki Humánszolgáltató Központnál kell benyújtani.


12. Gyermekjóléti szolgálat


15. §


(1) A gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése érdekében a gyermekjóléti szolgálat feladatait a Gyvt. 39–40.§‑ai határozzák meg.


(2) A gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes. A szolgáltatást a szülő, más törvényes képviselő kérelmére, illetve a Gyvt. 17. § (1) bekezdésében felsorolt intézmények és személyek jelzése alapján végzi.

(3) A gyermekjóléti szolgáltatást az önkormányzat a Halásztelki Humánszolgáltató Központ útján biztosítja.


13. Családsegítés


16. §


(1) Az önkormányzat családsegítés keretében gondoskodik a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyekről és családokról.


(2) A családsegítés keretében ellátandó feladatokat az Szt. 64.§ (4) bekezdése, valamint a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. Törvény 32/C.§-a határozza meg.


(3) A szolgáltatás igénybevétele térítésmentes.


(4) Az önkormányzat a családsegítést a Halásztelki Humánszolgáltató Központon keresztül biztosítja.


14. Étkezés


17.§


(1) Halásztelek Város Önkormányzata legalább napi egyszeri meleg étkeztetést biztosít azon szociális rászorultak számára, akik önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani.

(2) Az (1) bekezdés szempontjából rászorulónak kell tekinteni:

a) a 70 éven felüli,

b) a tartósan beteg egyedülélő,

c) a fogyatékos,

d) a szenvedélybeteg, és

e) a hajléktalan kérelmezőt.

(3) Az ellátás módja lehet:

a) étkezés elvitele saját erőből,

b) étkezés házhoz szállítással.

(4) Az ellátásért térítési díjat kell fizetni, melynek összege

a) 450 Ft + 50 Ft kiszállítási díj/nap, ha a kérelmező jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 % -át.

b) 510 Ft + 50 Ft kiszállítási díj/nap, ha a kérelmező jövedelme meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 % -át.

(5) Nem kell térítési díjat fizetni, ha a kérelmező nem rendelkezik jövedelemmel, vagy jövedelme nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

(6) Az étkeztetésért fizetett térítési díj a kérelmező jövedelmének 30 %-át nem haladhatja meg.

(7) Az önkormányzat e feladatát a saját konyháján keresztül látja el.

(8) A szolgáltatás igénylése iránti kérelmet e rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.

(9)[3] A Halásztelki Humánszolgáltató Központ intézményvezetője az e rendelet 2. sz. mellékletét képező megállapodást köt a szolgáltatást igénybe vevővel.



15. Házi segítségnyújtás


18.§[4]


(1) Az önkormányzat házi segítségnyújtás keretében gondoskodik elsősorban azon személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak.


(2) Az önkormányzat a szolgáltatást a Halásztelki Humánszolgáltató Központ Család- és Gyermekjóléti Szolgálatán keresztül biztosítja.


(3) A házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően vizsgálni kell a gondozási szükségletet. A kérelem alapján az intézményvezető által felkért szakértő végzi el az igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát. 


(4) A jogosultságot az Intézményvezető állapítja meg a gondozási szükséglet vizsgálat és a benyújtott igazolások alapján.


(5) A gondozási szükséglet vizsgálat eredményeként szociális segítés vagy személyi gondozás kerül megállapításra.


(6) Szociális segítés keretében biztosítani kell

a) a lakókörnyezeti higiénia megtartásában való közreműködést,

b) a háztartási tevékenységben való közreműködést,

c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében és a kialakult veszélyhelyzet elhárításában történő segítségnyújtást,

d) szükség esetén a bentlakásos szociális intézménybe történő beköltözés segítését.


(7) Személyi gondozás keretében biztosítani kell

a) az ellátást igénybe vevővel a segítő kapcsolat kialakítását és fenntartását,

b) a gondozási és ápolási feladatok elvégzését,

c) az (6) bekezdés szerinti feladatokat.



(8) Az önkormányzat a szolgáltatás díját

a) 450 Ft/ órában határozza meg, ha az igénylő jövedelme kevesebb, mint az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 450%-a,

b) 600 Ft/ órában határozza meg, ha az igénylő jövedelme több, mint az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 450%-a.


(9) Nem kell térítési díjat fizetni, ha a kérelmező nem rendelkezik jövedelemmel, vagy jövedelme nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.


(10) A házi segítségnyújtásért fizetett térítési díj a kérelmező jövedelmének 25%-át nem haladhatja meg.


(11) A szolgáltatás igénylése iránti kérelmet e rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.


(12) A Halásztelki Humánszolgáltató Központ intézményvezetője az e rendelet 2. sz. mellékletét képező megállapodást köt a szolgáltatást igénybe vevővel.”


16. Nappali ellátás


 19. §


(1) A nappali ellátás a hajléktalan személyek és elsősorban a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, nagykorú, önmaguk ellátására részben képes személyek részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére.


(2) Az önkormányzat a nappali ellátást a saját intézményében biztosítja.


VI. FEJEZET


SZOCIÁLPOLITIKAI KEREKASZTAL


20. §


(1)Az önkormányzat e rendeletben meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre.


(2)A szociálpolitikai kerekasztal tagjai:

           - Halásztelek Város Polgármestere

           - Halásztelek Város Önkormányzatának Jegyzője

           - Halásztelek Város Önkormányzat Szociális Bizottságának Elnöke

           - Halásztelki Humánszolgáltató Központ képviselője

           - Halásztelek Város Polgármesteri Hivatal szociális ügyintézője

           - Nevelési-oktatási intézmények vezetői, gyermek és ifjúságvédelmi felelősei

           - Háziorvosok, fogorvosok, védőnők

           - A helyi nyugdíjas, mozgáskorlátozott és ifjúsági szervezetek képviselői

           - Civil szervezetek vezetői, képviselői

(3) A kerekasztal vezetője Halásztelek Város Polgármestere.

(4)A kerekasztal évente legalább egy alkalommal ülésezik, az ülést Halásztelek Város Polgármestere hívja össze.

VII. FEJEZET


ZÁRÓ RENDELKEZÉS


21. §


(1) E rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba.


(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Halásztelek Város Önkormányzat Képviselő-testületének a pénzbeli és természetben nyújtható szociális és gyermekvédelmi, valamint a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló 23/2013.(XII.13.) önkormányzati rendelete.


Halásztelek, 2015. február 11.



Baloghné dr. Nagy Edit s.k.                                   Szentgyörgyi József s.k.

                                   jegyző                                                       polgármester



A rendelet kihirdetve:

Halásztelek, 2015. február 12.


Baloghné dr. Nagy Edit jegyző


A rendelet a 13/2015.(VI.25.), a 14/2015.(IX.16.), a 2/2016.(II.11.) és a 8 /2016.(III.24.) számú önkormányzati rendelettel egységes szerkezetbe foglalva.


Hatályos: 2016. március 24.


A rendelet kihirdetve:

Halásztelek, 2016. március 24.


Baloghné dr. Nagy Edit s.k.

    címzetes főjegyző

[1]

A rendelet szövegét a 14/2015.(IX.16.) önkormányzati rendelet 1§-a módosította. Hatályos: 2015. szeptember 16-tól

[2]

A rendelet szövegét a 2/2016.(II.11.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította. Hatályos: 2016. február 11-től

[3]

A rendelet szövegét a 14/2015.(IX.15.) önkormányzati rendelet 2. §-a módosította. Hatályos: 2015. szeptember 15-től

[4]

A rendelet szövegét a 8/2016.(III.24.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította. Hatályos: 2016. március 24-től