1. § (1) A rendelet hatálya Taksony Nagyközség közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet tárgyi hatálya kiterjed Taksony Nagyközség közigazgatási területén található az önkormányzat tulajdonában, illetve kezelésében lévő közterületekre.

(3) A rendelet személyi hatálya kiterjed minden természetes és jogi személyre, a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, akik a közterületet fel kívánják bontani, annak területén, az alatt vagy felett építményt, vagy létesítményt kívánnak elhelyezni, illetve a közút területét nem közlekedési célra kívánják igénybe venni.

2. § E rendelet alkalmazása szempontjából:

(1) Közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan önkormányzati tulajdonban álló földterület:

3. § (1) A közmű üzemeltetők kötelesek tárgyi év március 01.-ig a tárgyi évre vonatkozó közműhálózat építési és rekonstrukciós munkáikra vonatkozó éves ütemtervüket a közútkezelőnek benyújtani.

(2) A beruházó minden év március 31.-ig, de legkésőbb a bontási munkák megkezdése előtt 30 nappal köteles tájékoztatni a közterülettel szomszédos ingatlanok tulajdonosait, használóit vagy kezelőit, társasház esetén a közös képviselőt a közműhálózat gerincvezeték építésről, felújításról, annak érdekében, hogy az ingatlantulajdonosok bármely közműbekötési, kapubejáró létesítési szándékukat a burkolat helyreállítás előtt megvalósíthassák.

4. § (1) A közút nem közlekedési célú igénybevételéhez – felbontásához, annak területén, az alatt vagy felett építmény elhelyezéséhez – a közút kezelőjének írásbeli hozzájárulását be kell szerezni. A kérelmezőnek a közútkezelői hozzájárulás iránti kérelmét a közutak igazgatásáról szóló 19/1994. (V. 31.) KHVM rendelet 3. számú melléklete szerinti adattartalommal és mellékletekkel kell benyújtani. Ezen felül amennyiben szükséges az alábbi mellékleteket csatolni kell:

• a) az építményt engedélyező hatóság létesítési, építési engedélyét
• b) összes közművet feltüntető térképmásolatot,
• c) a 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet szerinti mellékleteket

(2) A kiadott közútkezelői hozzájárulás tartalmazza a hozzájárulás feltételeit, valamint e rendelet 2. számú melléklete alapján fizetendő díj összegét is.

(3) Az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről szóló 93/2012. (V.10.) Kormányrendelet 3. § ában meghatározott építési munkákhoz a a közlekedési hatóság engedélye szükséges.

(4) Közműhálózat építése vagy rekonstrukciós munkavégzés céljából a lakossági leágazó vezeték létesítését is beleértve a hozzájárulást a taksonyi székhellyel vagy telephellyel rendelkező közmű üzemeltető, vagy annak hivatalos megbízottja kérelmezheti.

(5) A rendelet hatálya alá eső közutakon végzett tevékenységek tekintetében a tényleges munkavégzés megkezdése előtt legalább 30 nappal a kérelmezőnek munkakezdési hozzájárulást kell kérnie a rendelet 1. melléklete szerinti formanyomtatványon.

(6) Kezelői hozzájárulás nélkül közút nem közlekedési célból abban az esetben vehető igénybe, ha az alatta lévő közmű halasztást nem tűrő kijavítása szükséges. Az igénybevevő köteles a közút kezelőjének – a munka megkezdése előtt, de legkésőbb azzal egyidejűleg – a közterület igénybevételt bejelenteni, az élet és vagyonbiztonság érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni, és a közútkezelői hozzájárulást megkérni.

(7) A bejelentés, és a hozzájárulás megkérésének elmulasztását úgy kell tekinteni, hogy a közutat az előírt hozzájárulás nélkül vették igénybe.

(8) Engedélyes a munkálatok idejére köteles a megbontott közterület határain jól láthatóan információs táblát kihelyezni, melyen fel kell tüntetni az engedélyes nevét, valamint a kivitelezést végző cég nevét és elérhetőségét.

5. § (1) A közútkezelői hozzájárulás kiadását november 15. és március 15. közötti időszakban a közútkezelő megtagadhatja, ha feltételezhető, hogy a burkolat helyreállítása az időjárás miatt nem biztosítható.

(2) 5 éven belül épített, felújított, vagy korszerűsített útpálya, illetve új építésű kerékpárút, járda gyalogút, tér felbontása kizárólag rendkívül indokolt esetben engedélyezhető, amennyiben a bontás szükségességét előidéző helyzet kezelésére más műszaki megoldás nincs.

6. § (1) Az ügyintézés illetékmentes.

(2) A közút területének nem közlekedési célú igénybevételéért, - beleértve a közmű hibaelhárítás miatti közút felbontását is - a rendelet 2. melléklet szerinti igénybevételi díjat kell fizetni, mely a közútkezelői hozzájárulásban kerül meghatározásra.

(3) Közterület igénybevételi díjának legkisebb összege egy elszámolási időszakra, illetőleg egy számlázásra vonatkozóan a 2. mellékletben meghatározott minimális díj.

(4) Közmű bekötővezeték építése céljából igénybevett közterület igénybevételi díjának összege bekötésenként egységesen a rendelet 2. mellékletében meghatározott összeg.

(5) Nem kell díjat fizetni,

• a) ha a közterületet az önkormányzat, illetve 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok saját beruházásában épülő létesítményekkel kapcsolatban veszik igénybe.
• b) közterület hibaelhárítás miatti igénybevétele, esetén, ha annak időtartama a 3 munkanapot nem haladja meg.
• c) a közutak burkolatainak felújításához, építéséhez kapcsolódó nem közlekedési célú igénybevétel esetén, műszakilag indokolt időtartamra.

(6) A közútkezelői hozzájárulás iránti kérelem benyújtásának időpontját megelőző öt naptári éven belül épített, felújított, vagy korszerűsített útpálya, illetve új építésű gyalogút, járda, tér szilárd burkolatának felbontásával járó közmű bekötővezeték építése esetén, a közterület használati díjat a rendelet 2. mellékletében meghatározott kiemelt szorzókkal kell kiszámítani.

7. § (1) A közúthoz csatlakozást létesíteni a közút kezelőjének írásbeli hozzájárulásával lehet.

(2) A nem közlekedési célú igénybevétellel vagy az útcsatlakozás létesítésével összefüggésben okozott kárért az igénybevevő, illetőleg az útcsatlakozás létesítője kezelője felelős.

(3) Az út területén, az alatt vagy felett elhelyezett építmény fenntartásáról az építmény tulajdonosa kezelője, az útcsatlakozás fenntartásáról az útcsatlakozás tulajdonosa kezelője köteles gondoskodni.

8. § (1) A közút kezelője az előre tervezett, illetőleg meghibásodás miatt szükségessé vált bontások után a helyreállítás módját, minőségét, határidejét, a munkaterület környezetének biztonságosságát és a szükséges forgalmi rend módosítását meghatározza.

(2) A közmű meghibásodást követő burkolatbontás utáni helyreállítást, a technológiailag indokolt legrövidebb időn belül el kell végezni.

(3) Az eltérő használat során megbontott közút helyreállítását a kérelmezőnek kell elvégeznie, az alábbiak szerint:

• a) Útpálya hosszirányú felbontása:
  • aa) Lakó és kiszolgáló utakon forgalmi sávban csak egy munkahézag - élvágás - lehet. A meglévő kopóréteget a kiemelt szegélyig, ennek hiányában az útpálya széléig fel kell szedni és a munkahézagig egységes kopóréteget kell teríteni, függetlenül a munkaárok szélességétől.
  • ab) Amennyiben az aa) pont szerint helyreállítandó felület szélessége meghaladja a forgalmi sáv 50%-át, a teljes forgalmi sávot új kopóréteggel kell ellátni.
  • ac) 4,0 m széles, vagy annál keskenyebb megbontott utat, teljes szélességben új kopóréteggel kell ellátni.
  • ad) Ablakos bontás esetén, a helyreállítást a nyomvonalas bontás szabályai szerint kell végezni, a foltszerű helyreállítás nem megengedett.
  • ae) Tárgyévet megelőző öt naptári éven belül épített, felújított, vagy korszerűsített út, hosszirányú felbontása csak rendkívül indokolt esetben engedélyezhető. Amennyiben a bontás szükségességét előidéző helyzet kezelésére más műszaki megoldás nincs, a felbontott út kopórétegét a nyomvonal teljes hosszában és az út teljes szélességben újra kell építeni. Szükség esetén a szegélyt meg kell emelni, vagy a meglévő kopóréteget le kell marni az új kopóréteg építése előtt.
• b) Útpálya keresztirányú felbontása:
  • ba) Az úttest keresztirányú bontása esetén a helyreállítást a kiemelt szegélyre, illetve az út szélére merőleges munkahézagokkal kell elvégezni.
  • bb) Amennyiben egy beruházáson belül két útpályára merőleges munkaárok egymáshoz közelebbi szélének távolsága nem haladja meg a 10 m-t, akkor a két munkaárok területét és a közte lévő területet együttesen új kopóréteggel kell ellátni.
• c) Járda, gyalogút felbontása
  • ca) 4 m széles vagy annál keskenyebb aszfalt burkolatú járda, gyalogút hosszirányú bontása esetén teljes szélességben új kopóréteget kell teríteni.
  • cb) 4 m-nél szélesebb aszfalt burkolatú járda, gyalogút hosszirányú bontása esetén csak egy munkahézag lehet, és a kopóréteg cseréjét a munkahézagtól a járda, gyalogút széléig kell elvégezni.
  • cc) Aszfalt burkolatú járda, gyalogút keresztirányú bontása során, - amennyiben egy beruházáson belül két út vagy járdaszélre merőleges munkaárok egymáshoz közelebbi szélének távolsága nem haladja meg a 10 m-t, - a két munkaárok területét és a közte lévő területet együttesen új kopóréteggel kell ellátni.
  • cd) Aszfalt burkolatú járda, gyalogút gyalogos átkelőhelynél történő bontása esetén, a járda akadálymentesítéséről is gondoskodni kell.

(4) A munkaárokban szerves anyagot, építési törmeléket, szemetet visszatölteni tilos. A munkaárok csak földdel, vagy az előírt anyaggal tölthető fel, és a visszatöltött anyagot a vonatkozó szabványok szerint kell tömöríteni.

• a) Engedélyes köteles a földvisszatöltések tömörségét a kivitelezés során ellenőrizni és dokumentálni, a közútkezelői hozzájárulásban előírtak szerint.
• b) A közterület kezelőjejogosult a földvisszatöltések szakszerűségét, tömörségének megfelelőségét külső szakértő bevonásával szúrópróbaszerűen ellenőrizni.

(5) Téli, illetve technológiailag alkalmatlan időben az ideiglenes helyreállítást kell megkövetelni, a végleges helyreállítás határidejének meghatározása mellett.

(6) A téli hónapokban - üzemzavar elhárítás érdekében végzett közút felbontása esetén - a szabvány szerinti tömörítés biztosítása érdekében minden esetben, talajcserét kell alkalmazni.

9. § (1) Azon a zöldterületen, ahol jelenleg nincs fa, de a szabályozási terv fasornak jelöl ki helyet, a fasor nyomvonalán és annak védőtávolságán belül új vezeték létesítése, vezeték felújítása nem engedélyezhető.

(2) A közművezeték a fákat legfeljebb oly mértékben közelítheti meg, hogy a vezeték megépítéséhez, illetve bontásához szükséges munkaárok széle a fatörzs szélétől minimum 2m távolságban legyen. Ettől eltérni kizárólag rendkívül indokolt esetben, más műszaki megoldás hiányában a zöldterület kezelőjének hozzájárulásával, a hozzájárulásban meghatározott feltételekkel lehet.

(3) Amennyiben a védőtávolság nem kerül betartásra és a fák károsodnak, az engedélyes fapótlásra előírt faérték fizetésre kötelezhető.

10. § (1) Zöldterület igénybevételéhez, felbontásához, annak területén, az alatt vagy felett építmény elhelyezéséhez a zöldterület kezelőjének írásbeli hozzájárulása szükséges. A zöldterület kezelője hozzájárulásában feltételeket írhat elő.

(2) Kezelői hozzájárulás nélkül zöldterület abban az esetben bontható fel, ha az alatta lévő közmű halasztást nem tűrő kijavítása szükséges. Az igénybevevő köteles a zöldterület kezelőjének – a munka megkezdése előtt, de legkésőbb azzal egyidejűleg – a közterület igénybevételt bejelenteni, és a hozzájárulást megkérni.

(3) Zöldterület felbontásáért - beleértve a közmű hibaelhárítás miatti 3 munkanapon túli igénybevételt is - a rendelet 2. melléklet szerinti igénybevételi díjat kell fizetni, mely a hozzájárulásban kerül meghatározásra.

(4) Az önkormányzat által parkfenntartásba bevont zöldterületeken bontási munka csak munkaterület átadást követően kezdhető el.

(5) Amennyiben a zöldterület bontása során a növényzet vagy kerti építmény, berendezés, felszerelés megsemmisülése várható, az igénybevevő köteles a növényzet áttelepítéséről, vagy annak azonos értékű növényzettel történő pótlásáról gondoskodni, valamint a kerti építmények, berendezések, felszerelések ellenértékét megtéríteni, vagy azok áttelepítését biztosítani.

(6) Azokat a parki zöldterületeket, ahol locsolóhálózat biztosított, gyeptégla felhasználásával kell helyreállítani, a nyomvonallal és az építéssel érintett teljes roncsolt felületet.

(7) Egyéb zöldterületeken 20 cm humuszterítést és füvesítést kell végezni a nyomvonalon, valamint az építéssel érintett és roncsolt teljes felületen.

(8) A fás növényzetet fokozottan védeni szükséges, fát kivágni külön engedély birtokában lehet.

(9) Cserje, talajtakaró növényzet sérülése, illetve eltávolítása esetén az új telepítést háromszoros darabszámban kell elvégezni, a kezelői hozzájárulásban való pontosításokkal.

11. § (1) Azokon a közúti területeken ahol 1 éven belül más közmű-üzemeltető is tervez közút felbontásával járó közműépítést, rekonstrukciót, vagy az Önkormányzat 1 éven belül tervez a területen út, járda vagy kerékpárút rekonstrukciót, az útkezelő előírhatja, hogy a kopóréteg helyreállítását csak a ténylegesen megbontott területen nyomvonalasan kéri. Ebben az esetben az Engedélyes köteles az Önkormányzattal megállapodást kötni, melyben a rendeletben előírt helyreállítási mód költségeit rögzítik. A megállapodás alapján Engedélyes köteles a helyreállítás díját az Önkormányzat számlájára befizetni.

(2) Az Önkormányzat, mint a közterület kezelője, a közmű üzemeltető kérelmezővel a szakszerű helyreállítási munkák elvégzésének biztosítására műszakilag indokolt esetben megállapodást köthet. A megállapodásban a közterület területének igénybevételével arányos pénzbeli biztosítékot vagy bankgaranciát rögzíteni kell.

(3) A biztosíték összege a közút igénybevétele esetén 5.000,- Ft/m² egyéb közterület esetén 2.000,- Ft/m^2, de minimum 100.000-Ft. Amennyiben az előírt helyreállítási kötelezettségének az Engedélyes eleget tesz, úgy a biztosíték összege visszautalásra kerül részére.

12. § (1) Az út területén, az alatt vagy felett elhelyezett építmény fenntartásáról az építmény tulajdonosa (kezelője) köteles gondoskodni.

(2) Közmű meghibásodás esetén felbontott közterület helyreállításáért a közmű-üzemeltetője, a nem közlekedési célú igénybevétellel illetve a közterület bontásával összefüggésben okozott kárért a kérelmező felelős.

(3) Közterület-bontási és helyreállítási munkákat csak arra jogosult szakkivitelező végezhet.

(4) A felbontott közterület és környezetének rendjéért, biztonságáért az engedélyes teljes körű felelősséggel tartozik mindaddig, amíg a helyreállított közterületet a kezelő át nem veszi.

(5) A közműépítési vagy rekonstrukciós munkák befejezése után engedélyes köteles a területet a közterület kezelőjének átadni. A műszaki átadás-átvételi eljárásra a közterület kezelőjét és a terület egyéni önkormányzati képviselőjét is meg kell hívni.

(6) A közterület kezelője a közterületek helyreállításával kapcsolatos garanciális és szavatossági jogokat köteles érvényesíteni: 1 éves garanciális felülvizsgálat elvégzése, hiánypótlások megkövetelése.

13. § (1) A közút hozzájárulás nélküli, vagy a hozzájárulásban foglaltaktól eltérő igénybevétele esetén fizetendő pótdíjat – a közút kezelőjének kérelmére – a közlekedési hatóság állapítja meg, és szabja ki az igénybevevővel szemben.

(2) A pótdíj fizetésének módját – az elfoglalt, illetőleg felbontott közúti terület forgalmi jelentőségére és nagyságára figyelemmel – a közút kezelője állapítja meg. A pótdíj legfeljebb az igénybevételi díj tízszerese lehet.

(3) Ha a közút helyreállítását nem, vagy nem szakszerűen végezték el, a kezelő kérelmére a közlekedési hatóság 3 éven belül az igénybevevőt kötelezheti a helyreállítás elvégzésére, a hiba kijavítására.

14. § (1) Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba.