Taksony Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2006. (VI. 2.) önkormányzati rendelete
a helyi környezet védelméről, a település tisztaságáról
Hatályos: 2012. 05. 31- 2015. 05. 31Taksony Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2006. (VI. 2.) önkormányzati rendelete
a helyi környezet védelméről, a település tisztaságáról
Taksony Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, valamint a környezet védelméről szóló 1995. évi LIII. törvény 46. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján Taksony Nagyközség tiszta, esztétikus képének, valamint a környezet rendjének és tisztaságának kialakítása, fenntartása és védelme érdekében – a helyi körülményeket figyelembe véve – az alábbi rendeletet alkotja:
Általános rendelkezések
1. § (1) Alapfogalmak
a) köztisztasággal összefüggő tevékenység: az egyes ingatlanok – ezen belül a lakóépületek, üdülők, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségek és a hozzájuk tartozó területek -, valamint a közterületek tisztántartása
b) köztisztasági szempontból járda: a gyalogos közlekedésre rendelt kiépített és kiépítetlen útterület, amely az ingatlan telekhatárától az úttest széléig, szegélyéig terjed, ha a járda területén szilárd burkolattal ellátott területrész mellett az útszegélyig még füves rész vagy virágos sáv, illetve fűbeton is van, az egész területet a járdához tartozónak kell tekinteni.
c) közterület: az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott belterületi földrészlet (közút, járda, tér)
d) tisztántartás: az egyes ingatlanok és közterületek rendszeres tisztítása, gyomtalanítása, hó- és síkosság mentesítése
(2) A helyi rendelet hatálya kiterjed Taksony Nagyközség közigazgatási területére, minden természetes és jogi személyre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, akik állandó vagy ideiglenes jelleggel a Nagyközség területén laknak, tartózkodnak, illetve tevékenykednek.
(3) E rendeletet kell alkalmazni
a) a közterület rendjével, a környezet tisztaságával kapcsolatos tevékenységre (csapadékvíz-elvezetés, zöldterület fenntartás)
b) a környezetkárosodás csökkentésének településre vonatkozó feladataira (zajvédelem)
Köztisztasági feladatok
Az ingatlanok és közterületek tisztántartása
2. § (1) Az egyes ingatlanok tisztántartásáról az ingatlan tulajdonosa, kezelője, az ingatlan használója (haszonélvező, használó, bérlő, albérlő) köteles gondoskodni.
(2) Az ingatlan tulajdonosának az ingatlanán kötelessége továbbá a rendszeres rovar-, rágcsáló- és gyomirtásról való gondoskodás.
3. § (1) Taksony Nagyközség Önkormányzata gondoskodik a település területén a tulajdonában lévő közutak, a hozzá tartozó műtárgyak, buszvárók, terek területén keletkezett szemét, hulladék eltakarításáról, tisztántartásáról.
(2)1 Az ingatlan tulajdonosa/használója köteles gondoskodni:
a) Az ingatlan előtti járda (járda hiányában egy méter széles területsáv, illetőleg ha a járda mellett zöld sáv is van, az úttestig terjedő teljes terület), továbbá a járda és az út között kiépített vagy kiépítetlen terület gondozásáról, tisztántartásáról, szemét- és gyommentesítéséről.
b) A járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai tisztántartásáról, gyommentesítéséről, hótól, jégtől és egyéb lefolyást gátló anyagoktól való megtisztításáról.
Az élelmiszer üzletek, vendéglátóhelyek előtt egységesített szemétgyűjtő tartályok elhelyezése és tisztántartása az üzemeltető feladata. A járdaszakasz tisztántartásakor a környezetkárosító anyagok használata tilos.
(3) A közutakra tilos olyan anyagot kihelyezni, mely az út rendeltetésszerű használatát akadályozza vagy állagát rontja, illetve amely a környezetet szennyezi.
(4) Közterületen szennyező anyagot (szemetet, hulladékot, stb.) csak biztonságosan zárt módon, a KRESZ előírásainak megfelelően szabad szállítani.
(5) Ha bármely szállítmány fel- vagy lerakásakor, illetve szállítása közben a közterület beszennyeződik, annak előidézője köteles a közterületet azonnal megtisztítani.
(6) Tilos közterületen kihelyezett konténerbe háztartási hulladékot elhelyezni.
4. § Közintézményekben, üzemekben, vendéglátó-szórakozó helyeken és minden más nagyobb tömeg befogadására alkalmas nyilvános helyen az illemhelyek előírásszerű tisztántartásáról a tulajdonos köteles gondoskodni. Vízöblítéses illemhelyek előterében folyóvizes kézmosó helyet kell fenntartani: szappant és kézszárításra alkalmas eszközt kell biztosítani.
Az ingatlantulajdonosok feladata az ingatlanokkal kapcsolatban
5. § (1) A település területén lévő ingatlanok tulajdonosai/használói kötelesek ingatlanukat megművelni, illetve rendben tartani, gyomtól, gaztól, szeméttől megtisztítani.
(2) A település területén működő kereskedelmi egységek, vendéglátó ipari és szolgáltató létesítmények külső és belső nagytakarítását (a környezet rendezését) az üzemeltetők kötelesek minden év április 30-ig elvégezni, és ezt a hivatalhoz bejelenteni, rendben tartásukról pedig folyamatosan gondoskodni. Kötelesek továbbá a homlokzat, az épület szerkezeti egységeinek (előtető, portál, ernyőszerkezet, cégtábla, stb.) jó karbantartásáról gondoskodni.
(3) A kereskedelmi, vendéglátó ipari és szolgáltató létesítmények üzemeltetői a kirakatot kötelesek tisztántartani és a kirakatokat az üzlet profiljának, jellegének megfelelően áru bemutatására használni.
(4) Az ingatlanok tulajdonosai kötelesek az épület homlokzatán vagy egyéb jól látható helyen házszámot elhelyezni.
A közterületek rendje
6. § (1) A közterületen anyagot lerakni és tárolni, közterületet elfoglalni, illetve a rendeltetéstől eltérő módon használni csak engedély alapján lehet.
(2) A közterület-használati engedély kiadásánál ügyelni kell arra, hogy a közterületen lévő berendezések, felszerelési tárgyak, fák, növények, árkok szabadon maradjanak és ne rongálódjanak. A kiadott engedélyben meg kell határozni az esetleges helyreállítás módját, idejét és a költségviselési kötelezettséget, beleértve a környezetszennyezés megszüntetését is.
(3) A közterületek, sportolás céljára szolgáló területek beszennyezése tilos. A köztisztaság megóvása és a balesetek elkerülése végett az említett területeken a szemetet, hulladékot, szennyező vagy egészségre ártalmas anyagot kiönteni, elmosni, kiengedni vagy eldobni nem szabad.
(4) Közterületen plakátok, hirdetmények stb. elhelyezése csak e célra rendszeresített helyen, a Nagyközség hirdetőtábláin történhet. Tilos az építményeket, villanyoszlopokat, kerítéseket bármilyen felirattal megrongálni. Hirdetmények, plakátok eltávolítása annak a feladata, aki azt a hirdetőtáblákon elhelyezte, illetve elhelyeztette.
(5) Élelmiszer, zöldség-gyümölcs nem állandó épületben történő árusítása, a nagy forgalmú utaktól és kereszteződésektől számított 15 m-en belül nem engedélyezhető.
Dohányzás közterületen
6/A. §2 E rendelet 1. § (2) bekezdésében meghatározott területi hatály szerint tilos a dohányzás az alábbi közterületeken:
a) Fő tér
b) buszmegálló. (2) Az (1) bekezdésben foglalt területekre az önkormányzat figyelmeztető táblákat helyez ki.
A levegő védelme Taksony Nagyközség területén
A háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó szabályok
7. § (1) A lakóházakban a megfelelően karbantartott tüzelőberendezésekben csak az arra a berendezésre engedélyezett tüzelőanyagot szabad elégetni.
(2) A fűtőberendezésben egészségre káros égésterméket kibocsátó anyagot (különösen ipari hulladékot, műanyagot, gumit, vegyszert, festéket stb.) égetni tilos.
(3) A szabadban háztartási szemét égetése tilos.
A tarló, az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályok
8. § (1) A tarló égetése tilos, kivéve ha jogszabály másként rendelkezik.
(2) Avar és kerti hulladék megsemmisítése elsősorban komposztálással – a szomszédos ingatlanok határvonalától legalább 1 méter távolságban – történhet.
(3) Az összegyűjtött falevelet, gazt, fagallyakat, az önkormányzat évente egyszer – ősszel – térítésmentesen elszállíttatja.
9. § (1) Tűzgyújtás és égetés ingatlanon belül
a) szeptember 1-jétől április 30-ig terjedő időszakban – heti egy alkalommal, keddi napokon 8-18 óra között, szélmentes időben megengedett. Az égetés legfeljebb 60 percig tarthat, tartós füstölés nem megengedett.
b) nyári időszakban (május 1-jétől augusztus 31-ig) égetés céljából tűzgyújtás szabad térben nem megengedett. Az egyéb jogszabályokban előírt tűzvédelmi szabályok szigorúan betartandók.
(2) Égetni csak megfelelően kialakított helyen, a vagyoni és személyi biztonságot nem veszélyeztető módon lehet – épülettől 10 méter , ingatlanhatártól 5 méter távolságban. Az égetést végző személy a tűz oltásáról az égetést befejezően köteles gondoskodni.
(3) Az égetendő hulladék nem tartalmazhat ipari eredetű hulladékot (műanyagot, gumit, vegyszert, festéket, illetve ezek maradékait).
(4) Tilos védett természetvédelmi területen, véderdő, fás vagy fenyves erdő területén tüzet gyújtani. Száraz nád és más vízi növényzet égetéséhez a vízfolyások területén hatósági engedély szükséges.
Porképző és bűzös anyagok kezelésére vonatkozó szabályok
10. § (1) Porképző vagy könnyen lesodródó anyagokat csak rögzített ponyvával, nedvesített állapotban szabad szállítani.
(2) Építésnél, tatarozásnál, bontásnál és az úttest felbontásánál keletkezett port, terjedésének megakadályozására vízzel kell nedvesíteni.
(3) Bűzös anyagot csak légmentesen lezárt tartállyal felszerelt járművön szabad szállítani.
(4) A Nagyközségben keletkező por képződésének megakadályozása érdekében törekedni kell, hogy a fedetlen talajterületek növényzettel borítottak legyenek. Az építési területek végleges rendezését és parkosítását az építkezés befejezésével együtt kell biztosítani.
A víz védelme Taksony Nagyközség területén
11. § (1) Tilos a település területén lévő Ráckevei Duna-szakasz és mellékága, valamint a Marestli-tó szennyezése. Az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni az ingatlana előtti nyílt árok és annak műtárgyainak tisztántartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról. Az ingatlanon keletkező csapadékvíz saját területen történő elhelyezéséről az ingatlan tulajdonosa gondoskodik.
(2) Tilos a vizek fertőzése és káros szennyezése. A szikkasztóárokba szennyezett vizet bevezetni, valamint szemetet, törmeléket, tűz- és robbanásveszélyes anyagot beleönteni tilos.
(3)3 A Marestli-tóban horgászni, halászni tilos.
12. § (1) Tilos ásott vagy fúrt kutakba szennyvizet, veszélyes, mérgező hulladékot juttatni.
(2) Tilos a szennyvízcsatorna hálózatba csapadékvizet bevezetni.
(3) Tilos a meglévő ivóvízellátást biztosító hálózatot veszélyeztetni, szabálytalan, engedély nélküli rákötéssel az ivóvizet szennyezni.
(4) Szennyvizet a meglévő szennyvízhálózatba kell elvezetni. Szennyvízcsatorna hiányában közműpótló zárt szennyvíztározóba kell vezetni a szennyvizet. (Vízzáróság biztosítása érdekében műanyag akna vagy vízzáró betonakna építése lehetséges.) Zárt rendszerű szennyvíztározó építésénél a tulajdonosnak igazolni kell annak vízzáróságát.
(5) Tilos a szennyvizet kilocsolni és a közterületre kiengedni.
(6) A közműpótló zárt szennyvíztározóból kiemelt szennyvizet a fogadására kialakított telepen kell elhelyezni.
Zöldterületek fenntartása és kezelése
13. § (1) A Nagyközség területén lévő zöldterületek, valamint növényzet ápolásáról és az idényszerű növényvédelmi munkálatok elvégzéséről a tulajdonosok kötelesek gondoskodni.
(2) Tilos az élő fára plakát, hirdetés, egyéb reklámberendezés kiragasztása vagy kiszegezése.
(3) Tilos a hasznos állatok, a védett madarak bármilyen eszközzel való zavarása, fészkek rongálása, a tojások és fiókák kiszedése és irtása.
(4) Tilos a közhasználatú és egyéb zöldterületeken, valamint közkifolyónál, kútnál járművet mosni.
14. § (1) A telek határánál csak olyan növényzet telepíthető, mely a szomszéd építményeinek és kerítésének karbantartását nem akadályozza, állagát nem rontja.
(2) Köteles minden tulajdonos, üzemeltető a tulajdonában lévő területen a közlekedést akadályozó (járda és úttest fölé nyúló) faágak, bokrok gondozását, nyesését elvégezni.
A növényzettelepítési távolságra vonatkozó előírások
15. § A legkisebb ültetési (telepítési) távolság az ingatlan határától (belterületen)
a) szőlő, valamint 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb fa, bokor (élő sövény) esetében 1 méter
b) 3 méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa, bokor (élő sövény) esetében 2 méter .
Zajvédelem szabályozásáról
16. § (1)4
(2)5
(3) A Nagyközség belterületén tilos – akár emberi hanggal, akár hangszerrel vagy más technikai, illetve egyéb eszközzel a köznyugalmat és közcsendet sértő zaj okozása
a) erős zajjal járó ipari tevékenység végzése 20.00 – 6.00 óra között és hétvégeken,
b) zajt keltő munkák (fűnyíró gép, kapálógép, betonkeverő, fűrészgép stb.) végzése 20.00 – 6.00 óra között.
Külszíni bányaterületek környezet- és természetvédelmi szabályozása
17. § (1) Bányászati tevékenység – a település külterületét kiszolgáló úthálózat fejletlensége miatt, továbbá a bányaművelésből erdő fokozott zaj- és porártalom további növekedésének megakadályozása érdekében – csak a Taksony Nagyközség Helyi Építési Szabályzatáról szóló 4/2005. (II. 16.) önkormányzati rendelettel (továbbiakban: HÉSZ) elfogadott Szabályozási tervén már bányakapitánysági határozattal kijelölt bányatelken belül, a Településszerkezeti terven bányaterületként lehatárolt területen engedélyezhető. A település területén további bányatelek nem fektethető. A település külterületén a zöldfelületi, illetve mezőgazdasági terület nagyságának, arányának megőrzése érdekében nem folytatható olyan tevékenység, és szabályozható ki olyan területhasználat, mely az előbbi területek minőségi és mennyiségi csökkenésével vagy azok eltűnésével jár.
(2) A jelenleg lefektetett külszíni bányaterület övezetbe a hatályos HÉSZ Szabályozási tervén K-B jellel jelölt területek tartoznak.
(3) A mindenkor hatályos HÉSZ Szabályozási tervén bányaterületként lehatárolt területeken bányanyitás, ásványi nyersanyag kitermelése, bányászati építmények, létesítmények elhelyezése kizárólag bányakapitánysági határozattal megállapított bányatelek határon belül, a jóváhagyott műszaki üzemi terv alapján engedélyezhető.
(4) A már bányatelekkel lefedett olyan területeken, ahol a Szabályozási terven más terület-felhasználású területek szerepelnek (nem bányaterületen) bányanyitás, ásványi nyersanyag kitermelése kizárólag a rendezési terv módosítását követően kezdhető meg.
(5) A bányatelekkel lefedett erdő-, gyep és nádas művelési ágú területeken bányászati tevékenység, bányaművelés nem folytatható.
(6) A külszíni bányaterület övezetben kizárólag a bányaműveléshez kapcsolódó építmények, létesítmények helyezhetők el, a mindenkor hatályos HÉSZ-ben definiált maximális területtel. A bányászati létesítmények kialakításához és üzembe helyezéséhez a bányafelügyelet engedélye szükséges. A bányatelkek nagysága nem haladhatja meg a Település külterületének 6 %- át.
(7) A bányavállalkozónak a művelés során a környezetbe illesztésről, valamint a humusz védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról gondoskodnia kell.
(8) A bányászati hasznosítás során átalakított terület tájba illesztése, illetve a terület újrahasznosítása érdekében az övezetben a bányászati tevékenység felhagyását követően tájrendezési terv alapján komplex tájrehabilitációt kell végezni, melyet a bányászati tevékenység felhagyásának ütemében folyamatosan kell megvalósítani. (A tájrehabilitáció vízrendezést, tereprendezést, talajtakarást és növénytelepítést kell, hogy magában foglaljon.) A rekultivációs tervek szerinti végrehajtást folyamatosan ellenőrizni kell, a rekultivációs tevékenység csúszását haladéktalanul tudatni kell a bányakapitánysággal.
(9) A tájba illesztés elősegítése miatt:
a) a parti sáv kialakíthatósága, továbbá a szükséges rekultiváció elvégezhetősége érdekében a keletkező kavicsbánya tavak mellett a partéltől számított 50 m széles területet szabadon kell hagyni,
b) a növénykiültetési terv készítése során a térségben őshonos, táji és termőhelyi adottságoknak megfelelő fajok alkalmazását kell előnyben részesíteni,
c) a tervezett utóhasznosításnak megfelelő vízminőség biztosítása érdekében szükséges intézkedési javaslatokat meg kell határozni.
(10) Bányaterület rekreációs célú utóhasznosítása, illetve beépítésre szánt területként való utóhasznosítása a befejezett rekultivációt követően kizárólag szabályozási terv alapján történhet.
(11) Külön helyi védelemben részesített növényfajokat, növény egyedeket, állatfajokat védelemben kell részesíteni és életterük megóvása érdekében a bányászati tevékenységet meg kell szüntetni, illetve amennyiben az áttelepítés megoldható, a szükséges időtartamra a bányászati tevékenységet fel kell függeszteni. Az áttelepítéssel kapcsolatban meg kell kérni az illetékes természetvédelmi hatóság engedélyét.
Vegyes és záró rendelkezések
18. § (1)8
(2) A rendelet 2006. június 15-én lép hatályba.
(3) A rendelet hatálybalépésével a helyi környezet védelméről, a közterületek és ingatlanok rendjéről, a település tisztaságáról szóló 11/2005.(V. 6.) rendelet és az azt módosító 23/2005. (XII.2.) rendelet hatályát veszti.
Módosította a 17/2011. (VII.06.) számú önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos 2011.VII.15-től.
Hatályba léptette a 17/2011.(VII.06.) számú önkormányzati rendleet 2.§-a. Hatályos 2011.VII.15-től.
Hatályba léptette a 13/2012.(V.31.) számú önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos 2012.V.31-től.
Hatályon kívül helyezte a 17/2009 (XI.01.) számú önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatálytalan 2009.XI.01-től.
Hatályon kívül helyezte a 17/2009 (XI.01.) számú önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatálytalan 2009.XI.01-től.
Hatályba léptette a 12/2020.(VII.01.) számú önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos 2010.07.01-től.
A sorszámozást módosította a 12/2010.(VII.01.) számú önkormányzati rendelet 2.§-a. Hatályos 2010.07.01-től.
Hatályon kívül helyezte a 13/2012(V.31.) számú önkormányzati rendelet 2.§-a. Hatálytalan 2012.V.31-től.