1. § (1) A rendelet tárgyi hatálya kiterjed Halásztelek Város Önkormányzata (továbbiakban, önkormányzat) tulajdonában lévő, valamint tulajdonába kerülő

• a) ingatlan és ingó vagyonra, valamint vagyoni értékű jogokra, pénzügyi eszközökre, immateriális javakra,
• b) értékpapírokra és gazdasági és közhasznú társaságokban az önkormányzatot megillető társasági részesedésre.

(2) A rendelet szervi hatálya Halásztelek Város Önkormányzatára, annak szerveire, továbbá az önkormányzat által alapított és tulajdonosi irányítása alatt működő költségvetési szervekre, (továbbiakban: intézményekre), valamint gazdasági társaságaira terjed ki.

2. § (1) Az önkormányzat vagyonára, a vagyongazdálkodásra és a vagyonhasznosításra vonatkozó alapvető szabályokat törvények, így különösen a Magyarország helyi önkormányzatiról szóló törvény és a nemzeti vagyonról szóló törvény állapítják meg.

(2) A törvényekben meghatározott elvek mentén a rendelet szabályait kell alkalmazni az önkormányzati vagyon tulajdonjogának átruházására, hasznosítására, apportálására, valamint használati jog alapítására.

3. § (1) A rendelet alkalmazásában

• a) hasznosítás: az önkormányzati vagyon birtoklásának, használatának, hasznok szedése jogának bármely – a tulajdonjog átruházását nem eredményező – jogcímen történő átengedése, ide nem értve a vagyonkezelésbe adást, valamint a haszonélvezeti jog alapítását.
• b) az önkormányzati vagyon használója: azon természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely törvény, az önkormányzat rendelete vagy szerződés alapján bármely jogcímen önkormányzati vagyont birtokol, használ, szedi annak hasznait, kivéve a tulajdonosi joggyakorló

(2) A rendelet szabályait kell alkalmazni amennyiben a közterületek használatáról szóló önkormányzati rendeletet eltérően nem rendelkezik.

4. § (1) Az önkormányzati vagyon tulajdonból és az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll.

(2) Az önkormányzati vagyon nemzeti vagyon, mely törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.

(3) A törzsvagyon közvetlenül a kötelező önkormányzati feladat ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja. A forgalomképtelen törzsvagyon részét képezik a nemzeti vagyonról szóló törvényben kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló nemzeti vagyonnak minősített vagyonelemek, valamint törvényben vagy a rendeletben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként meghatározott önkormányzati tulajdonban álló vagyonelemek. A korlátozottan forgalomképesként meghatározott önkormányzati tulajdonban álló vagyonelemek. Továbbá az értékpapírban megtestesült, valamint egyéb fogalomképes vagyontárgyak.

5. § (1) A kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonelemek fogalmát a nemzeti vagyonról szóló törvény határozza meg.

(2) Az önkormányzat nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon körébe tartoznak:

• a) törvényben ekként meghatározott önkormányzati tulajdonban álló vagyonelemek,
• b) a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint az önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyonba tartozó ingatlanokon, valamint a közterület megnevezésű önkormányzati tulajdonú ingatlanokon található műalkotások.

(3) Az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak tulajdonba adásáról szóló törvényben meghatározott levéltári anyag forgalomképtelen.

(4) Az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló törvényben korlátozottan forgalomképessé nyilvánított önkormányzati tulajdonban álló vagyonelemekkel csak a törvényben meghatározott szabályok szerint lehet rendelkezni, ebben az esetben a polgármester jogosult intézkedni az illetékes központi hatóságok irányában.

(5) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona körébe tartoznak a (4) bekezdésben és a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározottak.

6. § (1) A helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyonnal, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként meghatározott önkormányzati tulajdonban álló vagyonnal és a nemzeti vagyonról szóló törvény alapján az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyonát képező vagyonelemekkel a képviselő-testület csak a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott korlátozásokkal rendelkezhet.

(2) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon tulajdonjogát átruházni, azt hasznosítani, vagyonkezelésbe adni – amennyiben a rendelet eltérően nem rendelkezik – kizárólag a képviselő-testület döntésével, a képviselő-testület által meghatározott feltételek mellett lehet. Elidegenítése csak az állam, egy másik helyi önkormányzat vagy önkormányzati társulás részére történhet, önkormányzati hitelfelvétel és kötvénykibocsátás esetén fedezetül nem szolgálhat.

(3) Az üzleti vagyon forgalomképes, elidegeníthető, hasznosítható, gazdasági társaságba apportként bevihető, megterhelhető, biztosítékul adható.

7. § (1) Ha a vagyontárgy közfeladat ellátása szerinti rendeltetési célja megváltozik, a képviselő-testület a vagyontárgyat a törzsvagyonból az üzleti vagyonba sorolhatja át, ha a jogszabály eltérést nem engedő rendelkezése az átsorolást nem tiltja.

(2) Az ingatlan fogalomképtelensége akkor szűnhet meg, ha külön jogszabály alapján lefolytatott eljárásban a rendeltetése megváltoztatásra kerül.

(3) A közút, tér, park ingatlanok vagy azok egy részének rendeltetését településrendezési eszközök alkalmazásával lehet megváltoztatni, és azt követően a vagyontárgyat a törzsvagyonból az üzleti vagyonban átsorolni. A közút rendeltetése megváltoztatásának további feltétele a közlekedési hatóság által a közúti közlekedésről szóló törvényben meghatározott eljárás lefolytatása.

8. § (1) Az önkormányzat tulajdonában álló vagyonnal felelősen, rendeltetésszerűen, a kitűzött célt leginkább biztosító módon kell gazdálkodni.

(2) Az önkormányzat vagyonának értékesítésére, hasznosítására, kezelésére és gyarapítására vonatkozó közép- és hosszú távú célkitűzéseket az önkormányzat gazdasági programja tartalmazza. Az önkormányzat a vagyongazdálkodásának az Alaptörvényben és a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott rendeltetése biztosításának céljából közép-és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet készít.

(3) Az önkormányzati vagyon megóvása, működőképességének biztosítása, az érték állandóságának megőrzése minden vagyonnal gazdálkodó szervezet számára kötelező.

(4) Az önkormányzati vagyonnal gazdálkodó szervezetek minden alkalmazottja, tagja és megbízottja köteles az eljárása során tudomására jutott üzleti titkot megőrizni, az üzleti titok megsértéséért jogi és anyagi felelősséggel tartozik.

9. § (1) Az önkormányzat tulajdonába tartozó vagyonelemekről jogszabályban meghatározott módon nyilvántartást kell vezetni, amely tartalmazza a vagyon elsődleges rendeltetése szerinti közfeladat megjelölését. Az önkormányzati vagyonnyilvántartás (vagyonkataszter) folyamatos vezetéséért a jegyző felelős.

(2) Ha az önkormányzat vagyona új vagyontárggyal gyarapszik, akkor a vagyontárgy vagyonkategóriába történő besorolásáról a szerzést követő első ülésén a képviselő-testület dönt.

(3) A jegyző az önkormányzat ingatlan vagyonáról és az annak állományában bekövetkezett változásokról folyamatos részletező nyilvántartást (ingatlanvagyon-kataszter) vezet.

(4) A költségvetési évről december 31-i fordulónappal készített könyvviteli mérlegben kimutatott eszközök és források leltározását a Polgármesteri Hivatalnál és az önkormányzat intézményeinél és társaságainál a 2016. évi rendezőmérleghez előírt leltározást követően minden második évben teljes körűen el kell végezni.

10. § (1) Az önkormányzat a vagyonát, annak értékét és változásait jogszabályban meghatározott módon köteles nyilvántartani.

(2) Az önkormányzat intézményeinek – e § alkalmazásában ideértve, a nem önkormányzati fenntartásban, de önkormányzati tulajdonú ingatlanban működő intézményeket is – és gazdasági társaságainak vezetői kötelesek a használatukban lévő önkormányzati tulajdonban álló vagyontárgyak számviteli előírások szerinti nyilvántartására.

(3) Az önkormányzat intézményei és gazdasági társaságai vagyonkimutatásukat minden tárgyévet követő év január 31. napjáig kötelesek egyeztetni a Polgármesteri Hivatal pénzügyi irodavezetőjével.

(4) A vagyonkimutatás a költségvetési év zárónapján az önkormányzat tulajdonában meglévő vagyon állapot szerinti kimutatása, amelynek célja az önkormányzati vagyontárgyak számbavétele.

(5) A vagyonkimutatásban szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is és a vagyonkimutatásnak összhangban kell állnia az önkormányzati ingatlanvagyon-kataszterben és az éves költségvetési beszámoló könyvviteli mérlegében kimutatott, megfeleltethető adatokkal.

(6) A vagyonkimutatás az önkormányzati vagyont törzsvagyon, ezen belül kizárólagos önkormányzati tulajdonban lévő vagyon, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyon és korlátozottan forgalomképes vagyon, valamint üzleti vagyon bontásban, mérleg szerinti értéken tartalmazza.

(7) A vagyon kimutatásban szerepeltetni kell továbbá

• a) a nullára leírt eszközök állományát bruttó értékben,
• b) az önkormányzat tulajdonában lévő, külön jogszabály alapján érték nélkül nyilvántartott képzőművészeti, régészeti, kulturális javakat mennyiség szerint,
• c) a mérlegen nem szereplő, kezességgel és garanciavállalással összefüggő, illetve egyéb kötelezettségeket értékben.

(8) A vagyonkimutatást az éves költségvetési beszámolóhoz kell mellékelni. Az éves zárszámadáshoz a vagyonállapotról vagyonkimutatást kell készíteni.

11. § (1) Az önkormányzati vagyontárgy tulajdonjogának átruházására vagy hasznosítására irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi értékét meg kell határozni.

(2) A forgalmi érték megállapításának módja:

• a)^[1] ingatlanok esetében független ingatlanforgalmi értékbecslő, vagy a hivatal ingatlan értékbecslői képesítéssel rendelkező munkatársa által meghatározott érték 3 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés, valamint annak aktualizált változata alapján, vagy az önkormányzati ingatlanvagyon-kataszterben nyilvántartott becsült forgalmi érték alapján, vagy nem lakáscélú helyiségek esetében a helyiségek a rendelet előírásai szerint számított 10 éves bérleti díja alapján,
• b) ingatlanok esetében az a) pontban szabályozott ingatlan forgalmi értékbecslés, valamint az önkormányzat által megkötött szerződések irányadók a környéken lévő (azonos építési övezetbe tartozó, hasonló fekvésű, hasonló beépítési lehetőséggel rendelkező, hasonló szerkezeti terv, szabályozási terv alatt álló) ingatlanok forgalmi értékének meghatározásánál,
• c) ingóság esetén a vagyontárggyal azonos, vagy paramétereiben a hozzá legközelebb álló, kereskedelemben kapható dolog ára,
• d) tőzsdei forgalomban szereplő értékpapírok esetében az aktuális tőzsdei ár.
• e) tőzsdei forgalomban nem szereplő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében a befektetési szolgáltatók által közzétett, a másodlagos piaci forgalomban kialakult ár,
• f) egyéb társasági részesedés esetén 6 hónapnál nem régebbi üzleti értékelés, valamint annak aktualizált változata alapján.

12. § (1) A tulajdonosi jogokat a képviselő-testület, valamint a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester és a Pénzügyi Bizottság gyakorolja.

(2) A tulajdonosi jogok gyakorlása – a jogszabályok által meghatározott keretek között – kiterjed a vagyontárgy hasznosításával kapcsolatos valamennyi intézkedés megtételére, a telekalakítási eljárások végrehajtására, megállapodások megkötésére, a tulajdonosi hozzájárulást tartalmazó nyilatkozatok megtételére, továbbá közigazgatási, bírósági eljárások megindítására, ezen eljárások során az ügyféli jogok gyakorlására.

13. § (1) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni csak törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel lehet a képviselő-testület döntésével.

(2) Az önkormányzati vagyon ingyenesen kizárólag közfeladat ellátása céljából, a közfeladat ellátáshoz szükséges mértékben hasznosítható, valamint adható vagyonkezelésbe törvényben meghatározott feltételekkel, a képviselő-testület döntésével.

(3) A képviselő-testületi előterjesztésnek tartalmaznia kell különösen a vagyontárgy pontos megnevezését, azonosító adatait, az ingyenes használtba adás részletes indoklását, a kedvezményezett működésének és tevékenységének részletes bemutatását, alapító okiratát (társasági szerződését, alapszabályát, stb.) bírósági (hatósági) nyilvántartásba vételéről szóló okiratát.

(4) Az ingyenes használat biztosítása során az önkormányzatnak fizetési kötelezettsége nem keletkezhet.

14. § (1) Az önkormányzat a működésükhöz szükséges vagyon használatát közfeladatuk ellátása céljából ingyenesen biztosítja az önkormányzat által alapított intézmények részére – beleértve a Polgármesteri Hivatalt is – a közfeladatuk ellátáshoz szükséges mértékben. Az önkormányzat a tulajdonában lévő gazdasági társaság részére biztosítja a működéséhez szükséges vagyont.

(2)^[2] A nemzetiségi önkormányzat(ok), a számukra kijelölt helyiség ingyenes használatára jogosultak, a helyiséget a polgármester jelöli ki.

(3) Az önkormányzat nevében vagyongazdálkodási feladatokkal megbízott szervek (a továbbiakban: vagyongazdálkodó) az önkormányzat intézményei – beleértve a Polgármesteri Hivatalt is –, valamint a gazdasági társaságai lehetnek.

(4) Vagyongazdálkodási feladatkörben intézmény esetében az intézményvezető, gazdasági társaság esetében a társaság vezetője jár el. A Polgármesteri Hivatal vagyongazdálkodóként történő kijelölése esetén a polgármester jár el, kivéve a Polgármesteri Hivatal működését közvetlenül biztosító vagyontárgyakat, amelyeknél a vagyongazdálkodási feladatkört a jegyző látja el.

(5) A vagyongazdálkodó köteles ellátni a rábízott vagyontárgyakkal kapcsolatosan a fenntartás és az üzemeltetés, a használat és a hasznosítás érdekében felmerülő döntéselőkészítési, lebonyolítási és végrehajtási feladatokat a nemzeti vagyonról szóló törvényben és a rendeletben meghatározott vagyongazdálkodási és vagyonhasznosítási szabályoknak megfelelően.

(6) A vagyongazdálkodó jogait és kötelezettségeit vagyongazdálkodási megállapodásban kell rögzíteni. A megállapodás melléklete tartalmazza azon vagyontárgyak tételes felsorolását, melyek vonatkozásában a vagyongazdálkodó kijelölésére sor került.

(7) A bérleti díj bevétel - a Polgármesteri Hivatal kivételével - a vagyongazdálkodót illeti meg. A Polgármesteri Hivatal esetében a bevételeket a (4) bekezdésben meghatározott feladatkörnek megfelelően kell elszámolni.

15. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat tulajdonában lévő vagyonra a Magyarország helyi önkormányzatairól és a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezései szerint az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet.

(2) A képviselő-testület az önkormányzat törvényben meghatározott közfeladatainak ellátáshoz szükséges önkormányzati tulajdonban lévő ingó- és ingatlanvagyon elemekre létesíthet vagyonkezelői jogot.

(3) A vagyonkezelői jog határozatlan vagy határozott idejű vagyonkezelési szerződéssel jön létre. A vagyonkezelési szerződés versenyeztetés nélkül köthető. A képviselő-testület kizárólag a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott személyekkel köthet vagyonkezelési szerződést.

(4) A vagyonkezelési szerződés tartalmát a képviselő-testület határozza meg. A vagyonkezelési szerződésnek legalább tartalmaznia kell a vagyonkezelő által elvégzendő feladatokat, az átadott önkormányzati közfeladat elvégzéséhez szükséges vagyonkezelésbe adott vagyontárgyak tételes felsorolását, azok vagyonértékelés alapján megállapított, a szerződés megkötésekor érvényes értékét, a vagyonkezelő és az önkormányzat jogait és kötelezettségeit.

(5) Meghatározott vagyontárgy vagyonkezelésbe adása esetén a szerződés megkötéséhez a vagyonkezelői jog ellenértékét az ingatlanvagyon-kataszterben szereplő becsült nyilvántartási érték alapján kell meghatározni, a haszonélvezeti jog értékének meghatározására vonatkozó szabályok figyelembevételével. Önkormányzati vagyon ingyenesen kizárólag közfeladat ellátása céljából, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben adható vagyonkezelésbe.

(6) A vagyonkezelő a vagyonkezelői jogot egyedül gyakorolja, azt harmadik személyre nem ruházhatja át.

(7) A képviselő-testület az (1) bekezdésben meghatározottakon túl törvény rendelkezése alapján ingyenes vagyonkezelői jogot létesít az önkormányzat tulajdonában lévő vagyonra a törvényben meghatározott közfeladat ellátása céljából, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben.

16. § (1) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyontárgyakra vonatkozóan – a jogszabályokban meghatározott korlátozásokkal és a vagyonkezelési szerződésben meghatározottak szerint – gyakorolja a tulajdonost megillető alábbi jogokat és viseli a tulajdonost terhelő kötelezettségeket:

• 1. a birtoklás és a birtokvédelemhez való jog,
• 2. a használat, a hasznosítás és a hasznok szedésének joga,
• 3. a vagyon működtetésének, üzemeltetésének joga és kötelezettsége,
• 4. az üzemeltetéssel és az átvállalt közfeladat ellátásával összefüggő bevételek beszedésének joga és kötelezettsége,
• 5. a vagyontárgyak jó karbantartásával, használatával, üzemeltetésével, működtetésével kapcsolatos költségek viselése,
• 6. a vagyon működtetésére vonatkozó felelősségbiztosítási és a vagyonbiztosítási szerződés megkötése, vagyonvédelmi intézkedések megtétele, ezzel kapcsolatos költségek viselése,
• 7. a vagyontárgyak karbantartásának, a szükséges hibaelhárításoknak, rekonstrukcióknak a kötelezettsége és költségének viselése, a vagyon felújításáról, pótlólagos beruházásáról legalább a vagyoni eszközök elszámolt értékcsökkenésének megfelelő mértékben való gondoskodás,
• 8. a jogszabályokban, valamint a vagyonkezelési szerződésben meghatározott könyvvezetési, beszámoló készítési, nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek,
• 9. az önkormányzat és a jogszabályok alapján erre feljogosított szervek ellenőrzéseinek lehetővé tétele,
• 10. a közfeladat ellátásához szükséges, a vagyonkezelési szerződésben meghatározott feladatok elvégzése,
• 11. a közfeladat gyakorlásához szükséges hatósági engedélyek beszerzése, hatósági előírások folyamatos betartása, hatósági kötelezések végrehajtása,
• 12. a vagyonban vagy a vagyon működtetése során harmadik személynek okozott, a vagyonkezelőnek felróható kár megtérítésének kötelezettsége.

(2) Az önkormányzat gyakorolja a vagyonkezelésbe adott vagyontárgyakra vonatkozóan a vagyonkezelőnek át nem adott jogokat és kötelezettségeket, így különösen a vagyonnal való rendelkezés jogát.

(3) A vagyonkezelő a tulajdonosi ellenőrzést köteles tűrni. Az önkormányzat az ellenőrzés során a tevékenység, valamint a szolgáltatás indokolatlan zavarása nélkül a vagyonkezelő helyiségeibe beléphet, a vagyonkezeléssel összefüggő iratokba, dokumentumokba, belső szabályzatokba betekinthet, azokról másolatot készíthet, a vagyonkezelő vezetőjétől és bármely alkalmazottjától írásban vagy szóban felvilágosítást, információt kérhet.

(4) Az önkormányzat a vagyonkezelés ellenőrzését az alábbiak szerint végzi:

• a) számviteli szempontú ellenőrzés elsősorban a vagyonkezelésbe vett ingatlanok és egyéb vagyoni eszközök állapotának tárgyévi változásairól szóló negyedévenkénti adatszolgáltatások alapján történik,
• b) pénzügyi szempontú ellenőrzés elsősorban a vagyonkezelő által elszámolt értékcsökkenés összegének felhasználásáról készített éves beszámoló alapján történik,
• c) szükség szerint eseti és célellenőrzés folytatható, amelyet a vagyonkezelő előzetes írásbeli értesítését követően az önkormányzat által kijelölt személyek vagy szervezetek végeznek.

(5) A vagyonkezelési szerződés megkötése, módosítása és megszüntetése a képviselő-testület kizárólagos hatásköre.

17. § (1) A társasági jog hatálya alá tartozó önálló vállalkozás alapításáról, annak megszüntetéséről és átszervezéséről, gazdasági társaságba való belépésről és kilépésről az ügyben érintett szakbizottság és a Pénzügyi bizottság előzetes véleményezése után a képviselő-testület dönt.

(2) A vállalkozást az önkormányzat létesítéskor ellátja a tevékenységi körének folytatásához szükséges induló vagyonnal. A vállalkozás gondoskodik a rábízott vagyon és más eszközök gazdaságos felhasználásáról és gyarapításáról, kötelezettségeiért a rábízott vagyonával maga felel.

(3) Az önkormányzat költségvetését illeti a vállalkozói vagyon utáni részesedés és osztalék. A vállalkozásba fektetett vagyonnal a legnagyobb jövedelmet, vagyongyarapítást biztosító módon kell gazdálkodni.

(4) Az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság esetében a társaság legfőbb szervének törvényben vagy alapító okiratban, alapszabályban meghatározott kizárólagos hatásköreit a képviselő-testület gyakorolja.

18. § (1) Az önkormányzat intézményei a tulajdonostól elvárható gondossággal jogosultak és kötelesek a vagyon rendeltetésszerű használatára, működtetésére, fenntartására, hasznosítására, a vagyonhoz fűződő közterhek viselésére, és kötelesek a használatukban lévő vagyon számviteli előírások szerinti nyilvántartására és adatszolgáltatásra.

(2) Az önkormányzat intézményeitől a vagyoni eszközök hasznosításának jogát a képviselő-testület megvonhatja, ha az a feladat ellátásának veszélyeztetése nélkül az önkormányzati célok megvalósítását hatékonyabban szolgálja.

(3) Az önkormányzat intézményei a használatukban lévő vagyontárgyak hasznosításával alaptevékenységük sérelme nélkül, az alapfeladatuk színvonalának javítása és saját bevételük növelése érdekében – a jogszabályi előírások betartásával az alapító okirat rendelkezései szerint – időlegesen szabad kapacitásaikat nem kötelezően végzett tevékenységre is felhasználhatják. Az intézményi hasznosításra a rendelet szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a bérleti díj mértékét az intézmény vezetője jogosult meghatározni.

(4) Az intézmények használatában lévő ingó és ingatlan vagyon hasznosításából, ingó vagyon értékesítéséből származó bevétel az önkormányzat intézményeinek költségvetését illeti meg.

19. § (1)^[3] Az önkormányzati vagyon hasznosítására és tulajdonjogának átruházására törvényben meghatározott összeghatár felett kizárólag versenyeztetés keretében kerülhet sor.

(1a)^[4] Az önkormányzati vagyon hasznosításáról és tulajdonjogának átruházásáról, amennyiben e rendelet eltérően nem rendelkezik

• a) 1 millió forint egyedi bruttó forgalmi értékig versenyeztetés nélkül a Pénzügyi Bizottság,
• b) 1 millió forint és 25 millió forint egyedi bruttó forgalmi érték között versenyeztetés nélkül kizárólag a képviselő-testület dönthet.

(2) Az önkormányzat tulajdonában álló vagyontárgy hasznosítása – mind újonnan létrejövő, mind meghosszabbításra kerülő szerződés esetében – legfeljebb 5 éves határozott időre történhet.

(3) A képviselő-testület indokolt esetben egyedi döntéssel határozatlan vagy legfeljebb 15 éves határozott időre szóló szerződés megkötését engedélyezheti.

20. § ^[5] (1) Véleményezi a képviselő-testületi tárgyalást megelőzően az önkormányzat gazdasági programját és az önkormányzati vagyon hasznosítására vonatkozó közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet, valamint ugyancsak véleményezi a képviselő-testület által jóváhagyott határozott időre szóló vagyonhasznosítási szerződések változatlan feltételekkel történő meghosszabbítását.

(2) A Pénzügyi Bizottság hatáskörébe tartozik a behajthatatlan követelések leírásának engedélyezése 300.000.- forint értékhatárig.

21. § (1) A polgármester átruházott hatáskörébe tartozik a 19. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl:

• 1. a vagyongazdálkodás körébe tartozó önkormányzati követelések behajtása, az önkormányzat tényleges vagy várományos vagyonát érintő perbeli vagy peren kívüli egyezség megkötése 2 millió forint perértékig vagy egyedi bruttó forgalmi értékig,
• 2. az önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi hozzájárulások, valamint egyéb jognyilatkozatok kiadása. E joga kiterjed a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyekre is - amennyiben azt halaszthatatlan döntés vagy üzleti titok megtartása igényli -, amelyekben a képviselő-testület utólagos jóváhagyása szükséges,
• 3.^[6] kisajátítási eljárás kezdeményezése, ingatlan térítésmentes elfogadása,
• 4. vagyongazdálkodási megállapodás megkötése, módosítása és megszüntetése,
• 5. a jelzálogjoggal, az elidegenítési és terhelési tilalommal, a vételi joggal, a visszavásárlási joggal, stb. terhelt ingatlanon az önkormányzatot megillető jogokkal kapcsolatos nyilatkozatok megtétele, opciós jogot alapító szerződések szükség szerinti aktualizálása, valamint az önkormányzat által kötött szerződésekben kikötött elállási jog gyakorlása,
• 6. a vagyonhasznosítással összefüggő megbízási szerződések megkötése a költségvetés keretén belül,
• 7. eredménytelen vagyonhasznosítási vagy értékesítési pályázat esetén az eredménytelenné nyilvánítástól számított 6 hónapon belül benyújtott írásbeli ajánlat alapján – amennyiben ezen időszak alatt nem kerül sor újabb pályázat kiírására - a korábbi pályázati kiírásban szereplő feltételekkel történő hasznosítás vagy értékesítés, amennyiben törvény a pályáztatást nem teszi kötelezővé,
• 8. önkormányzati tulajdonú ingatlan három hónapot meg nem haladó bérbeadása értékhatárra tekintet nélkül,
• 9. mezőgazdasági rendeltetésű földterületre haszonbérleti szerződés megkötése, a földterület művelési ágának megváltoztatásához szükséges előzetes hozzájárulás kiadása,
• 10. bérlemény bérlő általi átalakításához, felújításához való hozzájárulás megadása, ezzel kapcsolatos megállapodás megkötése,
• 11. az önkormányzat javára szóló öröklés és ajándékozás elfogadása, valamint a Ptk. alapján tett közérdekű kötelezettségvállalás elfogadására vonatkozó nyilatkozat kiadása,
• 12. a közérdekű használati jog, vezetékjog és szolgalmi jog alapítására, biztonsági övezet létrehozására, valamint közterület ilyen jellegű igénybevételére vonatkozó megállapodás, szerződés megkötése, módosítása és megszüntetése bruttó 5 millió forint szerződéses összegig, valamint az önkormányzat közfeladatainak ellátásához, valamint a saját vagy társfinanszírozásában létrejövő fejlesztések, beruházások, rekonstrukciók megvalósításához szükséges esetben térítésmentesen,
• 13. az önkormányzati intézmény használatában álló 100 ezer forint és 500 ezer forint közötti egyedi bruttó forgalmi értékű ingó vagyontárgy pályáztatás nélküli értékesítése, intézmények közötti átadásának engedélyezése.

(2) A polgármester figyelemmel kíséri a város vagyonának mindennemű hasznosítását. Feladata a vagyongazdálkodással kapcsolatos koncepciók, képviselő-testületi előterjesztések előkészítése, és a képviselő-testületi határozatok végrehajtása.

(3) A polgármester évente legalább egy alkalommal köteles tájékoztatni a képviselő-testületet az átruházott hatáskörben hozott vagyonhasznosítási döntésekről, valamint a költségvetési beszámolóval egyidejűleg köteles beszámolni a képviselő-testületnek a város vagyoni helyzetéről, és a beszámolási időszakban bekövetkezett vagyoni változásokról, intézkedésekről.

22. § (1) A mezőgazdasági rendeltetésű földterületeket az önkormányzat elsősorban haszonbérletbe adással hasznosítja. A haszonbérlet jogszabályban meghatározott határozott ideig terjedhet, mely időtartam meghatározásánál a Város Építési Szabályzatának előírásait figyelembe kell venni.

(2) A fizetendő haszonbér mértékét a föld fekvésének, művelési ágának és kataszteri tiszta jövedelmének, valamint termelő képességének figyelembe vételével a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a Pénzügyi Bizottság határozattal állapítja meg.

(3) A haszonbérlő az általa bérelt földterület művelési ágát csak a bérbeadó önkormányzat előzetes hozzájárulásával változtathatja meg, és csak ideiglenes jellegű, 30 m2 -t meg nem haladó alapterületű gazdasági épületet létesíthet az építésre vonatkozó jogszabályok szerint, melyet a haszonbérlet megszűnésekor kártalanítási igény nélkül köteles elbontani.

(4) A haszonbérleti szerződést az önkormányzat nevében a polgármester köti meg, és ő adja ki a földterület művelési ágának megváltoztatásához szükséges előzetes hozzájárulást is. A megkötött haszonbérleti szerződések nyilvántartásának folyamatos vezetéséről a jegyző gondoskodik.

(5) Törvény alapján termőföldnek minősülő ingatlanok esetében 5.000 m²területnagyság felett a tulajdonjog átruházása a képviselő-testület kizárólagos hatásköre.

23. § (1) A versenyeztetési eljárás formája nyilvános pályáztatás vagy zártkörű pályáztatás lehet. A versenyeztetési eljárás formájáról és feltételeiről az eset összes körülményének mérlegelése alapján a hatáskör gyakorlója dönt. Zártkörű pályáztatás esetén az eljárást elrendelő döntésben annak okait indokolni kell.

(2) Pályáztatás esetén a vagyon hasznosítása és tulajdonjogának átruházása az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére történhet, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával.

(3) A versenyeztetési eljárás elsősorban nyilvános pályázat útján történik. Amennyiben a teljesítésre csak meghatározott ajánlattevők alkalmasak, vagy a nyilvános pályáztatás közérdeket, valakinek jogszabályban védett vagy méltányolható jogos magánérdekét sértené, meghívásos zártkörű pályázati eljárást lehet lefolytatni.

(4) A versenyeztetési eljárás során, annak minden résztvevője köteles biztosítani a verseny tisztaságát és az esélyegyenlőséget.

24. § A vagyontárgy tulajdonjogának átruházása vagy a vagyontárgy hasznosítása esetén az induló ár vagy az induló díj a 11. § rendelkezései alapján megállapított forgalmi értéknek, valamint a rendelet és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díjainak megállapítására vonatkozó képviselő-testületi határozat alapján számított alapdíjnak a figyelembevételével kerül meghatározásra, amennyiben a rendelet eltérően nem rendelkezik.

25. § (1) A vagyontárgy tulajdonjogának átruházására vagy a vagyontárgy hasznosítására vonatkozó pályázat előkészítése a vagyongazdálkodó feladata, a pályázatot a Képviselő-testület írja ki.

(2) A Halásztelki Hírmondóban, az önkormányzat hivatalos internetes honlapján (www.halasztelek.hu), esetenként országos jellegű napilapban és az önkormányzat hirdetőtábláján 15 napig történő kifüggesztéssel történik. Zártkörű pályáztatás esetén az érdekelt ajánlattevőket azonos módon, írásban, egyidejűleg kell tájékoztatni.

(3) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell az értékesíteni vagy hasznosítani kívánt vagyontárggyal és az értékesítéssel vagy hasznosítással kapcsolatos minden lényeges információt, de legalább a rendelet 1. mellékletében meghatározottakat.

(4) Amennyiben a pályázat a hirdetményben rövidített szöveggel jelenik meg, utalni kell arra, hogy a teljes szöveg kitől vehető át, és a részletes pályázati kiírás a www.halasztelek.hu internetes portálon is elérhető.

(5) Az ajánlatok benyújtására vonatkozó időpontot az első alkalommal megjelentetett pályázati kiírásban úgy kell meghatározni, hogy a kiírás közzététele és az ajánlatok benyújtásának határideje között legalább 15 nap elteljen.

(6) A kiíró pályázat útján történő hasznosítás esetén meghatározhatja a vagyontárgy hasznosításának konkrét célját, amennyiben az ingatlan jellege vagy a lakosság ellátása ezt indokolja. Ez esetben a hasznosítás célja a jogviszony fennállása alatt egyoldalúan nem változtatható meg.

(7) A kiíró a pályázati kiírást az ajánlatok benyújtására meghatározott időpontig visszavonhatja. A pályázati kiírás visszavonását a pályázat meghirdetésével azonos módon kell közzétenni.

26. § (1) A pályázaton való részvétel biztosíték adásához köthető, amelyet az ajánlat benyújtásával egyidejűleg kell az ajánlattevőnek a kiíró rendelkezésére bocsátani.

(2) A pályázati biztosíték (bánatpénz) a pályázati kiírásban szereplő összeg, legfeljebb az induló bruttó ár 10 %-a, de minimum 5.000,- Ft, amelyről az induló ár meghatározásával egyidejűleg kell dönteni. A bánatpénz összegét a felek eredményes pályázat esetén foglalónak tekintik, fizetés esetén a vételárba beszámítják. Bérbeadás esetén a bánatpénz összege az egy havi bruttó bérleti díjjal megegyező összeg, amely eredményes pályázat esetén az óvadékba vagy a fizetendő bérleti díjba beszámít.

(3) A bánatpénz kamatmentesen visszajár a pályázati kiírás visszavonásától, az ajánlatok érvénytelenségének, a pályázat eredménytelenségének megállapításától számított 15 napon belül. Az ajánlatok érdemi elbírálása esetén a bánatpénz az ajánlati kötöttség lejártát követő 15 napon belül kerül kamatmentesen visszautalásra.

(4) Nem jár vissza a bánatpénz, ha az ajánlattevő az ajánlatát az ajánlati kötöttség időtartama alatt visszavonta, vagy a szerződés megkötése neki felróható okból hiúsult meg.

(5) A pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell a rendelet 1/a. melléklete alapján elkészített pályázati kiírásban előírtakat.

27. § (1) A pályázatot zárt borítékban, a kiírásban meghatározott módon kell benyújtani, és fel kell tüntetni rajta az adott pályázatra utaló jeligét. A pályázat akkor minősül határidőre benyújtottnak, ha az ajánlattételi határidő lejártáig a kiírásban megadott címre beérkezik.

(2) Az ajánlattevő az ajánlatához az elbírálástól számított 30 napig, de legfeljebb az általa befizetett bánatpénz visszautalásának napjáig kötve marad.

28. § (1) A pályázatokat tartalmazó zárt borítékok felbontását a pályázati kiírásban megadott időpontban kell megkezdeni. A bontás mindaddig tart, amíg a határidő lejártáig benyújtott összes ajánlat felbontásra nem kerül.

(2) A pályázatok bontását a pályázatot előkészítő vagyongazdálkodó képviselője végzi. A pályázat bontására meg kell hívni a Polgármesteri Hivatal egy a jegyző által kijelölt köztisztviselőjét, a Pénzügyi Bizottság által saját tagjai közül kijelölt személyt, aki csak képviselő lehet.

(3) A pályázatok felbontásánál az ajánlatkérő nevében eljáró személyek, az ajánlattevők, valamint az általuk meghívott személyek lehetnek jelen.

(4) A pályázatok felbontásakor ismertetni kell az ajánlattevők nevét, címét (székhelyét, lakóhelyét), valamint azokat a főbb, számszerűsíthető adatokat, amelyek a bírálati szempont (részszempontok) alapján értékelésre kerülnek.

(5) A pályázatok felbontásáról és ismertetéséről az ajánlatkérőnek jegyzőkönyvet kell készítenie.

29. § (1) Érvénytelen a pályázat, ha

30. § (1) A pályázati tárgyalást a pályázati ajánlattételi határidő lejártát követő 8 napon belül meg kell tartani.

(2) A pályázati tárgyaláson csak az az ajánlattevő vehet részt, akinek az ajánlatát az ajánlatkérő nem minősítette érvénytelennek.

(3) A pályázati tárgyalást a pályázatot előkészítő vagyongazdálkodó képviselője vezeti.

(4) A pályázati tárgyalást nem folytathatja le az a személy, aki

• a) az ajánlattevővel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll;
• b) az ajánlattevő vezető tisztségviselője vagy felügyelő bizottságának tagja;
• c) az ajánlattevő szervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik;
• d) az a) – c) pont szerinti személy hozzátartozója;
• e) egyéb okból elfogult.

(5) A pályázatot előkészítő, kiíró vagy a pályázati tárgyalást lefolytató személy a vele szemben fennálló kizárási okot köteles haladéktalanul bejelenteni a jegyzőnek. A kizárási okot a pályázó is bejelentheti.

(6) A kizárási ok fennállásáról a jegyző dönt.

31. § (1) A licit lebonyolítása során az ajánlatokat legalább a licitet levezető személy által meghatározott összeggel lehet változtatni.

(2) A pályázatot az az ajánlattevő nyeri meg, aki a pályázati kiírásban meghatározott bírálati szempont szerinti legkedvezőbb ajánlatot adta.

(3) Ha a beérkezett vagy a pályázati tárgyalás (licit) során megtett ajánlatok összege megegyezik, és új ajánlatot egyik ajánlattevő sem tesz, a tárgyalást levezető személy a nyertes ajánlattevőt sorsolással állapítja meg.

(4) A levezető személy a pályázat eredményét a pályázati tárgyaláson kihirdeti. Az eredmény megállapítását követően az érintett ajánlattevőket tájékoztatni kell a szerződéskötés feltételeiről és határidejéről.

(5) A pályázati tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a pályázati tárgyalás lényeges körülményeit a rendelet 2. mellékletében meghatározottak szerint.

32. § (1) Eredménytelen a pályázat, ha egyetlen érvényes pályázat sem érkezett, egyetlen ajánlat sem érte el a meghirdetett összeget, a lefolytatott licit során sem volt érvényes ajánlat, vagy ha a pályázaton nyertes pályázó, valamint őt követően a második legjobbnak ítélt ajánlattevő az eredményhirdetést, valamint az értesítést követő 30 napon belül nem köt szerződést.

(2) Eredménytelen pályázat esetén – amennyiben ezen időszak alatt nem kerül sor újabb pályázat kiírására – az eredménytelenné nyilvánítástól számított 6 hónapon belül írásbeli ajánlat alapján a korábbi pályázati kiírásban szereplő feltételekkel megtörténhet a tulajdonjog átruházás vagy a hasznosítás, amennyiben törvény a pályáztatást nem teszi kötelezővé.

33. § (1) Eredménytelen pályázat esetén az ismételt pályáztatás csökkentett induló árral is kiírható.

(2) Az induló árat a hatáskör gyakorlója indokolt esetben az eredeti induló árhoz képest legfeljebb 50 %-kal csökkentheti.

(3) A pályázati kiírásban az ajánlattételi határidő csökkenthető, de a megjelenéstől számított 5 napot legalább biztosítani kell.

(4) A megismételt pályáztatás során is kell írásbeli ajánlatot benyújtani.

(5) A vagyontárgyhoz kapcsolódó közüzemi költségek, társasházi közös költségek, egyéb járulékos költségek ismételt pályáztatás során sem csökkenthetők.

(6) Az ismételt pályáztatásra egyebekben a pályáztatás általános szabályait kell alkalmazni.

34. § (1)^[7] Az önkormányzati vagyon tulajdonjogának átruházása és hasznosítása során nem kell versenyeztetési eljárást tartani a 19. § 1a) a)-b) pontjaiban meghatározott, valamint a törvényben meghatározott esetekben.

(2) A versenyeztetés nélküli tulajdonjog átruházásra és vagyonhasznosítási eljárásra a versenyeztetés szabályait értelemszerűen alkalmazni kell, amennyiben a rendelet eltérően nem rendelkezik.

(3)^[8] A versenyeztetés nélküli tulajdonjog átruházásra és vagyonhasznosításra kérelem alapján kerülhet sor. A kérelemnek, valamint a kérelem alapján készített előterjesztésnek legalább tartalmaznia kell a vagyontárgy pontos megnevezését, azonosító adatait és a megajánlott ellenértéket.

(4) Az önkormányzat felhívásának megfelelően, attól számított 8 napon belül, de legkésőbb a kérelem döntéshozó elé terjesztéséig a kérelmező köteles a rendelet 26. § (2) bekezdése alapján megállapított összegű bánatpénzt az önkormányzat részére megfizetni.

(5) A döntéshozó elé a kérelem csak akkor terjeszthető, ha tartalmazza a (3) bekezdésben meghatározottakat, valamint ha a kérelmező a bánatpénz befizetését igazolta.

(6) A döntés előtt meg kell vizsgálni a vagyontárgy jogi helyzetét, valamint a versenyeztetés alóli felmentés indokoltságát, javaslatot lehet tenni az ellenérték magasabb összegben történő megállapítására.

(7) A bánatpénz kamatmentesen visszajár a kérelem elutasítása, vagy a döntést megelőző visszavonása esetén, a kérelem elutasításától, vagy a visszavonás bejelentésétől számított 15 napon belül.

(8) A kérelem elbírálásáról a kérelmezőt írásban tájékoztatni kell. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell, hogy a döntéshozó a kérelmet elutasította vagy a kérelemnek helyt adott. Ez utóbbi esetben a kérelmezőt tájékoztatni kell a döntéshozó által meghatározott szerződéskötési feltételekről, a szerződéskötés 30 napos határidejéről, valamint a döntéshozó által meghatározott ellenértékről és annak megfizetési módjáról.

35. § (1) A pályázatot elnyert ajánlattevővel az eredményhirdetéstől számított 30 napon belül szerződést kell kötni. Ha a szerződéskötés a nyertes ajánlattevőnek felróható okból meghiúsul, a szerződést a második legjobbnak ítélt ajánlattevő kötheti meg, az írásbeli értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül.

(2) Tulajdonjog átruházásakor ki kell kötni a tulajdonjog fenntartását a vételár teljes kiegyenlítéséig és a teljes vételár meghatározott időre történő meg nem fizetésére az elállási jogot.

36. § (1) Határozott időre szóló hasznosítási szerződés - a szerződés lejártát megelőzően legalább 30 nappal korábban írásban benyújtott kérelem alapján - változatlan feltételekkel meghosszabbítható. A díjmegállapításra a rendeletnek a hasznosítási szerződés meghosszabbításakor hatályos vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A hasznosítási szerződés meghosszabbítására vonatkozó döntés előtt a szerződéskötésnél előírt feltételek fennállását felül kell vizsgálni. A szerződés meghosszabbítására csak akkor kerülhet sor, ha a szerződő fél a szerződésben vállalt fizetési kötelezettségeit hiánytalanul teljesítette.

37. § (1) A tulajdonos, valamint a képviseletében eljáró személy a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente legalább egyszer köteles ellenőrizni. Az ellenőrzést a szerződő fél szükségtelen háborítása nélkül kell lefolytatni. A szerződő fél köteles – arra alkalmas időben – az ellenőrzést tűrni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak irányadók a rendkívüli káresemény, valamint a veszélyhelyzet miatt szükségessé vált ellenőrzésekre is.

(3) Ha az ellenőrzés során megállapításra kerül, hogy a szerződő fél a vagyontárgyat nem rendeltetésszerűen használja, rongálja, egyéb módon károsítja, a szerződésben foglalt kötelezettségeinek nem tesz eleget, - amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik – megfelelő határidő tűzésével fel kell szólítani a szerződésszerű állapot helyreállítására.

(4) Amennyiben a szerződő fél a kitűzött határidőre a felszólításban foglaltakat nem teljesíti, intézkedni kell a szerződés felmondása iránt.

38. § (1) Az önkormányzat tulajdonát képező nem közterületi ingatlanra közérdekű használati jog, vezetékjog és szolgalom alapításakor vagy biztonsági övezet létesítésekor, valamint közterület esetében a terület igénybevételére vonatkozó megállapodás megkötésekor a jogosult egyszeri kártalanítást vagy igénybevételi díjat köteles fizetni. Ennek mértékéről a polgármester egyedi határozatában dönt.

(2) Az alapított jogok és a biztonsági övezet ingatlan-nyilvántartási bejegyeztetése az ezzel kapcsolatos költségek viselésével együtt a jogosult kötelezettsége.

(3) Amennyiben a közmű elhelyezésekor a jogosult nem fizetett kártalanítást, akkor a telepítéstől, valamint a rekonstrukciótól számított 15 éven belül térítésmentesen köteles a szükségessé váló közmű-áthelyezésekről gondoskodni, és erre szerződésben kötelezettséget vállalni.

39. § (1)^[9]

(2)^[10]

(3)^[11]

(4)^[12]

40. § (1) Ez a rendelet 2017. június 1. napján lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépését megelőzően jogszerűen és jóhiszeműen szerzett jogokat és kötelezettségeket e rendelet rendelkezései nem érintik.

(3) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 11/2003.(V.28.) önkormányzati rendelet, valamint az azt módosító 11/2004.(IV.28.), 10/2011.(VI.9.), 16/2012.(XI.14.), 22/2012.(XII.14.), 15/2013.(V.30.), 9/2014.(IV.25.), 21/2014.(XII.18) és 7/2015.(III.25.) önkormányzati rendelet.